Az Európai Parlament,

–  tekintettel a daytoni békemegállapodásra, annak általános keretére és tizenkét mellékletére,

–  tekintettel a Srebrenicáról szóló 2005. július 7-i(1), 2009. január 15-i(2) és 2015. július 9-i(3) állásfoglalásaira,

–  tekintettel a Velencei Bizottságnak a bosznia-hercegovinai alkotmányos reformról szóló 2005. március 11-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a daytoni békemegállapodás aláírására 1995. december 14-én, Párizsban került sor, és a megállapodás véget vetett a második világháború óta Európában dúló legvéresebb háborúnak;

B.  mivel a megállapodás véget vetett a háborúnak, de nem tudott létrehozni működőképes, önfenntartó államot, és mivel az ország intézményi felépítése túlságosan bonyolult és nem bizonyult hatékonynak;

1.  emlékeztet a daytoni békemegállapodás aláírásának jelentőségére, megemlékezik a bosznia-hercegovinai háború minden tragikus áldozatáról, és őszinte részvétét fejezi ki az elhunytak családjai felé;

2.  sajnálattal állapítja meg, hogy 20 évvel a konfliktus vége után és a békerendezés fő szempontjait, valamint az ország helyzetének jövőbeli alakulását körvonalazó általános keretmegállapodás elfogadását követően az egymást követő kormányok nem tudtak létrehozni teljes mértékben működőképes, önfenntartó államot;

3.  üdvözli a menekültek és a belső menekültek visszatérésével, valamint az újjáépítéssel és a tulajdon visszaszolgáltatásával kapcsolatban a daytoni megállapodás VII. mellékletének rendelkezéseivel összhangban elért eredményeket; megismétli, hogy szükség van e melléklet és a kapcsolódó stratégia teljes körű végrehajtására a lakóhelyüket országukon belül elhagyni kényszerülő személyek, a menekültek és a háború által érintett más személyek fenntartható visszatérésének, valamint helyzetük igazságos, átfogó és tartós rendezésének biztosítása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a horvátok, bosnyákok és mások Boszniai Szerb Köztársaságba történő fenntartható visszatérésének szükségességét; hangsúlyozza, hogy javítani kell a lakóhelyükre visszatérők társadalmi-gazdasági beilleszkedését; szorgalmazza, hogy fokozni kell az erőfeszítések valamennyi szinten történő összehangolását és több figyelmet kell fordítani a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő legkiszolgáltatottabb emberekre, többek között a romákra és az erőszak női áldozataira; sajnálattal állapítja meg, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága szerint még mindig mintegy 7 000 embert tartanak számon eltűntként, akiknek sorsa továbbra is ismeretlen;

4.  elismeri, hogy Bosznia-Hercegovina pozitív átalakuláson ment át az elmúlt 20 év során, és egy háború sújtotta, konfliktusból kilábaló országból az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó állammá vált;

5.  ismételten kifejezésre juttatja az Unió elkötelezettségét a Bosznia-Hercegovina és minden nyugat-balkáni ország előtt nyitva álló európai távlatok és a csatlakozási folyamat folytatása mellett; meggyőződése, hogy a regionális együttműködés és az európai integrációs folyamat a megbékélés előmozdításának, valamint a gyűlölet és a megosztottság leküzdésének legjobb módja;

6.  felhívja a hatóságokat, hogy a daytoni békemegállapodás 20. évfordulóját használják ösztönzőül a szükséges reformok előmozdítására, különös tekintettel Bosznia-Hercegovina közeljövőben esedékes uniós csatlakozási kérelmére; emlékeztet rá, hogy elsőbbséget kell élveznie a polgárok társadalmi-gazdasági szükségletei kielégítésének, és hogy létre kell hozni egy uniós ügyekkel kapcsolatos hatékony koordinációs mechanizmust; ismételten hangsúlyozza, hogy ezzel párhuzamosan folytatni kell az alkotmányos és politikai reformokat, valamint a politikai rendszer demokratizálását is, ami az országot alkotó mindhárom nemzet és az ország összes állampolgára valódi egyenlőségének és demokratikus képviseletének biztosítása irányába mutat; hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina valamennyi állampolgára számára egyenlő esélyeket kell biztosítani arra, hogy a politikai döntéshozatal valamennyi szintjére megválaszthatók legyenek;

7.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak, Bosznia-Hercegovina és országrészei kormányának és parlamentjének, valamint a nyugat-balkáni országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 157. E, 2006.7.6., 468. o. (2) HL C 46. E, 2010.2.24., 111. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0276.