Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított 1507 (DAS-Ø15Ø7-1) kukorica vetőmagjának termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D046172/00),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2001. március 12-i 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) és különösen annak 18. cikke (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak (EFSA) a termesztésre szánt, rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított 1507 kukoricára vonatkozó környezeti kockázatértékelés és kockázatkezelési ajánlások értékelésének naprakésszé tételéről szóló, legutóbb 2012. február 24-én naprakésszé tett tudományos véleményére(2),

–  tekintettel az EFSA termesztésre szánt, rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított 1507 kukoricára vonatkozó környezeti kockázatértékelés következtetéseinek és kockázatkezelési ajánlások kiegészítéséről szóló, 2012. október 18-i tudományos véleményére(3),

–  tekintettel az EFSA rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított MON 810 kukoricára vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről szóló, 2012. december 6-i tudományos véleményére(4),

–  tekintettel az EFSA rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított Bt11 és MON 810 kukorica termesztésére vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások kiegészítéséről szóló, 2012. december 6-i tudományos véleményére(5),

–  tekintettel az EFSA nem célzott és védendő lepkék Bt-kukorica pollenjének való kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről szóló, 2015. május 28-i tudományos véleményére(6),

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni ellenálló képesség érdekében géntechnológiával módosított kukoricakészítménynek (Zea mays L., 1507 vonal) a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti termesztés céljából történő forgalomba hozataláról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2014. január 16-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 106. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

A.  mivel a Pioneer Overseas Corporation és a Dow AgroSciences Europe Ltd a 90/220/EGK tanácsi irányelv(9) alapján 2001-ben értesítést nyújtott be az illetékes spanyol hatóságoknak a géntechnológiával módosított 1507 kukorica forgalomba hozataláról (hivatkozás: C/ES/01/01); mivel a 2001/18/EK irányelvnek megfelelően 2003-ban benyújtottak egy naprakésszé tett értesítést;

B.  mivel a géntechnológiával módosított 1507 kukorica Cry1F fehérjét – amely a kukoricamollyal (Ostrinia nubilalis), és egyéb, a lepkék rendjébe tartozó kártevőkkel szemben (például Sesamia spp., Spodoptera frugiperda, Agrotis ipsilon és Diatraea grandiosella) védelmet biztosító Bt-fehérje (forrása a Bacillus thuringiensis subsp. Kurstaki) –, valamint PAT fehérjét termel, amely toleranciát biztosít a glufozinát-ammónium tartalmú gyomirtókkal szemben;

C.  mivel a glufozinát a reprodukciót károsító anyagnak minősül, így az 1107/2009/EK rendelet kizárási kritériumainak hatálya alá esik; mivel a már engedélyezett anyagok tekintetében a kizárási kritériumokat akkor kell alkalmazni, amikor az engedélyezést meg kell újítani; mivel a glufozinátra vonatkozó engedély 2017-ben lejár; mivel ezért a glufozinát használatát 2017 végén elvileg be kell szüntetni;

D.  mivel a 2001/18/EK irányelv 26c. cikkének (2) bekezdése szerint a géntechnológiával módosított 1507 kukorica termesztése tilos az alábbi területeken: Vallónia (Belgium), Bulgária, Dánia, Németország (kivéve kutatási célból), Görögország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Szlovénia, Észak Írország (Egyesült Királyság), Skócia (Egyesült Királyság) és Wales (Egyesült Királyság);

E.  mivel az EFSA szerint a bizonyítékok azt mutatják, hogy a kibocsátott pollen 95–99%-a a pollenforrástól számított mintegy 50 méteren belül rakódik le, azonban a pollenszórás idején érkező függőleges szélmozgás vagy széllökések magasba repíthetik a polleneket a légkörben, és akár több kilométerre is eljuttathatják őket;

F.  mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete az 1507 kukorica termesztésével kapcsolatos aggályként határozta meg a lepkék rendjébe tartozó célzott kártevők Cry1F fehérjével szembeni ellenálló képességének lehetséges kifejlődését, mert az ellenálló képesség kifejlődése a kártevők elleni védekezés megváltozását eredményezheti, ami káros környezeti hatással járhat;

G.  mivel a teosinte, a termesztett kukorica őse, 2009 óta megtalálható Spanyolországban; mivel a teosinte-populáció befogadhatja a Spanyolország néhány olyan területén is termelt géntechnológiával módosított MON 810 kukoricából származó transzgenetikus DNS-t, ahol a teosinte is rendkívül elterjedt; mivel a gének átkerülhetnek a teosintébe, miáltal az Bt-toxint kezd termelni, és így a kukorica és teosinte hibridjei ellenállóbbá válnak az eredeti teosinte növényekhez képest; mivel ez a forgatókönyv jelentős kockázatot hordoz a gazdálkodók és a környezet számára;

H.  mivel az illetékes spanyol hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a teosinte jelenlétéről a spanyolországi kukoricaföldeken, és beszámoltak többek között a géntechnológiával módosított kukorica termesztésére szolgáló földeken is tapasztalható, rendkívül korlátozott jelenlétéről; mivel a rendelkezésre álló információk szerint Franciaországban is találtak már teosintét;

I.  mivel a Bizottság 2016. július 13-án kérte az EFSA-t, hogy a rendelkezésre álló tudományos szakirodalom és a tárgyhoz tartozó egyéb információk alapján 2016 szeptember végéig értékelje, hogy napvilágra kerültek-e olyan új bizonyítékok, amelyek nyomán módosítani kellene az EFSA tudományos véleményeiben szereplő, a géntechnológiával módosított MON 810, Bt11, 1507 és GA21 kukoricafajták termesztésével kapcsolatos következtetéseket és ajánlásokat;

J.  mivel a Bizottság végrehajtási határozattervezetének 24. pontja szerint az EFSA két „elfogadható” helyi mortalitási arányt vett fontolóra (0,5% és 1%); mivel azonban a nem célzott és védendő lepkék Bt-kukorica pollenjének való kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről szóló 2015. május 28-i tudományos véleményében az EFSA egyértelműen hangsúlyozza, hogy „minden, az EFSA GMO-testülete által illusztrációként használt védelmi szint csak példaként szolgál”, és hogy „minden itt alkalmazott küszöbérték szükségszerűen önkényes, és azokat módosítani kell az aktuális uniós védelmi célok függvényében”;

K.  mivel a Bizottság végrehajtási határozatának tervezetében a 0,5% alatti helyi mortalitási arány mellett döntött, és a mellékletben önkényesen legalább 20 méteres izolációs távolságot írt elő az 1507 kukoricaföldek és a 2004/35/EK irányelv 1. cikkének (3) bekezdése szerinti védett élőhelyek között annak ellenére, hogy az EFSA egyértelműen bizonyítottként állapítja meg, hogy a védett élőhely körül az 1507 kukoricaföldektől számított 30 méteres izolációs távolság előírása csökkentené várhatóan 0,5% alá a helyi mortalitási arányt még a rendkívül érzékeny, nem célzott lepkelárvák esetében is, amely távolság nagyobb, mint amelyet a Bizottság javasolt;

L.  mivel a nem célzott és védendő lepkék kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről szóló 2015. május 28-i tudományos véleményében az EFSA kijelentette, hogy „jelenleg nem áll rendelkezésre elég adat ahhoz, hogy a lárvák Bt-vel kapcsolatos mortalitását az általános mortalitás összefüggésében tudjuk értékelni”;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi a 2001/18/EK irányelvben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a termesztés EFSA általi kockázatértékelése hiányos, és a Bizottság által javasolt kockázatkezelési ajánlások nem megfelelőek;

3.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet céljával, amely az elővigyázatosság elvével összhangban az, hogy közelítse egymáshoz a tagállamok törvényeit, rendeleteit és közigazgatási rendelkezéseit, és védje az emberi egészséget és a környezetet, amennyiben géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátására kerül sor bármilyen más célból, mint a Közösségen belüli forgalomba hozatal, vagy termékekként vagy termékekben megjelenő géntechnológiával módosított szervezeteket hoznak forgalomba a Közösségen belül;

4.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 106., 2001.4.17., 1. o. (2) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a termesztésre szánt, rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított 1507 kukoricára vonatkozó környezeti kockázatértékelés és kockázatkezelési ajánlások értékelésének naprakésszé tételéről. EFSA Journal 2011; 9(11):2429 [73 pp.], doi:10.2903/j.efsa.2011.2429. (3) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a termesztésre szánt, rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított 1507 kukoricára vonatkozó környezeti kockázatértékelés következtetéseinek és kockázatkezelési ajánlásoknak a kiegészítéséről. EFSA Journal 2012; 10(11):2934 [36 pp.], doi:10.2903/j.efsa.2012.2934. (4) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított MON 810 kukoricára vonatkozó kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről. EFSA Journal 2012; 10(12):3017 [98 pp.], doi:10.2903/j.efsa.2012.3017. (5) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a rovarokkal szemben ellenálló, géntechnológiával módosított Bt11 és MON 810 kukorica termesztésére vonatkozó környezeti kockázatértékelési következtetések és kockázatkezelési ajánlások kiegészítéséről. EFSA Journal 2012; 10(12):3016 [32 pp.] doi:10.2903/j.efsa.2012.3016. (6) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (GMO-testület); Tudományos vélemény a nem célzott és védendő lepkék Bt-kukorica pollenjének való kitettségének a védett élőhelyeken történő korlátozására vonatkozó kockázatkezelési ajánlások naprakésszé tételéről. EFSA Journal 2015; 13(7):4127 [31 pp.] doi:10.2903/j.efsa.2015.4127. (7) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (8) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0036. (9) A Tanács 90/220/EGK irányelve (1990. április 23.) a géntechnológiával módosított szervezeteknek a környezetbe történő szándékos kibocsátásáról (HL L 117., 1990.5.8., 15. o.).