Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2072(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0357/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0357/2016

Viták :

PV 12/12/2016 - 16
CRE 12/12/2016 - 16

Szavazatok :

PV 13/12/2016 - 5.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0486

Elfogadott szövegek
PDF 329kWORD 65k
2016. december 13., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
A kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós politika
P8_TA(2016)0486A8-0357/2016

Az Európai Parlament 2016. december 13-i állásfoglalása a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról (2016/2072(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel „Az európai ipar »reneszánszáért«” című, 2014. január 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel a „»Vállalkozás 2020« cselekvési terv – A vállalkozói szellem fellendítése Európában” című, 2013. január 9-i bizottsági közleményére (COM(2012)0795),

–  tekintettel az egységes digitális piacon megjelenő tartalomról szóló, 2012. december 18-i bizottsági közleményre (COM(2012)0789),

–  tekintettel „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, 2012. szeptember 26-i bizottsági közleményre (COM(2012)0537),

–  tekintettel a prémiumtermékeket előállító európai ipari ágazatok versenyképességéről szóló 2012. szeptember 26-i bizottsági munkadokumentumra (SWD(2012)0286),

–  tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló, 2010. április 27-i bizottsági zöld könyvre (COM(2010)0183),

–  tekintettel „A kulturális és kreatív iparágak versenyképességének növelése a növekedés és a munkahelyek érdekében” című, 2015. júniusi bizottsági tanulmányra (EASME/COSME/2015/003),

—  tekintettel „A kultúra hatása a kreativitásra” című, 2009. júniusi európai bizottsági tanulmányra,

–  tekintettel a Régiók Bizottsága kulturális és kreatív ágazatok előmozdításáról szóló, 2013. május 30-i közleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Kreatív és kulturális iparágak: Európa eszközei a globális versenyben” című véleményére(1),

–  tekintettel „Az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap” című, 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a Kreatív Európa program (2014–2020) létrehozásáról és az 1718/2006/EK, az 1855/2006/EK és az 1041/2009/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1295/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) (a továbbiakban: a közös rendelkezésekről szóló rendelet),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a „Beruházás a növekedésbe és munkahelyteremtésbe” célkitűzésről szóló egyedi rendelkezésekről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alap által az európai területi együttműködési célkitűzésnek nyújtott támogatásra vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2013. december 17-i 1299/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program (COSME) (2014–2020) létrehozásáról és az 1639/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1287/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel a Tanács nemek közötti egyenlőségről szóló, 2016. június 16-i következtetéseire,

–  tekintettel az innovációt, a gazdasági fenntarthatóságot és a társadalmi befogadást ösztönző kulturális és kreatív összekapcsolódásokról szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel „Az iparpolitikáról szóló közlemény frissítése – Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. december 10-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a kreativitás és az innováció tekintetében a kultúráról mint katalizátorról szóló, 2009. május 12-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemzetközi kulturális kapcsolatok uniós stratégiája felé” című, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(10);

–  tekintettel a gazdasági növekedés és foglalkoztatás érdekében az európai kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezéséről szóló, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „A kis- és középvállalkozásokról: versenyképesség és üzleti lehetőségek” című, 2012. október 23-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel az európai kulturális iparágakról szóló, 2008. április 10-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a művészek társadalmi megítéléséről szóló 2007. június 7-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, 2005. október 20-i egyezményére,

–  tekintettel az OECD és az EUIPO „A hamisított és kalóz áruk kereskedelme – A gazdasági hatás feltérképezése” című, 2016. április 18-i jelentésére(17),

–  tekintettel az UNESCO „Cultural times”, The first global map of cultural and creative industries [Kulturális idők: a kulturális és kreatív iparágak első globális térképe] című, 2015. decemberi tanulmányára,

–  tekintettel az uniós tagállami szakértőkből álló munkacsoport „A hatékonyabb pénzügyi ökoszisztémák felé: innovatív eszközök a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében” című, 2015. novemberi jelentésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. és 173. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8-0357/2016),

A.  mivel a Bizottság „A kulturális és kreatív ágazatok előtérbe helyezése az Unión belüli növekedés és foglalkoztatás érdekében” című, fent említett közleményében elismeri a kulturális és a kreatív iparágak (kki-k)(18) által az Unió és a tagállamok társadalmi és gazdasági fejlődésében játszott kulcsszerepet;

B.  mivel az Uniónak növelnie kell az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést, és be kell fektetnie ennek új forrásaiba; mivel e tekintetben ki kell bontakoztatnia a kreatív és kulturális iparágakban rejlő, továbbra is nagyrészt kiaknázatlan növekedési és a munkahely-teremtési lehetőségeket, az olyan területeken gyakorolt jelentős hatásuk miatt, mint az új üzleti modellek, a kreativitás és innováció, a digitalizáció és a készségfejlesztés;

C.  mivel a kki-k kétszeres és belső értékkel bírnak, ugyanis a művészekhez és alkotókhoz fűződő közvetlen kapcsolataik révén megőrzik és előmozdítják a kulturális és nyelvi sokféleséget és erősítik az európai, nemzeti és a regionális identitásokat, ugyanakkor fenntartják a társadalmi kohéziót és különböző értékteremtési modellekkel jelentős mértékben hozzájárulnak a kreativitáshoz, a beruházásokhoz és a foglalkoztatáshoz és a fenntartható gazdasági növekedés motorjaként működnek az Unióban és tagállamaiban;

D.  mivel az európai kultúra és művészet 3 000 éves közös kulturális örökséget jelent, tudást és értékeket közvetít, és hozzájárul az ember alkotta és a természeti világ kézzelfogható és szellemi megnyilvánulásainak a jelenlegi és leendő generációk számára való megőrzéséhez;

E.  mivel az értékek és sajátosságok kölcsönös tiszteletén alapuló kulturális diplomácia megerősíti az európai és a harmadik országok közötti két- és többoldalú kapcsolatokat, az emberek közötti személyes kapcsolatok és együttműködés révén hidat ver a társadalmak között a kultúra és kreativitás valamennyi területén és hozzájárul egymás jobb kölcsönös megértéséhez és a közös projektekhez, ugyanakkor hajtóerőt jelent a gazdasági és társadalmi növekedés számára;

F.  mivel a kki-k az európai értékek – a kultúra, a kreativitás, a minőség, a kiválóság és a kézművesség – nagyköveteként hozzájárulnak Európa világszintű „puha hatalmához”;

G.  mivel a kulturális és kreatív iparágak egy kettős és érzékeny ökoszisztéma középpontjában állnak a nemzetközileg versenyképes és innovatív kkv-k és induló vállalkozások nagy csoportjai között, amelyek állandóan megújítják a területet, megőrzik és előmozdítják a sokszínűséget, munkahelyeket teremtenek, de olykor törékenyek, különösen a piacokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférésüket illetően;

H.  mivel az európai kulturális és kreatív ágazatok több mint 12 millió teljes munkaidős munkahelyet biztosítanak, vagyis az uniós munkaerő 7,5%-át foglalkoztatják, emellett megközelítőleg 509 milliárd EUR hozzáadott értéket teremtenek a GDP-ben (az EU teljes bruttó hozzáadott értékének 5,3%-a); mivel bizonyos régiókban a kulturális és kreatív iparágak a GDP lényegesen nagyobb arányát teszik ki és a helyi munkaerő nagyobb hányadát foglalkoztatják;

I.  mivel az Európai Szabadalmi Hivatal és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal tanulmánya szerint a szellemitulajdon-intenzív iparágak biztosítják a foglalkoztatás több mint egynegyedét és az Unió gazdasági tevékenységének több mint egyharmadát;

J.  mivel az Unió GDP-jének közel 39%-a a szellemitulajdon-intenzív ágazatokból származik, ezen belül 34% a védjegy-, 13% a formatervezésiminta-, 14% a szabadalom- és 4,2% a szerzőijog-intenzív iparágakból(19);

K.  mivel az EU-ban a kki-k 2,5-szer annyi személyt foglalkoztatnak, mint a gépjárműgyártók, és ötször annyit, mint a vegyipar;

L.  mivel a kki-k fontos szerepet játszanak az élénk és egyedi régiók létrehozásában, ami segíthet a polgárok életminőségének javításában, és fontos tényezője lehet a befelé irányuló beruházásoknak;

M.  mivel a kki-k eredői és alapvető forrásai a szerzők és az előadók;

N.  mivel a kulturális ágazatban nem valószínű a munkahelyek kihelyezése, ugyanis egyedi kulturális, gyakran regionális és történelmi ismereteket igényel; mivel a kki-k jelentős mértékben és bármely más ágazatnál jobban hozzájárulnak a fiatalok foglalkoztatásához, és a 2008-as gazdasági válság során ezek bizonyultak a leginkább ellenállónak; mivel 2008 és 2014 között a kulturális és kreatív iparágakon belüli foglalkoztatás az Unió egész területén nőtt; elismeri az Európai Szociális Alap fontos szerepét a fiatalok foglalkoztatásának és a készségfejlesztésnek az előmozdításában;

O.  mivel a kki-k vonzó tulajdonságokkal rendelkeznek a helyi fejlesztés szemszögéből: sokféle készséget használnak fel különböző szinteken, rendszerint szociálisan felelősek és inkluzívak, és pozitív externáliákat idéznek elő azokon a területeken, ahol elhelyezkednek; mivel nyitottságuk és a más tevékenységekkel való kölcsönhatásuk agglomerációs és klaszterhatásokat idéz elő, és rendszerint a teljes hozzáadott érték nagy arányát helyben állítják elő;

P.  mivel a rugalmasság és a mobilitás elválaszthatatlan a művészi szakmai tevékenységektől, és ezért fontos, hogy a művészi szakma kiszámíthatatlan és olykor bizonytalan jellegét a tényleges szociális védelem garanciája ellensúlyozza;

Q.  mivel a kki-kban tevékenykedik a kis- és mikrovállalkozások többsége, és mivel a kulturális és a kreatív ágazatba tartozó, 10-nél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások alkalmazzák a munkaerő több mint 95%-át(20);

R.  mivel téves elképzelések léteznek a kki-k más üzletágakhoz képest nagyobb beruházási kockázatáról, többek között azért, mert szellemitulajdon-intenzív iparágakról van szó, és mert az immateriális javaik garanciaként történő felhasználása a finanszírozásukhoz nehézségekbe ütközik;

S.  mivel a kulturális és kreatív iparágak szakemberei egyre ritkábban rendelkeznek állandó munkaviszonnyal, és egyre gyakrabban tevékenykednek szabadfoglalkozásúként, hol önfoglalkoztatóként, hol munkaviszony keretében, illetve részmunkaidős vagy nem folyamatos munkaviszony keretében;

T.  mivel a kulturális alapú kezdeményezések és iparágak többféle szerepet töltenek be a helyi és regionális fejlesztésben: hagyományosan növelik a régiók vonzerejét, biztosítják a vidéki és elszigetelt térségek társadalmi-gazdasági befogadását és fejlődését és lehetővé teszik az integrált, fenntartható városrehabilitációt;

U.  mivel a kki-k a növekedés mozgatórugójaként kulcsszerepet játszanak Európa újraiparosodásában, és stratégiai helyzetüknek köszönhetően tovagyűrűző hatást fejtenek ki más ipari ágazatok innovációjára, például az idegenforgalomban, a kiskereskedelemben és a digitális technológiákban;

V.  mivel az ikt területén a kki-k az innováció és a fejlesztés mozgatórugói Európában; mivel az ipar digitális átalakulása jó lehetőségeket kínál új üzleti modellek kialakítására és a piaci terjeszkedésre, de kihívásokat is jelent a kki-k hagyományos ágazatai számára;

W.  mivel a kreatív ágazatok a leginkább vállalkozó szellemű ágazatok közé tartoznak, és olyan átvihető készségeket fejlesztenek, mint a kreatív gondolkodás, problémamegoldás, csapatmunka és találékonyság;

X.  mivel az ipari örökségre épülő idegenforgalom, valamint az ipari múzeumok új kulturális és gazdasági perspektívákat kínálhatnak, mindenekelőtt az egykori ipari régiók számára, és életben tarthatják a hagyományos európai know-how-t;

Y.  mivel a különféle uniós finanszírozási források közül csak a Kreatív Európa és az Európai Stratégiai Beruházási Alap említi külön prioritásként a kulturális és kreatív ágazatokat;

Z.  mivel a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálybalépésével a kulturális örökség ágazatában (helyreállítás és megőrzés) és egyes esetekben az uniós alapokból és további regionális alapokból támogatott kulturális tevékenységek ágazatában megvalósított egyes intézkedések állami támogatásnak minősülhetnek, helyi jelentőségük, valamint nem gazdasági jellegük és a tevékenységek és az érintett kulturális intézmények nem kereskedelmi jellegű szerveződése ellenére, ami jelentős akadályokat teremt az érintett regionális hatóságoknak, és késedelmekhez vezet ezen intézkedések végrehajtásában;

AA.  mivel napjaink egymáshoz közelítő és globalizált piacain az innovatív és kutatásra épülő európai kki-k létfontosságúak a nyelvi és kulturális sokszínűség, a pluralizmus és az innovatív és jó minőségű szolgáltatások kínálatának a biztosításához;

AB.  mivel annak ellenére, hogy manapság minden korábbinál több kulturális és a kreatív tartalmat fogyasztunk és osztunk meg, különösen a felhasználók által feltöltött tartalmakat biztosító platformok és a tartalomaggregációs szolgáltatások révén, és hogy a technológiai fejlődés a terjesztési és előállítási költségek csökkenését eredményezte, a fogyasztásnövekedés a kulturális és kreatív ágazatban mégsem idézett elő bevételnövekedést, ami nagyrészt az értékláncban érvényesülő átláthatóság és a jogi egyértelműség hiányának, valamint azon nehézségeknek a következménye, amelyekkel a hagyományos ágazatok szembesülnek a digitális átalakuláshoz történő alkalmazkodáskor;

AC.  mivel a Bizottságnak sürgősen megfelelő intézkedéseket kell hoznia, hogy elősegítse a vonzó legális kínálat létrejöttét és a határokon átnyúló rendelkezésre állást az értékkülönbségek csökkentése és annak biztosítása érdekében, hogy a szerzők, alkotók, előadók és szerzőijog-tulajdonosok tisztességes díjazásban részesüljenek alkotásaikért;

AD.  mivel a kki-k a digitális technológiák előretörése miatt jelentős átalakuláson mennek keresztül, ami változásokat idéz elő a művészeti termékek előállításának feltételeiben és befolyásolja a szellemi tulajdonra vonatkozó jogot;

AE.  mivel a kki-kat továbbra is alulértékelik és nem ismerik el, különösen tekintve, hogy mennyire képesek hozzáférni indulótőkéhez és finanszírozáshoz;

AF.  mivel a Bizottság által legutóbb készíttetett tanulmány(21) a kki-k meghatározásában figyelembe veszi a kreativitásvezérelt luxusiparágakat is; mivel a divat- és a luxusiparágakban erőteljes kulturális és kreatív alapokra van szükség, ezek hozzájárulnak Európa több évszázados szakértelmének megőrzéséhez, és mások által megismételhetetlen kulturális örökségre és hagyományokra alapulnak; mivel a foglalkoztatás változásainak és a meghatározott készségek iránti igénynek a számbavételéhez meg kell erősíteni az együttműködést;

AG.  mivel a kki-kkal kapcsolatos nemzeti becsléseket nemigen lehet összehasonlítani, mivel a tagállamok továbbra is eltérő meghatározásokat alkalmaznak a kki-kra; megállapítja, hogy ezek a meghatározások a kki-k tág kategóriáit is magukban foglalják, mint például a szoftvereket, a reklámot és a marketinget, amelyek mind gazdasági szempontból, mind pedig az európai kreativitás és vállalkozó szellem példáiként nagyon sikeresek;

AH.  mivel a hamisított és kalóz áruk nemzetközi kereskedelme 2013-ban a világkereskedelem 2,5%-át, az EU-ba irányuló behozatalnak pedig 5%-át tette ki, ami 85 milliárd EUR-nak felel meg;

AI.  mivel az ipargazdaságban a beruházások nagyrészt tárgyi eszközökre irányultak, és ezek voltak a növekedés legfőbb hordozói, míg a jelenlegi kreatív gazdaságban az immateriális javak képezik a beruházások fő tárgyát, a legfőbb értékforrásokat és a növekedés mozgatórugóit; mivel a kki-k finanszírozását ebben az összefüggésben kell szemlélni;

AJ.  mivel annak ellenére, hogy a digitális technológia és infrastruktúra fejlesztése európai politikai prioritás, a kulturális és kreatív javak és szolgáltatások kulturális intézményeken keresztüli online terjesztése még mindig javításra szorul;

AK.  mivel a kki-k hozzájárulnak Európa mérhetetlenül nagy kulturális, történelmi és építészeti örökségének a fenntartásához és javításához; mivel a kki-k fontosak a kulturális diplomácia fejlődéséhez, az idegenforgalmi ágazat számára és a nemzeti és helyi kultúrák népszerűsítéséhez, és előmozdítják a haladást és a városok és régiók fejlődését;

Fogalommeghatározás és statisztika

1.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre a kulturális és a kreatív ágazat számára átfogó, egységes és hosszú távú iparági szakpolitikai keretet, az Uniót pedig arra, hogy a kki-k fejlesztését, tényleges ösztönzését, védelmét és megfelelő finanszírozását szerepeltesse stratégiai célkitűzései és átfogó prioritásai között versenyképességük fokozása, valamint annak érdekében, hogy képesek legyenek kibontakoztatni a minőségi munkahelyek létrehozását és a növekedést illetően bennük rejlő lehetőségeket;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy jövőbeli szakpolitikáit a kulturális és kreatív ágazatok alábbi fogalommeghatározása alapján alakítsa ki: „a kulturális és a kreatív iparágak azok az iparágak, amelyek kulturális értékekre, kulturális sokszínűségre, egyéni és/vagy közösségi kreativitásra, készségekre és tehetségre alapulnak, és különösen a szellemi tulajdonra alapuló társadalmi és gazdasági értékteremtés útján képesek innovációt előidézni, valamint vagyont és munkahelyeket teremteni; ezek a kulturális és kreatív alapokon nyugvó alábbi ágazatokat foglalják magukban: építészet, levéltárak és könyvtárak, művészeti szakmák, audiovizuális termékek (többek között filmek, televíziós műsorok, szoftverek és videojátékok, multimédia és zenei felvételek), kulturális örökség, formatervezés, kreativitásvezérelt luxusiparágak és divattervezés, fesztiválok, élő zene, előadó-művészet, könyvek és kiadói tevékenység (újságok és magazinok), rádiózás és vizuális művészet és reklám”;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy – figyelembe véve azt, hogy a tagállamok nemzeti besorolási rendszereket használnak a kulturális és kreatív ágazatokkal kapcsolatos tevékenységekre – határozzon meg egyedi mutatókat annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje és elemezze egyrészt a kki-kkal kapcsolatos szakpolitikái és szabályozási javaslatai kulturális, gazdasági és társadalmi hatásait és dinamizmusát, másrészt az ágazat szerepét mint az Unióban és kapcsolódó harmadik országokban valamennyi más tevékenységi területen a növekedés és innováció motorja; ezért hangsúlyozza, hogy a hivatalos statisztikák kiegészítése és javítása érdekében a Bizottságnak alternatív adatforrásokat kell feltárnia; hangsúlyoz, hogy a kki-k gyakran komplex üzleti modell alapján működnek, amelyek kihívást jelenthetnek a hagyományos finanszírozási konstrukciók számára, és hogy szavatolni kell, hogy világosabban meg lehessen érteni a közberuházások kedvező hatásait és biztosítani kell az elemzés nagyobb mértékű magánberuházások vonzásához szükséges szintjét; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a koordináció biztosítására transznacionális szinergiák, például együttműködési projektek, mobilitási lehetőségek és vegyesvállalatok létrehozásának megkönnyítése érdekében ezen a területen;

4.  hangsúlyozza, hogy a kultúrpolitikai vita elősegítése céljából statisztikai adatokat kell gyűjteni a kultúrával és a kulturális iparágakkal kapcsolatban és bátorítja a Bizottság és az Eurostat törekvéseit, hogy rendszeresen elemezzék és mérjék a kultúrpolitikáknak a kki-k egészére gyakorolt hatásait, vegyék fel a kki-kat éves statisztikáikba a kki-k által létrehozott érték és továbbgyűrűző hatások elemzése alapján a digitális korban és kétévente tegyenek közzé ágazati jelentést az európai kki-k helyzetének alakulásáról; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell erősíteni az Eurostat és a Közös Kutatóközpont szerepét;

Keretfeltételek és az innováció előmozdítása

5.  felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be olyan keretrendszert, amely a média területén és azon túl is áthidalja a K+F, az európai kreatív tartalmak előállítása és a technológiai innováció közötti szakadékot; megállapítja, hogy egy ilyen keretrendszer előmozdítaná a kreatív és versenyképes uniós szolgáltatások előállítását és a kereskedelmi és foglalkoztatási lehetőségeket, és javítaná a kkv-k és induló vállalkozások piacra jutását, ugyanakkor előmozdítaná az európai körkép sokszínűségét és változatosságát, amely a kki-k és a technológiai innováció közötti erős szinergiákon alapul, ezáltal megerősítve az európai digitális egységes piacot;

6.  hangsúlyozza, hogy a digitális technológia és az infrastruktúra az alkotók által biztosított tartalomra épül; megjegyzi, hogy a globális közönség közvetlen elérése a művészi és kreatív tartalmak új formáinak létrejöttét eredményezte; felhívja ezért a Bizottságot, hogy valamennyi szereplő szükségleteinek kiegyensúlyozása mellett hozzon létre olyan megfelelő jogi keretet – beleértve a szerzői jogot – a digitális korszak értéklánca számára, amely figyelembe veszi az ágazati sajátosságokat, teret ad a további innovációnak, elősegíti az átlátható szerződéses viszonyokat és a tisztességes javadalmazáshoz való jog létrejöttét, valamint a szerzők, alkotók és az alkotói folyamatban részt vevő valamennyi fél és alkotásaik jogi védelmét eredményezi, biztosítva ezzel a digitális gazdaság virágzását;

7.  hangsúlyozza a kreatív iparág támogatására és ösztönzésére, valamint a kreativitás és a termelékenység valamennyi szinten történő előmozdítására törekvő tagállamok közös munkáját és a tudás és a bevált gyakorlatok folyamatos megosztásának fontosságát;

8.  úgy véli, hogy a szerzői és szomszédos jogok védelme a kki-k bevételeinek központi elemét jelenti; sürgeti a Bizottságot, hogy a szerzői jog folyamatban lévő reformjára tekintettel hozzon létre a digitális korhoz igazodó, kiegyensúlyozott, a kkv-k, a nagyon kis méretű vállalatok és a mikrovállalatok, az alkotók, a jogosultak, joghasználók, szabadúszók és a fogyasztók érdekeinek egyaránt megfelelő jogi megoldásokat, többek között az iparági és fogyasztói csoportokkal létrehozott partnerség keretében annak egyértelművé tétele érdekében, hogy a felelősség alól csak a ténylegesen semleges és passzív online szolgáltatók mentesülhetnek az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv és az Európai Unió Bíróságának esetjoga alapján, olyan szolgáltatások azonban nem, amelyek aktívan és az alkotók költségén vesznek részt a tartalom terjesztésében, népszerűsítésében és hasznosításában; úgy véli, hogy mivel a digitális környezet nem ismer határokat, biztosítani kell a szabályozók, bűnüldöző hatóságok és igazságügyi rendszerek közötti egységességet az Unión belül;

9.  felhívja a figyelmet arra, hogy a jogosultak felkutatása és a szerzői jogra vonatkozó átláthatatlan szabályok adminisztratív terhet jelentenek, amely jelentős kiadásokat és rengeteg erőfeszítést is maga után von, különösen a határokon átnyúló jelleggel tevékenykedő kkv-k számára; ezért a jogviszonyok tisztázását megkönnyítendő javasolja egy közös összeurópai adatbázis létrehozását, amely az egyes ágazatok jogosultjaira vonatkozó valamennyi rendelkezésre álló információt tartalmazza;

10.  hangsúlyozza, hogy a 2014/26/EU irányelv javulásokhoz vezetett az online környezetben a zeneművekkel kapcsolatos jogviszonyok tisztázásának rendszerében; kéri a Bizottságot, hogy más ágazatokban is javítsa a közös jogkezelő szervezetek megfelelő irányítását, hatékonyságát, átláthatóságát és elszámoltathatóságát;

11.  kiemeli, hogy a kalózkodás és a hamisítás a kulturális és kreatív ágazatok és a polgárok számára egyaránt súlyos problémát jelent; hangsúlyozza, hogy ezek a tiltott tevékenységek nagymértékű bevételkiesést és munkahelyek megszűnését okozzák és olyan biztonsági és egészségi problémákat vetnek fel, amelyeket meg kell oldani; üdvözli az iparág részvételét a kalózkodás és hamisítás megszüntetésére irányuló megoldások keresésében és hangsúlyozza az ilyen tiltott tevékenységek elleni küzdelem megerősítését;

12.  rámutat arra, hogy szükség van a meglévő végrehajtási szabályok alkalmazásának Unió-szerte történő nyomon követésére és megerősítésére; ajánlja keményebb szankciók bevezetésének, illetve a nyomonkövethetőséggel kapcsolatos garanciarendszer előmozdításának megfontolását, mivel ezek visszatarthatják az elsősorban nagy mennyiségben és kereskedelmi felhasználásra dolgozó hamisítókat, illetve növelhetik a jogosultaknak járó kártérítés és ellentételezés mértékét; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy a kalózkodással és a hamisítással szemben indítsanak figyelemfelkeltő kampányokat és tárják fel az ezen illegális területet jellemző tendenciákat és hatékonyabban lépjenek fel ezekkel szemben, ugyanakkor ösztönözzék a jogosultakat és a szolgáltatókat annak biztosítására, hogy könnyen hozzá lehessen férni legális tartalmakhoz a kalózkodás visszaszorítása érdekében; hangsúlyozza végül, hogy az online hamisítás elleni küzdelembe valamennyi digitális szereplőt be kell vonni;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon hatékony intézkedéseket az online kalózkodás elleni küzdelemhez és különösen annak biztosítására, hogy az online tartalomszolgáltatók alkalmazzanak célravezető eszközöket annak érdekében, hogy szolgáltatásaikból eltávolítsák az illegális tartalmakat, ezt követően pedig tegyenek intézkedést az ilyen tartalmak újbóli megjelenésének megakadályozására;

14.  úgy véli, hogy le kell küzdeni az információk kisebb egységeken belüli megtartásával kapcsolatos gondolkodásmódot a hagyományos szakpolitikai területeken és támogatni kell a kulturális és kreatív tovagyűrűző hatásokat;

15.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a saját hatáskörükbe tartozó területeken támogassák az ágazatközi együttműködést „tanulólaboratóriumok”, kreatív központok, közösségi munkaterek, közösségi hálózati programok, kulturális és kreatív klaszterek, illetve regionális, nemzeti, európai nemzetközi szintű hálózatok létrehozásával, a kulturális és a kreatív ágazatba tartozó mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok, valamint nonprofit szervezetek és kereskedelmi társaságok, hagyományos kézművesek, kulturális örökséggel foglalkozó szervezetek, az idegenforgalmi ágazat, kutatóközpontok, egyetemek, befektetők és a döntéshozók közötti együttműködés előmozdítása érdekében; kéri emellett egy innovációbarát és támogató jogi környezet kialakításának támogatását az új üzleti modellek, termékek és szolgáltatások előállítók, forgalmazók és népszerűsítők közötti stratégiai partnerségek útján történő létrehozásához és kipróbálásához, továbbá az üzleti inkubátorházak tevékenységeinek támogatását;

16.  elengedhetetlennek tartja, hogy az Unió és tagállamai – meglévő jogszabályaik, normáik és megállapodásaik, köztük a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény révén – fenntartsák a kulturális és audiovizuális politikáik megőrzésének és fejlesztésének lehetőségét; kéri tehát, hogy a – többek között online – kulturális és audiovizuális tartalmú szolgáltatások kizárása egyértelműen szerepeljen az Unió és a harmadik országok közötti megállapodásokban; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a kulturális és audiovizuális szolgáltatásokat egyértelműen ki kell zárni az általános szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalási megbízatásából, emlékeztetve, hogy a kulturális és kreatív javak kettős és belső értékkel bírnak;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és támogassa egy olyan infrastruktúra létrehozását, fejlesztését és kiterjesztését, amely kulcsfontosságú az európai kreatív iparágak támogatásához, különösen a nagy sebességű széles sávú hálózatok vidéki és távoli területekre való kiterjesztésének biztosításához;

18.  elismeri, hogy Európa-szerte sok város és régió dolgozott ki alapos terveket a helyi kulturális és kreatív iparágak számára; felhívja a Bizottságot, hogy hasznosítsa az e stratégiákból származó bevált gyakorlatokat;

19.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kulturális örökség európai évét, 2018-at tekintsék kiemelkedő lehetőségnek az európai kiválóság növelésére a kulturális és a kreatív iparágakban és hangsúlyozzák, hogy megfelelő programozásra és finanszírozásra van szükség;

20.  felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy az európai kulturális és kreatív ágazat versenyképességének növelésével és fejlesztésével aknázza ki a kulturális diplomáciában rejlő lehetőségeket;

A kulturális és a kreatív iparágak digitalizációja

21.  hangsúlyozza, hogy a kki-k, amelyekben leginkább kkv-k tevékenykednek, folyamatosan változó környezetben működnek, ezért a piacvezérelt megoldások azonosítása és az új közönség vonzása érdekében új üzleti modelleket kell kitalálniuk és kidolgozniuk; hangsúlyozza az új ikt-technológiák, mint pl. a nagy adathalmazok, a felhőalapú számítástechnika és a dolgok internete által a gazdaság és társadalom részére kínált lehetőségeket, különösen a kreatív művek terjesztését, népszerűsítését és létrehozását illetően; hangsúlyozza azonban, hogy ahhoz, hogy a kki-k teljes mértékben kihasználhassák az új technológiákban rejlő növekedési és munkahely-teremtési lehetőséget, prioritásként kell kezelni a digitális egységes piac kiteljesítését; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell a jogbiztonságot és csökkenteni kell az adminisztratív terheket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a kulturális tartalmak digitalizálását; hangsúlyozza ezzel kapcsolatban, hogy „Az ipar digitalizálása” című bizottsági tervnek és az uniós végrehajtási keretnek teljes mértékben figyelembe kell vennie a kulturális és kreatív iparágak sajátosságait;

22.  úgy véli, hogy a digitális platformok szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, és hogy hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására; rámutat, hogy át kell gondolni, hogy a folyamat jogbiztonságát hogyan lehet fokozni, illetve hogy a jogtulajdonosok érdekeit hogyan lehet védeni; hangsúlyozza az átláthatóság és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének fontosságát; e tekintetben úgy véli, hogy a szerzői jogi és szellemi tulajdonjogi keretben a jogtulajdonosok védelmét úgy kell biztosítani, hogy az elismerje, értékelje és ösztönzőleg hasson az innovációra, a kreativitásra, a beruházásra és a tartalomlétrehozásra;

23.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció és a médiakonvergencia új lehetőségeket teremt az európai alkotásokhoz való hozzáférés, valamint terjesztésük és népszerűsítésük tekintetében, és kiemeli, hogy fontos finanszírozást biztosítani az európai kulturális örökség digitalizálásához, megőrzéséhez és online hozzáférhetőségéhez;

Munkafeltételek a kulturális és a kreatív ágazatban

24.  rámutat, hogy a kulturális és kreatív munkavállalók körében, és különösen a tömegtájékoztatási és kulturális ágazatban széles körben elterjedtek a szokásostól eltérő munkavállalási formák (a részidős vagy határozott idejű szerződések, a munkaerő-kölcsönzés, és az önálló, de a gazdaságtól függő vállalkozói jogviszony); hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a művészek és a kulturális szakemberek mobilitása előtt álló akadályokat, és támogatja az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kérését, amelyben felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon megfelelő megoldást a kulturális és kreatív ágazat munkavállalóinak az EU-n belüli mobilitásával kapcsolatos problémákra, és könnyítse meg a vízumeljárásokat a harmadik országokkal való cserék esetében;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy a művészek EU-n belüli mobilitásának fokozása érdekében a szerződésekre, a kollektív képviseletre, a társadalombiztosításra, a betegbiztosításra, a közvetlen és közvetett adózásra és az európai szabályoknak való megfelelésre vonatkozó számos koherens és átfogó intézkedés elfogadása révén dolgozzák ki és valósítsák meg a kreatív művészi tevékenységek jogi és intézményi keretét;

26.  felhívja a figyelmet arra, hogy a nők nagy arányban vannak jelen a kreatív gazdaságban, és hangsúlyozza különösen az önfoglalkoztató és a munka világába visszatérő anyák („vállalkozó anyák”) helyzetét;

27.  hangsúlyozza, hogy tekintettel a nemek közötti átlagos uniós bérszakadékra (2014-ben 16,1%) és nyugdíjkülönbségre (40,2%), a nők a kulturális és a kreatív iparágakban ‒ a bérszakadék és a nyugdíjkülönbségek, a finanszírozáshoz való hozzáférés, a sztereotípiák, a képzés és az egész életen át tartó tanulás tekintetében ‒ ugyanolyan akadályokba ütköznek, mint más gazdasági ágazatokban;

Oktatás, készségek és képzés

28.  hangsúlyozza, hogy minden emberben megvan a kreativitás, és azt már kisgyermekkorban el kell kezdeni ápolni, hogy a kreatív tehetségek folytonos megújulása biztosított legyen; rámutat mindazonáltal, hogy a kreatív készségeket – különösen az egész életen át tartó tanulási programok révén – minden életszakaszban ösztönözni lehet; ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő, hogy az oktatás és a képzés során több ismeretet közöljenek a kulturális és kreatív iparágakról, hogy fejlesszék a médiaműveltség és a digitális készségek tanítását, és hogy fejlesszék képzési, oktatási és minősítési rendszereiket, hogy a kulturális és művészeti területen tanuló diákok átfogó képzésben részesülhessenek;

29.  felhívja a figyelmet arra, hogy a kulturális és művészeti végzettségűek nem rendelkeznek átfogó – és elsősorban vállalkozói – készségekkel, valamint nincsenek elegendő ismereteik a szerzői jogról és a védelmüket szolgáló eszközökről; fontosnak tartja ezért, hogy ösztönözzék a tagállamokat és az oktatási intézményeket, hogy az oktatási programok kiigazításával pótolják ezt a hiányt, és biztosítsanak folyamatos szakmai képzést, továbbá a kreatív képzést jobban egészítsék ki a vállalkozói képzéssel, így erősítve a kreatív vállalkozók üzleti, pénzügyi, marketinges és vezetői készségeit;

30.  felhívja a tagállamokat, hogy növeljék a fiatalok kreatív és újító képességeinek fejlesztése terén a tanárok számára biztosított támogatás mértékét az oktatási folyamatok modernizációja, valamint annak révén, hogy az oktatási és képzési programokat médiaműveltségi, művészeti, zenei, színházi és filmművészeti oktatással gazdagítják; sürgeti a tagállamokat, hogy mélyítsék el a kulturális örökséggel, a művészeti gyakorlattal és megnyilvánulással kapcsolatos tudást, továbbá a kreativitást és az innovációt elősegítő humán készségeket; felhívja a tagállamokat arra is, hogy támogassák az iskolák közötti együttműködést a kreativitás és újítás ösztönzése leghatékonyabb módszereinek és gyakorlatainak cseréje céljából, ezáltal segítve elő, hogy az emberek értékeljék a kreatív iparágak termékeit és szolgáltatásait;

31.  emlékeztet arra, hogy az oktatási ágazattal való partnerségek szintén hozzájárulhatnak a motiváló tanulási környezet kialakításához és a hátrányos helyzetben lévő és marginalizált közösségek integrációjához, valamint lehetőségeket kínálhatnak a hátrányos helyzetű környékeken élők számára;

32.  kiemeli a kki-kban a fiatalok foglalkoztatásával és az ipar újraélesztésével kapcsolatosan rejlő lehetőségeket, és különösen felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális környezet egyre több lehetőséget teremt a fiatalok számára a kulturális és kreatív ágazatban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kki-kat is szerepeltessék az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésben, és biztosítsák az ágazatban a szakmai pályafutás, a vállalkozás és a képzés előmozdításához szükséges finanszírozást tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek létrehozásával, valamint a mobilitás és a csere mentori és gyakornoki programok révén történő elősegítésével; e tekintetben felszólít az ifjúsági garancia által meghatározott erőforrások e célra történő hatékonyabb felhasználására;

33.   emlékeztet arra, hogy a kulturális örökség ágazatának egyik fő kihívását a hagyományos készségek és mesterségek kihalása jelenti; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak a kulturális örökség, a kulturális és nyelvi sokféleség és a hagyományos tudás, valamint az európai nemzeti, regionális és helyi szakértelem megóvásáról, óvják és ösztönözzék a kulturális és a kreatív ágazathoz kötődő kézműves szakmákat, ösztönözzék és segítsék elő a know-how átadását, illetve tegyék ismét értékessé a szakképzést és a magasan képzett munkaerőt a tehetségek idevonzása érdekében, ideértve az építőiparban, illetve a restaurálás és az állagmegőrzés területén dolgozókat is; kiemeli, hogy e célból szilárd stratégiai kapcsolatokat kell ápolni a kulturális politika és a társadalmi és termelő erőforrások között;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy a tudásátadást támogató ismeretterjesztő kampányok és szakpolitikák útján nyújtson tájékoztatást a kulturális és kreatív ágazathoz kapcsolódó kézműves és feldolgozóipari munkahelyeken kínált előmeneteli lehetőségekről, hogy az említett ágazatokban megőrizhető legyen a kézművesség és a szaktudás;

35.  ösztönzi a tagállamokat, hogy kövessék nyomon az Erasmus+ program ösztönzőit, hogy előmozdítsák a különféle területek közötti ágazatközi megközelítést a formális, nem formális és informális oktatásban, a képzésben és az egész életen át tartó tanulásban; ösztönzi a felsőoktatási és szakoktatási intézményeket keresztprogramok létrehozására a művészet és a kultúra, a természettudományok, a műszaki tudományok, a technológia, az üzlet és a vonatkozó egyéb területek között; felhív különösen a STEM- és az ikt-, valamint a művészeti és dizájn tárgyak közötti szakadék megszüntetésére a kreatív iparágakon belüli műszaki karrierek és a STEM-tárgyakkal kapcsolatos kreatív karrierek fejlesztésének támogatása érdekében, amelyek létfontosságúak az európai kulturális és kreatív ágazat növekedéséhez; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a kiválósági központokat és kiemelten kell kezelni az ágazatban tevékenykedő ‒ többek között harmadik országbeli ‒ szakemberek közötti cserekapcsolatok kialakítását, valamint a kreatív tehetségek vonzását és kibontakoztatását;

36.  ösztönzi a tagállamokat, hogy – többek között művésztelepek üzleti és oktatási környezetben történő létrehozása révén – mozdítsák elő az együttműködést a kulturális és a kreatív ágazat művészeti iskolái, szakképzési szolgáltatói, egyetemei és vállalkozásai között, és az ágazat versenyképességének növelése érdekében biztosítsák a munkaerőpiaci készségkínálat és készségkereslet megfelelőbb összehangolását; ajánlja a duális oktatási rendszerekhez hasonló munkahelyi tanulási lehetőségek kialakítását;

37.  ajánlja olyan politikák megtervezését és elfogadását, amelyek az uniós polgárok ‒ számos tagállamban még mindig kirívóan alacsony ‒ kulturális részvételi szintjének növelésére irányulnak; hangsúlyozza, hogy ez előnyökkel járna a kreatívabb tehetségek támogatása és az uniós kulturális és kreatív termékek iránti nagyobb és erősebb kereslet biztosítása tekintetében;

38.  felhív a kulturális és a kreatív iparágaknak járó európai díjnak a kulturális és a kreatív iparágak számára alapított francia‒német díj alapján történő létrehozására;

39.  kiemeli a női innovátorokban és vállalkozókban rejlő azon hatalmas lehetőséget és a fontos szerepet, amelyet betöltenek a kulturális és a kreatív iparágakban; ösztönzi a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő pénzügyi támogatást és képzést, és kiemeli a hálózatok kialakításának és a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát;

40.  kéri a „Fiatal újítók” mobilitási programjának létrehozását a cserék és az innováció támogatása érdekében a kulturális és kreatív ágazatban;

41.  tudomásul veszi „Az új európai készségfejlesztési program: közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című bizottsági közleményt, és egyetért azzal a véleménnyel, hogy „gyorsan változó globális gazdaságunkban a készségek nagyban meghatározzák a versenyképességet és az innovációserkentési lehetőségeket, beruházásokat vonzanak, felgyorsítják a munkahelyteremtés és a növekedés pozitív öngerjesztő folyamatát és a társadalmi kohézió kulcsát jelentik"; szükségesnek tartja, hogy a kulcskompetenciák keretrendszere és az Európai Képesítési Rendszer felülvizsgálata során megkülönböztetett figyelmet kapjanak a kreatív készségek;

42.  ösztönzi a tagállamokat olyan kezdeményezésekre, mint például az olasz kormány által indított „Kulturális prémium” elnevezésű kezdeményezés, amely 500 EUR-t biztosít minden, Olaszországban állandó lakóhellyel rendelkező 18 éves fiatalnak, amely összeget csak „kultúrát gazdagító tevékenységekre”, például múzeumok, képtárak, régészeti és örökségi helyszínek meglátogatására, könyvekre és filmekre fordíthatnak;

Finanszírozás

43.  rámutat arra, hogy a kulturális és kreatív ágazat nem jelentéktelen részben a kultúrát támogató közfinanszírozásban részesül; rámutat ezen túlmenően arra, hogy a kultúrát támogató közfinanszírozás jelentősen hozzájárul az Európai Unió kulturális sokszínűségéhez; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy saját hatáskörükben továbbra is költségvetésük elegendő részét fordítsák a kultúra közpénzből történő támogatására;

44.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a kulturális és kreatív ágazatot támogató állami politikákat és növelni kell a kulturális költségvetést; rámutat, hogy a tagállamokban súlyos költségvetési megszorításokra került sor az állami finanszírozás terén, ami komoly fenyegetést jelent az egész európai kultúrára és az alkotómunkára nézve;

45.  megállapítja, hogy bizonyos tagállamokban sikeres a kulturális és kreatív ágazat számára bevezetett adókedvezmény-rendszer; ösztönzi ezért az összes tagállamot, hogy vezessenek be ilyen rendszereket, ám ne fogadják el a különleges adómegoldásokat – az úgynevezett adómegállapodásokat –, amelyek révén egyes vállalatok minimálisra tudják szorítani az adófizetést;

46.  megállapítja, hogy a kulturális és kreatív ágazatok valamennyi uniós finanszírozású programban részt vehetnek, részvételük azonban még mindig elmarad a lehetőségektől; kéri a Bizottságot, hogy első lépésként hozzon létre egyablakos ügyintézési lehetőséget, pl. olyan weboldalt, amelyen az érintett főigazgatóságok közvetlen kapcsolatba léphetnek a nyilvánossággal annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a kki-k különféle finanszírozási lehetőségeire, hogy a páneurópai kulturális és kreatív hálózatokon, valamint a nemzeti szervezeteken keresztül tájékoztatást nyújtsanak, hogy összegyűjtsék és népszerűsítsék a bevált gyakorlatok példáit, valamint hogy bővítsék a pénzügyi befektetőknek és intézményeknek a kulturális és a kreatív iparágak sajátosságaival és különböző kihívásaival kapcsolatos ismereteit, ez ugyanis bővítheti a kki-k finanszírozásával kapcsolatos ismereteket és a finanszírozáshoz való hozzáférési lehetőségeket;

47.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen a kulturális és kreatív iparágak számára nyújtandó uniós támogatásnak ‒ többek között finanszírozásnak ‒ egy átfogó és mindenre kiterjedő uniós stratégia elfogadása révén történő általános érvényesítéséért; hangsúlyozza azonban annak fontosságát, hogy tisztában kell lenni a kki-k sokszínűségével és az ebből következő egyedi igényekkel a finanszírozás és az innovációs környezet terén, ami miatt külön végrehajtási tervekre – például a Horizont 2020 és a Kreatív Európa közös keretrendszerére – van szükség; elismeri, hogy az uniós finanszírozásnak multiplikátorhatása lehet a kulturális és a kreatív iparágakra, különösen egyes régiókban;

48.  elismeri, hogy a nonprofit, szövetkezeti és szociális vállalkozások fontos szerepet játszanak a kulturális és kreatív ágazatban, és ezért felhív arra, hogy az uniós strukturális és közösségi finanszírozásban kerülni kell minden megkülönböztetést, amely korlátozhatná e struktúrák választhatóságát;

49.  rámutat, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát és az európai programok végrehajtásáról szóló jelentéseket ugyanannak a folyamatnak két egymáshoz kapcsolódó részeként kell kezelni; megállapítja, hogy a kki-k növekedéssel, foglalkoztatással és területi kohézióval kapcsolatos szerepét és hatását – különösen a Kreatív Európa, a Horizont 2020 és a strukturális alapok (ERFA és ESZA) tekintetében – külön értékelni, és a továbbiakban is ösztönözni kell; hangsúlyozza, hogy ez a folyamat a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatához és a jövőbeli, 2020 utáni uniós program felépítéséhez szilárd és koherens alapot kell, hogy biztosítson;

50.  felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 167. cikkének (4) bekezdését, és a kulturális és a kreatív iparágakat ‒ mint a kulturális és kreatív ágazat részét ‒ az EU finanszírozási rendszerein és programjain belül kezelje horizontális prioritásként, különösen a Horizont 2020 keretprogramban, az EaSI-ban és az európai strukturális és beruházási alapokban;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben aknázza ki az uniós politikák közötti lehetséges szinergiákat, hogy az uniós programok – a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, az Erasmus+, az EaSI, a Kreatív Európa és a COSME –, továbbá az európai strukturális és beruházási alapok értelmében rendelkezésre álló finanszírozás ténylegesen felhasználható legyen még több projekt támogatására a kki-k területén;

52.  felhívja a figyelmet arra, hogy még rengeteg tennivaló van az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) és más, a 2014 és 2020 közötti programozási időszakra előirányzott európai programok közötti hatékonyabb együttműködés kialakítása terén, különös tekintettel a közös rendelkezésekről szóló rendelet I. mellékletének 4.6. és 6.4. pontjában szereplő Erasmus+ és a Kreatív Európa programokra, jobb, uniós szintű tájékoztatás nyújtása és sokkal határozottabb tagállami és régiós szintű végrehajtás révén;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy módosítsa és/vagy értelmezze a 651/2014/EU bizottsági rendeletet a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásra vonatkozó rész tekintetében ‒ a rendelet (72) preambulumbekezdésének és a 2016. május 19-én elfogadott európai bizottsági közlemény figyelembevételével ‒, hogy a kulturális örökség (különösen az újjáépítés és megőrzés) és bizonyos esetekben az uniós alapok és a kiegészítő regionális alapok által támogatott kulturális tevékenységek terén bizonyos intézkedések ne tartozzanak bele az állami támogatás fogalmába;

54.  megállapítja, hogy többek között a Kreatív Európa kezdeményezés garanciaeszközével is kielégíthető a kulturális és a kreatív ágazaton belüli innovatív és fenntartható projektek hitelfinanszírozása iránti sürgető igény; emlékeztet a garanciaeszköz késedelmes beindítására; hangsúlyozza, hogy növelni kell a Kreatív Európa és a garanciaeszköz költségvetését, hogy ténylegesen támogatni lehessen az európai kulturális és kreatív alkotásokat, hogy többféle kedvezményezett juthasson finanszírozáshoz, hogy biztosított legyen az egyenlő hozzáférés, és hogy javuljon a tagállamok kulturális szereplőinek részvétele a programban;

55.  megállapítja, hogy az európai strukturális és beruházási alapoknak támogatást kell nyújtaniuk a kkv-k számára a tőkehiány leküzdésére, és jellemzően olyan projektekre kell összpontosítaniuk, amelyek az EBB szokásos műveleteivel támogatott projektekéhez képest magasabb kockázati profillal rendelkeznek(22); megállapítja, hogy 2016 szeptembere óta a – többnyire nagyobb kockázatnak kitett kkv-kből álló – kulturális és kreatív ipar, valamint az oktatás és képzés csak néhány projektje részesült finanszírozásban, és hangsúlyozza, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy részesedésük az európai strukturális és beruházási alapokból növekedjen;

56.  felhívja az EBB-t, hogy orvosolja a kki-k számára az európai strukturális és beruházási alapokból nyújtott finanszírozás hiányát a Kreatív Európához és a garanciaeszközhöz való kapcsolódás lehetőségének megvizsgálása útján, hogy a kki-k testre szabott hitelekhez juthassanak;

57.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az EBB-t, hogy támogassák a finanszírozás különféle – például a köz- és magánszféra közötti partnerségen alapuló – módjait annak érdekében, hogy orvosolják és pótolják a kki-k számára nyújtott finanszírozás hiányát;

58.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a beruházási környezetet, és a mikrovállalkozások és a kkv-k számára a kulturális és kreatív ágazatban rendelkezésre álló pénzügyi eszközök körét bővítsék ki új és innovatív finanszírozási rendszerekkel, például mikrohitelekkel, visszafizetendő hozzájárulásokkal, közösségi finanszírozással, magvető finanszírozással, valamint kockázatitőke-finanszírozással; megállapítja, hogy a közösségi finanszírozás és befektetés különböző modelljei a kki-k finanszírozásának stabil eszközeivé válhatnak, és így jól kiegészítik a kulturális és a kreatív iparágak számára nyújtott pénzügyi támogatás hagyományos forrásait; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is kövessék nyomon és ösztönözzék a közösségi finanszírozás piacának fejlődését, hogy vonják be a közintézményeket és használják ki jobban az intézményi közösségi finanszírozásban rejlő lehetőségeket, hogy koordinálják a különböző szabályozási megközelítéseket, hogy biztosítsanak megfelelő átláthatóságot az uniós szabályok alkalmazása tekintetében, hogy alakítsanak ki bevált gyakorlatokat, és hogy szükség esetén vegyék fontolóra új szabályozási eszköz bevezetését; rámutat mindazonáltal arra, hogy ez nem helyettesítheti a kulturális és a kreatív iparágak fenntartható köz- és magánfinanszírozását;

59.  úgy véli, hogy a kulturális és kreatív ágazatban növelni kell az állami beruházási bankok szerepét azáltal, hogy jobb hozzáférést biztosítanak a kkv-k számára a hitelhez és segítenek a vállalkozásoknak piacuk és exporttevékenységeik bővítésében;

60.  úgy ítéli meg, hogy a kki-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférésének javítása érdekében a biztosítékként használható immateriális javak azonosításával és értékbecslésével kapcsolatos szakértelmet is fejleszteni kell; hangsúlyozza, hogy bővíteni kell a pénzügyi befektetőknek és intézményeknek a nagyobb kockázati kitettségűnek tekintett kulturális és a kreatív iparágak sajátosságaival és különböző kihívásaival kapcsolatos ismereteit; e tekintetben üdvözli, hogy a Kreatív Európa garanciaeszközét a Bizottság kiterjesztette a pénzügyi közvetítők képzési programjaira, mivel ez megkönnyítheti, hogy a kki-k kapcsolatba lépjenek és meggyőzzék a külső befektetőket; úgy véli azonban, hogy hasznos bizonyítani e program sikerét, és pozitív értékelés esetén azt ki kell terjeszteni különböző szakpolitikai területekre;

61.  felhív e célból a szellemi tulajdonhoz tartozó eszközök protokolljainak támogatására, mivel ezek megkönnyíthetik a szellemitulajdon-jogok értékelését, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadják el a szellemitulajdon-jogok fokozottabb banki érvényesítéséhez, illetve ezek teljes értéke eszközként való elismeréséhez szükséges mechanizmusokat;

o
o   o

62.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 13., 2016.1.15., 83. o.
(2) HL L 169., 2015.7.1., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 221. o.
(4) HL L 347., 2013.12.20., 104. o.
(5) HL L 347., 2013.12.20., 320. o.
(6) HL L 347., 2013.12.20., 289. o.
(7) HL L 347., 2013.12.20., 259. o.
(8) HL L 347., 2013.12.20., 33. o.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0293.
(11) HL C 93., 2016.3.9., 95. o.
(12) HL C 68. E, 2014.3.7., 40. o.
(13) HL C 377. E, 2012.12.7., 135. o.
(14) HL C 377. E, 2012.12.7., 142. o.
(15)HL C 247. E, 2009.10.15., 25. o.
(16)HL C 125. E, 2008.5.22., 223. o.
(17) OECD/EUIPO (2016), A hamisított és kalóz áruk kereskedelme: A gazdasági hatás feltérképezése”, OECD Publishing, Párizs.
(18) A bizottsági közlemény szerint ezek a következők: építészet, archívumok és könyvtárak, művészi alkotások, audiovizuális termékek (többek között filmek, televíziós műsorok, videojátékok és multimédia), kulturális örökség, formatervezés (többek között divattervezés), fesztiválok, zene, előadó-művészet, vizuális művészet, kiadói tevékenység és rádiózás.
(19) Ipari szintű elemzési jelentés, 2013, fokozott szellemitulajdonjog-igényű iparágak: hozzájárulás a gazdasági teljesítmény és foglalkoztatás javításához az Európai Unióban, 8. o.https://euipo.europa.eu/ohimportal/documents/11370/80606/IP+Contribution+study
(20) Az Európai Bizottság EASME/COSME/2015/003. sz. tanulmánya.
(21) A tanulmányra való hivatkozást annak közzététele után be kell illeszteni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ezen állásfoglalásban foglalt valamennyi számadat alapja ez a tanulmány.
(22) 2015/1017/EU rendelet.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat