Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) 2015. november 2–27. között Genfben sorra kerülő következő rádió-távközlési világkonferenciájának napirendjén szereplő, a polgári repülés közbeni nyomon követésről szóló új napirendi pontra,

–  tekintettel az EU által a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) világszintű nyomon követéssel foglalkozó 2014. május 12–13-i multidiszciplináris ülése elé terjesztett, „Aircraft Tracking and Localisation Options” (A légi járművek követésének és helymeghatározásának lehetőségei) című munkadokumentumra,

–  tekintettel az ICAO fent említett, világszintű nyomon követéssel foglalkozó multidiszciplináris ülésének ajánlásaira,

–  tekintettel az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2014. május 5-i 01/2014. számú, „Amendment of requirements for flight recorders and underwater locating devices” (A fedélzeti adatrögzítőkre és a víz alatti helyzetmeghatározó eszközökre vonatkozó követelmények módosítása) című véleményére,

–  tekintettel a repülésbiztonsági vizsgálatokat végző különböző nemzeti hatóságok által kiadott azon ajánlásokra, amelyek célja a biztonság fokozása a polgári repülésbiztonsági vizsgálatok céljából történő adat-helyreállítás megkönnyítése, a fedélzeti adatrögzítők teljesítményének és kezelésének javítása, valamint a víz felett bekövetkező balesetek esetén a légi járművek helymeghatározása révén(1),

–  tekintettel a 965/2012/EU rendeletnek a fedélzeti adatrögzítőkre, a víz alatti helyzetmeghatározó eszközökre és a légi jármű követő rendszerekre vonatkozó követelmények tekintetében történő módosításáról szóló bizottsági rendelettervezetre(2),

–  tekintettel a légi járatok globális nyomon követését lehetővé tevő műholdas technológia kifejlesztésének támogatásához szükséges rádiófrekvenciás sávnak a 2015. november 2–27. között Genfben sorra kerülő rádió-távközlési világkonferencia (WRC–15) általi kijelöléséről szóló, a Bizottsághoz intézett szóbeli választ igénylő kérdésre (O-000118/2015 – B8‑1101/2015),

–  tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Air France AF447 számú (2009. június 1-jei) és a Malaysia Airlines MH370 számú járatának (2014. március 8-i) tragédiája rávilágított arra, hogy új rendszerek üzembe állítására van szükség annak érdekében, hogy a légi tömegközlekedésben részt vevő légi járművek helyzete mindenkor, még távoli helyeken is meghatározható legyen;

B.  mivel ezek a globális légiforgalmi szolgáltatási (ATM-) ellenőrző rendszerek megkönnyítik a légi járművek helyzetének meghatározását rendellenes viselkedés, vészhelyzet vagy baleset esetén;

C.  mivel az AF447-es és az MH370-es járat tragédiája fényében az ilyen rendszereknek a szokásos fedélzeti áramellátás megszakadása esetén is működőképesnek kell maradniuk, és semmiképpen sem lehetnek repülés közben kikapcsolhatók;

D.  mivel e rendszerek javítják a kutatási és mentési műveletek és a vizsgálatok hatékonyságát, miután a légi járatok nyomon követésére szolgáló jelenlegi rendszerek csak részben fedik le a Föld légterét;

E.  mivel ezek a rendszerek – amellett, hogy fokozzák a repülésbiztonságot és csökkentik az infrastruktúra költségeit – fontos eszköznek bizonyulhatnak a légiforgalmi szolgáltatások hatékonyságának és kapacitásának növelése tekintetében is;

F.  mivel a Bizottság az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA), a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO) és az érdekelt felekkel megkezdte különböző műszaki lehetőségek teljesítmény alapján történő tanulmányozását, és a légi járatok nyomon követésére vonatkozó szabályokra vonatkozó, fokozatosan végrehajtandó szabályokra tett javaslatot;

G.  mivel a jelenleg működő és/vagy vizsgált lehetséges választási lehetőségek (például az automatikus berendezésfüggő légtér-ellenőrzési egyeztetés (ADS-C), a légi járművek kommunikációs, címző és jelentő rendszerének (ACARS) nagyfrekvenciájú adatkapcsolata) közül, a műholdas kommunikációval támogatott automatikus berendezésfüggő légtér-ellenőrzési adatközlés (ADS-B) technológia nagyon ígéretesnek tűnik;

H.  mivel az ADS-B technológia segítheti az ATM-ellenőrzést a legsűrűbben lakott területeken kívül, ahol a radarlefedettség korlátozott, nem lehetséges vagy rendkívül költséges (az óceánokat és a lakatlan szárazföldi területeket is beleértve);

I.  mivel a műholdas támogatású ADS-B technológia a légi járművek és egy műholdrendszer közötti kommunikáció révén biztosít ellenőrzési képességet a léginavigációs szolgáltatók számára, és mivel e célból interferenciától védett külön rádiófrekvenciás sáv kijelölésére lehet szükség;

J.  mivel a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által szervezett, 2015 novemberére kitűzött rádió-távközlési világkonferencia (WRC–15) az a fórum, amely meghatározza, hogy mely szolgáltatások kapnak külön rádiófrekvenciás sávot;

K.  mivel cselekedni kell annak biztosítása érdekében, hogy a megfelelő rádiófrekvenciás sáv időben való kijelölésének elmulasztása ne akadályozza az ADS-B technológia fejlesztését;

1.  támogat egy olyan, a légi járatok nyomon követésére szolgáló, teljesítmény alapú globális rendszer gyors kifejlesztésére irányuló bizottsági fellépést, amely lehetővé teszi a léginavigációs szolgáltatók számára a tömegközlekedésben részt vevő légi járművek mindenkori helyzetének meghatározását, még távoli helyeken is;

2.  hangsúlyozza, hogy ennek a rendszernek a szokásos fedélzeti áramellátás megszakadása esetén is működőképesnek kell maradnia, és nem kínálhat lehetőséget a rendszer kiiktatására repülés közben;

3.  úgy véli, hogy egy ilyen rendszer kifejlesztését az összes érdekelt fél (pl. ipar, légitársaságok, léginavigációs szolgáltatók, repülésbiztonsági és mentőszolgálatok, repülésbiztonsági vizsgálatokat végző hatóságok és nemzetközi szervezetek) szoros együttműködése révén kell megvalósítani;

4.  rámutat arra, hogy a műholdas támogatású ADS-B technológia, amely a légi járművek és a műholdak közötti kommunikáción alapul, a globális ATM-ellenőrző rendszer fejlesztése tekintetében az ígéretes lehetőségek egyike;

5.  hangsúlyozza, hogy az ADS-B technológia megvalósítása során elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyék valamennyi légtérfelhasználó igényeit, és a repülésbiztonsági és a védelmi előírások megszegésének elkerülése érdekében biztosítsák az alternatív technológiákkal való interoperabilitást;

6.  rámutat arra, hogy a műholdas támogatású ADS-B technológia fejlesztése az interferencia kiküszöbölése érdekében megfelelő rádiófrekvenciás sáv kijelölését teheti szükségessé;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2015 novemberében Genfben tartandó, soron következő rádió-távközlési világkonferenciára (WRC–15) tekintettel tegye meg a szükséges lépéseket a légi járatok globális nyomon követését lehetővé tevő műholdas rendszer jövőbeli kifejlesztésének támogatásához szükséges rádiófrekvenciás sáv kijelölése tekintetében;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség 2014. május 5-i 01/2014. sz. véleménye, 1. o.: „Reference”. (2) RPS COM-AC DRC(2015) D040413/02 bizottsági dokumentum és annak melléklete.