Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2015/2324(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0226/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0226/2016

Viták :

PV 12/09/2016 - 19
CRE 12/09/2016 - 19

Szavazatok :

PV 13/09/2016 - 4.17
CRE 13/09/2016 - 4.17
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0336

Elfogadott szövegek
PDF 297kWORD 57k
2016. szeptember 13., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia
P8_TA(2016)0336A8-0226/2016

Az Európai Parlament 2016. szeptember 13-i állásfoglalása az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról (2015/2324(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 192. cikkére, 265. cikkének (5) bekezdésére és 174. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló, 2015. július 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0366) és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervre és támogató elemzési dokumentumra (SWD(2015)0147),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR)),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–   tekintettel az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a csoportosulások létrehozásának és működésének egyértelművé tétele, egyszerűsítése és javítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 17-i 1302/2013/EU rendeletre(3),

–  tekintettel az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2013. december 19-i és 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „Az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló bizottság közleményre vonatkozó, 2015. október 8-i véleményére(4),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának „Az Európai Unió Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiája” című, 2014. december 3-i véleményére(5),

–  tekintettel „Az Unió makroregionális stratégiáinak alakulásáról: A jelenlegi gyakorlat és a jövőbeni kilátások, különösen a Földközi-tenger térségében” című, 2012. július 3-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégia alakulásáról szóló, 2013. május 23-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Bizottság által az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, a makroregionális stratégiák irányításáról szóló, 2014. május 20-i jelentésre (COM(2014)0284),

–  tekintettel „Az Európa 2020 keretei közötti fenntartható növekedéshez hozzájáruló regionális politika” című, 2011. január 26-i bizottsági közlemény (COM(2011)0017),

–  tekintettel az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. április 16-i 2014/52/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2001. június 27-i 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménynek (Aarhusi Egyezmény) az Európai Közösség nevében való megkötéséről szóló, 2005. február 17-i 2005/370/EK tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról Brdóban (Szlovénia) 2016. január 25–26-án megrendezett nyitókonferenciára,

–   tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról 2014. szeptember 17-én Innsbruckban az érdekelt felek számára megrendezett konferenciára,

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról 2014. december 1–2-án Milánóban az érdekelt felek számára megrendezett konferenciára,

–  tekintettel az Alpok védelméről szóló Egyezmény megkötéséről szóló, 1996. február 26-i 96/191/EK tanácsi határozatra (Alpesi Egyezmény),

–  tekintettel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról folytatott nyilvános konzultációról szóló bizottsági összefoglaló jelentésre,

–  tekintettel az érdekelt feleknek „Az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról szóló politikai állásfoglalás” című, 2013. október 18-án Grenoble-ban elfogadott dokumentumban megfogalmazott nézeteire,

–  tekintettel „A makrorégiók új szerepe az európai területi együttműködésben” című, az Európai Parlament Uniós Belső Politikák Főigazgatósága (B. Tematikus Főosztály: Strukturális és Kohéziós Politikák) által 2015 januárjában közzétett tanulmányra,

–  tekintettel „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: egy európai fellépési keret felé” című, 2009. április 1-jei bizottsági fehér könyvre (COM(2009)0147),

–  tekintettel a Bizottság 2015. évi kutatási és innovációs eredménytáblájára,

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése” című közleményére (COM(2013)0249),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020 és más kutatási, innovációs és versenyképességgel kapcsolatos uniós programok közti szinergiák előmozdítása” című 2014-es iránymutatására,

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Központi Bankhoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, a Régiók Bizottságához és az Európai Beruházási Bankhoz intézett, „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0226/2016),

A.  mivel az átfogó harmonikus fejlődés előmozdítása érdekében az Unió egészében meg kell erősíteni a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót;

B.  mivel a makroregionális stratégiák a gazdasági, társadalmi és területi kohézió céljának megvalósítását elősegítő jelenlegi alapvető eszközök; mivel e stratégiák a nem az új jogszabályokra, nem az új intézményekre és nem a többletforrásokra számító „három nem” elvére épülnek;

C.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó makroregionális stratégia segíthet visszafordítani a gazdasági visszaesést a kutatási és innovációs beruházások, valamint a vállalkozások támogatása révén, figyelembe véve a régió egyedi jellemzőit és értékeit;

D.  mivel a makroregionális stratégiák céljának arra kell irányulnia, hogy a különböző régiók közös céljait önkéntes és összehangolt megközelítéssel könnyebben lehessen elérni anélkül, hogy további szabályozást kellene létrehozni;

E.  mivel az éghajlatváltozás kibontakozása az Alpok-régióban gyorsabb a globális átlagnál, ami egyre gyakrabban vezet természeti katasztrófákhoz, így lavinákhoz és áradásokhoz;

F.  mivel a makroregionális stratégiák célja, hogy meghatározzák az erőforrásokat és kihasználják a régiók közös fejlesztési potenciálját;

G.  mivel a makroregionális stratégiák a többszintű kormányzás olyan modelljét kínálják, amelyben a stratégiák csak a helyi, regionális és nemzeti szintű érdekelt felek bevonása mellett lehetnek sikeresek; mivel kölcsönös együttműködést kell ösztönözni a különböző makrorégiók között annak érdekében, hogy politikájuk jobban összhangban legyen az európai célokkal;

H.  mivel a makroregionális stratégiák hozzájárulhatnak a régió egészének javát szolgáló együttműködési hálózatok létrehozására irányuló, határokon átnyúló stratégiák és nemzetközi projektek kialakításához;

I.  mivel a regionális identitások, valamint a kulturális örökség – így elsősorban a népi kultúrák és az Alpok-régió népszokásai – fokozott védelmet érdemelnek;

J.  mivel az Alpok régiói által elfogadott, alulról építkező határozott megközelítés az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia (EUSALP) létrehozását eredményezte, amelynek célja az Alpok-régió egészét érintő közös kihívások eredményes kezelése;

K.  mivel az Alpok-régió jelentős szerepet játszik a tagállamok gazdasági fejlődésében, és számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt a városi és a környező külvárosi területeknek;

L.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó makrostratégia kb. 80 millió embert fog érinteni hét ország 48 régiójában, mely országok közül öt uniós tagállam (Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország és Szlovénia) és kettő nem uniós tagállam (Liechtenstein és Svájc);

M.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiának a környezeti fenntarthatóságot és a gazdasági fejlődést egy olyan természetes környezetvédelmi területen kell összehangolnia, amely egy fő idegenforgalmi célpont is egyben;

N.  mivel az Alpok egyes területeinek fő problémája az elnéptelenedés, és az Alpok-régió lakosainak többsége nem tudja magát fenntartani kizárólag a turizmusból, ezért tovább kell fejleszteni a mezőgazdaságot, az erdészetet, valamint az egyéb környezetbarát ágazatokat és szolgáltatásokat;

O.  mivel jelentős különbségek vannak a stratégia által érintett régiók között, és ezért mind a különböző régiók között (horizontálisan), mind az egyes régiókon belül (vertikálisan) koordinálni kell a politikákat és az ágazatokat;

P.  mivel az Alpok-régió egyedülálló földrajzi és természeti jellemzőkkel rendelkezik, és jelentős fejlődési lehetőségeket rejtő, összekapcsolt és tranzit makrorégiót alkot; mivel konkrét válaszokat kell adni a környezettel, a demográfiával, a közlekedéssel, a turizmussal, az energetikával, a szezonalitással és a többrétű tevékenységekkel kapcsolatos kihívásokra, és mivel az összehangolt területi tervezés jobb eredményeket hozhat és hozzáadott értéket teremthet az alpesi és az Alpokkal határos régiók területi kohéziójában;

Q.  mivel az Alpok-régió Európa „víztornya” és az Alpok elegendő vizet biztosít ahhoz, hogy nyáron kielégítse a hegyvidéki területek szükségleteinek akár 90 %-át; mivel a víz fontos a vízenergia, a mezőgazdasági területek öntözése, a fenntartható erdőgazdálkodás, a biológiai sokféleség és a táj megőrzése, valamint az ivóvízellátás biztosítása szempontjából; mivel alapvető fontosságú a vizek minőségének és a folyók alacsony vízállásának megőrzése az Alpokban, és megfelelő egyensúlyt kell találni a helyi lakosság érdekei és a környezet szükségletei között;

R.  mivel az Alpok-régiót határok szelik át, és e korlátok megszüntetése alapfeltétele a térségben folytatott együttműködésnek, a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásának és az ezzel járó gazdasági, szociális és környezeti kölcsönhatásnak; mivel az Alpok-régióra vonatkozó stratégia lehetőséget kínál a határokon átnyúló együttműködés megerősítésére, az emberek és a gazdasági tevékenységek között összeköttetéseket és hálózatokat hoz létre, és ezáltal megszünteteti a határok által képzett akadályokat;

S.  mivel a Bizottság az Alpok-régióra vonatkozó uniós stratégiáról szóló közleményében hangsúlyozza, hogy az Alpok környezeti örökségének megőrzése érdekében csökkenteni kell az Alpokon áthaladó közlekedés hatását, valamint azt, hogy fontos lenne egy olyan stratégia végrehajtása, amely a helyi lakosság számára egészségesebb és jobban megőrzött lakókörnyezet biztosítására irányul;

T.  mivel a személyek szabad mozgása alapvető jog, és előfeltétele – különösen a határmenti területeken – a gazdasági, társadalmi, területi és környezeti kohézióhoz kapcsolódó célkitűzések elérésének, az erőteljes és fenntartható versenyképesség megteremtésének, valamint a foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférésnek;

U.  mivel az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia területét a középpontjában található hegyvidéki és a nagyvárosi területeket is magában foglaló Alpok körüli terület alkotja, amelyek szoros kölcsönhatásokon és funkcionális kapcsolatokon keresztül összeköttetésben állnak egymással, és együttesen befolyást gyakorolnak a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésre;

V.  mivel ez a megőrzött ökoszisztémákkal és szolgáltatásokkal rendelkező régió – a régió kulturális és természeti örökségének figyelembe vételével – számos gazdasági tevékenységhez biztosíthat alapot, a mezőgazdaságra, az erdészetre, a turizmusra és az energiatermelésre helyezett hangsúllyal;

W.  mivel az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiája első, hegyvidéki területeket érintő makroregionális stratégiaként mintaként és inspirációként szolgálhat az Unió más hegyvidéki területei számára;

X.  mivel a korábbi uniós makroregionális stratégiák igazolták az ilyen típusú együttműködés sikerét, és hasznos tapasztalatként szolgáltak új makroregionális stratégiák kidolgozásához;

Általános megjegyzések és kormányzás

1.  üdvözli a Bizottságnak az Európai Unió Alpok-régióra vonatkozó stratégiájáról szóló közleményét és az ahhoz kapcsolódó cselekvési tervet; úgy véli, hogy ez a lépés az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzésével összhangban a régió fejlődése felé mutat; megjegyzi, hogy a stratégia és a cselekvési terv jelentős szerepet játszhat a régió elnéptelenedésének megakadályozására irányuló törekvésben, különösen, ha fiatalok elvándorlásáról van szó;

2.  kiemeli a gazdasági, szociális és környezetvédelmi érdekeket összehangoló Alpesi Egyezmény végrehajtása során szerzett értékes tapasztalatokat; felhívja a részt vevő országokat, hogy tartsák tiszteletben az elért megállapodásokat, és tartsák fenn a fenntartható fejlődés és az Alpok védelme tekintetében tett szigorú kötelezettségvállalásaikat;

3.  üdvözli, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) esetleges jelentős forrásokat, továbbá az eszközök és technikai lehetőségek széles tárházát biztosítják a stratégia számára; nagyobb szinergiákat sürget az esb-alapok és a stratégia pillérei szempontjából fontos más alapok és eszközök – különösen a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a LIFE program, a kkv-kat célzó COSME program, az Interreg Alpesi térség program és az Európai Stratégiai Beruházási Alap – közötti koordináció és komplementaritások elősegítése érdekében, amelyek tekintetében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy az Alpok-régió sajátos kihívásaira irányuló egyes pályázati felhívások milyen hozzáadott értéket biztosíthatnak;

4.   felhívja a Bizottságot és az európai strukturális és beruházási alapok programjainak előkészítéséért, irányításáért és végrehajtásáért felelős nemzeti, regionális és helyi szerveket, hogy hangsúlyozzák a makroregionális projektek és intézkedések jelentőségét; az együttműködés fokozását várja el az Alpok-régióban szerepet játszó említett európai uniós politikák, programok és stratégiák összehangolása révén, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze az érintett programok gyakorlati alkalmazását az átfedések elkerülése, valamint a kiegészítő jelleg és a hozzáadott érték maximalizálása érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a követendő eljárás teljes átláthatóságának biztosítása érdekében tegye könnyen hozzáférhetővé a fontos dokumentumokat az európai polgárok és az intézmények számára;

5.  ismételten hangsúlyozza a „három nem” elvének fontosságát, mivel a makrorégiók olyan keretek, amelyek az együttműködési kezdeményezések hozzáadott értékére és a különböző uniós finanszírozási eszközök közötti szinergiákra épülnek;

6.  felhívja a tagállamok illetékes hatóságait és a részt vevő régiókat, hogy – lehetőség szerint – mind nemzeti, mind regionális szinten hangolják össze politikáikat és a finanszírozási módokat az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia intézkedéseivel és célkitűzéseivel, és hogy módosítsák elfogadott operatív programjaikat az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia keretében a jövőben megvalósuló projektek megfelelő végrehajtásának, illetve annak biztosítása céljából, hogy az irányító hatóságok kellően figyelembe vegyék az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia prioritásait az operatív programok végrehajtásakor (pl. külön erre a célra közzétett pályázati felhívások, bónuszpontok vagy költségvetési források erre a célra történő rendelése révén); a makroregionális megközelítés 2020 utáni időszakra vonatkozó kohéziós politika reformját megelőző megerősítésére szólít fel, valamint hangsúlyozza az integrált makroregionális projektek és intézkedések fontosságát;

7.  felhívja az EBB-t, hogy a Bizottsággal együttműködve vizsgálja meg az Alpok-régióra vonatkozó beruházási terv elkészítésének lehetőségét, amely lehetővé tenné az állami és magánforrásokból származó finanszírozás igénybevételét; kéri a régió számára olyan csővezetékprojekt létrehozását, amely vonzza a befektetőket; ebben az összefüggésben ösztönzi a Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EBB) és a részt vevő országokat, hogy aknázzák ki az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kínálta lehetőségeket a régióban a makroregionális szintű fenntartható fejlődés, a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás megvalósítása céljából;

8.   hangsúlyozza, hogy megfelelő tájékoztató kampányokat kell tartani az alpesi régióra vonatkozó uniós stratégiáról, és ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a stratégia megfelelő minőségű legyen, valamint hogy annak céljait és eredményeit megfelelően kommunikálják valamennyi szinten, többek között határokon átnyúló módon és nemzetközi szinten is; az uniós makroregionális stratégiák végrehajtása tekintetében felhív az összehangolás és a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására, különösen a természeti és a kulturális örökség kezelése terén, hogy ezáltal fenntartható idegenforgalmi lehetőségeket hozzanak létre;

9.  az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia irányító testületeit támogató makroregionális szintű végrehajtási struktúra létrehozására hív fel, melyet a Bizottsággal, a tagállamokkal és a régiókkal együttműködve, és velük egyetértve kell kialakítani; üdvözli továbbá a Parlamentnek az irányító szerveiben való képviseletét, és úgy véli, hogy a Parlamentet be kell vonni a stratégia végrehajtásának ellenőrzésébe;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy játsszon aktív szerepet az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtási szakaszában; úgy véli, hogy a tagállamok és régiók mellett – megosztott irányítás alapján, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvét tiszteletben tartva – a Parlamentet is be kell vonni a stratégiához kapcsolódó projektek tervezésének és megvalósításának minden szakaszába, hogy biztosított legyen többek között a közigazgatási szerv részéről a helyi és a regionális érdekelt felek, a gazdasági és a szociális partnerek, valamint a makrorégió civil társadalmát képviselő szervezetek tényleges részvétele, továbbá a megfelelő koordináció az Unió által támogatott más stratégiákkal és finanszírozási formákkal;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtását objektív kritériumok és mérhető indikátorok alapján;

12.  támogatja az Alpok-régió vidéki és városi területein történő stratégiai tervezést, a hálózatépítés és a közös célkitűzések koherens, összehangolt és integrált szakpolitikai keretben történő előmozdítása céljából (pl. a megújuló energiaforrások, a jólét, a logisztika, illetve a vállalati és szociális innováció vonatkozásában); ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását, például a fenntartható idegenforgalomról a régiók között, valamint más létező makroregionális stratégiákban;

13.  sürgeti a helyi és a regionális hatóságokat, hogy a döntéshozatali eljárások tekintetében a helyi civil és regionális társadalommal együtt vállaljanak vezető szerepet az irányító szerveiben, illetve a stratégia operatív, technikai és végrehajtási szerveiben, teljes mértékben tiszteletben tartva a szubszidiaritás, továbbá a többszintű kormányzás elvét;

14.  úgy véli, hogy a beruházásokat a régió teljes népességének az egészségügyi ellátáshoz és az elsősegélyt és sürgősségi segélyt nyújtó egységekhez való egyenlő és hatékony hozzáférésére kell irányítani, különösen a vidéki területeken, az elnéptelenedés elkerülése érdekében;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy kétévente nyújtson be egy objektív kritériumokon és mérhető mutatókon alapuló jelentést a Parlamentnek és a Tanácsnak az Alpok-régióra vonatkozó európai uniós stratégia végrehajtásáról működésének, valamint a növekedés, a munkahelyek, az egyenlőtlenségek csökkentése és a fenntartható fejlődés tekintetében jelentett hozzáadott értékének értékelése érdekében;

16.  kéri a részt vevő országokat, hogy a környezet figyelembevételével folytassák az energiaellátási források diverzifikálására irányuló erőfeszítéseiket; hangsúlyozza azon, meglévő vízerőművi infrastruktúra fenntarthatóságának, versenyképességének és korszerűsítésének szükségességét, amelyet nagyon korai szakaszban fejlesztettek, úgy, hogy közben figyelembe veszik, hogy a vízerőművi infrastruktúrák milyen hatásokat gyakorolhatnak a környezetre és a geológiai állapotra, továbbá szükségesnek tartja a kisebb (mini-, mikro- és piko-) erőművek előmozdítását; hangsúlyozza, hogy az integrált vízkészlet-gazdálkodás és -védelem az Alpok fenntartható fejlődésének egyik kulcsa, és ezért a helyi lakosságnak képesnek kell elköteleződnie a vízenergia és az általa létrehozott hozzáadott érték felhasználására; sürgeti a részt vevő országokat, hogy járuljanak hozzá jól működő hálózatok kialakításához a makrorégióban az energiaellátás biztonságának biztosítása és a határon átnyúló együttműködés bevált gyakorlatainak cseréjére vonatkozó struktúrák kialakítása érdekében;

17.  hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a társadalmi dimenziót egy olyan növekedési modell kialakítására való törekvés biztosítása érdekében, amely képes biztosítani a fenntartható növekedést, a társadalmi befogadást és a szociális védelmet mindenki számára, különösen a határ menti területeken; ebben az összefüggésben, kiemeli, hogy prioritásokat kell meghatározni és intézkedéseket kell hozni a megkülönböztetés valamennyi formája ellen;

18.   emlékeztet arra az alapelvre, hogy garantálni kell a közszolgáltatásokhoz való általános hozzáférést az Unió egész területén, elsősorban az oktatás, az egészségügyi ellátás, a szociális szolgáltatások és a mobilitás terén, különös figyelmet fordítva a fogyatékossággal élő személyek szükségleteire; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a részt vevő országok támogassák az Alpok-régióban a közszolgáltatások nyújtására irányuló alternatív és innovatív megoldásokat, beleértve a helyi és regionális igényekhez igazodó, személyre szabott szolgáltatásokat is; ezzel kapcsolatosan felhívja a részt vevő országokat, hogy dolgozzanak ki ösztönzőket a köz- és magánszféra közötti partnerségek fejlesztésére; emlékeztet azonban a mindenkit megillető minőségi közszolgáltatások megfizethetőségének és elérhetőségének elvére;

19.   aggodalmának ad hangot az Alpok-régió bizonyos részein található ökoszisztémák pusztulása és a természeti katasztrófák veszélye miatt; hangsúlyozza, hogy a természeti katasztrófakockázat kezelésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiákat teljes körűen kell alkalmazni; kiemeli, hogy közös készenléti tervek kidolgozására és végrehajtására van szükség a határokon átnyúló szennyezés problémájának kezelésére; gyorsreagálású közös csapatok felállítására szólít fel a természeti katasztrófák (földcsuszamlás, hegyomlás és áradás) által veszélyeztetett idegenforgalmi területeken; ezzel összefüggésben rámutat, hogy javítani kell az uniós polgári védelmi mechanizmus előmozdításán;

Munkahelyek, gazdasági növekedés és innováció

20.  elismeri, hogy az Alpok-régiók a hatalmas kiterjedésű természetes tájakkal, valamint a magasan fekvő területektől az alacsonyan fekvő, sőt a Földközi-tenger partjáig terjedő ökoszisztémák rendkívüli változatosságával egy olyan környezeti örökséggel rendelkeznek, amelyet meg kell őrizni, ily módon lehetővé téve a természet és az emberek együttélésén alapuló gazdasági térség és bioszféra kialakulását; rámutat a gazdálkodási és más gazdasági tevékenységek közötti aktív szinergikus együttműködés szükségességére a védett területeken (Natura 2000 terület, nemzeti parkok, stb.) az integrált turisztikai termékek kifejlesztésének érdekében, valamint kiemeli a hegyvidéki régiók egyedülálló élőhelyei megőrzésének és védelmének fontosságát.

21.  kiemeli a stratégia által munkaerőpiacának fejlesztése szempontjából megnyíló azon lehetőségeket, amelyeket különböző jelentős mértékű határokon átnyúló ingázás jellemez; úgy véli, hogy a munkaerő képzettségi szintje javításának és a zöld gazdaságban az új munkahelyek teremtésének az Alpok-stratégia beruházási prioritásainak részét kell képeznie; hangsúlyozza azonban, hogy a mezőgazdaság, az idegenforgalom, a kereskedelem, a kézműipar- és a gyártás területén tevékenykedő kis- és középvállalkozások – gyakran családi vállalkozások, mint például a kis mezőgazdasági üzemek és kis feldolgozó vállalkozások – állnak az Alpok-régió gazdasági tevékenységeinek középpontjában, és ezzel az élőhely és a kulturális- és természeti környezet gerincét, valamint a foglalkoztatás fő forrását alkotják az Alpokban; hangsúlyozza a gazdasági tevékenységek és a foglalkoztatási lehetőségek további diverzifikálásának szükségességét az Alpok-régióban;

22.  hangsúlyozza, hogy kiemelt területként kell kezelni a digitális infrastruktúrákba történő beruházást, és a nagy városi központoktól távol eső területek lakossága számára gyors és hatékony hozzáférést kell biztosítani a szélessávú internethez, és ezáltal olyan digitális és online szolgáltatásokhoz, mint például az e-kereskedelem, valamint a digitális piaci csatornák, a távmunka és egyéb lehetőségek igénybe vétele, és – amennyiben lehetséges – elő kell segíteni egyúttal a fizikai helyváltoztatást nem igénylő alternatív megoldásokat;

23.  úgy ítéli meg, hogy az innováció és az intelligens szakosodási stratégiákra alapuló és a meglévő uniós forrásokból (pl. ERFA, ESZA, COSME, Horizont 2020 vagy Erasmus +) finanszírozott, a gazdaság kulcsfontosságú területein alkalmazott új technológiák használata segíthetnének minőségi munkahelyeket teremteni az olyan stratégiai ágazatokban, mint az élettudományok, a biogazdaság, az energiaügy, a biotermékek, az új anyagok vagy az e-szolgáltatások területe; emlékeztet arra, hogy erőteljes támogatást kell nyújtani a kis- és középvállalkozások számára, ami megfordíthatja az Alpok-régió bizonyos területein jelenleg tapasztalt elnéptelenedési tendenciát;

24.  felhívja az alpesi térséghez tartozó tagállamok és régiók illetékes hatóságait, hogy folytassanak párbeszédet az Európai Bizottsággal azzal a céllal, hogy megvizsgálják, hogy a következő programozási időszakban megvalósítható-e egy – az EUMSZ 185. cikkén alapuló – közös program, amely támogatja az Alpok területe kutatási és innovációs tevékenységeinek integrációját az intelligens szakosodási stratégiákba épített integrált európai értékláncok keretében;

25.  ösztönzi az állami és a magánvállalkozások, az egyetemek, a kutatóintézetek és más fontos érdekelt felek közötti klasztereket és együttműködést, az innováció, illetve az alpesi és az Alpok-széli területek közötti szinergiák kiaknázásának lehetővé tétele céljából; úgy véli, hogy a hatékonyabb és eredményesebb beruházások szavatolása érdekében a tervezett fellépéseknek a nemzeti és regionális kutatásokra és az intelligens regionális szakosodásra vonatkozó innovációs stratégiákra kell épülniük;

26.  elismeri, hogy az Alpok régióra vonatkozó európai uniós stratégia sikere szempontjából nagy jelentőséggel bír, hogy a kulturális és kreatív ágazatban működő egyesületek és intézmények, illetve mikrovállalkozások és kkv-k számára projekteket dolgozzanak ki, mivel ezek erőteljes befolyást gyakorolnak a beruházásra, a növekedésre, az innovációra és a foglalkoztatásra, illetve a kulturális és nyelvi sokszínűség megmentésének és támogatásának területén játszott alapvető szerepük miatt;

27.  hangsúlyozza, hogy az Alpokra vonatkozó makroregionális stratégiának nem csak a hagyományos gazdasági tevékenységi formák, így például a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás és a kézműves tevékenységek megőrzését, fenntartását és adott esetben alkalmazkodását kell biztosítania, de az innováció, illetve az ezen a területen születő új kezdeményezések – többek között az Unió InnovFin eszköze révén történő – fejlesztésének ösztönzését is; rámutat annak szükségességére, hogy a kis- és középvállalkozások számára könnyebb hozzáférést kell biztosítani a támogatáshoz és a finanszírozáshoz, szem előtt tartva a munkahelyteremtésben betöltött szerepüket;

28.  hangsúlyozza, hogy a tágabb térség idegenforgalmának további fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a régiók közötti, különösen a határokon átnyúló együttműködés; ösztönzi a meglévő természeti és kulturális örökségre, a fenntarthatóságra és az innovációra épülő idegenforgalmi stratégiák kidolgozását; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a különböző alpesi hagyományok és szokások társadalmi, kulturális és gazdasági dimenzióját, fenntartva azok sokszínűségét;

29.  megállapítja, hogy a ragadozó madarak és emlősök Alpok-régiókba történő visszatelepítése nemzeti és helyi szinten valósul meg, miközben e fajok nem ismerik a közigazgatási határokat, és migrációjuk határokon átnyúló természetes jelenség; a ragadozó madarak és emlősök visszatelepítéséhez kapcsolódó összeférhetetlenségek elkerülése érdekében kéri a tagállamokat, hogy törekedjenek a különböző hatóságok közötti jobb koordinációra, valamint arra, hogy a haszonállatok és a legelő állatok állománygazdálkodásának és az állatok védelmének javítása érdekében az Alpok-régióra vonatkozó stratégia részeként és az Alpesi Egyezmény nagyragadozók, vadon élő patások és a társadalom platformjával összefüggésben fokozzák az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét;

30.  támogatja az idegenforgalmi kínálat változatosabbá tételét a regionális adottságokhoz alkalmazkodó és az olyan regionális forrásokat kihasználó kínálatok fejlesztésével, mint például az idegenforgalmi témaparkok és tematikus útvonalak, az étel- és borturizmus, a kulturális, illetve a gyógy- és sportturizmus, az idegenforgalmi szezon meghosszabbítása érdekében, egyúttal enyhítve az infrastruktúrára nehezedő nyomást, az idegenforgalmi ciklusban az egész éves foglalkoztatás megvalósításával, és támogatva a falusi turizmust, melynek célja, hogy a forgatagtól távol eső szállodák falusi és természetvédelmi tevékenységei odavonzzák a látogatókat, valamint megerősítsék az idegenforgalmi célpontok versenyképességét és fenntarthatóságát; támogatja az éghajlatváltozáshoz és a környezetvédelemhez jobban alkalmazkodó új idegenforgalmi tevékenységek előmozdítását; hangsúlyozza a hegyimentő szogálatok támogatásának és koordinációjuk továbbfejlesztésének szükségességét;

31.  támogatja az iskolai szünetek és az ehhez kapcsolódó nyaralások és egyéb utazások időben egyenletes elosztása révén a közlekedési infrastruktúra tehermentesítését elősegítő intézkedéseket, az úthasználati díjak intelligens kialakítását, valamint az az idegenforgalmi szolgáltatók által a csúcsidőszakokban, illetve -időkben biztosított ösztönzőket;

32.  emlékeztet arra, hogy gazdasági szempontból mennyire fontos a „szelíd” és fenntartható idegenforgalmi tevékenységeknek az egész Alpok-régióban – többek között a tóparti és fürdővárosokban – történő fejlesztése; a tagállamokat is a kerékpár és a vonat, illetve intermodális közlekedési szolgáltatások együttes használatára ösztönzi; a bevált gyakorlatok alapján rámutat az Unió által finanszírozott projektek részeként létrehozott idegenforgalmi platformokra;

33.  megjegyzi, hogy gyakran ugyanannak a személynek kell – esetenként határokon átnyúló módon – különböző tevékenységeket elvégeznie az év során; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy ösztönözzék az együttműködést a szakmai alap- és továbbképzést nyújtó szervek között; hangsúlyozza azokat az előnyöket, amelyeket egy határokon átnyúló tanulásnak szentelt Erasmus+ program hozhatna létre;

Mobilitás és összeköttetés

34.  hangsúlyozza, hogy a részt vevő országok között javítani kell a közlekedési és energetikai összeköttetéseket, ideértve a helyi, regionális és határon átnyúló közlekedést, illetve a hátországgal való intermodális összeköttetéseket (a nagy konurbációkat is ideértve), a régió fejlődésének előmozdítása, lakosai életminőségének javítása és új lakosok idevonzása céljából is, ugyanakkor meg kell vizsgálni azt is, hogy a TEN-T hálózatok jobb megvalósítására irányuló globális cél elérése érdekében a már meglévő hálózatokat helyre lehet-e állítani és/vagy fejleszteni; hangsúlyozza az intelligens infrastruktúra-építés fontosságát; úgy véli, hogy az újonnan épített infrastruktúráknak valódi „technológiai folyosókká” kell válniuk, amelyeken belül ki kell építeni az összes „különálló infrastruktúrát”, úgymint az elektromos, a telefon-, a széles sávú és ultraszéles sávú internetvezetékeket, a gázvezetékeket, az optikai hálózatokat, a vízvezetékeket stb.;

35.  felszólít az alpesi közlekedés- és környezetvédelmi politika jövőbeli tervezésének és végrehajtásának holisztikus megközelítésére; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a közúti forgalom vasúti forgalomra való átállását szolgáló modális váltást, különösen a teherforgalom terén, és kéri a Bizottságot, hogy támogassa ezt az átállást; ezzel összefüggésben szorgalmazza, hogy a közúti közlekedésből származó bevételeket a hatékony és környezetbarát személy- és vasúti áruszállítás megvalósításának és fejlesztésének előmozdítására, valamint a zaj- és levegőszennyezés csökkentésére használják fel, és megemlít olyan területekkel kapcsolatos lehetséges projekteket, mint a közlekedésszervezés, technológiai innováció, interoperabilitás, stb.; felhív továbbá az Alpok-régió meglévő infrastruktúrájának bővítésére, beleértve az intermodális és interoperábilis minőségi rendszereket; hangsúlyozza, hogy a régió összes lakosa számára biztosítani kell az összeköttetést és hozzáférhetőséget;

36.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési útvonalakat össze kell kapcsolni Európa más részeivel és a TENT-T folyosókkal, biztosítva egyúttal a már meglévő infrastruktúrák optimális kihasználását; emlékeztet arra, hogy a hegyvidéki terep továbbra is akadályozza, hogy az európai polgárok közelebb kerüljenek egymáshoz, és hogy az Unió elkötelezte magát a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra finanszírozásának növelése iránt; kéri ezért a részt vevő országokat is, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a fenntartható és inkluzív kiegészítő projektek végrehajtására és tervezésére, valamint a jelenlegi TEN-T hálózat összekötésére és fejlesztésére;

37.  felhívja a figyelmet arra, hogy a hegyvidéki területeken belül és a hegyvidéki és az azokat övező területek között hiányoznak a működő, nem környezetszennyező összeköttetések; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kohézió és az életminőség javítása érdekében regionális és helyi szinten segítsék elő – különösen a vasúti hálózat terén – a tiszta, karbonszegény és jobb összeköttetéseket; ösztönzi és támogatja az Alpok-régióban való letelepedést;

38.  felkéri a makroregionális stratégiában részt vevő országokat, hogy vegyék figyelembe a határ menti munkavállalók sajátos helyzetét, és dolgozzanak ki megállapodásokat az Alpok-makrorégió határ menti munkavállalói számára;

39.  támogatja a helyi közlekedés igény szerinti innovatív formáinak – mint például az intelligens közlekedési információk, a közlekedésszervezés, a közlekedési információtechnológia, valamint a multimodalitás – fejlesztését, figyelembe véve a régióközi tevékenységmegosztásban e területen rejlő lehetőségeket is;

40.  hangsúlyozza, hogy a hegyvidéki területeken belül nincsenek működő digitális összeköttetések; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a regionális és helyi szintű összeköttetések javítását e területeken az életminőség javítása, az új tevékenységek kialakítása és a munkahelyteremtés előmozdítása, továbbá a visszatelepülés ösztönzése céljából;

41.  hangsúlyozza, hogy beruházásokat kell végezni a hegyvidéki területeken, hogy le lehessen küzdeni a piac azon hiányosságát, hogy nem képes digitális összeköttetéseket biztosítani e területeken; hangsúlyozza a teljes és minden területet lefedő szélessávú internet-hozzáférés jelentőségét a hegyvidéki régiókban is, a távoli települések és gazdasági területek hosszú távú életképességének biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen konkrét javaslatokat a probléma megoldására;

Környezetvédelem, biológiai sokszínűség, éghajlatváltozás és energia

42.  hangsúlyozza a biológiai sokféleség védelmének és megerősítésének fontosságát az Alpok-régióban; közös erőfeszítéseket kér a biológiai sokféleség megóvását és fenntartását célzó innovatív intézkedések bevezetésére, valamint sürgeti a nagyragadozók szerepének alapos vizsgálatát és kiigazítási intézkedések esetleges meghozatalát, valamint az uniós vívmányoknak a környezet és a biológiai sokféleség, a talaj és a víz védelme tekintetében történő maradéktalan megfelelése mellett; hangsúlyozza, hogy minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a már meglévő jogalkotási kezdeményezések megkettőzésének elkerülése érdekében;

43.   kiemeli, hogy az Alpok-makrorégió hatalmas lehetőségeket kínál az innovatív megoldások területén, amelyek révén a régió a körforgásos gazdaság egyedülálló kísérleti laboratóriumává válhat; a 2017-es európai költségvetési eljárásba egy kísérleti projektet tervez, amely feltérképezi a térségben rejlő lehetőségeket a körforgásos gazdaságra vonatkozó konkrét stratégiák kidolgozása érdekében, többek között a termelés, a fogyasztás és a hulladékgazdálkodás területén;

44.   hangsúlyozza, hogy elő kell segíteni a saját termelésű energiát, fejleszteni kell az energiahatékonyságot, és támogatni kell a régió leghatékonyabb megújuló energiaforrásainak fejlesztését a vízenergiától kezdve a nap- és szélenergián keresztül a geotermikus energiáig, valamint az Alpokra jellemző megújuló energia formáinak fejlesztését; megjegyzi a fűtési ágazatban használt különböző típusú égéstermékek használatából származó, levegőminőségre gyakorolt hatást; támogatja a jelenlegi erdőterületek csökkentése nélküli fenntartható fakitermelést, ami fontos a hegyvidéki ökoszisztémán belüli egyensúly és a lavinák, földcsuszamlások és áradások elleni védelem tekintetében;

45.  hangsúlyozza annak sürgős szükségességét, hogy új stratégiákat kell kialakítani a közegészségügyi aggályokat felvető levegőszennyezés, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljából, különösen a makrorégió iparosodottabb és sűrűbben lakott területein, azonosítva egyúttal a szennyezés meglévő forrásait és szorosan nyomon követve a szennyező kibocsátásokat; felhívja tehát a tagállamokat hogy a párizsi COP21 konferencia céljaival összhangban dolgozzanak ki fenntartható közlekedési politikákat, és támogassák a teljes Alpok-makrorégióban az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzését és fenntartását;

46.   kiemeli az energiaszállítási infrastruktúrák fontosságát, és támogatja az intelligens energia-elosztási -tárolási és -továbbítási rendszereket, valamint a villamosenergia- és gáztermelési és -szállítási energetikai infrastruktúrába való beruházást a TEN-E hálózatnak megfelelően az energiaközösségi érdekű projektek listáján szereplő konkrét projektek megvalósításával; hangsúlyozza a helyi, mindenekelőtt pedig a megújuló energiaforrások kihasználásának fontosságát az importfüggőség csökkentése érdekében; felszólít a decentralizált/saját előállítású energiatermelésre és az energiahatékonyság javítására valamennyi ágazatban;

47.  sürgeti a részt vevő országokat, hogy erőiket egyesítve valósítsák meg a területfejlesztést és az integrált területgazdálkodást a régió különböző érdekelt feleinek (nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a kutatói közösség, a nem kormányzati szervezetek stb.) bevonásával;

48.  kéri a Világ Gleccsereit Megfigyelő Szolgálat keretében végzett együttműködés és tevékenységek további megerősítését, figyelemmel a Párizsban megrendezett COP21 konferencia legutóbbi határozataira és az ezek alapján követendő stratégiára;

49.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a hőmérséklet emelkedése komoly veszélyt jelent a nagy magasságban élő fajok túlélése szempontjából, és hogy a gleccserek olvadása is további aggodalomra okot adó tényező, mivel jelentős hatást gyakorol a felszín alatti vízkészletre; széles körű nemzetközi terv kidolgozására szólít fel a gleccserek olvadása és az Alpok egészét érintő éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében;

50.  kéri a részt vevő országokat, hogy továbbra is törekedjenek az energiaellátási források diverzifikálására és a rendelkezésre álló megújuló energiaforrások – úgymint a nap- és a szélenergia – fejlesztésére az energiatermelés összetételén belül; hangsúlyozza a vízerőművek fenntarthatóságát és versenyképességét; sürgeti a részt vevő országokat, hogy járuljanak hozzá jól működő villamosenergia-hálózatok kialakításához a makrorégióban;

51.  hangsúlyozza, hogy az energiaforrások diverzifikálása nem csupán a makrorégió energiabiztonságát növeli, hanem fokozza a versenyt is, ami a régió gazdasági fejlődése szempontjából is komoly előnyökkel jár;

o
o   o

52.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, illetve az Alpok régióra vonatkozó európai uniós stratégiában részt vevő országok (Franciaország, Olaszország, Svájc, Liechtenstein, Ausztria, Németország és Szlovénia) kormányainak és nemzeti és regionális parlamentjeinek.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 303. o.
(4) HL C 32., 2016.1.28., 12. o.
(5) HL C 19., 2015.1.21., 32. o.
(6) HL C 349. E, 2013.11.29., 1. o.
(7) HL C 55., 2016.2.12., 117. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat