Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2127(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0050/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0050/2016

Viták :

PV 27/04/2016 - 16
CRE 27/04/2016 - 16

Szavazatok :

PV 28/04/2016 - 4.64
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0200

Elfogadott szövegek
PDF 480kWORD 165k
2016. április 28., Csütörtök - Brüsszel
Európai Beruházási Bank (EBB) – 2014. évi éves jelentés
P8_TA(2016)0200A8-0050/2016

Az Európai Parlament 2016. április 28-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank (EBB) 2014. évi éves jelentéséről (2015/2127(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2014. évi éves tevékenységi jelentésére;

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2014. évi pénzügyi jelentésére és 2014. évi statisztikai jelentésére,

–  tekintettel a 2014. évi fenntarthatósági jelentésre, a 2014. évi, az EU-n belüli EBB-műveletekről szóló hárompilléres értékelésre és a 2014. évi, az EBB EU-n kívüli eredményeiről szóló jelentésre,

–  tekintettel az EBB Számvizsgáló Bizottságának a 2014. évről készített éves jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport csalás elleni küzdelemről szóló 2014. évi éves jelentésére,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank Csoport 2014–2016-ra készített műveleti tervére (2013. december 17.), az Európai Beruházási Alap 2014–2016-ra készített vállalati műveleti tervére (2013. december) és az Európai Beruházási Bank Csoport 2015–2017-re készített műveleti tervére (2015. április 21.),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank 2014. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentésre,

–  tekintettel az EBB megfelelés-ellenőrzési irodájának 2014. évi tevékenységi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. és 9. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15., 126., 174., 175., 208., 209., 271., 308. és 309. cikkére, valamint a Szerződéshez csatolt, az EBB alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank eljárási szabályzatára;

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2012. évi éves jelentéséről szóló, 2014. március 11-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) 2013. évi éves jelentéséről szóló, 2015. április 30-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásról szóló 2014. február 26-i állásfoglalására(3) és a Bizottság 2014. március 27-i, az európai gazdaság hosszú távú finanszírozásáról szóló közleményére (COM(2014)0168),

–  tekintettel az EBB 2007 és 2013 közötti külső megbízatásáról szóló, 2011. október 25-i 1080/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra és az Európai Unión kívüli beruházási projekteket támogató finanszírozási műveletek veszteségeinek fedezésére az Európai Beruházási Banknak nyújtott európai uniós garanciáról szóló, 2014. április 16-i 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló 1639/2006/EK határozat, valamint a transzeurópai közlekedési és energiahálózatok területén történő közösségi pénzügyi támogatás nyújtásának általános szabályairól szóló 680/2007/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. július 11-i 670/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az Európa 2020 projektkötvény-kezdeményezés kísérleti szakaszához kapcsolódóan),

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. októberi következtetéseire, amelyek kifejezetten említést tesznek az EBB bevonásáról egy olyan új alapba, amely az energiahatékonyságra és az energiarendszerek modernizációjára irányuló beruházásokat célozza az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban,

–  tekintettel az európai beruházási tervről szóló, 2014. november 26-i bizottsági közleményre (COM(2014)0903),

–  tekintettel az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. június 25-i 2015/1017/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a „Közös munkával a munkahelyekért és a növekedésért: a nemzeti fejlesztési bankok szerepe az európai beruházási terv támogatásában” című, 2015. július 22-i bizottsági közleményre (COM(2015)0361),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0050/2016),

A.  mivel az EU bankjaként az EBB fő feladata, hogy az Unió érdekében eljárva pénzügyi támogatást nyújtson azon projektek számára, amelyek hozzájárulnak a belső piac kiegyensúlyozott fejlődéséhez, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézióhoz és ezáltal az európai integráció erősítéséhez, hozzájárulva a magasabb szintű foglalkoztatottsághoz és az EU versenyképességének fellendítéséhez;

B.  mivel minden EBB által finanszírozott tevékenységnek összhangban kell állnia az uniós szerződésekkel és az EU általános célkitűzéseivel, valamint prioritási területeivel, ahogyan erről az Európa 2020 stratégia és a Növekedési és Foglalkoztatási Eszköz is rendelkezik;

C.  mivel feladatainak ellátása érdekében az EBB non-profit alapon működve olyan kölcsönöket és garanciákat nyújt, amelyek lehetővé teszik a gazdaság valamennyi szektorát érintő projektek finanszírozását;

D.  mivel a 2008-as pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság súlyos beruházási hiányt és kiemelkedően magas munkanélküliségi rátát eredményezett ‒ főként a fiatalok körében ‒ az európai gazdaság hosszú ideig tartó stagnálásával együtt;

E.  mivel jelenleg mind az egyes tagállamok, mind az Európai Unió egésze óriási kihívással szembesülnek, hiszen a világ különböző pontjairól érkező olyan tömeges migrációval kell megbirkózni, amelyre eddig az Unió egész történetében nem volt példa;

F.  mivel a jelenlegi körülmények között az európai beruházási terv hatékony végrehajtása és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) hatékony működése érdekében az EBB-nek – amely a növekedés és a tisztességes munkahelyek létrehozásának legfőbb serkentője, valamint az Unión belüli társadalmi és területi különbségek felszámolását segítő tényező – a maga központi szerepét az eddigieknél minőségileg magasabb sürgősségi fokon kell ellátnia;

G.  mivel az Európai Beruházási Alap (EBA) kritikus szerepet játszik az EBB csoport reagálásában a válság hosszabb távú következményeinek kezelése tekintetében, és a kkv-k támogatásán keresztül hozzájárul az európai gazdaság élénkítéséhez is;

H.  mivel az EBB nem lehet csupán pénzintézet, hanem tudásbankká és a bevált gyakorlatok műhelyévé kell válnia, amely tanácsokkal látja el a tagállamokat és a gazdasági szereplőket, és hozzájárul az uniós források hozzáadott értékének maximalizálásához;

I.  mivel az unión kívüli tevékenységek EBB általi finanszírozásának célja az EU külpolitikai célkitűzéseinek támogatása az uniós értékekkel összhangban, a fenntartható szociális és környezetvédelmi standardok alapján;

J.  mivel a jelenleg az EBB előtt álló feladatok mértéke és összetettsége megújult elkötelezettséget igényel az eredményes pénzgazdálkodás alapvető normáit sértő, ezáltal az EBB – mint AAA minősítéssel rendelkező, feddhetetlen, köztulajdonban lévő pénzügyi intézmény – hitelességét csorbító projektek finanszírozásának szigorú megelőzése iránt;

Az EBB uniós politikai célkitűzéseket alátámasztó beruházási politikája

A gazdaságélénkítés és a termelékenység növelését érintő beruházások előnyben részesítése

1.  üdvözli az EBB 2014. évi éves beszámolóját és az abban bemutatott eredményeket, továbbá határozottan arra buzdítja az EBB-t, hogy folytassa a beruházások EU-ban fennálló alacsony szintjének emelésére irányuló erőfeszítéseit;

2.  különösen üdvözli, hogy 2014-ben az EBB 285 000 kis- és középvállalkozást finanszírozott, és ezzel 3,6 millió munkahelyet védett meg, valamint az EU-n belül összesen 413 projektet támogatott 69 milliárd EUR értékben, és 92 új unión kívüli projektet 7,98 milliárd EUR összértékben; üdvözli továbbá, hogy ugyanebben az évben az EBA 3,3 milliárd eurót szánt a kisebb vállalkozások részére tőke- és garanciaeszközein keresztül, így elősegítve az EBB egyik legambiciózusabb üzleti tervének sikeres végrehajtását, az EBB csoport általi mintegy 80,3 milliárd eurónyi támogatással; örömmel fogadja, hogy az EBB által 2014-ben aláírt szerződések volumene 2009 óta a legmagasabb szintet érte el, de hangsúlyozza, hogy az aláírt szerződések szintje további potenciálokkal bír; helyesli az EBB tőkéjének 10 milliárd euróval való megemelését, amelyben 2012-ben valamennyi tagállam megállapodott;

3.  megállapítja azonban, hogy 2014-ben az EBB által aláírt projektek 59,4 %-a irányult az öt legfejlettebb uniós országba, míg a többi 23 tagállam részesedése mindössze 30,3% volt; arra ösztönzi az EBB-t, hogy kiegyensúlyozottabb hitelezési politikát folytasson a tagállamokkal szemben, tekintettel azon jelenlegi és hosszú távú kihívások intenzitására, amelyekkel az Unió küzd;

4.  felhívja az EBB-t, hogy az előzetes jóváhagyás szakaszában nyújtson fokozott technikai támogatást azoknak a tagállamoknak, amelyek a projektek jóváhagyása tekintetében alacsonyabb sikeraránnyal rendelkeznek, és biztatja az EBB-t, hogy segítse elő a sikeres projektfejlesztéssel kapcsolatos legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

5.  felhívja az EBB-t, hogy összpontosítson a reálgazdaságba történő beruházásokra a munkahelyteremtés és a növekedés ösztönzése érdekében az EU-ban;

6.  emlékeztet a számos tagállamban – főleg a fiatalok körében – drámai mértékű munkanélküliségi rátára, és sürgeti az Európai Beruházási Bankot hogy vegye figyelembe ezt a szempontot politikái végrehajtása során;

7.  rámutat arra, hogy a műveleteknek – a források elérhetőségének figyelembevételével – azt kell célozniuk, hogy a gazdaság élénkítését és a hatékony foglalkoztatást elősegítő beruházásokat generáljanak, és ezt a tagállamoknak nyújtott, szükség esetén a felvevőképesség növelését célzó következetes támogatásnak, valamint a területi széttöredezettség kockázatának elkerülésére irányuló folyamatos elkötelezettségnek kell kísérnie;

8.  megjegyzi, hogy az állami és magánszektor elégtelen projektkészítési képessége, valamint egyes tagállamok alacsony hitelfelvevő képessége a jelenlegi piaci körülmények mellett jelentős kihívásokat állítanak az EBB hitelezési programja elé; ezért szorgalmazza, hogy az EBB a sokkal magasabb szintű növekedésteremtő képesség elérése érdekében az összes főbb tevékenységi területen, könnyen hozzáférhető módon és valamennyi tagállamban jelentős mértékben fokozza a technikai segítségnyújtást és a pénzügyi tanácsadást;

9.  üdvözli, hogy az EBB mind az Unión belüli, mind az Unión kívüli projektek esetében alkalmazza a hárompilléres értékelési keretrendszert (3PA) és az eredménymérési keretet (ReM) a beruházási projektek várt eredményeinek előzetes értékelésére;

10.  felkéri az EBB-t, hogy a projektek vizsgálata és értékelése során biztosítson döntő prioritást a beruházások hosszú távú hatásának, a pénzügyi mutatók mellett figyelembe véve mindenekelőtt e mutatóknak a foglalkoztatás, a szociális normák és a környezet területén megvalósuló további előrelépések révén a fenntartható fejlődésre és a jobb életminőségre gyakorolt hatását is;

11.  hangsúlyozza, hogy a projektek finanszírozásának jóváhagyását megfelelő pénzügyi és kockázatelemzésre, a pénzügyi életképességre és a rendezett költségvetési gazdálkodásra kell alapozni; úgy véli, hogy az EBB általi finanszírozásra jóváhagyott projekteknek egyértelmű hozzáadott értéket kell kínálniuk az európai gazdaság számára;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 3PA jelentésben sem a hárompilléres értékelési keretrendszeren, sem más vonatkozó eszközökön alapuló információ nem található az Unió területén 2014-ben végrehajtott műveletek ténylegesen elért eredményeiről (ellentétben az Unió területén kívül elért eredményekkel) annak ellenére, hogy a 3PA kifejezetten azzal a céllal jött létre, hogy fokozza az EBB végrehajtást ellenőrző képességét azáltal, hogy a hatásokat a projekt teljes életciklusa alatt nyomon követi; elvárja, hogy a 3PA és a ReM folyamatban lévő összehangolása eredményeként 2016 elejétől egy új, harmonizált keretrendszer lépjen életbe és kerüljön alkalmazásra az EBB 2015-ös jelentéstételi gyakorlatában, mely keretrendszer jobban megfelel a projekteredmények utólagos értékelésének és az azokkal kapcsolatos jelentéseknek az Unió területén kívül és belül egyaránt, és amely teljes mértékben összhangban áll az ESBA-műveletek eredménytáblájával; kéri, hogy módszeresen tegyék közzé az egyes projektekre vonatkozó értékeléseket;

13.  tudomásul veszi az EBB 2015–2017-re vonatkozó működési tervét; üdvözli, hogy a javaslat elismeri, hogy a fellendülés sebessége eltérő az egyes tagállamok között, és hogy átfogó politikai célkitűzése a gazdasági és társadalmi kohézió;

14.  figyelembe veszi, hogy az EBB átalakította főbb közpolitikai célkitűzéseinek osztályozását az EBB csoport számára a 2015–2017-es időszakra (innováció és humántőke, kkv-k és közepes tőkeértékű vállalkozások finanszírozása, hatékony infrastruktúra, továbbá környezet), mindezt a 2014–2016-os időszakra megfogalmazott közpolitikai céloktól (növekedési és foglalkoztatási potenciál emelkedése, környezeti fenntarthatóság, gazdasági és társadalmi kohézió és konvergencia, valamint az éghajlatváltozás elleni fellépés) eltérő módon; megjegyzi, hogy a közpolitikai célkitűzéseket a változó gazdasági körülményekhez igazították, és ezzel kapcsolatban tekintetben felszólítja az EBB-t, hogy biztosítsa a két horizontális témára ‒ az Unión belüli gazdasági és szociális kohézióra és az éghajlatváltozás elleni fellépésre ‒ irányuló célok, valamint az azokat támogató aláírások tervezett százalékának további erősítését;

15.  úgy véli azonban, hogy az EBB 2014-es tevékenységi jelentésében bemutatott tevékenységek nincsenek teljes mértékben összhangban a 2014-re kitűzött fejlesztéspolitikai célokkal; sajnálja továbbá, hogy kevés információ áll rendelkezésre az EBB 2014-ben érvényben lévő különböző pénzügyi eszközei és kezdeményezései által elért eredményekről; azt ajánlja, hogy az EBB tevékenységével kapcsolatos kommunikáció az elvégzett beruházások hatására és ne elsősorban a beruházások nagyságára összpontosítson;

16.  elvárja, hogy az EBB hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia félidős felülvizsgálatához azáltal, hogy tájékoztatást nyújt tevékenységeiről és azoknak a stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulásáról;

17.  felkéri az EBB-t, hogy vegye fontolóra, hogy 2015. évi tevékenységeiről olyan átfogóbb és elemzőbb jelentést készít, amely kellőképp összefoglalja tematikus jelentéseinek tartalmát, és jobban megfelel az EBB alapokmánya 9. cikkében foglalt követelményeknek;

18.  üdvözli a költségvetés tervezetét kísérő, a pénzügyi eszközökre vonatkozó munkadokumentumban ismertetett új információkat; sajnálja azonban az EBB felé tett éves kötelezettségvállalásokra és eszközölt kifizetésekre vonatkozó átfogó áttekintés hiányát, és további részleteket kér;

19.  hangsúlyozza, hogy a beruházásoknak, a strukturális reformoknak és a rendezett költségvetési szakpolitikáknak egy átfogó stratégia részét kell képezniük;

A fiatalok foglalkoztatása, az innováció és a kkv-k támogatása

20.  üdvözli az EBB „Munkahelyek a fiatalok számára ‒ Beruházás a készségekbe” elnevezésű kezdeményezésének 2014-es végrehajtását, és arra ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is fektessen be az oktatásba, a készségfejlesztésbe és a fiatalok foglalkoztatásába; felszólítja az EBB-t, hogy készítsen átfogó jelentést a „Munkahelyek a fiatalok számára” elnevezésű kezdeményezésének eredményeiről, többek között a konkrét műveletekből eredő fenntartható foglalkoztatásra vonatkozó mutatók alkalmazásával;

21.  üdvözli az „InnovFin ‒ uniós finanszírozás innovátoroknak” elnevezésű projekt 2014-ben bevezetett új termékkínálatát, amely mérettől függetlenül bármely innovátor számára elérhető, továbbá InnovFin nagyszabású K+F projektekhez nyújtott tanácsadó szolgáltatásának bevezetését; tudomásul veszi továbbá az EBB csoport új kockázatminőség-javítási mandátumának 2014-es bevezetését;

22.  megjegyzi, hogy 2014-ben az EBB összesen 225 műveletre vonatkozó szerződést írt alá az Unión belül az innováció és a készségek (62 innovációs és kutatás-fejlesztési művelet 9,6 milliárd EUR értékben és 25 oktatási és készségfejlesztési művelet 4,4 milliárd EUR értékben), valamint a kkv-k és közepes piaci tőkeértékű vállalkozások (138 művelet 22,2 milliárd EUR értékben) támogatására;

23.  tudomásul veszi az EBA 2014. évi 1,5 milliárd eurós tőkeemelését és rekordméretű, 3,3 milliárd eurós, a kkv-k kockázati finanszírozására irányuló, 14 milliárd eurós tőkeáttételt eredményező beruházását; kéri, hogy az EBB éves jelentésében tüntessék fel az EBA műveleteinek átfogó és átlátható áttekintését;

24.  megjegyzi, hogy az EBB csoport különböző pénzügyi közvetítők révén finanszírozza a kkv-kat és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat azzal a céllal, hogy javítsa a finanszírozás feltételeit és a finanszírozáshoz való hozzáférést; ennek megfelelően felszólítja az EBB-t, hogy folytasson szorosabb együttműködést pénzügyi közvetítőivel a tagállamokban, és sürgesse őket, hogy terjesszék a vonatkozó információkat a potenciális kedvezményezettek körében annak érdekében, hogy olyan vállalkozásbarát környezet jöhessen létre, amely lehetővé teszi a kkv-k számára a finanszírozáshoz való könnyebb hozzájutást;

25.  megállapítja, hogy a kkv-k Európa sok részében rendkívüli nehézségekkel találják szembe magukat a szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés során; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az EBB nagyobb hangsúlyt helyez a kkv-k támogatására; hangsúlyozza az EBB fontosságát a partnerségek előmozdítása, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások tevékenységeinek finanszírozására, valamint az innovatív induló vállalkozások részére rendelkezésre álló támogatási eszközök erősítése terén; felhívja továbbá az EBB-t, hogy működjön együtt szorosabban a regionális közintézményekkel azzal a céllal, hogy optimálissá tegye a kkv-k finanszírozási lehetőségeit;

26.  üdvözli az EBB kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére irányuló programjait, különösen a kkv-kat célzó kereskedelemfinanszírozási eszközt, amely garanciákat biztosít a kkv-knak kereskedelemfinanszírozást nyújtó külföldi bankoknak, és ezáltal hozzájárul a kereskedelmi forgalom újraélesztéséhez, és enyhíti a készpénzbiztosítékra vonatkozó korlátozásokat, valamint az egyéb, a gazdasági válság által súlyosan érintett országokra irányuló új kereskedelemfinanszírozási projekteket vagy a testreszabott pénzügyi megoldásokat, mint a pénzügyi kirekesztés felszámolását célzó európai Progress mikrofinanszírozási eszközt;

27.  felszólítja az EBB-t, hogy dolgozzon ki a tanácsadói szolgáltatásának szerves részét képező hatékony kommunikációs politikát a potenciális magánkedvezményezettek megszólítására; arra ösztönzi, hogy erősítse meg és bővítse irodai hálózatát az Unión belül;

28.  sajnálja, hogy a 2014. évi tevékenységi jelentésben kevés információ áll rendelkezésre a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME) keretében a Bizottság és az EBA között 2014 júliusában létrejött szerződés végrehajtásáról;

A környezeti fenntarthatóság és az éghajlatváltozás elleni fellépés támogatása

29.  megjegyzi, hogy a 2014-ben aláírt, összesen 12,6 milliárd EUR összegű 84 uniós környezetvédelmi projekt közül a fenntartható közlekedési projektek 5,1 milliárd eurós, a megújuló energiaforrásokkal és energiahatékonysággal kapcsolatos projektek 3,7 milliárd eurós, a környezetvédelmi projektek pedig 3,8 milliárd eurós támogatást kaptak; megjegyzi továbbá, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés horizontális célkitűzésével kapcsolatban aláírt műveletek összege elérte a 16,8 milliárd eurót, mely összeg az EBB Unión belüli finanszírozási műveleteinek 24%-át teszi ki;

30.  megállapítja, hogy az EBB által 2014-ben a megújuló energia kapacitásépítésére juttatott támogatás az esetek többségében az Unió öt legnagyobb gazdaságára koncentrálódott, és az EU 28 tagállamában energiával kapcsolatos projektekre fordított 4,5 milliárd euróból csupán 42 millió eurót költöttek a 13 új tagállam projektjeire; hozzáteszi, hogy hasonló koncentráció figyelhető meg az energiahatékonysági ágazatban is, ahol 2 milliárd euróból csupán 148 millió eurót különítettek el a 13 új tagállam számára; arra ösztönöz, hogy az új tagállamokban fokozatosan növeljék a megújuló energia kapacitásépítésébe és az energiahatékonysági szektorba történő jövőbeli beruházásokat, amíg 2020-ra el nem érik e területeken az összes beruházás 30%-át; kéri, hogy fordítsanak nagyobb energiát arra, hogy további technikai segítséget nyújtsanak a nemzeti és regionális hatóságoknak kapacitásaik fejlesztésére, hogy életképes projekteket készítsenek elő, ami majd lehetővé teszi, hogy több beruházás valósuljon meg az energiaágazatban;

31.  üdvözli az éghajlatváltozás elleni fellépés támogatására irányuló új, innovatív eszközök, mint például az energiahatékonysággal kapcsolatos magánfinanszírozások és a természetitőke-finanszírozási eszközök 2014-es bevezetését, és elvárja, hogy az EBB jövőbeni tevékenységi jelentéseiben számoljon be azok végrehajtásáról;

32.  ösztönzi az EBB olyan kezdeményezések támogatására irányuló kötelezettségvállalását, amelyek lehetővé teszik az Unió számára egyrészt, hogy az élvonalban maradjon, másrészt, hogy teljesítse saját hosszú távú szén-dioxid-piaci törekvéseit a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret, a 2050-ig szóló dekarbonizációs stratégia, valamint az ENSZ új globális éghajlat-változási megállapodást célzó tárgyalásai keretében; kéri az éghajlat-politikai EBB-beruházások részarányának felülvizsgálatát, mivel a 25%-os részarányt már elérték;

33.  tudomásul veszi a zöld kötvények piacának fejlődése terén tapasztalható lendületet és az EBB saját zöld és „éghajlattudatos” kötvényei által biztosított vezető szerepét, tapasztalva a fenntartható, alacsony szénfelhasználású és az éghajlathoz alkalmazkodó növekedést célzó pénzügyi termékekkel kapcsolatos befektetési kedvet; felhívja az EBB-t, hogy az EU 2050-es dekarbonizációs stratégiájának fényében 2016-ban vizsgálja felül a kibocsátási teljesítményre vonatkozó szabványát;

34.  üdvözli az EBB 2015 szeptemberében közzétett, az alacsony szén-dioxid kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaságra történő átállás finanszírozására irányuló éghajlati stratégiáját, valamint a 2010–2014 közötti időszakra vonatkozó, éghajlatváltozással kapcsolatos uniós fellépés (mérséklés) EBB általi finanszírozásának műveleti értékeléséről szóló összefoglaló jelentést; kéri, hogy 2017-re, az EBB éghajlati stratégiáját követő konkrét cselekvési tervekben a SMART (konkrét, mérhető, elérhető, reális és határidőhöz kötött célokon alapuló) megközelítést alkalmazzák;

A gazdasági és társadalmi kohézió és konvergencia támogatása

35.  megjegyzi, hogy 19,9 milliárd eurót, vagyis az EBB 2014. évi összes Unión belüli finanszírozásának 29%-át költötték a kohézió támogatását célzó műveletekre; ugyanakkor sajnálja, hogy nincsenek információk az EBB-csoport által az érintett ágazatokban támogatott projektek számáról, sem pedig a horizontális politikai célkitűzéssel kapcsolatos pénzügyi eszközökről vagy alkalmazott kezdeményezésekről;

36.  hangsúlyozza a kohéziós politikának az európai régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésében és az európai integráció előmozdításában betöltött döntő szerepét, és ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet a teljesítményalapú megközelítés kulcsfontosságára; szorgalmazza, hogy az EBB a jövőbeni éves jelentéseiben nyújtson részletes tájékoztatást a kohéziós politika célkitűzéseinek a bank tevékenységei révén történő végrehajtásának eredményeiről;

37.  üdvözli, hogy az EBB csoport kibővített szerepet fog játszani a kohéziós politika 2014–2020 közötti programozási időszakban való végrehajtásában; úgy véli, hogy ez a helyes irányba tett lépés az EBB és az ESB-alapok közötti szinergiák javítására; felszólít a bank tevékenységének javítására az EUMSZ gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló (28. sz.) jegyzőkönyvével összhangban; úgy véli, hogy meg kell erősíteni az együttműködést a Bizottság, az EBB, valamint a helyi és regionális szervek között, hogy biztosítsák a pénzügyi eszközök hatékony felhasználását a területi fejlődés és kohézió ösztönzése érdekében; üdvözli az Bizottság és az EBB közötti partnerséget a fi-compass tanácsadó platform létrehozása terén; határozott meggyőződése, hogy egyszerűsíteni kell az ESB-alapok által az EBB pénzügyi eszközei számára biztosított támogatásra vonatkozó szabályokat;

38.  üdvözli különösen az EBB által az európai régiók infrastrukturális és közlekedési projektjeinek támogatása céljából végzett finanszírozási tevékenységet; kiemeli, hogy a pénzügyi támogatás ilyen formái jelentősen növelik a kereskedelem fejlődési potenciálját azáltal, hogy előmozdítják a növekedést és a versenyképességet, különösen a földrajzilag hátrányos helyzetű térségekben;

39.  megállapítja, hogy az EBB 2014-ben az EU-n belül 104, a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektet fogadott el, összesen 20,2 milliárd EUR értékben, köztük stratégiai szállítási (többek között TEN-T) projekteket 8,2 milliárd EUR, versenyképességi és energiabiztonsági projekteket 7,5 milliárd EUR, valamint városfelújítási (többek között egészségügyi) projekteket 4,5 milliárd EUR értékben;

40.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható infrastruktúrára irányuló projektekbe való beruházás kulcsfontosságú az európai versenyképesség javítása, valamint a növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése szempontjából; szorgalmazza ezért, hogy az EBB-finanszírozást a magas munkanélküliség által leginkább sújtott területeken, illetve több szociális infrastruktúrát érintő projekt érdekében alkalmazzák; rámutat, hogy az EBB-finanszírozásnak mindenekelőtt azokat az országokat kell céloznia, amelyek az infrastruktúra minősége és a fejlődés terén lemaradással küzdenek, szem előtt tartva mindazonáltal a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás és a projektek életképességének elvét;

41.  aggodalommal állapítja meg, hogy gyakran részesülnek finanszírozásban olyan infrastruktúrák – például autópályák –, amelyek a szén-dioxid-mentes gazdaság hosszú távú uniós célkitűzéseivel ellentétben a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását ösztönzik; kéri az EBB-t, hogy kötelező módon építsen be a környezeti, gazdasági és társadalmi hozzáadott értékről készülő független előzetes értékelést az Unión belül és kívül finanszírozott projektek kiválasztási folyamatába, és minden előzetes és utólagos értékelést az érdekelt felek, a helyi, regionális és nemzeti hatóságok, valamint a civil társadalom képviselőinek tényleges részvételével végezzenek el; kéri továbbá, hogy az említett értékelések megállapításait, valamint az alkalmazott mutatókat teljes körűen tegyék közzé és hozzáférhetővé;

42.  hangsúlyozza, hogy a nagy projektek finanszírozása gyakran megkönnyíti a szervezett bűnözéssel kapcsolatban álló cégek beszivárgását; bírálja, hogy az EBB finanszírozást nyújtott a „Passante di Mestre” autópálya-szakaszhoz, amelyről adócsalás miatt vizsgálatok folynak; aggodalommal állapítja meg, hogy az EBB nem teljesítette az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről – a csalás elleni küzdelemről szóló, 2013. évi éves jelentésről szóló jelentésben e tekintetben megfogalmazott követelményeket; ismételten felhívja az EBB-t, hogy függessze fel a projekt mindennemű finanszírozását;

43.  hangsúlyozza a regionális fejlesztés fontosságát, és felhívja az EBB-t, hogy fokozza a párbeszédet és az együttműködést a helyi és regionális önkormányzatokkal, bankokkal és ügynökségekkel; úgy véli, hogy ilyen keretek közt támogatni kell a határon átnyúló együttműködést is;

44.  felhívja az EBB-t, hogy növelje az uniós makroregionális stratégiák hatálya alá tartozó projektek támogatását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy továbbra is támogassák az EU fenntartható innovatív és hagyományos gazdasági ágazatait; hangsúlyozza, hogy Európát intermodális közlekedés és helyszíni alapú beruházások révén kell összekapcsolni; kéri továbbá, hogy hozzanak létre pénzügyi és beruházási platformokat a különféle forrásokból származó pénzeszközök összekapcsolása és az ilyen makroregionális projektekhez szükséges beruházások mobilizálása érdekében;

Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) irányítása

45.  üdvözli az új Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA); hangsúlyozza, hogy az alapnak hatékony, teljes egészében átlátható és igazságos módon kell működnie, összhangban mandátumának és a létrehozásáról szóló rendelet követelményeivel, továbbá ajánlja, hogy az ESBA műveleteit az Európai Parlament és az Európai Számvevőszék szoros együttműködése és felügyelete mellett végezzék; hangsúlyozza, hogy forrásai hasznát tekintve az EBB által szokásosan finanszírozott műveletekhez képest valós hozzáadott értékhez kell eljutni; emlékeztet arra, hogy az ESBA-nak a kohézióhoz szintén hozzá kell járulnia, és felszólítja az EBB-t, hogy gondoskodjék az Európai Stratégiai Beruházási Alapból és más közfinanszírozást biztosító alapokból történő beruházásokkal való kiegészítő jellegről; felszólítja az EBB-t, hogy a társjogalkotókkal szorosan együttműködve hajtsa végre és fejlessze tovább az ESBA-t, többek között az Európai Parlament és az EBB közötti, függőben lévő megállapodás kellő időben történő és kötelező megkötése révén;

46.  elvárja, hogy az ESBA céljai összhangban legyenek az EBB közpolitikai célkitűzéseivel, és hogy az EBB 2016. évi beruházásai tekintetbe vegyék majd az ESBA műveleteit is;

47.  hangsúlyozza, hogy az ESBA-nak valamennyi tagállam érdekét kell szolgálnia, ágazati vagy regionális előirányzat megszabása nélkül, valamint összhangban kell lennie a folyamatban levő regionális vagy helyi beruházási kezdeményezésekkel; kiemeli, hogy az ESBA által történő finanszírozásnak kisebb méretű projekteket is támogatnia kell;

48.  elismeri, hogy az ESBA által kezelt stratégiai beruházási projektportfólió létrehozása és gyors működőképessé tétele kihívást jelent; üdvözli, hogy az EBB létrehozta az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot azzal a céllal, hogy technikai támogatást és szakértelmet biztosítson a lehetséges fejlesztők számára; elvárja, hogy a technikai segítségnyújtási mechanizmus hatékonyan működjön helyi és regionális szinten;

49.  azt ajánlja a tagállamoknak, hogy jelöljenek ki nemzeti fejlesztési bankokat, továbbá szorosabb együttműködést javasol az EBB és a nemzeti fejlesztési bankok, a pénzügyi intézmények és a beruházási platformok között a szakértelem és az ismeretek összegyűjtése és megosztása, valamint az EBB fellépéseinek a tagállami szakpolitikai prioritásokkal való jobb összeegyeztetése céljából; emlékeztet arra, hogy teljes átláthatóságra és az eredményközpontúság előtérbe helyezésre van szükség a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények ESBA-projektekben való részvétele tekintetében;

50.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az ESBA-t ne használják fel az EBB közvetett tőkeemelésére; felhívja ezért az EBB-t, hogy az ESBA igénybevételekor mindig vizsgálja felül és mutassa be, hogy teljesülnek-e a 2015/1017/EU rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében foglalt, addicionalitásra vonatkozó feltételek, és különösen hogy nem szorítottak-e ki magánfinanszírozási forrásokat;

51.  aggódik amiatt, hogy a „tárolási szakaszban” kiválasztott számos projekt piaci körülmények között is talált volna finanszírozást, és nem tesz eleget az addicionalitás követelményének; emlékeztet arra, hogy az ESBA garanciájának célja az volt, hogy lehetővé tegye az EBB számára nagyobb kockázat vállalását az AAA minősítés megtartása mellett; hangsúlyozza, hogy különösen szigorúan fogja felügyelni e feltétel teljesítését;

52.  elvárja, hogy az EBB csoport különös gondossággal járjon el a pénzügyi rendelet 140. cikke (6) bekezdésének való megfelelést illetően, amely szerint a pénzügyi eszközök „nem eredményezhetnek – különösen jogosulatlan osztalékok vagy harmadik felek profitszerzése formájában – jogosulatlan előnyöket”, az azzal kapcsolatos aggodalmak eloszlatása érdekében, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap elősegítheti a „kockázatok társadalomra hárítását és a haszon privatizációját”, az olyan finanszírozási tapasztalatok fényében, mint a spanyol Castor projekt, vagy az olasz Passante di Mestre projekt;

A projektkötvény-kezdeményezésről (PBI)

53.  úgy véli, hogy a projektkötvény-kezdeményezést (PBI) pénzügyi, szociális és környezeti hatásai szempontjából mélyrehatóan elemezni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy – mielőtt a PBI most folyamatban levő kísérleti szakasza teljes egészében lezárul – az Európai Parlament képviselőinek aktív részvételével indítson be uniós szinten inkluzív és nyílt konzultációs folyamatot a projektkötvények 2016–2020 közötti sorsáról;

Az EBB-fellépéseik külső vetületének megújítása

54.  üdvözli az EBB 2014–2020-ra szóló külső hitelezési megbízatásának megújítását, amely az EBB külső műveletei számára 30 milliárd eurónyi uniós garanciát biztosít, illetve alapvető célkitűzéseit, amelyek felölelik a helyi magánszektor fejlesztését, a szociális és gazdasági infrastruktúra fejlesztését, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást, illetve a hatások enyhítését;

55.  felhívja az EBB-t, hogy fordítson figyelmet a konfliktusoktól és a mélyszegénységtől szenvedő harmadik országokra és az EU-n kívüli régiókra, az EU és e régiók közötti fejlettségbeli különbség csökkentése mint fő cél érdekében, továbbá járuljon hozzá a kkv-kat támogató programokhoz, többek között a kkv-k rendelkezésére álló, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség megfelelő finanszírozása révén, különös tekintettel a dél-mediterrán és a kelet-európai szomszédság országaira; felhívja az EBB-t, hogy munkáját egyeztesse az Afrikai Fejlesztési Bankkal (AfDB) annak érdekében, hogy hosszú távú beruházások finanszírozására kerülhessen sor a gazdasági fejlődés szolgálatában; üdvözli, hogy az uniós támogatások egyre nagyobb mértékben egészülnek ki EBB-s hitelekkel a jobb projekteredmények elérése érdekében az EU partnerországaiban;

56.  sürgeti az EBB-t, hogy továbbra is aktívan támogassa a fenntartható növekedést a fejlett és a fejlődő országokban, hogy ezáltal világszerte támogassa a fenntartható fejlődést; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek, mint az Unió pénzügyi szervének szerepet kell vállalnia az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak megvalósításában; felszólít arra, hogy az EBB külső hitelezési megbízatásának 2016. évi félidős felülvizsgálata során fordítsanak különös figyelmet a 2015 utáni fejlesztési menetrendre;

57.  emlékeztet arra, hogy az Európai Beruházási Bank az egyik legnagyobb külföldi finanszírozó Törökországban, és a csatlakozási tárgyalások 2004-es megnyitását követően az EBB fokozta hitelezési tevékenységét az országban, és mintegy 23 milliárd eurót bocsátott rendelkezésre az elmúlt évtizedben; sajnálja, hogy az Unióban tartóssá vált gazdasági válság ellenére jelenleg Törökország az EBB-kölcsönök 3,5%-ával (2015) első helyen szerepel az EBB unión kívüli kedvezményezett országainak listáján; kéri, hogy a finanszírozást kössék erőteljesebben az emberi jogok és a véleménynyilvánítás szabadsága tiszteletben tartásának feltételéhez;

58.  ösztönzi az EBB-t, hogy dolgozza ki és alkalmazza a szükséges átfogó megközelítést válaszul a migránsok Európába tartó áramlása által okozott súlyos kihívásokra, beleértve a beáramlás származási országaiban, illetve a származási országokkal közvetlenül határos országokban végrehajtandó kibővített műveleteket;

59.  ebben a tekintetben felhívja az EBB-t, hogy tevékenységét a városi, egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra területén felmerülő fejlesztési igényekre összpontosítsa, olyan gazdasági tevékenységeket ösztönözve, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek, és elősegítik a tagállamok és harmadik országok közti határon átnyúló együttműködést;

60.  rámutat, hogy az EBB fontos tényező az EU külpolitikai prioritásainak és célkitűzéseinek elérése szempontjából; ajánlja a koordináció és az együttműködés megerősítését az EBB és a külső szakpolitikákkal foglalkozó uniós szolgálatok és eszközök között; kéri az EB által támogatott projektek gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak módszeres előzetes és utólagos értékelésének folytatását és tökéletesítését, összevetve azokat az EKSZ céljaival és az Unió külső fellépését vezérlő, az EUSZ 21. cikkében említett általános elvekkel és az EU emberi jogi stratégiai keretével és cselekvési tervével; kéri – tekintettel az Unión kívüli beruházásokra –, hogy készítsenek részletes jelentést a lehetséges veszteségekről, illetve arról, hogy hogyan és milyen esetekben használják a garanciaeszközt; üdvözli, hogy az EBB több szemináriumot tartott az üzlet és az emberi jogok összefüggéseiről;

61.  felhívja az EBB-t, hogy tájékoztassa részletesen a Parlamentet és a nyilvánosságot az EBB-finanszírozásról és az üzleti ombudsman teljesítményéről Ukrajnában;

62.  üdvözli a Világbankkal közösen talált megoldást arra, hogy az EBB hozzájárulhasson az ukrán gázvásárlás megkönnyítéséhez;

63.  kifejezi szándékát az EBB külső megbízatásának szigorú ellenőrzésére a félidős értékelést megelőzően, tekintettel további 3 milliárd EUR esetleges aktiválására; megerősíti elkötelezettségét amellett, hogy alaposan ellenőrzi az első projektzáró jelentéseket, amelyek a 2014–2020-as időszakra szóló külső hitelezési megbízatás keretében kerülnek kiadásra; kéri, hogy az Európai Számvevőszék készítsen különjelentést az EBB külső hitelezési tevékenységeinek teljesítményéről és az uniós politikákkal való összhangjáról;

Az irányítás, az átláthatóság és az ellenőrzési keret megerősítése az EBB-ben

64.  üdvözli az EBB eszközminőségének erősségét, azt, hogy az értékvesztett hitelek aránya közel áll a teljes hitelportfólió 0%-ához (0,2%), továbbá a likviditások prudens kezelését; véleménye szerint alapvetően fontos, hogy az EBB megtartsa AAA hitelminősítését annak érdekében, hogy továbbra is a legjobb hitelezési feltételekkel férhessen hozzá a nemzetközi hitelpiacokhoz;

65.  javasolja, hogy az EBB javítsa ágazati elemző képességét, és hozza nyilvánosságra az összesített statisztikai adatokat és az alprojektek információit a meghatározott ágazatokra vagy a különböző típusú kkv-kra irányuló célzott megközelítések előmozdítása érdekében; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az EBB éves jelentése teljesebb és részletesebb elemzést tartalmazzon az Unió ágazatonkénti beruházási szükségleteiről, azon területek feltárása érdekében, amelyeken a beruházások mértéke elmarad az Unió prioritásai által megkívánttól; úgy véli, hogy az EBB-nek fel kell mérnie, hogy beruházási eszköztára mennyiben alkalmas a hiányosságok pótlására ezen a téren.

66.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB a visszaélések, a korrupció és az összejátszás tekintetében zéró toleranciával él, valamint hogy elkötelezett a szilárd integritás és etikai szabályok mellett; üdvözli e tekintetben a naprakésszé tett, csalás elleni politika EBB Igazgatótanácsa általi jóváhagyását és az EBB csoport csalás elleni fellépésekről szóló 2014. évi éves jelentését; elvárja, hogy az EBB ne folyósítson további kölcsönöket olyan projekteknek, amelyek tekintetében nemzeti vagy európai korrupciós vizsgálat van folyamatban;

67.  üdvözli az EBB csoport pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet (AML/CFT) szolgáló felülvizsgált keretszabályozásának 2014. júliusi elfogadását; ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa a párbeszédet a civil társadalommal a szabályokat be nem tartó államokkal kapcsolatos politikájának javításáról; felhívja az EBB-t, hogy állapítson meg új, felelősségteljes adózási politikát, amelynek első lépése, hogy 2016-ban felülvizsgálja a szabályokat be nem tartó államokkal kapcsolatos politikáját; felhívja az EBB-t, hogy mind a közvetlen támogatást, mind a közvetítők útján nyújtott támogatást kösse ahhoz a feltételhez, hogy közzéteszik mind az adózás szempontjából lényeges országonkénti adatokat, a CRD IV hitelintézetekre vonatkozó rendelkezéseinek irányvonalát követve, mind pedig a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat;

68.  felhívja az EBB-t, hogy – az igazságügyi vizsgálatban érintett vállalkozások előzetes értékelései vonatkozásában – tegye naprakésszé a pénzmosás elleni, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés finanszírozásának leküzdését célzó politikáját;

69.  tudomásul veszi az EBB 2014. évi átláthatósági politikájának végrehajtásáról szóló jelentést; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és az intézményi elszámoltathatóság legmagasabb szintjének eléréséhez szükség van a teljes körű és részletes költségvetési információk proaktív közzétételére, illetve az EBB által finanszírozott projektekre vonatkozó pénzügyi adatokhoz való hozzáférésre;

70.  felszólít arra, hogy a lehető legtöbb információt tegyék közzé a szerződések és az alvállalkozói szerződések rendszeréről, és a Parlament számára minden esetben biztosítsanak hozzáférést az e rendszerre vonatkozó információkhoz és pénzügyi dokumentumokhoz;

71.  arra ösztönzi az EBB-t, hogy szigorúan tartsa be az aarhusi rendelet (1367/2006/EK rendelet) által előírt, a környezetvédelmi dokumentumok nyilvántartására vonatkozó követelményeket, és továbbra is rendszeresen számoljon be az EU-n kívüli hitelezési tevékenységéről, összhangban a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés (IATI) normáival;

72.  megismétli, hogy az EBB-nek erősítenie kell az ügyletekhez kapcsolódó átvilágítási tevékenységeket a végső kedvezményezettekre vonatkozó információk minőségének javítása és az olyan pénzügyi közvetítőkkel végrehajtott tranzakciók hatékonyabb megelőzése érdekében, akik az átláthatóság, a csalás, a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás vagy káros társadalmi és környezeti hatások tekintetében negatív előélettel rendelkeznek, vagy akik olyan offshore pénzügyi központokban vagy adóparadicsomban vannak bejegyezve, amelyek agresszív adótervezési gyakorlatot folytatnak; felhívja az EBB-t, hogy ne használja a projektkötvény-kezdeményezést a szervezett bűnözők beszivárgása által érintett tevékenységek finanszírozására; újfent hangsúlyozza, hogy a pénzügyi közvetítők EBB általi kiválasztásához nagyon szigorú nyilvános kritériumok felállítására van szükség, együttműködve a Bizottsággal;

73.  felhívja az EBB-t, hogy a közérdek védelme érdekében dolgozzon ki az összeférhetetlenséggel kapcsolatos szigorúbb szabályokat és világos, szigorú és átlátható kritériumokat a köz- és magánszféra partnerségeinek finanszírozásához azt biztosítandó, hogy a köz- és a magánszférába tartozó partnerek ne csak a projektek beruházási részén osztozzanak tisztességesen, hanem a beruházásokkal járó kockázatokon is; felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg a know-how alapot a kormányok, a régiók és a települések számára a köz- és magánszféra közötti partnerségi struktúrákban, többek között iránymutatások nyújtása révén;

74.  felhívja az EBB-t annak biztosítására, hogy az EBB által társfinanszírozott projektekben részt vevő vállalatok számára legyen előírás az egyenlő díjazás és a bérek átláthatósága elvének és a férfiakkal és nőkkel szembeni egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglaltak szerint; rámutat továbbá arra, hogy a projektek kiválasztásával kapcsolatos döntéshozatal során az EBB-nek figyelembe kell vennie a pályázó vállalkozások vállalati társadalmi felelősségvállalás tekintetében elfogadott intézkedéseit;

75.  hasznosnak tartaná a rendszeres tájékoztatást az EBB számára felmerült adminisztratív költségekről és díjakról, valamint a finanszírozott projektek foglalkoztatásra gyakorolt hatásairól és hozzáadott gazdasági értékéről;

76.  ajánlja, hogy az EBB honlapján tegyék közzé a bizalmasnak nem minősülő dokumentumokat, így a korábbi évekre vonatkozó intézményi operatív terveket, intézményközi megállapodásokat és emlékeztetőket, illetve más releváns megállapodásokat, továbbá 2016 januárjától kezdődően rendszeresen tegyék közzé az EBB irányító testületeinek üléseire vonatkozó jegyzőkönyveket; úgy véli, hogy a nyilvánosságnak a dokumentumokhoz való jobb hozzáférése az intézmény átláthatóságának, elszámoltathatóságának és feddhetetlenségének kulcsfontosságú eleme;

77.  üdvözli az EBB panasztételi mechanizmusának 2015 szeptemberében elindított felülvizsgálati folyamatát és a fontosabb érintett felekkel kezdeményezett konzultációt; várakozása szerint a panasztételi mechanizmus folyamatban lévő felülvizsgálata javítani és fokozni fogja annak függetlenségét és hatékonyságát, valamint hozzá fog járulni a panasztételi mechanizmust kezelő iroda fokozottabb hatékonyságához és eredményességéhez is; felhívja az EBB Igazgatási Bizottságát, hogy vegye figyelembe az említett iroda ajánlásait és cselekedjen az európai ombudsman véleményeinek megfelelően; folyamatos információáramlást kér az EBB panasztételi mechanizmust kezelő irodája és az EBB Igazgatótanácsa között; úgy véli, hogy aktualizálni kell az EBB és az európai ombudsman közötti egyetértési megállapodást annak érdekében, hogy az ombudsman aktívabban járhasson el az EBB feletti ellenőrzésének gyakorlásakor, illetve az EBB nyomon követésének és további elszámoltathatóságának javítása céljából;

78.  üdvözli az EBB Számvizsgáló Bizottságának 2014. pénzügyi évre vonatkozó éves jelentéseit, és sürgeti az EBB illetékes egységeit, hogy a legjobb prudenciális banki gyakorlatok alkalmazásával gondoskodjanak a teljes megfelelőségről azokon a területeken, ahol 2014-ben a teljes megfelelőség nem valósult meg; tudomásul veszi az EBB vezetésének azon szándékát, hogy újjászervezi a bank ellenőrzési tevékenységét; támogatja a Számvizsgáló Bizottság megfelelő végrehajtási tervre vonatkozó kérését, valamint a további fejlemények gondos szemmel tartására irányuló szándékát; támogatja, hogy a Számvizsgáló Bizottság felhívta az EBB vezetésének és részlegeinek figyelmét arra, hogy az EBB képességeit a jelenlegi belső ellenőrzési keret gyengítése nélkül kell fenntartaniuk;

79.  úgy véli, hogy az EBB éves jelentéseinek nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a befejezett projektek eredményeire; ezzel összefüggésben felhívja az EBB-t, hogy a projektpartnerekkel karöltve állítson elő minden befejezett projekt tekintetében olyan eredményeket tartalmazó csomagot, amely értékeli az EBB által nyújtott finanszírozás eredményességét;

80.  tudomásul veszi, hogy 2015. október 27-én lejár annak az EUMSZ 287. cikke (3) bekezdésében említett háromoldalú megállapodásnak a hatálya, amely az EBB, a Bizottság és a Számvevőszék együttműködését szabályozza az uniós és tagállami pénzeszközök kezelésével kapcsolatos EBB-tevékenységekre vonatkozó számvevőszéki ellenőrzési módszerek tekintetében; felhívja a három intézményt, hogy működjenek együtt a megállapodás megújításának és frissítésének folyamatában, valamint gondoskodjanak arról, hogy a megújított megállapodás hatálya minden olyan már meglévő és új EBB-eszközre vagy kezdeményezésre kiterjedjen, amelyben uniós vagy az Európai Fejlesztési Alapból származó pénzeszközöket kezelnek; ezzel összefüggésben felszólít az Európai Számvevőszék hatáskörének kiterjesztésére annak érdekében, hogy alaposabb értékeléseket és elemzéseket készíthessen az EBB uniós költségvetési előirányzatok felhasználásához közvetlenül kapcsolódó hitelezési gyakorlatairól, eszközeiről és kezdeményezéseiről;

Az átfogó parlamenti elszámoltathatóság felé

81.  véleménye szerint az EBB tevékenységeinek növekvő komplexitása és mennyiségi növekedése – párhuzamosan a pénzügyi piacok nem szűnő bizonytalanságaival – még inkább szükségessé teszi az EBB tekintetében hatékony prudenciális bankfelügyeleti megoldások kidolgozását; sajnálja ezért, hogy a Parlament korábbi, szabályozási külső prudenciális felügyelet bevezetésére vonatkozó javaslatait sem a Bizottság, sem az EBB nem vette figyelembe;

82.  ösztönzi az érintett felek által tett jelenlegi erőfeszítéseket egy – az Európai Parlamentet és az EBB-t összefogó – intézményközi megállapodás kidolgozása érdekében, amely megerősített együttműködést vezetne be a két intézmény között; az EBB tevékenységei fokozott parlamenti felügyeletének biztosítása céljából strukturált párbeszédet szorgalmaz az EBB elnöke és az Európai Parlament között; felhívja továbbá az EBB-t, hogy ezen intézményközi megállapodás részeként vállalja olyan megállapodás Parlamenttel történő aláírását, amely lehetővé teszi az Európai Parlament képviselői számára, hogy – amint az az EKB elnöke esetében már jelenlegi is történik – a válaszadásra vonatkozó, megállapodás szerinti határidők mellett közvetlenül tegyenek fel kérdéseket az EBB elnökének;

o
o   o

83.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Beruházási Banknak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0201.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0183.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0161.
(4) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat