Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 8. cikkére,

–  tekintettel az uniós választási megfigyelő missziónak a 2014. évi tunéziai parlamenti és elnökválasztásokról szóló végleges jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának „Tunéziai börtönök; nemzetközi normák kontra a valóság” című, 2014. márciusi jelentésére és a tunéziai Igazságügyi Minisztérium tisztviselőinek nyilatkozataira,

–  tekintettel a Tunéziára vonatkozó, 2014–2015 közötti időszakra szóló egységes uniós támogatási keretre, amelyet a C(2014)5160 bizottsági határozat módosításával 2016 végéig terjesztettek ki,

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. november 18-i jelentésre (JOIN(2015)0050),

–  tekintettel arra, hogy Tunézia 2015. december 1-jén társulási megállapodást írt alá a Horizont 2020 programmal a kutatás és innováció területén,

–  tekintettel az EU és Tunézia közötti szabadkereskedelmi megállapodásról folytatandó tárgyalások megnyitásáról szóló, 2016. február 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések Tunézia esetében történő bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetről szóló, 2016. március 10-i álláspontjára(3),

–  tekintettel a Tunéziai Köztársaságra vonatkozó sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedések bevezetéséről szóló (EU) 2016/580, 2016. április 13-i európai parlamenti és tanácsi rendelet(4) 2016. április 19-i hatálybalépésére,

–  tekintettel az EU–Tunézia Társulási Tanácsnak az EU–Tunézia cselekvési terv (2013–2017) végrehajtására vonatkozó 2015. március 17-i ajánlására, illetve az EU–Tunézia Társulási Tanács 2016. április 18-i együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel Tunézia 2016–2020 közötti időszakra szóló stratégiai fejlesztési tervére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0249/2016),

A.  mivel Tunézia az európai szomszédságpolitika keretében az EU prioritást élvező országai közé tartozik;

B.  mivel a békés demokratikus átalakulás folyamata Tunéziában sikeres példát mutat az arab világban, és megerősítése döntő fontosságú az egész régió stabilitása szempontjából, ennek egyenes következményeként pedig Európa biztonsága szempontjából is;

C.  mivel a Nobel-békedíjat 2015-ben a Tunéziai Nemzeti Párbeszéd Kvartett kapta „a tunéziai pluralista demokrácia kiépítésében való meghatározó részvételének” elismeréseként;

D.  mivel Tunézia jelenleg nehéz társadalmi-gazdasági helyzetben van, a líbiai körülmények miatt pedig biztonsági problémákkal is szembe kell néznie; mivel a tunéziai gazdaság alapvető alkotóelemét jelentő idegenforgalmat ezek a körülmények és az országra irányuló terrorista támadások súlyosan érintik;

E.  mivel a tunéziai gazdaság nagymértékben függ a külföldi befektetésektől, az idegenforgalomtól és a termékek EU-ba irányuló exportjától, és mivel egy gazdaság csak akkor tud virágozni, ha a demokrácia fejlődhet;

F.  mivel a 2011. évi tömeges demonstrációk egyik fő oka a munkahelyek és a lehetőségek hiánya volt, és mivel számos probléma mind a mai napig sújtja a lakosságot a fiatalok nagyarányú munkanélküliségére való tekintettel;

G.  mivel olyan valódi partnerséget kell kialakítani, amely a Földközi-tenger mindkét partján élő lakosság érdekeit figyelembe veszi, és amely különösen a tunéziai társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését tartja szem előtt;

H.  mivel a Ben Ali-rezsim vége és a demokratikus folyamat megszilárdítása azt jelenti, hogy az EU a stabilitásra vonatkozó célkitűzés elérésének egyik eszközeként, e fontos partner érdekeinek és prioritásainak fokozottabb figyelembe vételével javíthatja a Tunéziával folytatott politikai párbeszédet;

I.  mivel az Európai Uniónak és tagállamainak továbbra is kötelezettséget kell vállalnia a Tunézia népével és kormányával való együttműködés mellett a közös érdekek – többek között a kereskedelem, a befektetések, az idegenforgalom, a kultúra és a biztonság – előmozdítása érdekében;

J.  mivel az albizottságok szervezésével összefüggésben Tunéziában háromoldalú párbeszédet kezdtek a hatóságok, a civil társadalom szereplői és az EU képviselői között;

K.  mivel a sajtószabadság és a publikálás szabadsága a nyitott, szabad és demokratikus együttélés lényegi részét képezi;

L.  mivel Tunézia jelentős szerepet játszott a líbiai konfliktus szembenálló felei közötti megállapodás megkötésének előmozdításában;

M.  mivel a líbiai instabilitás és annak tovagyűrűző hatásai súlyosan fenyegetik Tunézia és az egész régió stabilitását; mivel Tunézia jelenleg jelentős létszámú, lakóhelyét elhagyni kényszerült, a líbiai instabilitás és erőszak elől menekülő líbiainak nyújt menedéket, ami terhet jelent a belső helyzet és az infrastruktúra szempontjából;

N.  mivel az elmúlt évben Tunéziát számtalan terrorista támadás érte; mivel Tunézia az Európai Unió kulcsfontosságú partnere a terrorizmus elleni küzdelemben;

O.  mivel nyugtalanítóan magas azoknak a tunéziai fiataloknak a száma, akiket az ISIS/DÁIS sikeresen toborzott, és mivel a kilátástalanság és gazdasági stagnálás miatt a fiatalok fogékonnyá válhatnak a szélsőséges csoportosulások csábítására;

1.  megújítja a tunéziai néppel és a 2011-ben megkezdett politikai átalakulási folyamat céljából kötött egyezségét; rámutat azokra a kihívásokra és fenyegetésekre, amelyekkel az ország a demokratikus átmenet megerősítése, a gazdasági és társadalmi prosperitása érdekében szükséges intézkedések meghozása, valamint a biztonságának garantálása során meg kell küzdenie; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy mozgósítsanak és jobban koordináljanak jelentős technikai és pénzügyi forrásokat Tunézia konkrét támogatására, kiemeli, hogy Tunézia támogatásfelvevő képességének, stabilitásának, demokráciájának, jó kormányzásának, a korrupció elleni küzdelemnek, valamint a régió gazdasági fejlődésének és foglalkoztatási helyzetének megerősítésére irányuló intézkedések nélkül a reformkilátások veszélybe kerülnek; éppen ezért az Európai Unió és Tunézia között érdemi, mélyreható és átfogó partnerség létrehozására hív fel;

2.  felszólítja a deauville-i partnerség résztvevőit, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat; úgy véli, hogy a tunéziai helyzet indokolttá teszi egy valódi „Marshall-terv” beindítását, megfelelő finanszírozással, a demokratikus átmenet megerősítése, valamint a gazdasági és társadalmi élet minden ágazata beruházásai és fejlesztése átfogó támogatásának érdekében, különösen a munkahelyteremtés és a megfelelő minőségű és mindenki számára hozzáférhető közszolgáltatások tekintetében; felszólít továbbá a civil társadalom támogatására irányuló törekvések konszolidálására is; aggodalmának ad hangot az átmeneti időszak instabilitását jellemző jelenlegi társadalmi-gazdasági és költségvetési nehézségek miatt, Tunéziának pedig feltétlenül végre kell hajtania a megfelelő reformokat a foglalkoztatás bővítése és a fenntartható és inkluzív növekedés megteremtése céljából; ebből adódóan elengedhetetlennek tartja, hogy a költségvetési hatóságok határozottan megnöveljék az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz Tunéziának címzett forrásait;

3.  kijelenti, hogy Tunéziának a lesújtó társadalmi és gazdasági helyzet ellenére megvalósuló, történelmi jelentőségű demokratikus átmenete a hagyományos intézkedéseken túlmutató, fokozottabb EU–Tunézia partnerséget tesz szükségessé;

4.  elismeri a Tunézia és szomszédai közötti jó együttműködést, amit az Algériával aláírt preferenciális kereskedelmi megállapodás és a helyi fejlődés elősegítését célzó, határokon átnyúló helyi bizottságok létrehozása, valamint a tunéziai és líbiai gazdaság közötti kapcsolatok létrehozása és a tunéziaiak lakóhelyüket elhagyni kényszerült líbiaiak iránti szolidaritása fémjelez; üdvözli e tekintetben a Líbiában a megbékélési folyamat terén történt előrelépéseket;

5.  emlékeztet arra, hogy a felülvizsgált európai szomszédságpolitika végrehajtása során tiszteletben kell tartani az emberi jogokat; felhív ellenőrző mechanizmusok létrehozására az alapvető szabadságok, a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása és más emberi jogi kérdések tekintetében, a civil társadalom teljes körű bevonása mellett;

6.  hangsúlyozza, hogy az integráció politikai folyamatának az Arab Maghreb Unió keretében történő újbóli elindítása különösen alkalmas eszköz lehet a biztonság megteremtésére és az együttműködés megerősítésére az egész régióban;

I – Politikai reformok és intézmények

7.  támogatja a demokratizálódási folyamatot, és rámutat, hogy társadalmi és gazdasági reformokra van szükség Tunéziában; hangsúlyozza, hogy fontos támogatni a tunéziai népképviseleti közgyűlést, tekintettel arra a helyzetre, amit a változékony regionális helyzet stabilitásának megerősítése és ezzel egyidejűleg a demokrácia elmélyítésére tett erőfeszítések jelentenek; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a népképviseleti közgyűlés nem rendelkezik megfelelő eszközökkel, ez pedig veszélyezteti jogalkotási szerepét, és lelassítja a sürgősen szükséges új jogszabályok megalkotását; támogatja a közgyűlést a képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítéseiben, többek között a személyzettoborzásban; támogatja a népképviseleti közgyűlés támogatásigényének felmérését, kéri a Parlament szervezeti egységeit, hogy fokozzák a népképviseleti közgyűlés számára biztosított kapacitásépítés-támogató tevékenységeket; javasolja, hogy a Parlament szervezzen legmagasabb szintű politikai találkozót, például egy „tunéziai hét” keretében, saját épületeiben, hogy elősegítse a parlamenti együttműködést;

8.  üdvözli az EU–Tunézia Parlamenti Vegyes Bizottság létrehozását, amely központi szerepet fog játszani és amely lehetővé teszi az Európai Parlament képviselőinek és a tunéziaiak rendszeres találkozását, valamint a demokráciáról, a jogállamiságról és közös érdeklődésre számot tartó bármely kérdésről szóló strukturált politikai párbeszéd fejlesztését; kiemeli, hogy a kereskedelmi tárgyalások megnyitása keretében a parlamenti vegyes bizottságnak fontos szerepet kell betöltenie a folyamatban lévő tárgyalások hatékony nyomon követésének biztosításában; felhív a népi képviselők közgyűlését támogató konkrét kezdeményezések elindítására más európai parlamenti bizottságokkal, például az állampolgári jogi bizottsággal közösen (a bel- és igazságügyi kérdések, a migrációs jogszabályok és a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés támogatására);

9.  üdvözli a Tunéziában megvalósult háromoldalú párbeszédet; felhív ennek folytatására és az EU és Tunézia közötti kétoldalú kapcsolatok valamennyi szempontjára történő kiterjesztésére, és különösen a civil társadalomnak az európai szomszédságpolitika módosításának végrehajtásába, illetve az EU és Tunézia közös prioritásaira vonatkozó tárgyalási folyamatba történő bevonásának biztosítására;

10.  megállapítja, hogy a Tunézia által végrehajtandó, leginkább problémás reformok egyike a közigazgatási reform; üdvözli, hogy a tunéziai kormány új módszereket vizsgál a prioritást élvező legfontosabb szakpolitikák meggyorsítására; úgy véli, hogy az európai és a tunéziai igazgatás közötti ikerintézményi együttműködés kedvezően járul hozzá a közigazgatási reformhoz; támogatja az IT-alapú megoldások alkalmazását az e-állam és az e-kormányzat kialakításához és fejlesztéséhez;

11.  üdvözli, hogy Tunézia tiszteletben tartja a gyülekezés szabadságára vonatkozó nemzetközi normákat, aminek köszönhetően az ország vezető szerepet játszik az arab világban a független civil társadalom megerősítésében; felszólít azon civil társadalmi csoportok, politikai pártok és szakszervezetek számára nyújtott technikai és kapacitásépítési támogatás folytatására, amelyeknek kulcsszerepet kell játszaniuk, és amelyek alapvető fontosságúnak bizonyultak a demokratikus átalakulás és az általános fejlődés, a kormányzat elszámoltathatósága és az emberi jogok tiszteletben tartásának – többek között a nők és gyerekek védelme, a nemek egyenlősége, valamint az üldöztetés és a megkülönböztetés valamennyi áldozata védelmének – ellenőrzése szempontjából; üdvözli ezen a területen az olyan, uniós finanszírozású egyedi programokat, mint a civil társadalmat támogató projekt (PASC), és az Európai Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Tunéziai Kvartett között a tunéziai és az európai civil társadalmak közötti kapcsolatok megerősítése céljából aláírt megállapodást; ösztönzi a civil társadalom és a közigazgatási szervek között a helyi fejlesztési prioritások – többek között a helyi beruházások – terén folytatott párbeszédet és együttműködést; felszólít az állampolgári ismeretek oktatása és a demokratikus kötelezettségvállalás előmozdítására;

12.  hangsúlyozza, hogy ki kell alakítani az állampolgársági kultúrát, és felhív olyan támogató környezet megteremtésére, amelyben biztosítják a civil társadalmi szervezetek döntéshozatali eljárásba történő bevonásához szükséges struktúrákat;

13.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és az EKSZ-nek meg kell adnia a 2016 októberére tervezett helyhatósági választásokhoz a szükséges támogatást, valamint biztosítaniuk kell egy uniós és európai parlamenti megfigyelő missziót, amennyiben a tunéziai kormány igényli, ahogyan erre már a 2014. évi parlamenti és elnökválasztáson is sor került; e tekintetben felszólít az önkormányzatok megerősített támogatására a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) keretében, valamint a tagállamok koordinálásával megvalósuló testvérvárosi projektek elősegítése révén;

14.  kéri a nemi szempontból kiegyensúlyozott politikák támogatását – többek között a családi állapotra vonatkozó törvénykönyv reformja révén, az örökléssel és a házassági jogokkal kapcsolatos kérdésekben a nők hátrány megkülönböztetésének felszámolása érdekében, a nők közéletben és magánszektorban történő fokozott részvétele érdekében, a tunéziai alkotmány 46. cikkében előírtak szerint; ösztönzi továbbá az új női vezetők mentorálására vonatkozó olyan programok kialakítását, amelyek támogathatják a döntéshozói pozíciókba történő bejutásukat; ajánlja, hogy Tunézia semmisítse meg a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményre vonatkozó általános nyilatkozatát;

15.  felszólít a fiatalok politikai életbe való bevonására, különösen a fiatalok helyhatósági választásokon történő részvételének előmozdítása szempontjából; üdvözli e tekintetben a fiataloknak szóló ismeretterjesztő/állampolgári ismeretek oktatására irányuló, uniós finanszírozású projektet; üdvözli a fiatalok helyhatósági választásokon való képviseletére vonatkozó jogalkotási rendelkezéseket; úgy ítéli meg, hogy a 2016. évi helyhatósági választások lehetővé teszik, hogy a fiatalok ismét aktívan bekapcsolódjanak a politikai átalakulás folyamatába;

16.  üdvözli az átmeneti igazságszolgáltatási rendszert; emlékeztet arra, hogy a tunéziai nép nagy reményeket fűz az átmenet folyamatához; sajnálatát fejezi ki magát az „Igazság és Méltóság” bizottságon belüli intenzív polarizálódás miatt; megállapítja, hogy a nemzeti egyeztetésnek és növekedésnek nem kellene egymásnak ellentmondó prioritásoknak lennie;

17.  felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy indítsanak programot az igazságszolgáltatási ágazat és a jogállamiság reformjának támogatása érdekében, a tunéziai alkotmány értékekeinek tiszteletben tartása mellett, többek között a Legfelsőbb Bírósági Tanács és az Alkotmánybíróság folyamatos létrehozásának technikai és pénzügyi támogatásával is; üdvözli a 2011-ben elfogadott uniós igazságügyi reformprogramot (PARJI), továbbá a 2014-ben elfogadott és csupán 15 millió euróval finanszírozott PARJ2 programot;

18.  a kormányt a kínzás megakadályozására irányuló intézkedések mielőbbi elfogadására hívja fel; ösztönzi Tunéziát a halálbüntetés megszüntetésére; aggasztja, hogy a tunéziai hatóságok több alkalommal is kínzást alkalmaztak olyan kiskorúakkal szemben, akiket terrorista szervezetekhez való csatlakozás szándékával gyanúsítottak;

19.  felszólítja Tunéziát, hogy sürgősen reformálja meg a szükségállapotról szóló 1978. évi törvényt, amelyet jelenleg az alkotmány alapvető rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva hajtanak végre;

20.  aggodalmának ad hangot a tunéziai börtönök túlzsúfoltsága, az élelmiszerhiány és a rossz higiénia, illetve e körülményeknek a foglyok alapvető jogaira gyakorolt hatása miatt; üdvözli a tunéziai büntetés-végrehajtási intézmény reformjára irányuló tunéziai–európai projektet, amelynek célja kisebb bűncselekmények tekintetében az alternatív szankcionálási rendszer megerősítése a szabadságvesztés-büntetés helyett;

21.  felszólít a büntetőjogi törvénykönyv reformjára, és különösen 230. cikkének visszavonására, amely három év szabadságvesztéssel bünteti a homoszexualitást és ellentétes a megkülönböztetésmentesség és a magánélet védelme alkotmányos elveivel; örömmel fogadja a jogszabályoknak a közelmúltban újakkal való helyettesítését, valamint a narkotikumokról szóló, 1992-52. törvény módosítását – mint a tunéziai jogalkotás nemzetközi standardokhoz közelítése céljából megfelelő lépéseket –, ami az elrettentés helyett a megelőzést részesíti előnyben, és olyan alternatív büntetési módokat hoz létre, amelyek a kábítószer-fogyasztók rehabilitálásának és újraintegrálásának kedveznek;

22.  felszólít a decentralizációs folyamat erősítésére és a régiók szerepének fokozására további helyi autonómiák létrehozása révén; támogatja az uniós tagállamokkal való, decentralizált megközelítést ösztönző partnerségeket (pl. képzések, kapacitásépítés e területen), valamint a tagállamok helyi önkormányzatai által működtetett decentralizált együttműködési projekteket, amelyek hozzájárulnak a tunéziai regionális és helyi kormányzás fejlesztéséhez, akárcsak az európai uniós városokkal és helyi közösségekkel ápolt partnerségeket és a bevált gyakorlatok cseréjét; felhív fokozottabb uniós támogatás nyújtására a régióbeli civil társadalom számára, a meglévő sikeres kezdeményezésekre építve;

23.  aggasztja, hogy nem sok előrelépés történt a büntető eljárásjogról szóló törvénykönyv, illetve a büntető törvénykönyv véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében történő általános módosítását illetően; aggasztja, hogy számos állampolgárt, többek között újságírókat és bloggereket helyeztek vád alá, illetve ítéltek szabadságvesztésre állami tisztviselők rapdalokban történő állítólagos hírnévrontására, megsértésére, illetve a közerkölcs megsértésére hivatkozva, amiért hangot adtak véleményüknek; üdvözli a tényt, hogy Tunézia csatalkozott a Freedom Online Coalition partnerséghez, és felszólítja az aktívabb részvételre;

24.  a sajtó és a média szabadsága, az offline és online szólásszabadság – különösen a bloggereké –, akárcsak a gyülekezési szabadság a demokrácia és a nyitott, pluralista társadalom alapvető elemei és elengedhetetlen pillérei; ösztönzi a bevált gyakorlatokra vonatkozó standardokat a médiaágazat területén, hogy az oknyomozó és sokrétű újságírás érvényesülhessen; elismeri a cenzúrázatlan internet-hozzáférés, valamint a digitális és közösségi média által teremtett lehetőségeket; üdvözli Tunézia élő, nyitott internetes médiakínálatát, ám felszólítja a tunéziai hatóságokat, hogy folytassák az alapvető technológiai infrastruktúrákba való beruházást és támogassák a digitális összeköttetéseket és műveltséget, különösen az ország legszegényebb területein; üdvözli a tájékoztatásról szóló új törvény 2016. márciusi elfogadását, amelynek célja a tájékoztatás szabadságához való jog, többek között pedig a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelme Tunéziában; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy az Audiovizuális Kommunikációs LEgfelső Hatóság (HAICA) és utódja, az Audiovizuális Kommunikációs Bizottság (ACA) uniós támogatást kap a médiareform támogatására létrehozott, folyamatban lévő 10 millió eurós programból;

25.  felszólítja az Európa Tanács Közgyűlését, hogy adja meg Tunéziának a „partner a demokráciáért” státuszt, amely jelentős lépés lehet a tunéziai parlamenti demokrácia és jogállamiság megszilárdításában;

II – Gazdasági és társadalmi fejlődés

26.  üdvözli a Bizottság 500 millió eurós makrogazdasági támogatási javaslatát és ennek a Tanács és a Parlament általi elfogadását;

27.  üdvözli az EU és Tunézia közötti, ambiciózus szabadkereskedelmi megállapodásra (DCFTA) vonatkozó tárgyalások megnyitását; emlékeztet arra, hogy az EU-nak ezeket a tárgyalásokat testre szabott technikai és pénzügyi támogatás mellett kell folytatnia; hangsúlyozza, hogy a piaci hozzáférési lehetőségek és a befektetési környezet javítására törekedve ennek a megállapodásnak nemcsak egyszerű kereskedelmi dimenziója van, és hozzá kell járulnia az európai standardoknak a környezetvédelem, a fogyasztóvédelem és a munkavállalói jogok védelme területére való kiterjesztéséhez, konszolidálva az ország demokratikus rendszerét, és felélénkítve gazdaságát; az Európai Bizottságot lépésről lépésre haladó megközelítés elfogadására, valamint annak biztosítására hívja fel, hogy ez a megállapodás kölcsönös előnyökkel járjon, kellőképpen figyelembe véve a két fél közötti jelentős gazdasági különbségeket; emlékeztet a Bizottságnak és a tunéziai kormánynak címzett ajánlásaira, amelyek értelmében egyértelmű és részletes eljárást kell megvalósítani a tunéziai és az európai civil társadalomnak a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások egészébe történő bevonására; felhív a konzultációs eljárás nyitottá és átláthatóvá tételére és arra, hogy fokozottabban figyelembe kell venni a tunéziai civil társadalom sokféleségét, a hasonló tárgyalások során alkalmazott bevált gyakorlatok alapján;

28.  üdvözli a Tunéziai Köztársaság tekintetében elfogadott sürgősségi autonóm kereskedelmi intézkedéseket, mivel ezek konkrétan a tunéziai gazdaság támogatását, valamint a reformok ösztönzését szolgálják; felhív Tunézia megnövelt uniós támogatására az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz révén, valamint a Tunéziának nyújtott európai uniós segítség koordinációjára, hogy az ország teljes mértékben kihasználhassa a nemzetközi támogatást, és lehetővé váljon a munkahelyteremtés, különösen a fiatal diplomások számára; ösztönzi a más érdekelt, globális és regionális adományozó országokkal és szervezetekkel való partnerségeket, és különösen a regionális egyenlőtlenségek csökkentését, a mezőgazdaság terén nyújtott képzés és befektetések előmozdítását, amely figyelembe veszi a helyi mezőgazdaság sajátosságait, valamint a számítástechnikába, a gyártási ágazatba, a kkv-kba való beruházásokat támogató intézkedéseket, amelyek fellendítenék a foglalkoztatást; megjegyzi, hogy a turisztikai ágazatra drámai hatással voltak a 2015-ös támadások, és – figyelembe véve a tunéziai hatóságok által azóta végrehajtott intézkedéseket – felkéri a tagállamokat, amelyek még nem értékelték újra a biztonsági helyzetet, hogy a lehető leggyorsabban tegyék ezt meg, hogy a tunéziai idegenforgalom feléledhessen;

29.  felszólítja az EU-t, hogy az ENI középtávú felülvizsgálata során vonják be a civil társadalmat, a helyi önkormányzatokat és más fontos szereplőket a finanszírozási prioritások megállapítására irányuló folyamatba;

30.  kiemeli, hogy foglalkozni kell a munkanélküliség kérdésével, különösen a fiatal egyetemi diplomások munkanélküliségével, és mélyreható reformokat kell indítani a növekedés, a minőségi oktatás és foglalkoztatás (pl. a devizakorlátozások könnyítése, mikrohitelekhez való hozzáférés, a munkaügyi jogszabályok reformja, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképzési rendszerek kifejlesztése, illetve az adminisztratív eljárások egyszerűsítése) és a tunéziai gazdaság diverzifikálásának támogatása érdekében; felszólít minden felet, hogy tartsák fenn a jó együttműködés szellemét annak érdekében, hogy az ország egész területére kiterjedő inkluzív gazdasági fejlődést célzó reformokra lehessen összpontosítani, ideértve a hosszú távú fejlesztési tervre szoruló, kevésbé fejlett és elszegényedett régiókat is; felszólítja a tunéziai hatóságokat, hogy üdvözöljék azokat a kezdeményezéseket, amelyek az állampolgárok politikai párbeszéd vagy a technológiai innováció javítására való elkötelezettségét tükrözik; hangsúlyozza, hogy az ilyen polgári kezdeményezéseket nemzetközi szinten is támogatni kell;

31.  üdvözli a 2016–2020 közötti időszakra szóló tunéziai stratégiai fejlesztési tervre irányuló kezdeményezést, és felszólít annak gyors végrehajtására az európai és a nemzetközi pénzügyi intézményektől érkező támogatás felhasználása megkönnyítését célzó szabályozási keretek elfogadásával; üdvözli az új beruházási kódexet, amely várhatóan szabályozási stabilitást teremt és megkönnyíti a beruházásokat, továbbá az adóreformokat; felkér a közigazgatás modernizálására, amelynek hatékonyan és átlátható módon kellene működnie, ezáltal megkönnyítve a projektek végrehajtását és a források jobb felhasználását;

32.  támogatja a tunéziai kormány által az új belföldi, regionális és globális igényeknek megfelelően a gazdaság korszerűsítésére és liberalizálására tett erőfeszítéseket, és úgy véli, hogy egy erőteljes és sokszínű tunéziai gazdaság képes lesz munkahelyeket, lehetőségeket és jólétet teremteni, az ország pedig megvalósíthatja széles körű politikai és társadalmi célkitűzéseit;

33.  emlékeztet a tunéziai mezőgazdasági ágazat stratégiai jelentőségére, és e tekintetben üdvözli a tunéziai költségvetésben 2016-ra tervezett intézkedéseket, többek között a mezőgazdasági termelők adósságainak eltörlését és a mezőgazdasági ágazatról szóló nemzeti konzultáció megkezdését; fontosnak tartja, hogy e nemzeti konzultációba vonják bele a civil társadalmat és a szereplők lehető legszélesebb körét, beleértve az ország déli részén működő kistermelőket és a fiatal gazdálkodókat is; úgy véli, hogy a mezőgazdasági ágazatban mélyreható reform és számos sürgős gyakorlati intézkedés szükséges, például a sótalanító üzemek kapacitásainak növelése a vízhiány, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatosan felmerülő egyéb problémák kezelése érdekében; felszólítja a tunéziai hatóságokat, hogy tiltsák meg az EU-ban már betiltott valamennyi növényvédő szer használatát;

34.  felszólítja az EU-t, hogy fokozza a Tunézia elsivatagosodásának megakadályozására nyújtott támogatását; megállapítja, hogy a tunéziaiakat súlyos vízhiány sújtja; felszólítja Tunéziát, hogy ösztönözze a fenntartható mezőgazdasági és étkezési szokásokat; ajánlja olyan földreform végrehajtását, amely a gazdálkodókat az erdők és a folyók megóvására ösztönzi; emlékeztet arra, hogy Tunézia tengerparti idegenforgalmának fenntartható fejlődéséhez erőteljesen csökkenteni kell a hotelek sűrűségét, hogy racionalizálhatók legyenek a beruházások, és kezelhető legyen a vízparti terület;

35.  üdvözli a „Fiatalok mobilitása, élelmezésbiztonság és a vidéki szegénység csökkentése” című projekt APIA (Agents de promotion des investissements agricoles) általi, a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem érdekében történő elindítását, amely alternatívákat kínál a vidéki területeken; felkéri a tagállamokat, hogy támogassák az uniós fellépéseket a tunéziai hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és a magánszektorral együttműködésben olyan ágazati vagy tematikus projektekben vállalva szerepet, amelyek közvetlen és előnyös hatással vannak a tunéziai társadalomra;

36.  üdvözli az Unió a Mediterrán Térségért Főtitkársága által a Földközi-tenger térségében élő fiatalok foglalkoztathatósága céljából létrehozott programokat, például a Med4jobs programot; felszólítja az Unió a Mediterrán Térségért tagállamait, hogy hívják fel az unió Főtitkárságát arra, hogy az átmeneti folyamat konszolidálásának támogatása során Tunézia gazdasági és társadalmi fejlesztésére összpontosítson;

37.  felszólít a korrupció elleni küzdelem fokozására, különösen a növekvő feketegazdaságra való tekintettel, annak érdekében, hogy hatékonyabb és átlátható döntéshozatali eljárást valósítsanak meg, valamint a beruházások és vállalkozások számára kedvezőbb környezetet alakítsanak ki; örömmel fogadja a tunéziai Korrupcióellenes Hivatal létrehozását, de sajnálja, hogy ennek költségvetése korlátozott; sürgeti a tunéziai hatóságokat, hogy erősítsék a hivatal képességét, hatékonyságát, és lássák el minden szükséges pénzügyi és logisztikai támogatással a közigazgatás megfelelő működésének és a közbeszerzés szabályszerűségének biztosítása érdekében; kéri a tunéziai hatóságokat, hogy nagyfokú láthatóságot biztosítsanak a korrupció elleni intézkedéseiknek;

38.  a társadalmi párbeszéd nemzeti tanácsa létrehozásának a felgyorsítására hív fel (amelyről 2013-ban született határozat);

39.  kifejezi aggodalmát a vagyonvisszaszerzés tunéziai hiánya miatt, ami a vagyoni eszközök elkobzásához és visszajuttatásához kapcsolódó hosszadalmas és bonyolult eljárásoknak köszönhető; felszólít külön technikai kapacitási támogatás nyújtására Tunéziának annak érdekében, hogy el tudja végezni a vizsgálatokat és összegyűjthesse a vagyoni eszközök visszaadásával kapcsolatos ügyekhez szükséges hírszerzési információk és bizonyítékokat;

40.  felszólítja a tagállamokat, hogy adjanak hangot támogatásuknak és politikai akaratuknak a befagyasztott tunéziai vagyoni eszközök felszabadításának felgyorsítása érdekében; üdvözli a Tanács 2016. január 28-i határozatát, hogy 48 személy esetében egy évvel meghosszabbítja a vagyoni eszközök befagyasztását;

41.  felszólít a már az EU-ban élő tunéziai és észak-afrikai személyek gyorsabb és biztonságosabb átutalásainak, illetve befektetési lehetőségeinek a támogatására, különös tekintettel a helyi és a regionális fejlesztésre;

42.  aggodalmának ad hangot a tunéziai adósságok fenntarthatósága kapcsán, és kéri adósság fenntarthatóbbá tételére vonatkozó lehetőségek értékelését, különösen az ország gazdasági helyzetének tükrében; felhív a tunéziai adósságok beruházási projektekké történő alakítására, különösen a stratégiai infrastruktúra kiépítése és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, illetve üdvözli az e tekintetben tett kezdeményezéseket; arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az ilyen típusú projektek számát; felszólítja az uniós tagállamokat, hogy térképezzék fel a tunéziai adósság preferenciális átütemezésének és az adósságelemek diverzifikálásának lehetőségeit;

43.  üdvözli a munkahelyteremtés és a szakképzés területén létrehozott, olyan uniós projekteket, mint például az IRADA; javasolja, hogy használják az európai szomszédságpolitika forrásait a kkv-k további segítésére; rámutat, hogy a kkv-k kulcsfontosságúak Tunézia növekedése szempontjából, és ezért európai uniós támogatásban kell részesülniük; ösztönzi a kkv-ágazat fejlesztése érdekében a nőkre és a fiatalokra irányuló vállalkozásindítási programok kialakítását, amelyek célja vállalkozásirányítási képzés és a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés; ajánlja, hogy Tunézia a lehető leghamarabb tegye meg a megfelelő intézkedéseket, hogy teljes körű támogatást kaphasson az EU COSME (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő) programjából; ösztönzi a kkv-knek nyújtott magánkölcsönöket, többek között a hitelgarancia-ágazat kapacitásainak a növelésével és a tőkehiányos bankszektor reformjával; üdvözli a tunéziai központi bankkal a közelmúltban elindított partnerségi programot, amelynek célja a bankszektor modernizálásának támogatása;

44.  javasolja, hogy használják a regionális források és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése terén meglévő uniós szakértelmet a tunéziai regionális fejlesztésre és egyenlőtlenségek csökkentésére; felszólítja a nemzetközi partnereket és finanszírozási intézményeket, hogy támogassák a nemzeti infrastruktúra (pl. autópályák, vasutak, kikötők, repülőterek és távközlési hálózatok) javítását és bővítését a vidéki és belvízi központok jobb bevonása érdekében;

45.  ösztönzi az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz olyan összeurópai kezdeményezésekbe való bevonását, mint az energiaunió; ösztönzi ugyanakkor további észak-afrikai regionális együttműködések kialakítását konkrét kérdésekben, például az erdőtelepítés és vízgazdálkodás terén, valamint a nagyobb társadalmi-gazdasági integrációt – fokozott kereskedelemmel – egész Észak-Afrikában; emlékeztet arra, hogy az Unió a Mediterrán Térségért konkrét projektek kidolgozását támogatja a régióban, és éppen ezért részt vesz az Európai Uniós és Tunézia által végrehajtott projektekben;

46.  együttműködésre szólítja fel az EU-t a zöld gazdaságra és fenntartható fejlődésre történő nagyobb összpontosítás és a megújuló energiák használatának fokozása, továbbá a jobb víz- és hulladékkezelés érdekében, különös tekintettel Tunézia hatalmas lehetőségeire a megújuló energiák ágazata terén; üdvözli a bizerte-i tó megtisztításához (amit az Unió a Mediterrán Térségért támogat), Ghar el Melh növénytetőihez vagy Bejában a szerves hulladék fogyasztás céljából történő felhasználásához hasonló projekteket;

47.  üdvözli az euro-mediterrán villamosenergia-piacok integrálását, mivel ez a déli szomszédokkal folytatott energetikai együttműködés fontos eleme; úgy véli, hogy az Elmed projektje lehetővé teszi a földközi-tengeri térség északi és déli része közötti kétirányú villamosenergia-kereskedelmet, amely a villamosenergia-ellátás biztonsága, stabilitása és megfizethetősége tekintetében valamennyi partner számára előnyös;

III – Biztonság és védelem

48.  mélyen aggasztja a többek között a líbiai instabilitás tovagyűrűzése következtében Tunéziában gyorsan kialakult biztonsági helyzet; tudomásul veszi, hogy a líbiai határ egy részén falat építenek; aggodalmát fejezi ki, hogy számos tunéziai külföldi harcos csatlakozik a Dáishoz és más terrorista csoportokhoz; hangsúlyozza, hogy a fegyverkereskedelem elleni harc a terrorizmus visszaszorításának jelentős része; hangsúlyozza, hogy az ország hírszerzésének reformjára van szükség, a jogállamiság és az emberi jogi egyezmények tiszteletben tartása mellett;

49.  aggasztja a Ben Guerdane határmenti várost rögtön a sabrathai bombázást követően sújtó terrorista támadás, amely arra utal, hogy a Tunézia és Líbia közötti határ továbbra is erősen átjárható; aggályainak ad hangot a líbiai helyzet miatt, és felszólítja valamennyi líbiai felet a nemzeti egységkormánnyal (GNA) való konstruktív együttműködésre; hangsúlyozza, hogy az EU a nemzeti egységkormány kérésére kész biztonsági támogatást nyújtani, és hogy a Tunézia és Líbia közötti biztonsági koordinálást újból meg kell teremteni; javasolja, hogy a tunéziai hatóságokkal partnerségben felmérést kell készíteni egy határellenőrzést segítő uniós misszió Tunéziában való létrehozásáról;

50.  elismeri, hogy a radikalizálódás legfőbb okai között a szegénység és a társadalmi kirekesztés is szerepel; ezért felhív a fiatalok hatékonyabb társadalmi integrációjára, hogy biztos munkahelyet tudjanak találni maguknak és hogy ne legyenek a – többek között terrorista szervezetek által harcosoknak történő – toborzások célpontjai; javasolja a nemzetközi szervezetek, például a Hedayah kezdeményezése révén összegyűjtött szakértelem felhasználását az erőszakos szélsőségesség elleni helyi és a regionális stratégiák kidolgozására; felszólít a figyelem felkeltésére Tunéziában a már meglévő hálózatok vagy hasonló kezdeményezések iránt;

51.  felszólítja a tunéziai kormányt a hazatérő külföldi harcosokkal foglalkozó stratégia – például a büntető és a megelőző intézkedések deradikálizáló és rehabilitációs programokkal való kombinálása útján történő – létrehozására, hogy az ilyen személyek a jövőbeli kockázatok mérséklése érdekében lehetőséget kapjanak a társadalomba való újbóli beilleszkedésre; átfogóbb stratégiára hív fel a börtönökben és a fogházakban történő radikalizálódás megakadályozására; felhív a fiatalok jobb oktatására, illetve radikalizálódásának megakadályozására;

52.  elismeri, hogy a terrorizmus közös kihívás, amely közös választ igényel, illetve hogy az EU és Tunézia között a biztonság, illetve a terrorizmus elleni küzdelem területén folytatott együttműködés a közelmúltban magasabb szintet ért el, különösen a biztonsági ágazat reformjának támogatására irányuló, ambiciózus program elindításával;

53.  támogatja a Líbiában az ENSZ vezetésével zajló békefolyamatot és politikai egyeztetést, mivel ez elengedhetetlen eszköze a tágabb régió stabilizálásának, illetve Tunézia biztonsági és reformfolyamatai megerősítésének;

54.  üdvözli a Tunézia által a biztonsági segítségnyújtás összehangolása céljából elindított folyamatot, amelyben az EU aktív szereplő; hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell a biztonsági problémákat kezelő megfelelő állami struktúrák kiépítését; üdvözli a G7+3 biztonsági együttműködés terén elért eredményeit; kéri a jelenleg folyamatban levő programok gyors végrehajtását, valamint a Tunéziának nyújtott biztonsági segítségnyújtás megerősítését, a határbiztonságra, az idegenforgalmi infrastruktúrák védelmére és a terrorizmus mindenkit fenyegető veszélyének legyőzésére összpontosítva; ugyanakkor arra ösztönzi a tunéziai hatóságokat, hogy arányosan reagáljanak az ilyen veszélyekre, hogy a nemrég kivívott demokratikus szabadságok és alapvető jogok megóvhatók legyenek; a tunéziai illetékes hatóságok teljes mértékű támogatását, egy nemzeti biztonsági szakértő kinevezését szorgalmazza, illetve felszólítja a tagállamokat, osszák meg a biztonsági ágazatban bevált gyakorlataikat Tunéziával, különösen a biztonsági személyzet képzése és az emberi jogok tiszteletben tartása tekintetében; felhív az EU által Tunéziának a biztonsági területen nyújtott támogatás emberi jogok szempontjából történő szisztematikus értékelésére;

55.  legmélyebb aggodalmának ad hangot a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2015 júliusában a tunéziai népképviseleti közgyűlés által elfogadott 22/2015. számú törvény miatt, amelynek értelmében bizonyos „terrorista” bűncselekmények esetén halálbüntetést is kiszabható; aggodalmának ad hangot a terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvény számos előírása kapcsán; hangsúlyozza, hogy ez a törvénytervezet súlyosan sértheti a polgári szabadságjogokat, illetve aláaknázhatja az emberi jogok tiszteletben tartását Tunéziában; felhívja a tunéziai hatóságokat a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium betartásának a folytatására; emlékeztet arra, hogy halálbüntetés a tunéziai jog értelmében eleve kiszabható többek között emberölés és erőszakos közösülés bűncselekménye esetén, bár 1991 óta nem hajtottak végre kivégzést; hangsúlyozza, hogy bár Tunézia a terroristaveszélynek leginkább kitett országok közé tartozik, az államoknak a terrorizmus elleni küzdelem során teljes körűen tiszteletben kell tartania az emberi jogokat; hangsúlyozza, hogy az ENP szorosan kapcsolódik az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartásához, és emlékeztet arra, hogy az EU határozott ellenzői állásponton van a halálbüntetést illetően;

56.  üdvözli a tényt, hogy a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 22/2015. számú törvényben előírás született a sajtó forrásainak jogi védelméről, valamint az engedély nélküli, kormányzati felügyelet bűncselekménnyé nyilvánításáról;

57.  üdvözli a tunéziai biztonsági ágazat reformjának támogatására irányuló uniós program 2015 novemberében történő elindítását – amely különösen a biztonsági szolgáltatások, a határellenőrzés és a hírszerzés szerkezetátalakítására összpontosít –, valamint a mindkét fél által a 2016. április 18-i EU–Tunézia Társulási Tanácsban kinyilvánított megállapodást, amely a program hatékony és gyors elindítására vonatkozik;

58.  felhív arra, hogy a pusztán szakpolitikai eszközök útján megvalósuló támogatás helyett a célkitűzések logikáját szem előtt tartó, egyértelmű stratégiai jövőképre kell törekedni, amely a megelőzésre, a népképviseleti közgyűlés jogalkotói tevékenységének támogatására, illetve terrorizmus elleni ügyészségi hivatal létrehozására összpontosít;

59.  üdvözli az EU és Tunézia között a terrorizmus elleni küzdelem tekintetében létrejött, fokozott politikai párbeszédet; emlékeztet arra, hogy az emberi jogokat tiszteletben kell tartani a terrorizmus elleni intézkedések során;

60.  felhív az Europolhoz hasonló uniós ügynökségekkel való fokozott együttműködésre, ugyanakkor megállapítja, hogy Tunézia nincs azon harmadik országok listáján, amelyekkel az Europol megállapodásokat köt; felkéri a Tanácsot, hogy vegye fontolóra Tunézia felvételét a harmadik országok e listájára; kéri, hogy erről az együttműködésről készítsenek hatásvizsgálatot, és azt ismertessék a Külügyi Bizottság (AFET) és az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság (LIBE) közös bizottsági ülésén; üdvözli, hogy az EUROJUST kapcsolattartási pontot hozott létre Tunéziában, valamint az EUROJUST által a hatóságokhoz intézett kérelmet is, hogy ez utóbbiak fokozzák az együttműködést és hozzanak létre egy második kapcsolattartási pontot is, amely kifejezetten a terrorizmussal foglalkozik; felszólítja a tunéziai kormányt, hogy a lehető leghamarabb ismertesse a fenti javaslatok megfelelő nyomon követését;

IV – Mobilitás, kutatás, oktatás és kultúra

61.  üdvözli az EU és Tunézia közötti mobilitási partnerséget, amelyet 2014 márciusában írtak alá, és felkér mielőbbi végrehajtására; új vízumpolitikát szorgalmaz Tunézia viszonylatában, illetve egy visszafogadási megállapodás megkötését kéri; megjegyzi, hogy bár a mobilitási partnerség nemzeti hatáskörbe tartozik, az európai szomszédságpolitika keretében részét képezi az uniós javaslatnak; javasolja, hogy a tagállamok mutassák ki Tunézia iránti szolidaritásukat azáltal, hogy megkönnyítik a vállalkozók, diákok, kutatók, művészek stb. számára a vízumszerzést;

62.  ösztönzi az EU-t, hogy a vízumeljárások megkönnyítése érdekében a déli szomszédságában lévő partnerországokkal írjon alá a mobilitásra irányuló partnerségi megállapodásokat visszafogadási megállapodásokkal együtt; felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki opciókat a körkörös migrációs rendszerek alkalmazására, amelyek a migránsok számára biztonságos és jogszerű útvonalakat nyitnak; elítéli az emberkereskedelmet, amelynek legtöbb áldozata nő, valamint hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a partnerországokkal megerősített együttműködést folytassanak ennek leküzdése érdekében; megállapítja, hogy az – embercsempészet és emberkereskedelem útján is megvalósuló – illegális migráció csökkentésének legjobb útja a rövid távú vízumok helyett a többszöri belépésre és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok kiadása; ajánlja, hogy Tunézia módosítsa az ország területét engedély nélkül elhagyó személyek büntetendőségéről szóló, 2004. évi törvényt a nemzetközi joggal összhangban;

63.  felhívja Tunézia hatóságait az Európai Unió tagállamaival folytatott szoros együttműködésre az illegális migráció szervezett formáinak leküzdése terén;

64.  hangsúlyozza, hogy az EURONAVFOR MED-hez hasonló kezdeményezések az emberkereskedelem elleni küzdelem konkrét és hatékony eszközét jelentik; az EU-t az ilyen jellegű műveletek folytatására és megerősítésére, valamint a Tunéziához hasonló partnerországok bevonására hívja fel;

65.  üdvözli az EU–Tunézia partnerséget a kutatás és innováció terén, valamint Tunézia részvételét a Horizont 2020 keretprogramban; hangsúlyozza, hogy egy konzisztens tudományos kutatási és technológiai fejlesztési politika ösztönözheti a K+F beruházásokat, a kutatás és az innováció magánszektorba történő transzferét, illetve új vállalkozások létrehozását; kiemeli, hogy Tunéziának az Erasmus+ program teljes jogú résztvevőjének kell lennie az egyetemi hallgatók diákcsere-programokba való bekapcsolódásának további fejlesztése érdekében; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a tanulmányaikat európai területen folytatni kívánó tunéziai diákok egyre több nehézséggel néznek szembe; felszólít a „pozitív megkülönböztetés politikájának” követésére a kevésbé fejlett régiókból érkező diákok esetében az ilyen programokban való részvételüket lehetővé tévő ösztönzők révén; felszólítja Tunéziát, hogy a partnerségek kiigazítása és prioritásaik meghatározása révén fejlessze az idegen nyelvekkel, a műszaki tudományokkal, a megújuló energiaforrásokkal, a természettudományokkal és a számítástechnikával kapcsolatos készségeket, mivel e területeken a legnagyobb a foglalkoztatási ráta;

66.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze az iskolák, egyetemek és kutatóközpontok közötti partnerségek kialakítását, illetve az élethosszig tartó tanulásra irányuló közös projektek megerősítését, különösen a nyelvtanulás, az új technológiák, a nők oktatásának előmozdítása és a vállalkozás területén;

67.  felhív a partnerségek erősítésére a kreatív, kulturális, sport, népnevelési, közösségi léttel kapcsolatos és audiovizuális ágazatokban hálózatok megerősítése, valamint fokozott interkulturális párbeszédet célzó kezdeményezések, a római korból származó közös történelmi és régészeti örökség elismerése, a szereplők mobilitása, valamint a kulturális és audiovizuális tartalmak – többek között fesztiválok és kiállítások segítségével történő – támogatása és mozgása révén; ösztönzi Tunéziát, hogy vegyen részt a Kreatív Európa programban;

68.  ajánlja, hogy az uniós intézmények és különösen az EU tuniszi küldöttsége használják az arab nyelvet ajánlati felhívások és a részvételi szándék kifejezésére való felhívások közzétételekor, továbbá a nyilvánossággal való kommunikáció során; hangsúlyozza, hogy a tunéziai kormánynak tájékoztatnia kell állampolgárait az intézkedéseiről;

69.  úgy ítéli meg, hogy szükség van az arab nyelv használatára a civil társadalomnak az EU–Tunézia kapcsolatokba történő bevonásában, különösen a szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalások során;

o
o   o

70.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tunéziai Köztársaság kormányának és a Tunéziai Népi Közgyűlés elnökének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0272. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0061. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0086. (4) HL L 102., 2016.4.18., 1. o.