Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel arra, hogy a petíciós jog a Parlament számára fontos és hasznos, mert általa haladéktalanul értesül az európai polgárok és lakosok konkrét aggodalmairól és véleményéről, amint arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikke rendelkezik,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-nek a kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire, különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. és 215. cikkére, a 216. cikk (8) bekezdésére, valamint 217. és 218. cikkére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0361/2015),

A.  mivel 2014-ben 2714 petíció érkezett be, ami 6%-os csökkenést jelent 2013-hoz képest, amelynek folyamán a Parlament 2885 petíciót kapott; mivel 790 petíciót elfogadhatónak nyilvánítottak és ezek esetében további intézkedéseket tettek; mivel 1070 petíciót elfogadhatatlannak nyilvánítottak; mivel 817 petíciót elfogadhatónak nyilvánítottak és lezártak; mivel 37 petíció esetében kifogást emeltek az ajánlások ellen; mivel ezek az adatok csaknem kétszer magasabbak, mint a 2009-ben beérkezett petíciók száma; mivel a petíciókkal kapcsolatos ügyintézést végző közalkalmazottak létszáma ezzel arányosan nem növekedett;

B.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységéről szóló éves jelentés célja, hogy elemzést szolgáltasson a 2014-ben beérkezett petíciókról, valamint megvizsgálja, hogy miként lehet javítani az eljárásokon és a más intézményekkel fenntartott kapcsolatokon;

C.  mivel a beérkezett petíciók száma az Unió teljes lakosságának lélekszámához viszonyítva szerény, ami azt mutatja, hogy a polgárok nagy többsége még nem tud a petíciós jog létezéséről vagy arról, hogy e jog hasznos eszközként szolgálhat ahhoz, hogy az őket érintő és aggodalmaik tárgyát képező ügyekre felhívják az európai intézmények és a tagállamok figyelmét; mivel az uniós polgárok között vannak ugyan, akik tisztában vannak a petíciós eljárással, még mindig sok a félreértés az EU tevékenységi körével kapcsolatban, amit az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók magas száma (39,4%) is mutat;

D.  mivel a petíciókat az eljárás során mindvégig megfelelően kell kezelni, mert csak így biztosítható a petícióhoz való jog tiszteletben tartása; mivel a petíciók benyújtói általában társadalmaink helyzetének javítása és jövőbeli jóléte mellett elkötelezett polgárok; mivel az, hogy e polgárok milyen tapasztalatokat szereznek petíciójuk kezeléséről, meghatározó lehet az európai integrációról alkotott véleményük alakulása szempontjából;

E.  mivel 2014-ben 1887 petíciót zártak le, amelyek közül 1070 petíciót nyilvánítottak elfogadhatatlannak; mivel a petíciók mindössze 29,1%-át nyilvánították elfogadhatónak és került sor ezekkel kapcsolatban további intézkedésekre, 39,4%-ot elfogadhatatlannak nyilvánítottak, 30,1%-ot pedig elfogadhatónak nyilvánítottak és közvetlenül lezártak;

F.  mivel az európai polgárok képviseletét az egyetlen általuk közvetlenül választott uniós intézmény, az Európai Parlament látja el; mivel a petíciós jog lehetőséget kínál számukra, hogy felhívják választott képviselőik figyelmét fontos kérdésekre;

G.  mivel az EU polgárainak és a számukra nyújtandó szolgáltatás kultúrájának bármely más megfontolással vagy hatékonysági szemponttal szemben mindig elsőbbséget kell kapnia a Parlament, és különösen a Petíciós Bizottság által végzett munka során; mivel a petíciókkal kapcsolatos ügyintézést végző személyzet jelenlegi alacsony létszáma veszélyezteti ezen alapvető elvek érvényesítését;

H.  mivel a petíciós jog, amennyiben a lényegét maradéktalanul tiszteletben tartják, megerősítheti a Parlament válaszadó képességét az EU polgárait és lakosait foglalkoztató kérdésekre, ehhez azonban az kell, hogy az elsősorban az uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos problémák megoldásának céljaira a petíciós eljárás folyamán mindvégig nyitott, demokratikus, befogadó és átlátható mechanizmus álljon rendelkezésre;

I.  mivel a petíciós jog a részvételi demokrácia egyik döntő fontosságú eleme;

J.  mivel a petíciós jog célja – az európai ombudsmanhoz hasonlóan –, hogy az uniós jog végrehajtása során az uniós vagy a nemzeti intézmények által elkövetett hivatali visszaéléseket kezelje;

K.  mivel a petíciók által – különösen az uniós jog végrehajtásában meglévő lehetséges kiskapukról – adott visszajelzések uniós és nemzeti szinten egyaránt értékesek a jogalkotók és a végrehajtó testületek számára; mivel a petíciók korai figyelmeztetésként szolgálhatnak a tagállamok számára, ha azok elmaradnak az uniós jog végrehajtásával;

L.  mivel a Petíciós Bizottsághoz érkező petíciók gyakran bizonyultak hasznos és közvetlen forrásnak más parlamenti bizottságok számára is a saját illetékességi körükben végzett jogalkotási munkájuk során;

M.  mivel a petícióhoz való alapvető jog megfelelő tiszteletben tartásának biztosítása nem pusztán a Petíciós Bizottság egyedüli felelőssége, hanem azt minden parlamenti bizottság és az egyéb uniós intézmények közös kötelességének kell tekintetni; mivel egyetlen petíciót sem szabad lezárni, miközben más parlamenti bizottságok visszajelzésére várnak;

N.  mivel a Petíciós Bizottságnak arra kell törekednie, hogy jobban kihasználja előjogait, valamint általános és speciális bizottsági eszközeit, például a szóbeli választ igénylő kérdéseket és a rövid állásfoglalásokat annak érdekében, hogy a benyújtott petíciók alapján láthatóvá tegye az európai polgárok vagy lakosok különböző aggályait, a Parlament plenáris ülése elé terjesztve azokat;

O.  mivel minden petíciót gondosan, komolyan, hatékonyan, gyorsan, átláthatóan és egyedi módon meg kell vizsgálni, fenntartva a Petíciós Bizottság tagjainak részvételi jogát; mivel minden petíció benyújtójának rövid időtartamon belül választ kell kapnia, amely vagy kifejti a petíció lezárásának okait, vagy pedig a petícióval kapcsolatos későbbi intézkedéseket, valamint azok végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését; mivel a petíciók által felvetett ügyek gyors feldolgozása szempontjából alapvetően fontos a koordináció fokozása az intézményekkel uniós, nemzeti és regionális szinten egyaránt;

P.  mivel a petíciók hatékony és gyors feldolgozását a változó jogalkotási ciklusokon és az azokkal együtt járó személyi változásokon átívelően is biztosítani kell;

Q.  mivel az elfogadható és megalapozott petíciók elsődleges érdeke, hogy a Petíciós Bizottság munkáját ne terheljék indokolatlanul hosszú kezelési feladatok az elfogadhatatlannak nyilvánított vagy megalapozatlan petíciókkal kapcsolatban;

R.  mivel a petíciók benyújtóit megfelelően tájékoztatni kell arról, hogy petíciójukat milyen alapon nyilvánították elfogadhatatlannak;

S.  mivel a petíciókat a Petíciós Bizottság ülésén megvitatják, és a petíciók benyújtói jelen lehetnek e vitán, jogukban áll ott még részletesebben kifejteni petíciójukat és ezáltal tevékenyen hozzájárulni a bizottság munkájához, így kiegészítő információkat bocsáthatnak a bizottság tagjai, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok adott esetben jelen lévő képviselői rendelkezésére; mivel 2014-ben a petíciók benyújtói közül 127-en voltak jelen és vettek részt a bizottság tanácskozásain; mivel ezt a közvetlen részvételi arányt, amely továbbra is viszonylag alacsony, javítani lehetne többek között a távkommunikációs eszközök alkalmazásával és olyan tervezéssel, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára, hogy jobban meg tudják szervezni a bizottsági ülésre való eljutásukat;

T.  mivel számos alkalommal előfordul, hogy a bizottsági ülésen folytatott vitát követően a petíciókat nem zárják le, további intézkedéseket irányoznak elő és visszajelzésekre várnak, nevezetesen a Bizottságtól vagy más parlamenti bizottságoktól igényelt további vizsgálatokra vagy az érintett nemzeti vagy regionális hatóságokkal való konkrét információcserére;

U.  mivel az igen eltérő témák megvitatásához és a minőségi viták biztosításához több ülésidőre van szükség; mivel a képviselőcsoportok koordinátorainak ülései döntő jelentőséggel bírnak a bizottság munkájának megtervezése és zökkenőmentes lefolytatása szempontjából, ezért elegendő időt kell hagyni a demokratikus döntéshozatalra;

V.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységei a petíciók benyújtóitól kapott írásbeli információkon és az üléseken tett szóbeli hozzászólásaikon, illetve az ott bemutatott audiovizuális anyagaikon alapulnak, amiket kiegészítenek az Európai Bizottságtól, a tagállamoktól, az ombudsmantól vagy más politikai képviseleti szervektől származó szakértői tájékoztatások;

W.  mivel a petíciók benyújtóinak aggályaival megfelelően és alaposan kell foglalkozni a petíciós eljárás egésze során; mivel ennek az eljárásnak több szakasza is lehet, többek között a petíció benyújtója, valamint az érintett európai intézmények és nemzeti hatóságok által akár több alkalommal is nyújtott visszajelzés;

X.  mivel a petíciók elfogadhatósága tekintetében rögzített kritériumok a Szerződés és Parlament eljárási szabályzata értelmében előírják, hogy a petíciók eleget tegyenek az elfogadhatóságra vonatkozó formális követelményeknek (az eljárási szabályzat 215. cikke), azaz a petíció tárgyának az Unió tevékenységi területeihez kell kapcsolódnia, és közvetlenül érintenie kell a petíció benyújtóját, akinek az Unió polgárának kell lennie és az Unióban állandó lakhellyel kell rendelkeznie; mivel ennek következtében bizonyos számú petíciót elfogadhatatlannak nyilvánítanak azzal az indokolással, hogy nem felelnek meg e formális kritériumoknak; mivel az elfogadhatóságról szóló döntés ilyen jogi és technikai kritériumokon alapul, és azt nem határozhatják meg politikai döntések; mivel a petíciós portálnak hatékony eszközként kell szolgálnia, amely biztosítja a petíciókra vonatkozó elfogadhatósági kritériumokkal kapcsolatos szükséges információkat és útmutatást nyújt a petíciók benyújtói számára;

Y.  mivel a gyermekeket érintő petíciókat ma már külön kezelik, tudatában annak, hogy ezen ügyekben minden késlekedés különösen súlyos károkat okozhat az érintett gyermekeknek;

Z.  mivel a petíciók révén az uniós polgárok ellenőrzést gyakorolhatnak az uniós jogszabályok kialakítása és alkalmazása felett; mivel ez lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy hasznos információkkal szolgáljanak az uniós jogszabályokkal vagy azok megsértésével kapcsolatban, és ennek különösen az utóbbi esetében nagy a jelentősége olyan ügyekben, amelyek a környezetvédelem, a belső piac, a szakmai képesítések elismerése, a fogyasztóvédelem és a pénzügyi szolgáltatási ágazat terén vetődnek fel;

AA.  mivel a petíció benyújtója gyakran a petíció benyújtásával párhuzamosan az Európai Bizottsághoz is panaszt nyújt be, aminek következménye kötelezettségszegési eljárás vagy mulasztás megállapítása iránti kereset is lehet; mivel a statisztikák (lásd a Bizottság 23. jelentését az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről (COM(2006)0416)) kimutatják, hogy a feldolgozott petíciók és panaszok egynegyede, sőt talán egyharmada szabálysértési eljárással volt kapcsolatos vagy ilyen eljárás megindítására okot adott; mivel a Parlament bevonása e petíciós eljárásokba fokozottabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatáskörrel rendelkező uniós intézmények által végzett vizsgálati munka felett; mivel egyetlen petíciót sem zárhatnak le mindaddig, amíg a Bizottság azzal kapcsolatban vizsgálatot folytat;

AB.  mivel a petíciókban felvetett kérdések skálája széles, kapcsolódnak például a környezetvédelmi joghoz (különösen a víz- és a hulladékgazdálkodáshoz, a szénhidrogén-kutatási és -kitermelési tevékenységekhez, valamint a nagy infrastrukturális és fejlesztési projektekhez), az alapvető jogokhoz (különösen a gyermekek és a fogyatékossággal élő személyek jogaihoz, amelyek jelentősége azért is kivételes, mert az európai választópolgárok egynegyede bizonyos fokú fogyatékosságáról ad számot), a személyek szabad mozgásához, a hátrányos megkülönböztetéshez, a bevándorláshoz, a foglalkoztatáshoz, a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalásokhoz, az állatjóléthez, az igazságszolgáltatáshoz és a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásához;

AC.  mivel a Petíciós Bizottság internetes honlapja egyéves késéssel, 2014. november 19-e óta érhető el, és ez a honlap felváltotta a petíciók benyújtására korábban az Europarl weboldalon rendelkezésre álló régi elektronikus alkalmazást, létrehozásának célja pedig az volt, hogy előmozdítsák a petíciós jog érvényesítését és fokozzák a polgároknak az EU közéletében való aktív részvételét; mivel e honlapot, amely még nem működik teljes rendeltetése szerint, azért hozták létre, hogy integrált megoldást kínáljon a petíciós folyamat sajátos szükségleteinek kielégítéséhez, az igényeknek jobban megfelelő, az interneten kitölthető eszközt bocsátva a petíciót benyújtani kívánó uniós polgárok rendelkezésére, amelynek használatával az általuk benyújtott petíció helyzetét is valós időben nyomon követhetik; mivel bizonyos működési hiányosságok kerültek azonosításra különösen a keresőfunkcióval kapcsolatban, ami a petíciók nyilvános nyilvántartásaként működni kívánó honlap szerepét erősen csorbítja, és mivel az összes felvetődött fogyatékosság megoldását célzó második szakasznak már le kellett volna zárulnia; mivel e honlap hozzájárulhat a szolgáltatás javításához, láthatóbbá teszi a folyamatot a polgárok és a képviselők számára, és egyúttal elektronikus nyilvántartásként is szolgál (ezt a Parlament eljárási szabályzata 216. cikkének (4) bekezdése elő is irányozza), továbbá e a honlapon a polgároknak módjukban áll, hogy más petíciókhoz megadják vagy azoktól visszavonják támogatásukat, valamint saját petícióikon elhelyezhetik elektronikus aláírásukat; mivel az új portál fokozni kívánja a petíciós folyamat átláthatóságát és interaktivitását, egyúttal hatékonyabb ügymenetet biztosítva a petíciók benyújtói, az európai parlamenti képviselők és a nagyközönség szolgálatában; mivel a weboldalnak olyan eszközként kell működnie, amelynek köszönhetően növelhető a petíciós folyamat átláthatósága, a petíció benyújtói részletesebb információkhoz férhetnek hozzá, valamint nő a polgárok érzékenysége a Petíciós Bizottság azon képessége és lehetőségei iránt, hogy segítsen helyzetük javításában; hangsúlyozza, hogy az új információs és kommunikációs technológia alkalmazását jobban el kell terjeszteni és elő kell mozdítani annak érdekében, hogy a bizottság munkája közelebb kerüljön a polgárokhoz;

AD.  mivel az európai polgári kezdeményezés fontos eszköz ahhoz, hogy a polgárok részt vehessenek az uniós politikai döntéshozatali folyamatban, és az e kezdeményezésben rejlő lehetőséget teljes mértékben ki kell aknázni; mivel ezt az eszközt tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a polgárok szerepvállalása tekintetében a lehető legjobb eredményeket hozza, valamint javítani kell képviseleti szintjein és annak politikai vonatkozásain, továbbá gondoskodni kell arról, hogy az európai intézmények (és különösen a Bizottság) maradéktalanul tiszteletben tartsa és végrehajtsa;

AE.  mivel a Petíciós Bizottság továbbra is szoros figyelemmel kíséri az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó rendelet végrehajtását, és tudatában van annak, hogy a meglévő jogi keret számos fogyatékosságának, akadályának, gyengeségének és meglehetősen merev természetének felszámolásához új rendeletre van szükség, biztosítva az európai polgári kezdeményezés indításához és nyomon követéséhez szükséges mechanizmusokat, különös tekintettel az aláírásgyűjtésre;

AF.  mivel a 211/2011/EU rendelet hatálybalépése, azaz 2012. április 1. óta a Petíciós Bizottság szükségesnek tartja a rendelet végrehajtásának rendszeres értékelését annak érdekében, hogy feltárja az esetleges hiányosságokat, javaslatokat tegyen gyors és megvalósítható felülvizsgálati megoldásokra, ezáltal tovább javítva végrehajtását;

AG.  mivel a megvalósult kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános meghallgatások szervezése nagy sikert aratott, és mivel mind a képviselők, mind a civil társadalom rendkívül nagyra értékelte a Petíciós Bizottság bevonását az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatos meghallgatásokba; mivel a Petíciós Bizottság támogatja ezt a folyamatot, és az állampolgárokkal hosszú ideje fenntartott kapcsolataiból származó tapasztalatait e cél szolgálatába állítja; mivel sikeres európai polgári kezdeményezések esetén a Bizottságtól elvárható a konkrét nyomon követés;

AH.  mivel megjegyzendő, hogy a Petíciós Bizottság munkaterheléséből fakadóan és amiatt, hogy meg kell erősíteni a Petíciós Bizottság titkárságának emberi erőforrásait, a 2014-ben vizsgálat tárgyát képező petíciókkal kapcsolatban nem került sor tényfeltáró látogatásokra; mivel a jövőben a megfelelő petíciókkal összefüggésben tényfeltáró látogatásokra sor kerül majd;

AI.  mivel 2016-ban újra a megszokott számú tényfeltáró látogatásnak kell sorra kerülnie, tekintettel arra, hogy ezek a látogatások bizottság kifejezett előjogát és munkájának alapvető részét képezik, ami maga után vonja, hogy az érintett tagállamokban kapcsolatokat kell fenntartani a polgárokkal és a hatóságokkal egyaránt; mivel az ilyen küldöttségek tagjai – azonos feltételek mellett – a küldöttség minden kapcsolódó tevékenységében részt vesznek, többek között a jelentéstételben is;

AJ.  mivel a Petíciós Bizottság felelősséggel tartozik az európai ombudsman hivatalával szemben, amelynek feladata az európai uniós intézmények és szervek részéről elkövetett hivatali visszásságok tárgyában az uniós polgárok által benyújtott panaszok kivizsgálása, amiről a Petíciós Bizottság az európai ombudsman éves jelentése alapján ugyancsak éves jelentést készít; mivel 2014-ben a bizottság a Parlament eljárási szabályzata 204. cikkének megfelelően tevékenyen és közvetlenül részt vett az európai ombudsman megválasztásával kapcsolatos szervezési munkálatokban; mivel Emily O’Reilly 2014 decemberében hatékony és átlátható módon lebonyolított választások eredményeképpen öt éves időszakra ismét európai ombudsman lett;

AK.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelyben egyes nemzeti parlamentek petíciós bizottságai is helyet foglalnak (nem minden parlamentnek van ugyanis petíciós bizottsága), és mivel hangsúlyozni kell annak fontosságát, hogy a tagállami parlamentek is állítsanak fel petíciós bizottságokat, illetve ha már léteznek, akkor erősítsék meg azokat, továbbá javítani kell az együttműködést közöttük;

1.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottságnak fontos munkát kell végeznie, lehetővé téve az uniós polgárok és lakosok számára a részvételt jogaik védelmében és érvényre juttatásában, valamint bizonyos mértékben az uniós jogszabályok helyes alkalmazásának ellenőrzésében is, tekintettel arra, hogy a petíciók lehetővé teszik a polgárok aggályainak megismerését annak érdekében, hogy ésszerű időn belül megoldást lehessen találni a jogos sérelmekre; rámutat arra, hogy az elfogadhatónak nyilvánított petíciókat a Bizottságban a petíciós akta megnyitásától számított kilenc hónapon belül meg kell vitatni; megismétli, hogy ha a petíciókban felvetett kérdések gyors kezelésére van szükség, akkor az uniós, a nemzeti és a regionális szintű intézményekkel és más szervekkel való jobb intézményi koordináció alapvető fontossággal bír;

2.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság (mint minden polgár számára nyitott kapcsolattartó pont), az európai ombudsman, valamint az európai polgári kezdeményezés a polgárok nagyobb fokú politikai részvételét előmozdító eszközök alapvető együttesét alkotják, amelyekhez a polgárok számára átlátható hozzáférést kell biztosítani kell, és amelyek megfelelő és olajozott működéséről gondoskodni kell; hangsúlyozza ezen eszközök felelősségteljes szerepét az európai polgárság előmozdításában, valamint az uniós intézmények láthatóságának és hitelességének megerősítésében; nyomatékosan kéri, hogy az uniós intézmények nagyobb mértékben vegyék figyelembe az európai ombudsman munkáját; kéri továbbá, hogy további mechanizmusok is biztosítsák a polgárok közvetlen bevonását az európai intézményeknél folyó döntéshozatali eljárásokba;

3.  hangsúlyozza, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben folytatott együttműködés javítása nélkülözhetetlen a polgárokkal való kapcsolatok szorosabbá tételéhez és az európai parlamenti döntéshozatali folyamat legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítéséhez; megjegyzi, hogy az együttműködést segíti az összes intézményi szinten megvalósuló proaktív információcsere, ami kulcsfontosságú a petíciók benyújtói által ismertetett problémák kezeléséhez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes esetekben a nemzeti, regionális és helyi hatóságok nem válaszolnak a Petíciós Bizottság kéréseire;

4.  figyelmeztet a petíciók kezelésében a bizottság titkárságán rendelkezésre álló emberi erőforrások szűkössége miatt kialakult állandósult ügyhátralékra, amely elkerülhetetlenül hátráltatja a petíciók kezelését és növeli különösen az elfogadhatóságuk megállapításához szükséges idő tartamát; elfogadhatatlannak tartja az ilyen késedelmeket, hiszen a szolgáltatás kiválósága a cél, továbbá úgy véli, hogy a késedelmek amellett, hogy gyengítik a petíciós jog tényleges érvényesülését, az európai intézmények hitelét is csökkentik az érintett polgárok szemében; arra ösztönzi a Parlament politikai és igazgatási illetékeseit, hogy a Költségvetési Bizottsággal együttműködve keressenek megfelelő megoldást arra, hogy a Petíciós Bizottság a Szerződések szellemének megfelelően végezhesse munkáját;

5.  hangsúlyozza azt a követelményt, hogy a petíció benyújtója számára alapos indokolást kell adni a petíció megalapozatlanság miatti elfogadhatatlanságáról vagy lezárásáról;

6.  felhívja a Petíciós Bizottságot és adott esetben az eljárási szabályzat módosítása tekintetében hatáskörrel rendelkező európai parlamenti bizottságokat, hogy határolják el egymástól egyértelműen a petíció megalapozottságának vagy megalapozatlanságának megállapítására szolgáló kritériumokat, valamint rögzítsék egyértelmű szerkezetben a petíciók elfogadhatóságára, illetve nyitva tartására vagy lezárására vonatkozó szabályokat, és mindezt tegyék láthatóvá a petíciók potenciális benyújtói számára;

7.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság a petíciók benyújtói által felvetett ügyekben történő fellépése révén jelentős szerepet tölt be, és kéri a Bizottságot, hogy biztosítsa egyes – a petíciók benyújtói által bejelentett – projektek proaktív és időben végrehajtott felügyeletét, amennyiben azok az uniós jogot megsértették, illetve a hivatalos tervek végrehajtásakor a jövőben meg fogják sérteni; felhívja a Bizottságot, hogy ilyen esetekben a Szerződések őreként orvosolja az uniós jog nem megfelelő átültetésével vagy átültetésének elmulasztásával kapcsolatos problémákat, amelyekre a Parlamenthez benyújtott számos petíció felhívta a figyelmet; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy ennek során ne habozzon kötelezettségszegési eljárást is indítani; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása tekintetében nem szabad olyan benyomást kelteni, hogy a nagyobb tagállamok kivételezett helyzetben vannak; kéri az Európai Bizottságot, hogy minden egyes petíció esetében rendszeresen tájékoztassa a Petíciós Bizottságot a kapcsolódó kötelezettségszegési eljárások alakulásáról és konkrét eredményeiről;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vegye ki részét a petíciós eljárásból, különösen folytasson alapos vizsgálatokat az elé terjesztett elfogadható ügyekben, és végül kellő időben biztosítson pontos és naprakésszé tett írásbeli válaszokat a petíciók benyújtói számára; elvárja, hogy e válaszokat a Petíciós Bizottság nyilvános ülésein az e kérdésekről tartott viták keretében bővebben is kifejtsék; úgy véli, hogy az intézményi hitelesség biztosítása érdekében a Bizottságot ezeken a vitákon megfelelő rangú tisztviselőnek kell képviselnie; úgy véli, hogy a Bizottságnak – a Szerződések őreként – jobban el kell mélyednie az ügyekben, tekintetbe véve a vonatkozó uniós jogszabályokat átható szellemiséget;

9.  kéri, hogy a Bizottság az átláthatóság érdekében és a különböző európai intézmények közötti szoros együttműködés szellemében a Bizottság segítse elő a hozzáférést az EU Pilot eljárásokhoz kapcsolódó összes érdemleges információt magában foglaló dokumentumokhoz, különös tekintettel a beérkezett petíciókra, ideértve a Bizottság által az érintett tagállamnak feltett kérdéseket és az azokra adott válaszokat is, a legkésőbb az eljárások lezárása után;

10.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság proaktívan kövesse nyomon azon tervezett és közzétett projektek alakulását, amelyekről megalapozott bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy sérthetik az uniós jogot, és ilyen esetekben hozzon idejében megelőző intézkedéseket; aggodalmát fejezi ki azon jelenlegi tendencia miatt, hogy a Bizottság számos petíció esetében pusztán eljárási megfontolások alapján meggátolja az érdemi vizsgálatot; helyteleníti, hogy egyre több sajátos tárgyú petíció esetében javasolják az akták lezárását anélkül, hogy megvárnák az azokban felvetett kérdések vizsgálatának eredményeit, és úgy véli, hogy ez nem felel meg azon elv szellemének, hogy a Bizottság legfontosabb szerepe szerint a „Szerződések őre”; még lelkiismeretesebb kivizsgálásra és még következetesebb fellépésre szólít fel a petíciók benyújtói által ismertetett ügyekben, különösen akkor, ha azokban az uniós jogot feltételezhetően épp a Bizottság sérti meg, például a dokumentumokhoz való – az Aarhusi Egyezmény által garantált – nyilvános hozzáférés tekintetében;

11.  rámutat annak szükségszerűségére, hogy az Európai Bizottság a lehető leggyorsabban, részletesen és proaktív módon válaszoljon valamennyi petícióra;

12.  a Petíciós Bizottság sajátos jellegének fényében, valamint az évente több ezer petíciót benyújtó polgárokkal és lakosokkal való kapcsolattartásból adódó jelentős munkateherre tekintettel kéri a titkárság rendelkezésére álló emberi erőforrások növelését;

13.  rámutat arra, hogy a polgárok kérelmeinek feldolgozása érdekében erősíteni kell a polgárokkal folytatott levelezést;

14.  elsődleges fontosságúnak tartja a nemzeti parlamentekkel és illetékes parlamenti bizottságaikkal, valamint a tagállamok kormányaival folytatott együttműködés erősítését, valamint a tagállami hatóságok ösztönzését az európai uniós jog teljesen átlátható átültetésére és végrehajtására; hangsúlyozza a Bizottsággal és a tagállamokkal folytatott együttműködés jelentőségét a polgárok jogainak hatékonyabb és átláthatóbb védelme érdekében, és bátorítja a tagállamokat, hogy küldjenek képviselőket a Petíciós Bizottság üléseire; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Tanács és a Bizottság lehető legmagasabb rangú képviselői jelen legyenek a bizottság ülésein és az általa szervezett meghallgatásokon (ha a megvitatott kérdések megkívánják az említett intézmények bevonását); megismétli a Petíciós Bizottság 2013-as tevékenységéről szóló 2014. március 11-i állásfoglalását(1), amely szerint meg kell erősíteni a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszédet, például a nemzeti petíciós bizottságok vagy más illetékes hatóságok elnökeivel tartandó rendszeres találkozók révén;

15.  felhívja az uniós tagállamokat, hogy tegyék általánossá a jól működő petíciós bizottságok nemzeti parlamentekben való létrehozásának kötelezettségét, ami jelentős mértékben növelné a Petíciós Bizottság nemzeti parlamentekkel való együttműködésének hatékonyságát;

16.  elsődleges fontosságúnak tekinti, hogy a Petíciós Bizottság megerősítse az együttműködést a Parlament többi bizottságával, kikérve véleményüket a petíciókról, vitát kezdeményezve tagjaikkal az illetékességi körükbe eső kérdésekben, és a bizottságokat véleménynyilvánító bizottság minőségben szorosabban bevonva a Petíciós Bizottság munkájába bizonyos – különösen az uniós jog tagállamokban történő megfelelő átültetésére és végrehajtására vonatkozó – jelentések elkészítéséhez; kéri, hogy a hatáskörrel rendelkező bizottságok gondosan mérlegeljék a hozzájuk véleménynyilvánítás céljából továbbított petíciókat, és adják meg a petíciók megfelelő kezeléséhez szükséges visszajelzést;

17.  hangsúlyozza a Petíciós Bizottság által az Európai Parlamentben vizsgálati bizottságként betöltött, egyre erősödő szerepet, amit referenciapontnak kell tekinteni ahhoz, hogy a tagállamok közigazgatási szinten miként ültessék át és hajtsák végre az európai jogszabályokat; megismétli felhívását, amely szerint az európai polgárok által benyújtott petíciókkal kapcsolatban fokozni kell a plenáris ülésen folytatott politikai vitákat és élénkíteni kell a kommunikációt, miként azt a Petíciós Bizottság 2013- évi éves tevékenységéről szóló fent említett állásfoglalásában kifejtette;

18.  sajnálja, hogy több petíció benyújtója nem tudja közvetlenül előterjeszteni ügyét a Petíciós Bizottságban, részben az ülésidő és a bizottsági titkárság emberi erőforrásainak hiánya miatt; kéri azon határidők ésszerűbbé tételét, amelyeken belül értesíteni kell a petíciók benyújtóit kérelmük feldolgozásáról és a bizottság elé kerüléséről; támogatja a videokonferencia, illetve bármely olyan eszköz fokozott alkalmazását, amely abban az esetben is lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára a Petíciós Bizottság munkájában való tevékeny részvételt, ha fizikailag nem tudnak jelen lenni;

19.  kéri, hogy a Parlament egyes bizottságait képviselő parlamenti képviselők részvételével haladéktalanul hozzanak létre informális petíciós hálózatot a Parlamentben annak érdekében, hogy biztosítsák a petíciókhoz kapcsolódó munka problémamentes és hatékony koordinációját, ami javítani fogja a petíciós jog gyakorlását;

20.  rámutat, hogy a Parlament többi bizottságának is fontos szerepet kell betöltenie, többek között üléseiken megvitatva a hatáskörükbe tartozó területeket érintő petíciókban kifejtett kérdéseket, és adott esetben a vonatkozó beérkezett petíciókat információforrásként felhasználva a jogalkotási eljárások során is;

21.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Alapjogi Chartát nem minden tagállam fogadta el, és hogy a Charta végrehajtása meglehetősen homályosnak és sok polgár számára kiábrándítónak bizonyult; sajnálatát fejezi ki továbbá amiatt, hogy az EU mint államközösség még nem fogadta el az EJEE-t az EUSZ 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően, továbbá amiatt, hogy az ennek kapcsán jelenleg folyamatban lévő eljárásokról az európai polgárok nem rendelkeznek a kellő tájékozottsággal; sajnálatát fejezi ki amiatt is, hogy az Európai Bizottság túlságosan szűken értelmezi a Charta 51. cikkét, amely szerint a Charta rendelkezéseinek címzettjei a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett az uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre; emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság, amikor a Petíciós Bizottság felkérte az alapvető jogok terén való fellépésre, gyakran az Alapjogi Charta 51. cikkére hivatkozva nyilvánította magát cselekvésképtelennek; hangsúlyozza, hogy a polgárok elvárásai gyakran túlmutatnak azon, amit a Charta szigorúan jogi rendelkezései lehetővé tesznek; kéri az Európai Bizottságot, hogy feleljen meg jobban a polgárok elvárásainak, és alakítson ki új megközelítést az 51. cikk értelmezésével kapcsolatban;

22.  kiemeli a Petíciós Bizottságnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása terén végzett fontos munkáját; tudomásul veszi e tekintetben a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió bevezető jelentésére vonatkozó záró észrevételeit(2); rámutat, hogy az uniós kerethez megfelelő erőforrásokat kell biztosítani, az egyezményben meghatározott követelményekkel összhangban; felszólít ezzel összefüggésben a Petíciós Bizottság és titkársága kapacitásának bővítésére, lehetővé téve a bizottság számára védelmi szerepének megfelelő betöltését; felszólít egy, a fogyatékossághoz kapcsolódó kérdések feldolgozásának feladatát ellátó kijelölt tisztviselő posztjának létrehozására; hangsúlyozza, hogy a bizottság hajlandó szoros együttműködést folytatni a Parlament fogyatékosságügyi hálózatában részt vevő más parlamenti jogalkotási bizottságokkal; megjegyzi, hogy további erőfeszítéseket kell tenni és fel kell lépni a Petíciós Bizottság nevében a fogyatékossággal élő emberek védelmében, intézkedéseket foganatosítva például a marrakech-i szerződés mihamarabbi ratifikálása érdekében;

23.  rámutat a Bizottság részvételével zajló, transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) szóló tárgyalások tekintetében a polgárok körében tapasztalható aggályokra, amint arra számos, 2014-ben beérkezett petíció utal; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság sürgősen hajtsa végre az európai ombudsman e tárgyban tett ajánlásait;

24.  felhívja a figyelmet a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre (TTIP) vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatban a Petíciós Bizottság által a Bizottsághoz intézett ajánlásokat érintően kiadott véleményére, amelyben – a számos beérkezett petícióban foglaltakkal összhangban – elutasítja „a befektető és az állam közötti vitarendezés” (ISDS) néven ismert vitarendezési mechanizmust és sajnálatát fejezi ki a TTIP-vel kapcsolatos európai polgári kezdeményezés elutasítása miatt;

25.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy néhány tagállam még nem ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és felszólítja ezeket az országokat az egyezmény mielőbbi aláírására és megerősítésére;

26.  felszólítja az EU-t és a tagállamokat a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyv aláírására és megerősítésére;

27.  felszólítja a tagállamokat a vakok, látássérültek és a nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrakesh-i szerződés aláírására és ratifikálására;

28.  kiemeli, hogy a Kanári-szigeteken található esetleges kőolajkészletek feltárására és kitermelésére vonatkozó projekt kapcsán benyújtott bizonyos petíciók megkülönböztetett figyelmet kaptak; elismeri, hogy a petíció benyújtói, akik környezetvédelmi megfontolásokból ellenezték a projektet, jelentős mértékben hozzájárultak a vita tisztázásához; elismeri, hogy a környezetvédelmi kérdések továbbra is kiemelt fontosságúak a petíciók benyújtói számára, ami rávilágít arra, hogy a tagállamoknak még mindig sok hiányosságuk van e területen; megállapítja, hogy számos petíció tárgyát a hulladékgazdálkodás, a vízellátás biztonsága, az atomenergia, a hidraulikus rétegrepesztés és állatfajok védelme képezte;

29.  rámutat arra, hogy számos petíció érkezett, amely elutasítja a hidraulikus repesztés technikájának a földfelszín alatti gáz és olaj kitermelése céljára történő alkalmazását, és felhívja a figyelmet az e technika alkalmazásából fakadó környezeti, gazdasági és társadalmi következményekre;

30.  bírálja különösen az ügyekkel kapcsolatos „szalámitaktikát”, amelyet ismétlődő módon alkalmaznak számos, környezetvédelmi témájú petíció hátterében álló nagy infrastrukturális vagy fúrási projektek tekintetében;

31.  megjegyzi, hogy a petíciók benyújtói sokszor aggasztó igazságtalanságokkal szembesülnek a szülők szétköltözése vagy válása esetén lefolytatott közigazgatási és igazságügyi eljárások során, amelyekben kiskorú gyermekek felügyeletével és kényszer-örökbefogadással kapcsolatos kérdések vetődnek fel; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy néhány tagállamban különböző állampolgárságú párok esetében előfordulhat az állampolgárság alapján történő megkülönböztetés az eljárás helyszíne szerinti tagállam állampolgárságával rendelkező szülő javára és az említett állam állampolgárságával nem rendelkező házastárs kárára, aminek hátrányos, sőt gyakran igen súlyos és messze ható következményei vannak a gyermekek jogaira nézve; hangsúlyozza, hogy olyan esetek is bejelentésre kerültek, amelyek egyszerre több tagállamot érintenek (Németországot az ifjúság- és gyermekvédelemmel foglalkozó hivatal munkája kapcsán, Franciaországot, Hollandiát, Szlovákiát, Dániát és Norvégiát), és üdvözli ezzel összefüggésben a Brüsszel IIa. rendelet közeljövőben esedékes felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy 2015-ben a petíciós Bizottságon belül új munkacsoportot hoztak létre, amelynek feladata, hogy gyors és koherens választ adjon ezen aggodalmakra, és tényfeltáró látogatásra is sor került az Egyesült Királyságba az ilyen természetű panaszok helyszíni kivizsgálása érdekében;

32.  kiemeli, hogy számos beérkezett petíció bírálta élesen az EU migrációs, kereskedelmi és külpolitikáját és figyelmeztetett azok következményeire a migránsok emberi jogainak tiszteletben tartását biztosító rendelkezéseknek való megfeleléssel kapcsolatban; rámutat, hogy valamennyi uniós ügynökségnek, szervnek és intézménynek, köztük a Frontex-nek is – saját tevékenységi területeiken – mindenkor biztosítaniuk kell az emberi jogok tiszteletben tartását és az Alapjogi Charta rendelkezéseinek való megfelelést;

33.  üdvözli a Bizottság kezdeményezésére 2007 óta évente megrendezésre kerülő, „Európai Gyermekjogi Fórum” elnevezésű társadalmi párbeszédet, amelynek célja a gyermekek jogainak az EU belső és külső fellépései keretében történő előmozdítása; megjegyzi, hogy e párbeszéd résztvevői a tagállamok képviselői, a gyermekek jogainak képviselői, a Régiók Bizottsága, az Európai gazdasági és Szociális Bizottság, az Európa Tanács, a UNICEF és számos nem kormányzati szervezet;

34.  hangsúlyozza, hogy a polgárok által benyújtott petíciók témájuk szerint igen sokféle területre csoportosíthatók, ezek között szerepelnek az alapvető jogok, az emberi jogok, a fogyatékossággal élő személyek jogai, belső piac, a környezetvédelmi jogok, a munkaügyi viszonyok, a migrációs politikák, a kereskedelmi megállapodások, a közegészségügyi kérdések, a gyermekjólét, a közlekedés, az állatok jogai és a hátrányos megkülönböztetés; felhívja a Petíciós Bizottságot, hogy tegye konkrétabbá munkáját a petíciók tárgyai által érintett legfőbb politikai területeken; kéri annak érdekében, hogy a Petíciós Bizottság foglalkozni tudjon a komoly munkát igénylő, rendkívül sokféle petícióval, növeljék meg a titkárság rendelkezésére bocsátott erőforrásokat;

35.  úgy véli, hogy a nyilvános meghallgatások szervezése fontos eszköz a polgárok által felvetett problémák kivizsgálásához; felhívja a figyelmet a „Right2Water” európai polgári kezdeményezés kapcsán a Környezetvédelmi Bizottsággal, a „One of us” európai polgári kezdeményezésre adandó válaszként pedig a Jogi Bizottsággal közösen szervezett nyilvános meghallgatásokra; úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés a transznacionális, részvételi és képviseleti demokráciát előmozdító eszköz, amely az új rendelet elfogadását követően lehetővé teheti a polgárok közvetlenebb részvételét az európai szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatos kezelendő kérdések keretbe foglalásával, kibontakoztatásával és az azokkal kapcsolatos prioritások megállapításában; ismételten kötelezettséget vállal arra, hogy proaktívan részt vesz a megvalósult kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános meghallgatások szervezésében; kötelezettséget vállal, hogy intézményi szinten elsőbbséget biztosít e részvételi folyamat hatékonysága számára és adott esetben megfelelő jogalkotási intézkedésekről is gondoskodik; üdvözli, hogy a fogyatékossággal élők számára a meghallgatásokon – például a szöveget beszéddé átalakító eszköz révén – akadálymentesítést biztosítanak;

36.  helyteleníti a Bizottság által a kevés sikeres európai polgári kezdeményezésre adott választ, és sajnálja, hogy a transznacionális részvételi demokrácia ezen egyetlen eszköze tekintetében csupán kismértékű nyomon követés valósult meg az EU-ban;

37.  felhívja a figyelmet a 2014-ben elfogadott több állásfoglalásra, például az uniós polgárságról szóló, „Uniós polgárok – jogok és jövőkép” című 2013-as jelentésről szóló 2014. március 12-i állásfoglalásra(3), amely vitákat váltott ki a nyugdíjak harmonizációja, valamint a polgárok választhatósága és jelölhetősége kérdéseiben; felhívja a figyelmet a Bizottság 2013. évi tevékenységeiről szóló éves jelentésére(4), valamint az európai ombudsman 2013. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről szóló, 2015. január 15-i állásfoglalására (A7-0131/2014), és különösen a TTIP megállapodásra vonatkozó részekre;

38.  üdvözli a Bizottság döntését, amely szerint 2014-ben folytatja a „polgárok európai éve” tevékenységeit, különös hangsúlyt helyezve az európai parlamenti választásokra (amelyeket 2014. május 22–25. között tartottak); üdvözli, hogy a Bizottság tájékoztatni kívánja a polgárokat arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésükre az európai döntéshozatali folyamatban való részvételhez, valamint hogy ennek alkalmával tájékoztatást és tanácsokat kíván adni a polgároknak jogaikról és a jogaik védelmére rendelkezésükre bocsátott demokratikus eszközökről; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos érdeklődés növelése érdekében, tekintettel arra, hogy a 2014-es választásokon a részvétel aránya számos tagállamban nem érte el az 50%-ot;

39.  hangsúlyozza, hogy minden szempontból működőképes weboldalt kell biztosítani, amelyen a petíciók benyújtóinak hatékony lehetőségük van a nyilvántartásba vételre, petíció benyújtására, kísérő dokumentumok feltöltésére, az elfogadhatónak nyilvánított petíciók támogatására és az azokkal kapcsolatos tájékozódásra, e honlapon továbbá a petíciók benyújtói automatikus üzenet útján figyelmeztető értesítést kaphatnak a petíciójukkal kapcsolatos új fejleményekről, és közvetlenül felvehetik a kapcsolatot az uniós intézmények tisztviselőivel annak érdekében, hogy világos és közvetlen információt kapjanak a petícióikban általuk felvetett kérdésekben történő előrelépésekről; sajnálja, hogy nem teljesítették a várt végrehajtási határidőt, és számos tervezett funkció befejezetlen maradt; sürgeti a hatáskörrel rendelkező adminisztratív testületeket, hogy gyorsítsák fel a projekt fennmaradó része megvalósításának lezárásához szükséges lépéseket és javítsák ki a hibákat; hangsúlyozza, hogy további lépéseket kell tenni a petíciós eljárás átláthatóságának növelése érdekében;

40.  kéri, hogy a Parlament, a nemzeti parlamentek és a tagállamok alacsonyabb szintű hatóságai a megfelelő jogorvoslati testületekkel együtt alakítsanak ki közös megközelítést annak érdekében, hogy a polgárok számára átlátható és világos legyen, hogy az illetékesek milyen szinten foglalkozhatnak majd petíciójukkal;

41.  felszólít arra, hogy a figyelmet a minőségi és a mennyiségi megfelelés biztosítására összpontosítva vessék alapos értékelés alá a Petíciós Bizottság titkárságának személyzetét, tekintettel a nagyszámú petíció felhalmozódására és a feldolgozásuk során tapasztalható folyamatos késedelmekre; úgy véli, hogy a jóváhagyott petíciók megfelelő kezelése és mérlegelése – a petíciók benyújtóinak adott pártatlan visszajelzéssel együtt – kulcsfontosságú az európai civil társadalom és az európai intézmények közötti kapcsolatok megerősítéséhez;

42.  hangsúlyozza, hogy tagállami szemináriumok megszervezése révén konstruktívabb tájékoztatást kell nyújtani a polgárok számára a Petíciós Bizottság internetes oldalával kapcsolatban;

43.  hangsúlyozza a SOLVIT-hálózat fontos szerepét a belső piaci jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos problémák feltárása és megoldása szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg ezt az eszközt azzal a céllal, hogy lehetővé tegye a Petíciós Bizottság tagjai számára a SOLVIT rendszere révén rendelkezésre álló valamennyi információhoz való hozzáférést, és tájékoztassa őket a nyilvántartásba vett petíciókkal kapcsolatos ügyekről;

44.  kiemeli, hogy meg kell erősíteni a Petíciós Bizottság más uniós intézményekkel és szervekkel, valamint a tagállamokban működő nemzeti hatóságokkal folytatott együttműködését; lényegesnek tartja emellett a tagállamokkal és különösen a nemzeti parlamentek petíciós bizottságaival folytatott párbeszéd és módszeres együttműködés megerősítését is; ajánlja, hogy minden olyan tagállami parlament, amely még nem alakított petíciós bizottságot, tegye ezt meg; úgy véli, hogy a skót parlament petíciós bizottságának 2014. december 2-i, a Petíciós Bizottságnál tett látogatása az ilyen együttműködés jó példája, és hogy az ilyen partnerkapcsolatok lehetővé teszik a bevált gyakorlatok cseréjét, a felhalmozott tapasztalatok megosztását, valamint rendszeres és hatékony gyakorlati megoldások bevezetését a petíciók illetékes szervekhez történő továbbítása tekintetében;

45.  hangsúlyozza, hogy a tagállamokkal való szoros együttműködés rendkívül fontos a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; arra bátorítja a tagállamokat, hogy játsszanak proaktív szerepet az európai jogszabályok végrehajtásával és betartásával kapcsolatos petíciók megválaszolásában, és kiemelt jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tagállamok képviseltessék magukat a Petíciós Bizottság ülésein és működjenek aktívan közre a munkában; kiemeli, hogy a 2014. február 10-i ülésen – a hulladékgazdálkodás témájával kapcsolatban Görögországban, 2013. szeptember 18–20-án tett tényfeltáró látogatásról szóló jelentés ismertetésekor – jelen voltak a görög kormány képviselői is;

46.  emlékeztet arra, hogy a tényfeltáró látogatások a Petíciós Bizottság eszköztárában a szabályoknak megfelelően rendelkezésre álló legfontosabb vizsgálati eszközök egyikét képezik, jóllehet 2014-ben egyetlen ilyen látogatásra sem került sor; rendkívül szükségesnek tartja, hogy a vizsgálat alatt álló petíciók nyomon követése a tényfeltáró látogatások során ne torpanjon meg – többek között a választások és az új Parlament felállása közötti időszakban sem –, és felhívja a Parlament bizottságait az ennek biztosításához szükséges lépések megtételére; hangsúlyozza, hogy a tényfeltáró látogatásoknak egyértelmű ajánlásokat kell eredményezniük a petíció benyújtója problémájának megoldására vonatkozóan; elvárja, hogy a Petíciós Bizottság rendszeres tényfeltáró látogatásai 2016-ban újrainduljanak;

47.  kéri Görögországot, hogy vegye tudomásul a hulladékgazdálkodással és a hulladéklerakó telepekkel kapcsolatban tett tényfeltáró látogatásról készült, 2014 februárjában a bizottságban elfogadott jelentésben megfogalmazott ajánlásokat; kéri a Bizottságot, hogy vesse alapos ellenőrzés alá a hulladékok begyűjtésére szolgáló pénzügyi források felhasználását; felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben a hulladékok újrahasznosításával foglalkozó uniós irányelveket;

48.  nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tagállamok képviselői jelen legyenek a Petíciós Bizottság ülésein és együttműködjenek a munka során; örömmel fogadja és szorgalmazza az érintett tagállam közhatóságait képviselő küldöttek megjelenését, részvételüket és aktív együttműködésüket; bátorítja a tagállamokat, hogy vállaljanak tevékeny részt a petíciós eljárásban;

49.  hangsúlyozza az európai ombudsmannal folytatott együttműködés jelentőségét, valamint az Európai Parlament részvételének fontosságát az Ombudsmanok Európai Hálózatában; üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereten belül kialakított kiváló kapcsolatokat; különösen méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában;

50.  várakozással tekint a különböző tagállamok nemzeti és regionális parlamentjeinek petíciós bizottságaival folytatott együttműködés fokozására, ahol már léteznek ilyen bizottságok; kötelezettséget vállal arra, hogy útmutatást nyújt az ilyen bizottságok felállításához azokban a tagállamokban, ahol még nincsen ilyen bizottság, de létre szeretnének hozni;

51.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak és a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságaiknak és nemzeti ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0204. (2) Elfogadva az ENSZ-bizottság tizennegyedik ülésén (2015. augusztus 17. – szeptember 4.); lásd: http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/Download.aspx?symbolno=CRPD%2fC%2fEU%2fCO%2f1&Lang=en (3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0233. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0009.