Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a Hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásra (05584/2016 – C8-0074/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(6) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2016),

1.  mentesítést ad az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatója számára a hatóság 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL C 409., 2015.12.9., 160. o. (2) HL C 409., 2015.12.9., 160. o. (3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (4) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. (5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (6) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó végleges éves beszámolójára,

–  tekintettel a Számvevőszéknek az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó éves beszámolójáról szóló jelentésére, a hatóság válaszával együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-es pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(2),

–  tekintettel a 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetés végrehajtása tekintetében a hatóság számára adandó mentesítésről szóló, 2016. február 12-i tanácsi ajánlásra (05584/2016 – C8-0074/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3) és különösen annak 208. cikkére,

–  tekintettel az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4), és különösen annak 44. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre(5),

–  tekintettel a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet 208. cikkében említett szervekre vonatkozó pénzügyi keretszabályzatról szóló, 2013. szeptember 30-i 1271/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(6) és különösen annak 108. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2016),

1.  megállapítja, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság végleges éves beszámolója megegyezik a számvevőszéki jelentés mellékletében szereplővel;

2.  jóváhagyja az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2014-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásának lezárását;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójának, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételéről.

(1) HL C 409., 2015.12.9., 160. o. (2) HL C 409., 2015.12.9., 160. o. (3) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (4) HL L 31., 2002.2.1., 1. o. (5) HL L 357., 2002.12.31., 72. o. (6) HL L 328., 2013.12.7., 42. o.

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0086/2016),

A.  mivel pénzügyi kimutatásai szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetése 79 701 222 euró volt, ami 2013-hoz képest 2,11%-os növekedést jelent; mivel a hatóság költségvetése teljes egészében az uniós költségvetésből származik;

B.  mivel a Számvevőszék a hatóság 2014-es pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapította, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a hatóság éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint arról, hogy az annak alapjául szolgáló ügyletek jogszerűek és szabályszerűek;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.  megállapítja, hogy a 2014-es pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések nyomán a költségvetés végrehajtási aránya 99,69%-os volt, ami 2013-hoz képest 0,86%-os emelkedés; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 89,31%-os volt, ami 2013-hoz képest 1,48%-os csökkenést jelent;

Közbeszerzési és munkaerő-felvételi eljárások

2.  megállapítja, hogy 2014 végén a tisztviselők, ideiglenes és szerződéses alkalmazottak, valamint a kirendelt nemzeti szakértők tekintetében előirányzott 474 álláshelyből 449 volt betöltve; megjegyzi, hogy a 2014-es létszámterv (ideiglenes alkalmazottak és tisztviselők) éves átlagos kihasználtsági aránya 95,1%-os, a szerződéses alkalmazottak esetében pedig 92,4%-os volt;

3.  kéri a hatóságot, hogy alkalmazza szigorúan a közbeszerzésekkel kapcsolatban a titoktartásra és a kizárásra vonatkozó intézkedéseket, végezzen minden esetben háttérvizsgálatokat, és alkalmazza a kizárási kritériumot, hogy összeférhetetlenség esetén kizárjon vállalatokat a részvételből, mivel ez lényeges az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez;

4.  emlékezteti a hatóságot, hogy függetlenségi politikájának első célkitűzése a jó hírnév megtartásának kell lennie, vagyis annak biztosítása, hogy a hatóság mentes legyen a valós vagy vélt összeférhetetlenségtől, különösen azokat a gazdasági szektorokat illetően, amelyeket szabályoz;

5.  megállapítja, hogy a hatóság egy központi stratégia, a tervezési, nyomonkövetési és jelentéstételi eljárások és struktúrák, valamint a központosított pénzügyi és közbeszerzési folyamatok és struktúrák bevezetése révén a tranzakciók feldolgozási hatékonyságának és szabályszerűségének javítására irányuló projektet léptetett életbe; megelégedéssel nyugtázza, hogy ez a projekt lehetővé teszi a hatóság számára, hogy hatékonyabban tudja ellátni feladatát, valamint hogy csökkentse az eljárások átfutási idejét és munkaerő-igényét, ami 2015-ben 14 teljes munkaidős személyzettel egyenértékű leépítést tesz lehetővé;

6.  üdvözli, hogy 2014-ben a hatóság tehetséggondozó programot indított az emberi erőforrások (munkatársak és szakértők) felhasználásának optimalizálása céljából;

7.  különösen tudatában van a hatóságon belüli döntéshozatali folyamattal kapcsolatos nyilvános érdeklődésnek, amely folyamat a hatóság jogi szerepének és feladatainak keretében zajlik; hangsúlyozza, hogy a hiteles feddhetetlenségi szabályok, valamint a kommunikáció és a média felé való nyitottság kiemelten fontos; tudomásul veszi, hogy a hatóság emberi erőforrásainak 74%-át tudományos tevékenységekre, értékelésre, adatgyűjtésre és kommunikációra fordítja; ösztönzi a hatóságot, hogy haladjon tovább ezen az úton;

Az összeférhetetlenség megelőzése, kezelése és az átláthatóság

8.  tudomásul veszi, hogy a hatóság projektet indított az éves érdekeltségi nyilatkozatok ellenőrzési és feldolgozási módszerének módosítása céljából, annak érdekében, hogy az érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó szabályokkal fokozottabb összhangban és azoknak jobban megfelelően tudjon eljárni; megállapítja továbbá, hogy ez az új rendszer, amelynek kiépítését várhatóan 2016 folyamán fejezik be, az éves érdekeltségi nyilatkozatok központi átvilágítását irányozza elő, és a felelősséget a hatóság tudományos osztályairól a jogi és szabályozási osztályra hárítja át;

9.  megállapítja, hogy annak érdekében, hogy az ágazat legkiválóbb tudományos szakembereivel dolgozhasson, ugyanakkor összeférhetetlenségi politikája a lehető leghatékonyabb legyen, a hatóság a szakértők érdekeltségeire vonatkozóan egy olyan értékelési rendszert használ, amely több szempontot figyelembe véve értékeli a szakértők szerepét és azon tudományos munkacsoport vagy szakértői testület feladatkörét, amelynek a szakértők tagjai lennének; megjegyzi továbbá, hogy függetlenségi politikájának rendszeres felülvizsgálata keretében 2016-ban a hatóság meg fogja vizsgálni jelenlegi rendszereit annak érdekében, hogy feltárja az esetleges összeférhetetlenségeket; felkéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a felülvizsgálat megállapításairól, és a szakértők kiválasztására és igazoló irataik ellenőrzésére szolgáló eljárások szükséges módosításáról;

10.  felhívja azokat az uniós intézményeket és ügynökségeket, amelyek magatartási kódexet vezettek be – így a Parlamentet is –, hogy erősítsék meg végrehajtási intézkedéseiket, például a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok ellenőrzését;

11.  ismételten felszólítja a hatóságot egy kétéves visszavonulási időszak alkalmazására; nem fogadja el a hatóság indoklását arról, miért nem hajlandó végrehajtani a mentesítésért felelős hatóság ismételt kérését arra vonatkozóan, hogy alkalmazzon egy ilyen kétéves visszavonulási időszakot a szabályozott ágazatokhoz kötődő összes lényegi érdekeltségre vonatkozóan;

12.  üdvözli, hogy a szakértői csoportokra vonatkozó függetlenségi és összeférhetetlenségi politika javítása érdekében a hatóság 2014-ben utólagos elemzést végzett az érdekeltségi nyilatkozatokra vonatkozó szabályok kapcsán; megjegyzi, hogy az elemzés nyomán felülvizsgálatot indítottak, és a szabályok új, egyszerűbb és korszerűbb változatát fogadták el; kéri a hatóságot, hogy rendszeresen végezze el politikái elemzését, a függetlenségre irányuló folyamatos fejlődés érdekében;

13.  emlékezteti a hatóságot az európai ombudsman által hozott határozatra, amely kimondja, hogy a hatóságnak „felül kell vizsgálnia a összeférhetetlenségi szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy a felsőoktatás számára munkát végző szakértők minden lényeges információról tájékoztassák a hatóságot; azon a véleményen van, hogy amennyiben ez – ahogyan azt a hatóság állítja – a szakértők körülbelül egyharmadát érinti, a két intézmény integritásának védelme érdekében a hatóságnak megkülönböztetett figyelmet kell fordítania a kérdésre, és konkrét intézkedéseket kell kidolgoznia az érintett tudományos intézményekkel közösen;

14.  tudomásul veszi, hogy 2015-ben kísérleti projektet dolgoztak ki azzal a céllal, hogy feltérképezzék, mi a legjobb módja annak, hogy végrehajtsák a mentesítésért felelős hatóság az érdekeltségi nyilatkozatok validálási folyamatának központosítására irányuló ajánlását; megjegyzi, hogy a kísérleti projektet még az évben sikeresen lezárták, és hogy a teljes körű központosítás várhatóan 2016 első negyedévének végéig kerül megvalósításra; felkéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a központosítás végrehajtásáról;

15.  megjegyzi, hogy 2014 folyamán a hatóság számos, a függetlenséggel kapcsolatos megkeresést kapott az érdekelt felektől és a nem kormányzati szervezetektől; megállapítja továbbá, hogy ezek a hozzájárultak a függetlenségi politika végrehajtási szabályainak felülvizsgálatához;

16.  a korrupció megelőzésének és az ellene folytatott küzdelemnek az átfogó javítását kéri egy mindenre kiterjedő megközelítés révén, amely a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés javításával és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályok szigorításával, átláthatósági nyilvántartások bevezetésével vagy megerősítésével, a bűnüldözési intézkedések számára elegendő forrás biztosításával és a tagállamok közötti, valamint az érintett harmadik országokkal folytatott együttműködés javításával kezdődik;

17.  ösztönzi a hatóságot, hogy a folyamatban lévő figyelemfelkeltő tevékenységekkel párhuzamosan a személyzete körében hívja fel a további figyelmet az összeférhetetlenségi politikára, és a felvételi eljárásokba és teljesítményértékelésekbe kötelezően megvitatandó elemként foglalja bele a feddhetetlenséget és az átláthatóságot;

18.  rámutat arra, hogy számos uniós rendelkezés, köztük az Európai Unió Alapjogi Chartája felruházza az a polgárokat azzal a joggal, hogy hozzáférjenek a dokumentumokhoz; emlékezteti a hatóságot arra, hogy a tudományos megalapozottságot legjobban az eredmények átláthatósága és ellenőrizhetősége biztosítja; hangsúlyozza, hogy a hatóságnak a tudományos következtetések levonásához használt összes adatot számítógéppel olvasható formátumban közzé kell tennie annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tudományos ellenőrzés és a folyamatos fejlődés;

19.  elismeri a hatóság arra irányuló erőfeszítését, hogy javítsa munkája, valamint az e munkához felhasznált adatok átláthatóságát; tudomásul veszi az adatokra vonatkozó átláthatóság növelésének jelenlegi jogszabályi korlátait; hangsúlyozza, hogy az adatok nyilvánosságra hozatalának az a célja, hogy a hatóság munkája reprodukálható legyen, és ezért a kockázatértékelési folyamat átláthatóságának fokozása érdekében tett lépéseket örvendetes első lépésnek tekinti, de felhívja a figyelmet arra, hogy az említett adatok átláthatóságát is biztosítani kell; e tekintetben üdvözli az átláthatósági kezdeményezés 2013. januári elindítását; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a hatóság honlapján jobb megjelenítésben és hozzáférhetőbb formában teszik közzé az információkat és a dokumentumokat – úgymint a kockázatértékeléseket és az uniós polgárokra gyakorolt várható hatások elemzését –, illetve üdvözli a „Nyílt EFSA” irányába tett egyéb lépéseket; ösztönzi a hatóságot, hogy haladjon tovább ezen az úton;

20.  rámutat, hogy a jövőbeni munkavállalás tekintetében a hatóság személyzetének kötelessége betartani a személyzeti szabályzat előírásait; megjegyzi továbbá, hogy az egyes munkatársak jövőbeli foglalkoztatását rendszeresen felmérik, és ha az potenciális összeférhetetlenséget eredményezhet, nem szabad kinevezni az illetőt addig, míg az esetleges érdekellentét egyértelmű, átlátható és ellenőrizhető feltételek alapján meg nem szűnik; rámutat arra, hogy 2013-ban a hatóságtól távozó 29 munkatárs közül három a vegy- és gyógyszeripari ágazatban helyezkedett el, és esetükben a hatóság számos korlátozást írt elő; tudomásul veszi, hogy a hatóság saját állítása szerint már rendelkezik a forgóajtó-jelenség megelőzését szolgáló egyértelmű jogi és irányítási kerettel;

21.  tudomásul veszi, hogy a hatóság belső felmérést végzett arra vonatkozólag, hogy milyen hatással járna, ha a szakértők érdekeltségi nyilatkozatukban nem névteleníthetnék egyes érdekeltségeiket; a hatóság tájékoztatásából tudomásul veszi, hogy eddig igen kevés esetben folyamodtak az érdekeltségek névtelenítéséhez; megjegyzi továbbá, hogy a testületi tagok legutóbbi, 2015-ös megújításakor egyetlen tudományos szakértő sem névtelenítette érdekeltségét; megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság már nem fogad el névtelenített érdekeltségi nyilatkozatot, és hogy ez a lehetőség már nem áll a szakértők rendelkezésére az érdekeltségi nyilatkozat kitöltésekor; kéri a hatóságot, hogy ellenőrizze a 2015 előtt kinevezett azon szakértők nyilatkozatait, akik éltek érdekeltségeik névtelenítésének lehetőségével;

22.  kéri, hogy a hatóság hajtsa végre a személyzeti szabályzat 16. cikkét azzal, hogy a szolgálatot elhagyó vezető tisztviselőkről évente információkat, továbbá egy összeférhetetlenségi jegyzéket tesz közzé;

23.  várakozással tekint az elé, hogy a hatóság 2016-ban szisztematikusan felülvizsgálja a függetlenséggel és a tudományos döntéshozatali folyamattal kapcsolatos politikáját; üdvözli, hogy a hatóság kötelezettséget vállalt annak megfontolására, hogy a bejelentett szakértői tevékenységek díjazását közzéteszi;

24.  felhívja a hatóságot, hogy az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynökségének példáját követve alkalmazza gyakrabban a „véleményező szakértő“ új státuszát; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a véleményező szakértők alkalmazásáról;

25.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási ügynökségek szakértőit az elvégzett munka után kell javadalmazni annak érdekében, hogy garantálni lehessen függetlenségüket attól az ágazattól, amelyet szabályoznak; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a hatóság számára a külső szakértők javadalmazására és a belső szakértői bázis kialakítására szolgáló pénzügyi eszközöket függetlenségének biztosítása érdekében;

26.  kéri az ügynökség felelős testületét, hogy mihamarabb vezessen be csalás elleni stratégiát;

Belső ellenőrzés

27.  megállapítja, hogy a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) által kiadott hat, nagyon fontosnak minősített ajánlás 2014 elején még nyitott volt; megjegyzi, hogy a hatóság tájékoztatása szerint a nagyon fontosnak minősített ajánlásokból négyet végrehajtottak, és azok jelenleg az IAS értékelésére várnak; megjegyzi, hogy a két fennmaradó ajánlást az IAS az új személyzeti szabályzat a 2014-es pénzügyi évben történő hatályba lépését követően lezárta; várakozással tekint a végrehajtott ajánlásokra vonatkozó következő IAS felülvizsgálatra;

28.  tudomásul veszi, hogy a hatóság szimulációt végzett annak megállapítására, hogy milyen hatása lenne, ha a hatóság szakértői testületének egyes érdekeltségei kapcsán kétéves visszavonulási időszakot alkalmaznának; megelégedéssel nyugtázza, hogy a szakértői testület következő megújításáig a hatóság kétéves visszavonulási időszakot tervez bevezetni a fent említett érdekeltségek vonatkozásában; tudomásul veszi, hogy a kutatásfinanszírozásra vonatkozó visszavonulási időszak tekintetében a hatóság már rendelkezik olyan rendszerrel, amely a kutatás magánforrásokból történő finanszírozását a hatóság alkalmazásában álló szakértő kezelésében lévő kutatási összköltségvetés legfeljebb 25%-ában korlátozza;

Belső kontrollrendszerek

29.  tudomásul veszi, hogy a hatóság belső ellenőrzési előírásainak 2014. évi felülvizsgálata azt állapította meg, hogy a belső ellenőrzési rendszer megfelel a vonatkozó szabványoknak; megjegyzi azonban, hogy vannak olyan területek, ahol javulás érhető el a belső ellenőrzési rendszer minőségét illetően, különös tekintettel az alkalmazottak értékelésére, a fejlesztésre, a működési struktúrára és a tevékenységek értékelésére; felhívja a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a probléma kezelése érdekében tervezett lépésekről, és az e tekintetben elért haladásról;

30.  megállapítja, hogy a hatóság belső ellenőrzési részlege (a továbbiakban: IAC) szerint a jelenlegi belső ellenőrzési rendszer megfelelő biztosítékot nyújt az ellenőrzött folyamatok esetében kitűzött működési célkitűzések megvalósítása tekintetében, kivéve az ABAC számviteli rendszer felhasználói hozzáférési jogainak ellenőrzését, és a pénzügyi munkatársak hivatalos kinevezését illetően; kéri a hatóságot, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az e tekintetben elért haladásról;

31.  megjegyzi, hogy az IAC nyomon követett az adatkezelés, az üzletmenet-folytonosság és az informatikai biztonság területén fennmaradó minden korrekciós intézkedést; rámutat különösen arra, hogy az adatkezelésre és az informatikai biztonságra vonatkozó összes intézkedés maradéktalanul végrehajtották; tudomásul veszi, hogy az üzletmenet folytonosságát illetően az intézkedések nagy részét végrehajtották, és a fennmaradó intézkedéseket a tervek szerint 2016 végéig hajtják végre;

Egyéb megjegyzések

32.  tudomásul veszi a Számvevőszék jelentéséből, hogy a személyzeti szabályzat a 723/2004/EK, Euratom tanácsi rendelet(1) általi, 2004. évi módosítását követően a szabályzat rendelkezett a 2004. május 1-je előtt felvett tisztviselők jövőbeni díjazásáról, ami nem lehet kevesebb, mint amennyi a korábbi személyzeti szabályzat szerint lett volna; megjegyzi, hogy a Számvevőszék ellenőrzése során megállapította, hogy e rendelkezést nem tartották be, és az ebben az időben foglalkoztatott 71 tisztviselőből nyolc esetében 87 000 eurós alulfizetésre derült fény a 2005–2014-es időszakban; tudomásul veszi, hogy a hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kellő időben orvosolja ezt a problémát;

33.  megelégedéssel nyugtázza, hogy a hatóság számos intézkedést dolgozott ki a nyitottsági és átláthatósági célkitűzések, illetve az érdekelt felekkel, köztük a civil társadalom képviselőivel folytatott párbeszéd előmozdítása érdekében; nyugtázza, hogy a hatóság új kezdeményezéseket indított azzal a céllal, hogy a lakosságot jobban bevonja a hatóság által végzett kockázatértékelési eljárásba, és ennek keretében plenáris üléseket szervezett Brüsszelben, ahol külön tárgyaltak a megfigyelőkkel és az érdekelt felekkel, nyilvános konzultációkat folytattak a tevékenységi kört felmérő útmutató dokumentumokról, továbbá nyilvános konzultációkat folytattak véleménytervezetekről, amelyeket az érintettek részvételével zajló külön megbeszélések és a szociális média tájékoztatása követett;

34.  tudomásul veszi, hogy a hatóság nehézségeinek nagy része függetlenségének biztosítása terén abból ered, hogy a Bizottság folyamatosan elutasítja elegendő működési forrás rendelkezésére bocsátását az uniós polgárok élelmiszerbiztonságának megvédése érdekében, a szabályozott iparág befolyásától mentesen végzett munkájához;

35.  üdvözli a hatóság arra vonatkozó erőfeszítéseit, hogy kiigazító intézkedéseket hozzon a Számvevőszék korábbi megállapításai nyomán, különös tekintettel éves munkaprogramjának javítására, melynek célja az volt, hogy a munkaprogram részletesebben tartalmazza a tervezett közbeszerzéseket és támogatásokat;

o
o   o

36.  a mentesítő határozatot kísérő, több területet érintő egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására(2).

(1) A Tanács 723/2004/EK, Euratom rendelete (2004. március 22.) az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatának, valamint az Európai Közösségek egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeinek módosításáról (HL L 124., 2004.4.27., 1.o.). (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0159.