Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2550(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0562/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0562/2016

Viták :

PV 09/05/2016 - 15
CRE 09/05/2016 - 15

Szavazatok :

PV 11/05/2016 - 7.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0217

Elfogadott szövegek
PDF 184kWORD 92k
2016. május 11., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A kohéziós politika végrehajtásának felgyorsítása
P8_TA(2016)0217B8-0562/2016

Az Európai Parlament 2016. május 11-i állásfoglalása a kohéziós politika végrehajtásának meggyorsításáról (2016/2550(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikkére, 162. cikkére, 174–178. cikkére, valamint 349. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR)),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: a fejlődés és a jó kormányzás előmozdítása az Unió régióiban és városaiban” című, a gazdasági, szociális és területi kohézióról szóló hatodik, 2014. július 23-i bizottsági jelentésre,

–  tekintettel a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamainak a kohéziós politika új programozási időszakának hatékony és időbeni elindítására való felkészültségéről szóló, 2014. január 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Európai Bizottság „Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap ötvözéséhez” című, 2016. február 22-i közleményére,

–  tekintettel a 2014-2020 közötti időszakra szóló kohéziós politika elindulásában bekövetkezett késedelemről szóló, 2014. november 27-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló, 2015. október 28-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra szóló kohéziós politika egyszerűsítése és teljesítményorientáltsága felé” című, 2015. november 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a kohéziós politika végrehajtásának meggyorsításával kapcsolatban a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000070/2016 – B8-0364/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a 2020-ig több mint 350 milliárd eurós költségvetéssel rendelkező kohéziós politika olyan eszköz, amely segít az EU-t közelebb vinni az állampolgárokhoz, és az összes uniós régióra kiterjedő, legfőbb beruházási és fejlesztési politika; mivel egyes tagállamokban a kohéziós politika az állami beruházások elsődleges forrása;

B.  mivel az Európa 2020 stratégia célkitűzései a növekedési és fejlesztési politikák közötti következetes együttműködés, szükség esetén szerkezeti reformok, valamint a régiók és a városok e reformok végrehajtásában való aktív közreműködése révén valósíthatók meg; mivel a kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet játszik e tekintetben;

C.  mivel a 2014–2020-as rendelkezések számos kulcsfontosságú reformot vezettek be a kohéziós politika területén, például a „tematikus koncentrációt”, amely lehetővé teszi a helyi szükségletek hatékonyabb figyelembevételéhez szükséges rugalmasságot, a fokozottabb eredményközpontúságot, az összhang javítását a gazdaságpolitikával és a szociálpolitikával, az uniós prioritások és a regionális szükségletek közti szorosabb kapcsolatot, valamint az európai strukturális és beruházási alapok jobban koordinált felhasználását a közös stratégiai keret révén;

D.  mivel a kohéziós politika beruházásait össze kell hangolni és egyeztetni más – például a digitális egységes piacra, az energiaunióra, a szociális ügyekre, a makroregionális stratégiára, a városi menetrendre, a kutatásra és az innovációra, valamint a közlekedésre vonatkozó – uniós szakpolitikákkal annak érdekében, hogy jobban hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez;

E.  mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 136. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság köteles visszavonni a kötelezettségvállalást az operatív programhoz kapcsolódó összeg minden olyan része tekintetében, amelyet az operatív programra vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás évét követő harmadik pénzügyi év december 31-ig nem használtak fel az első és éves előfinanszírozás kifizetésére és időközi kifizetésekre kifizetésére;

F.  mivel két év telt el az új programozási időszak indulása óta, és a kohéziós politika végrehajtása több esetben késlekedést szenvedett; mivel az operatív programok nagy részét 2014 végén és 2015-ben fogadták el, és a tagállamok jelentős számú előzetes feltételt még nem teljesítettek;

G.  mivel a Bizottságnak a közös rendelkezésekről szóló rendelet 53. cikkének értelmében 2016-tól kezdődően – a tagállamok által az 50. cikk szerint benyújtott éves végrehajtási jelentései alapján – évente összefoglaló jelentést kell a Parlament elé terjesztenie az ESB-alapokról, továbbá 2017-ben és 2019-ben a Bizottságnak stratégiai jelentést is készítenie kell, amely összefoglalja a tagállamok előrehaladási jelentéseit;

1.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtásának állását a 2014–2020-as időszakban, és készítsen részletes elemzést a kötelezettségvállalás visszavonásának kockázatáról, tagállamonként feltüntetve az összegeket, továbbá a közös rendelkezésekről szóló rendelet által meghatározott január 31-i és július 31-i határidők lejártát követően a lehető legrövidebb időn belül végezze el a kifizetésekre vonatkozóan a tagállamok által benyújtott előrejelzések elemzését; kéri továbbá a Bizottságot annak ismertetésére, milyen lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb visszavonásra kerüljön sor az európai strukturális és beruházási alapok kötelezettségvállalásaiból;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki az európai strukturális és beruházási alapok lehetőségeit, összhangban az Európa 2020 stratégiával, a társadalmi és gazdasági kohézió növelése és a területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, lehetővé téve minden régió számára, hogy versenyképesebbé váljon, és elősegítse a – többek közt magánforrásból származó – beruházások létrejöttét;

3.  megjegyzi, hogy a 2007–2013-as programozási időszakra visszatekintve egyes tagállamokban a végrehajtás során a források felhasználását gátló fő akadályok és problémák a következők voltak: a lehetséges kedvezményezettek elégtelen tájékoztatása (ami a támogatásra jogosult projektek hiányához vezetett), a főbb projektek lassú és hosszadalmas jóváhagyása (amihez ráadásul a fő projektekkel kapcsolatos beruházások kezeléséhez szükséges igazgatási struktúrák hiánya is járult), a bonyolult és időigényes közbeszerzési eljárások, az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok összetettsége, a megoldatlan tulajdonviszonyok, a túlságosan hosszú engedélyezési eljárás és a finanszírozáshoz jutás nehézsége; elismeri továbbá, hogy a tagállamoknak és a helyi hatóságoknak olykor nehézségei támadnak a Stabilitási és Növekedési Paktum belső és külső végrehajtására vonatkozó követelményeknek való megfelelés tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozóan egyrészt adjon tájékoztatást arról, hogy a tagállamok milyen akadályokkal szembesülnek a kohéziós politika végrehajtása során, másrészt végezzen hatásvizsgálatot arról, hogy milyen hatással van az előzetes feltételrendszer teljesítése a szakpolitika hatékony végrehajtására;

4.  üdvözli, hogy 8 tagállamban megalakult a 2007–2013-as programok végrehajtásának javításáért felelős munkacsoport, és felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet az elért eredményekről; kéri a Bizottságot, hogy a munkacsoporttal együtt továbbra is támogassa és gyorsítsa meg a 2014-2020-as programok végrehajtását minden tagállamban, és nyújtson be a Parlament számára a munkacsoport tevékenységeire vonatkozó cselekvési tervet; felhívja a Bizottságot, hogy az európai strukturális és beruházási alapokat tegye teljes körűen a „minőségi jogalkotásra” vonatkozó stratégia részévé;

5.  hangsúlyozza, hogy az igazgatási kapacitás mind nemzeti, mind pedig regionális és helyi szinten a kohéziós politika időben történő és sikeres teljesítésének kulcsfontosságú előfeltételét képezi; rámutat ezzel összefüggésben, hogy a támogatásra jogosult projektek hiánya gyakran összefügg azon igényelt források hiányával, amelyekre a helyi és regionális hatóságoknak a projektek dokumentációjának előkészítéséhez szükségük volna; kéri ezért a Bizottságot, hogy támogassa az igazgatási kapacitás megerősítését a kohéziós politika végrehajtási és értékelési szakaszaiban, és tájékoztassa a Parlamentet az e tekintetben tervezett lépéseiről; ösztönzi továbbá az irányító hatóságokat, hogy teljes körűen és hatékonyan használják ki a 11. tematikus célkitűzés (a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása) rendelkezéseit és a rendelkezésre álló bizottsági útmutatást;

6.  hangsúlyozza, hogy a jó kormányzás növelheti a források felhasználásának képességét, és hogy a területi kohézióra, a fenntartható fejlődésre és a foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzésekkel, valamint a beruházásbarát politikákkal és a csalás elleni küzdelemmel összhangban ösztönözni kell az érdemleges strukturális reformokat; várakozással tekint a Bizottság lemaradó régiókról szóló jelentése elé, illetve további részleteket vár azzal kapcsolatban, hogy miként alkalmazhatók e következtetések az európai strukturális és beruházási alapok időben történő végrehajtását és felhasználását akadályozó, tartósan fennálló kihívások kezelése terén; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a költségvetési kiadások hatékonyságának növelése céljából tisztázza a teljesítményalapú költségvetés-tervezés fogalmát;

7.  üdvözli, hogy a Bizottság létrehozta az ESB-alapok kedvezményezettek számára való egyszerűsítésének nyomon követéséért felelős, független szakértőkből álló, magas szintű munkacsoportot; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítés a végrehajtás meggyorsításának előfeltételei közé tartozik; nyomatékosan kéri ezért a Bizottságot, hogy még a jelenlegi programozási időszakban is fokozza az egyszerűsített eljárások bevezetésével kapcsolatos tevékenységeket, és tartsa fenn az átláthatóság magas szintjét a kohéziós politikában; úgy véli ezzel összefüggésben, hogy a magas szintű csoport ajánlásait haladéktalanul fontolóra kell venni;

8.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – szem előtt tartva, hogy sok tagállamban a gazdasági válság likviditási problémákat és a közberuházások céljaira rendelkezésre álló állami források hiányát okozta, és a kohéziós politika forrásai váltak az állami beruházások fő forrásává – teljes mértékben alkalmazzák és használják fel a Stabilitási és Növekedési Paktum keretében meglévő rugalmasságot; kéri továbbá a Bizottságot, hogy folytasson folyamatos párbeszédet azokkal a tagállamokkal, amelyek kérték a jelenlegi beruházási záradék alkalmazását azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb mértékben növeljék a rugalmasságot a növekedéssel és munkahelyteremtést célzó beruházásokkal kapcsolatban; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy fokozott technikai és pénzügyi támogatás formájában ösztönözze az EBB bevonását a projektek előkészítésébe és végrehajtásába minden tagállam esetében, amely erre igényt tart; úgy véli, hogy a pénzügyi eszközök – amennyiben alkalmazásuk valóban előzetes értékelés alapján történik, és amelyeket tudatos stratégiát követve támogatásokkal ötvöznek – számottevően növelhetik a finanszírozás hatását, ezáltal segíthetnek a zsugorodó állami költségvetés negatív hatásainak elhárításában és jövedelemtermelő projektek kidolgozásában; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközökre vonatkozó egyértelmű, következetes és célzott szabályok, amelyek elősegítik az előkészítési és végrehajtási folyamat egyszerűsítését az alapkezelők és a kedvezményezettek számára, és tekintetbe veszik a tagállamok pénzügyi piacainak eltérő fejlettségi szintjét, segíthetik e törekvés valóra váltását; úgy véli, hogy a pénzügyi eszközökre vonatkozó szabályozás tömör összefoglalása egyetlen, könnyen hozzáférhető és érthető dokumentumban, valamint a vonatkozó iránymutatás szükségtelenül ismétlődő felülvizsgálatainak elkerülése a finanszírozási időszakok során – kivéve a jogi szempontból szükséges esetekben – szintén segítené ezt a folyamatot;

9.  elismeri az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében történő beruházásoknak a kohéziós politikát kiegészítő jellegét, és tudomásul veszi a Bizottság „Európai beruházási terv: új iránymutatások az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap ötvözéséhez” című, 2016. február 22-i közleményét; felhívja a Bizottságot és a helyi és regionális hatóságokat, hogy megfelelően vegyék figyelembe az európai strukturális és beruházási alapok és az Európai Stratégiai Beruházási Alap révén elérhető finanszírozás ötvözésének lehetőségeit, mivel – bár a két eszköz más-más természetű – kiegészíthetik egymást, fokozva az eszközök kiegyenlítő hatását;

10.  aggódik amiatt, hogy egyes tagállamokban késlekedés tapasztalható a programozási és igazoló hatóságok kinevezése tekintetében, ami viszont késlelteti a tagállami kifizetési kérelmek benyújtását, és ezáltal gátolja a programok zökkenőmentes végrehajtását;

11.  úgy véli, hogy a túlzott központosítás és a bizalom hiánya is közrejátszhat a strukturális és beruházási alapok végrehajtásának késedelmében, egyes tagállamok és igazgató hatóságok ugyanis vonakodnak nagyobb hatásköröket ruházni a helyi és regionális hatóságokra az uniós források kezelése terén, többek között az új fejlesztési eszközök – például az integrált területi beruházás (ITI) és a közösségvezérelt helyi fejlesztés (CLLD) – felhasználásával kapcsolatban is; egyrészt elismeri, hogy az uniós szabályozási keret is szerepet játszott e hozzáállás kialakulásában, másrészt felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő jobban a hatáskörök átruházásának sikeres példáival kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok és régiók közötti cseréjét;

12.  hangsúlyozza az időben történő kifizetések fontosságát a kohéziós politika helyes és hatékony végrehajtása, valamint hitelessége szempontjából; felhívja ezért a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani a kifizetési terv maradéktalan végrehajtását a 2016-os és a következő évekre vonatkozó költségvetések viszonyai között;

13.  hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika végrehajtásának (illetve a végrehajtás meggyorsításának) értékelése fontos tanulságokkal járhat a Bizottság számára a jövőbeni, 2020 utáni kohéziós politikára vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy fogalmazza meg a legfontosabb tanulságokat, továbbá a lehető legrövidebb időn belül kezdje meg az együttműködést a Parlamenttel, a tagállamokkal és más érdemleges szereplőkkel annak érdekében, hogy közösen fokozzák az európai strukturális és beruházási alapok célzott felhasználását és időben történő végrehajtását a 2020 utáni időszakban;

14.  rámutat annak fontosságára, hogy a tagállamok a programok zökkenőmentes végrehajtása, valamint az időközi kifizetések esetleges felfüggesztésének elkerülése érdekében 2016 végéig teljesítsék az előzetes feltételekkel kapcsolatos fellépéseket; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy adjon ki a közbeszerzésre, valamint a hibák és szabálytalanságok elkerülése érdekében hozandó megelőző intézkedésekre vonatkozó átfogó iránymutatást, valamint tegye közzé a kedvezményezettek rendelkezésére álló rendes közbeszerzési eljárásokat a pénzügyi korrekciók, illetve az uniós támogatások esetleges megvonásának elkerülése érdekében;

15.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és valamennyi érdekelt felet, hogy hangolják jobban össze és tegyék hatékonyabbá kommunikációs politikai kezdeményezéseiket annak érdekében, hogy a kohéziós politika végrehajtása markánsabb figyelmet kapjon, ezáltal lehetővé téve a nagyközönség számára a kohéziós politika eredményeinek és hatásának jobb megértését;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamoknak és azok nemzeti és regionális parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0015.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0068.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0384.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0419.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat