Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2323(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0161/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0161/2016

Viták :

PV 25/05/2016 - 21
CRE 25/05/2016 - 21

Szavazatok :

PV 26/05/2016 - 6.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0234

Elfogadott szövegek
PDF 369kWORD 121k
2016. május 26., Csütörtök - Brüsszel
Az energiafogyasztók érdekeit szolgáló új megállapodás létrehozása
P8_TA(2016)0234A8-0161/2016

Az Európai Parlament 2016. május 26-i állásfoglalása az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményről (2015/2323(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című, 2015. július 15-i közleményére (COM(2015)0339),

–  tekintettel a Bizottság „Nyilvános konzultáció az energiapiac újratervezéséről” című, 2015. július 15-i közleményére (COM(2015)0340),

–  tekintettel a Bizottság 2016. február 16-i közleményére az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról (COM(2016)0051),

–  tekintettel a Bizottság „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című, 2015. február 25-i közleményére (COM(2015)0080),

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tétele” című, 2012. november 15-i bizottsági közleményre (COM(2012)0663),

–  tekintettel „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című, 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

–  tekintettel a „2050-ig szóló energiaügyi ütemterv” című, 2011. december 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0885),

–  tekintettel a harmadik energiaügyi csomagra,

–  tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az épületek energiateljesítményéről szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a személyes adatok védelméről szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az intelligens fogyasztásmérő rendszerek bevezetésének előkészítéséről szóló, 2012. március 9-i 2012/148/EU bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel „Az Energiafogyasztók Jogainak Európai Chartája felé” című közleményről szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A belső energiapiac működőképessé tételéről” szóló, 2013. szeptember 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről: egy energiagazdag jövő” című, 2013. március 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az intelligens energiahálózatok fejlesztésének helyi és regionális következményeiről szóló, 2014. február 4-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a közüzemi szolgáltatások terén a fogyasztók védelméről szóló, 2014. április 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az európai energiaunió felé” című közleményről szóló, 2015. december 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0161/2016),

1.  üdvözli az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményt;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelentés kizárólag az energetikai átállással összefüggésben kíván új irányvonalat meghatározni a háztartási energiafogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy az ipari fogyasztók helyzetével külön keretben kell foglalkozni;

3.  kiemeli, hogy a jelenleg zajló energetikai átállás a hagyományos központosított energiatermelésen alapuló energetikai rendszer felől egy decentralizáltabb, energiahatékony, rugalmas és elsősorban a megújuló energiákon alapuló rendszer felé való elmozdulást eredményez;

4.  felhívja a figyelmet az új piaci szerkezetre való átállás költségeire egyes tagállamokban; felhívja a Bizottságot, hogy megfelelőképpen vegye figyelembe ezeket a költségeket a megengedhetőség és a versenyképesség szempontjából;

5.  emlékeztet arra, hogy a végső célnak olyan gazdaság megvalósításának kellene lennie, amelynek alapja az "energiahatékonyság ma/az elsődleges energiaforrás" elvének maradéktalan alkalmazása, és amely az energiamegtakarítás, valamint a keresleti oldali intézkedések kínálati oldallal szembeni előnyben részesítése révén valósítható meg a párizsi megállapodás 1,5°-os forgatókönyvének megfelelő éghajlati céljaink, az energiabiztonság, a versenyképesség és különösen az alacsonyabb fogyasztói számlák elérése érdekében;

6.  ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az energiauniónak elsősorban a polgárok mostani és jövőbeli generációinak érdekeit kell szem előtt tartania, és ennek érdekében

   a) stabil, megfizethető, hatékony és fenntartható energiát, illetve magas színvonalú energiahatékony termékeket, szolgáltatásokat és épületeket kell nyújtania a polgárok számára;
   b) lehetővé kell tennie a polgárok számára, hogy akár egyénileg, akár kollektíven megtermeljék, fogyasszák, tárolják és értékesítsék saját megújuló energiájukat, energiatakarékossági intézkedéseket hozzanak, és az energiapiac aktív szereplőivé váljanak a fogyasztói választás és a keresletoldali válaszintézkedésekben való biztonságos és magabiztos részvétel lehetősége révén; úgy véli, hogy ezzel összefüggésben uniós szinten – a Bizottság által irányított, részvételt biztosító folyamat útján – meg kell állapodni a „termelő-fogyasztó” fogalommeghatározásának közös értelmezésében;
   c) hozzá kell járulnia az energiaszegénység felszámolásához;
   d) védenie kell a fogyasztókat a piaci szereplők visszaélésszerű, versenyellenes és tisztességtelen gyakorlataitól, valamint lehetővé kell tennie, hogy a fogyasztók teljes mértékben érvényesíteni tudják jogaikat;
   e) kedvező feltételeket kell teremtenie a jól működő és versenyképes belső energiapiac biztosításához, amely választási lehetőségeket, valamint az információkhoz való átlátható és egyértelmű hozzáférést kínál a fogyasztók számára;

7.  úgy véli, hogy a szabályozott fogyasztói energiaárak megszüntetésének figyelembe kellene vennie piaci verseny tényleges szintjét az energiaunióra vonatkozó stratégiával összefüggésben, amelynek garantálnia kell a biztonságos fogyasztói energiaárakat;

8.  úgy véli, az energetikai átállásnak általános elvként hatékonyabb, átláthatóbb, fenntarthatóbb, versenyképesebb, stabilabb, decentralizáltabb és inkluzívabb energetikai rendszert kell eredményeznie, amely előnyös az egész társadalom számára, fokozza a polgárok és a helyi és regionális közösségek részvételét, valamint lehetővé teszi számukra, hogy tulajdonosok vagy résztulajdonosok legyenek a megújuló energia termelésében, elosztásában és tárolásában, biztosítva ugyanakkor a legkiszolgáltatottabbak védelmét, valamint azt, hogy ezek a csoportok is élhessenek az energiahatékonysági intézkedésekből és a megújuló energiából származó előnyökkel;

A polgárok számára előnyös, jól működő energiapiac felé

9.  úgy véli, hogy az előrelépések ellenére sem teljesült minden tagállamban teljes mértékben a harmadik energiaügyi csomagban foglalt, a valóban versenyképes, átlátható és fogyasztóbarát kiskereskedelmi energiapiac biztosítására irányuló célkitűzés, amit az is mutat, hogy továbbra is magas a piaci koncentráció, a nagykereskedelmi költségek csökkenése egyes tagállamokban nem tükröződik a kiskereskedelmi árakban, és alacsony a szolgáltatóváltások száma és fogyasztói elégedettség szintje;

10.  ezért úgy véli, hogy a Bizottságnak a jól működő, fogyasztóbarát energiapiacokra vonatkozóan további mutatókat kell meghatároznia vagy kidolgoznia; hangsúlyozza, hogy e mutatóknak többek között figyelembe kell venniük a szolgáltatót váltó energiafogyasztókra gyakorolt gazdasági hatást, a szolgáltatóváltás vagy szerződésmódosítás technikai akadályait vagy a fogyasztói tudatosság szintjeit;

11.  hangsúlyozza, hogy nyílt, átlátható, versenyképes és jól szabályozott piacokra van szükség az árak alacsonyan tartásához, az innováció ösztönzéséhez, a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások javításához, valamint a polgárok számára kedvező árat kínáló, a polgárokat kedvezőbb pozícióba helyező és az energiaszegénységet megelőző, új, innovatív üzleti modelleket gátló tényezők felszámolásához;

12.  emlékeztet arra, hogy az elosztóhálózatok esetében – természetes monopóliumjellegük miatt – a fogyasztók választási lehetősége korlátozott, ezért a fogyasztók nem válthatnak elosztóhálózat-üzemeltetőt; hangsúlyozza az elosztóhálózat-üzemeltetők ellenőrzésének szükségességét, ami védi a fogyasztókat az elosztási díjak hirtelen emelkedésével szemben;

13.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket, hogy a nemzeti hálózatok magasabb szintű összekapcsolásának hasznát ne az elosztórendszer-üzemeltetőknek adják át, hanem a végső fogyasztók javára fordítsák át; úgy véli továbbá, hogy a nemzeti hálózatok magasabb szintű összekapcsolásának pozitív hatást kell gyakorolnia a fogyasztók által fizetett energiaárakra, ezért el kell kerülni, hogy a hasznot csak a elosztórendszer-üzemeltetőkre ruházzák át;

14.  felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorúan garantálják a harmadik energiacsomag teljes körű végrehajtását, valamint kéri annak felülvizsgálatát az energiapiac újratervezése keretében az alábbi, háztartási fogyasztókkal kapcsolatos ajánlások figyelembevétele céljából:

   a) javasolja az áramszámlák kiállításának gyakoribbá tételét, valamint a számlák és a szerződések átláthatóságának és közérthetőségének fokozását annak érdekében, hogy elő lehessen segíteni az interoperabilitást és az összehasonlíthatóságot, ; hangsúlyozza, hogy világos nyelvezetet kell használni, kerülve a szakkifejezéseket; felszólítja a Bizottságot, hogy rögzítsen minimális tájékoztatási kötelezettségeket és legjobb gyakorlatokat e tekintetben; hangsúlyozza, hogy mind az állandó költségeket, mint az adókat és az illetékeket egyértelműen azonosítani kell a számlákon, lehetővé téve a fogyasztóknak, hogy ezeket könnyen megkülönböztessék a fogyasztáshoz kapcsolódó változó költségektől; emlékeztet rá, hogy jelen is hatályban vannak olyan előírások, amelyek kötelezik a szolgáltatókat annak érthető és egyértelmű feltüntetésére, hogy a szolgáltató a teljes előző évben milyen arányban használt fel különféle energiaforrásokat, ideértve azt is, hogy a fogyasztó hol találhat tájékoztatást a kibocsátott szén-dioxid és a keletkezett radioaktív hulladék környezeti hatásait illetően;
   b) hozzon létre egyablakos rendszert, ahol minden vonatkozó információ hozzáférhető a kellő ismeretek birtokában történő fogyasztói döntéshozatalhoz;
   c) javasolja, hogy az elosztórendszer-üzemeltetők, amelyeknek rendelkezésére állnak az egyes háztartások fogyasztásával kapcsolatos visszamenőleges adatok, továbbá a független ár-összehasonlító eszközök üzemeltetői működjenek együtt az energiaszabályozókkal annak vizsgálata érdekében, hogy miként lehet a legproaktívabban biztosítani a fogyasztók számára a kínálat összehasonlítását, és ezáltal lehetővé tenni az összes fogyasztó számára, még az interneteléréssel vagy internethasználati készségekkel nem rendelkező fogyasztók számára is annak eldöntését, hogy a szolgáltatóváltás megtakarítást eredményezne-e az ő esetükben;
   d) javasolja, hogy fejlesszenek ki az árak összehasonlítására vonatkozó iránymutatásokat annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók független, naprakész és közérthető összehasonlító eszközökhöz férhessenek hozzá; úgy véli, a tagállamoknak olyan akkreditációs rendszerek kifejlesztését kellene megfontolniuk, amelyek lefedik az összes ár-összehasonlító eszközt, összhangban az Európai Energiaszabályozók Tanácsának iránymutatásaival;
   e) javasolja új platformok létrehozását, amelyek független ár-összehasonlító eszközként szolgálnának annak érdekében, hogy egyértelműbbé tegyék a számlákat a fogyasztók számára; javasolja, hogy a független platformok összehasonlítható módon nyújtsanak információkat a fogyasztóknak a felhasznált energiaforrások százalékos arányáról, az energiadíjakban található különböző adókról, illetékekről és kiegészítő költségekről, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy könnyen keressenek az ár, a minőség és a fenntarthatóság szempontjából megfelelő ajánlatokat; javasolja, hogy ezt a szerepet meglévő szervezetek, például a nemzeti energiaügyi minisztériumok, szabályozók vagy fogyasztói szervezetek töltsék be; javasolja, hogy tagállamonként legalább egy független eszközt fejlesszenek ki;
   f) javasolja, hogy a szolgáltatók közötti kiskereskedelmi verseny elősegítése érdekében a tagállamoknak a független ár-összehasonlító eszközök üzemeltetőivel és a fogyasztói csoportokkal konzultálva iránymutatásokat kell kidolgozniuk azzal a céllal, hogy a szolgáltatók által kialakított különféle díjszabások lehetővé tegyék az egyszerű összehasonlításokat és a fogyasztók megtévesztésének elkerülését;
   g) javasolja, hogy a fogyasztókat a számlán vagy a számlákhoz csatolt dokumentumon keresztül tájékoztassák a korábbi fogyasztási szokásaik tükrében számukra legmegfelelőbb és legelőnyösebb díjszabásról, illetve tegyék lehetővé számukra a lehető legegyszerűbb áttérést erre a díjszabásra, amennyiben élni kívánnak ezzel a lehetőséggel; megjegyzi, hogy mivel számos tagállamban alacsony a szolgáltatóváltások aránya, valószínűleg sok háztartás, és különösen a legkiszolgáltatottabb háztartások nem követik az energiapiac fejleményeit, és nem megfelelő, régi és drága tarifacsomag alapján fizetnek;
   h) javasolja, hogy szülessenek vizsgálati intézkedések annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi árak jobban tükrözzék a nagykereskedelmi árakat, így megforduljon az a tendencia, hogy az energiaszámlák egyre nagyobb arányban tartalmaznak előre rögzített elemeket, elsősorban adókat és illetékeket, valamint egyes esetekben hálózati költségeket; kiemeli a háztartások és az ipari fogyasztók által fizetett illetékek és adók közötti különbségeket;

15.  határozottan úgy véli, hogy minden energiaszolgáltató honlapját és digitális számlázási lehetőségeit maradéktalanul hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékossággal élő személyek számára is, kielégítve az EN 301 549 sz. európai szabványban foglalt vonatkozó követelményeket;

16.  ragaszkodik hozzá, hogy a tagállamok teljes körűen hajtsák végre a szolgáltatóváltással kapcsolatosan a harmadik energiacsomagban szereplő rendelkezéseket, és hogy a nemzeti szabályozások garantálják a fogyasztók számára a jogot a gyors, könnyű és költségmentes szolgáltatóváltáshoz, és azt, hogy a szolgáltatóváltás lehetőségét ne akadályozzák a szerződésbontáshoz kapcsolódó díjak és büntetések; leszögezi, hogy e jog piacfelügyelet, illetve hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciók révén történő érvényesítése alapvető fontosságú, és támogatja az ACER „Híd 2025-höz” kiadványának szolgáltatóváltással kapcsolatos ajánlásait;

17.  úgy véli, hogy elő kell mozdítani a kollektív szolgáltatóváltási rendszereket és kampányokat, ezáltal hozzásegítve a fogyasztókat az ár és a minőség szempontjából számukra kedvezőbb megoldáshoz; hangsúlyozza, hogy az ilyen rendszereknek függetlennek, megbízhatónak, átláthatónak, átfogónak és inkluzívnak kell lenniük, és el kell jutniuk a kevésbé tudatos fogyasztókhoz is; úgy véli, hogy a helyi hatóságok, szabályozók, fogyasztói szervezetek és egyéb nonprofit szervezetek alkalmasak e szerepkör betöltésére a visszaélésszerű gyakorlatok elkerülése érdekében;

18.  ragaszkodik hozzá, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról és a fogyasztók jogairól szóló irányelvek házaló kereskedéssel, tisztességtelen feltételekkel vagy gyakorlatokkal, illetve agresszív marketingtechnikákkal kapcsolatos rendelkezéseit a tagállamok megfelelően hajtsák végre és érvényesítsék az energiafogyasztók, és különösen a legkiszolgáltatottabb csoportok védelme érdekében; megjegyzi, hogy a házaló kereskedéssel kapcsolatos panaszok száma több tagországban is emelkedett;

19.  üdvözli, hogy a Bizottság fontolóra kívánja venni kifejezetten az energia területét érintő jogszabályok beépítését a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet(7) mellékletébe;

Az inkluzív energiarendszer biztosítása annak elősegítésével, hogy a polgárok magukénak érezzék az energetikai átállást, megtermeljék saját energiájukat, és energiahatékonnyá váljanak

20.  úgy véli, hogy a jól működő energiarendszerekkel összefüggésben a helyi hatóságok, közösségek, szövetkezetek, háztartások és az egyének fontos szereplői az energetikai átállásnak, és jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az átálláshoz, illetve ösztönzést kell kapniuk ahhoz, energiatermelővé és -szolgáltatóvá válhassanak, amennyiben így döntenek; ezért nagyon fontosnak tartja, hogy az Európai Unió elfogadja a „termelő-fogyasztók” közös operatív fogalommeghatározását;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be hálózati mérési rendszereket az önálló termelés és a szövetkezeti energiatermelés támogatása érdekében;

22.  úgy véli, hogy a fogyasztói magatartás jelentős változása igen fontos az optimális energetikai átállás eléréséhez; úgy véli, hogy az ösztönzők és a minőségi információkhoz való hozzáférés kulcsfontosságú e tekintetben, és felkéri a Bizottságot, hogy jövőbeni javaslataiban foglalkozzon e kérdéssel; úgy véli továbbá, hogy a magatartás megváltoztatása terén fontos szerepet játszik majd az oktatás, a képzés és a tájékoztatási kampányok;

23.  úgy véli, hogy a tőkéhez és pénzügyi szakértelemhez való korlátozott hozzájutás, a magas kezdeti beruházási költségek és a hosszú megtérülési idő jelentik a legfontosabb akadályokat a saját termelés és az energiahatékonysági intézkedések előtt; ezért új üzleti modellek, kollektív beszerzési rendszerek és innovatív pénzügyi eszközök kidolgozását szorgalmazza, amelyek révén valamennyi fogyasztó saját termelésre, saját fogyasztásra és energiahatékonyságra ösztönözhető; úgy véli, hogy ennek az EBB, az ESBA, a Horizont 2020 és a Strukturális Alapok fontos célkitűzésévé kell válnia, és a közhivataloknak és a piaci szereplőknek teljes mértékben ki kell aknázniuk az ebben rejlő lehetőségeket; megismétli, hogy a projekteket a költséghatékonyság összehasonlítása alapján kell finanszírozni, és közben szem előtt kell tartani a nemzeti és az európai éghajlati és energetikai célokat és kötelezettségeket;

24.  kéri, hogy stabil, elégséges és költséghatékony javadalmazási rendszerek garantálják a befektetői biztonságot, és fokozzák a kis és közepes méretű megújulóenergia-projektek igénybevételét, egyszersmind a minimálisra csökkentve a piaci torzulásokat; felszólítja a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, az állami támogatásokról szóló iránymutatásokban előirányzott de minimis mentességeket; úgy véli, hogy a hálózati és egyéb díjaknak megkülönböztetéstől mentesnek és átláthatónak kell lenniük, tisztességesen tükrözniük kell a fogyasztó által a hálózatra gyakorolt hatást, el kell kerülniük a kettős számlázást, és egyszersmind megfelelő forrásokat kell biztosítaniuk az elosztási hálózatok karbantartására és fejlesztésére; sajnálatosnak tartja, hogy visszamenőleges hatállyal megváltoztatták a megújuló energia támogatására szolgáló rendszereket, valamint tisztességtelen és büntető jellegű adókat vagy díjakat vezettek be, amelyek visszavetik a saját termelés eddig jellemző terjedését; rávilágít a jól megtervezett és időtálló támogatási rendszerek fontosságára annak érdekében, hogy fokozni lehessen a befektetők biztonságát és a megfelelő ár-érték arányt, illetve hogy a jövőben el lehessen kerülni az ilyen változtatásokat; hangsúlyozza, hogy a hálózatot tárolási kapacitással ellátó termelő-fogyasztókat jutalmazni kell;

25.  javasolja, hogy a lehetséges legalacsonyabb szintre csökkenjenek az új saját termelési kapacitásokat gátló adminisztratív akadályok, elsősorban a piachoz és a hálózathoz való hozzáférést gátló korlátozások felszámolásával; javasolja az engedélyezési folyamatok lerövidítését és egyszerűsítését, például egy egyszerű bejelentési kötelezettségre való átállással, továbbra is tiszteletben tartva valamennyi jogszabályi előírást, illetve biztosítva az elosztórendszer-üzemeltetők tájékoztatását; úgy véli, hogy a megújuló energiáról szóló irányelv felülvizsgálata konkrét rendelkezéseket is tartalmazhatna az akadályok felszámolását és a közösségi/kooperatív energiarendszerek előmozdítását illetően, a projektengedélyekkel foglalkozó, illetve műszaki és pénzügyi szakértelmet nyújtó „egyablakos ügyintézés” és/vagy különleges tájékoztató kampányok útján, helyi és közösségi szinten, továbbá biztosítva a termelő-fogyasztók hozzáférését az alternatív vitarendezési mechanizmusokhoz;

26.  hangsúlyozza, hogy kedvező, stabil és méltányos keretet kell kialakítani, amely kedvez a többlakásos épületek bérlőinek és lakóinak, hogy ők is élvezhessék a közös tulajdon, a saját termelés és az energiahatékonysági intézkedések előnyeit;

27.  felkéri a Bizottságot, hogy fokozza a Polgármesterek Szövetségének, az intelligens városok és az intelligens közösségek kezdeményezéseknek, továbbá a 100%-os megújulóenergia-közösségeknek nyújtott támogatást annak érdekében, hogy tovább lehessen fejleszteni e szervezet eszközként betöltött szerepét a saját termelésben, az energiahatékonysági intézkedésekben, az energiaszegénység elleni küzdelemben, valamint a legjobb gyakorlatok helyi hatóságok, régiók és tagállamok közötti cseréjében, továbbá biztosítsa, hogy valamennyi helyi hatóság ismerje a rendelkezésére álló pénzügyi támogatásokat;

Az igényoldali gazdálkodás fejlesztésének előmozdítása

28.  hangsúlyozza, hogy az igényoldali válaszintézkedések ösztönzése érdekében az áraknak különbözniük kell a csúcsidőszakokban és a csúcsidőszakokon kívül, ezért támogatja az önkéntes beleegyezésen alapuló dinamikus árképzés fejlesztését, a valamennyi fogyasztóra gyakorolt hatások alapos értékelése függvényében; hangsúlyozza, hogy olyan technológiákat kell bevezetni, amelyek a rugalmas fogyasztást jutalmazó árjelzéseket adnak, ezáltal ösztönözve a fogyasztói reakciókat; úgy véli, hogy az összes tarifának átláthatónak és összehasonlíthatónak kell lennie, és azokat világosan el kell magyarázni; javasolja, hogy alaposabban elemezzék a progresszív és változtatható díjrendszerek megvalósításának módját az energiamegtakarítás, a saját termelés, a keresleti válasz és az energiahatékonyság ösztönzése érdekében; emlékezteti a Bizottságot, hogy a következő jogalkotási javaslatok megfogalmazása során garantálni kell, hogy a dinamikus árképzés bevezetése mellett több információt is közöljenek a fogyasztókkal;

29.  úgy véli, hogy a fogyasztóknak könnyen és megfelelő időben hozzá kell férniük fogyasztási adataikhoz és a kapcsolódó költségekhez, hogy tájékozott döntéseket hozhassanak; megjegyzi, hogy csak 16 tagállam vállalta az intelligens fogyasztásmérők nagy mennyiségben történő bevezetését 2020-ig; úgy véli, hogy ahol intelligens fogyasztásmérőket vezetnek be, a tagállamoknak szilárd jogszabályi keretet kell biztosítaniuk, hogy fel lehessen számolni a nem igazolható utólagos számlázást, illetve biztosítani lehessen, hogy az ilyen fogyasztásmérők bevezetése hatékony és megfizethető legyen az összes fogyasztó számára, és különösen az energiaszegénységben élő fogyasztók számára; ragaszkodik hozzá, hogy az intelligens fogyasztásmérők alkalmazásából eredő előnyöket méltányosan osszák el a hálózatüzemeltetők és a fogyasztók között;

30.  hangsúlyozza, hogy az intelligens technológiák fejlesztése kulcsszerepet játszik az energetikai átállásban és hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók csökkenthessék energiaköltségeiket és javíthassák energiahatékonyságukat; felszólít az ICT gyors telepítésére, ideértve a mobil alkalmazásokat, az online platformokat és az online számlázást; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez a fejlődés nem eredményezheti sem a legkiszolgáltatottabb és a piac fejleményeit kevésbé követő fogyasztók hátrahagyását, sem a számláik növekedését, ha közvetlenül nem élvezik az előnyöket; megjegyzi, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni ezeknek a csoportoknak, és hogy el kel kerülni minden olyan bezáródási hatást, amely gátolhatja a fogyasztók díjszabások és szolgáltatók közötti szabad választását;

31.  hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni olyan intelligens hálózatok és berendezések kifejlesztését, amelyek automatizálják az energiaigény árjelzések függvényében való kezelését; úgy véli, hogy a berendezéseknek magas szintű adatvédelmet kell biztosítaniuk, kölcsönösen átjárhatónak kell lenniük, azokat a végfelhasználó javára kell megtervezni és fel kell szerelni olyan funkciókkal, amelyek fokozzák az energiamegtakarítást és támogatják az energiaszolgáltató piacok fejlődését és az igények kezelését;

32.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak képeseknek kell lenniük arra, hogy szabadon válasszanak csoportosulások és energiaszolgáltató vállalatok között, a szolgáltatóktól függetlenül;

33.  hangsúlyozza, hogy a polgárok energiával összefüggő adatainak gyűjtését, feldolgozását és tárolását az adatokhoz való hozzáférést diszkriminációtól mentesen kezelő szervezeteknek kell végezniük, összhangban az adatok és a magánélet védelmével kapcsolatos hatályos uniós kerettel, amely rögzíti, hogy mindig a fogyasztóknak kell rendelkezniük a személyes adataik felett, és az adatokat csak kimondott engedélyükkel lehet átadni harmadik feleknek; úgy véli továbbá, hogy biztosítani kell, hogy a polgárok helyesbíthessék és töröltethessék személyes adataikat;

Az energiaszegénység okainak kezelése

34.  fokozott koordinációt szorgalmaz uniós szinten az energiaszegénység elleni fellépés érdekében, a legjobb gyakorlatok tagállamok közötti cseréje, illetve az energiaszegénység közös definíciója révén, amely azon a gondolaton alapszik, hogy a megfizethető energiához való hozzáférés az alapvető szociális jogok közé tartozik; ;

35.  kitart amellett, hogy az adatok rendelkezésre állása és hatékonyabb összegyűjtése alapvető fontosságú a helyzet értékelése és az energiaszegénységben élő polgárok, háztartások és közösségek minél hatékonyabb támogatása érdekében;

36.  kiemeli ezen a területen valamennyi szinergia támogatásának fontosságát, elsősorban azoké, amelyek a helyi hatóságok és az elosztórendszer-üzemeltetők között közvetíthetnek, és amelyek, az európai és nemzeti adatvédelmi szabályozás teljes betartása mellett egyben a legtöbb információt adhatják az energiaszegénység mértékéről, továbbá azonosíthatják a veszélyhelyzeteket;

37.  úgy véli, hogy az energiaunió irányítási keretének tartalmaznia kell a tagállamok energiaszegénységgel kapcsolatos céljait és jelentéseit, illetve hogy ki kell dolgozni a legjobb gyakorlatok eszköztárát;

38.  úgy véli, hogy az energiahatékonysági intézkedések központi jelentőségűek minden, az energiaszegénység és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolására irányuló költséghatékony stratégiában, és kiegészítik a szociális politikákat; intézkedéseket szorgalmaz annak biztosítására, hogy a meglévő épületek energiahatékony felújítása az energiaszegénységben élő polgárok helyzetét is kezelje az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv és az energiahatékonysági irányelv (és különösen ennek 7. cikke) felülvizsgálatával összefüggésben; úgy véli, fontolóra kell venni egy olyan cél kitűzését, hogy 2030-ig meghatározott mértékben csökkenjen a nem energiahatékony otthonok száma, a bérleményekre és a szociális lakásokra összpontosítva; úgy véli, hogy az állami hatóságok által birtokolt és használt épületeknek példát kell mutatniuk ezen a területen;

39.  kéri, hogy az energiahatékonyság és a saját termelés támogatását célzó uniós alapok az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű fogyasztókra is összpontosítsanak, orvosolják azt a problémát, hogy eltérő ösztönzők vonatkoznak a bérlőkre és a tulajdonosokra;

40.  úgy véli, hogy a tagállamok eltérő gyakorlatainak tiszteletben tartása mellett a jól célzott tarifacsomagok nélkülözhetetlenek az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott polgárok számára, és ezért elő kell ezeket mozdítani; úgy véli, hogy minden ilyen jellegű szociális tarifacsomagnak teljes mértékben átláthatónak kell lennie;

o
o   o

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 286. E, 2009.11.27., 24. o.
(2) HL C 93., 2016.3.9., 8. o.
(3) HL C 36., 2016.1.29., 62. o.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0065.
(5) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0342.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0444.
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/2004/EK rendelete (2004. október 27.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről (HL L 364., 2004.12.9., 1. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat