Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 245. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata XVI. mellékletére (a Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások), és különösen annak 1. pontja a) alpontjának harmadik albekezdésére,

–  tekintettel a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának ellenőrzéséről (az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának értelmezése) szóló, 2015. április 28-i határozatára(1),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(2) és különösen annak a II. szakaszban (Politikai felelősség) szereplő pontjaira,

–  tekintettel a bizottsági meghallgatásokkal kapcsolatos eljárásokról és gyakorlatokról, a 2014. évi eljárásból levonható tanulságokról szóló, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a biztosokra vonatkozó 2011. április 20-i magatartási kódexre(4) és különösen annak 1.3., 1.4., 1.5. és 1.6. pontjára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0315/2016),

A.  mivel eljárási szabályzata XVI. melléklete (A Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások) 1. pontja a) alpontjának megfelelően a Parlament kifejezheti álláspontját a tárcáknak a megválasztott elnök általi elosztásával kapcsolatban és minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez; mivel a Parlament elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását és a biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatok megküldését ellenőrzés céljából a jogi ügyekért felelős bizottságnak;

B.  mivel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás II. szakaszának (Politikai felelősség) 3. pontja értelmében a Bizottság kijelölt tagjai biztosítják az összes lényeges információhoz való teljes hozzáférést a szerződések szerinti függetlenségi kötelezettségüknek megfelelően; mivel ezt az információt közzé kell tenni az összes biztosjelölt nyitott, tisztességes és következetes értékelésének biztosítására kialakított eljárásokkal összhangban;

C.  mivel a fent említett 2015. április 28-i határozatnak megfelelően a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának a jogi ügyekért felelős bizottság általi ellenőrzése nem csak arra terjed ki, hogy a nyilatkozatot megfelelően töltötték-e ki, hanem annak értékelésére is, hogy a nyilatkozat tartalma megfelel-e a valóságnak és nem következik-e belőle összeférhetetlenség;

D.  mivel eljárási szabályzata XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának megfelelően a Parlament többek között személyes függetlenségük alapján értékeli a biztosjelölteket, különösen annak fényében, hogy a Szerződések az uniós érdekek védelmezőjének különleges szerepét ruházzák a Bizottságra;

E.  mivel e tekintetben a Parlament fent említett 2015. szeptember 8-i állásfoglalásában jelezte, hogy a biztosjelöltek meghallgatása elengedhetetlen feltételének tartja, hogy a Jogi Bizottság megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát, különösen mivel a Lisszaboni Szerződés megerősítette a Bizottság politikai megbízatását;

F.  mivel fent említett 2015. szeptember 8-i állásfoglalásában a Parlament fontosnak ítélte, hogy a Jogi Bizottság ajánlás vagy saját kezdeményezésű jelentés formájában iránymutatásokat adjon a biztosok érdekeltségi nyilatkozatával kapcsolatos eljárások reformjának megkönnyítése érdekében, felszólítva ugyanakkor a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatára vonatkozó szabályait;

G.  mivel a biztosok magatartási kódexe önzetlenségről, integritásról, átláthatóságról, őszinteségről, felelősségről és a Parlament méltóságának tiszteletben tartásáról szóló 1.3. pontjának megfelelően a biztosnak nyilatkoznia kell bármely olyan pénzügyi érdekeltségéről vagy eszközéről, amely feladatainak végzése során összeférhetetlenséget okozhat, és a nyilatkozat kiterjed a biztos házastársa vagy élettársa birtokában lévő részesedésekre is – a hatályos szabályzatban meghatározottak szerint(5) –, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek;

H.  mivel a pénzügyi érdekeltségek, amelyekről nyilatkozatot kérnek, a vállalkozások tőkéjében való egyéni pénzügyi részesedések minden formáját magukban foglalják;

I.  mivel a biztosok magatartási kódexe 1.4. pontjának megfelelően az összeférhetetlenség kockázatának kiküszöbölése érdekében a Bizottság tagja köteles nyilatkozni házastársa/élettársa szakmai tevékenységéről, és e nyilatkozatnak fel kell tüntetnie a tevékenység jellegét, a betöltött tisztség megnevezését, és adott esetben a munkaadó nevét;

J.  mivel a biztosok magatartási kódexe 1.5. pontjának megfelelően a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat elkészítése a magatartási kódexhez csatolt űrlap segítségével történik, és mivel ezt az űrlapot a biztosjelölt Parlament általi meghallgatását megelőzően kell kitölteni és hozzáférhetővé tenni, a hivatali idő során pedig legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha valamely adat megváltozik;

K.  mivel az ezen az űrlapon szereplő információk korlátozottak és elégtelenek, nem tartalmazzák annak részletes meghatározását, hogy mi számít összeférhetetlenségnek, és ezért nem teszik lehetővé, hogy a Parlament megfelelően, tisztességesen és következetesen értékelje a biztosjelölt meglévő vagy esetleges összeférhetetlenségeinek meglétét, valamint feladatának a biztosok magatartási kódexével összhangban történő ellátására való képességét;

L.  mivel a biztosok magatartási kódexe 1.6. pontjának megfelelően a Bizottság tagja nem járhat el a portfóliójához tartozó kérdésekben, ha a függetlenségét érintő személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekeltsége van;

M.  mivel végső soron a Bizottság dönt a tagjai érdekeltségi nyilatkozatában feltüntetendő adatok jellegéről és köréről; mivel következésképpen a Bizottság feladata a biztosjelöltek kinevezési eljárásának megfelelő lefolytatásához szükséges átláthatósági szint megfelelő biztosítása;

N.  mivel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 5. pontja értelmében a Parlament kérheti a Bizottság elnökét, hogy vonja meg a bizalmat a Bizottság valamely tagjától; mivel a fent említett megállapodás 7. pontja szerint a Bizottságnak tájékoztatnia kell a Parlamentet a feladatkörök Bizottság tagjai közötti újraelosztása esetében a változásokról szóló parlamenti konzultáció lehetővé tétele érdekében;

O.  mivel a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló jelenlegi nyilatkozatainak kezelése a nyilatkozatok 2008/2009-es kezeléséhez képest egészében véve előrelépésnek tekinthető, ugyanakkor mivel nem hiányoztak olyan történések, amelyek további pontosítást tettek szükségessé egyes érdekeltségi nyilatkozatok esetében;

P.  mivel sajnálatos, hogy a biztosok 2011-ben elfogadott magatartási kódexe nem foglalkozik kellőképpen számos, a Parlament által ajánlott jobbítással, különösen ami a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló jelenlegi nyilatkozatait, a megbízatás megszűnése utáni munkavállalási korlátozásokat és az összeférhetetlenségek értékeléséért felelős ad hoc etikai bizottság megerősítését illeti; mivel ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlamentnek a biztosjelöltek meghallgatási folyamatának módosításairól és javításáról megfogalmazott álláspontjaira is;

Q.  mivel az európai kormányzás egyik pillére az uniós intézményeken belüli etika és átláthatóság annak érdekében történő erősítése, hogy javuljon az európai polgárok intézményekbe vetett bizalma, különösen figyelembe véve a Bizottság politikai megbízatásának a Lisszaboni Szerződést követő megerősítését;

Általános észrevételek

1.  emlékeztet arra, hogy a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatai vizsgálatának célja annak biztosítása, hogy a biztosjelöltek feladataik ellátása során függetlenek maradhassanak, továbbá a Bizottság részéről maximális átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, az EUSZ 17. cikke (3) bekezdésével, az EUMSZ 245. cikkével és a biztosok magatartási kódexével összhangban; ebből a szempontból megjegyzi, hogy ennek az eljárásnak nem kellene az új Bizottság kinevezésére korlátozódnia, hanem egy biztos lemondásából, felmentéséből vagy halálából adódó üresedés, új tagállam felvétele vagy a biztos tárcájának vagy pénzügyi érdekeltségeinek lényegi módosítása esetén is le kell folytatni azt;

2.  úgy véli, hogy az esetleges összeférhetetlenség értékelését meggyőző, objektív és releváns, a biztosjelölt tárcájához kapcsolódó elemekre kell alapozni;

3.  rámutat, hogy az összeférhetetlenség meghatározása a következő: „valamely közérdek és köz- és magánérdekek közötti mindenféle összeütközés, amely valószínűleg befolyásolja, vagy feltételezhető, hogy valószínűleg befolyásolja egy feladat független, pártatlan és objektív ellátását”.

4.  megerősíti, hogy a Jogi Bizottság illetékességi és felelősségi körébe tartozik, hogy elvégezze a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok érdemi elemzését alapos vizsgálat révén, melynek célja annak értékelése, hogy a nyilatkozat tartalma megfelel a valóságnak, valamint a Szerződésekben és a biztosok magatartási kódexében foglalt kritériumoknak és elveknek, és nem következik-e belőle összeférhetetlenség, továbbá a bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy javaslatot tegyen a Bizottság elnökének a biztos leváltására; ezért felkéri a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre minden tényszerű eszközt és információt, ami lehetővé teszi a Jogi Bizottság számára, hogy teljes és objektív elemzést készítsen;

5.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Jogi Bizottságnak elegendő ideje legyen arra, hogy biztosítsa részletes elemzése eredményességét;

6.  emlékeztet arra, hogy a Jogi Bizottság a legnagyobb szintű titoktartás mellett vizsgálja meg a biztosjelöltek érdekeltségi nyilatkozataival kapcsolatos kérdéseket, ezzel párhuzamosan az átláthatóság elvének megfelelően biztosítva elkészült következtetéseinek nyilvánosságra hozatalát is;

7.  úgy véli, hogy amennyiben a Jogi Bizottság a biztosjelölthöz intézendő kérdések tekintetében rendelkezésére álló időn túl esetleges összeférhetetlenséget talál, meg kell adni számára a jogot, hogy folytassa a meghallgatást, és megkaphassa a kért felvilágosítást;

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatok biztosjelöltek meghallgatása előtti ellenőrzésére szolgáló eljárás

8.  a meghallgatás illetékes bizottság általi megtartásának elengedhetetlen előfeltételének tartja, hogy a Jogi Bizottság a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok alapos elemzése alapján megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát(6);

9.  úgy véli, hogy e megállapítás hiányában vagy abban az esetben, ha a Jogi Bizottság összeférhetetlenséget állapít meg, a biztosjelölt kinevezési eljárása felfüggesztésre kerül;

10.  úgy véli, hogy a következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségeknek a Jogi Bizottság általi vizsgálata során:

A pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok ellenőrzésére szolgáló eljárás a hivatali idő során

11.  hangsúlyozza, hogy minden biztosnak ügyelnie kell arra, hogy érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát haladéktalanul frissítse, ha pénzügyi körülményeiben változás következik be, és kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul értesítse a Parlamentet bármely változásról vagy olyan dologról, amely összeférhetetlenséget eredményez vagy esetleges összeférhetetlenség kialakulását eredményezi;

12.  úgy véli ezért, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az olyan, még fennálló vagy korábbi érdekeltségeket és tevékenységeket az előző két évre vonatkozóan, amelyek vagyoni, szakmai, személyes vagy családi jellegűek, és összefüggenek a felkínált tárcával; figyelembe kell vennie továbbá azt, hogy az érdekeltség a szóban forgó személy vagy egy harmadik fél számára biztosított előnnyel járhat együtt, valamint hogy erkölcsi, anyagi vagy pénzügyi jellegű is lehet;

13.  úgy véli, hogy a hivatali idő alatt valamely biztos pénzügyi érdekeltségeinek bármely módosulása vagy a feladatoknak a Bizottság tagjai közötti újrafelosztása új helyzetet teremt az összeférhetetlenség esetleges fennállása szempontjából; úgy véli, hogy e helyzetnek új parlamenti vizsgálati eljárás tárgyát kellene képeznie az ezen állásfoglalás 10. bekezdésében, valamint az Európai Parlament eljárási szabályzatához csatolt XVI. melléklet (A Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások) (2) pontjában megállapított feltételek mellett;

14.  emlékeztet arra, hogy amennyiben hivatali ideje alatt egy biztost felváltanak, konzultálni kell a Parlamenttel az EUMSZ 246. cikke második albekezdésének megfelelően; úgy véli, hogy e konzultáció szükségszerűen magában foglalja többek között az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését ezen állásfoglalás 10. bekezdésének, valamint az eljárási szabályzatához csatolt XVI. mellékletben (A Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások)(9) meghatározott, a biztosi testület összetételének, illetve a tárcák elosztásának a Bizottság hivatali ideje alatt történő lényeges változásával foglalkozó rendelkezéseknek megfelelően;

15.  úgy véli, hogy amennyiben a hivatali idő során összeférhetetlenséget állapítanak meg, és a jelen állásfoglalás 10. bekezdésében előírt eljárást követően a Bizottság elnöke nem tesz eleget a Parlament összeférhetetlenség megszüntetését célzó ajánlásainak, a Jogi Bizottság javasolhatja, hogy a Parlament kérje a Bizottság elnökét, hogy – az EUSZ 17. cikkének (6) bekezdése szerint – vonja meg bizalmát a nevezett biztostól, továbbá adott esetben a Parlament felhívja a Bizottság elnökét, hogy az EUMSZ 245. cikkének második albekezdése szerint járjon el és fossza meg az adott biztost nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatáshoz való jogosultságától;

A biztosok magatartási kódexe

16.  megállapítja, hogy a biztosok 2011. április 20-án elfogadott magatartási kódexe a pártatlanság, a tisztességes magatartás, az átláthatóság, a kellő gondosság, a feddhetetlenség, a felelősség és a körültekintés vonatkozásában az azt megelőző, 2004-ben elfogadott kódexhez képest a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok tekintetében előrelépésnek tekinthető, mivel a biztosok partnereire is kiterjesztették a közzétételi követelményeket, valamint mivel a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot legalább évente felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha valamely információ megváltozik;

17.  rámutat arra, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok hitelessége a biztosjelölt számára átadott formanyomtatvány pontosságától függ; úgy véli, hogy a biztosok érdekeltségi nyilatkozatainak jelenlegi hatóköre túlságosan korlátozott, továbbá értelmezésük bizonytalan; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mihamarabb vizsgálja felül a magatartási kódexet annak érdekében, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok a Jogi Bizottság számára olyan pontos információkat nyújtsanak, amelyekkel döntését egyértelműen alátámaszthatja;

18.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy teljesebb képet lehessen kapni a nyilatkozó biztos pénzügyi helyzetéről, a biztosok magatartási kódexe 1.3.‒1.5 pontjának megfelelően a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatnak magában kell foglalnia a biztosjelölt és házastársa vagy élettársa minden pénzügyi érdekeltségét és tevékenységét, és semmiképpen sem szabad ezt azokra korlátozni, amelyek „feltehetően összeférhetetlenséget eredményeznek”;

19.  úgy véli, hogy a biztosok magatartási kódexének 1.6. pontjában említett családi érdekeltségeket bele kell foglalni a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatokba; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki az összeférhetetlenséget valószínűleg magában hordozó „családi érdekeltség” megállapításának tisztességes módját;

20.  úgy véli, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiterjesztése és javítása érdekében az érdekeltségi nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell a biztosjelölt minden olyan szerződéses jogviszonyát is, amely feladatainak ellátása során összeférhetetlenséget eredményezhet;

21.  sajnálatosnak tartja, hogy a magatartási kódex nem kodifikálja megfelelően az EUMSZ 245. cikke szerinti követelményt, miszerint a biztosok „hivatali idejük alatt és után tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket és különösen azt, hogy megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és megfontoltan járnak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban”;

22.  sajnálattal állapítja meg, hogy a magatartási kódex nem tartalmaz semmilyen előírást az elidegenítésekre vonatkozóan annak ellenére, hogy ilyen előírásoknak minden etikai rendszerben szerepelniük kell; kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak, hogy ezt a kérdést minél hamarabb szabályozzák;

23.  megállapítja, hogy a magatartási kódex nem ír elő konkrét határidőt a nyilatkozatnak a biztosjelölt parlamenti meghallgatása előtt történő benyújtására vonatkozóan; úgy véli, hogy ez a követelmény alapvető szempont a biztosjelöltek meghallgatási folyamatának felülvizsgálatában;

24.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem készít rendszeresen jelentést a biztosok magatartási kódexének végrehajtásáról, különösen az érdekeltségeikről szóló nyilatkozatokról, és úgy véli, hogy a magatartási kódexet módosítani kell a jogsértésekre vonatkozó panasztételre vagy szankciókra vonatkozó előírás beillesztésével, az EUMSZ 245. és a 247. cikkében foglalt súlyos kötelességszegés kivételével;

25.  különösen sajnálatosnak tartja a Bizottság elnöke által az ombudsman azon kérésére adott nemleges választ, hogy proaktívan tegye közzé a volt biztosok hivatali idejük utáni tevékenységeinek az engedélyezésére vonatkozó határozatait, valamint az ad hoc etikai bizottság véleményeit; hangsúlyozza, hogy pusztán a bizottsági ülések jegyzőkönyvének a közzététele nem elegendő ahhoz, hogy a Parlament és a civil társadalom megismerje a „lehetséges összeférhetetlenségek” gyakorlati értelmezését és az ad hoc etikai bizottság által ezzel kapcsolatban kialakított feddhetetlenségi politikát;

26.  rámutat arra, hogy a volt biztosnak 18 hónapon át tartózkodnia kell „a Bizottság tagjainál és személyzeténél történő nyomásgyakorlástól, illetve vállalkozása, ügyfele vagy munkáltatója érdekeinek védelmétől azokban a kérdésekben, amelyekért […] felelős volt”, de miután kilép a Bizottságból, három éven át igen nagyvonalú átmeneti támogatásra jogosult, amely végső alapilletménye 40 és 65%-a között mozoghat;

27.  üdvözli, hogy a magatartási kódexben bevezetésre került egy rendelkezés az ügyek biztosok közötti újraelosztásáról abban az esetben, ha fennáll az összeférhetetlenség lehetősége, de sajnálatosnak tartja, hogy:

28.  kéri a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a biztosok 2011-ben elfogadott magatartási kódexét azzal a céllal, hogy figyelembe vegyék mind a Parlament legutóbbi határozataiban tett ajánlásokat, mind az Unió valamennyi intézményétől elvárható, etikára és átláthatóságra vonatkozó általános normák fejlődését; azt javasolja, hogy a Bizottság módosítsa a biztosok magatartási kódexét annak biztosítása érdekében:

29.  kéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Parlamenttel annak érdekében, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásban szükségesnek mutatkozó módosításokat elvégezzék;

30.  kéri az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy javasoljon a Parlament eljárási szabályzatába, nevezetesen annak XVI. mellékletébe az ezen állásfoglalás végrehajtásához esetlegesen szükséges módosításokat;

o
o   o

31.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 346., 2016.9.21., 110. o. (2) HL L 304., 2010.11.20., 47. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0287. (4) C(2011)2904. (5) Állandó élettárs a 2278/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 289., 1969.11.17., 1. o.) és a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében. (6) Lásd az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalását a bizottsági meghallgatásokkal kapcsolatos eljárásokról és gyakorlatokról, a 2014. évi eljárásból levonható tanulságokról. (7) Lásd az eljárási szabályzat XVI. mellékletének 1 pontja a) alpontját. (8) Lásd az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás II. szakaszának (3) bekezdését. (9) Lásd az Európai Parlament eljárási szabályzatához csatolt XVI. melléklet (2) bekezdését.