Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 43. cikkére, amely a közös agrárpolitika és a közös halászati politika működéséről szól,

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. február 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0006),

–  tekintettel az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégiáról (2012–2015) szóló, 2012. július 4-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok hozzájárulnak az Unión belüli egyenlő versenyfeltételekhez, és ezáltal a belső piac jó működéséhez;

B.  mivel az európai polgárokat határozottan érdekli az állatok jóléte, és azt szeretnék, hogy fogyasztóként megfelelő információk birtokában dönthessenek;

C.  mivel a nemzeti állatjóléti szabályok nem lehetnek ellentétesek az uniós egységes piac elveivel;

D.  mivel az állatjólét szorosan összekapcsolódik az állat- és közegészségüggyel;

E.  mivel az állatjólétre vonatkozó uniós és nemzeti szabályok összetettségük és eltérő értelmezéseik miatt jogbizonytalansághoz vezetnek, és egyes tagállamokban súlyos versenyhátrányt okozhatnak a termelőknek;

F.  mivel az Unió azon helyek közé tartozik, ahol az állatjólét színvonala a világon a legmagasabb;

G.  mivel az állatok jólétét tovább kell javítani a mindenkori tudományos ismereteknek megfelelően, figyelembe véve a mezőgazdasági állattenyésztés hatékonyságát és versenyképességét; mivel a helyes állattenyésztés meghatározása kedvezne az Unió-szerte egységes állatjóléti előírások kidolgozásának;

H.  mivel a magas színvonalú állatjólét fontos a fenntarthatóság biztosítása érdekében, noha ez olyan beruházásokat és működési többletköltségeket von maga után, amelyek nem oszlanak el arányosan az élelmiszerláncban;

1.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsa végre az állatok védelmére és az állatjólétre vonatkozó európai uniós stratégia (2012–2015) fennmaradó feladatait;

2.  sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje a meglévő stratégiát és a 2016–2020 közötti időszakra dolgozzon ki egy nagyratörő új stratégiát az állatok védelmének és jólétének biztosítására, amely a korábbi stratégia eredményeire épít, és biztosítja a tagállamokban magas szintű állatjóléti normák meghatározását előíró keret folytatását;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson naprakész, átfogó és átlátható jogszabályi keretet, amely teljes körűen végrehajtja a Szerződés 13. cikkében foglalt követelményeket; ugyanakkor megismétli, hogy az állatjólét szintje semmilyen körülmények között nem csökkenthető adminisztratív egyszerűsítésre hivatkozva; hangsúlyozza, hogy ezek a célkitűzések nem zárják ki egymást;

4.  hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 13. cikke általánosan és horizontálisan alkalmazandó, így ugyanolyan fontos, mint a mezőgazdasággal, a környezettel vagy a fogyasztóvédelemmel foglalkozó rendelkezések;

5.  emlékeztet arra, hogy a Parlament folyamatosan részt vesz tárgyalásokban, és elfogadott az állatjóléthez kapcsolódó ügyekről – például állat-egészségügyről, tenyésztéstechnikai feltételekről, ökológiai termelésről és hatósági ellenőrzésekről – szóló jogszabályokat;

6.  elismeri a különböző tagállamokban a mezőgazdasági termelők által az állatjóléttel kapcsolatban tett erőfeszítéseket;

7.  sürgeti a Bizottságot, hogy amennyiben rendelkezésére állnak az állatjóléti problémák fennállását alátámasztó egyértelmű tudományos bizonyítékok, akkor e problémák megoldása érdekében dolgozza át a politikai eszközöket vagy vezessen be újakat; kéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az állatjólétre vonatkozó uniós jogszabályok tagállami végrehajtását;

8.  aggodalmát fejezi ki az állatjóléttel kapcsolatos hatályos uniós jogszabályok tényleges végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban, tekintettel a vonatkozó jogalkotási aktusok összetettségére és nagy számára; hangsúlyozza, hogy minden állat-egészségügyi és állatjóléti szabály legfontosabb céljaként a hatályos jogszabályok betartását és a nekik való megfelelést kell kitűzni;

9.  szorgalmazza, hogy a Bizottság ugyanakkor fokozottabban törekedjen arra, hogy – nem kereskedelempolitikai szempontként – beillessze az állatjólét ügyét kereskedelempolitikájába és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról szóló tárgyalásokba, továbbá hogy elsődleges fontosságúnak tekintse a viszonosságot az állatjóléti normák tekintetében, a harmadik országokban pedig azzal mozdítsa elő az állatjólétet, hogy az importált állatokra és termékekre vonatkozóan ugyanolyan, szigorúan ellenőrzött jóléti normákat követel meg;

10.  hangsúlyozza a közös agrárpolitika megfelelő és a törekvéseinkkel összhangban álló finanszírozásának fontosságát annak megakadályozása érdekében, hogy a termelés és a kereskedelem az alacsonyabb szintű állatjóléti normákkal rendelkező országokba és földrészekre helyeződjön át;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy gondoskodjon tudományos alapokon nyugvó bevált gyakorlatok kialakításáról, cseréjéről és terjesztéséről, valamint hogy támogassa az új állatjóléti technikák és technológiák kifejlesztésére irányuló innovációt és kutatást;

12.  emlékeztet arra, hogy az élelmiszerláncban egyensúlyhiány áll fenn, amely hátrányos helyzetbe hozza az elsődleges termelőket, és ez a helyzet a mezőgazdasági üzemek szintjén határt szab az állatjóléti beruházásoknak;

13.  emlékeztet arra, hogy a termelőket túlterhelik az adminisztratív kötelezettségekkel, és hogy az adminisztráció egyszerűsítésére való folyamatos törekvés érdekében nem szabad, hogy ez az európai stratégia tovább növelje a meglévő terhet; hangsúlyozza, hogy az ágazatban a beruházások stabilitására és kiszámíthatóságára van szükség a nemzetközi szinten tisztességes verseny biztosítása mellett;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 349. E, 2013.11.29., 62. o.