Az Európai Parlament,

–  tekintettel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre (C(2016)06329),

–  tekintettel a Bizottság 2016. október 4-i levelére, amelyben kéri az Európai Parlamenttől annak kinyilvánítását, hogy nem emel kifogást a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökéhez intézett 2016. október 13-i levélre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról(1) szóló, 2012. július 4-i 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (európai piaci infrastruktúra-rendelet – EMIR), különösen annak 11. cikke (15) bekezdésére,

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2), az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(3), és az európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/77/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. november 24-i 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkére (4),

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok (az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság) által 2016. március 8-án, a 648/2012/EU rendelet 11. cikke (15) bekezdésének megfelelően benyújtott szabályozástechnikai standardtervezetekre,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság határozatra irányuló ajánlására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (6) bekezdésére,

–  tekintettel arra, hogy az eljárási szabályzata 105. cikke (6) bekezdésének harmadik és negyedik franciabekezdésében említett határidőn belül – amely 2016. október 25-én járt le – nem érkezett kifogás,

A.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet elszámolási és kétoldalú kockázatkezelési követelményeket határoz meg a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek vonatkozásában, jelentéstételi kötelezettséget ír elő a származtatott ügyletekre, valamint egységes követelményeket rögzít a központi szerződő felek és a kereskedési adattárak tevékenységének folytatására vonatkozóan;

B.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet 11. cikkének (15) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak közös szabályozástechnikai standardtervezeteket kell kidolgozniuk, amelyek meghatározzák az említett rendelet 11. cikke (3) bekezdésének való megfeleléshez szükséges kockázatkezelési eljárásokat, ideértve a biztosítékeszközre és az elkülönítésre vonatkozó megállapodások szintjeit és típusát, az említett rendelet 11. cikke (6)–(10) bekezdése szerinti mentesség alkalmazása során a szerződő felek és az érintett illetékes hatóságok által követendő eljárásokat, valamint az említett rendelet 11. cikke (5)–(10) bekezdésében említett alkalmazandó kritériumokat, ideértve különösen azt, hogy mi tekinthető a saját eszköz azonnali áthelyezését vagy a kötelezettségek szerződő felek közötti visszafizetését gátló gyakorlati vagy jogi akadálynak;

C.  mivel az európai piaci infrastruktúra-rendelet 11. cikkének (15) bekezdése felhatalmazza a Bizottságot a szerződő fél jogi természetétől függően a szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet (a továbbiakban: EBH-rendelet), az 1094/2010/EU rendelet (a továbbiakban: EIOPA-rendelet), illetve az 1095/2010/EU rendelet (a továbbiakban: ESMA-rendelet) 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására;

D.  mivel a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság (a továbbiakban: BCBS) és az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete a továbbiakban: IOSCO) 2013 szeptemberében kiadta a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelményeket meghatározó közös átfogó keretet, amelyet 2015 márciusában felülvizsgáltak;

E.  mivel az európai felügyeleti hatóságok 2016. március 8-án benyújtották a Bizottsághoz a szabályozástechnikai standardtervezeteket;

F.  mivel a Bizottság 2016. július 28-án tájékoztatta az európai felügyeleti hatóságokat azon szándékáról, hogy támogatni kívánja a szabályozástechnikai standardtervezeteket, feltéve, hogy azokat bizonyos pontokon módosítják az EBH-, az EIOPA- és az ESMA-rendeletek 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban;

G.  mivel az európai felügyeleti hatóságok 2016. szeptember 8-án az EBH-, az EIOPA- és az ESMA- rendeletek 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban hivatalos véleményt, valamint felülvizsgált szabályozástechnikai standardtervezeteket nyújtottak be a Bizottsághoz;

H.  mivel a Bizottság 2016. október 4-én elfogadta a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet;

I.  mivel e felhatalmazáson alapuló rendelet a Parlament és a Tanács rendelkezésére álló ellenőrzési időszak lejártával csak akkor léphet hatályba, ha az ellen sem a Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást, illetve ha ezen időszak lejárta előtt a Parlament és a Tanács egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást;

J.  mivel az EBH-, az EIOPA- és az ESMA-rendeletek 13. cikkének (1) bekezdése értelmében meghatározott ellenőrzési időszak a szabályozástechnikai standardokról szóló értesítés időpontjától számított három hónap; mivel az említett ellenőrzési időszak a fentiek értelmében 2017. január 4-én jár le;

K.  mivel a nem központilag elszámolt származtatott ügyletekre vonatkozó biztosítéki követelmények végrehajtásának ütemtervét nemzetközi szinten elfogadták (a BCBS és az IOSCO); mivel az Unió elmulasztotta ugyan a végrehajtás első szakaszát illetően meghatározott, 2016. szeptember 1-jei határidőt, szabályai azonban még hatályba léphetnek időben a 2017. március 1-jei második határidő vonatkozásában, amikor nagyszámú pénzügyi szerződő fél és nem pénzügyi csoport kezdi meg a biztosítékok nyújtását;

L.  mivel ennek megfelelően minél hamarabb ki kell nyilvánítani a jogi aktus elleni kifogás mellőzését annak érdekében, hogy az Unió teljesíthesse nemzetközi kötelezettségét, és hogy a szerződő felek kellő időben történő, előzetes értesítés alapján felkészülhessenek az új követelményekre; mivel ez a megközelítés hozzájárul ahhoz, hogy a lehető leghamarabb biztosítva legyen a jogbiztonság a piaci szereplők számára mind az Unióban, mind a harmadik országokban;

1.  kijelenti, hogy a felhatalmazáson alapuló rendelettel szemben nem emel kifogást;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 201., 2012.7.27., 1. o. (2) HL L 331., 2010.12.15., 12. o. (3) HL L 331., 2010.12.15., 48. o. (4) HL L 331., 2010.12.15., 84. o.