Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2059(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0278/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0278/2016

Viták :

PV 24/10/2016 - 19
CRE 24/10/2016 - 19

Szavazatok :

PV 25/10/2016 - 7.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0406

Elfogadott szövegek
PDF 381kWORD 57k
2016. október 25., Kedd - Strasbourg
A cseppfolyósított földgázra és a gáz tárolására vonatkozó uniós stratégia
P8_TA(2016)0406A8-0278/2016

Az Európai Parlament 2016. október 25-i állásfoglalása a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiáról (2016/2059(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a cseppfolyósított földgázra és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégiáról szóló, 2016. február 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0049),

–  tekintettel a „Keretstratégia egy ellenállóképes energiaunióhoz és egy jövőbe mutató éghajlat-politikához” című, 2015. február 25-i bizottsági közleményre (COM(2015)0080) és annak mellékleteire;

–  tekintettel az „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” című, a 2014. január 22-i bizottsági közleményben meghatározott Energia 2030 stratégiára (COM(2014)0015),

–  tekintettel az energiahatékonyságról és annak az energiabiztonsághoz, valamint a 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerethez való hozzájárulásáról szóló, 2014. július 23-i bizottsági közleményre (COM(2014)0520),

–  tekintettel az Éghajlat-változási Kormányközi Testület I. munkacsoportjának az „Éghajlatváltozás 2013: Természettudományos alapok” című, ötödik értékelő jelentésére,

–  tekintettel az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 21. konferenciáján (COP 21), 2015 decemberében létrejött párizsi megállapodásra,

–  tekintettel a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervről szóló, 2011. december 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0885),

–  tekintettel „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve” című, 2011. március 8-i bizottsági közleményre (COM(2011)0112),

–  tekintettel a harmadik energiaügyi csomagra,

–  tekintettel „Az Európai Unió hőtechnikai stratégiája” című, 2016. február 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0051),

–  tekintettel az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az Európai Számvevőszéknek „Az energiaellátás biztonságának javítása a belső energiapiac megvalósításával: több erőfeszítésre van szükség” című, 16/2015. sz. különjelentésére,

–  tekintettel „Az európai energiaunió felé” című, 2015. december 15-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0278/2016),

A.  mivel a földgáz az elkövetkező évtizedekben az ipari termelésben és az épületek fűtésének energiaforrásaként jelentős szerepet tölthet be az Unió energiarendszerében a megújuló energia mellett, miközben az Unió megvalósítja az üvegházhatású gázkibocsátással, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos céljait, és megvalósítja a karbonszegény gazdaságra való áttérést, amelyben a földgáz szerepe fokozatosan csökkenni fog a tiszta energiaforrások javára;

B.  mivel a földgáz fosszilis tüzelőanyag, amely nem megfelelő kezelése esetén az életciklusa (előállítás, szállítás, fogyasztás) során jelentős mennyiségű metánt bocsáthat ki; mivel 20 éves időszakot véve alapul a metán a globális felmelegedéshez potenciálisan jóval nagyobb arányban járul hozzá, mint a szén-dioxid, és ezáltal jelentős hatást gyakorol az éghajlatváltozásra;

C.  mivel az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra, hogy 2050-re az 1990-es szint 80–95%-ára csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását;

D.  mivel Európa földgázbehozataltól való függése az elkövetkező években várhatóan növekedik majd, és egyes államokban már elérte a 100%-ot olyan esetekben, amikor nem vagy csak korlátozott számban állnak rendelkezésre alternatív szállítók vagy szállítási útvonalak;

E.  mivel a cseppfolyósított földgáz (LNG) Európa számára mind a földgáz árának mérséklésére gyakorolt nyomás révén a versenyképesség növelése, mind pedig az ellátásbiztonság fokozása tekintetében nagy lehetőséget jelent; mivel a földgáz a megújuló energiaforrások számára rugalmas tartalékot is jelent;

F.  mivel a földgáznak (a CNG-nek és az LNG-nek) a közlekedésben való alkalmazása az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelvben előírtak szerint jelentős környezeti előnyökkel járna;

G.  mivel az Uniónak aktívan kell törekednie saját – például Cipruson felfedezett – hagyományos gázkészleteinek hasznosítására;

H.  mivel az Uniónak mint a világ második legnagyobb LNG-importőrének kezdeményezőbb szerepet kellene játszania a nemzetközi energiadiplomácia színterén;

I.  mivel fontos a hazai energiaforrások, például a ciprusi kizárólagos gazdasági övezetben található földgázkészletek felhasználására vonatkozó integrált javaslat kezdeményezése, valamint egy földgáz-cseppfolyósító létesítmény kialakításának támogatása Cipruson a környező területekről származó készletek kiaknázása szempontjából;

J.  mivel az Unió továbbra sem tudja maradéktalanul kihasználni az integrált belső energiapiac előnyeit, mivel nem rendelkezik elegendő összeköttetéssel és egységességgel, és mivel a harmadik energiaügyi csomag végrehajtása még nem teljes;

K.  mivel „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” öt, egymást kölcsönösen erősítő és egymással szorosan összefüggő dimenziót határoz meg, nevezetesen: energiabiztonság; teljesen integrált európai energiapiac, energiahatékonyság; a gazdaság dekarbonizációja; kutatás, innováció és versenyképesség; mivel a stratégiának a mindenki számára megfizethető energiaárakat is elő kell segítenie;

Bevezetés

1.  üdvözli „A cseppfolyósított földgázra (LNG) és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégia” című bizottsági közleményt; úgy véli, hogy az LNG-t és a földgáztárolást teljes mértékben integráló belső energiapiac jelentős szerepet tölt majd be az ellenállóképes energiaunió mint végső cél elérésében;

2.  emlékeztet arra, hogy az LNG-re és a földgáztárolásra vonatkozó uniós stratégia az energiaunió egyik olyan eleme, amely az Unió fenntartható, biztonságos és versenyképes energiarendszerre történő áttérési törekvésének ad konkrét kifejezési formát, valamint az a célja, hogy véget vessen a külső gázszállítóktól való függőségnek; hangsúlyozza, hogy az energiaunió egyik célja az, hogy az EU világelső legyen a megújuló energiák terén;

3.  mivel a COP 21 keretében létrejött párizsi megállapodással összhangban ki kell igazítani az EU földgázpolitikáját, megfelelve annak a kitűzött célnak, hogy az iparosodás előtti szintekhez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg a 1,5° Celsius-fokot; mivel a földgáz 2050-ig – amikorra a párizsi megállapodással és az EU energiaügyi ütemtervével összhangban az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szint 80-95%-ára kell csökkenteni – várhatóan továbbra is szerepet játszik az Unió energiarendszerében, különösen az ipari termelésben és az épületek hőforrásaként; mivel a földgáz szerepe csökkenni fog és hosszú távon a használatát teljesen meg kell szüntetni, amint az Unió megvalósítja az üvegházhatású gázkibocsátással, az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos nagyra törő céljait, valamint áttér a karbonszegény gazdaságra;

4.  úgy véli, hogy az energiabiztonság a nemzeti energiapolitikák jobb összehangolása, egységes energiapiaccal rendelkező, tényleges energiaunió létrehozása, közös energiapolitika, valamint a tagállamok között e témában való együttműködés által valósítható meg a leghatékonyabb módon, a szolidaritás és a bizalom elvével összhangban; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az energiapolitika további integrációjának a tagállamok érdekeit kell szolgálnia az uniós célkitűzésekkel, a nemzetközi kötelezettségekkel és a meghatározott célkitűzésekkel összhangban, és nem lehet ellentétes a tagállamok és állampolgárainak érdekeivel; támogatja a közös uniós álláspont kialakítására irányuló erőfeszítéseket a multilaterális energiaügyi intézmények és keretek tekintetében;

5.  úgy véli, hogy minden uniós polgár számára biztosítani kell a hozzáférést a biztonságos és megfizethető energiaellátáshoz; e tekintetben kiemeli a jelenleg zajló fejleményeket a cseppfolyós földgáz globális piacain, ahol a túlkínálat az árak csökkenéséhez vezetett, ami lehetőséget nyújt arra, hogy a viszonylag olcsóbb gázellátás révén alacsonyabb energiaköltségeket lehessen biztosítani az uniós fogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy a biztonságos, megfizethető és fenntartható energia az európai gazdaság egyik kulcsfontosságú hajtóereje, és létfontosságú az ipari versenyképesség számára; kéri az Uniót és tagállamait, hogy az uniós energiastratégia részeként egyrészt biztosítsanak elsőbbséget az energiaszegénység felszámolásának, másrészt fejlesszék az energiaellátást a bevált gyakorlatok uniós szintű megosztása révén;

6.  hangsúlyozza, hogy az LNG-re vonatkozó uniós stratégiának összhangban kell lennie az alkalmazkodóképes energiaunió keretstratégiájával, hogy elősegítse a fokozottan biztonságos energiaellátást, a dekarbonizációt, a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságát, valamint a megfizethető és versenyképes energiaárak biztosítását;

7.  egyetért azzal a bizottsági értékeléssel, miszerint a balti, valamint a közép- és délkelet-európai tagállamok és Írország – az egyes tagállamok által végrehajtott óriási infrastrukturális fejlesztések ellenére – továbbra is nagymértékben egyetlen szállítótól függnek, és ki vannak téve a kínálati sokkoknak és ellátási zavaroknak;

8.  elismeri, hogy az LNG és a hozzá tartozó csőhálózati infrastruktúra elérhetősége e tagállamokban jelentősen javíthatná a jelenlegi ellátásbiztonsági helyzetet, nemcsak fizikai, hanem gazdasági értelemben is, egyúttal hozzájárulva a versenyképesebb energiaárakhoz is;

9.  nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a meglévő infrastruktúra – többek között a gáztárolás – hatékonyabb és jobb kihasználását;

10.  felhívja a figyelmet a villamos áramot gázzá átalakító technológiában rejlő lehetőségekre a megújuló energiák tárolása, valamint azok közlekedéshez, fűtéshez és villamosenergia-termeléshez történő karbonsemleges gázként való felhasználása terén;

11.  hangsúlyozza, hogy az uniós földgázrendszert diverzifikáltabbá és rugalmasabbá kell tenni, ezzel hozzájárulva az energiaunió kulcsfontosságú célkitűzéséhez, azaz a biztonságos, kiszámítható és versenyalapú földgázellátáshoz; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan stratégiát, amely hosszú távon az Unió gáztól való függőségének csökkentésére törekszik, tekintettel azon kötelezettségvállalására, hogy 2050-re az 1990-es szinthez képest 80–95%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság „elsődleges elvnek” tekintése és a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetése jelentősen csökkentené az Unió importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét;

12.  emlékeztet arra, hogy a Parlament többször is kérte a 2030-ig teljesítendő, kötelező éghajlat- és energiapolitikai célkitűzések – azaz az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátásainak legalább 40%-os csökkentése, a megújuló energia tekintetében legalább 30%-os célkitűzés, az energiahatékonyság tekintetében pedig 40%-os célkitűzés – egyedi nemzeti célkitűzések útján való végrehajtását;

13.  hangsúlyozza, hogy az új LNG-visszaalakító terminálok támogatása előtt elő kell mozdítani a meglévő LNG-terminálok leghatékonyabb, határokon átnyúló kihasználását, a technológiai bezáródás és a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos infrastruktúra elértéktelenedésének megelőzése és annak biztosítása érdekében, hogy az új projektek költségeit ne a fogyasztóknak kelljen viselniük; úgy véli, hogy a Bizottságnak alaposan felül kell vizsgálnia a gázkeresletre, a kockázatokra vonatkozó elemzését, valamint a kockázat- és szükségletértékeléseit;

Az infrastruktúra hiányosságainak pótlása

LNG-infrastruktúra

14.  emlékeztet arra, hogy az Unió egészének LNG-visszaalakító terminálokkal való ellátottsága megfelelő, és elismeri, hogy az elmúlt évek szerény belső gázkereslete és az LNG viszonylag magas globális ára miatt több uniós LNG-visszaalakító terminál kihasználtsági aránya alacsony; hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállamnak – különösen a legkiszolgáltatottabbaknak – közvetlenül vagy közvetve, más tagállamokon keresztül hozzá kell férniük az LNG-hez;

15.  hangsúlyozza, hogy a piacalapú megoldások és a meglévő LNG-infrastruktúra regionális szintű használata számára az esetek többségében elsőbbséget kell biztosítani; megjegyzi azonban, hogy a megoldások a nemzeti és a piaci sajátosságoktól – például az összeköttetések szintjétől, a tárolási megoldások rendelkezésre állásától és a piacszerkezettől – függően eltérőek lehetnek;

16.  hangsúlyozza, hogy az eszközök elértéktelenedésének elkerülése érdekében az új infrastruktúrára vonatkozó döntéshozatal előtt mind regionális, mind környezeti fenntarthatósági szempontból – az Unió éghajlat- és energiapolitikai célkitűzéseinek és a földrajzi egyensúly elvének figyelembevételével – alapos elemzésnek kell alávetni az LNG-ellátási alternatívákat és lehetőségeket az energiabiztonság javítása és annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő infrastruktúrát a lehető leghatékonyabban kihasználjuk;

17.  hangsúlyozza a regionális együttműködés fontosságát az új LNG-terminálok építése során, és rámutat, hogy a tengeri kijárattal rendelkező tagállamoknak szorosan együtt kell működniük a kontinentális országokkal a szükségtelen és nem gazdaságos projektekbe irányuló túlzott mértékű beruházás elkerülése érdekében; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy a nyugat-keleti és észak-déli folyosók optimális kihasználtsága, valamint a kétirányú szállításra alkalmas, fejlett infrastruktúra bővítené az LNG-ellátás lehetőségeit; úgy ítéli meg, hogy közösen lehetne tudást és információt szerezni olyan területeken, mint az energiatároló létesítmények, vagy az LNG-re és rendszerösszekötőkre vonatkozó pályázati eljárások; határozottan úgy véli, hogy az uniós stratégiának biztosítania kell, hogy az LNG Európa-szerte regionális szinten hozzáférhető legyen;

18.  nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vezessenek be stratégiákat az olyan létesítmények támogatására, amelyeket használni lehet a jövőben a megújuló földgáz továbbításának és tárolásának kezelésére.

19.  hangsúlyozza, hogy a stratégiának magában kell foglalnia az LNG használatát mint a gázelosztási és -továbbítási infrastruktúra fejlesztésének alternatíváját azokon a területeken, ahol az jelenleg nem költséghatékony; megjegyzi, hogy a kisméretű LNG-létesítmények optimális infrastruktúrát jelenthetnek a földgázfelhasználás növelése számára azon térségekben, ahol a földgáz-infrastruktúrával kapcsolatos beruházások nem kifizetődők, beleértve a gáz hő előállítását célzó felhasználásának növelését és ekképpen az ún. nem ipari kibocsátások korlátozását;

20.  nyomatékosan kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a fő közös érdekű projekteket és csak a három regionális magas szintű csoport által meghatározott, gazdasági szempontból leghatékonyabb projektek számára biztosítsanak kiemelt elsőbbséget; hangsúlyozza, hogy a szükséges és a gáz iránti keresletnek megfelelő LNG-terminálok kiépítése nem elegendő, és hogy a csőhálózati infrastruktúra támogatása és a megfelelő díjtételek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az előnyök a fogadó országokon kívül is realizálódjanak;

21.  üdvözli, hogy a fontos LNG-projekteket (pl. az észak-déli folyosót) közös érdekű projektekként határozták meg; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vonja be a balkáni országokat a gázvezetékek és a TEN-E hálózat további rekonstrukciójának megtervezésébe annak érdekében, hogy az Unió energetikai ágazata kulcsszerepet játszhasson a régióban;

22.  egyetért a Bizottság által az ellátásbiztonsági rendelet jelenlegi felülvizsgálata során előterjesztett, a rendszerösszekötők kétirányú szállításra vonatkozó mentességeinek felülvizsgálatát célzó javaslattal, és támogatja ebben a folyamatban az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) szerepének bővítését; tudomásul veszi az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER) munkaerő- és forráshiányát; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az ACER számára a szükséges erőforrásokat, különösen a kellő számú saját munkatársat, hogy az ügynökség el tudja látni a jogszabályok által ráruházott feladatokat;

Tárolási infrastruktúra

23.  emlékeztet arra, hogy az új gáztárolók fejlesztése során a geológia az egyik fő meghatározó tényező, és megállapítja, hogy jelenleg Európában sok a fölösleges gáztárolási kapacitás; hangsúlyozza, hogy a regionális együttműködés és a gázhálózati összeköttetések megfelelő szintje, valamint a belső szűk keresztmetszetek megszüntetése jelentősen javíthatná a meglévő gáztárolók kihasználtsági arányát; kiemeli, hogy biztosítani kell a legszigorúbb környezetvédelmi előírások alkalmazását az LNG-tároló infrastruktúra tervezése, létrehozása és használata során;

24.  emlékeztet arra, hogy a gáztárolók határokon átnyúló hozzáférhetősége jelenti az egyik kulcsfontosságú eszközt az energiaszolidaritás elvének gázhiány és vészhelyzeti válság idején történő érvényesítéséhez;

25.  hangsúlyozza, hogy Ukrajna tárolási kapacitásának bővebb használata csak akkor válik lehetővé, ha Ukrajnában garantálható a megfelelő, stabil kereskedelmi és jogi keret és az ellátási infrastruktúra épsége, feltéve, hogy megfelelő szintű gázösszeköttetések állnak rendelkezésre, hogy az energia szabadon, fizikai akadályok nélkül áramolhasson a határokon át; hangsúlyozza továbbá, hogy mivel Ukrajna gázfüggő ipari ágazata rövid időn belül újra fog éledni, további gázkészleteket kell majd importálni; úgy ítéli meg, hogy az Uniónak támogatnia kell Ukrajnát az orosz földgáztól való függőségről az LNG-re való átállásban;

Az LNG- és a tárolási infrastruktúra összekapcsolása a piaccal

26.  rámutat a regionális, így a közép- és délkelet-európai földgáz-összeköttetésekkel foglalkozó magas szintű csoport (CESEC), illetve a balti energiapiacok összekapcsolási tervével (BEMIP) és a Délnyugat-Európával foglalkozó csoport munkájának jelentőségére; úgy véli, hogy ez a fajta önkéntességen alapuló regionális együttműködés igen hatékony, és üdvözli, hogy a Bizottság támogató szerepet játszik e mechanizmusokban; hangsúlyozza, hogy a jóváhagyott cselekvési terveket pragmatikus módon és időben végre kell hajtani, valamint nyomatékosan kéri a végrehajtás szoros nyomon követését;

27.  hangsúlyozza, hogy költséghatékony energiaellátási megoldásokat kell találni a belső energiapiachoz nem megfelelően kapcsolódó és/vagy integrálódó, de a szolidaritás elvének megfelelően az Unió teljes támogatását kiérdemlő Ibériai-félsziget, Közép- és Délkelet-Európa, a balti államok és Írország hosszú távú ellátásbiztonságának növelése érdekében; kiemeli a legkiszolgáltatottabb, továbbra is „energiaszigetnek” minősülő országok, például Ciprus és Málta támogatásának szükségességét beszállító országaik és útvonalaik diverzifikálása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az LNG- és gáztárolásnak hozzá kell járulnia az uniós tagállamok és régiók bárminemű energetikai elszigeteltségének megszüntetéséhez;

28.  kéri, hogy termeljenek gázt a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger térségében, illetve kéri a tengerparttal nem rendelkező közép- és délkelet-európai országok ezen új kapacitásokkal való összekapcsolását e régiók ellátási forrásainak diverzifikálása céljából; megjegyzi, hogy ez lehetővé teszi majd a különböző forrásokból származó gáz közötti versenyt, és kivált bizonyos olajindexált szerződések alapján importált földgázmennyiségeket, ezzel erősítve a tagállamok tárgyalási pozícióját; hangsúlyozza, hogy egyetlen energiaforrás sohasem lesz elegendő az Unió energiaszükségletének kielégítéséhez, és hogy mind a nemzeti, mind a külföldi piacok szempontjából nélkülözhetetlen a diverzitás; úgy véli ezért, hogy aktívan kell törekedni a Cipruson felfedezett hazai hagyományos földgázkészletek hasznosítására;

29.  egyetért a Bizottság azon törekvésével, hogy több információt és segítséget nyújtson a projektgazdák számára a különböző projektfinanszírozási forrásokról, például az Európai Stratégiai Beruházási Alapról (ESBA), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről (CEF), az európai strukturális és beruházási alapokról és a különböző műszaki megoldásokról;

30.  megállapítja, hogy az optimális uniós és regionális szintű helyzet elérése során alapvető elvként a költséghatékony és környezeti szempontból fenntartható megoldásokat kell követni, továbbá felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy a korlátozottan rendelkezésre álló erőforrásokat a kritikus infrastruktúra fejlesztésére fordítsák annak érdekében, hogy magánbefektetőket vonzzanak az LNG-infrastruktúra és a rendszerösszekötők számára;

31.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2015-ben az Oroszországból importált földgáz mennyisége 7%-kal meghaladta a 2014. évi mennyiséget, és hogy a 2015-ben az Unióba harmadik országokból importált földgáz 41%-a Oroszországból származott; hangsúlyozza, hogy az LNG és a földgáz tárolása a hatékonyság növekedése és a megújuló energia fokozott alkalmazása mellett létfontosságú szerepet játszik az orosz földgáztól való függőség csökkentésében;

32.  aggodalmának ad hangot az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának tervezett megkétszerezése, illetve annak az energiabiztonságra és az ellátási források diverzifikációjára, valamint a tagállamok közötti szolidaritásra gyakorolt káros hatása miatt; hangsúlyozza a projekt geopolitikai következményeit és a teljes mértékben integrált, biztonságos, versenyképes és fenntartható energiaunió alapját képező elveket, kiemelve, hogy a projektet ezért nem szabad uniós pénzügyi támogatásban vagy uniós jogi eltérések kedvezményében részesíteni; hangsúlyozza, hogy az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megkétszerezése következtében egy társaság erőfölényre tenne szert az európai gázpiacon, ez pedig el kell kerülni;

33.  úgy véli, hogy ha megépül a 2. Északi Áramlat – ami ellentétes az európai érdekekkel –, akkor szükségszerűen gondos és részletes értékelés alá kell vetni az LNG-terminálokhoz való hozzáférést és az észak–déli földgázfolyosó állását;

A belső energiapiac kiteljesítése: kereskedelmi, jogi és szabályozási szempontok

Az uniós piac vonzóvá tétele az LNG számára

34.  nyomatékosan felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a harmadik energiaügyi csomagot és a földgázipari üzemi és kereskedelmi szabályzatokat;

35.  rámutat, hogy a jól összekapcsolt cseppfolyósítottgáz-elosztó központok jelentős szerepet játszanak a gázpiacon, ami egységes integrált piacot biztosítana, ahol a gáz a piaci árjelzéseknek megfelelően szabadon áramolhat a határokon keresztül;

36.  hangsúlyozza, hogy az észak-afrikai országok jelentős gáztartalékai és a Földközi tenger keleti térségében nemrégiben felfedezett gázmezők lehetőséget adnak a régiónak, hogy élénk, Európának gázt továbbító központtá váljon; úgy véli, hogy a földközi-tengeri térségben jelenleg fejlesztés alatt álló LNG-kapacitás képezheti egy infrastrukturális központ alapját;

37.  kitart amellett, hogy a belső gázpiac kiteljesítése és a szabályozási akadályok elhárítása nagyban javítaná a gázpiacok likviditását; nyomatékosan felhívja az érdekelt feleket, hogy mielőbb véglegesítsék a földgázszállítási díjak összehangolt rendszerére vonatkozó üzemi és kereskedelmi szabályzatot;

38.  emlékeztet arra, hogy a kormányok, a nemzeti szabályozó hatóságok és a legfontosabb érdekelt felek között folyamatosan aktív együttműködésre van szükség a határokon átnyúló beruházásokkal kapcsolatban, a nemzeti érdekek mellett mindig szem előtt tartva az európai perspektívát;

A földgáztárolás a belső piacon

39.  rámutat, hogy a meglévő gáztárolók kihasználási arányának növelése érdekében uniós szinten össze kell hangolni a szállítási díjstruktúrákat és növelni kell az átláthatóságot a díjak meghatározása terén; úgy véli, hogy a földgázszállítási díjak összehangolt struktúrákra vonatkozó szabályrendszerben figyelembe kell venni a harmonizáció szükségességét;

40.  egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy lehetővé kell tenni a biometán és a vonatkozó uniós gázszállítási, -elosztási és -tárolási normáknak megfelelő egyéb megújuló gázok alkalmazását; ezzel kapcsolatban azt ajánlja, hogy vegyék fontolóra technikai paraméterek, például a gázminőség, a költséghatékonyság, a méretgazdaságosság és az esetleges helyi vagy regionális hálózati megoldások alkalmazását;

41.  nyomatékosan felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a harmadik energiaügyi csomagot, különösen a biometánnak a hálózatba és a tárolási létesítményekbe való bejuttatását biztosító rendelkezések tekintetében; kiemeli ebben a vonatkozásban a 2009/73/EK irányelvet, amelynek megfelelően a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szükséges minőségi követelmények figyelembevétele mellett a biogáz és a biomasszából származó gázfajták, valamint egyéb gázfajták megkülönböztetéstől mentesen betáplálhatók legyenek a gázhálózatba, a vonatkozó műszaki szabályok és a biztonsági szabványok követelményeinek betartása mellett;

42.  kéri az LNG-létesítmények és a tárolók üzemeltetőit, hogy a nemzeti szabályozó hatóságokkal együttműködésben dolgozzanak ki új, rugalmas, a hatályos uniós jogszabályoknak megfelelő termékeket és szolgáltatásokat az LNG-visszaalakítás és -tárolás vonzóbbá tétele és a meglévő LNG- és tároló létesítmények kihasználásának maximalizálása érdekében;

A tárolás szerepének optimalizálása a gázellátás biztonsága érdekében

43.  hangsúlyozza a gáztárolás által nyújtott azonnali, rendkívül rugalmas szolgáltatások egyes tagállamokban betöltött szerepét, és rámutat, hogy az ellátás zavara idején a tároló eltérő szerephez juthat az LNG-hez képest, ha az ellátási lánc logisztikája esetleg nem biztosítja ugyanazt rugalmasságot;

44.  hangsúlyozza a szabályozási akadályok felszámolásának jelentőségét a regionális tárolási koncepciók kidolgozása szempontjából; úgy véli, hogy egyes tárolók egyedi feltételeket kielégítő nemzetközi szolgáltatásokat, például határokon átnyúló szállítással összekötött tárolási szolgáltatásokat is nyújthatnának; javasolja, hogy a regionális magas szintű csoportok működjenek fokozottabban együtt a stratégiailag értékes eszközök regionális és európai szintű felhasználására vonatkozó innovatív megoldások felkutatása céljából;

Az EU mint a nemzetközi LNG-piacok szereplője

45.  megállapítja, hogy a cseppfolyósító kapacitás növelése világszintű tendencia, amely potenciális hatást gyakorol majd az európai gázpiacokra;

46.  úgy véli, hogy fontos piacként való megjelenése révén az EU hozzájárulhat a földgáz-kereskedelem szabályainak kialakulásához a globális gázpiacok rugalmasságának és konvergenciájának javítása érdekében;

47.  támogatja a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és a tagállamok tevékeny szerepvállalását az energiadiplomáciában egy szabályokon alapuló, átlátható és jól működő globális gázpiac előmozdítása érdekében;

48.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU alapvető értékeivel és külpolitikai fellépésének hatékonyságával összhangban csökkentsék vagy szüntessék meg az EU emberi jogokat megsértő önkényuralmi rendszerektől származó behozataltól való függését az olaj- és a gáz tekintetében;

49.  az intézmények közötti fokozott konvergenciára és szinergiára szólít fel, nevezetesen a külső energiabiztonsági prioritásoknak a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által folytatott politikákba történő fokozott integrációjára, továbbá az alelnök/főképviselő és az illetékes biztosok közötti jobb koordinációra; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy jobban éljenek az együttműködést meglévő módjaival és alakítsanak ki újakat a jelenlegi és potenciális szállítókkal, valamint a tranzitországokkal és más kulcsfontosságú szereplőkkel; ezzel összefüggésben felszólítja az alelnököt/főképviselőt, hogy rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet az uniós energiadiplomáciai cselekvési terv végrehajtásáról.

50.  hangsúlyozza, hogy el kell hárítani az akadályokat az LNG világszintű szabad kereskedelme elől, és az LNG-termelésnek fenntarthatónak kell lennie; nyomatékosan kéri ezzel összefüggésben az Egyesült Államok döntéshozóit, hogy növeljék a beruházások biztonságát azáltal, hogy egyértelmű kritériumokat és határidőket vezetnek be a szabadkereskedelmi megállapodások hatálya alá nem tartozó országokba irányuló földgázexport engedélyezési folyamatába;

51.  hangsúlyozza, hogy a globális szabadkereskedelmi fórumokon hangsúlyosabban fel kell hívni a figyelmet az importált cseppfolyósított földgáz környezeti, éghajlati és társadalmi hatásaira; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az illékony metánkibocsátások minimalizálását;

52.  hangsúlyozza, hogy az LNG használata a tengeri és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenéséhez is hozzájárulhat, amennyiben minden hatékony intézkedést meghoznak azért, hogy az üzemanyag teljes életciklusa során – ideértve a termelési, az elosztási és az égési szakaszt – minimalizálják a metánszivárgást; ezért felszólít a megfelelő rendelkezések meghozatalára a metánszivárgás minimalizálása érdekében a teljes LNG-láncban az elérhető legjobb technológiák alkalmazása révén, és e célból megfelelő K+F finanszírozás biztosítására;

53.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem kulcsfontosságú szerepet játszik az energiabiztonság megteremtésében, és a szoros energiaügyi partnerségek, amelyeket az energiaügyi fejezeteknek az uniós kereskedelmi megállapodásokba való belefoglalása is megerősít, ennek alapvető eszközei; kulcsfontosságúnak tartja, hogy az Unió kereskedelempolitikája növelje az uniós tagállamok energiaellátásának diverzifikációját és csökkentse a túl kevés szállítótól származó importenergiától való függőségüket; hangsúlyozza, hogy az Uniónak új partnerségi lehetőségeket kell feltárnia, felülvizsgálnia a jelenlegi partnerségeket és konkrét energiaügyi tárgyalásokat folytatnia – többek között – közép-ázsiai, észak-afrikai és amerikai térségben lévő más partnerekkel; rámutat arra, hogy az Uniónak kezdeményezőbb szerepet kellene játszania a nemzetközi energiadiplomácia színterén; szorgalmazza az EU kereskedelmi és energiapolitikája közötti összhang növelését; hangsúlyozza az átláthatóság növelésének szükségességét a cseppfolyósított földgázzal kapcsolatos nemzetközi tárgyalások során; úgy véli, hogy a partnerekkel, például az Egyesült Államokkal és Ausztráliával folytatott tárgyalásoknak határozott energiaügyi elemet kell tartalmazniuk; hangsúlyozza, hogy az Uniónak szoros együttműködést kell folytatnia a nemzetközi partnerekkel a versenyen alapuló és átlátható globális LNG-piac érdekében;

54.  emlékeztet rá, hogy a jelenlegi kihívásoknak való megfelelés, valamint az energiaügyi és éghajlat-változási célkitűzések végrehajtása érdekében az e szakpolitikai területeket jellemző globális korlátok mellett az Uniónak és tagállamainak a meglévő jogi keretek és nemzetközi egyezmények alapján közösen kell fellépniük a nemzetközi szintéren energiabiztonsági és fenntarthatósági kérdések nemzetközi kereskedelmi fórumokon – valamint a gázbehozataltól függő partnerországok körében – történő felvetésével; hangsúlyozza, hogy az Uniónak ugyanakkor támogatnia kell és ösztönöznie kell az energiahatékonyságot;

55.  úgy véli, hogy az uniós tagállamok magán- és állami vállalatai számára a tiszta, biztonságos és energiahatékony technológiák terén jelentős lehetőségeket teremtő kereskedelmi politika különösen fontos, különösen a növekvő globális energiakereslet fényében; jelentős vámcsökkentéseket szorgalmaz a tiszta technológiák számára a zöld árukkal kapcsolatos kezdeményezés keretében, továbbá az EU szabadkereskedelmi megállapodásaiban, amelyeknek meg kell szüntetniük az energiahordozók kereskedelmére vonatkozó nem vámjellegű akadályokat;

56.  kiemeli a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi megállapodás (TTIP) energiáról és nyersanyagokról szóló fejezetének fontosságát az EU energiabiztonsága szempontjából; üdvözli a Bizottságnak az Egyesült Államokból származó földgáz uniós exportjára vonatkozó korlátozások megszüntetésére irányuló munkáját;

57.  úgy véli, hogy az Egyesült Államok keleti partvidékén található Sabine Pass LNG-n keresztül a piacra kerülő évi 12,2 milliárd m3 földgáz a különböző egyesült államokbeli projekteknek köszönhetően 2020-ig piacra jutó potenciálisan további 74 milliárd m3-t kitevő földgázzal együtt jelentős lehetőséget kínál Európa számára, hogy erősítse energiakereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkal; véleménye szerint a TTIP nyersanyagokról és energiáról szóló fejezetének lezárása jelentős mértékben javítja majd az Unió gázellátási lehetőségeit;

58.  úgy véli, hogy az európai vállalatok nem korlátozhatók abban, hogy a belföldi vállalatokkal azonos feltételek mellett működjenek a harmadik országok energiapiacain; hangsúlyozza, hogy az európai energiapiacon működő harmadik országbeli vállalatoknak eleget kell tenniük az európai jogszabályoknak; hangsúlyozza, hogy e szereplőknek átlátható struktúrával kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi részvényeseik nyomon követését.

59.  hangsúlyozza, hogy az LNG-vel kapcsolatos tervezés, a létesítmények kiépítése és a gáz használata, valamint a hazai készletek és források kitermelése tekintetében a lehető legszigorúbb környezetvédelmi normákat kell érvényesíteni és tiszteletben kell tartani a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó előírásokkal kapcsolatos nemzetközi munkaügyi normákat; hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet az importált cseppfolyósított földgáz környezeti, éghajlati és társadalmi hatásaira; ismételten emlékeztet arra, hogy be kell vonni a helyi közösségeket, és hogy a fogyasztás és – építés esetén – az új infrastruktúra tervezése tekintetében a valóságot tükröző értékelésekre kell támaszkodni; hangsúlyozza, hogy a cseppfolyósított földgázra való átállás lehetőséget kínál a tengeri szénszállítástól való függőség megszüntetésére; felhívja az Uniót, hogy biztosítson pénzügyi támogatást az ilyen célú európai projektek számára;

60.  rámutat arra, hogy mivel a következő években az LNG-ellátás növekedése várható, ezt a stratégiát ki lehetne egészíteni az LNG-t szállító hajókra irányuló szükségletek értékelésével és olyan intézkedésekkel, amelyek lehetővé teszik az uniós hajógyártó ipar számára, hogy megragadja ezt a lehetőséget, és ezáltal hozzájáruljon azon célhoz, hogy az ipar GDP-aránya 2020-ra 20%-ra növekedjen; felszólít arra, hogy a Tanács folyamatosan kísérje figyelemmel az LNG-szállítás biztonsági normáit és szükség esetén szigorítsa azokat a terrorizmus megelőzésére irányuló intézkedések keretében;

A fenntarthatóság kérdése és az LNG mint közlekedési, fűtési és villamosenergia-termelési célú alternatív tüzelőanyag

61.  elismeri, hogy az LNG-ben mint alternatív üzemanyagban komoly lehetőségek rejlenek mind a közúti, mind a tengeri szállítás terén; hangsúlyozza, hogy az LNG áruszállítás területén való szélesebb körű alkalmazása hozzájárulhat a globális CO2-, SOx- és NOx-kibocsátások csökkentéséhez, különösen, ha a tengeri szállításban gyarapodik a cseppfolyósított földgázzal (LNG) működő motorok használata;

62.  hangsúlyozza, hogy a töltés infrastruktúra-hálózatának megléte az LNG mint alternatív üzemanyag közlekedési ágazatban való számottevő alkalmazásának előfeltétele; felhívja e tekintetben a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az alternatív tüzelőanyagokról szóló 2014/94/EU irányelv maradéktalan végrehajtását, többek között LNG-töltőállomások létesítését a TEN-T folyosók mentén, illetve a tengeri és a belvízi kikötőkben, felváltva a szennyezőbb üzemanyagokat; hangsúlyozza azonban ezzel összefüggésben, hogy következetes összhangot kell biztosítani a fenntarthatósági célkitűzésekkel, ezért a cseppfolyósított földgáz nem szoríthatja ki a megújuló energiaforrásokat;

63.  felszólít tengeri útvonalak kifejlesztésére, például az Azori-szigetek érintésével, amely földrajzi elhelyezkedésénél fogva kulcsfontosságú töltőállomás lehetne a transzatlanti LNG-útvonalakhoz; kéri az Európai Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre forrásokat az e célt szolgáló projektek támogatására;

64.  kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és azok régióival közösen hozza létre az „LNG kék folyosók a szigeteknek” elnevezésű közös projektet a tengerészeti ágazat számára, amely felöleli a TEN-T átfogó hálózat kikötőit, a szükséges LNG-infrastruktúrák létrehozása és ezen hálózat, valamint a TEN-T törzshálózat összekapcsolása érdekében;

65.  felhívja továbbá a tagállamokat a 2014/94/EU irányelv végrehajtásának biztosítására a CNG- töltőállomások tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy a városi/külvárosi agglomerációkban és más sűrűn lakott területeken, valamint legalább a meglévő TEN-T törzshálózat mentén az egész Unióban közlekedhessenek a CNG-vel üzemelő gépjárművek;

66.  hangsúlyozza, hogy a 2014/94/EU irányelvben foglaltaknak megfelelően meg kell határozni a tengerjáró és belvízi hajókat, valamint a gépjárműveket kiszolgáló LNG-töltőállomásokra vonatkozó közös műszaki előírásokat; Az LNG tárolására, vételezésére és fedélzeten való használatára vonatkozó szigorú harmonizált biztonsági szabályokat és képzéseket kér az Unió egészében, egyidejű vételezési és szállítási műveleteket téve lehetővé; megállapítja, hogy e munkát a Nemzetközi Tengeri Szervezettel (IMO) és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel (EMSA) szoros együttműködésben kell elvégezni;

67.  hangsúlyozza, hogy megfelelő K+F finanszírozást kell biztosítani egyrészt a belvízi és tengerjáró hajók, valamint a gépjárművek esetében alkalmazott jobb technológiák fejlesztéséhez az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású flottára történő gyors átállás érdekében, másrészt az LNG-töltőállomások létrehozása esetében a kezelő nélküli rendszerek fejlesztéséhez; kéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék az LNG felhasználásán alapuló hajók és gépjárművek fejlesztését, illetve a hagyományos üzemanyagokat használó járművek átalakítását, hogy használhassanak LNG-t is;

68.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözze az LNG vasúti szállítását, mivel ez elősegíti egyrészről a közúti közlekedés tehermentesítését, másrészről pedig hozzájárul egy csekély károsanyag-kibocsátással járó energiahordozó/tüzelőanyag környezetbarát és biztonságos szállításához;

69.  felszólítja a Bizottságot, hogy az új személygépkocsik CO2-kibocsátására vonatkozóan kibocsátási követelményeket megállapító 443/2009/EK rendelethez kapcsolódóan, az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően vizsgálja meg egy, a szénhidrogén-kibocsátásokra vonatkozó CO2-egyenérték megállapításának lehetőségét, többek között a fogyasztók tájékoztatása céljából;

70.  megjegyzi, hogy egyes területeken, például a távolsági szállítás és a nagyteljesítményű ipari felhasználások terén a kisüzemi LNG-technológia alkalmazása nemcsak hozzájárulhat az éghajlatpolitikai célkitűzések eléréséhez, hanem jelentős üzleti előnyt is eredményezhet;

71.  megállapítja, hogy az LNG és különösen a sűrített földgáz (CNG) a tömegközlekedés számára is életképes megoldást jelent, mivel már rendelkezésre áll, és ezáltal hozzájárulhat a levegő- és zajszennyezés csökkentéséhez, ami különösen a városi agglomerációkban jobb életkörülményekhez vezethet;

72.  megállapítja, hogy bár az LNG és a CNG reális átmeneti megoldást biztosíthat a közlekedés környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséhez, hosszú tavú előnyeik csak akkor valósulnak meg, ha párhuzamosan támogatást kap a zökkenőmentes átmenet a cseppfolyósított biogáz (LBG) és a megújuló energia más formáinak használata felé, többek között úgy, hogy biztosítják az LNG- és az LBG-rendszerek közötti átjárhatóságot; hangsúlyozza, hogy a stratégiának illeszkednie kell az átfogóbb éghajlati és energetikai célokhoz és prioritásokhoz, és a COP 21 konferencián elfogadott megállapodással összhangban a kereslet csökkentésére, az energiahatékonyság javítására és a fosszilis tüzelőanyagok megszüntetésére kell helyeznie a hangsúlyt;

73.  hangsúlyozza, hogy a töltőállomás-infrastruktúra hatékony hálózata az LNG mint a közlekedési ágazat alternatív üzemanyaga érdemi alkalmazásának előfeltétele; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre az ilyen infrastruktúrák fejlesztésére irányuló ösztönzőket az ellátás jelenlegi hiányosságainak felszámolása és a teljes ellátási hálózat kiépítése érdekében;

74.  a multimodális közlekedés előmozdítása szempontjából hangsúlyozza a tengeri és belvízi kikötőkben található LNG-infrastruktúrák jelentőségét, mivel az ilyen infrastruktúraát a tengeri és belvízi hajók, valamint a szárazföldön való továbbszállítást végző tehergépjárművek egyaránt használni tudják; sürgeti a nemzeti és regionális üzemeltetőket, hogy szorosan működjenek együtt ezen infrastruktúra multifunkcionalitásának és kihasználhatóságának fokozása céljából;

75.  úgy gondolja, hogy a földgáz mint alternatív üzemanyag közlekedésben való használatának előmozdítása fontos globális kihívást jelent, és a kibocsátáscsökkentés elérése iránti, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) és a Nemzetközi Tengerészeti Szervezeten (IMO) keresztül megteendő kötelezettségvállalásra vonatkozó felhívásokat;

o
o   o

76.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, valamint az Energiaközösség Titkárságának és szerződő feleinek.

(1) HL L 307., 2014.10.28., 1. o.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0444.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat