Az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i állásfoglalása Szomáliáról (2016/2881(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Szomáliáról szóló korábbi állásfoglalásaira,
– tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a Szomáliában végrehajtott 2016. február 27-i, 2016. június 2-i, 2016. június 26-i, 2016. július 26-i és 2016. augusztus 21-i támadásokról szóló nyilatkozataira,
– tekintettel a Tanács Szomáliáról szóló, 2016. július 18-i és 2016. február 15-i következtetésére;
– tekintettel Federica Mogherininek, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottság alelnökének a 2016-ban Szomáliának szánt választási modellről szóló határozatról szóló nyilatkozatára;
– tekintettel a 2013. szeptember 16-án Brüsszelben elfogadott Szomália-megállapodásra,
– tekintettel a Száhel-övezet biztonságát és fejlődését célzó, 2011. évi európai uniós stratégiára,
– tekintettel az ENSZ 2016. szeptember 4-én kiadott jelentésére, melynek tárgya a véleménynyilvánítás szabadsága Szomáliában,
– tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016. július 7-én elfogadott, 2297. (2016) számú határozatára,
– tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ Biztonsági Tanácsához intézett, Szomáliáról szóló, 2016. január 8-i és 2016. május 9-i jelentésére,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékeléssel foglalkozó munkacsoportjának 2016. április 13-i jelentésére,
– tekintettel arra, hogy az ENSZ-főtitkár különleges szomáliai képviselője, Michael Keating elítélte az egy Mogadishuban található szálloda ellen 2016. augusztus 30-án végrehajtott bombatámadást,
– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának Szomáliával kapcsolatos legutóbbi, 2016. januári időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésére,
– tekintettel az Afrikai Unió szomáliai missziójának (AMISOM) 2016. szeptember 2-i felhívására, melyben segítséget kért a rögtönzött robbanószerkezetek Szomáliában való alkalmazása elleni fellépéshez,
– tekintettel az AMISOM 2016. július 26-i nyilatkozatára, melyben elítélte a Mogadishuban végrehajtott terrortámadásokat,
– tekintettel az Afrikai Unió Bizottsága elnökének szomáliai különmegbízottja, Francisco Caetano Madeira nagykövet 2016. augusztus 30-i nyilatkozatára, amelyben elismerően szólt a biztonsági erőkről a mogadishui szálloda ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban,
– tekintettel az AKCS és az EU közt létrejött Cotonoui Partnerségi Megállapodásra,
– tekintettel az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának 2014. szeptember 2-i, 455. ülésén elfogadott, a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség Afrikában történő megelőzéséről és leküzdéséről szóló közleményre,
– tekintettel az Emberi Jogok és a Népek Jogai Afrikai Bizottságának az emberi jogok és a népek jogainak előmozdítására és védelmére az emberi jogok és a népek jogainak afrikai chartája keretében kapott mandátumára,
– tekintettel az Afrikai Egységszervezetnek a terrorizmus megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló, 1999-ben elfogadott egyezményére;
A. mivel Szomália a polgárháború, az állami ellenőrzés hiánya és a terrorizmus két évtizede után kulcsfontosságú átmeneti időszakba került; mivel 2012 óta, amikor a nemzetközi közösség által támogatott új kormány létrejött, Szomália lassan elindult a stabilitás útján, de az új hatóságoknak még mindig szembe kell nézniük az al-Kaidához közeli al-Shabab lázadóival;
B. mivel bár a szomáliai kormány pozitív kötelezettségvállalásokat tett és szakpolitikai fejlesztésekbe kezdett, így létrehozott egy független, Nemzeti Emberi Jogi Bizottságot, a biztonság hiánya és a politikai belharcok továbbra is hátráltatják az igazságügyi és biztonsági ágazat reformjával kapcsolatos konkrét előrelépéseket;
C. mivel működő polgári bírói testület hiányában a szomáliai kormány katonai bíróságokra támaszkodik polgári személyek ügyeinek tárgyalása és ítélethozatal céljából, ami nem garantálja a polgári alperesek jogainak tiszteletben tartását; mivel a Nemzeti Hírszerző és Biztonsági Hivatal (NISA) széleskörű nyomozati hatásköröket kapott, ugyanakkor jelenleg nem rendelkezik bűnüldözési felhatalmazással, melynek eredményeként jelentősen sérül a NISA által fogvatartottak tisztességes eljáráshoz való joga;
D. mivel Szomália népe szenvedi el a hadurak és terroristák folyamatos, barbár támadásainak következményeit és küzd annak következményeivel; mivel 2016. augusztus 30-án az elnöki palota előtt legalább 10 személyt, köztük katonákat és civileket, öltek meg Mogadishuban; mivel 2016. július 26-án az al-Shabab megtámadta az Afrikai Unió bázisát Mogadishuban, és a támadás során legalább 13 ember vesztette életét, köztük az ENSZ alkalmazottai, valamint mivel jelentések szerint az előző hónapok során aknavetős támadásokra került sor, melyekben több mint százan veszítették életüket; mivel az al-Shabab továbbra is aktív a szomszédos Kenyában is, ahol rendszeresen terrortámadásokat hajt végre;
E. mivel az AMISOM, az Afrikai Unió 22 000 fős békefenntartó missziója többek közt felhatalmazással rendelkezik az al-Shabab és egyéb fegyveres ellenzéki csoportok által jelentett fenyegetés csökkentésére, hogy a biztonság megteremtése révén lehetővé tegye a politikai folyamatot minden szinten, valamint a stabilizációra irányuló törekvések, a megbékélés és békeépítés megvalósulását Szomáliában, valamint hogy az AMISOM a biztonsággal kapcsolatos feladatokat fokozatosan átengedhesse a szomáliai biztonság erőknek, ez utóbbiak képességeinek függvényében; mivel az AMISOM mandátumát 2017. május 31-ig meghosszabbították, és a Parlament üdvözli ezt az intézkedést;
F. mivel Uganda, amely a legtöbb katonával járul hozzá a misszióhoz, bejelentette, hogy 2017 végéig több mint 6000 katonát von ki Szomáliából; mivel az Afrikai Unió bejelentette, hogy 2020 végéig teljes mértékben ki szándékozik vonni csapatait Szomáliából, hozzátéve, hogy a biztonsággal kapcsolatos feladatköröket 2018-tól kezdve fokozatosan a szomáliai hadseregre ruházza át;
G. mivel az AMISOM katonai erőit számos alkalommal súlyos emberi jogi jogsértések elkövetésével vádolták, ideértve a válogatás nélküli gyilkosságokat és néhány esetben a szexuális kizsákmányolást és erőszakot;
H. mivel a küszöbön álló szomáliai választási folyamat mérföldkövet jelent a szomáliai nép számára és hosszú távon befolyásolja majd az ország és a tágabb térség biztonságát, stabilitását és fejlődését;
I. mivel a szomáliai szövetségi parlament felsőháza tagjainak választására a tervek szerint 2016. szeptember 25-én, míg az alsóház tagjainak választására 2016. szeptember 24. és október 10. közt kerül sor; mivel az elnököt a két ház 2016. október 30-án választja meg;
J. mivel a választási folyamat kulcsfontosságú lesz a demokratikus általános választások szempontjából, amelyekre 2020-ban, a független nemzeti választási bizottság szervezésében kerül majd sor;
K. mivel Omar Mohamed Abdulle, a Szövetségi Közvetett Választási Végrehajtási Csoport (FIEIT) elnöke ismét megerősítette, hogy a 2016-os választási folyamat időben zajlik majd le, valamint hogy az átlátható és hiteles lesz;
L. mivel a véleménynyilvánítás szabadsága, amely központi szerepet játszik a demokratikus államok létrehozásában, továbbra is jelentős mértékben korlátozott; mivel a véleménynyilvánítás Szomáliában biztosított szabadságáról szóló, közelmúltban kiadott ENSZ-jelentés rámutat, hogy milyen nehéz környezetben dolgoznak az újságírók, emberi jogi jogvédők és politikai vezetők, ideértve a főként az al-Shabab által végrehajtott gyilkosságokat, letartóztatásokat, megfélemlítést és a kritikus hangvételű médiaorgánumok bezárását is; mivel a hatóságok ritkán vizsgálják ki ezeket az eseteket vagy állítják bíróság elé az elkövetőket;
M. mivel a Nemzeti Hírszerző és Biztonsági Hivatal (NISA) széleskörű nyomozati hatásköröket kapott, ugyanakkor jelenleg nem rendelkezik bűnüldözési felhatalmazással, melynek eredményeként jelentősen sérül a NISA által fogvatartottak tisztességes eljáráshoz való joga;
N. mivel az ENSZ-jelentés szerint 2014 januárja és 2016 júliusa között 120 esetben került sor a médiában dolgozók önkényes letartóztatására és fogva tartására; mivel 2015 januárja óta a 48 letartóztatott újságíró és médiamunkás közül csak tízet állítottak bíróság elé;
O. mivel Szomália továbbra is a legnagyobb és leghosszabb ideje lakóhelyüket elhagyni kényszerült közösséggel rendelkező országok egyike, ahol az országon belül 1,1 millióan kényszerültek lakóhelyük elhagyására, akik közül becslések szerint egyedül Mogadishuban 400 000-en tartózkodnak, valamint majdnem 1 millióan menekültként élnek Afrika szarva régióban; mivel az Egyesült Nemzetek menekültügyi főbiztosa jelentése szerint egyedül 2016 júliusában a folyamatban lévő katonai támadás miatti kilakoltatások és bizonytalanság eredményeként csaknem 28 000 személy hagyta el lakóhelyét;
P. mivel 420 000 szomáliai él kenyai menekülttáborokban, ebből 350 000 a dadaabi táborban, és Szomália és Kenya kormánya, valamint az UNHCR között megállapodás született 10 000 menekült Szomáliába, az al-Shabab ellenőrzése alá nem tartozó területekre való önkéntes visszatérésének elősegítéséről; mivel a kenyai kormány 2016 májusában bejelentette, hogy a Kenya észak-keleti részén található dadaabi menekülttábort ez év vége előtt bezárják;
Q. mivel a gyermekeket továbbra is megölik, önkényesen fogva tartják és besorozzák a fegyveres erőkbe, annak ellenére, hogy Szomália 2015 januárjában ratifikálta az ENSZ a gyermek jogairól szóló egyezményét és 2015 novemberében támogatta a biztonságos iskolákról szóló nyilatkozatot, kötelezettséget vállalva arra, hogy konkrét intézkedéseket tesz a tanulók és az oktatási intézmények védelme érdekében;
R. mivel az Unió az Európai Fejlesztési Alapon (2014–2020) keresztül 286 millió eurót biztosított, a hangsúlyt a paktum végrehajtására, valamint konkrétan az államépítésre és a béketeremtésre, az élelmezésbiztonságra, az ellenálló képesség növelésére és az oktatásra helyezve; mivel az Unió elkötelezett amellett, hogy az Afrikai Békekeret révén támogatassa az AMISOM-ot;
1. legmélyebb együttérzését fejezi ki a közelmúltbeli szomáliai terrorcselekmények áldozatai és azok családtagjai iránt, és mélységes sajnálatának ad hangot a kioltott emberéletek miatt; ugyanakkor határozottan elítéli az Al-Shabab felkelői csoportnak tulajdonított támadások elkövetőit;
2. szorgalmazza a nemzetbiztonsági struktúra megerősítését és a lakosság megvédelmezését, valamint felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy nyújtson további támogatást az AMISOM-nak és a szomáliai kormánynak a béke és a stabilitás megteremtésére irányuló munkájukhoz;
3. emlékeztet arra, hogy csak a társadalmi befogadás, a fenntartható fejlődés, valamint a demokratikus alapelveken és a jogállamiságon alapuló, az emberek méltóságát és jogait teljes körűen tiszteletben tartó jó kormányzás révén lehet tartós stabilitást és békét elérni;
4. úgy véli, hogy az ország társadalmi osztályai, köztük a szomáliai népet alkotó klánok és törzsek közötti, mindenkire kiterjedő párbeszédre van szükség ahhoz, hogy lehetővé váljon a kölcsönös megértés, és megszülethessen a hosszú távú és stabil békéhez vezető konszenzus;
5. üdvözli, hogy a kormány és a regionális vezetők támogatják az új nemzetbiztonsági politikát, és felszólítja a kormányt, hogy az Al-Shabab általi további fenyegetésre való tekintettel gyorsítsa fel annak végrehajtását;
6. felszólítja az Uniót és nemzetközi partnereit, hogy továbbra is határozottan kötelezzék el magukat amellett, hogy együttműködnek Szomáliával a legitim intézmények kialakításában, valamint a szomáliaiak által irányított, a terrorizmus legyőzésére és az emberek védelmére hivatott biztonsági ágazat kiépítésében; hangsúlyozza, hogy ez kulcsfontosságú Szomália konstruktív fejlődése, valamint a régió biztonsága szempontjából;
7. felszólítja az Afrikai Uniót (AU) annak biztosítására, hogy a csapatokat biztosító valamennyi ország a polgári áldozatokról szóló jelentésekkel vagy az általuk végzett vizsgálatokkal kapcsolatos valamennyi információt megossza a CCTARC-vel (az AMISOM polgári áldozatok nyomon követésére, a vonatkozó adatok elemzésére és az e területen való fellépésre szolgáló egységével), valamint hogy ezeket az információkat az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2297. (2016) sz. határozata értelmében ossza meg az ENSZ-szel, illetve építse be az AMISOM operációs terveibe is;
8. felszólítja a kormányt és az Uniót, hogy a szomáliai jogállamiságra irányuló tevékenysége keretében gondoskodjon a NISA hatékony felügyeleti mechanizmusok révén történő szabályozásáról, valamint a szomáliai nyomozóhivatal ahhoz szükséges műszaki szakértelmének kiépítéséről, hogy alapos, hatékony és a jogokat tiszteletben tartó nyomozásokat tudjon lefolytatni;
9. üdvözli, hogy az AU vizsgálatot indított az AMISOM csapatai által állítólagosan elkövetett szexuális bántalmazás ügyében, felszólít a jelentésben szereplő ajánlások teljes körű végrehajtására, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2272. sz. (2016-os) határozatával összhangban sürgeti az AU-t és a csapatokat biztosító országokat annak biztosítására, hogy az állításokat megfelelően és alaposan kivizsgálják, és a felelősöket bíróság elé állítsák;
10. szorgalmazza az uniós nyomon követés és kapacitásépítés javítását az AMISOM által elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság biztosítása érdekében, különös tekintettel arra, hogy a misszió nagy részének finanszírozásáért az Unió felel;
11. rámutat arra, hogy 2012 óta biztató előrelépés történt az inkluzívabb választások és az elszámoltathatóbb kormány felé; üdvözli a nemzeti vezetői fórum arra irányuló döntését, hogy a 2020-as, „egy személy, egy szavazat” elve alapján megrendezendő választásokra készülve az elkövetkező két évben támogatja a politikai pártok alapítását és nyilvántartásba vételét, valamint azt, hogy megpróbálkozik az állami intézmények újjáépítésével, valamint fontos új törvényeket fogad el a politikai pártokról és a független nemzeti emberi jogi bizottsági felállításáról; üdvözli a nők képviseletének növelésére irányuló döntéseket; hangsúlyozza a hiteles, inkluzív, átlátható és elszámoltatható, a megválasztott vezetés kellő legitimitását biztosító választási eljárás kiemelkedő jelentőségét;
12. elismeri az ENSZ szomáliai támogató irodája (az UNSOS) pozitív hozzájárulását az AMISOM és az ENSZ szomáliai támogató missziója (UNSOM) által elért eredmények támogatása révén azzal, hogy csapatokat, pénzügyi és anyagi erőforrásokat biztosított a szomáliai polgári lakosság védelmének garantálása érdekében;
13. sürgeti a szomáliai nemzeti hadsereget és az AMISOM-ot, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést annak érdekében, hogy leállítsák az Al-Shabab katonai lázadó csoportnak a közelgő választási folyamat megzavarására irányuló valamennyi kísérletét; hangsúlyozza, hogy a választási folyamat biztosításának kulcsfontosságú prioritásnak kell lennie;
14. elítéli, hogy a biztonsági erők gyermekeket toboroznak és használnak fel katonaként és informátorként, ideértve az elfogott vagy dezertált gyermekkatonák felhasználását is; felszólítja a szomáliai kormányt e gyakorlat felszámolására;
15. határozottabb intézkedéseket szorgalmaz a fegyveres konfliktus és a toborzás által érintett, valamint a fegyveres erők és csoportok által felhasznált gyermekek megvédelmezésére; sürgeti a hatóságokat, hogy az Al-Sababbal összefüggésbe hozható gyermekeket elsősorban áldozatként kezelje, és a gyermekek mindenek felett álló érdekét és a nemzetközi védelmi normákat tekintse irányadó elveknek;
16. emlékeztet arra, hogy fejlődés nélkül nincs béke, és béke nélkül nincs fejlődés; szorgalmazza a biztonsági és fejlesztési fellépések közötti összhang fokozását, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődésre, illetve az alulfejlettség leküzdésére és a terrorizmus okainak és alapjainak felszámolására egyaránt irányuló programok megerősítését; emlékeztet arra, hogy a szabadon bocsátott emberek számára biztosítani kell az alapvető szolgáltatásokat és támogatást, különösen pedig, hogy gondoskodni kell az országba visszatérő menekültek fenntartható visszailleszkedéséről; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a szomáliai állam adminisztratív struktúrája, valamint az ilyen szolgáltatásokat nyújtó intézmények megszilárdítását;
17. sürgeti a szomáliai menekülteket befogadó országokat, hogy a menekültek visszaküldése során továbbra is legyenek realisztikusak a Szomália nagy részén uralkodó biztonsági helyzet tekintetében;
18. mélységes aggodalmának ad hangot a humanitárius szereplők elleni szomáliai támadások miatt; ismételten hangsúlyozza, hogy a humanitárius segítségnyújtás alapvető fontosságú a szükséget szenvedőknek a függetlenség és a semlegesség elvei alapján történő megsegítésében;
19. emlékeztet arra, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága központi szerepet játszik a demokratikus állam felépítésében, különösen politikai átalakulás idején; felszólítja a szomáliai kormányt, hogy vizsgálja felül büntető törvénykönyvét, az új médiatörvényt és a többi jogszabályt, hogy összhangba hozza azokat Szomáliának a véleménynyilvánítás és a média szabadságára irányuló nemzetközi kötelezettségeivel;
20. határozottan elítéli a számos gyilkosságot és letartóztatást, valamint a széles körű megfélemlítést, a bíráló hangnemű sajtóorgánumok lezárását, a berendezések elkobzását és a weboldalak blokkolását; felszólítja a szomáliai hatóságokat, hogy sürgősen lépjenek fel annak biztosítása érdekében, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága megsértésének valamennyi esetét teljes körűen kivizsgálják, és az elkövetőket állítsák bíróság elé;
21. megdicséri az UNSOM-ot és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalát a véleménynyilvánítás szabadságának szomáliai helyzetéről szóló jelentés 2016. szeptember 4-i közzététele miatt, mivel ez a legelső nyilvános, Szomáliáról szóló emberi jogi ENSZ-jelentés; felszólítja az ENSZ-et, hogy készítsen több nyilvános jelentést;
22. sürgeti a hatóságokat, hogy fogadjanak el és alakítsanak ki megfelelő jogi kereteket, illetve hajtsák végre a szükséges igazságügyi reformokat ahhoz, hogy ki tudják elégíteni az emberek igazságszolgáltatás és védelem iránti igényét, mivel a büntetlenség nem tolerálható;
23. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Szomália legnagyobb városaiban egyre elterjedtebb a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek erőszakos, az állami és a magáninfrastruktúrákból történő kilakoltatása; emlékeztet arra, hogy e kiutasításoknak összhangban kell állniuk a vonatkozó nemzeti és nemzetközi keretekkel; felkéri a szomáliai szövetségi kormányt és valamennyi érintett felet, hogy találjanak fenntartható konkrét megoldásokat a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek problémáira; felkéri a szomáliai kormányt, hogy amint az ország biztonsági helyzete lehetővé teszi, partnerei támogatásával teremtse meg a menekültek méltóságteljes önkéntes visszatérésének feltételeit;
24. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Afrikai Uniónak, Szomália elnökének, miniszterelnökének és parlamentjének, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, valamint az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésnek.