Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2014/2214(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0279/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0279/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 14
CRE 27/10/2015 - 14

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.9
CRE 28/10/2015 - 7.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0383

Elfogadott szövegek
PDF 325kWORD 178k
2015. október 28., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az adriai- és jón-tengeri térségre vonatkozó uniós stratégia
P8_TA(2015)0383A8-0279/2015

Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról (2014/2214(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményre (COM(2014)0357) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervre és támogató elemzési dokumentumra,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2014. október 23-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről szóló jelentésre (COM(2013)0468) és a Tanács 2013. október 22-i vonatkozó következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottsági közleményről (COM(2014)0357) szóló, 2014. szeptember 11-i véleményére és „Az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiája: kutatás, fejlesztés és innováció a kkv-knál” című dokumentumra (feltáró vélemény az EU olasz elnökségének felkérésére),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról (EUSAIR) szóló 2014. január 21-i véleményére (feltáró vélemény),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2014. június 26-i véleményére,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága „Területi együttműködés a földközi-tengeri térségben az adriai- és jón-tengeri makrorégión keresztül” című, 2011. október 11-i saját kezdeményezésű véleményére,

–  tekintettel „Az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: A jelenlegi gyakorlat és a jövőbeni kilátások, különösen a Földközi-tenger térségében” című, 2012. július 3-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az adriai- és jón-tengeri stratégiáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0713),

–  tekintettel a Bizottság makroregionális stratégiák irányításáról szóló jelentésére (COM(2014)0284),

–  tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2011. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2011)0017),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek (Aarhusi Egyezmény) az Európai Közösség nevében való megkötéséről szóló, 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozatra,

–  tekintettel a Fejlesztés és biztonság az adriai- és jón-tengeri térségben című, 2000. május 19–20-án megrendezett konferencián elfogadott anconai nyilatkozatra,

–  tekintettel az Adriai- és Jón-tenger Eurorégió 2006. június 30-án Pulában megrendezett alapító konferenciájára és az Adria-stratégia létrehozására vonatkozó kezdeményezés elindításáról szóló, az Adriai- és Jón-tenger Eurorégió 2009. október 22-én, Splitben megrendezett közgyűlésén elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című, 2015. januári tanulmányára,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága („B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) „Az adriai- és jón-tengeri régió: a közlekedési és energetikai összeköttetések társadalmi-gazdasági elemzése és értékelése” című, 2015. júniusi tanulmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, valamint a Külügyi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Halászati Bizottság véleményeire (A8-0279/2015),

A.  mivel a makroregionális stratégiák a többszintű irányítás új modelljét képviselik, amelyben az uniós, nemzeti, regionális és helyi szinteket, többe között a gazdasági és szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket képviselő érdekeltek bevonása, valamint a különböző szakpolitikák és programok egymást kiegészítő jellege alapvető fontosságú a sikeres végrehajtás és a célok elérése szempontjából; mivel a regionális és helyi hatóságok fontos szerepet játszanak a demokrácia, a decentralizáció és a helyi és regionális autonómia növelésének előmozdítása szempontjából;

B.  mivel a Balti-tengeri és a Duna-régióra vonatkozó korábbi stratégiák kézzelfogható haszonnal jártak az érintett régiók számára, megerősítették az uniós együttműködési mechanizmusok sikerét, és hasznos tapasztalatokkal szolgáltak az új makroregionális stratégiák kidolgozásához;

C.  mivel a régiók által a regionális együttműködés e korszerű formája és a hozzá kapcsolódó irányítási modell iránt mutatott érdeklődés fokozódik; mivel a közelmúltban ez különösen igaz volt a hegyvidéki régiókra, például a Kárpátokra és az Alpokra, ahol a természetes határok miatt egyedi regionális politikákat kell követni;

D.  mivel a makroregionális stratégia az Európai Tanács által támogatott, az ugyanabban a földrajzi térségben található tagállamokra és Unión kívüli országokra vonatkozó integrált keretként uniós stratégia;

E.  mivel a stratégiában érintett országok, különösen az uniós tagállamok és a nem uniós tagállamok között jelentős társadalmi-gazdasági különbségek vannak;

F.  mivel az adriai- és jón-tengeri régió országainak az együttműködéshez és ahhoz fűződő fokozódó érdekeltségéből fakadóan, hogy régió egészében rejlő lehetőségeket felhasználva közös intézkedéseket határozzanak meg a kihívásoknak való megfelelés érdekében, valamint a szinergiák megvalósítására irányuló folyamatos erőfeszítéseik eredményeképpen elfogadták az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiáját (EUSAIR);

G.  mivel a makroregionális stratégiákat az európai integráció és területi kohéziónak a tagállamok és szomszédos országok közötti, a közös kihívásoknak való megfelelést szolgáló, önkéntes együttműködésén alapuló eszköznek lehet tekinteni; mivel az EUSAIR a regionális együttműködés új formája, amely segítséget nyújthat a részt vevő tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok számára az Unió felé vezető útjukon, és fontos alkotóeleme lehet az Unió szélesen értelmezett földközi-tengeri politikájának, amelyet az Unió a Mediterrán Térségért juttat kifejezésre; mivel az EUSAIR az uniós regionális politika részeként a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdításának eszköze, amelynek alapvető célja a régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentése, a valódi konvergencia elősegítése és a növekedés és a foglalkoztatás előmozdítása;

H.  mivel az Adriai-tenger félig zárt helyzetéből adódóan a szennyezés szempontjából különösen kiszolgáltatott, és hidrográfiai tulajdonságai sem a szokásosak, például az, hogy a régió északi és déli része között a partvonal és a mélység jelentős mértékben eltér; mivel a halállományokon a part menti országok osztoznak, ami az állományok megújulását folyamatos nyomás alatt tartja; mivel a KHP reformjának keretében elfogadandó, technikai intézkedésekről szóló jövőbeli keretrendelet intézkedéseit regionális alapokon kell kidolgozni és a térség sajátosságaihoz, tengeri erőforrásaihoz és halászatához kell igazítani;

Általános szempontok

1.  üdvözli a Bizottságnak az Európai Unió adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó stratégiájáról szóló közleményét és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet; úgy véli, hogy a stratégia létfontosságú lépést jelent Európa e részének fejlődésében; hangsúlyozza, hogy az EUSAIR-t azért hozták létre, hogy hozzáadott értékkel egészítse ki az uniós, nemzeti vagy regionális hatóságok vagy a magánszektor lépéseit, oly módon, hogy az jelentősen erősítse a makrorégió működését; felhívja a figyelmet a stratégia által a régióbeli tagjelölt és lehetséges tagjelölt országok számára kínált kilátásokra; hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy a stratégia az integráció, a koordináció, az együttműködés és a partnerség elvein alapuljon; ismételten hangsúlyozza a „három nem” (nincs új jogszabály, nincs új intézmény, nincs új finanszírozás) elvének jelentőségét, mivel a makrorégiók a különböző uniós eszközök, köztük az európai strukturális és beruházási alapok összekapcsolásából keletkező szinergiákra épülő együttműködési kezdeményezések keretei;

2.  üdvözli az összes érdekelt fél arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az EUSAIR végrehajtásához a meglévő intézményi kereteken belül külön intézményi struktúrát hozzanak létre; arra ösztönöz minden nemzeti, regionális és helyi érdekeltet, hogy teljes mértékben vállalják fel a makroregionális stratégiához tartozó projektek végrehajtásának felelősségét; hangsúlyozza, hogy valamennyi részt vevő országban fokozni kell az intézményi kapacitásokat, továbbá a közigazgatás és a közszolgáltatások hatékonyságát, elegendő és hozzáértő igazgatási személyzetet elkülönítve az EUSAIR végrehajtására;

3.  hangsúlyozza, hogy az együttműködési tevékenységek tekintetében helyalapú megközelítésre van szükség, és rámutat a többszintű irányítási modell hozzáadott értékére, amely modellnek kezelnie kell az igazgatási képességek hiányát, és amelyet a makrorégión belüli erőforrások összevonására lehet használni; e tekintetben kitart amellett, hogy a helyi és regionális hatóságokat be kell vonni a politikai vezető szervekbe és a stratégia operatív, technikai és végrehajtó szerveibe, a koordinációs folyamatban megőrizve a Bizottság szerepét; hangsúlyozza, hogy a közösségvezérelt helyi fejlesztés mobilizálhatja és bevonhatja a helyi szereplőket a döntéshozatali folyamatba, és elősegítheti a projektekért való felelősségvállalás erősödését a polgárok szintjén;

4.  hangsúlyozza a stratégia átlátható elfogadási, nyomonkövetési és értékelési folyamatának, valamint a civil társadalom és az összes érdekelt fél bevonásának és a feléjük irányuló nyitottságnak és befogadásnak a fontosságát; hangsúlyozza, hogy az érdekelt felek döntéshozatali folyamatban való részvétele, valamint a közvélemény támogatásának elnyerése szempontjából alapvetően fontos a pillérek közötti kommunikáció és tudatosságnövelés; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten biztosítsanak megfelelő nyilvánosságot a stratégiának, dolgozzák ki a stratégia célkitűzéseinek és eredményeinek megfelelő kommunikációját, támogassák a bevált gyakorlatok más, meglévő és kidolgozandó makroregionális stratégiákkal való koordinációját és cseréjét;

5.  felhívja a figyelmet arra, hogy a nem uniós országoknak harmonizálniuk kell jogszabályaikat az uniós joganyagnak a stratégiával összefüggő bizonyos ágazati szabályozásaival, annak érdekében, hogy biztosítsák az uniós célok teljesülését és az uniós normák és jogszabályok alapján a szabályszerű, jogszerű és időben történő végrehajtást; arra ösztönzi valamennyi részt vevő országot, hogy hozzanak létre agytrösztöket, és szervezzenek rendszeres találkozókat a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a folyamat megszilárdítása és hatékonyabbá tétele érdekében;

6.  megjegyzi, hogy a magánberuházásoknak a régió országaiban bekövetkezett hirtelen visszaesése, illetve a költségvetési konszolidáció és az állami szektor korlátozott beruházási kapacitása miatt a stratégiához tartozó projektek finanszírozásában nehézségek jelentkezhetnek; felhívja a részt vevő országokat, hogy a stratégia sikeres végrehajtásához szükséges, magas szintű felelősségvállalást, elkötelezettséget és irányítást tartsák fenn;

7.  üdvözli, hogy az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, és különösen a 2014–2020-as időszakra vonatkozó Adriai- és Jón-tengeri Együttműködési Program (ADRION) jelentős potenciális forrásokat, illetve az eszközök és technikai lehetőségek széles körét biztosítja a stratégia számára; támogatja a stratégiai pillérek szempontjából releváns egyéb források és eszközök rendelkezésre bocsátását, különös tekintettel a Horizont 2020-ra és az Erasmus Plus programra valamennyi pillér és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre a II. pillér tekintetében, különös tekintettel továbbá a LIFE programra a III. pillér tekintetében és az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás tekintetében, a kkv-knak szóló COSME és a Kreatív Európa programra a IV. pillér tekintetében, valamint az innováció finanszírozására szolgáló INNOVFIN programra; a rendelkezésre álló források szinergiájának érdekében ösztönzi a régióra vonatkozó területi együttműködési programok monitoringbizottságai, az EUSAIR irányító testülete és az esb-alapok irányító hatóságai közötti együttműködést; hangsúlyozza, hogy a stratégiának lehetővé kell tennie a meglévő eszközök és források hatékonyabb és eredményesebb felhasználását;

8.  felhívja az Európai Bizottságot és az európai strukturális és beruházási alapok programjainak előkészítéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős nemzeti, regionális és helyi testületeket, hogy hangsúlyozzák a makroregionális projektek és intézkedések jelentőségét;

9.  hangsúlyozza, hogy makroregionális szinten kell meghatározni a végrehajtási struktúrát és a koordinációs mechanizmusokat az együttműködés – többek között a közös tervezés, a finanszírozási lehetőségek összehangolása és az alulról építkező megközelítés – megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a nemzeti és regionális operatív programokat össze kell hangolni a stratégia célkiűzéseivel, ideértve lehetőség szerint az EUSAIR e programokba való beépítését is; úgy véli, hogy szükség van az adriai- és jón-tengeri régiót közvetlenül és közvetve érintő kezdeményezések, javaslatok és projektek koordinációjára és összehangolására;

10.  ösztönzi a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EBB) és a részt vevő országokat, hogy teljes mértékben használják ki az újonnan létrehozott Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) keretében rendelkezésre álló lehetőségeket a térségben megvalósuló projektek finanszírozására, amelyek makroregionális szinten hozzáadott értéket teremtenének, előmozdítanák a fenntartható fejlődést és a gazdasági és társadalmi kohéziót, serkentenék a fejlődést és bővítenék a foglalkoztatást, valamint hozzájárulnának az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez; ezzel összefüggésben ösztönzi, hogy a projektkiválasztás szakaszában a makroregionális projektek, transznacionális jellegük miatt, „bónuszpontokat” kapjanak;

11.  rámutat arra, hogy nincsenek kizárólag a makroregionális stratégiák végrehajtásához rendelt külön alapok, és hogy a siker előfeltétele a szilárd politikai akarat, valamint az országok közötti partnerség és koordináció; ezért felhívja a régió országait, hogy egyesítsék forrásaikat (esb-alapok, IPA, ESBA) és a nemzeti forrásokból érkező hozzájárulásokat az EBB mint a stratégia célkitűzéseinek megvalósításához hozzájáruló projektek finanszírozását támogató pénzügyi és beruházási platform alatt; sürgeti az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó, átlátható és nyilvánosan hozzáférhető projektportfólió létrehozását, amely láthatóvá tenné a meglévő és esetlegesen felmerülő beruházási igényeket, illetve a jelenlegi és tervezett projekteket, ami arra ösztönözné a beruházókat, hogy e projektekbe ruházzanak be;

12.  arra ösztönzi az érdekelt feleket, hogy osszák meg egymással a bevált gyakorlatokat, hasznosítsák a megszerzett tapasztalatokat, és tárják fel az egyéb uniós makroregionális stratégiák végrehajtásának szűk keresztmetszeteit, továbbá fokozzák az együttműködést a hasonló partnerekkel, például a balti-tengeri, Duna-medencei és alpesi makrorégiókkal;

13.  kéri a Bizottságot, hogy hárítsa el azokat az adminisztratív és nem pénzügyi akadályokat, amelyek gyakran elriasztják a beruházókat az ilyen projektekbe való beruházástól;

14.  szükségesnek tartja, hogy megtalálják a módját azon országok legalább egyedi és konkrét projektek szintjén történő bevonásának, amelyek nem szerepelnek a stratégiában, és amelyek földrajzilag és gazdaságilag közel helyezkednek el a térséghez; kiemeli ezzel összefüggésben a kohéziós politikához tartozó, határokon átnyúló és transznacionális együttműködés fontosságát, és felkéri az érintett régiókat és tagállamokat, hogy használják fel az e területen meglévő bevált gyakorlatokat;

15.  emlékeztet arra, hogy a gazdasági válság jelentős hatást gyakorolt a régióra, valamint hangsúlyozza, hogy rendszeresen értékelni kell a gazdasági fellendülés elérését célzó stratégiákat; rámutat, hogy a régió országi eltérő fejlettségi szintet képviselnek, és különböző szükségletekkel rendelkeznek; felhívja a Bizottságot, hogy hangsúlyozza az országok közötti társadalmi-gazdasági különbségek csökkentését szolgáló feltételek megteremtésének fontosságát; támogatja a kevésbé fejlett országok reformjait, és ezzel összefüggésben ösztönzi a tudás, a tapasztalatok és a gyakorlatok megosztását;

16.  rámutat, hogy szükség van a kulturális, tudományos és oktatási együttműködés ösztönzésére, megújítására és elmélyítésére, többek között az egyetemi hallgatók és oktatók mobilitási lehetőségeinek fokozása révén; hangsúlyozza, hogy a tudomány és az innováció az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés előfeltétele; hangsúlyozza, hogy a régión belül a tudományos és kulturális együttműködés szorosan összekapcsolódik a gazdasági növekedés dinamikájával, valamint az idegenforgalom sokrétűségének és fenntarthatóságának szintjével;

17.  üdvözli, hogy az Európai Parlament is képviselteti magát az EUSAIR irányítótestületeiben; kéri a Bizottságot, hogy elemezze a régión belüli országok (uniós tagállamok és harmadik országok) közös erőfeszítéseit, valamint a helyi és regionális hatóságoknak a stratégiai célkitűzések elérésében való tényleges közreműködését;

18.  utal a más uniós makroregionális stratégiák keretében megvalósult példákra, és kéri, hogy kísérleti projektek és előkészítő intézkedések keretében támogassanak különböző típusú, a tanulmányoktól a különböző kiemelt területekhez tartozó projektek előkészítését segítő kezdőtőke biztosításáig terjedő lépéseket;

19.  elengedhetetlennek tartja, hogy többek között a makrorégió előtt álló sokféle és összetett kihívás kezelésére irányuló holisztikus megközelítés kialakítása érdekében a stratégia végrehajtási szakaszában mind a négy pilléren belül megfelelő módon figyelembe vegyék a stratégia általános elveit, főként a környezetvédelmet és a természeti erőforrások fejlesztését szolgáló eszközöket;

20.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell szentelni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkében említett területeknek, többek között a szigeteknek, a hegyvidéki és vidéki régióknak a bennük rejlő egyedi – különösen az idegenforgalmi ágazatot érintő – lehetőségek feltárása és kiaknázása érdekében, tiszteletben tartva az e jelentésben meghatározott fellépési területeket és prioritásokat; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő a szigetek és hegységek európai évére vonatkozó javaslatot;

21.  úgy véli, módot kell találni arra, hogy a részt vevő országok olyan más, fontos pilléreket is alkalmazzanak, amelyek a térség fejlődése szempontjából hasznosak lehetnek, mint például a mezőgazdaság, amely az egyedi földrajzi-éghajlati viszonyok és a biológiai sokféleség okán, illetve amiatt, hogy képes koordinált szinergikus hatást és további növekedést kelteni; szoros együttműködést és koordinációt javasol a szárazföldi, a part menti területek és a szigetek között annak érdekében, hogy a tiszta energia termelését és az egészséges élelmiszerek előállítását célzó projektek közötti szinergia megvalósuljon;

22.  felhívja a figyelmet a stratégia végrehajtására vonatkozó megfelelő jelentéstétel és értékelés fontosságára; ezzel összefüggésben felhívja a részt vevő országokat és a Bizottságot, hogy gyűjtsenek megbízható alapadatokat, és határozzanak meg konkrét célokat mindazon pillérek tekintetében, amelyekről majd évente nyilvánosan közzéteendő értékelés készül;

23.  a migrációra vonatkozóan átfogó és integrált megközelítést szorgalmaz; hangsúlyozza, hogy a régiónak súlyos migrációs kihívásokkal kell szembenéznie, és sajnálatát fejezi ki a Földközi-tengeren bekövetkezett tragédiák miatt; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy e kihívások kezelése érdekében jelentős fordulatra van szükség a menekültügyi politikában a tagállamok közötti szolidaritás terén; kiemeli, hogy át kell tekinteni a harmadik országokkal való együttműködésre vonatkozó átfogó stratégiát; sajnálatosnak tartja, hogy a migráció támasztotta kihívásokkal kapcsolatban az uniós tagállamok között elégtelen az együttműködés; ösztönzi a migránsok befogadásával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, és kéri, hogy sürgősen szenteljenek különös figyelmet a régiót érintő társadalmi s humanitárius kérdéseknek, az EUSAIR prioritásainak esetleges jövőbeli újrameghatározása érdekében;

24.  elvárja, hogy a béke és a biztonság megerősítése új lendületet kapjon Délkelet-Európában;

25.  felszólítja az országokat, hogy a kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén – a legmagasabb szintű normák alkalmazása érdekében – osszák meg a bevált gyakorlatokat, mivel a nyelvi kérdések miatt ez különösen érzékeny terület;

26.  hangsúlyozza, hogy a különböző végrehajtási szakaszokon belül ad hoc programok formájában megfelelő képzést, valamint szervezési és technikai támogatást kell nyújtani a köz- és a magánszféra gazdasági szereplőinek, a társadalmi szereplőknek és a szervezett civil társadalom különböző alkotóelemeinek;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy az EUSAIR végrehajtásáról kétévente terjesszen jelentést a Parlament és a Tanács elé működésének és – a növekedés és a munkahelyteremtés, a különbségek csökkentése és a fenntartható fejlődés terén képviselt – hozzáadott értékének értékelése céljából;

28.  ösztönzi a szociális dimenzió előmozdítását célzó egyedi intézkedéseket; hangsúlyozza a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjának támogatására és a diszkrimináció minden formájának megelőzésére irányuló prioritások és intézkedések beépítésének fontosságát;

Kék növekedés

29.  hangsúlyozza, hogy a régió egyedi földrajzi elhelyezkedése és sajátos partvonalszerkezete, valamint tengereinek gazdag biológiai sokfélesége hatalmas lehetőségeket rejt „kék” munkahelyek létrehozására és az innovatív és fenntartható gazdasági fejlődés és növekedés tekintetében, beleértve a kék technológiákat, a halászatot és akvakultúrát, valamint a jobb tengerészeti és tengerpolitikai irányítást és szolgáltatásokat;

30.  támogatja a kék gazdaságot mint a gazdasági válság megoldását, mivel ösztönzi új munkahelyek teremtését – különösen a part menti és szigeti országokban élő nők és fiatalok számára – és a gazdaságfejlesztést; úgy véli, hogy az adriai- és jón-tengeri régióra vonatkozó uniós stratégiát nem lehet megvalósítani a kék gazdaság figyelembevétele nélkül, amely a tengerekkel, óceánokkal, akvakultúrával, tengeri és folyami közlekedéssel és idegenforgalommal kapcsolatos ágazatokat összeköti a környezetvédelemmel;

31.  kéri a Bizottságot és a stratégiában részt vevő államokat, hogy biztosítsanak olyan ösztönzőket, amelyek a halászat és akvakultúra területére vonzzák a fiatalokat az adriai- és jón-tengeri régióban, és támogassák őket efféle tevékenységek indításában;

32.  felszólít a politikák koordinációjára és a stratégia céljainak harmonizálására, valamint közös projektek megvalósítására, összhangban a közös halászati politika értékeivel, alapelveivel és célkitűzéseivel; ösztönzi továbbá a fenntartható halászati ágazat fejlesztésének és a hagyományos, egészséges élelmiszerek termelésének támogatását; kéri helyi halászati akciócsoportok létrehozását, amelyek a halászat diverzifikációjának természetes eszközei lehetnének; kiemeli, hogy a fenntartható és nyereséges halászat és akvakultúra feltétele az érdekeltek fokozottabb bevonása az általános irányításba, valamint a halászati tevékenységek javítása és diverzifikálása;

33.  úgy ítéli meg, hogy a kék növekedés igen eltérő ágazatokat és vállalkozásokat érint, ezért a fejlesztéshez valamennyi ágazatban magasan képzett munkaerőre van szükség; felhívja az EUSAIR-ben részt vevő tagállamokat, hogy a kék növekedés különböző ágazatait képzési programjaikban helyezzék előtérbe, figyelembe véve az egész életen át tartó tanulási rendszereket és a munkavállalókat célzó képzést; rámutat a kék növekedésben részt vevő társadalmi-gazdasági rendszerek tevékenységeinek, ágazatainak és szakterületeinek összetettségére, ezért rendkívül fontosnak tartja, hogy az EUSAIR-ben részt vevő tagállamok a változásokhoz, az innovációhoz és a multidiszciplinaritáshoz való alkalmazkodási képesség javítása, a humántőke képzésének kiigazítása és a nők részvételi arányának növelése érdekében munkaerő-piaci politikákat fogadjanak el;

34.  hangsúlyozza annak a fontosságát, hogy az Európa 2020 stratégia három pillérje – különösen a kék növekedéssel kapcsolatos pillér – és az EUSAIR stratégia az Európai Bizottság cselekvési terve alapján nagyobb mértékben és ténylegesen összekapcsolódjon; úgy véli, hogy a cselekvési terv a stratégiai megközelítésnek – a makrorégió konkrét prioritásainak meghatározására irányuló – egyik eredménye; rámutat arra, hogy ennek alapján minden egyes fellépést vagy projektet egy alulról építkező, kiterjedt konzultációs folyamat keretében választanak ki, amelyben az adriai- és jón-tengeri régió nemzeti, regionális és helyi hatóságait, szociális partnereit, továbbá magánszektorát, szociális gazdaságát, tudományos életét és civil társadalmát képviselő érdekeltek széles köre vesz részt;

35.  szorgalmazza az állami és magánvállalatok, egyetemek, kutatóintézetek és a tengeri és tengerészeti ágazatban érintett más felek közötti klaszterek és együttműködések kialakítását az innováció serkentése és a szinergiák teljes körű kihasználása céljából; úgy véli, hogy a hatékonyabb és eredményesebb beruházások szavatolása érdekében a kék növekedés pillér alá tartozó fellépéseknek a nemzeti és regionális kutatásokra és az intelligens szakosodásra vonatkozó innovációs stratégiákra kellene épülniük; kéri az országokat és régiókat, hogy vegyenek részt a Bizottság S3 Platformjában annak érdekében, hogy részesülhessenek az intelligens szakosodásra vonatkozó stratégiák fejlesztéséhez, végrehajtásához és felülvizsgálatához nyújtott segítségben; ezzel összefüggésben az új, minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozása érdekében szükségesnek tartja a kkv-k hitelhez jutásának javítását és a meglévő üzleti hálózatok (klaszterek) nemzetköziesítés révén történő fejlesztését;

36.  támogatja, hogy a régióból származó, kiváló minőségű tengeri eredetű élelmiszerek számára versenyképességük növelése érdekében közös minőségi védjegyet hozzanak létre;

37.  hangsúlyozza a szociális párbeszéd jelentőségét és annak fontosságát, hogy a kapacitásépítési tevékenységekbe a hatóságok mellett a civil társadalom képviselőit is vonják be; ezt úgy látja megvalósíthatónak, ha a szociális és gazdasági partnerek képviselete érdekében makroregionális szinten és az egyes tagállamokban regionális szinten állandó platformot hoznak létre, amint az az egyetemek, a kereskedelmi kamarák és a városok tekintetében már megtörtént;

38.  hangsúlyozza a tenger- és a tengerészeti kutatás, valamint a kutatók és az EUSAIR stratégiában részt vevő tagállamok és régiók közötti, ezen ágazatokkal kapcsolatos erőteljesebb együttműködés fontosságát az e tagállamok közötti szakadék megszüntetése, valamint a part menti területek versenyképességének növelése és a minőségi és fenntartható helyi munkahelyek megteremtésének ösztönzése érdekében;

39.  aggasztónak tartja az adriai- és jón-tengeri halállományok túlhalászás, valamint jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat következében történő kimerülésének ütemét és a tengeri élővilágot fenyegető egyéb kockázatokat; hangsúlyozza, hogy a halászat a part menti térségek és a szigetek gazdaságának egyik kulcsfontosságú eleme; ennélfogva úgy véli, hogy a halállományok és tengeri ökoszisztémák védelmét és megőrzését – összhangban a közös halászati politikába foglalt, a maximális fenntartható hozamra vonatkozó elvvel – a stratégia kiemelkedő célkitűzésének kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy az átmeneti időszakban a halászati határértékek kiigazítását az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) keretében az új eszközök vásárlásához nyújtott támogatás révén ösztönözni kell; kéri, hogy történjenek határozott lépések a harmadik országok halászati jogszabályainak uniós jogszabályokhoz való hozzáigazítása, az adatok megosztása, közös ellenőrzési platformok és többéves halászati gazdálkodási tervek formájában, és vegyék fontolóra, hogyan hozható létre egy fenntartható akvakultúra-ágazat, tekintettel arra, hogy óriási lehetőségek rejlenek benne a megújuló energiaforrásokkal való üzemeltetés tekintetében;

40.  emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi céllal halászott halaknak és kagylóknak a biológiailag biztonságos határértékeken belül kell maradniuk a jó környezeti állapot elérése és a halászati ágazat hosszú távú fenntarthatóságának megőrzése érdekében;

41.  kéri a Bizottságot, hogy vegye nyilvántartásba a hobbihorgászat fogásainak volumenét, hogy szabályozza ezt a tevékenységet, és kösse mind a hobbihorgászatot, mind a foglalkozásszerű halászatot a maximális fenntartható hozam célkitűzéseihez;

42.  a halállományokkal kapcsolatos átfogó kutatásokat sürget, különös tekintettel a veszélyeztetett fajokra és az ezekkel kapcsolatos biológiai kölcsönhatásokra, tekintettel arra, hogy nincsenek pontos adatok és ezek hiányában az értékelések nem egyértelműek és nem megbízhatóak; sürgeti a természetes ívóhelyek megőrzését;

43.  kéri, hogy a közvetett halászat (gazdátlanul sodródó hálók, kagylótenyésztésre használt hálók) hatásainak és a védett fajok járulékos fogásainak felbecslésére irányuló projekteket értékeljék ki és népszerűsítsék, mivel becslések szerint csak az Adriai-tengeren több mint 40 000 tengeri teknőst fognak ki nem szándékosan; véleménye szerint sürgősen szükség van környezeti tanulmányokra és a probléma enyhítésének eszközeit (pl. a teknősök kiszabadulását lehetővé tevő eszközöket) vizsgáló tanulmányokra;

44.  a hajógyártás – többek között a szabadidőhajó-ágazat – határozott támogatását sürgeti, annak modernizálására és szakosítására összpontosítva munkahely-teremtés és a kék technológiákkal összhangban lévő fenntartható és versenyképes növekedés megvalósítása érdekében;

45.  sürgeti az ipari körzetek, illetve a makrorégió különböző régióinak körzetei közötti testvérkapcsolatok és együttműködés erőteljes támogatását; a körzetek kialakításának elősegítése érdekében az ágazat legjelentősebb tapasztalatai és az ugyanazon megközelítést fejleszteni szándékozó egyéb régiók helyzetére vonatkozó információk cseréjén belül ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét;

46.  hangsúlyozza a szabadidős, sportcélú és családi halászat támogatásának és előmozdításának fontosságát az integrált halászati és turisztikai szakpolitikák (halászat és halászati turizmus, tengeri akvakultúra) mellett, különösen a szigeteken, az itt élők és a kisebb part menti települések helyi kulturális hagyományainak és tengeri életmódjának megőrzése érdekében; ösztönzi a fenntartható, kisléptékű és hagyományos halászatot és akvakultúrát, összekapcsolva egy diverzifikáltabb kulináris kínálattal, valamint a helyi halpiacok előmozdítását, ami a legjobb módja a fenntarthatóság biztosításának és a part menti turisztikai tevékenységek fokozottabb támogatásának;

47.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa és mozdítsa elő a halászati gazdaságok és a halászatban dolgozók részvételét olyan projektekben, amelyek a kultúrával és a kulturális örökséggel – többek között a halászattal, a tengerhajózással és a hagyományos halászati területekkel és foglalkozásokkal – összefüggő turizmushoz kapcsolódnak;

48.  hangsúlyozza a szociális gazdaság és a női vállalkozók jelentőségét a kék növekedés pillér megvalósítása szempontjából, és felhívja az EUSAIR stratégiában részt vevő tagállamokat, hogy ösztönözzék és támogassák a nők részvételét valamennyi ide tartozó ágazatban; emlékeztet a kis- és mikrovállalkozások érintett régiókban és területeken betöltött alapvető szerepére, és kéri az EUSAIR-ben részt vevő tagállamokat, hogy hajtsanak végre a gazdasági tevékenység e formáit előmozdító aktív politikákat;

49.  támogatja a hidrogeológiai kockázat és a tengerparti erózió csökkentésére irányuló intézkedéseket;

50.  hangsúlyozza a kutatás fontosságát, és arra ösztönöz, hogy a tengerészeti és tengeri körzetek kapjanak erőteljes támogatást;

51.  hangsúlyozza, hogy az akvakultúra és a tengeri akvakultúra fejlesztése fontos szerepet játszhat nem csupán a fajok sokféleségének helyreállításában, hanem az adriai- és jón-tengeri régió gazdasági növekedésében is;

52.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a – például a part menti akciócsoportok által létrehozott projektek fenntarthatóságához hasonló – bevált gyakorlatok cseréjét;

A régió összeköttetéseinek megteremtése

53.  megállapítja, hogy égető szükség van a részt vevő országok közötti, valamint ezen országok és szomszédaik közötti közlekedési és energiaügyi összeköttetésekre – köztük a tengeri közlekedésre, intermodális kapcsolatokra a hátországgal és az energiahálózatokra –, amelyek a makrorégió gazdasági és társadalmi fejlődésének előfeltételét képezik; hangsúlyozza az Adriai-tenger két partja közötti összeköttetések hiányát és az adriai- és jón-tengeri terület infrastrukturális hiányosságait;

54.  felhív olyan fenntartható szállítási útvonalak megvalósításának ösztönzésére, amelyek által csökkenteni lehet az utazási időt, a szállítási és logisztikai költségeket, valamint az externáliákat; tengeri–szárazföldi kapcsolódási pontokhoz kapcsolódó nagy stratégiai beruházásokra hív fel az országok közötti intermodális szállítási lehetőségek megteremtése, a kohézióhoz való hozzájárulás, az átfogó hálózat erősítése és a közúti túlterheltség, ezáltal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében; felhívja a figyelmet arra, hogy fejleszteni kell a tengeri autópályák és az Adriai-tenger két partja közötti – mind észak-dél, mind kelet-nyugat irányú – hajóutak tengeri és kikötői kabotázsdimenzióját; rámutat, hogy fokozott koordinációra van szükség a tengeri forgalom túlzsúfoltságának megelőzése és a megfelelő irányítás és ellenőrzés javítása érdekében;

55.  ösztönzi a tengeri közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről szóló 2015/757/EU rendelet innovációra való felhasználását, és fenntartható tengeri szállítás kialakítását a makrorégióban a tengeri járműveket meghajtó alternatív motorok és üzemanyagok használata révén, annak érdekében, hogy a közlekedési ágazatban csökkentsék az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, és javítsák az energiahatékonyságot;

56.  hangsúlyozza a tengeri közlekedési útvonalak és kikötők Európa más részeivel való összekapcsolásának fontosságát és a TENT-T folyosókkal való összekapcsolásuk szükségességét; sürgeti a részt vevő országokat, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a jelenlegi TEN-T hálózatban szereplő projektek végrehajtására és annak Délkelet-Európa/az Adriai-tenger keleti partvidéke felé javasolt kiterjesztését célzó, az adriai- és jón-tengeri régióban meglévő hálózati hiányosságok megoldására alkalmas egyéb intézkedésekre: felkéri az érintett országokat, hogy azonosítsák az elsődleges fontosságú, regionális és európai hozzáadott értékkel bíró infrastrukturális projekteket, és javasolja, hogy fordítsanak figyelmet többek között az alábbiakra:

   i. a balti- és adriai-tengeri folyosó kiegészítése, beleértve az egész jón-tengeri és adriai hátságot,
   ii. a skandináv–mediterrán folyosó észak–déli irányú kiterjesztése,
   iii. az Alpok–Nyugat-Balkán vasúti teherszállítási folyosó létrehozása,
   iv. az Ibériai-félsziget és Olaszország középső része, illetve a Nyugat-Balkán jobb összeköttetése,
   v. közúti összeköttetések létesítése a Balkán-térségben a kikötők és a szárazföldi területek között, valamint összekapcsolás a Rajna–Duna folyosóval,
   vi. az Adriai-tenger két partja közötti összeköttetések érdekében a kikötői létesítmények fejlesztése, és a Közép-Európa importárukkal való szélesebb körű ellátását szolgáló stratégiának az észak-adriai kikötők irányító testületei általi előkészítése;

57.  felhív a meglévő infrastrukturális hálózat kapacitásának egészen az utolsó kilométerekig történő optimalizálására, különös tekintettel a makrorégión belüli jelenlegi közúti és vasúti összeköttetésekre; hangsúlyozza, hogy mihamarabb be kell fejezni az adriai–jón autópályát, amely serkentőleg hat majd a makrorégió gazdasági és társadalmi fejlődésére; emlékeztet az adriai- és jón-tengeri térség mindkét oldalán található autópályákat, vasutakat és más infrastruktúrákat összekötő új folyosók fontosságára; rámutat, hogy fokozott koordinációra van szükség a tengeri forgalom túlzsúfoltságának megelőzése és a megfelelő irányítás és ellenőrzés javítása érdekében;

58.  szorgalmazza a nagy sebességű vasúti infrastruktúra fejlesztését, amely összekapcsolja a makrorégiót és jobb összeköttetést tesz lehetővé az EU-val és az EU-n belül; kiemeli az adriai- és jón-tengeri régió, valamint a Tirrén-tenger partja és az adriai- és jón-tengeri part közötti vasúti összeköttetés javításának fontosságát;

59.  sürgeti a részt vevő országokat, hogy fejlesszék tengeri, vasúti és légiközlekedési infrastruktúrájukat, fejlesszék tovább a makrorégió tengeri autópályáját intermodális szállítási eszközök ötvözésével, különösen a hátországgal való összeköttetés kialakítása érdekében, valamint a legfejlettebb technológiákat alkalmazva és minden esetben gondoskodva az állandó magas szintű biztonságról és környezeti fenntarthatóságról javítsanak a szállítási logisztikán; felhívja a részt vevő országokat, hogy értékeljék az e-mobilitási eszközökkel történő fejlesztésére rendelkezésre álló lehetőségeket, amelyek megkönnyíthetik nemzetközi elektronikus jegyértékesítési szolgáltatás nyújtását;

60.  hangsúlyozza a szigetekkel való tényleges összeköttetések hiányát; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e területek életminőségének javítása, az elnéptelenedés megállítása és a társadalmi-gazdasági lehetőségek kiaknázásának lehetővé tétele érdekében, új, összehangolt és piaci alapú lehetőségek feltárásával, az áru- és személyszállító útvonalak használatának optimalizálásával, valamint a magán- és az állami szektor érdekeltjeinek bevonásával biztosítsanak jobb összeköttetéseket; kiemeli, hogy meg kell erősíteni a szigeteken belüli összeköttetéseket és a közlekedési infrastruktúrát a fenntartható belső mobilitás érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy a szigeteken élők számára egész évben megfelelő egészségügyi ellátást és oktatási programokat kell biztosítani;

61.  szorgalmazza a szigetek intermodális összeköttetései terén nagyberuházások megvalósítását, különösen határozott támogatást szeretne a stratégiai fontosságú repülőterek – infrastruktúra, valamint a makrorégió egyéb régióiba vezető új útvonalak tekintetében történő – fejlesztéséhez ;

62.  sürgeti a részt vevő országokat, hogy folytassák az energiaellátás diverzifikálására irányuló erőfeszítéseiket, amely folyamat nemcsak a makrorégió energiabiztonságát fogja növelni, hanem növeli a versenyt és az energiaszegénységet is segít leküzdeni, ami jelentős előnyöket hoz majd a térség gazdasági és társadalmi fejlődése számára; hangsúlyozza, hogy az energiaágazatbeli beavatkozások környezeti hatásának alapos értékelésére van szükség; hangsúlyozza a cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) és a hiányzó gázvezeték-hálózatok fejlesztésébe történő beruházások közös tervezésének fontosságát a makrorégióban, ezáltal elősegítve a nagyobb függetlenség és energiabiztonság megvalósítását; ösztönzi továbbá, hogy hozzanak intézkedéseket az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése érdekében, ezzel is hozzájárulva a versenyképességhez;

63.  ösztönzi olyan energia-infrastruktúra kifejlesztését, amely képes csökkenteni a szénlábnyomot, növelni az energiahatékonyságot és biztosítani a makrorégió és az azon kívüli területek energiabiztonságát; kiemeli továbbá az intelligens városok koncepciója fejlesztésének és előmozdításának fontosságát hozzáadott érték biztosítása érdekében a makrorégió jelenlegi energiainfrastruktúrája számára;

64.  elismeri a kihasználatlan megújuló energiaforrásokban a makrorégió szempontjából rejlő nagy potenciált; sürgeti a rendelkezésre álló megújuló erőforrások, például a nap-, a szél-, (amennyiben műszakilag kivitelezhető) az árapály- és a hullámenergia kiaknázását az energiatermelés összetételén belül; hangsúlyozza a potenciális vízerőművek fenntarthatóságát és versenyképességét valamennyi részt vevő országban; sürgeti a részt vevő országokat, hogy járuljanak hozzá egy jól működő és összekapcsolt földgáz- és villamosáram-piac kialakításához a makrorégióban, amely egyenlő hozzáférést biztosít az olcsó, megfizethető energiához; hangsúlyozza a határokon átnyúló energiahálózati kapcsolatok fejlesztésének fontosságát az energiaszektorban megvalósuló beruházások támogatásának érdekében, amely kulcsfontosságú előfeltétele az uniós energiahálózatba való integrációnak, továbbá az energiaszektor határokon átnyúló beruházásait akadályozó korlátok felszámolásának fontosságát;

65.  támogatja a makrorégióban a villamosáram- és gáztermelési és -szállítási energetikai infrastruktúra közös tervezését és az abba való beruházást a TEN-T hálózatnak megfelelően, az energiaközösségi érdekű projektek (PECI) listáján szereplő konkrét projektek megvalósításával;

66.  aggodalmának ad hangot, amiért a kőolaj és földgáz tengeri és szárazföldi feltárása és kiaknázása új lendületet kapott, ami katasztrófák és igen súlyos környezeti, gazdasági – a halászati ágazatra is kiterjedő – és közegészségügyi következmények veszélyének teszi ki a makrorégiót; hangsúlyozza, hogy bármely ilyen tevékenységnek összhangban kell lennie az éghajlatváltozásra és megújuló energiára vonatkozó uniós szabályokkal és útmutatásokkal; hangsúlyozza, hogy az Adriai-tenger egy zárt, sekély tenger, amely nem képes szétoszlatni a szennyező anyagokat, és mindkét partján virágzik a turistákat célzó kereskedelem, és a makrorégió növekedésének elsősorban a turizmuson és a különleges környezeti adottságaihoz és ökoszisztémáihoz kapcsolódó tevékenységeken kell alapulnia; hangsúlyozza, hogy a környezetvédelmi fenntarthatóságra és a tengeri tevékenységek biztonságára vonatkozó uniós jogszabályokat és nemzetközi egyezményeket következetesen kell végrehajtani; kéri a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv (2008/56/EK) és a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról szóló irányelv (2013/30/EU) maradéktalan végrehajtását;

67.  felhív az adriai- és jón-tengeri makrorégió közös európai közlekedésbiztonsági szabványainak meghatározására;

68.  szükségesnek tartja a határokon átnyúló légi szolgáltatások előmozdítását a makrorégión belüli összeköttetések biztosítására és fejlesztésére irányuló közös projektek megvalósítása révén;

Környezeti minőség

69.  emlékeztet a részt vevő országok tengeri, part menti és szárazföldi ökoszisztémáinak gazdagságára; megjegyzi, hogy az Adriai-tenger a nyilvántartásba vett földközi-tengeri fajok közel felének (49%-ának) ad otthont, és sekélységének, korlátozott áramlásainak és a betorkolló folyók jelentős hatásának köszönhetően a földközi-tengeri térség legegyedibb szubrégiója; közös erőfeszítéseket sürget minden olyan lehetséges intézkedés meghozatala érdekében – mint például tiszta üzemanyagok használata a tengeri közlekedés és a logisztika terén –. amelynek célja a tengeri környezet és a határokon átnyúló szárazföldi élőhelyek megőrzése, valamint a tengeri szennyezés és a part menti és tengeri biológiai sokszínűséget érintő egyéb fenyegetések megelőzése és csökkentése; hangsúlyozza a tengeri és szárazföldi fajok, például a mediterrán barátfókák, barlangi vakgőték, hiúzok, fakókeselyűk és más fajok védelmének fontosságát, és felszólítja a részt vevő országokat, hogy hajtsanak végre arányos intézkedéseket e cél megvalósítása érdekében;

70.  felszólítja a részt vevő országokat, hogy fenntartható turistalátványosságok létrehozásának szándékával osszák meg egymás között a természeti és kulturális örökség kezelése terén, többek között a Natura 2000 területek és az UNESCO helyszínek kapcsán alkalmazott bevált gyakorlataikat;

71.  sürgeti az összes részt vevő országot, hogy erőiket egyesítve valósítsák meg a tengeri területrendezést a tengeri területrendezés keretének létrehozásáról szóló 2014/89/EU irányelvnek megfelelően és a tengerparti övezetek integrált kezelését különböző érdekeltek (a nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a helyi lakosság, a kutatói közösség, nem kormányzati szervezetek stb.) bevonásával; úgy véli, hogy a tengeri területek megfelelő közös irányítása fontos keretet biztosít a tengeri erőforrások fenntartható és átlátható használatához;

72.  hangsúlyozza az adriai- és jón-tengeri medencében található folyók és tavak védelmének és megőrzésének fontosságát;

73.  felhívja a figyelmet arra, hogy felelősen kell kezelni a korábbi és a határokon átnyúló környezetszennyezéseket, és meg kell tisztítani az ipari talaj-, víz- vagy légszennyezés, vagy adott esetben a katonai konfliktusokból következő szennyezés által érintett helyszíneket; támogatja a tenger vegyi és hagyományos fegyverek okozta szennyezésének csökkentésére irányuló aktív intézkedéseket; támogatja a tengeri hulladék mennyiségének a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvvel összhangban történő csökkentését, különös tekintettel az adriai-tengeri szigetek hulladékból származó szennyezésére;

74.  aggasztja a műanyaghulladék által a tengerben okozott kár; kéri a Bizottságot, hogy támogassa e hulladék összegyűjtésére és újrahasznosítására irányuló kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy fontos a halászok bevonása e folyamatba;

75.  felhívja az országokat, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre a használaton kívüli ipari és katonai helyszínek újrahasznosítására vonatkozó átfogó terveket; hangsúlyozza, hogy ezek a helyszínek nem csak veszélyeztetik a környezetet, hanem jelentős kiaknázatlan gazdasági lehetőségeket rejtenek;

76.  felszólít arra, hogy az életminőség javítása céljából ösztönözzék az ipari létesítmények városi központokból és part menti területekről történő áthelyezését;

77.  ragaszkodik az összes meglévő eszköz felhasználásához a legjobb hulladék- és szennyvíz-gazdálkodási megoldások megvalósítása érdekében a térségben a települési szennyvíz kezeléséről szóló, 1991. május 21-i 91/271/EGK európai tanácsi irányelvnek megfelelően;

78.  felhívja a figyelmet azokra a természeti és ember okozta katasztrófákra, amelyek az utóbbi években e régiót sújtották; felhívja a figyelmet az erdőirtás problémájára és éghajlatváltozáshoz kapcsolódó egyéb kockázatokra; hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv és minden egyes pillér prioritásai végrehajtása érdekében a természeti katasztrófák kockázatának kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó horizontális elveket teljes körűen alkalmazni kell; ösztönzi az országok hidrometeorológiai intézményei közötti együttműködést az extrém időjárási események, éghajlat-változási következmények és a katasztrófakockázat kezelése érdekében; elismeri, hogy a vízügyi, mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazat van leginkább kitéve az éghajlatváltozásnak, ezért ösztönzi az együttműködést a nemzeti hatóságok között az alkalmazkodási és kárenyhítő intézkedések végrehajtásának kerete és támogatási mechanizmusa létrehozása céljából;

79.  kiemeli, hogy csökkenteni kell az üvegházhatásúgáz-kibocsátást, különösen a tengeri szállítási ágazatban;

80.  hangsúlyozza, hogy gondot jelentenek a vízkészletekhez való hozzáférés földrajzi és idénybeli eltérései, és hogy nyaranta – amikor a nagyszámú turista érkezése miatt többszörösére nő a vízigény – jelentős vízhiány van a szigeteken és a part menti területeken;

81.  sürgeti egy katasztrófakészültségi regionális központ felállítását az olajszennyezések és nagymértékű környezetszennyezések esetén alkalmazandó közös vészhelyzeti terv létrehozása mellett az Adriai-tenger térségében bekövetkező természeti, illetve az ipari, közlekedési és egyéb tevékenységek, például árvizek, tüzek és kitermelési tevékenységek okozta katasztrófák megakadályozását célzó korai figyelmeztető rendszer létrehozása érdekében; hangsúlyozza, hogy a központnak közvetlen kapcsolatban kell állnia az EU polgári védelmi mechanizmusaival; hangsúlyozza a térség ökoszisztémája és biológiai sokfélesége megőrzésének fontosságát jobb ismeretek és a bevált gyakorlatok megosztása révén;

82.  felhívja a nem uniós országokat, hogy az Unióhoz való jövőbeli csatlakozásukra való felkészülés jegyében gyorsítsák fel az uniós joganyag ágazati szabályozásainak (például a víz-keretirányelv) végrehajtását;

83.  felszólítja a tagállamokat, hogy folytassanak konzultációt a szomszédos országok illetékes hatóságaival és a makrorégió helyi közösségeivel, különösen azon gazdasági tevékenységekkel kapcsolatban, amelyeket az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti környezeti hatásvizsgálatnak kell alávetni;

Fenntartható és versenyképes idegenforgalom

84.  hangsúlyozza az idegenforgalom rendkívüli fontosságát az európai gazdaság és a társadalmi kohézió unión belüli kialakulása szempontjából, különösen a földközi-tengeri országok, valamint a térség egésze számára; hangsúlyozza, hogy az idegenforgalom környezeti hatásának és fenntarthatóságának megfelelő, az idényjelleget ellensúlyozó új megközelítéseket kell kialakítani; további támogatást sürget a különböző idegenforgalmi projektek közös stratégiai keret hatálya alá tartozó alapokból és más forrásokból történő finanszírozására;

85.  szorgalmazza a határokon átnyúló közúti összeköttetések sürgős javítását a turizmus versenyképességnek növelése érdekében, tekintettel arra, hogy a rossz összeköttetések közlekedési dugókat és hosszú késedelmeket okoznak; hangsúlyozza, hogy turisztikai célokból javítani kell a meglévő légi infrastruktúrát és az Adriai-tenger két partja közötti tengeri összeköttetést;

86.  emlékeztet arra, hogy ösztönözni kell a makrorégió meglévő repülőtereinek használatát az utasok kisszámú csomóponton történő túlzott koncentrációjának elkerülése, valamint a különböző területeken tapasztalt turistaforgalom szempontjából kiegyensúlyozottabb, fenntartható idegenforgalom előmozdítása érdekében;

87.  elismeri a térség gazdag kulturális és természeti örökségét (többek között az olyan kulturális tevékenységeket, mint a mozi, a színház és a zene) mint olyan értéket, amelyre az idegenforgalmi ágazat épül; rámutat arra, hogy valamennyi részt vevő országban számos UNESCO-védelem alatt álló helyszín és Natura 2000 terület található; úgy véli, hogy ezen ágazat jelentős mértékű gazdasági hozzájárulása ellenére az idegenforgalomban rejlő lehetőségek kiaknázása még nem teljes körű, különösen a jelentős szezonális jelleg, valamint az innováció, a fenntarthatóság, a közlekedési infrastruktúra, a turisztikai ajánlatok minősége, a részt vevő érdekeltek készségei és a felelős idegenforgalom-irányítás terén tapasztalható hiányosságok miatt; felhívja a részt vevő országokat, hogy a turistaforgalom diverzifikálása és az év különböző időszakaiban állandó turistaforgalom biztosítása érdekében fogadjanak el olyan politikákat, amelyek a nyári idényen kívül is képesek megfelelő összeköttetéseket és szálláshely-szolgáltatásokat biztosítani; hangsúlyozza az idegenforgalom és a természeti, kulturális és művészeti örökség összekapcsolásának fontosságát;

88.  ösztönzi a tagállamokat, hogy támogassák a fenntartható mobilitási megoldásokat az idegenforgalmi ágazatban, javítva ezzel a turisztikai szolgáltatások minőségét és bővítve azok körét;

89.  elismeri a nemzeti parkok és a természetvédelmi területek, valamint a tájvédelmi körzetek jelentőségét, amelyek a polgárok természetvédelemmel és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jövőbeli oktatásának alapját képezik;

90.  hangsúlyozza, hogy a térség idegenforgalmának további fejlődése szempontjából alapvető fontosságú az országok közötti együttműködés; sürgeti az Adriai-tengerre és a Jón-tengerre vonatkozó idegenforgalmi stratégiák kidolgozását, amelyek alapját a fenntarthatóság képezi, és amelyek lehetővé teszik az országok számára, hogy kihasználják a szinergiák előnyeit és a közös kihívásokra makroregionális szinten adjanak válaszokat; úgy véli, hogy együttműködésre van szükség az adriai és a jón-tengeri régió mint úti célpont népszerűsítéséhez;

91.  felszólítja az Európai Bizottságot, a részt vevő országokat és a helyi és regionális hatóságokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek az érdekelt szereplőket a turisztikai infrastruktúra fejlesztésére sarkallják;

92.  hangsúlyozza a kulturális és kreatív iparágak támogatásának fontosságát, különös tekintettel az ágazat vállalkozásainak fejlesztéséhez, a vállalkozói társulási folyamatokhoz, illetve a zene, a színház, a táncművészet és a filmművészet ágazatának nyújtott támogatásokra; ösztönzi az integrációt népszerűsítő fesztiválok, kongresszusok és kulturális rendezvények szervezését;

93.  felhívja a figyelmet arra, hogy könnyebb hozzáférést kell biztosítani a támogatásokhoz és finanszírozáshoz a turisztikai ágazat számára nélkülözhetetlen kkv-k számára; arra ösztönzi a régió érdekelt szereplőit, hogy a tapasztalatok megosztása, a kapcsolatépítés és nemzetközi partnerek találása érdekében vegyenek részt az európai vállalkozások hálózatában (Enterprise Europe Network);

94.  hangsúlyozza az intelligens szakosodás, valamint az intelligens városok és községek projekt fontosságát a meglévő innovációs platformok fejlesztése, például az adriai- és jón-tengeri területen egy kreatív körzet kialakítása révén;

95.  az egész éves idegenforgalom előmozdítása és a turisztikai célpontok versenyképességének javítása érdekében támogatja a diverzifikált idegenforgalmi ajánlatok fejlesztését, beleértve a tematikus turisztikai parkokat és útvonalakat, a kulturális, vidéki, egészség-, orvosi, önogasztronómiai, tengeri, konferencia- és sportturizmust, köztük a kerékpározást, golfot, búvárkodást, túrázást, síelést, hegymászást és szabadtéri sportokat, a fenntarthatóságra alapozva; a jelentős turisztikai központokra és a keskeny tengerparti területekre nehezedő nyomás csökkentése és az idényjelleg megszüntetése érdekében támogatja a falusi turizmus fejlesztését; támogatja az idegenforgalmi tevékenységeknek a hátország irányába történő kiterjesztését a makrorégiók fővárosainak fő nevezetességeit is magukban foglaló integrált turisztikai termékek létrehozása segítségével;

96.  hangsúlyozza az idegenforgalmi igazgatás és infrastruktúra közötti összhang fontosságát, valamint annak szükségességét, hogy a regionális sajátosságok figyelembevétele mellett javítsák a szolgáltatások és a lehetőségek minőségét és kínálatát; hangsúlyozza továbbá a helyi és regionális hagyományok támogatásának és megőrzésének jelentőségét is;

97.  hangsúlyozza az alternatív útvonalak és üzleti modellek felfedezésének fontosságát, valamint a hajós körutazások kínálatának jobb összekapcsolását a helyi emberekkel és termékekkel, mivel így a fenntarthatatlan torlódás jobban kezelhető és a lehetőségek jobban kiaknázhatók, továbbá a helyi gazdaság is tartós gazdasági haszonhoz jut; elismeri a makroregionális turisztikai útvonalak meglévő útvonalak feltérképezése és további népszerűsítése révén történő fejlesztésének és az ezekhez kapcsolódó márkaépítésnek a fontosságát;

98.  támogatja a terület reprezentatívabb termékcsoportjainak idegenforgalmi célokra történő fejlesztését és promóciós-forgalmazási programok kidolgozását;

99.  hangsúlyozza, hogy a környezetbarát és minőségi idegenforgalom fejlesztéséhez megfelelő szolgáltatásokat és kapcsolódási területeket kínáló hálózattal rendelkező, valóban intermodális szállításra van szükség;

100.  támogatja egy adriai- és jón-tengeri charta kidolgozását, amely konkrét kritériumok, alapelvek és iránymutatások megfogalmazásával, valamint az idegenforgalmi célpontok teljesítményének a fenntartható fejlődésük javítása céljából történő értékelését lehetővé tevő európai turisztikai indikátorrendszer (ETIS) végrehajtásával a fenntartható idegenforgalmat előmozdítaná;

o
o   o

101.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint az EUSAIR stratégiában részt vevő országok (Horvátország, Görögország, Olaszország, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia) kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
(3) HL C 349. E, 2013.11.29., 1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat