Az Európai Parlament 2016. január 21-i állásfoglalása Észak-Koreáról (2016/2521(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Észak-Koreáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a KNDK-ban állítólag végrehajtott nukleáris kísérletről szóló, 2016. január 6-i nyilatkozatára;
– tekintettel az ENSZ főtitkárának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság által bejelentett nukleáris kísérletről szóló, 2016. január 6-i nyilatkozatára,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1718(2006), 1874(2009), 2087(2013) és 2094(2013) számú határozataira, amelyek kifejezetten megtiltják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris kísérleteit,
– tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2015. december 17-i határozatára,
– tekintettel az ENSZ „A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 2015-ben: Szükségletek és prioritások” című, 2015. áprilisi jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2015. március 27-i határozatára,
– tekintettel az ENSZ vizsgálóbizottságának a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló, 2014. február 7-i jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gyermekjogi Egyezményre, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményre, amelyek mindegyikét aláírta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság,
– tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni 1984-es egyezményre,
A. mivel az Európai Unió Tanácsa és az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte a KNDK által 2016. január 6-án állítólag végrehajtott „sikeres hidrogénbomba-kísérletet”, amellyel az ország egyértelműen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata szerinti nemzetközi kötelezettségeit;
B. mivel a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverek, valamint hordozóeszközeik elterjedése fenyegetést jelent a nemzetközi békére és biztonságra nézve; mivel a KNDK 2003-ban kilépett az atomsorompó-szerződésből (NPT), 2006 óta nukleáris kísérleteket hajt végre, 2009-ben pedig hivatalosan bejelentette, hogy atomfegyvert fejlesztett ki, ami azt jelenti, hogy a nukleáris képességének fejlesztéséből adódó fenyegetettség egyértelműen megerősödött; mivel az illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programok folytatása problémát jelent a nemzetközi nukleáris nonproliferációs rendszer szempontjából, és a regionális feszültségek súlyosbodásának veszélyével fenyeget;
C. mivel a katonaság köré szerveződő gazdasággal rendelkező ország távol áll attól a kinyilvánított céljától, hogy erős és virágzó nemzetté váljon, sőt ehelyett egyre inkább elszigeteli és elszegényíti népét a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik hajszolása révén;
D. mivel az EU határozottan támogatja nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félszigetre vonatkozó elképzelést, és alapvető fontosságúnak véli a hatoldalú tárgyalások újraindítását a régió békéje, biztonsága és stabilitása érdekében,
E. mivel a KNDK katonai beruházásaira való összpontosítása polgárai alapvető szükségletei bűnös elhanyagolásának tekinthető, tekintettel arra, hogy az ország 24,6 milliós lakosságának körülbelül 70 százaléka szorul sürgős élelmiszersegélyre, és az 5 éves kor alatti gyermekek mintegy 30 százaléka akut alultápláltságban szenved;
F. mivel a KNDK-ban hosszú évek óta igen súlyos az emberi jogok helyzete; mivel a KNDK-rezsim alig működik együtt az ENSZ-szel és elutasítja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és Közgyűlésének minden, az emberi jogok észak-koreai helyzetére vonatkozó határozatát; mivel nem működött együtt az emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó ENSZ különmegbízottal, és elutasított az ENSZ emberi jogi főbiztosa által különleges eljárás keretében felajánlott minden segítséget;
G. mivel az Emberi Jogi Tanács 2015. március 27-i határozatát követően észak-koreai diplomaták és Marzuki Darusman, az Emberi Jogi Bizottság emberi jogokkal foglalkozó különleges előadójának találkozójára került sor Észak-Koreában.
H. mivel az Európai Unió az emberi jogok és a demokrácia támogatója és előmozdítója a világban; mivel az EU és a KNDK között az emberi jogokról folytatott párbeszédet a KNDK 2013-tól felfüggesztette; mivel az EU és a KNDK 2015 júniusában politikai párbeszédsorozatot tartott.
I. mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága vizsgálatot folytatott „az emberi jogok Észak-Koreában tapasztalható súlyos, széles körű és rendszeres megsértésére” vonatkozóan, és 2014. február 7-én jelentést tett közzé; mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Phenjan emberi jogsértéseihez „foghatót nem találunk a mai világban” és „a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságának, valamint a véleményalkotás, a véleménynyilvánítás szabadságának, az információ- és gyülekezési szabadság majdnem teljes tagadását” állapította meg; mivel az ENSZ vizsgálóbizottsága sok esetben úgy találta, hogy az emberi jogi visszaélés emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; mivel 2014 óta romlott az emberi jogok helyzete a KNDK-ban;
J. mivel a KNDK kormánya nem engedélyezi semmiféle szervezett politikai ellenzék működését, szabad és tisztességes választások szervezését, a média szabadságát, a vallásszabadságot, a gyülekezési szabadságot, a kollektív tárgyalásokat, illetve a mozgásszabadságot;
K. mivel a KNDK olyan kiterjedt és jól strukturált biztonsági rendszerrel rendelkezik, amely szoros figyelemmel kíséri közel minden polgár életét, és az alapvető szabadság semmilyen formáját sem engedélyezi.
L. mivel a KNDK állami hatóságai rendszeresen követnek el bírósági eljárás nélküli kivégzéseket, önkényes letartóztatásokat és eltűntetéseket – többek között a külföldi állampolgárok elrablásának formájában –, és már több mint 100 000 embert internáltak börtönbe és „átnevelő” táborokba;
M. mivel a nép a KNDK területén évtizedekig elmaradottságban élt, szegényes egészségügyi ellátás, valamint az anyák és a gyermekek alultápláltsága mellett, politikai és gazdasági elszigeteltség, visszatérő természeti katasztrófák és nemzetközi viszonylatban emelkedő élelmiszer- és üzemanyagárak által jellemzett környezetben; mivel a KNDK folyamatosan megsérti a lakosság élelemhez való jogát
1. határozottan elítéli a negyedik, 2016. január 6-i nukleáris kísérletet mint szükségtelen és veszélyes provokációt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa vonatkozó határozatainak megsértését és a Koreai-félsziget és az északkelet-ázsiai régió békéje és stabilitása elleni komoly fenyegetést; támogatja a közelmúltbeli nukleáris kísérletek nyomán bevezetendő értelmes és hatékony szankciókat, melyekről a nemzetközi közösségnek kell döntenie;
2. arra ösztönzi a KNDK-t, hogy tartózkodjon a további provokatív fellépéstől, teljes, ellenőrizhető és visszafordíthatatlan módon állítsa le nukleáris és ballisztikusrakéta-programját, hagyjon fel minden kapcsolódó tevékenységgel, és azonnal teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, ideértve az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a NAÜ kormányzótanácsának határozatait, valamint a leszereléssel és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos egyéb nemzetközi előírásokat; felhívja a KNDK-t, hogy késlekedés nélkül írja alá és ratifikálja az Átfogó Atomcsend Szerződést, és tegyen eleget a hatoldalú megbeszélések 2005. szeptember 19-i közös nyilatkozatában tett kötelezettségvállalásainak;
3. megerősíti, hogy diplomáciai és politikai jellegű megoldást szeretne találni a KNDK-val kapcsolatos nukleáris kérdésre; megismétli, hogy támogatja a hatoldalú megbeszéléseket, és felszólít azok újrakezdésére; arra ösztönzi a hatoldalú tárgyalások valamennyi résztvevőjét, hogy fokozzák erőfeszítéseiket; felszólítja a KNDK-t, hogy újra működjön együtt konstruktívan a nemzetközi közösséggel – ezen belül is különösen a hatoldalú megbeszélések résztvevőivel –, annak érdekében, hogy sikerüljön tartós békét és biztonságot teremteni a nukleáris fegyverektől mentes Koreai-félszigeten, és mivel ez jelentené a KNDK virágzóbb és stabilabb jövője szavatolásának legmegfelelőbb eszközét;
4. meggyőződése, hogy itt az ideje annak, hogy a nemzetközi közösség konkrét intézkedéseket tegyen az elkövetők büntetlenségének megszüntetésére; követeli, hogy vonják felelősségre, állítsák a Nemzetközi Büntetőbíróság elé és célzott szankcióknak vessék alá a KNDK-beli emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért leginkább felelős személyeket;
5. hangsúlyozza, hogy az ENSZ vizsgálóbizottságának jelentésében leírt jogsértések – melyek közül sok emberiesség elleni bűncselekménynek minősül – túl régóta folytatódnak a nemzetközi közösség szeme láttára;
6. sürgeti a KNDK kormányát, hogy késedelem nélkül hajtsa végre a vizsgálóbizottság ajánlásait;
7. felhívja a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy használja fel megnövekedett befolyását, valamint a KNDK feletti politikai és gazdasági hatalmát annak biztosítása érdekében, hogy a helyzet ne fajuljon tovább; felszólítja a Kínai Népköztársaságot, hogy – a nemzetközi közösséggel együttműködésben – tegye meg az összes szükséges lépést a Koreai-félsziget békéjének és stabilitásának helyreállítása érdekében; felhívja a figyelmet arra, hogy a Kínai Népköztársaság támogatta az ENSZ Biztonsági Tanács 2094(2013) számú határozatát; felhívja a figyelmet az ENSZ Biztonsági Tanácsa tagjainak egyetértésére a KNDK közelmúltbeli nukleáris kísérleteire való reakció tekintetében;
8. arra ösztönzi a Kínai Népköztársaság kormányát, hogy a menekültek helyzetére vonatkozó ENSZ-egyezmény részes feleként rá háruló kötelezettségekkel összhangban ne tagadja meg a határon át Kínába belépő észak-koreai menekültektől a menedékkérés jogát, és ne küldje vissza őket erőszakkal Észak-Koreába, hanem védje meg alapvető emberi jogaikat; felhívja az Uniót, hogy ennek érdekében fejtsen ki diplomáciai nyomást; ismételten felhív minden KNDK-ból érkező menekülteket fogadó országot, hogy tartsák tiszteletben az 1951. évi genfi egyezményt és az 1967. évi jegyzőkönyvet, és ne küldjenek vissza észak-koreai menekülteket a KNDK-ba;
9. üdvözli az ENSZ Közgyűlésének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban uralkodó emberi jogi helyzetről szóló 2015. december 17-i határozatát, amelyet valamennyi uniós tagállam támogatott; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy továbbra is foglalkozzanak a KNDK-beli aggasztó emberi jogi helyzettel;
10. felhívja Federica Mogherini alelnököt/főképviselőt, hogy használja fel a Koreai Köztársaság szakértelmét az Unió KNDK-ra irányuló stratégiájának kidolgozásához; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy kísérje figyelemmel a KNDK-beli fejleményeket, és tegyen róluk jelentést a Parlamentnek annak érdekében, hogy az emberi jogok KNDK-beli helyzete az uniós politikai napirend kiemelt kérdése maradjon; meggyőződése, hogy az Unió konstruktív szerepet játszhat a KNDK kormányával szemben kritikát is megfogalmazó közeledés révén;
11. súlyos aggodalmát fejezi ki a KNDK-beli emberi jogi helyzet folyamatos romlása miatt; felszólítja a KNDK kormányát, hogy teljesítse az azon emberi jogi eszközök keretében rá háruló kötelezettségeket, amelyeknek részes fele, és biztosítsa, hogy a humanitárius szervezetek, a független emberi jogi megfigyelők és az ENSZ emberi jogok észak-koreai helyzetével foglalkozó különleges előadója bebocsátást nyerjen az országba, és megkapják a szükséges mértékű együttműködést;
12. felszólítja a KNDK kormányát, hogy azonnal hagyjon fel az emberi jogok módszeres semmibevételével, amelyet politikai eszközként használ saját népének irányítására és ellenőrzésére;
13. határozottan elítéli a halálbüntetés széles körben és módszeresen való alkalmazását a KNDK-ban; felszólítja a KNDK kormányát, hogy hirdessen moratóriumot valamennyi kivégzésre nézve, a halálbüntetés közeljövőben való eltörlésének céljával; felszólítja a KNDK-t, hogy vessen véget a bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek és az erőszakos eltüntetés gyakorlatának, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, és tegye lehetővé állampolgárai szabad utazását mind belföldön, mind az országon kívülre; felhívja a KNDK-t, hogy tegye lehetővé a nemzeti és nemzetközi média számára a szabad véleménynyilvánítást és a sajtószabadságot, valamint biztosítson polgárai számára cenzúramentes hozzáférést az internethez;
14. felhívja a KNDK kormányát, hogy szüntesse be az állam által finanszírozott kényszermunkaprogramot, amelynek keretében más országok több tízezer észak-koreai munkást vettek igénybe jogellenes körülmények között, főképpen bányákban, fakitermelésben, textilüzemekben és építkezéseken, az ebből konvertibilis valutában származó bevétel pedig a rendszer fenntartását segíti; rámutat, hogy ebben az esetben a munkavállalói jogok védelmének feladata kiterjed a fogadó országokra, amelyeknek biztosítaniuk kellene a munkavállalói és emberi jogi normák betartását;
15. elítéli a gondolat, lelkiismeret, vallás és meggyőződés, vélemény és véleménynyilvánítás, békés gyülekezés, egyesülés szabadságának szigorú korlátozását, valamint a szongbun alapján történő megkülönböztetést, amely az állam által kijelölt társadalmi osztályokba sorolás és születés alapján sorolja be az egyéneket, figyelembe véve politikai véleményüket és vallásukat is;
16. különös aggodalmát fejezi ki az országban uralkodó rossz élelmezési helyzettel, illetve annak a lakosság gazdasági, társadalmi és kulturális jogaira gyakorolt hatásaival kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa fenn a jelenlegi humanitárius segélyprogramokat és a KNDK-val kialakított kommunikációs csatornákat, valamint biztosítsa, hogy a humanitárius segélyek eljussanak a lakosság megcélzott rétegeihez; felhívja a KNDK hatóságait, hogy a humanitárius alapelveknek megfelelően minden polgár számára biztosítsák az élelemhez és a humanitárius segítségnyújtáshoz való hozzáférést a szükségletek alapján;
17. sürgeti a KNDK-t, hogy sürgősen oldja meg a módszeres emberrablások ügyét, adjon át minden harmadik országból, köztük Japánból és a Koreai Köztársaságból származó személyre vonatkozó információt, akiket az elmúlt évtizedekben vélhetően észak-koreai állami ügynökök raboltak el, és a még mindig fogva tartott elrabolt személyeket azonnal vigyék vissza hazájukba;
18. felhívja a KNDK-t, hogy az emberi jogok országbeli helyzetének javítása érdekében folytassa a nemzetközi tárgyalópartnerekhez való konstruktív közeledést, többek között párbeszéd, az országba tett hivatalos látogatások és az emberek közti kapcsolatok erősítése révén;
19. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének, a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének, az Egyesült Államok kormányának és parlamentjének, az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének, Japán kormányának és parlamentjének, az ENSZ KNDK-beli emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának és az ENSZ főtitkárának.