Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2052(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0268/2015

Előterjesztett szövegek :

A8-0268/2015

Viták :

PV 27/10/2015 - 14
CRE 27/10/2015 - 14

Szavazatok :

PV 28/10/2015 - 7.11
CRE 28/10/2015 - 7.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2015)0385

Elfogadott szövegek
PDF 451kWORD 104k
2015. október 28., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Az európai strukturális és beruházási alapok és az eredményes gazdasági irányítás
P8_TA(2015)0385A8-0268/2015

Az Európai Parlament 2015. október 28-i állásfoglalása az európai strukturális és beruházási alapokról és a gondos gazdasági kormányzásról: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához (2015/2052(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság közleményére az 1303/2013/EU rendelet 23. cikke szerint az európai strukturális és beruházási alapok eredményességét és a gondos gazdasági kormányzást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásról (COM(2014)0494) (a továbbiakban: „az iránymutatás”),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 4., 162. és 174–178. cikkeire,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet),

–  tekintettel a Bizottságnak a 23. cikkről szóló nyilatkozatára, amely az 1303/2013/EU rendeletről szóló nyilatkozatok részét képezi(2),

–  tekintettel „A költségvetési megszorítások regionális és helyi hatóságokra kifejtett hatásai, tekintettel az uniós strukturális alapok kiadásaira a tagállamokban” című, 2013. október 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a kohéziós politikának a lisszaboni célkitűzések és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához való hozzájárulásáról szóló, 2010. május 20-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Bizottságnak az EU kohéziós politikájáról szóló 26. és 8. eredményjelentéséről, valamint a 2007–2013 közötti időszak programjainak végrehajtásáról szóló 2007. évi stratégiai jelentésről szóló, 2014. február 26-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2014. év prioritásainak végrehajtása” című, 2014. október 22-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Bizottságnak az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló, „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása az Unióban” című, 2014. július 23-i hatodik jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Kohéziós politika: 2013. évi stratégiai jelentés a 2007–2013 közötti programok végrehajtásáról” című, 2013. április 18-i jelentésére (COM(2013)0210),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának az európai strukturális és beruházási alapok (ESBA) eredményességét és a gondos gazdasági kormányzást összekapcsoló intézkedések alkalmazására vonatkozó iránymutatásról szóló, 2015. február 12-i véleményére;

–  tekintettel a Parlament „Európai gazdasági kormányzás és kohéziós politika” című, 2014. januári tanulmányára (Belső Politikák Főigazgatósága, „B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák),

–  tekintettel a Parlament „Az európai strukturális és beruházási alapok és az eredményes gazdasági kormányzás: iránymutatás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének végrehajtásához” című, 2014. decemberi tájékoztató feljegyzésére (Belső Politikák Főigazgatósága, „B” Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére, továbbá a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0268/2015),

A.  mivel a kohéziós politika mindenekelőtt és legfőképpen a Szerződésen alapuló politika, amelynek célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítése az Unióban, és különösen az egyes régiók fejlettségi szintje tekintetében tapasztalható eltérések csökkentése;

B.  mivel a kohéziós politika jelenlegi jogi kerete kapcsolatban áll ugyan az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés uniós stratégiájával, az európai szemeszterrel, az Európa 2020 stratégiára vonatkozó iránymutatással és az érintett tagállamokra vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal, ugyanakkor azonban rendkívül sajátos feladatokat is ellát, egyedi célokat követve és horizontális elvek alapján;

C.  mivel az európai strukturális és beruházási alapokra (az esb-alapokra) vonatkozó jelenlegi jogi keret további rendeltetése, hogy megerősítse az összhangot, a kiegészítő jelleget és a szinergiákat a többi uniós politikával és eszközzel;

D.  mivel nyilvánvaló, hogy a gondos kormányzás és a hatékony intézmények az erőteljes gazdasági és társadalmi fejlődés alapfeltételei, mellettük azonban túl kevés figyelmet kapott a makrogazdasági tényezőknek a kohéziós politika működési keretére gyakorolt hatása;

E.  mivel a gazdasági és pénzügyi bizonytalanság és kiszámíthatatlanság következménye az állami és a magánberuházások csökkenése lehet;

F.  mivel az iránymutatás tárgya az esb-alapok hatékonyságát a megfelelő gazdasági kormányzással összekapcsoló, a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének első részében foglalt intézkedések együttese; mivel ez átprogramozással és a nem kötelező kifizetések felfüggesztésével kapcsolatos, eltérően a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének második részben foglalt intézkedésektől, amelyek esetében akkor kerül sor a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztésére, ha a tagállamok a gazdasági kormányzás keretében nem gondoskodnak kiigazító intézkedésről;

G.  mivel a 2012-ben és 2013-ban kibocsátott 279 országspecifikus ajánlás végrehajtása tekintetében a tagállamok által elért eredményekre vonatkozó európai bizottsági értékelések szerint 28 országspecifikus ajánlás esetében volt teljes vagy lényegesen előrehaladott a megvalósítás (10%), 136 esetében mérsékelt (48.7 %), 115 esetében pedig igen csekély vagy semmilyen előrehaladás sem volt megállapítható (41.2 %);

Az esb-alapok eredményessége és a gondos gazdasági kormányzás összekapcsolása

1.  hangsúlyozza a kohéziós politika céljaira szolgáló eszközök és források jelentőségét a tagállamokban és az uniós régiókban európai hozzáadott értéket teremtő beruházások szintjének fenntartása szempontjából, különösen, ha a gazdasági és pénzügyi válság következtében a beruházás jelentősen visszaesik;

2.  úgy véli, hogy a gazdasági kormányzás mechanizmusainak nem szabad gátolniuk az ESB-alapok politikai célkitűzéseinek megvalósítását, elismerve egyúttal e mechanizmusok tényleges hozzájárulását a makrogazdasági környezet stabilitásához, valamint a hatékony és eredményközpontú kohéziós politikához;

3.  véleménye szerint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazása az ESB-alapok hatékony végrehajtásához való hozzájárulás szempontjából csak az utolsó lehetőségként vehető igénybe;

4.  hangsúlyozza, hogy az ESB-alapok keretében folytatott programok és kitűzött célok többéves és hosszú távú jellegére, szemben az európai szemeszter éves ciklusával; rámutat ezzel összefüggésben, hogy biztosítani kell az európai szemeszter végrehajtására szolgáló mechanizmusok egyértelműségét, és szoros egyeztetésre szólít fel a két eljárás között, valamint az egyes eljárások végrehajtásáért felelős testületek között is;

5.  hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie a közberuházások hosszú távú hatásait, és tipológiát kell létrehozni a minőségi beruházásokra vonatkozóan annak érdekében, hogy azonosítani lehessen közöttük a hosszú távon legjobb hatást kifejtőket;

6.  emlékeztet arra, hogy a jelenlegi válság összefüggésrendszerében a kohéziós politika létfontosságú szerepet töltött be, és jelentős reakciókészségről tett bizonyságot a korlátozott makrogazdasági és költségvetési lehetőségek idején: 2007 és 2012 között a rendelkezésre álló költségvetés több, mint 11%-a került átprogramozásra a legsürgetőbb szükségletek kielégítésének támogatása és bizonyos beavatkozások megerősítése érdekében; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a 2007 és 2013 közötti időszak során több tagállamban a kohéziós politika az állami beruházások 80%-át képviselte;

7.  kéri a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre további analitikai adatokat a makrogazdasági mechanizmusoknak a regionális fejlődésre gyakorolt hatásáról és jelentőségéről, a kohéziós politika hatékonyságáról, valamint az európai gazdaságirányítási keretrendszer és a kohéziós politika kölcsönhatásairól, továbbá szolgáltasson konkrét tájékoztatást arról, hogy miként járul hozzá a kohéziós politika az adott országspecifikus ajánlások és tanácsi ajánlások végrehajtásához;

8.   kéri a tagállamokat, hogy a lehető legnagyobb mértékben éljenek a stabilitási és növekedési paktumban rögzített szabályok által biztosított rugalmassággal;

Átprogramozás a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alapján

Általános megfontolások

9.  emlékeztet arra, hogy az átláthatóság biztosítása, valamint az ellenőrzés és a felülvizsgálat lehetővé tétele érdekében a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke alapján történő átprogramozás vagy felfüggesztés tekintetében hozott minden határozatot csak kivételes esetekben szabad alkalmazni, azt alaposan meg kell fontolni és maradéktalanul indokolni kell, és végrehajtását körültekintő módon, az érintett programok vagy prioritások megjelölése mellett kell megvalósítani; hangsúlyozza ezen kívül, hogy az ilyen határozatok nem növelhetik a régiók és a tagállamok társadalmi-gazdasági környezetéből vagy földrajzi fekvéséből, valamint az EUMSZ 174. és 349. cikkének értelmében vett sajátosságaiból fakadó nehézségeit;

10.  úgy véli, hogy a partnerségi megállapodások és a folyamatban lévő programozási időszakban elfogadott programok figyelembe vették a vonatkozó országspecifikus ajánlásokat és a vonatkozó tanácsi ajánlásokat, megfelelő alapot biztosítva az az átprogramozás elkerüléséhez középtávon, ha nem következik be a gazdasági körülmények jelentős romlása;

11.  hangsúlyozza, hogy a gyakori átprogramozás a céllal ellentétes hatást gerjesztene, és el kell kerülni annak érdekében, hogy az alapok igazgatása ne szenvedjen törést, ne kerüljön veszélybe a többéves beruházási stratégia stabilitása és kiszámíthatósága, és semmilyen negatív hatás ne keletkezzen, többek között az ESB-alapok felhasználására nézve sem;

12.   üdvözli a Bizottság által az átprogramozás tekintetében követett körültekintő megközelítést és azt a szándékát, hogy az átprogramozást az elengedhetetlenül szükséges minimális szinten tartja; kéri olyan „korai figyelmeztető” megközelítés bevezetését, amely tájékoztatja az érintett tagállamokat közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozási eljárás megindításáról, és hangsúlyozza, hogy az átprogramozásra irányuló minden kérelem előtt konzultálni kellene a monitoring-bizottsággal;

13.  kéri a Bizottságot, hogy az érintett tagállamokkal szorosan együttműködve vessen átfogó elemzés alá minden rendelkezésre álló lehetőséget, amely a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazásától eltérő módon képes megoldani az átprogramozásra irányuló kérelem benyújtására okot adó problémákat;

14.  ellenez minden olyan intézkedést, amely az érintett igazgatás bármely szintjén aránytalanul megnöveli az adminisztratív terheket és az ebből fakadó költségeket, tekintettel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozási eljárás szűk határidőire és bonyolultságára; óva int attól, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozási eljárás bármely módon átfedésbe kerüljön az európai szemeszter ciklusaival; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy lehetséges-e a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (16) bekezdése szerinti felülvizsgálatra vonatkozó határidők alkalmazásának újraértékelése;

A közös rendelkezésekről szóló rendeletben foglalt horizontális elvek

15.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az irányvonalak nem tesznek egyértelmű hivatkozást a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4–8. cikkeiben lefektetett általános és horizontális elvekre, és emlékeztet arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének értelmezésekor figyelembe kell venni és tiszteletben kell tartani ezeket – különösen a partnerségre és a többszintű kormányzásra vonatkozó – az elveket, továbbá az európai alapok közös stratégiai keretéről szóló rendelet egészét; felhívja ezzel összefüggésben a Bizottságot annak tisztázására, hogy ezeket az elveket miként lehet figyelembe venni kifejezetten a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkében foglalt rendelkezések alkalmazása során;

A közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének szubnacionális dimenziója

16.  hangsúlyozza, hogy az államadósság növekedésének legfőbb okát a tagállamok kormányai által követett politikák jelentik, és komoly aggodalmát juttatja kifejezésre amiatt, hogy ha nemzeti szinten nem sikerül megfelelően kezelni makrogazdasági ügyeket, akkor ez okot adhat a szubnacionális hatóságok, valamint az ESB-alapok kedvezményezettjeinek és igénybe vételét kérelmezőinek megbüntetésére;

17.  emlékeztet arra, hogy a 2014 és 2020 között időszakra vonatkozó kohéziós politika tematikus koncentrációra vonatkozó szabályai bizonyos fokú rugalmasságot tesznek lehetővé a tagállamok és régióik szükségleteinek kezelése tekintetében, és megjegyzi, hogy közös rendelkezésekről szóló rendelet alkalmazása korlátozhatja ezt a rugalmasságot; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a legfontosabb területi kihívásokat és a szubszidiaritás elvét, amint azt a közös rendelkezésekről szóló rendelet 4. cikkének (3) bekezdése rögzíti;

18.  kéri a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerint elfogadandó bármely intézkedés esetében a tagállamokkal és a partnerekkel szorosan együttműködve – amint azt a közös rendelkezésekről szóló rendelet 5. cikke előírja – mérje fel az intézkedés regionális és helyi szintű hatásait és költséghatékonyságát;

19.  emlékeztet arra, hogy a helyi és a regionális hatóságokat aktívan be kell vonni minden átprogramozás gyakorlati megvalósításába, és mivel az ESB-alapok összekapcsolódnak a megfelelő gazdasági kormányzással, véleménye szerint az európai szemeszternek e hatóságok bevonása révén területi dimenziót kell adni;

20.  kéri a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkét az arányosság elvével összhangban értelmezze, figyelembe véve a gazdasági-társadalmi nehézségekkel küzdő, valamint az olyan tagállamok és régiók tényleges helyzetét, amelyekben az ESB-alapok a befektetések jelentős arányát képviselik, ami válságkörülmények között még egyértelműbb; hangsúlyozza, hogy a tagállamokat és a régiókat – különösen a már lemaradással küzdőket – nem szabad további hátrányos következményekkel sújtani;

Intézményközi egyeztetés, átláthatóság és elszámoltathatóság

21.  emlékeztet arra, hogy az erős intézményközi egyeztetés alapvető a politikák egymást kiegészítő jellege és a szinergiák biztosítása szempontjából, valamint ahhoz, hogy a gondos gazdasági kormányzás keretének értelmezése és a kohéziós politikával való kölcsönviszonya megfelelő és szilárd legyen;

22.  kéri, hogy megfelelő legyen az információáramlás a Bizottság, a Tanács és a Parlament között, és hogy a kellő politikai szinten folytassanak nyilvános vitát annak érdekében, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazására vonatkozó feltételek értelmezése tekintetében biztosított legyen a közös egyetértés; emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerint hozandó határozatokat a Tanácsban a kifejezetten a kohéziós politikának szentelt összetételben kell megvizsgálni;

23.  lényegesnek tekinti az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítását, felruházva a Parlamentet a kormányzási rendszer feletti demokratikus felügyelet hatáskörével a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkével összefüggésben, ez a cikk ugyanis korlátozásokat vezet be az alulról építkező megközelítés tekintetében, amely a kohéziós politika egyik fontos eleme;

Kifizetések felfüggesztése

24.  emlékeztet arra, hogy a kifizetések felfüggesztése olyan kérdés, amelyben a Tanács dönt a Bizottság által adott esetben elfogadott javaslat alapján, amennyiben az érintett tagállam nem tesz hathatós intézkedéseket; emlékeztet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke által létrehozott jogi biztosítékok jelentőségére annak szavatolása szempontjából, hogy az átprogramozási mechanizmus csak kivételes esetben kerülhessen alkalmazásra;

25.  hangsúlyozza a kifizetések felfüggesztésének minden esetben büntető jellegét, és kéri a Bizottságot, hogy mérlegelési jogkörével élve, rendkívüli elővigyázatossággal és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (6) bekezdésével szigorúan összhangban tegyen csak javaslatot a kifizetések felfüggesztésére, miután kellően figyelembe vett a strukturált párbeszédből származó minden érdemleges információt, valamint az e párbeszéd során kifejtett véleményeket;

26.  üdvözli – a felfüggesztendő programok meghatározására és az intézkedések első területére vonatkozó felfüggesztésre vonatkozó kritériumokkal összefüggésben – az iránymutatások által követett óvatos megközelítést, amely a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (9) bekezdése szerinti felfüggesztések során előirányzott enyhítő körülményekhez hasonló körülmények mérlegelésével figyelembe veszi a tagállamok gazdasági és társadalmi viszonyait;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg ütemtervet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (8) bekezdése szerinti felfüggesztés megszüntetése tekintetében;

A Parlament szerepe a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke keretében

28.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az iránymutatások semmilyen hivatkozást sem tesznek a Parlament szerepére annak ellenére, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet elfogadására a rendes jogalkotási eljárás lefolytatásával került sor, és hogy a Parlament többször és következetesen felszólított a demokratikus elszámoltathatóság és az ellenőrzés megerősítésére a gazdaságirányítás terén;

29.  úgy gondolja, hogy a Parlament – mint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke (15) bekezdése megfelelő végrehajtásának legfőbb demokratikus szavatolója – bevonását egyértelmű módon rendszeresíteni kell, minden szakaszban lehetővé téve a Parlamenttel folytatott konzultációt az átprogramozásra irányuló kérelmek elfogadása, illetve a kötelezettségvállalások vagy kifizetések felfüggesztésére vonatkozó bármely javaslat és határozat elfogadása tekintetében;

30.  hangsúlyozza, hogy intézményközi szinten működő állandó, világos és átlátható együttműködésre van szükség, és úgy véli, hogy egy ilyen eljárásnak tartalmaznia kell legalább az alábbi lépéseket:

   a Bizottságnak haladéktalanul tájékoztatnia kell a Parlamentet az ESB-alapok szempontjából érdemleges és a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti átprogramozásra okot adó minden országspecifikus ajánlásról és tanácsi ajánlásról, valamint az ilyen pénzügyi támogatási programokról vagy ezek módosításairól;
   a Bizottságnak minden esetben haladéktalanul tájékoztatnia kell a Parlamentet a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (1) bekezdése szerinti átprogramozási kérelem, illetve 23. cikkének (6) bekezdése szerinti, a kifizetések felfüggesztésére vonatkozó határozatra irányuló javaslat benyújtásáról, lehetővé téve a Parlament számára, hogy minden további intézkedés meghozatala előtt állásfoglalás formájában kinyilváníthassa álláspontját;
   a Bizottságnak figyelembe kell vennie a Parlament álláspontját, valamint a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének (15) bekezdése szerinti strukturált párbeszédből fakadó minden tényezőt, illetve az e párbeszéd során kifejtett minden véleményt;
   a Parlamentnek fel kell kérnie a Bizottságot annak kifejtésére, hogy a folyamat során figyelembe vette-e a Parlament által kifejezésre juttatott véleményeket, és hogy a strukturált dialógus során elhangzottakat milyen módon építi be a későbbi intézkedésekbe;
   A Régiók Bizottságát, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot tájékoztatni kell az átprogramozásokra vonatkozó kérelmekről, és meg kell hallgatni véleményüket;
   A Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia egymással a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikkének alkalmazásával kapcsolatban, biztosítva az egyeztetést és a megfelelő információáramlást az intézmények között, és lehetővé téve a közös rendelkezésekről szóló rendelet 23. cikke szerinti bármely eljárás alkalmazásának átvilágítását;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet végrehajtása tekintetében a rendelet 23. cikkének (17) bekezdésével összhangban elvégzendő felülvizsgálat keretében számoljon be a nevezett cikk alkalmazása során tapasztalt hatásokról és az elért eredményekről, többek között minden átprogramozásra irányuló kérelem esetében részleteket szolgáltatva arról, hogy a kérelem milyen mértékben alapult a vonatkozó országspecifikus vagy tanácsi ajánlásokon, illetve mennyiben fokozta a tagállamok számára a pénzügyi támogatási programok keretében rendelkezésre álló ESB-alapok növekedésre és versenyképességre gyakorolt hatását, továbbá adatokat bocsátva rendelkezésre minden felfüggesztett összegről és az érintett programokról;

o
o   o

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak és régióiknak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL C 375., 2013.12.20., 2. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0401.
(4) HL C 161. E, 2011.5.31., 120. o.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0132.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0038.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat