Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2664(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0987/2016

Előterjesztett szövegek :

B8-0987/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 15/09/2016 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0356

Elfogadott szövegek
PDF 394kWORD 58k
2016. szeptember 15., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A johannesburgi CITES CoP17 találkozó főbb célkitűzései
P8_TA(2016)0356B8-0987/2016

Az Európai Parlament 2016. szeptember 15-i állásfoglalása a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának 2016. szeptember 24. és október 5. között Johannesburgban (Dél-Afrika) megrendezendő 17. ülésével kapcsolatos uniós stratégiai célkitűzésekről (2016/2664(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel arra, hogy súlyos mértéket ölt a biológiai sokféleség globális csökkenése, ami a fajok hatodik tömeges kipusztulási hullámának felel meg,

–  tekintettel a trópusi erdők és erdőségek jelentős szerepére, melyek a szárazföldi biológiai sokféleség tekintetében a világ legnagyobb tartalékát biztosítják, valamint nélkülözhetetlen életteret jelentenek a vadon élő állat- és növényfajok és az őslakos népek számára,

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes felei konferenciájának közelgő, 2016. szeptember 24. és október 5. között Johannesburgban (Dél-Afrika) megrendezendő 17. ülésére (COP 17),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a 69/314. sz., a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelméről szóló, 2015. július 30-án elfogadott határozatára,

–  tekintettel a CITES részes felei 2016. szeptember 24. és október 5. közötti johannesburgi (Dél-Afrika) konferenciájára készített uniós stratégiai célkitűzésekről szóló, a Tanácshoz és a Bizottsághoz intézett kérdésekre (O-000088/2016 – B8-0711/2016 és O-000089/2016 – B8-0712/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a CITES a ma létező legszélesebb körű, 181 tagot – köztük az Európai Uniót és 28 tagállamát – magában foglaló megállapodás a vadvilág megőrzéséről;

B.  mivel a CITES célja, hogy biztosítsa: a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelme nem veszélyezteti a vadon élő fajok túlélését;

C.  mivel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat tartalmazó vörös listája szerint az IUCN által vizsgált 79 837 faj 30%-át, több mint 23 000 fajt fenyeget kihalás;

D.  mivel a földi állat- vagy növényfajok 50–80%-a él a trópusi őserdőkben; mivel ezek a környezetek napjainkban különösen nagy veszélynek vannak kitéve, elsősorban a fajok értékesítése, különösen a trópusi fakitermelés és az altalajok kizsákmányolása következtében; mivel az erdőirtás és az illegális faértékesítés valódi katasztrófát jelentenek az erdőségek növény- és állatvilágának megőrzése szempontjából;

E.  mivel az intenzív halászat, a kereskedelmi célú vadászat, továbbá a mikroorganizmusok és a tengerfenék alatti altalaj erőforrásainak szabályozatlan kiaknázása is veszélyeztetik a tengeri biológiai sokféleséget;

F.  mivel a trófeavadászattal érintett számos faj egyedszáma nagy mértékben csökkent; mivel az uniós tagállamok tíz év alatt a vadon élő fajok közel 117 000 egyedének behozatalát jelentették be a CITES függelékeiben szereplő fajoktól származó vadásztrófeaként;

G.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a nemzetközi szervezett bűnözés formáját öltötte, ami negatív hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a helyi lakosság megélhetésére, hiszen megfosztja őket egy legális jövedelemszerzési lehetőségtől, bizonytalanságot és instabilitást okozva;

H.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a kábítószer-, az ember- és a fegyverkereskedelem után a negyedik legnagyobb feketepiaccá vált; mivel az internet kulcsszerepet tölt be a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének elősegítésében; mivel a terrorista csoportok is részt vesznek az említett jogellenes kereskedelmi tevékenységekben, hogy azok bevételeiből finanszírozzák működésüket; mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos bűncselekményekért kirótt szankciók és büntetések szintje túl alacsony;

I.  mivel a korrupció központi szerepet játszik a vadon élő állatok és növények kereskedelmében;

J.  mivel a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy a vadon befogott állatokat a fogságban tenyésztett állatokra vonatkozó CITES-engedélyek és -kérelmek csalárd felhasználása révén mossák tisztára;

K.  mivel az EU a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének egyik fő tranzit- és célpiaca, különösen a CITES függelékeiben felsorolt madár-, teknős-, hüllő- és növényfajok(1) esetében;

L.  mivel Európában és nemzetközi szinten is egyre nagyobb számú jogellenesen értékesített egzotikus állatfajt tartanak kedvtelésből; mivel ha az ilyen állatok megszöknek, az az állatok ellenőrizhetetlen mértékű elszaporodásához vezethet, ami a lakosság egészségére és biztonságára is hatással lehet;

M.  mivel az EU és tagállamai jelentős pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtanak a CITES-nek, valamint a vadon élő növény- és állatfajok számos harmadik országban való jogellenes kereskedelmével szembeni küzdelemhez;

N.  mivel a CITES hatálya alá tartozó fajok a CITES függelékeiben védettségi állapotuk szerint és nemzetközi kereskedelmük szintje alapján kerültek besorolásra; az I. függelék a kipusztulás szélén álló azon fajokat tartalmazza, amelyek kereskedelme tiltott, a II. függelékben azon fajok szerepelnek, amelyek kereskedelmét a túlélésüket veszélyeztető kizsákmányolás elkerülése érdekében felügyelni kell;

O.  mivel a CITES I. függelékében szereplő fajok fokozottan védettek, mivel az említett függelékben felsorolt fajok bármilyen kereskedelme tiltott, és mivel bármilyen lefoglalt példány vagy termék (például elefántcsont, tigriscsontok, orrszarvúszarvak) eladására feljogosító engedély aláásná a CITES-egyezmény célját;

P.  mivel feltétlenül szükség van a döntéshozatal átláthatóságának javítására irányuló erőfeszítésekre;

1.  üdvözli az EU csatlakozását a CITES-hez; úgy véli, hogy a csatlakozás alapvető lépés az Unió környezetvédelmi politikáját érintő szélesebb körű célkitűzések teljesítése és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmére irányuló szabályozás biztosítása, illetve az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési politikáinak előmozdítása felé;

2.  különösen üdvözli azt a tényt, hogy az EU – első ízben – immár részes félként vesz részt a konferencián, továbbá támogatja az EU és tagállamai által tett javaslatokat, különösen a korrupcióról és a vadásztrófeákról szóló állásfoglalást, a CITES védelmének kiterjesztését az EU területére behozott számos fajra, különösen a kedvtelésből tartott állatokra, valamint a személyi vagy háztartáshoz tartozó ingóságok kereskedelmének felügyeletéről szóló (CoP 14 által felülvizsgált) 13.7. számú állásfoglaláshoz javasolt módosításokat;

3.  kiemeli, hogy az Európai Uniónak az egyezményhez való csatlakozása átláthatóbbá tette az Európai Unió CITES-en belüli jogállását az egyezményben részes harmadik felek számára; úgy véli, hogy logikus és szükséges lépés annak biztosítása, hogy az Európai Unió maradéktalanul teljesíteni tudja a környezetvédelmi szakpolitikája szerinti célkitűzéseket; emlékeztet arra, hogy a csatlakozás lehetővé teszi, hogy a Bizottság az Európai Unió nevében egységes uniós álláspontot képviseljen az egyezménnyel összefüggő ügyekben, és jelentős szerepet játsszon a részes felek konferenciáin zajló tárgyalásokban;

4.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió 2015-ben aláírta a CITES-egyezményt és 28 szavazattal fog rendelkezni a CITES részes felei konferenciáján uniós hatáskörbe tartozó kérdésekben; ebben a tekintetben támogatja a részes felek konferenciája eljárási szabályzatának azon módosításait, amelyek a CITES-egyezmény regionális gazdasági integrációval foglalkozó szervezetei szavazásáról szóló szöveget tükrözik, illetve amelyek összhangban állnak a más nemzetközi megállapodások révén több éve hatályban lévő rendelkezésekkel, továbbá kifogásolja, hogy az Európai Unió szavazatainak számát a tényleges szavazás időpontjára megfelelően akkreditált tagállamok száma alapján határozzák meg;

5.  üdvözli a közelmúltban elfogadott, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemről szóló uniós cselekvési tervet, amelynek célja az ilyen kereskedelemnek a fő kiváltó okok kezelése, a hatályban lévő szabályok megfelelőbb végrehajtása és érvényesítése, valamint a vadon élő növény- és állatfajokkal kapcsolatos bűnözéssel szembeni hatékonyabb küzdelem révén történő megakadályozása; üdvözli, hogy a cselekvési tervnek a vadon élő növény- és állatfajok kereskedelmével szembeni küzdelemre irányuló, a származási, a tranzit és a célországok globális partnerségének a megerősítéséről szóló külön fejezet is része lett; sürgeti továbbá az Európai Uniót és tagállamait a megerősített cselekvési terv elfogadására és végrehajtására, amely Európának a vadon élő növény- és állatfajok kereskedelmével szembeni küzdelem iránti szilárd elköteleződéséről tanúskodik;

6.  támogatja a Bizottságnak és a tagállamoknak a trófeavadászattal kapcsolatos globális irányelvek CITES-egyezményen belüli kidolgozására irányuló kezdeményezését az I. és a II. függelékben felsorolt fajok vadásztrófeái fenntartható eredetének jobb nemzetközi ellenőrzése érdekében;

7.  felhívja az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a fajok védelme tekintetében a munkadokumentumokról és a jegyzékbe való felvételre irányuló javaslatokról szóló valamennyi határozatuk meghozatala során (a CITES-egyezmény 9.24. sz. (COP 16 által felülvizsgált) konferenciahatározata alapján tartsák be az elővigyázatossági elvet – különös tekintettel a CITES szerinti fajok vadásztrófeáinak behozatalára –, valamint különösen vegyék figyelembe a „felhasználó fizet” elvet, a megelőzés elvét, illetve az ökoszisztémát szem előtt tartó megközelítést; felhívja az Európai Uniót és tagállamait, hogy mozdítsák elő az összes CITES-egyezmény szerint besorolt faj vadásztrófeáira vonatkozó engedélyekkel kapcsolatos kivételek megszüntetését;

8.  kéri, hogy a CITES CoP17 találkozó valamennyi határozatát tudományos eredmények, körültekintő elemzések és az érintett tagállamokkal egyenlő feltételek mellett folytatott konzultációi alapján, valamint a helyi közösségekkel együttműködésben hozzák meg; kiemeli, hogy a vadon élő növény- és állatfajokkal kapcsolatos valamennyi jogszabálynak ösztönöznie kell a vidéken élő emberek természetvédelem iránti elköteleződését, mégpedig az érintett lakosság érdekeinek és a biológiai sokféleség állapotának az összekapcsolása révén;

9.  arra ösztönzi a CITIES-egyezmény részes feleit, hogy minden szinten erősítsék meg a biológiai sokféleséggel kapcsolatos egyezmények közötti együttműködést, koordinációt és szinergiákat;

10.  felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák az együttműködést, a koordinációt és az azonnali információcserét a CITES-egyezmény végrehajtásában részt vevő valamennyi ügynökség között, különös tekintettel a vámhatóságokra, a rendőrségre, az állat- és növény-egészségügyi határállomásokon végzett ellenőrzésekért felelős szolgálatokra és egyéb szervekre;

11.  ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy azokra a fajokra vonatkozóan, amelyek esetében az Európai Unió jelentős tranzit- vagy célpiac, mozdítsák elő és támogassák a nemzetközi kereskedelem hatásai elleni védelem növelését célzó kezdeményezéseket;

12.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fajok és a belőlük származó termékek értékesítése terén rendkívül vékony a legális és az illegális kereskedelem közötti határ, és hogy az emberi tevékenység és a globális felmelegedés együttes hatásai következtében a vadon élő állat- és növényfajok nagy többségét ma a kihalás veszélye fenyegeti;

13.  nyomatékosan felszólítja az EU-t, hogy fogadjon el az illegális kereskedelem csökkentését célzó jogszabályozást, amelyben illegálissá nyilvánítja azoknak a vadon élő állatoknak vagy növényeknek a behozatalát, kivitelét, eladását, megszerzését vagy megvételét, amelyeket a származási vagy tranzitország törvényeit megsértve fognak be, tartanak birtokban, szállítanak vagy adnak el;

14.  különösen fontosnak tartja, hogy valamennyi tagállamot határozottan a következőkre ösztönözze: a nyers elefántcsont kivitelének a tilalmára, ahogy az már Németországban, Svédországban, az Egyesült Királyságban és az USA egyes államaiban is működik; a kereskedelmi tanúsítványokra való fokozott odafigyelésre a területükön; a csalással szembeni küzdelem hatékonnyá tételére, különösen a határokon; a jogellenes kereskedelemben érintett elefántcsont megsemmisítésére irányuló eljárások indítására; valamint a védett növény- és állatfajokkal (különösen elefántokkal, orrszarvúkkal, tigrisekkel, főemlősökkel és különböző trópusi fafajtákkal) való kereskedelemre kiszabott büntetések szigorítására;

15.  az egyezmény III., IV. és V. cikkének értelmében az Európai Uniót és tagállamait, valamint a CITES-egyezmény részes feleit olyan kezdeményezések előmozdítására és támogatására ösztönzi, amelyek célja a CITES-egyezményben felsorolt, kereskedelemre szánt élő állatok jólétének javítása; e kezdeményezések között olyan mechanizmusok is szerepelnek, amelyek célja annak biztosítása, hogy az állatokat „a sérülések, az egészségkárosodások és a kegyetlen bánásmód kockázata lehető legalacsonyabbra való csökkentésének megfelelően készítik fel a szállításra és szállítják”, valamint, hogy „a célállomások megfelelő felszerelésekkel rendelkeznek az állatok ott tartására és ellátására” és az élő példányok elkobzására az állatok jólétének kellő figyelembevétele mellett kerül sor;

16.  aggódik amiatt, hogy a „kihalásra építés” jelensége, azaz, bizonyos termékek annak reményében történő megvásárlása, hogy az érintett fajok hamarosan kihalnak, hogyan fogja érinteni a veszélyeztetett fajok védelmét; A CITES részes feleit és a Titkárságot olyan további kutatások folytatására ösztönzi, amelyek célja annak megvizsgálása, hogy a bitcoinhoz hasonló új pénzügyi termékek és technológiák ösztönző hatással vannak-e erre a jelenségre;

17.  elismeri, hogy a CITES megfigyelői fontos szerepet töltenek be a fajokkal és a kereskedelemmel kapcsolatos szakértelem biztosítása, valamint a részes felek kapacitásépítésének támogatása terén;

A döntéshozatal átláthatósága

18.  úgy véli, hogy a nemzetközi környezetvédelmi intézmények döntéshozatalának átláthatósága kulcsfontosságú hatékony működésükhöz; üdvözli a CITES-irányítás átláthatóságának fokozására irányuló valamennyi önkéntes és eljáráshoz kapcsolódó törekvést; határozottan ellenzi, hogy a titkos szavazás általános gyakorlat legyen a CITES-en belül;

19.  üdvözli a COP16 találkozón hozott arra irányuló határozatot, hogy az egyezmény egészüljön ki az állatokkal, illetve növényekkel foglalkozó bizottság tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi nyilatkozat követelményével; elismeri ugyanakkor, hogy a követelmény csupán a tagok önértékelésén alapszik; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy e bizottság tagjai részéről ez idáig nem születtek esetleges pénzügyi összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozatok;

20.  nyomatékosan kéri a CITES titkárságát, hogy fontolja meg egy független felülvizsgálati testület létrehozásának vagy az állandó bizottság független felülvizsgálati testülettel történő kibővítésének lehetőségét az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésének garantálása érdekében;

21.  úgy véli, hogy az átláthatóság elengedhetetlen bármifajta finanszírozáshoz, továbbá a jó kormányzás szükséges feltétele, ezért támogatja az EU által javasolt, a szponzorált küldöttek projektjéről szóló állásfoglalást(2);

Jelentéstétel

22.  úgy véli, hogy a nyomonkövethetőség alapvető fontosságú a legális és fenntartható kereskedelem szempontjából, valamint alapvető szerepet tölt be a korrupció, a jogellenes kereskedelem és az orvvadászat – a világ negyedik bűnözői piaca – elleni küzdelemre vonatkozó uniós kötelezettségvállalásban, akár üzleti, akár nem üzleti célú tevékenységekről van szó; e tekintetben hangsúlyozza, hogy végre kell hajtani az elektronikus engedélyezési rendszert, melyet valamennyi részes félnek átlátható módon és együttesen kell megszerveznie; elismeri azonban, hogy egyes feleknek technikai nehézségekkel kell ezen a téren szembenézniük, és olyan kapacitásépítési támogatás nyújtására ösztönöz, amellyel valamennyi fél létre tudja hozni az elektronikus engedélyezési rendszert;

23.  üdvözli a CITES-felek jogellenes kereskedelemmel kapcsolatos rendszeres jelentéstételi kötelezettségéről szóló, a COP16 találkozón hozott határozatot; úgy véli, hogy a jogellenes kereskedelemmel kapcsolatos jelentés új – a 2016/007. sz. CITES-értesítésben megjelent – formátuma jelentős lépés a vadon élő növény- és állatfajok kereskedelmének alaposabb megismerése felé, és a CITES valamennyi részes felét arra ösztönzi, hogy a megadott formátumban pontos és rendszeres jelentéseket nyújtson be a jogellenes kereskedelemről;

24.  üdvözli az olyan magánszektorbeli kezdeményezéseket, mint a Nemzetközi Légiszállítási Szövetségnek a légi teherszállítás ellátási láncára vonatkozó és azon keresztül történő e-fuvarozással kapcsolatos kezdeményezése; úgy véli, hogy a nyomonkövethetőségre vonatkozó ehhez hasonló kezdeményezések kibővítése – különösen a közlekedési ágazatban – az információgyűjtés fontos eszköze;

25.  kiemeli az engedélykiadási folyamatnak a hatékony adatgyűjtésben betöltött fontos szerepét, így az irányító hatóságok kulcsfontosságú szerepét; ismételten hangsúlyozza, hogy az engedélyező hatóságoknak a CITES VI. cikkével összhangban függetleneknek kell lenniük;

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme és a korrupció

26.  felhívja a figyelmet azokra a korrupciós esetekre, ahol az engedélyező hatóságok alkalmazottai csalárd módon adtak ki engedélyeket; felszólítja a CITES titkárságát és az állandó bizottságot ezen esetek kiemelt és sürgős kezelésére;

27.  hangsúlyozza, hogy a korrupció a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmi láncának valamennyi szakaszában észlelhető, érinti a származási, tranzit- és célországokat, és aláaknázza a CITES-egyezmény hatékonyságát, megfelelő végrehajtását és végső sikerét; ezért úgy véli, hogy az erős és hatékony korrupcióellenes intézkedések elengedhetetlenek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben;

28.  súlyos aggodalmának ad hangot a forráskódoknak a vadon befogott állatokkal való illegális kereskedelem céljából történő szándékos helytelen használatával kapcsolatban, amely során a CITES-ben szereplő fajokra csalárd módon a fogságban tenyésztett állatokra vonatkozó kódokat alkalmazzák; felszólítja a COP17 konferencián részt vevő feleket, hogy az ilyen visszaélések megelőzése érdekében fogadjanak el a fogságban nevelt vagy fogságban tenyésztett fajok kereskedelmének – mind a származási országokban, mind az EU-ban történő – nyilvántartására, nyomon követésére és igazolására szolgáló átfogó rendszert;

29.  szorgalmazza, hogy a CITES-egyezmény részes felei további iránymutatásokat dolgozzanak ki és támogassák olyan további technikák és módszerek kifejlesztését, amelyekkel különbség tehető a fogságban nevelt és a vadon élő fajok között;

30.  elítéli, hogy igen kiterjedt a szervezett bűnözői csoportok és hálózatok egyezményt sértő illegális tevékenysége, és rámutat, hogy e csoportok a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének elősegítése és a hatályos jogszabályok érvényesítését célzó erőfeszítések akadályozása érdekében gyakran folyamodnak korrupcióhoz;

31.  sürgeti azokat a feleket, aki még nem írták alá vagy nem ratifikálták a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményt és a korrupció elleni ENSZ-egyezményt, hogy ezt késedelem nélkül tegyék meg;

32.  üdvözli az ENSZ Közgyűlésének 69/314. sz. határozata (2015. július) keretében vállalt, többek között a korrupció felszámolására irányuló nemzetközi kötelezettséget (10. cikk)(3);

33.  támogatja az EU és a tagállamok azon kezdeményezéseit, amelyek a CITES-egyezmény keretében hatékonyabb fellépésre szólítanak fel a korrupció elleni globális harc terén; sürgeti a r CITES-egyezmény részes feleit, hogy támogassák a korrupciót elősegítő és az egyezményt sértő tevékenységek elleni határozatra irányuló uniós javaslatokat;

Végrehajtás

34.  kéri, hogy a CITES megfelelő időben és teljes körűen alkalmazzon szankciókat azokkal a részes felekkel szemben, amelyek nem felelnek meg az egyezmény kulcsfontosságú szempontjainak, és felszólítja különösen az EU-t és tagállamait, hogy alkalmazzák a részes felek arra való ösztönzésére rendelkezésre álló eszközöket, hogy betartsák a CITES-egyezményt, illetve a vadon élő állatokat és növényeket és a biológiai sokféleséget védő egyéb nemzetközi megállapodásokat;

35.  hangsúlyozza a végrehajtási lánc összes szereplője között annak érdekében folytatott közös nemzetközi együttműködés fontosságát, hogy helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szinten megerősítsék a bűnüldöző szervek kapacitásait; üdvözli a hozzájárulásukat és még nagyobb elkötelezettséget kér; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében hozzanak létre különleges ügyészi hivatalokat és szakosodott rendőri egységeket; hangsúlyozza a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorcium (ICCWC) keretében végzett közös nemzetközi végrehajtási műveletek(4) fontosságát, gratulál ebben a tekintetben a sikeres COBRA III művelethez(5); üdvözli az ICCWC uniós támogatását;

36.  elismeri, hogy a vadon élő növény- és állatfajok és az azokkal kapcsolatos termékek internetes kereskedelme egyre fokozódik, továbbá felszólítja a CITES-egyezmény részes feleit a bűnüldöző hatóságokkal, a kiberbűnözéssel foglalkozó egységekkel és a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorciummal való együttműködésre a jogellenes online kereskedelemmel szembeni küzdelmet segítő bevált gyakorlatok és példaértékű hazai intézkedések azonosítása érdekében;

37.  felszólítja a részes feleket, hogy egyértelmű és hatékony politikákat fogadjanak el és hajtsanak végre annak érdekében, hogy visszaszorítsák a veszélyeztetett vadon élő fajokból származó termékek fogyasztását, a fogyasztókkal megismertessék a fogyasztásuk vadon élő fajokra gyakorolt hatásait, és tájékoztatást adjanak az illegális kereskedelmi hálózatok veszélyeiről;

38.  felszólítja a részes feleket, hogy az érintett vadon élő fajok közelében élő helyi közösségek esetében támogassák megélhetésük eszközeinek fejlesztését, és e közösségeket vonják be az orvvadászat elleni küzdelembe és a veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelmének hatásairól szóló tájékoztatásba;

39.  folyamatos nemzetközi kötelezettségvállalást kér a hosszú távú kapacitásépítés elősegítése, az információcsere és a hírszerzési információmegosztás javítása, valamint a kormányzati hatóságok végrehajtásai erőfeszítéseinek koordinálása érdekében

40.  kéri a részes feleket, hogy biztosítsák, hogy ténylegesen eljárás alá vonják azokat a személyeket, akik vadon élő fajokkal kapcsolatos bűncselekményeket követnek el, és hogy e személyek az általuk elkövetett cselekmény súlyosságával arányos büntetést kapjanak;

Finanszírozás

41.  rámutat arra, hogy növelni kell a vadon élő állatok és növények védelmére és a kapacitásépítő programokra rendelkezésre bocsátott finanszírozást;

42.  hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat kell biztosítani a CITES titkárságának, különös tekintettel fokozott felelősségére és megnövekedett munkaterhére; továbbá hangsúlyozza annak szükségességét, hogy megfelelő időben kerüljön sor a CITES részes felei ígért pénzügyi hozzájárulásainak befizetésére;

43.  bátorítja a feleket, hogy vegyék fontolóra a CITES alapköltségvetésének növelését az infláció tükrözése és a CITES-egyezmény megfelelő működésének a biztosítása érdekében;

44.  az egyezmény végrehajtásának támogatása érdekében szorgalmazza a kapacitásépítő programok köz-magán társulás formájában történő finanszírozásának kiterjesztését a CITES-egyezmény keretének más területeire, valamint a közvetlen finanszírozás kiterjesztését;

45.  üdvözli a CITES-egyezménynek az Európai Fejlesztési Alapon keresztül nyújtott uniós finanszírozást, és arra ösztönzi az EU-t, hogy a biztosított célzott pénzügyi támogatást továbbra is folyósítsa, valamint hosszú távon is nyújtson konkrét és célzott pénzügyi támogatást;

Módosítások a CITES-egyezmény függelékeihez

46.  határozottan támogatja az EU és a tagállamok által benyújtott, a jegyzékbe való felvételre irányuló javaslatokat;

47.  a veszélyeztetett fajok hatékony és magas szintű védelmének a biztosítása érdekében a CITES valamennyi részes felét és a COP17 konferencia valamennyi résztvevőjét arra ösztönzi, hogy tartsák be az egyezménynek a fajok függelékekbe való foglalásával kapcsolatos kritériumait és fogadjanak el egy elővigyázatossági megközelítést; megjegyzi, hogy a CITES hitelessége azon múlik, hogy képes-e a negatív – és egyúttal a pozitív – tendenciákra reagálva módosítani a besorolásokat, és ennek megfelelően üdvözli azt a jelenséget, hogy kizárólag abban az esetben sorolják vissza valamely fajt, amikor a visszasorolás helyénvaló és megfelel az elfogadott tudományos kritériumoknak, illetve ha bizonyítékokkal alátámasztható, hogy a CITES szerinti besorolások megfelelően működnek;

Az afrikai elefántok és az elefántcsont-kereskedelem

48.  megjegyzi, hogy az elefántcsont-kereskedelmet kiszolgáló orvvadászat miatt, amelynek során az elmúlt évtizedben megkétszereződött az elefántok illegális leölése és megháromszorozódott a megszerzett elefántcsontok mennyisége, az afrikai elefántokat (Loxondonta africana) érintő válsághelyzet továbbra is lesújtó és egész Afrika-szerte az elefántpopulációk csökkenéséhez vezet, emberek millióinak a létfenntartását veszélyeztetve ezzel, mivel az elefántcsonttal való jogellenes kereskedelem káros hatással van a gazdasági fejlődésre, felerősíti a szervezett bűnözést, előmozdítja a korrupciót, konfliktusokat gerjeszt és – azzal, hogy katonai csoportoknak biztosít pénzforrásokat – veszélyezteti a regionális és nemzeti szintű biztonságot; olyan javaslatok támogatására ösztönzi az Európai Uniót és a tagállamokat, amelyek megerősítenék az afrikai elefántok védelmét és csökkentenék az elefántcsonttal való jogellenes kereskedelmet;

49.  üdvözli a Benin, Burkina Faso, a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, Kenya, Libéria, Niger, Nigéria, Szenegál, Sri Lanka és Uganda által előterjesztett és az Afrikai Elefánt Koalíció által támogatott javaslatot, amelynek célja, hogy az I. mellékletben felsorolják az összes afrikaielefánt-populációt, ami egyszerűbbé tenné a nemzetközi elefántcsont-kereskedelemre vonatkozó tilalom végrehajtását és egyértelmű üzenetet közvetítene a világnak az afrikai elefántok kipusztításának megállítása iránti globális elkötelezettségről;

50.  az Európai Uniót és valamennyi részes felet a jelenlegi moratórium fenntartására és ennek megfelelően a Namíbia és Zimbabwe által az elefántcsont-kereskedelemmel kapcsolatban tett javaslatok elutasítására hív fel, amely javaslatok célja e felek elefántpopulációt besoroló II. függelékéhez fűzött magyarázó jegyzetekkel összefüggő kereskedelem korlátozásainak a megszüntetése;

51.  megjegyzi, hogy a CITES azon törekvései, hogy az orvvadászatot és a jogellenes kereskedelmet az elefántcsont jogszerű kereskedelmének engedélyezése révén visszaszorítsa, kudarcot vallottak, és az elefántcsonttal való kereskedelem jelentősen megnőtt; az érintett feleket az elefántcsont-kereskedelemmel kapcsolatos nemzeti cselekvési terv szerinti további erőfeszítések megtételére szólítja fel; támogatja a felhalmozódott elefántcsont-készletek kezelésére és megsemmisítésére irányuló intézkedéseket;

52.  emlékeztet a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekményekről szóló 2014. január 15-i állásfoglalásában(6) foglalt felhívásra, amely mind a 28 tagállamot moratórium bevezetésére hívja fel az agyarak, valamint a nyers és megmunkált elefántcsontból készült termékek bármilyen kereskedelmi behozatala, kivitele, belföldi értékesítése és megvásárlása tekintetében, egészen addig, amíg a vadon élő elefántok már nem lesznek kitéve az orvvadászat veszélyének; megjegyzi, hogy Németország, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Ausztria, Svédország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Dánia már úgy határozott, hogy nem ad exportengedélyt semmilyen egyezmény előtti „nyers” elefántcsontra; az Európai Uniót és tagállamait az elefántcsont kivitelének és behozatalának, valamint az EU területén belüli minden kereskedelmi értékesítésének és megvásárlásának a tilalmára ösztönzi;

Szélesszájú orrszarvú

53.  sajnálatának ad hangot Szváziföld arra irányuló javaslata miatt, hogy legalizálják a szélesszájú orrszarvú (Certotherium simum simum) állományából származó orrszarvúszarvval való kereskedelmet, ami előmozdítaná az orvvadászatból származó orrszarvúszarv jogszerű kereskedelembe való átkerülését, aláásva ezzel a keresletcsökkentésre irányuló jelenlegi törekvéseket és belföldi kereskedelmi tilalmakat a fogyasztói piacokon, valamint valószínűleg tovább élénkítené az orrszarvúak orvvadászatát Afrikában és Ázsiában; szorgalmazza, hogy az EU és valamennyi részes fél utasítsa el a javaslatot, Szváziföldet pedig – következésképpen – felszólítja a javaslat visszavonására;

Afrikai oroszlán

54.  megjegyzi, hogy míg 21 év alatt az afrikai oroszlán (Panthera leo) populációk 43 %-os drámai csökkenése volt megfigyelhető, és az elmúlt időkben tizenkét afrikai államból teljesen ki is irtották az oroszlánokat, addig a belőlük készült termékek nemzetközi kereskedelme jelentősen megnőtt; az Európai Uniót és valamennyi részes felet sürgeti, hogy támogassák Niger, Csád, Elefántcsontpart, Gabon, Guinea, Mali, Mauritánia, Nigéria, Ruanda és Togo azon javaslatát, amelynek célja, hogy valamennyi afrikai oroszlán populáció kerüljön bele a CITES-egyezmény I. függelékébe;

Tobzoskafélék

55.  megállapítja, hogy az emlősök közül a tobzoskafélék jogellenes kereskedelme a legélénkebb a világon, részben húsuk miatt, részben pedig a hagyományos gyógyászatban használt pikkelyeik miatt, aminek következtében a tobzoskák mind a nyolc fajtáját (Manis crassicaudata, M. tetradactyla, M. tricuspis, M. gigantea, M. temminckii, M. javanica, M. pentadactyla, M. culionensis) a kihalás veszélye fenyegeti; éppen ezért üdvözli az ázsiai és afrikai tobzoskák valamennyi fajtájának a CITES I. függelékébe való felvételére irányuló különböző javaslatokat;

A tigris és az ázsiai nagymacskák

56.  ösztönzi az Európai Uniót és valamennyi részes felet egyrészt a CITES állandó bizottsága által javasolt határozatok elfogadásának támogatására, amelyek szigorú feltételeket szabnak a tigrisfarmok működtetésére, valamint a fogságban élő tigrisek példányainak és a belőlük készült termékeknek a kereskedelmére vonatkozóan, másrészt az India által tett azon javaslatok elfogadásának támogatására, amelyek a részes feleket a tigrisek lefoglalt példányairól és a belőlük készült termékekről készített fényképek megosztására ösztönzik, mivel e képek segítenék a bűnüldöző szervek munkáját az egyes tigrisek – egyedi csíkmintáik alapján történő – azonosításában; az Európai Uniót arra hívja fel, hogy vegye fontolóra e határozatok végrehajtásának pénzügyi támogatását, és a tigrisfarmok bezárására, valamint arra szólít fel, hogy a CITES COP17 konferenciáján vessenek véget a fogságban élő tigrisek testrészeivel és a belőlük készült termékekkel való kereskedelemnek;

Kedvtelésből tartott fajok kereskedelme

57.  megjegyzi, hogy a kedvtelésből tartott egzotikus állatok nemzetközi és uniós piaca egyre nagyobb, valamint, hogy számos javaslatot nyújtottak be olyan hüllők, kétéltűek, madarak, halak és emlősök besorolására, amelyek ki vannak téve a kedvtelésből tartott állatok nemzetközi kereskedelméből adódó veszélyének ; felszólítja valamennyi részes felet e javaslatok támogatására annak biztosítása érdekében, hogy e veszélyeztetett fajok fokozott védelemben részesüljenek a kedvtelésből tartott állatok kereskedelme révén történő kizsákmányolással szemben;

58.  felszólítja az uniós tagállamokat, hogy hozzák létre a kedvtelésből tartható egzotikus állatok pozitív jegyzékét;

Agarfa és rózsafa

59.  elismeri, hogy az illegális fakitermelés a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos egyik legrombolóbb hatású bűncselekmény, mivel nem pusztán egyes fajokat, hanem egész élőhelyeket is veszélyeztet, továbbá, hogy a rózsafa (Dalbergia spp.) iránti kereslet az ázsiai piacok tekintetében továbbra is növekszik; ösztönzi az Európai Uniót és valamennyi részes felet Argentína, Brazília, Guatemala és Kenya azon javaslatának a támogatására, amelynek célja, hogy a Dalbergia nemzetség bekerüljön a CITES II. függelékébe az I. függelékben található fajok kivételével, mivel ez kritikus mértékben elő fogja segíteni a rózsafa nem fenntartható kereskedelmének a megszüntetésére irányuló törekvéseket;

60.  megjegyzi, hogy a CITES-követelmények alóli kivételek miatt az agarfa (Aquilaria spp. és Gyrinops spp.) gyantaporát porkivonatként lehet exportálni, más termékeket pedig a kivitel előtt kiskereskedelmi értékesítéshez csomagolni, elkerülve így a behozatalra vonatkozó szabályozásokat; felszólítja ezért az Európai Uniót és valamennyi részes felet az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatának támogatására, amely a magyarázó jegyzetet kívánja módosítani e rendkívül értékes aromás faanyag kereskedelmével kapcsolatos kiskapuk elkerülése érdekében;

Egyéb fajok

61.  szorgalmazza, hogy az Európai Unió és valamennyi részes fél:

   támogassa a vikunya (Vicugna vicugna) II. függelékben lévő besorolásához fűzött magyarázó jegyzet módosítására irányuló perui javaslatot, mivel ez megszilárdítaná e faj nemzetközi kereskedelmével kapcsolatos jelölési követelményeket;
   támogassa a nautiluszok (Nautildae spp.) II. függelékbe való felvételét Fidzsi, India, Palau és az Amerikai Egyesült Államok javaslata alapján, mivel a csigáspolipok kagylóhéjának ékszerként és dekorációs elemként való nemzetközi kereskedelme komoly veszélyt jelent ezekre a biológiai szempontból érzékeny fajokra;
   utasítsa el Kanada azon javaslatát, hogy a vándorsólymokat (Falco peregrinus) sorolják át az I. függelékből a II. függelékbe, mivel ez tovább súlyosbíthatná e faj egyébként is jelentős mértékű jogellenes kereskedelmét;

62.  emlékeztet arra, hogy a Banggai-i kardinálishal (Pterapogon kauderni) szerepel a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat felsoroló jegyzékében, és e faj nagy része – többek között egész populációk – eltűnt az akvarisztika iránti továbbra is jelentős kereslet következtében, a kereskedelem fő célpontjai pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok; felszólítja ezért az Európai Uniót és tagállamait, támogassák, hogy a Banggai-i kardinálishal a II. függelék helyett az I. függelékben szerepeljen;

63.  megállapítja, hogy kiszélesedett a nyers és a megmunkált korall nemzetközi kereskedelme, és a piacon nőtt a nemes korall iránti kereslet, ami veszélyezteti a nemes korallok fennmaradását; nyomatékosan kéri az Európai Uniót és minden részes felet, hogy támogassák az Egyesült Államok által a „Nemes korallok a nemzetközi kereskedelemben“ címmel készített jelentés elfogadását;

o
o   o

64.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a CITES részes feleinek és a CITES titkárságának.

(1) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/570008/IPOL_STU(2016)570008_EN.pdf
(2) http://ec.europa.eu/environment/cites/pdf/cop17/Res%20sponsored%20delegate%20project.pdf
(3) http://www.un.org/en/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/69/314
(4) A vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorcium a következőkből áll: Interpol, a CITES titkársága, a Vámigazgatások Világszervezete, az ENSZ kábítószerekkel és szervezett bűnözéssel foglalkozó hivatala és a Világbank.
(5) A 2015 májusában végrehajtott közös nemzetközi rendőrségi és vámhatósági művelet.
(6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0031.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat