Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2282(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0162/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0162/2016

Viták :

PV 12/09/2016 - 19
CRE 12/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0335

Elfogadott szövegek
PDF 355kWORD 57k
2016. szeptember 13., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A kkv-k versenyképességének fokozása
P8_TA(2016)0335A8-0162/2016

Az Európai Parlament 2016. szeptember 13-i állásfoglalása a „kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása” tematikus célkitűzés végrehajtásáról – a közös rendelkezésekről szóló rendelet 9. cikkének (3) bekezdése (2015/2282(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendeletnek a „kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása” tematikus célkitűzéséről szóló 9. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendeletnek az esb-alapokból támogatott pénzügyi eszközökről szóló 37. cikkére,

–  tekintettel a több tagállam által közösen indított, a kutatást végző kis- és középvállalkozások támogatását célzó kutatási-fejlesztési programban történő uniós részvételről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatjavaslatról szóló, 2014. április 15-i jogalkotási álláspontra(1),

–  tekintettel a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javításáról szóló, 2013. február 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel „A kkv-k zöld növekedési lehetőségei” című, 2015. május 19-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a kis- és középvállalkozásoknak szóló COSME programra,

–  tekintettel a kkv-król, az erőforrás-hatékonyságról és a zöld piacokról szóló Eurobarométer felmérésre (381. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés), és az innovációk piaci hasznosítása terén a köztámogatás szerepéről szóló Eurobarométer felmérésre (394. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés),

–  tekintettel a 2008. december 4-i állásfoglalására az európai kisvállalkozások környezetének fejlesztése érdekében tett lépésekről - Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag(4),

–  tekintettel a Bizottság „Gondolkozz előbb kicsiben! Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” című, 2008. június 25-i közleményére (COM(2008)0394),

–  tekintettel a Kisvállalkozások Európai Chartájára, amelyet az Európai Tanács a 2000. június 19–20-i feirai ülésén fogadott el,

–   tekintettel a következő programozási időszakban a kkv-k finanszírozására szolgáló uniós eszközök felülvizsgálatának gyakorlati vonatkozásáról szóló, 2011. február 16-i európai parlamenti állásfoglalásra(5),

–  tekintettel „A kis- és középvállalkozásokról (kkv-król): versenyképesség és üzleti lehetőségek” című, 2012. október 23-i állásfoglalására(6),

–  hálózatépítési kiválóság a jó kohéziós politikáért” című, 2014. január 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások: az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának erősítése” című, 2015. szeptember 9-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlására a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fogalmának meghatározásáról(9),

–  tekintettel a „Kutatás és innováció: a megújuló növekedés forrásai” című, 2014. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2014)0339),

–  tekintettel a „Hatodik jelentés a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról: a növekedést és a munkahelyteremtést szolgáló beruházások” című, 2014. július 23-i bizottsági közleményre,

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel az „Iparpolitika: A versenyképesség erősítése” című, 2011. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2011)0642),

–  tekintettel a „Kisvállalkozás, nagyvilág – új partnerség, amelynek segítségével a kis- és középvállalkozások megragadhatják a globális lehetőségeket” című, 2011. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2011)0702),

–  tekintettel „A kkv-k szabályozási terheinek minimálisra csökkentése – Az uniós szabályozás hozzáigazítása a mikrovállalkozások szükségleteihez” című, 2011. november 23-i bizottsági jelentésre (COM(2011)0803),

–  tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078),

–   tekintettel az Európa 2020 stratégia keretei közötti intelligens növekedéshez hozzájáruló regionális politikáról szóló, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0553),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a „Beruházás a növekedésbe és a munkahelyteremtésbe – az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása” című, 2015. december 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0639),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2013. május 30-i, „Az innovációs szakadék megszüntetése” című véleményére(10),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2014. október 7-i, „Induló csúcstechnológiai vállalkozásokat támogató ökoszisztémák létrejöttét segítő intézkedések” című véleményére(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0162/2016),

A.  mivel a kohéziós politika a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében történő beruházás fő eszköze az Európai Unióban, több mint 350 milliárd euró éves költségvetéssel 2020-ig; mivel a kohéziós politika beruházásainak kézzelfogható eredményei segítik a tagállamok régióinak jelenlegi és jövőbeli növekedését;

B.  mivel a gazdasági és pénzügyi válság következtében számos tagállamban nőtt a szegénység és a társadalmi kirekesztés mértéke, továbbá a hosszú távú munkanélküliség, a fiatalok munkanélkülisége és a társadalmi egyenlőtlenségek, ezért a kkv-k lényeges és fontos szerepet játszhatnak Európa fellendülésében;

C.  mivel a 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek az összes vállalkozás körülbelül 99 %-át teszik ki – alapvető hozzájárulást nyújt a gazdasági növekedéshez, a társadalmi kohézióhoz, az innovációhoz és a magas minőségű munkahelyek teremtéséhez, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak, azaz kettőt minden három magánszektorbeli munkahelyből, továbbá a nagyobb vállalkozások foglalkoztatási növekedési ütemének kétszeresét tartják fenn; mivel az európai kkv-k mindössze 13 %-a folytat kereskedelmi és beruházási tevékenységet a globális piacokon;

D.  mivel az európai kkv-k nagyon sokfélék, nagyszámú helyi szintű mikrovállalkozással, amelyek gyakran a hagyományos ágazatokban tevékenykednek, valamint egyre nagyobb számban új, induló vállalkozással és gyorsan fejlődő, innovatív vállalkozással, továbbá egyedi célokra és csoportokra összpontosító szociális vállalkozásokkal; mivel ezek az üzleti modellek egymástól eltérő problémákkal küzdenek, ezért igényeik is eltérőek; mivel az európai, nemzeti és regionális szabályozás egyszerűsítése alapvető fontosságú a kkv-k hitelhez való hozzáférésének megkönnyítéséhez;

E.  mivel a kkv-k kiválóan alkalmazkodnak a változásokhoz, és képesek arra, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel;

F.  mivel a mikrohitel, amely főleg a mikrovállalkozókat és azokat a hátrányos helyzetű embereket célozza, akik önfoglalkoztatókká szeretnének válni, döntő fontosságú a hagyományos banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályainak leküzdésében, és mivel a JASMINE program (az európai mikrofinanszírozási intézményeket támogató közös program) és az EU társadalmi változás és innováció programjának szociális vállalkozási tengelye értékes támogatást nyújthat a finanszírozáshoz való hozzáférés javításához, ideértve a szociális vállalkozásokat is;

G.  mivel a kohéziós politika 2007–2013-as programozási időszakban 70 milliárd euró összegű támogatást nyújtott a kkv-knak, ami több mint 263 000 munkahelyet teremtett, és segítette a kkv modernizálását az információs és kommunikációs technológiák szélesebb körű használata, a készségek, az innováció, illetve a munkamódszerek korszerűsítése révén;

H.  mivel a kohéziós politika a 2014–2020-as programozási időszakban tovább támogatja a kkv-kat a 2007–2013 közötti támogatás megkettőzésével 140 milliárd euróra;

I.  mivel „A kkv-k versenyképességének fokozása” című (3. számú) tematikus célkitűzés a teljes finanszírozást tekintve egyik legnagyobb százalékos arányú, 13,9 %-os tematikus célkitűzés, és elsődleges fontosságú a kohéziós politika és az Európa 2020 stratégia célkitűzések elérése érdekében;

J.  mivel azok a kkv-k szenvednek leginkább az összetett szabályozástól, a bizonytalan szabályoktól és az adminisztrációs terhektől, nevezetesen az ügyintézési költségek és az odaítélt összegek közötti aránytalanságtól, az eljárási határidőktől és a pénzeszközök kényszerű megelőlegezésétől, amelyek az európai strukturális és beruházási alapokra pályáznak, amennyiben versenykörülmények között fejlődnek és számos kényszernek vannak kitéve, többek között pénzügyi kényszereknek;

K.  mivel a tematikus koncentráció bevezetése a kohéziós politika 2014–2020-as programozása során hatékony eszközt teremtett az operatív programok megtervezéséhez, nagyobb hangsúlyt fektetve a beruházási prioritásokra annak érdekében, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a tényleges hatás eléréséhez;

L.  mivel a közös rendelkezésekről szóló rendelet 14., 16. és 29. cikkeiben meghatározott partnerségi megállapodások és operatív programok a tagállamokban és a régiókban végrehajtott beruházások irányításának stratégiai eszközei;

M.  mivel a kkv-k fogják biztosítani azt, hogy az ipari termelés a tagállamok GDP-jének legalább 20 %-os részesedését tegye ki 2020-ig;

N.  mivel jelenleg az európai kkv-knak csak kis százaléka képes a nemzetközi kereskedelem, a kereskedelmi megállapodások és a globális értékláncok lehetőségeinek felismerésére és kiaknázására, és nemzetközi szinten az európai kkv-knak csak 13 %-a játszott aktív szerepet az Unión kívül az elmúlt három évben;

O.  mivel a kkv-k nemzetközivé válási folyamatának a vállalati társadalmi felelősségvállaláson, az emberi jogok és a munkavállalói jogok tiszteletben tartásán, valamint a lehető legmagasabb szintű környezetvédelmen kell alapulnia a tisztességes verseny biztosítása és a minőségi munkahelyek számának növelése érdekében;

1.  megjegyzi, hogy a tematikus koncentráció révén az operatív programok célzottabban támogatnak bizonyos korlátozott számú stratégiai célkitűzést, különösen a növekedés elősegítése és a kkv-kban – a mikrovállalkozásokat is beleértve – létrehozandó jó minőségű munkahelyek teremtése szempontjából; úgy véli, hogy a kkv-k az európai gazdaság hajtóerői, és kulcsfontosságúak a kohéziós politika sikere szempontjából, ám méretük miatt gyakran és számos kihívással szembesülnek; ezért ajánlja a kkv-k támogatásának növelését az esb-alapokból;

2.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a kkv-k fejlesztésére irányuló projektek hozzáadott értékét a hagyományos ágazatok fejlesztése és innovációja szempontjából, mivel ez nemcsak a munkahelyteremtést ösztönzi, hanem megőrzi a helyi és regionális vállalatok sajátos profilját, a fenntarthatóság elveinek tiszteletben tartása mellett; hangsúlyozza az ilyen ágazatok környezetének figyelembevételét is, a hagyományos tudásalapú termelési technikák és az innováció közötti kényes egyensúly megbontása nélkül; rámutat arra, hogy a kkv-k fontos szerepet játszanak a szolgáltatási ágazatban, amely jelentős változáson megy keresztül a digitalizálás eredményeképpen, és úgy véli, hogy az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos szakképzett munkaerő hiányát a megfelelő oktatásra és képzésre fektetett nagyobb hangsúllyal kell kezelni;

3.  hangsúlyozza, hogy átfogó igény van olyan mechanizmusokra, amelyek segítik az üzleti környezet egyszerűsítését, és megerősítik új vállalkozások célravezető és hatásos szabályozási programmal történő létrehozásának folyamatát a kkv-k versenyképességének és az európai strukturális és beruházási alapok felhasználásának támogatása érdekében; hangsúlyozza az előzetes feltételek teljesítésének szükségességét;

4.  kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a körkörös gazdaságra vonatkozó csomag elveit a 3. számú tematikus célkitűzés végrehajtása során, annak érdekében, hogy ösztönözni lehessen a fenntarthatóbb gazdasági növekedést és új, minőségi munkahelyeket lehessen teremteni a kkv-k számára, különös figyelmet fordítva zöld munkahelyek teremtésére; e tekintetben úgy véli, hogy mindenképpen folytatni kell a kkv-k zöld versenyképességének előmozdítását a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítése, a tájékoztatás bővítése, a jogszabályok egyszerűsítése, a bürokrácia csökkentése, az e-kohézió növelése és a környezetbarát vállalkozási kultúra megerősítése révén; megjegyzi, hogy az újragyártást, a javítást, a karbantartást, az újrahasznosítást és a környezetbarát tervezést is magában foglaló környezetbarátabb értéklánc számos kis- és középvállalkozásnak jelentős üzleti lehetőségeket tudna nyújtani, feltéve, ha megvalósul a szabályozási, intézményi és technikai akadályok felszámolása vagy csökkentése;

5.  emlékeztet arra, hogy azok a nehézségek, amelyekkel a kkv-k szembesülnek, részben abból fakadnak, hogy a tagállamok és az Európai Unió megszorító politikái elfojtják a keresletet;

6.  ösztönzi a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a pénzügyi eszközök nyújtotta lehetőségek kihasználását; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e pénzügyi eszközök és a kkv-k pénzügyi támogatását célzó „kkv-kezdeményezés program” átláthatóságát, elszámoltathatóságát és ellenőrzését; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi eszközöket mindig a kohéziós politika céljaival összhangban kell alkalmazni, valamint megfelelő technikai és igazgatási támogatást kell nyújtani;

7.  kéri a hitelhez jutás egyszerűsítését és a vonatkozó szabályozás csökkentését, figyelembe véve a mikrovállalkozások és induló vállalkozások sajátos jellemzőit és azon régiókét, ahol ezek működnek; sajnálja, hogy a befektetők és a bankok gyakran vonakodnak finanszírozni az induló és korai terjeszkedési szakaszban lévő vállalkozásokat, és sok kkv, különösen a kis induló vállalkozások számára gyakran nehézséget okoz a külső finanszírozáshoz jutás; ezért kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a növekedni kívánó mikrovállalkozások és induló vállalkozások finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítására; megjegyzi, hogy a kkv-k finanszírozásának kamatlábait egyenlővé kell tenni a nagyobb társaságoknak nyújtott kamatlábakkal;

8.  úgy véli, hogy az európai kisvállalkozások hajlamosak erőteljesen támaszkodni olyan finanszírozási forrásokra, mint a bankokra, és nem rendelkeznek teljes körű ismeretekkel a kiegészítő finanszírozási források létezéséről, vagy finanszírozási lehetőségeikről; megjegyzi, hogy a Bizottság, tekintettel a piacok töredezettségére, ajánlások sorát fogalmazta meg, pl. a tőkepiaci unióról, amelyek a pénzügyi források diverzifikálását, a tőke szabad mozgását és a finanszírozáshoz jutás megkönnyítését célozzák, különösen a kkv-k esetében;

9.  felhívja a figyelmet a pénzügyi eszközökkel elért eredményekre vonatkozó bizonyítékok hiányára és e pénzügyi eszközöknek az Unió átfogó célkitűzéseivel és prioritásaival fennálló laza kapcsolatára; felhívja a Bizottságot a támogatások további fejlesztésére a pénzügyi eszközök használatának előmozdítása helyett;

10.  megjegyzi, hogy az elmúlt 2007–2013-as programozási időszakban néhány akadály, mint például a gazdasági válság hatásai, a strukturális alapok komplex kezelése és az adminisztratív terhek, valamint a kkv-k rendelkezésére álló finanszírozás szűkössége és a támogatási rendszerek végrehajtásának bonyolultsága az ilyen pénzeszközök nem megfelelő felhasználását eredményezte a kkv-k részéről; figyelmeztet arra, hogy az alacsony felhasználási arány kiváltó okát kezelni kell annak érdekében, hogy ugyanezek a problémák ne ismétlődjenek meg a 2014–2020-as programozási időszakban, és hogy egyes kkv-kat a túlzott mértékű bürokrácia akadályozott meg abban, hogy pályázzanak az elérhető forrásokra; sajnálja, hogy az európai strukturális és beruházási alapok hatékonyságáról és a kkv-kra gyakorolt hatásáról készült tanulmányok túl általános jellegűek és hiányosak, és kéri a Bizottságot, hogy – a tagállamokkal együttműködve – mihamarabb készítsen elemzést a problémáról, és juttassa el annak eredményét a Parlamenthez; hangsúlyozza, hogy a hiányos adminisztratív kapacitás hátráltathatja a 3. tematikus célkitűzés időben történő végrehajtását;

11.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság fokozott figyelmet fordít a jó kormányzásra és a jó minőségű közszolgáltatásokra; emlékeztet arra, hogy az átlátható, következetes és innovatív közbeszerzési rendszer fontos a kkv-k számára; ezért sürgeti a kkv-k pályázatokon való részvétele előtt álló akadályok minél teljesebb körű elmozdítását, vagyis a túlzott bürokratikus terhek kiiktatását, a kiegészítő feltételek szabásának elkerülését nemzeti szinten, egyúttal mihamarabb végrehajtva a közbeszerzési vitarendezésre vonatkozó hatályos jogalkotási keret rendelkezéseit; üdvözli a 2014/24/EU irányelvet, és az egységes európai közbeszerzési dokumentumot, amelyek remélhetőleg jelentősen csökkentik a vállalatok, különösen a kkv-k bürokratikus terheit; hangsúlyozza, hogy továbbra is szigorúan kell alkalmazni a hibák és a csalások elleni intézkedéseket, az igazgatási terhek növelése nélkül, és a hibák megelőzése érdekében az adminisztratív eljárások egyszerűsítésével; felhívja a szerződéseket csoportosítani kívánó ajánlatkérőket, ügyeljenek arra, hogy ne zárják ki a kkv-ket az eljárásból a végleges tétel puszta mérete miatt, mivel a nagyobb szerződések nehezebben teljesíthető kritériumokat tartalmazhatnak;

12.  megismétli, hogy fokozni kell az átláthatóságot és az összes érintett regionális és helyi hatóságok, a civil társadalmi szereplők, a vállalkozók és más érdekelt felek részvételét, különösen a projekteket érintő ajánlattételi felhívásokban foglalt követelmények meghatározásának folyamatában, a végleges kedvezményezettek igényeinek alaposabb figyelembevétele érdekében; ezért hangsúlyozza a partnerségi elv tényleges végrehajtásának és tiszteletben tartásának szükségességét a partnerségi megállapodások és operatív programok tervezési, előkészítési és végrehajtási szakaszában egyaránt, a közös rendelkezésekről szóló rendelet és a partnerségi magatartási kódex részletes rendelkezései alapján; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamokban még mindig sok olyan kkv-kat képviselő van, amelyek részvétele nem valósult meg igazán, és megfelelő konzultáció nélkül gyakran csak tájékoztatásban részesülnek; ösztönzi a gazdaság jövőorientált, fenntartható és gazdasági szempontból innovatív ágazatait képviselő szervezeteket, hogy vegyenek részt a partnerségben, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ruházzák fel hatáskörrel ezeket a szervezeteket, a technikai segítségnyújtás és a kapacitásépítés igénybevételével;

13.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a kkv-ket célzó valamennyi uniós beruházási politika fokozott koordinációját és koherenciáját; megjegyzi, hogy az európai strukturális és befektetési alapokból történő finanszírozás és a kkv-ket célzó más politika és pénzügyi eszköz közötti szinergia emelése maximálisra növeli a beruházások hatását; üdvözli az európai strukturális és beruházási alapokhoz való hozzáférés megkönnyítésére irányuló tervet a „kiválóság pecsétjének” bevezetése révén olyan projektek esetében, amelyek „kiváló” minősítést kaptak, ám nem jutottak finanszírozáshoz a „Horizont 2020” keretprogram által; sürgeti a tagállamokat, hogy az érintett társadalmi és gazdasági szereplőkkel együtt hozzanak létre regionális szintű egyablakos rendszert, ezzel támogatva a már meglévőket, vagy konszolidált platformot a kkv-k támogatását szolgáló különböző uniós finanszírozási eszközök számára, továbbá sürgeti a tagállamokat, hogy nyújtsanak adminisztratív támogatást a projektek előkészítéséhez és végrehajtásához;

14.  hangsúlyozza, hogy az integrált területi beruházás, a közösségvezérelt helyi fejlesztés, a makroregionális stratégiák és általában az európai területi együttműködés jelentős szerepet játszhatnak a 3. tematikus célkitűzés céljainak sikeres végrehajtásában, mivel egyes projektek határokon átnyúló területekkel is rendelkezhetnek, és képesek hely-alapú innovatív gyakorlatok kifejlesztésére;

15.  megjegyzi, hogy a Bizottság által közzétett első értékelés szerint a kkv-k támogatására szánt összegek jelentősen növekedtek az előző programozási időszakokhoz képest; hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapok, és különösen a kutatás és a fejlesztés támogatását célzó operatív programok életképes és felhasználóbarát finanszírozási keret biztosítása révén segíthetik a kkv-ket abban, hogy szabadalmi bejelentéseket nyújtsanak be az Európai Szabadalmi Hivatalhoz;

16.  sajnálja a kohéziós politika végrehajtása során a jelenlegi programozási időszakban előforduló késedelmeket; rámutat arra, hogy a kisvállalkozások számára sürgősen hozzáférést kell biztosítani a finanszírozáshoz, valamint, hogy bár az összes operatív program elfogadásra került, a végrehajtás még csak nagyon kezdeti szakaszában tart; megjegyzi, hogy a késlekedések miatt akadozik a kohéziós politika végrehajtása, és sürgeti a Bizottságot a késlekedéseket mihamarabb megszüntető intézkedések kidolgozására;

17.  sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon és ösztönözze a kohéziós politika végrehajtásának felgyorsítását, különösen a fenntartható növekedést és a minőségi munkahelyek létrehozását szolgáló projektek esetében, a vidéki területeken indított projektekre is összpontosítva, új szolgáltatások létrehozása, illetve a vidéki elvándorlás megakadályozása céljából; felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a gazdasági, társadalmi hozzáadott értéket és a jogosultsági követelmények megállapításakor a projektek környezeti hatását;

18.  hangsúlyozza a Parlament szerepét a kohéziós politika eredményorientált végrehajtásának felügyelete során; felhívja a Bizottságot, hogy a lehető legkorábbi szakaszban azonosítsa és csökkentse a források kkv-k és induló vállalkozások támogatására történő hatékony felhasználásának akadályait, hogy azonosítsa a lehetséges szinergiákat az európai strukturális és beruházási alapok között, illetve az esb-alapok és a kkv-kel kapcsolatos egyéb alapok között, és szolgáljon konkrét ajánlásokkal a fenti pénzügyi eszközök használatának további egyszerűsítésre, ellenőrzésére és használatának értékelésére irányuló lépésekről és iránymutatásról; megjegyzi, hogy az ágazat növekvő nehézségekkel néz szembe, különösen a legkülső régiókban és azokon a területeken, ahol az alapvető infrastruktúra elmaradottsága a magánberuházások alacsony szintjét eredményezi;

19.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k több finanszírozási forráshoz való hozzáférésének javítása és megkönnyítése érdekében meg kell szervezni az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap közötti párbeszédet;

20.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k európai strukturális és beruházási alapokhoz való széleskörű hozzáférését gátló fő akadályai a támogatási programok nagy száma és változatossága, a szabályok és az eljárások bonyolultsága, a végrehajtási jogszabályok késedelmes bevezetése és túlbuzgóság veszélye; felkéri tehát az egyszerűsítéssel foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy álljon elő konkrét javaslatokkal – tekintetbe véve a minőségi jogalkotásra vonatkozó stratégiát – arra nézve, hogyan egyszerűsíthetők az eljárások az európai strukturális és beruházási alapok igazgatása során a kkv-k számára, különös hangsúlyt helyezve az ellenőrzéssel, az igazgatás rugalmasságával, a kockázatkezeléssel és az időközi értékeléssel, valamint a konktrollrendszerekkel kapcsolatos követelményekre, továbbá a versenyjoggal és egyéb uniós politikákkal való összhangra; kéri, hogy az egyszerűsítést célzó intézkedések vegyék figyelembe a kisvállalkozói intézkedéscsomag „csak egyszer” és „gondolkozz először kicsiben” alapelvét, és ezek átgondolása és végrehajtása különböző szinteken történjen, a kkv-k különböző kategóriáinak képviselőivel együttműködve; felhívja a magas szintű munkacsoportot, hogy munkájának eredményeit folyamatosan ossza meg a Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságával, és felhívja a Bizottságot, hogy konzultáljon a tagállamok képviselőivel a munkacsoport által vizsgált kérdésekről;

21.  kéri a Bizottságot az állami támogatásra vonatkozó olyan feltételek megállapítására nemzeti és regionális szinten, amelyek nem különböztetik meg hátrányosan a kkv-ket, és amelyek összhangban állnak a kohéziós politika vállalkozások számára szánt támogatásával, valamint arra, hogy használja ki teljes mértékben az általános csoportmentességi rendeleten alapuló támogatási kereteket, hogy csökkentse a közigazgatásokra és kedvezményezettekre nehezedő bükrokratikus terhet, és növelje az esb-alapok kihasználtságát, egyértelműen meghatározva a kkv-knak juttatott esb-alapokra vonatkozó szabályok és az állami támogatásra vonatkozó szabályok közti kapcsolatot;

22.  kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben ösztönözze a tagállamokat az adatok, az ismeretek és a legjobb gyakorlatok cseréjére, megfelelő jelentéstétel biztosításával, és motiválva őket arra, hogy támogassák a nagy munkahelyteremtési potenciállal rendelkező projekteket;

23.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen találjanak tartós megoldást a kifizetési hátralékok problémájára a regionális politika terén, többek között a késedelmes fizetésekről szóló irányelv (2011/7/EU) alkalmazásában, annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k mint a projektben részt vevő partnerek ne visszakozzanak a jelenlegi programozási időszak támogatási programjaiban és projektjeiben való részvételtől a kifizetési késedelmek miatt; rámutat továbbá, hogy az irányelv előírásainak következetesebb betartása, amely többek közt megköveteli, hogy a hatóságok 30 napon belül kifizessék a beszerzésre kerülő termékeket és szolgáltatásokat, hozzájárulna a kkv-k stabilizációját és növekedését elősegítő feltételek megteremtéséhez;

24.  hangsúlyozza, hogy az intelligens szakosodás stratégiái, bár a 3. tematikus célkitűzés nem követeli meg azokat előzetes feltételként, alapvető eszközök az innováció biztosítása és a tematikus célkitűzések alkalmazhatósága terén, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e stratégiáknak nem csak a tudományos és technikai jellegű innovációra, hanem a nem tudományos innovációra is ki kell terjedniük; kéri a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a Parlament számára a kkv-kat célzó intelligens szakosodási stratégiákról nemzeti és/vagy regionális szinten; hangsúlyozza, hogy az egyes régiók által elfogadott intelligens szakosodási stratégiáinak összhangban kell lenniük az adott terület gazdaságával, illetve azt, hogy kihívást jelent az intelligens szakosodásnak az adott esetben hiányos támogató infrastruktúrájú nem városi területeken való megvalósítása; üdvözli a 3. tematikus célkitűzés európai kisvállalkozói intézkedéscsomagra vonatkozó előzetes feltételeit, és felhívja a tagállamokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket, és gyorsítsák meg a kisvállalkozói intézkedéscsomag célkitűzéseinek megvalósítását; ezért támogatja az „Európai vállalkozói régió” (EVR) díjat, amelynek célja az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag tíz elvét alkalmazó, kiemelkedő, jövőorientált vállalkozói stratégiákkal rendelkező uniós régiók azonosítása és jutalmazása;

25.  arra kéri az irányító hatóságokat, hogy vegyék figyelembe az egyes térségek jellemzőit és egyedi kompetenciáit, azokra összpontosítva, amelyek elmaradottak, valamint elnéptelenedés és magas munkanélküliség sújtja őket, mind a hagyományos, mind az innovatív gazdasági ágazatok fejlesztésének céljával; felszólítja a Bizottságot konkrét programok kidolgozására, amelyek tartalmazzák az fenntartható, intelligens és inkluzív növekedés összes, a kkv-kra érvényes elemét; emlékeztet a nemek közötti szakadék problémájára, amelyre a kisvállalkozói intézkedéscsomag is felhívja a figyelmet, és aggodalmának ad hangot a nők alacsony arányát illetően a vállalkozások indítása és vezetése terén; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a fiatal és női vállalkozók támogatására irányuló konkrét stratégiák végrehajtását a zöld növekedés vonatkozásában, amely összeegyezteti a gazdasági növekedést a foglakoztatás növekedésével, valamint a társadalmi befogadást és a szakmaiságot a környezeti fenntarthatósággal;

26.  kéri a Bizottságot, hogy a meglévő költségvetéseken belül hozzon létre a kkv projektek eredményeinek terjesztésére szolgáló, részvételen alapuló platformot, többek között a bevált gyakorlatok példáival, beleértve az ERFA 2000–2006, valamint a 2007–2013 közötti programozási időszakait is;

27.  megjegyzi, hogy az Európai Bizottság által kidolgozott, „Intelligens útmutató a szolgáltatásinnovációhoz” című dokumentum hangsúlyozza, hogy a regionális állami támogatásokra vonatkozó stratégiák az egyes térségek társadalmi és gazdasági szereplőivel együtt hogyan teremthetnek a kkv-k számára kedvező környezetet, és hogyan támogathatják őket abban, hogy megőrizzék versenyképességüket a globális értékláncokon belül;

28.  hangsúlyozza a kkv-k előtt álló jövőbeli kihívásokat és lehetőségeket a COP21 konferencián a közelmúltban hozott határozatokhoz való alkalmazkodás és azok betartása terén;

29.  úgy véli, hogy a kisvállalkozások tevékenységét segítő megfelelő támogatás és ösztönzők innovatív lehetőséget nyújthatnak a menekültek és migránsok integrációjához;

30.  hangsúlyozza, hogy a kkv-k a foglalkoztatás fő forrásai az Unióban, és a vállalkozások létrehozását meg kell könnyíteni a vállalkozói készségek ösztönzése és iskolai tananyaggá tétele révén, ahogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag is utal rá, és különösen alapvető fontosságú a mikrohotelek rendszere, a megfelelő képzés és a vállalkozásbarát politika, valamint célzott képzésre van szükség, amely felkészíti a fiataloknak a zöld gazdaságra;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az irányító hatóságokkal együtt ösztönözze egy egyetemekből, kutatóközpontokból, társadalmi és gazdasági szereplőkből és közintézményekből álló hálózat kialakítását, amely támogatja a vállalkozói készségek kialakítását, és arra ösztönzi az irányító hatóságokat, hogy használják fel a technikai segítségnyújtásra szánt összegeket, beleértve az ikt-megoldások innovatív alkalmazását a kkv-k által; e tekintetben megjegyzi, hogy a 11. tematikus célkitűzésben szereplő technikai segítségnyújtásnak támogatnia kell a közös rendelkezésekről szóló rendelet partnerségekről szóló 5. cikkében szereplő összes partnert; ezért arra szólít fel, hogy biztosítani kell a területi kkv szervezeteknek a 11. tematikus célkitűzés rendelkezéseihez és a kapacitásépítési intézkedésekhez való hozzáférést;

32.  kiemeli, hogy az Unióban székhellyel rendelkező kkv-k csak 25%-a végez exporttevékenységet, és a kkv-k nemzetközivé tételéhez helyi szintű támogatás nyújtására is szükség van; felszólítja a Bizottságot az európai strukturális és beruházási alapok nagyobb mértékű kihasználására, hogy segítse a kkv-ket a a nemzetközi kereskedelemben számukra felkínált lehetőségek megragadásában és az előttük álló kihívások kezelésében, valamint nyújtson támogatást részükre az alkalmazkodási költségek és a fokozott nemzetközi verseny negatív hatásainak kezelésében;

33.  felszólítja a Bizottságot, hogy a 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika előkészítése során növelje a kkv-k versenyképességének megerősítésére szánt forrásokat;

34.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0364.
(2) HL C 24., 2016.1.22., 2. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0198.
(4) HL C 21. E, 2010.1.28., 1. o.
(5) HL C 188. E, 2012.6.28., 7. o.
(6) HL C 68. E, 2014.3.7., 40. o.
(7) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0002.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0308.
(9) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.
(10) HL C 218., 2013.7.30., 12. o.
(11) HL C 415., 2014.11.20., 5. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat