Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1), és különösen annak 36. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2015. október 28-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Parlament 2017-es pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2016. április 11-én, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 96. és 97. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0131/2016),

A.  mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett második teljes költségvetési eljárás és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret negyedik eljárása;

B.  mivel a főtitkár jelentésében előterjesztett 2017. évi költségvetést az intézmények azon politikájának folytatása és elmélyítése jellemzi, hogy növelni kell a hatékonyságot minden olyan területen, ahol ez anélkül lehetséges, hogy veszélyeztetnénk a képviselők és a személyzet munkakörnyezetének minőségét;

C.  mivel a főtitkár négy kiemelt célkitűzést javasolt a 2017. évi költségvetésre vonatkozóan, nevezetesen: a biztonság és a kiberbiztonság, az ír nyelvre vonatkozó mentesség fokozatos beszüntetése, a képviselői mandátum betöltésének elősegítésére irányuló folyamatos intézkedések, valamint a Parlament vonzóvá tétele a nyilvánosság és a látogatók számára;

D.  mivel az Európában elkövetett terrortámadások jellemezte jelenlegi politikai és biztonsági helyzet tükrében a 2017. évi költségvetési eljárás során fokozni kell a Parlament biztonságát és kiberbiztonságát;

E.  mivel a főtitkár a Parlament 2017. évi előzetes költségvetési javaslattervezetében 1 910 073 000 eurós költségvetésre tett javaslatot, ami 3,9%-os növekedést jelent a 2016-os költségvetéshez képest, amelyből 1,7% szokásos kiadás, és ez a javaslat a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 19,26%-át teszi ki;

F.  mivel 2017 és 2022 között fokozatosan meg kell szüntetni a hivatalos dokumentumok ír nyelvi fordítására vonatkozó mentességet, ami azt jelenti, hogy valamennyi hivatalos dokumentumot le kell fordítani ír nyelvre is, és aminek fedezésére a növekmény teljes összegének 0,2%-át kitevő további 3,7 millió eurós rendkívüli kiadást kell előirányozni;

G.  mivel a növekmény teljes összegének 2,6%-át kitevő további 47,6 millió eurós rendkívüli beruházás szükséges a biztonság és a kiberbiztonság megerősítése érdekében;

H.  mivel az inflációs ráták 2011 óta folyamatosan csökkennek; mivel 2015-ben és 2016-ban a Parlament munkahelyein a tényleges inflációs ráta alacsonyabb volt, mint a költségvetésében az inflációra előirányzott növekmény;

I.  mivel a költségvetés közel 60%-a indexált kiadás, amely nagyrészt a képviselők és a személyzet a személyzeti szabályzat és a szerződéses kötelezettségek értelmében kiigazított javadalmazására van előirányozva, ahol az indexálás megfelel az ágazatspecifikus indexálásnak, ami általában magasabb a mindenkori inflációs rátánál;

J.  mivel a Parlament a Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában(7) hangsúlyozta, hogy a 2016. évi költségvetést reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelve kell kialakítani;

K.  mivel az Európai Parlament mint költségvetési hatóság hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy saját kiadásait kézben tartsa;

L.  mivel az Elnökség 2015. október 26-án új szabályrendszert fogadott el a parlamenti asszisztensi juttatások kezelésére, amely szigorította a helyi asszisztensi szerződések megtérítésére vonatkozó követelményeket azáltal, hogy a parlamenti asszisztensi juttatások legalább 25%-át az akkreditált asszisztensekkel kapcsolatos költségek fedezésére különítette el;

Általános keret

1.  úgy véli, hogy a Parlament költségvetésének a 2017. évi költségvetésben való részesedését az V. fejezet alatti összegek 20%-ában kell maximálni; megállapítja, hogy az Elnökség által 2016. március 9-én elfogadott 2017-es előzetes költségvetési javaslattervezet szintje 19,26%-os, ami alacsonyabb, mint a 2016-os érték (19,39%), és az elmúlt nyolc évben az V. fejezet második legalacsonyabb része; 2017-re tovább csökkenti az V. fejezet arányát 19,17%-ra;

2.  úgy véli azonban, hogy – a tagállamok által tapasztalt gazdasági visszaesésre tekintettel – a 2017-re vonatkozó inflációs előrejelzés nem tekinthető a szokásos költségek növekedését meghatározó fő mutatónak;

3.  megerősíti, hogy az ír nyelvre vonatkozó, a 2005. június 13-i 920/2005/EK tanácsi rendelettel(8) bevezetett ideiglenes mentességi intézkedések fokozatos megszüntetésének fedezése érdekében a 2016-os költségvetéshez képest 0,2%-os növekedést kért;

4.  megjegyzi, hogy a biztonságra és kiberbiztonságra szánt 2,6%-os növekedés várhatóan több mint kétszeresére növeli a 2016-ra elkülönített forrásokat; sürgeti a főtitkárt, hogy átlátható módon nyújtson részletes információkat a Költségvetési Bizottságnak a jelenlegi és jövőbeli biztonsági és kiberbiztonsági intézkedésekről, valamint azok költségeinek megoszlásáról;

5.  az Elnökségnek 2016 februárjában bemutatott elemzést követően jóváhagyja a biztonsági beruházásokra fordítandó rendkívüli kiadások 2017. évi keretösszegét, amelyet a 2016. március 22-i eseményeket követő ellenőrzési intézkedések fedezése céljából további 47,6 millió euróval egészít ki, továbbá jóváhagyja az ír nyelvre vonatkozó ideiglenes mentességi intézkedések fokozatos megszüntetéséből fakadó rendkívüli kiadásokra előirányzott 3,7 millió eurós keretösszeget;

6.  a 2017. évi rendes kiadások növekedését – a két rendkívüli keretösszegtől eltekintve – a 2016. évi költségvetés rendes kiadásaihoz képest 1,4%-ban, míg a 2016-os költségvetéshez képest 0,6%-ban korlátozza;

7.  a 2017. évi előirányzat-tervezetet 1 900 873 000 euróban határozza meg, ami a 2016-os költségvetéshez képest 3,4%-os növekedést jelent;

8.  hangsúlyozza, hogy a Parlament számára biztosítani kell a szükséges forrásokat ahhoz, hogy mint jogalkotó szerv és költségvetési hatóság eleget tudjon tenni alapvető feladatának; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben forrásait megszorításokkal, pragmatikusan és hatékonyan kell kezelni; rámutat, hogy bár a Parlament finanszírozása megfelelő szintjének biztosítása megfelel az európai demokrácia gyakorlásához szükséges elvárásoknak, a közpénzek felhasználása terén törekedni kell további megtakarításokra és a hatékonyság növelésére;

9.  kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét és annak évenkénti indexálását jogszabályi és szerződéses kötelezettségek írják elő, amelyeket a Parlament nem befolyásolhat a költségvetési eljárás során;

Átláthatóság, hozzáférhetőség és érthetőség

10.  felhívja a főtitkárt, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne a költségvetést a Parlament honlapján részletes, érthető és felhasználóbarát módon közzétenni annak érdekében, hogy valamennyi polgár jobban megérthesse a Parlament tevékenységeit, prioritásait és az ezekből következő kiadási trendeket; úgy véli, hogy első lépésként közzé kellene tenni a Parlament honlapján az intraneten jelenleg elérhető tájékoztató grafikont;

11.  úgy véli, hogy a költségvetési eljárást illető minden releváns információt az eljárás minden szakaszában megfelelő és érthető módon, megfelelő részletességgel és lebontásban be kellene nyújtani az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjai számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Elnökség, a Költségvetési Bizottság és a képviselőcsoportok megalapozott döntéseket hozhassanak, és döntéseiket a Parlament költségvetési helyzetének és igényeinek összesített képére alapozhassák;

12.  hangsúlyozza, hogy a költségvetés évről évre történő alakulását illetően pontosságra és áttekinthetőségre van szükség; úgy véli, hogy bár egyes rendkívüli biztonsági kiadások indokoltak a 2017-es költségvetésben, a rendkívüli kiadások évről évre egyre gyakoribb alkalmazása problémát jelent a költségvetési ellenőrzés és stabilitás szempontjából; kéri a rendkívüli kiadások pontosabb meghatározását; úgy véli, hogy az általános költségvetés elszámoltathatóságának és az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kellene fontolni, hogy a rendkívüli kiadásokat szerepeltessék-e az egyes évek költségvetése közötti százalékos különbség számítási alapjában;

13.  az Európai Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásával(9) összhangban, ismételten felszólít a közép- és hosszú távú költségvetési tervezésre, ideértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését a Parlament működése és jogszabályi kötelezettségei kapcsán felmerülő működési költségektől, és e tekintetben kéri az ismertetés módosítását oly módon, hogy az 2017-re világos különbséget tegyen a beruházási és a működési kiadások között;

14.  elismerését fejezi ki az Elnökségnek és az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságnak a Parlament hivatalos honlapján a képviselőket bemutató oldalak új elrendezése miatt, amely nagyobb átláthatóságot biztosít munkacsoportjaik összetétele és jogállása tekintetében (egy új „asszisztens” rovat létrehozása alcímekkel: asszisztensek, akkreditált asszisztensek, akkreditált asszisztensek (csoportok), helyi asszisztensek, szolgáltatók, kifizetőhelyek, gyakornokok); kéri a főtitkárt, hogy biztosítsa a parlamenti asszisztensek juttatásainak az Elnökség által 2015. október 26-án elfogadott új szabályrendszere végrehajtásához szükséges ellenőrzéseket;

15.  kéri, hogy legalább ötévente egyszer a költségvetés az egyes tételek reális szükségletei alapján legyen összeállítva, és ne a koefficiens-rendszerrel;

Biztonság és kiberbiztonság

16.  közép és hosszú távú költségvetési tervezést kér, amely egyértelmű információkat tartalmaz a biztonságra és a kiberbiztonságra vonatkozóan; ezenfelül, a közelmúltbeli események fényében felhívja az Elnökséget, hogy aktualizálja átfogó biztonsági koncepcióját, és azt a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2016 júniusáig közölje;

17.  úgy véli, hogy minden e téren hozott intézkedést a Parlament szükségleteinek egyértelmű értékelésére kell alapozni, és hogy az intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük a felmerülő kockázatokkal; felkéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy a Parlament 2017. évre vonatkozó olvasatát megelőzően időben nyújtsanak be a Költségvetési Bizottságnak egy átfogó biztonsági koncepciót, amely átfogó értékelést tartalmaz a fennálló kockázatokról, a tervezett biztonsági intézkedésekről és az alternatív lehetőségekről, és ahhoz csatoljanak részletes elemzést a 2017. évi és az azt követő évek költségvetésére gyakorolt várható hatásokról, egyértelmű különbséget téve a beruházások és a folyó kiadások között, valamint vázolja fel a Parlament épületeken belüli és kívüli biztonságának megerősítése céljából tervezett intézkedéseket, valamint ezen intézkedéseknek a 2017. évi költségvetésre gyakorolt hatását; tájékoztatást kér a biztonság terén létrejött intézményközi igazgatási együttműködési megállapodások pénzügyi hatásairól;

18.  kéri a főtitkárt annak megvizsgálására, hogy a terrorista fenyegetések fényében szükség van-e a meglévő, a képviselők és a személyzet javára kötött biztosítási szerződések felülvizsgálására, és adott esetben tegyen javaslatot az esetleges hiányosságok kiküszöbölésére;

19.  úgy véli, hogy a Parlament épületein kívül eső biztonsági rendszerről továbbra is a belga hatóságoknak kell gondoskodniuk;

A képviselői mandátum betöltésének elősegítése

20.  tudomásul veszi a képviselői mandátum betöltésének elősegítésére irányuló, folyamatban lévő intézkedéseket;

21.  üdvözli a képviselők elektronikus portáljának, az e-Portálnak a kibővítését, azonban felkéri a főtitkárt, hogy a „papírmentesítési kezdeményezés” tükrében tegye hatékonyabbá a jelenlegi rendszert, amelyben a fizetési bizonylatokat kinyomtatva küldik meg a képviselőknek, és végső célként 2017 végéig szüntesse be ezt a gyakorlatot; úgy véli, hogy az e-Portálnak ezt a felhasználási lehetőséget alapbeállításban biztosítania kellene a képviselők számára, mivel az jelentős megtakarításokat eredményezne mind időben, mind pedig gazdasági szempontból;

22.  üdvözli a képviselőknek és a bizottságoknak nyújtott tanácsadás folyamatosan javuló minőségét; emlékeztet arra, hogy a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága (EPRS) és a tematikus főosztályok közötti együttműködés hatékonyságának félidős értékelését még az EPRS 2013-as létrehozásakor előre kitűzték; ezért kéri a főtitkárt, hogy készítse el az értékelést, és 2016 végéig számoljon be annak megállapításairól a Költségvetési Bizottságnak; úgy véli, hogy ennek az értékelésnek javaslatokat kellene tartalmaznia annak biztosítására vonatkozóan, hogy az EPRS által nyújtott támogatás jobban kövesse az egyes tematikus bizottságok fejleményeit, kielégítse az egyes képviselők igényeit, valamint hogy ne legyenek átfedések a tematikus osztályok tevékenységeivel, és hogy az ne ösztönözze a szervezeti egységek közötti versenyt;

23.  úgy véli, hogy fel kell mérni a képviselők szükségleteit a választókerületükben, és figyelembe kell venni a választókerületek közötti különbségeket annak érdekében, hogy hatékonyabban lehessen támogatni a képviselők választókerületi munkáját; úgy véli, hogy a képviselők választókerületi mobil irodáit és asszisztenciáját a valódi igények és a szükségletek felmérését követően kell rendelkezésre bocsátani, ami nem jelenthet további jelentős és rendszeres költséget a Parlament számára; ragaszkodik ahhoz, hogy hardvert ne biztosítsanak, mivel az általános költségtérítés elegendő forrást biztosít a korszerű eszközök beszerzésére; megkérdőjelezi a magán mobilirodák kialakításának szükségességét a képviselők esetében, mivel az ilyen irodák nem felelnek meg a képviselők és asszisztenciájuk munkaszervezésének;

24.  egyetért azzal, hogy a számítástechnikai eszközök fontos eszközként szolgálnak a képviselők számára feladataik teljesítése során; megismétli azonban, hogy lehetővé kell tenni a szabad forráskódú szoftverek telepítését, mivel ezzel jelentős költségmegtakarítást lehetne elérni a kommunikáció terén, és javítani lehetne a képviselői irodák munkafolyamatait a kiberbiztonság figyelembevétele és az adatvédelem biztosítása mellett;

25.  kéri, hogy a belső dokumentumok digitális aláírásának lehetőségét tegyék általánossá minden esetben, így például a formanyomtatványok és az írásbeli nyilatkozatok stb. esetén, biztosítva ugyanakkor a hitelességet és a megbízhatóságot; kéri, hogy az EP-képviselők mobiljain tegyék lehetővé TAN-ellenőrző rendszer bevezetését; úgy véli továbbá, hogy a faxkészülékek használatát kerülni kell és fokozatosan fel kell számolni az egyes EP-képviselők döntése szerint;

26.  üdvözli az írásbeli választ igénylő kiegészítő kérdéseknek a Költségvetési Bizottság kérésére a Parlament 2016. évi költségvetésének elfogadását követően az Alkotmányügyi Bizottság által 2015. szeptember 3-án elfogadott reformját; kéri a főtitkárt, hogy vezesse be az új tolmácsolás végrehajtásához szükséges ellenőrzéseket; felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy készítsen értékelést a kiegészítő kérdések tekintetében az írásbeli választ igénylő kiegészítő kérdések új rendszeréről, hogy elemezze az elérhető megtakarításokat, és az értékelés eredményéről 2016 augusztusa előtt – a költségvetés 2016. őszi parlamenti vitája előtt – tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot;

27.  úgy véli, hogy a parlamenti asszisztensi juttatásokra előirányzott kiadások 2017. évi keretét a 2016-os szinttel megegyező szinten kell tartani, a személyzeti szabályzatban kötelezően előírt indexálás kivételével;

28.  úgy véli, hogy a képviselők parlamenti tevékenységeinek jelenlegi, a Parlament honlapján közzétett leírása nem pontos, és nem tükrözi a képviselők tényleges tevékenységét és részvételét; javasolja, hogy a jelenlegi osztályozási weboldalak használatát szüntessék meg, és javítsák az egyes képviselők tevékenységére vonatkozó tájékoztatást a Parlament hivatalos weboldalán; kéri a tájékoztatás átdolgozását különösen a szavazatok indokolása és az egyperces felszólalások tekintetében, illetve azt, hogy azokat a plenáris üléseken történő felszólalásoktól elkülönítve is meg lehessen tekinteni, továbbá hogy értékeljék a szavazatok indokolásának és a lehetséges alternatívák felsorolásának hozzáadott értékét; várja, hogy az Elnökség illetékes munkacsoportja – amint elkészült velük – bemutassa programját és megállapításait a Költségvetési Bizottságnak;

A képviselők költségei

29.  megismétli az Elnökséghez intézett arra vonatkozó felhívását, hogy hozzon pontosabb szabályokat az általános költségtérítés keretében elszámolható kiadásokra vonatkozóan, és a szabályok között szerepeljenek olyan költségtakarékossági előírások, mint például az, hogy – ahogyan azt már egyre több képviselő is teszi – a képviselők hozzák nyilvánosságra kiadásaikat, illetve hozzák létre a fel nem használt összegek visszafizetésének egyszerűsített rendszerét; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések nem teszik szükségessé további személyzet foglalkoztatását a Parlamenten belül;

Ingatlanpolitika

30.  emlékeztet rá, hogy az Elnökség által 2010-ben elfogadott középtávú ingatlanstratégia felülvizsgálata jelenleg zajlik; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Elnökség még nem hozott végleges döntést a Parlament épületekkel kapcsolatos közép távú stratégiáját illetően; felkéri a főtitkárt, hogy mihamarabb, de legkésőbb 2016 augusztusáig, a költségvetés 2016. őszi parlamenti olvasatát megelőzően nyújtson be a Költségvetési Bizottság számára az épületekre vonatkozó új középtávú stratégiát;

31.  felhívja az Elnökséget, hogy terjesszen elő hosszú távú stratégiát a Parlament épületeivel kapcsolatban; ismételten rámutat arra, hogy a hosszú távú beruházásokat, így a Parlament ingatlanprojektjeit körültekintően és átláthatóan kell kezelni; ragaszkodik a szigorú költségmenedzsmenthez, projekttervezéshez és -felügyelethez; megismétli, hogy a költségvetési rendelet 203. cikkét kellőképpen figyelembe vevő egyértelmű, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén; úgy véli, hogy az Európai Történelem Házával kapcsolatos késedelemről és a megnövekedett költségek okairól készült jelentést figyelembe kell venni a hosszú távú ingatlanstratégia kialakításakor;

32.  kéri, hogy a költségvetés híven tükrözze az Európai Parlament ingatlanállományának helyzetét; e tekintetben kéri, hogy a KAD épület költsége egyértelműen szerepeljen a Parlament végleges költségvetésében, és kéri, hogy az év végi gyűjtő átcsoportosítás alkalmazásának elkerülése érdekében a jövőben az ingatlanberuházások szerepeljenek a költségvetésben;

33.  úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben nem szabad további Parlamentárium-projekteket indítani a Költségvetési Bizottsággal folytatott előzetes tanácskozás és annak jóváhagyása nélkül;

34.  javasolja ezért, hogy 2018-tól kezdődően hozzanak létre külön költségvetési sort az építési beruházásokra, ami 2018 során a 2017-ben rendkívüli kiadásként javasolt összegeket használná fel;

35.  tekintettel a biztonsági infrastruktúrába való jelentős beruházásokat szükségessé tévő, 2017. évi rendkívüli körülményekre, javasolja, hogy a KAD épület építési költségeire előirányzott összegekből 2017 végéig fel nem használt maradványokat használják fel arra, hogy csökkentsék az építkezés finanszírozására a bankoktól felvett hitelek után fizetendő kamatok összegét;

36.  további tájékoztatást kér a PHS épület felújítási projektjének állásáról; kéri, hogy az Elnökség indítsa el és vizsgálja meg a felújításra vonatkozó tanulmányt; elvárja az Elnökségtől, hogy a felújítás ütemezésének megállapításakor vegye figyelembe az egészséges és biztonságos munkahelyi környezet iránti igényeket; kéri, hogy az Elnökség a lehető leghamarabb valamennyi lépésről tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot; ebben az összefüggésben felhívja az Elnökséget, hogy készítse elő a terepet ahhoz, hogy a PHS épületet az energiahatékonyságot illetően példaértékű csúcstechnológiás épületté lehessen alakítani, és gyorsan végre lehessen hajtani az épület korszerűsítését;

37.  felhívja a felelős alelnököket, hogy mutassanak be a Költségvetési Bizottságnak egy, a KAD épületre vonatkozó előrehaladási jelentést;

38.  úgy véli, hogy a nagyobb hatékonyság, környezeti fenntarthatóság és eredményesség érdekében hozott strukturális és szervezeti reformoknak a lehetséges szinergiák és megtakarítások alapos vizsgálatával kell folytatódniuk; emlékeztet a jelentős megtakarításokra, amelyeket az egyetlen munkahelyszín megvalósítása jelentene a három (Brüsszel, Strasbourg, Luxembourg) helyett; kiemeli, hogy ezt a folyamatot anélkül kell véghezvinni, hogy veszélyeztetné a Parlament jogalkotási kiválóságát, költségvetési és ellenőrzési hatásköreit, valamint a képviselők, az asszisztensek és a személyzet munkakörülményeinek minőségét;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

39.  üdvözli azt a javaslatot, hogy a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által 2015. november 14-én jóváhagyott, az Európai Unió 2016-os pénzügyi évére vonatkozó általános költségvetési tervezetről a Tanáccsal elért megállapodásnak megfelelően a létszámtervet 2017-ben 60 álláshellyel csökkentsék;

40.  emlékeztet arra, hogy a 2014-es, a 2015-ös és a 2016-os pénzügyi év kapcsán hozott határozatokkal összhangban a képviselőcsoportok személyzete mentesül az 5%-os létszámcsökkentési cél alól;

41.  egyetért azzal, hogy az ír nyelvű fordítás és tolmácsolás ellátásához további álláshelyekre van szükség; a bizottsági ajánlással összhangban mentesíti e további álláshelyeket az 5%-os csökkentési célkitűzés alól; felkéri a főtitkárt, hogy konzultáljon az ír képviselőkkel az ír nyelv használatának elképzelhető – a képviselőket megillető jogok veszélyeztetése nélküli – racionalizálásáról;

42.  támogatja valamennyi plenáris ülés vitáinak nemzetközi jelnyelvre történő tolmácsolását annak érdekében, hogy legalább ezek a viták valóban elérhetők legyenek az európai polgárok számára;

43.  üdvözli a fordítás és tolmácsolás hatékonysága terén elért előrelépéseket; elismeri a tolmácsok által nyújtott szolgáltatások minőségét és hozzáadott értékét; kéri, hogy gyorsan jöjjön létre a magas színvonalú munkafeltételeket és a hatékony vezetést egyesítő, fenntartható megállapodás a főtitkár és a tolmácsok képviselői között annak érdekében, hogy – a szociális jogosultságokat szem előtt tartva – elkerülhető legyen a munkaidővel kapcsolatos kiegyensúlyozatlanság és az általános bizonytalanság a tolmácsok között; kéri a főtitkárt, hogy tegyen további racionalizálási javaslatokat, így például azt, hogy fokozottabban használják az igény szerinti fordítás és tolmácsolás lehetőségét, különösen az Európai Parlament frakcióközi munkacsoportjainak tevékenységeit illetően; úgy véli, hogy a bizottsági szakaszban történő módosítások esetében 2014 októbere óta alkalmazott nyelvi profilalkotási rendszer jó példa az elérhető hatékonyságra, és hogy azt tovább lehetne fejleszteni; úgy véli, hogy a tolmácsolás és a fordítás a mindenki számára nyitott európai demokrácia középpontjában áll, ezért e tekintetben kéri, hogy ne kerüljön sor olyan reformra, amely hátrányosan érinti az Európai Parlament tevékenységeihez és dokumentumaihoz való lehető legszélesebb körű és legbefogadóbb hozzáférést;

44.  kéri az Elnökséget, hogy értékelje, és szükség esetén vizsgálja felül a gyakornokok jogállására vonatkozó szabályokat, beleértve a minimális javadalmazás bevezetését, valamint a parlamenti adminisztrációban és a képviselői irodákban dolgozó valamennyi gyakornok részére nyújtott kedvezményes étkeztetést az egyenlő bánásmód és a gyakornokok szociális jogainak védelme érdekében;

45.  kéri az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a parlamenti munkahelyek közötti utazással kapcsolatos kiküldetési költségek és az akkreditált parlamenti asszisztensek részéről felmerült költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy azokat a személyzet többi tagja tekintetében irányadó szabályokhoz igazítsák;

46.  úgy véli, hogy egy harmadik eljárást is be kell vezetni, amely lehetővé teszi a képviselő és az asszisztens közötti munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését;

Gépjárművezetői szolgálat/mobilitás

47.  fenntartásai vannak a gépjárművezetői szolgálat internalizálására irányuló javaslattal szemben, amely a külső szolgáltatót a Parlament által alkalmazott szerződéses alkalmazottakkal váltja fel, és amihez mintegy 3,7 millió eurós azonnali kiegészítő forrásra lesz szükség; úgy véli, hogy az alkalmazandó közbeszerzési szabályokkal összhangban külső szolgáltatóval megkötött, jól működő szerződés lehetséges alternatíva lenne, feltéve, hogy a külső szolgáltató egyértelműen kötelezett lenne arra, hogy biztonsági és védelmi háttérellenőrzést végezzen, illetve tisztességes munkafeltételeket és bérezést biztosítson; csak akkor tartja szóba jöhetőnek az internalizálást, ha annak költségei nem haladják meg a jelenlegi rendszer költségeit, valamint tisztességes munkafeltételeket és bérezést tesznek lehetővé a gépjárművezetők számára, valamint javítanák a nemek közti egyensúlyt és a környezetbarátabb autók használatát; kéri, hogy bármely döntés meghozatala előtt részletes információkat szolgáltassanak a Költségvetési Bizottság részére;

48.  kéri a főtitkárt, hogy konzultáljon a belga hatóságokkal annak érdekében, hogy a Brüsszel–Luxembourg vasútállomás és a zaventemi repülőtér közötti új közvetlen vasúti összeköttetéshez való hozzáférést és annak lehető legnagyobb mértékű használatát biztosítsa, például oly módon, hogy a jelenlegi laissez-passer rendszer helyett elfogadja a képviselők parlamenti belépőkártyáját is;

49.  úgy véli, hogy a gépjárműparknak költség- és üzemanyag-hatékonyabb, valamint biztonságosabb gépjárművekből kellene állnia; hangsúlyozza, hogy a repülőtérre és a repülőtértől a minibuszok és a buszok használatát kellene előnyben részesíteni előre meghatározott időpontokban; kéri a főtitkárt, hogy készítsen jelentést arról a lehetőségről, hogy az évtized végére a Parlament teljes mértékben átálljon az elektromos közlekedési eszközök használatára;

50.  kéri a főtitkárt, hogy folytasson megbeszéléseket a Parlament utazási irodájával; ösztönzi az utazási irodát, hogy még inkább éljen az árak összehasonlításának eszközével; kéri az utazási irodát, hogy a foglaláskor aktívan törekedjen arra, hogy kevésbé drága jegyeket keressen, és általában véve versenyképesebb árakat kínáljon a képviselők és a személyzet valamennyi kategóriája számára, biztosítva ugyanakkor a megfelelő jegyvisszaváltási lehetőségeket;

Kommunikáció

51.  kéri, hogy tájékoztassák a 2014. évi tájékoztatási és kommunikációs kampány átfogó stratégiájáról és módszertanáról készült utólagos értékelés megállapításairól (az értékelő jelentésnek 2015 második félévére kellett elkészülnie);

52.  kéri a főtitkárt, hogy készítsen jelentést a Költségvetési Bizottság részére a 2014-es parlamenti választási kampány értékeléséről, valamint a Parlament közvéleményt célzó kommunikációs intézkedéseinek hatékonyságáról;

53.  tudomásul veszi a Parlament tájékoztatási irodái (EIPO-k) által a Parlament, és általában az Unió munkájának megismertetésében betöltött szerepet; úgy véli, hogy a Parlament tájékoztatási irodái esetében hatékonysági intézkedéseket kell előirányozni; úgy véli, hogy ahol csak lehetséges, a tájékoztatási irodákat ugyanabban az épületben kell elhelyezni, mint ahol a Bizottság képviselete van, és hogy a háttérirodákat a két intézménynek közösen kellene üzemeltetnie; kéri az EIPO-k céljainak, feladatainak és teljesítményének értékelését, és ezen belül a prioritások meghatározását;

54.  kéri, hogy értékeljék a szorosabb együttműködés lehetőségét a strasbourgi ARTE-val egy, a fiatal újságírók képzésének céljára szolgáló európai médiaközpont létrehozása érdekében;

55.  kéri a főtitkárt, hogy készítsen jelentést azokról a vállalkozásokról és szervezetekről, amelyek számára belépést engedélyezett az Európai Parlamentbe annak érdekében, hogy ott a tevékenységeikkel kapcsolatos fórumokat tartsanak; kéri a főtitkárt, hogy tartsa fenn az egyensúlyt a különböző ágazatok és különböző típusú szervezetek között, amelyek számára belépést engedélyez az Európai Parlamentbe;

Egyéb

56.  sürgeti a főtitkárt, hogy nyújtson be részletes jelentést a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közötti együttműködési megállapodások adminisztratív részének végrehajtásáról, és ennek alapján dolgozza ki a további adminisztratív együttműködésre vonatkozó lehetséges terveket, például a logisztika, az infrastruktúra vagy a biztonság terén;

57.  sürgeti a főtitkárt, hogy adjon tájékoztatást a Parlament tornatermének jelenlegi működéséről és arról, hogy a parlamenti alkalmazottak azt mennyire használják ki; tájékoztatást kér továbbá a folyamatban lévő perről, valamint a jövőbeli eredményes és költséghatékony működés biztosítására vonatkozóan javasolt lehetőségekről;

58.  úgy ítéli meg, hogy további megtakarításokat lehet elérni a bútorok költségén, mivel úgy véli, hogy a 2016-os 3 589 832 eurós és a 2017-es hasonló növekedés a 2015-ös 2 415 168 euróhoz képest egyáltalán nem észszerű;

59.  üdvözli az utazóládák korlátozottabb és hatékonyabb használatát; ösztönzi a Strasbourgba küldött utazóládák megosztását;

60.  kéri a főtitkárt, hogy a környezetbarát és gazdasági szempontból hatékony közbeszerzés tekintetében teljes körűen tegyen eleget az új költségvetési rendelet szellemének és betűjének, és ilyen értelemben erősítse meg a Parlament közbeszerzési stratégiáját;

61.  ösztönzi, hogy különösen az épületek világítási és fűtési rendszerei terén folytassák tovább az energia-megtakarításokat, mivel a 2016. évi költségvetésről szóló megbeszélések azt mutatták, hogy lehetne még fejlődni;

62.  támogatja az egészséges és bioélelmiszerek ösztönzését; kéri ezért ezenfelül az Elnökséget, hogy ne csak a szolgáltatások diverzifikálása, hanem a friss gyümölcsök és zöldségek elérhető áron történő értékesítése szempontjából is értékelje az egészséges élelmiszerek biztosításának lehetőségét,

o
o   o

63.  elfogadja a 2017-es pénzügyi évre vonatkozó előirányzat-tervezetet;

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o. (5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0376. (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0407. (7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172. (8) HL L 156., 2005.6.18., 3. o. (9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.