Az Európai Parlament,

–  tekintettel a párizsi fellebbviteli bíróság főügyésze által 2016. március 14-én továbbított, a párizsi területi bíróság vizsgálóbírói előtt fajgyűlöletre uszítás miatt ugyanazon tényállás alapján folyamatban lévő két (2211/15/21. és 2226/15/9. számú) eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2016. június 8-án bejelentett, a Jean-Marie Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló két kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta Jean-Marie Le Pent,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0301/2016),

A.  mivel a párizsi területi bíróság két vizsgálóbírója egy feltételezett bűncselekmény kapcsán Jean-Marie Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését kérte;

Β.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik;

C.  mivel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikke szerint „feladatai ellátása során kifejtett véleménye vagy leadott szavazata miatt egyetlen parlamenti képviselő ellen sem folytatható vizsgálat, nem tartóztatható le, nem vehető őrizetbe és nem ítélhető el”, valamint a parlament engedélye nélkül parlamenti képviselőt „nem lehet letartóztatni bűntett vagy más bűncselekmény miatt, illetve vele szemben más, szabadságelvonással járó kényszerintézkedés nem alkalmazható”;

D.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá;

E.  mivel e rendelkezés célja annak biztosítása, hogy az európai parlamenti képviselőket megillesse a véleménynyilvánítás szabadságának joga, ami elvi kérdés, de ez a jog nem jogosít fel rágalmazásra, becsületsértésre, gyűlöletre uszításra vagy mások tisztességének megkérdőjelezésére, sem bármely olyan kijelentésre, amely sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikkét;

F.  mivel a parlamenti mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseket az uniós Szerződések értékei, céljai és elvei fényében kell értelmezni;

G.  mivel egy európai parlamenti képviselő esetében ez az abszolút mentelmi jog nemcsak a képviselőnek a Parlament hivatalos ülésein kifejtett véleményére vonatkozik, hanem a máshol, például a médiában kifejtett véleményére is, amennyiben kapcsolat áll fenn „a kifejtett vélemény és a parlamenti tevékenység között”;

H.  mivel Jean-Marie Le Pent azzal vádolják, hogy egy 2014. június 6-án az interneten közzétett videofelvételen nyilvánosan fajgyűlöletre uszított;

I.  mivel nincsen összefüggés a vitatott kijelentés és Jean-Marie Le Pen parlamenti tevékenysége között, és ezért Jean-Marie Le Pen nem az európai parlamenti képviselői feladatainak ellátása során járt el;

J.  mivel nem áll fenn az ún. fumus persecutionis esetének gyanúja, vagyis hogy megkísérelték volna Jean-Marie Le Pen parlamenti munkáját akadályozni;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Jean-Marie Le Pen mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság illetékes hatóságainak.

(1) A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63., ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06., ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11., ECLI:EU:T:2013:23.