Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0490 – C8-0348/2016),

–  tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról (2014–2020) és az 1927/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1309/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (EGAA-rendelet),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2) és különösen annak 12. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3) és különösen annak 13. pontjára,

–  tekintettel a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 13. pontjában foglalt háromoldalú egyeztető eljárásra,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság levelére,

–  tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0273/2016),

A.  mivel jóllehet a globalizáció általánosságban gazdasági növekedést teremt, ezt a növekedést arra is fel kell használni, hogy enyhüljön azok helyzete, akik a globalizáció kedvezőtlen hatásaival néznek szembe;

B.  mivel az Unió jogalkotási és költségvetési eszközöket hozott létre ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott, vagy a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében elbocsátott munkavállalóknak, és támogassa újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésüket;

C.  mivel a Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani;

D.  mivel Finnország az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott beavatkozási kritériumok alapján a NACE Rev 2. rendszer szerinti 62. ágazatban (Számítógépes programozás, szaktanácsadás és kapcsolódó szolgáltatások) működő Microsoft Mobile Oy vállalatnál, valamint nyolc, azzal kapcsolatban álló beszállítónál és továbbfeldolgozó vállalatnál történt, 2 161 főt érintő elbocsátásokat követően „EGF/2016/001 FI/Microsoft” referenciaszámmal kérelmet nyújtott be az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás iránt;

E.  mivel a kérelem megfelel az EGAA-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak;

F.  mivel az EGAA által támogatott fellépések pénzügyi ellenőrzése az EGAA-rendelet 21. cikkének (1) bekezdésében lefektetettek szerint az érintett tagállam felelőssége;

1.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy az EGAA-rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek, és hogy ezért Finnország jogosult az említett rendelet értelmében nyújtandó 5 364 000 eurós pénzügyi hozzájárulásra, ami a 8 940 000 eurót kitevő összes kiadás 60 %-a;

2.  megállapítja, hogy Finnország 2016. március 11-én nyújtotta be az EGAA-ból folyósítandó pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmet, és hogy annak értékelését a Bizottság – miután Finnországtól kiegészítő információkat kapott – 2016. július 29-én zárta le, tiszteletben tartva a kitöltött kérelem benyújtásától számított 12 hetes határidőt, megállapítva, hogy az EGAA-ból igénybe vehető pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltételei teljesültek;

3.  megállapítja, hogy a Microsoft létszámleépítésének elsődleges oka a Microsoft Windows operációs rendszert futtató telefonok csökkenő piaci részesedése (a 2009-es 50 %-ról 2016 második negyedévében 0,6 %-ra);

4.  emlékeztet rá, hogy az elmúlt években csökkent az Unió részesedése az IKT-ágazatbeli globális foglalkoztatásban, és hogy a finn gazdaságban kulcsfontosságú szerepet játszik az IKT, ahol 2014-ben a munkavállalók 6,7 %-a dolgozott, ami a legnagyobb arány a tagállamok között; úgy véli, hogy a Microsoftnál történt elbocsátások a finn elektronikai ágazat egészét érintő, a Nokia saját származási országában bekövetkezett hanyatlása óta megfigyelhető tendenciával függnek össze, amelyhez négy korábbi kérelem is kapcsolódik; arra a következtetésre jut, hogy ezek az események közvetlenül a globalizáció hatására a világkereskedelem szerkezetében bekövetkezett strukturális változásokhoz kapcsolódnak;

5.  emlékeztet rá, hogy a szoftveripar nagymértékben nemzetközi jellegű, az ágazaton belüli verseny pedig globális, ami azt jelenti, hogy minden piaci szereplő versenyezhet ugyanazokért az ügyfelekért, az alkalmazottak munkavégzésének földrajzi helye és kulturális háttere pedig korlátozott jelentőségű;

6.  elismeri, hogy ez a kérelem egy újabb ügy azok közül, amelyek a Nokia finnországi hanyatlásával függnek össze, és további két kapcsolódó kérelem várható az IKT-ágazatban elbocsátott munkavállalókat illetően;

7.  megállapítja, hogy az elbocsátások helyszíneinek zöme Helsinki-Uusimaa (FI1B), Etelä-Suomi (FI1C) és Länsi-Suomi (FI197) NUTS 2. szintű régiókban található, és az érintett munkavállalók – akik 89 %-a 30 és 54 év közötti – igen eltérő kompetenciákkal rendelkeznek; aggodalmát fejezi ki a jelentős szaktudással rendelkező és magasan képzett munkavállalók – akiknek a foglalkoztatási kilátásaik hagyományosan jók – már most is nehéz munkanélküliségi helyzete miatt, különös tekintettel a nőkre, akik nagyobb kihívásokkal állnak szemben az újbóli elhelyezkedés tekintetében, figyelembe véve, hogy a megcélzott kedvezményezettek majdnem 50 %-át teszik ki;

8.  megállapítja, hogy a „Számítógépes programozás, szaktanácsadás és kapcsolódó szolgáltatások” ágazatra vonatkozóan korábban két EGAA-kérelmet nyújtottak be, mindkettőt a globalizációs kritérium alapján (EGF/2013/001 FI/Nokia és EGF/2015/005 FI/Computer programming);

9.  hangsúlyozza az IKT-ágazat fontosságát a Helsinki-Uusimaa, Etelä-Suomi és Länsi-Suomi régiók foglalkoztatási szintje számára, illetve azt, hogy az elbocsátott munkavállalóknak lehetősége nyílhat arra, hogy ismét hozzájáruljanak az iparághoz, amennyiben elegendő támogatást kapnak további oktatás, képzés, illetve vállalkozás indítására vonatkozó tervek révén;

10.  üdvözli, hogy a finn hatóságok már 2015. szeptember 11-én, jóval a javasolt összehangolt csomagra vonatkozó EGAA-támogatás iránti kérelmet megelőzően elkezdték nyújtani az érintett munkavállalók számára a személyre szabott szolgáltatásokat, mivel e fellépések társfinanszírozásra jogosultak az EGAA-ból;

11.  üdvözli, hogy a teljes csomag jelentős részét (közel 80 %-át) személyre szabott szolgáltatásokra fordítják;

12.  megjegyzi, hogy Finnország hatféle intézkedést tervez a kérelem által érintett elbocsátott munkavállalók érdekében: i. tanácsadási (coaching) és más előkészítő intézkedések; ii. foglalkoztatási és üzleti szolgáltatások; iii. munkaerő-piaci szakképzés; iv. fizetési támogatások; v. vállalkozásindítási támogatás; és vi. utazási, szállás- és költözési költségtérítés; megállapítja, hogy kellő forrásokat rendeltek ellenőrzési és beszámolási tevékenységekhez;

13.  megjegyzi, hogy a 12. bekezdésben említett fizetési támogatás a munkavállaló bérköltségének 30–50 %-át fogja kitenni, és 6-24 hónapos időtartamra jár; felhívja a tagállamokat, hogy körültekintően járjanak el a fizetési támogatásokkal annak biztosítása érdekében, hogy a fizetési támogatással felvett munkavállalók ne egy előzőleg más munkavállaló által betöltött pozíciót helyettesítsenek részben vagy egészben a szóban forgó vállalatnál; üdvözli, hogy a finn hatóságok biztosítékkal szolgáltak arra nézve, hogy nem ez a helyzet;

14.  megjegyzi, hogy a jövedelemtámogatási intézkedések a személyre szabott szolgáltatási csomag 16,64 %-át teszik ki, amely jóval az EGAA-rendeletben előírt 35 %-os korlát alatt marad, és hogy ezen intézkedések függenek attól, hogy a megcélzott kedvezményezettek aktívan keressenek munkát vagy vegyenek részt képzési tevékenységekben;

15.  felkéri a Bizottságot, hogy többéves időszakot vizsgálva értékelje ki a jövedelemtámogatási intézkedések hatását és nyújtson arról tájékoztatást annak biztosítása érdekében, hogy a minőségi foglalkoztatást támogassák, és ne rövid időtartamra szóló, alacsony költségű szerződések támogatására használják fel őket;

16.  megállapítja, hogy a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagja az intézkedésekkel megcélzott kedvezményezettek képviselőivel és a szociális, nemzeti és regionális partnerekkel egyeztetve készült el;

17.  emlékeztet az összes munkavállaló foglalkoztatási esélyei javításának fontosságára; elvárja, hogy a kínált képzést igazítsák hozzá az elbocsátott munkavállalók szükségleteihez, készségeihez és kompetenciáihoz, valamint a tényleges üzleti környezethez;

18.  megállapítja, hogy a Microsoft-ügy esetében együttműködésre kerül sor az európai munkaerő-piaci mobilitás (2014–2020) projekttel is, amely a nemzeti EURES szolgálat fejlesztési projektje; nyugtázza, hogy az EGAA és az EURES szolgálatok közreműködésével nemzetközi toborzási rendezvények regionális szervezésére is sor kerül; üdvözli ezen intézkedéseket, és hogy a finn hatóságok a szabad mozgáshoz való joguk teljes körű kihasználására buzdítják az elbocsátott munkavállalókat;

19.  nyugtázza, hogy az Európai Szociális Alap keretében elindult „A felvevő vállalat és a leépítő vállalat közötti kapcsolatminták” című tagállami intézkedéscsomag; megállapítja, hogy ezen intézkedéscsomag eredményei hasznosak lehetnek a jelen EGAA-kérelem alapján indított projektek megvalósításában is; üdvözli a finn hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy szinergiákat keressenek más, nemzeti vagy uniós finanszírozású fellépésekkel;

20.  emlékeztet, hogy az EGAA-rendelet 7. cikkével összhangban a személyre szabott szolgáltatások összehangolt csomagjának kialakítása során előre kell jelezni a jövőbeli munkaerőpiaci kilátásokat és a szükséges készségeket, valamint hogy a csomagnak összhangban kell lennie az erőforrás-hatékony és fenntartható gazdaság felé történő elmozdulással;

21.  megjegyzi, hogy a korábbi EGAA-ügyek során rendkívül hasznosnak bizonyult az, ha személyes szolgáltatásokat biztosítottak az elbocsátott munkavállalók számára;

22.  tudomásul veszi, hogy a finn hatóságok megerősítették, hogy a javasolt intézkedések más uniós alapból vagy pénzügyi eszközből nem részesülnek pénzügyi támogatásban, hogy a kettős finanszírozást megelőzik, továbbá, hogy a javatolt intézkedések kiegészítik a strukturális alapok által finanszírozott fellépéseket; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy mutassa be a fenti adatok éves összehasonlító értékelését a jelenlegi szabályok teljes körű tiszteletben tartása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy ne forduljanak elő átfedések az Unió által finanszírozott szolgáltatások között;

23.  üdvözli a megerősítést a finn hatóságok részéről, hogy az EGAA pénzügyi hozzájárulása nem helyettesíti azokat az intézkedéseket, amelyek meghozatala a nemzeti jog vagy kollektív szerződés alapján kötelező az érintett vállalkozás számára;

24.  nagyra értékeli a Parlament támogatások kiutalásának felgyorsítására irányuló kérése nyomán a Bizottság által bevezetett továbbfejlesztett eljárást; tudomásul veszi az új ütemezés miatti szoros határidőket és az ügyre vonatkozó utasítások hatékonyságára gyakorolt esetleges hatást;

25.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;

26.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá ezt a határozatot, valamint gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

27.  utasítja elnökét, hogy ezt az állásfoglalást a mellékletével együtt továbbítsa a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 347., 2013.12.20., 855. o. (2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap igénybevételéről (Finnország EGF/2016/001 FI/Microsoft referenciaszámú kérelme alapján)

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a végleges jogi aktussal, (EU) 2016/1857 határozat.)