Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Magyarország állandó képviselője által 2015. július 15-én eljuttatott, a Pesti Központi Kerületi Bíróság (Magyarország) előtt folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben az e bíróság 2014. november 26-i végzésében foglalt és 2015. szeptember 7-én a plenáris ülésen bejelentett, Ujhelyi István mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően 2016. január 28-án meghallgatta Ujhelyi Istvánt,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10.§ (2) bekezdésére,

–  tekintettel az az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74.§ (3) bekezdésére és 79.§ (2) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0229/2016),

A.  mivel a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy előtte folyamatban lévő eljárással összefüggésben Ujhelyi István európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte;

B.  mivel a bíróság kérelme egy rágalmazás vétsége miatti büntetőeljárással kapcsolatos, amely Ujhelyi István egy magyar magánszemélyre vonatkozó, 2014. április 25-én elhangzott kijelentéseivel összefüggésben indult,

C.  mivel a 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá;

D.  mivel a 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik;

E.  mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg;

F.  mivel az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 10. § (1) bekezdése szerint az európai parlamenti képviselőt a magyar Országgyűlés képviselőjével azonos mentelmi jog illeti meg;

G.  mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74.§ (3) bekezdése szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően pedig a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz;

H.  mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79.§ (2) bekezdése szerint a képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, ezért a 2014. április 25-én elhangzott kijelentésekre kiterjed a magyar Országgyűlés képviselőit megillető abszolút mentelmi jog, azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani;

I.  mivel a szóban forgó kijelentéseket 2014. április 25-én tették, amikor Ujhelyi István nem volt európai parlamenti képviselő, viszont nemzeti parlamenti képviselő volt;

J.  mivel az Ujhelyi István ellen felhozott vádak nem az Európai Parlament tagjaként feladata ellátása során általa kifejtett véleménnyel vagy leadott szavazattal függnek össze, és mivel ezért a 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti abszolút mentesség nem alkalmazandó;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Ujhelyi István mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a megfelelő magyar hatóságoknak.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C‑163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.