Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/3026(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B8-1346/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 15/12/2016 - 6.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0505

Elfogadott szövegek
PDF 266kWORD 49k
2016. december 15., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A Larung Gar tibeti buddhista akadémia és Ilham Tohti ügye
P8_TA(2016)0505RC-B8-1346/2016

Az Európai Parlament 2016. december 15-i állásfoglalása a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről (2016/3026(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tibetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az arra vonatkozó tervekről szóló, 2010. november 25-i állásfoglalására, hogy a kínait tegyék az oktatás fő nyelvévé(1), a „Tibetről, különös tekintettel szerzetesnők és szerzetesek önmaguk felgyújtása következtében történt halálára” című, 2011. október 27-i állásfoglalására(2), valamint a tibeti emberi jogi helyzetről szóló 2012. június 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel korábbi, a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló, 2009. november 26-i állásfoglalására(4), valamint a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína) szóló, 2011. március 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló, 2015. december 16-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a kínai kormány és a dalai láma magas rangú képviselői között a 2002 és 2010 közötti időszakban lezajlott kilenc tárgyalási fordulóra; tekintettel a „Tibet fejlődési útját megállíthatatlan történelmi folyamat vezérli” című, Kína Tibetről szóló fehér könyvére, amelyet a Kínai Államtanács Tájékoztatási Irodája 2015. április 15-én adott ki; tekintettel a valódi autonómiáról szóló 2008. évi nyilatkozatra és 2009. évi feljegyzésre, amelyeket a 14. dalai láma képviselői terjesztettek elő,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a „nemzeti kisebbségek” jogait,

–  tekintettel az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk által 2015. június 29-én, a 17. EU–Kína csúcstalálkozót követőn Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten tett észrevételekre, melyekben kifejezte az EU aggályait „a véleménynyilvánítás szabadsága és az egyesülés szabadsága kínai helyzetével, többek között a kisebbségekhez – például a tibeti vagy az ujgur kisebbséghez – tartozó személyek helyzetével kapcsolatban”, és „arra ösztönözte Kínát, hogy kezdjen érdemi párbeszédet a dalai láma képviselőivel”,

–  tekintettel a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága által szervezett és 2015 augusztusában megtartott „Tibetről szóló hatodik munkafórumra”,

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének 2014. szeptember 23-i nyilatkozatára, amelyben elítélte az Ilham Tohtira, ujgur közgazdaságtan professzorra kimondott halálos ítéletet és felszólított azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására,

–  tekintettel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott, 1995-ben indított párbeszédre és a párbeszéd 2015. november 30. és december 1. között Pekingben tartott 34. fordulójára,

–  tekintettel arra, hogy 2016. október 11-én Ilham Tohti az emberi jogok védelmében folytatott tevékenységeiért elnyerte a Martin Ennals díjat, valamint 2016 szeptemberében jelölték a gondolatszabadságért adományozott Szaharov-díjra,

–  tekintettel a 2003-ban indított EU–Kína stratégiai partnerségre és az Európai Bizottságnak és az EKSZ-nek Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című, 2016. június 22-i közös közleményére;

–  tekintettel az 1966. december 16-án kelt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948-ban fogadtak el,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az EU és Kína között régóta fennálló partnerség középpontjában kell hogy maradjon, összhangban az EU-nak ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína kifejezett szándékával, hogy saját fejlesztési és nemzetközi együttműködésében ugyanezeket az értékeket érvényesítse;

B.  mivel a kínai kormány fejlesztési célkitűzései között jelezte, hogy nagyobb szerepet kíván játszani a globális kihívások megválaszolásában, így a nemzetközi béke és biztonság, illetve az éghajlatváltozás tekintetében, valamint hogy növelni kívánja befolyását mind a politikai, mind a gazdasági globális kormányzás vonatkozásában, továbbá hogy elkötelezett a jogállamiság megerősítése mellett;

C.  mivel a 2015. június 29-én tartott 17. EU–Kína csúcstalálkozó új szintre emelte a kétoldalú kapcsolatokat, és mivel az EU az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretében elkötelezte magát, hogy az emberi jogokat helyezi a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnereivel fenntartott kapcsolatai középpontjába; mivel a 2016. július 12–13-án tartott 18. EU–Kína csúcstalálkozó zárónyilatkozata értelmében az EU és Kína között még 2016-ban sor kerül az emberi jogi párbeszéd egy újabb fordulójára;

D.  mivel Kína az elmúlt évtizedek során előrelépést tett a gazdasági és társadalmi jogok megvalósítása terén, tükrözve az emberek létfenntartáshoz és fejlődéshez való jogára vonatkozóan kimondott prioritásait, ugyanakkor az országnak a politikai és polgári jogok területén, valamint az emberi jogok előmozdítása vonatkozásában elért eredményei korlátozottak;

E.  mivel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 2015. december 2-án Pekingben megtartott 34. fordulóján az EU aggodalmának adott hangot a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban, különösen Tibetben és Hszincsiangban, valamint a vallás vagy meggyőződés szabadságának tiszteletben tartását illetően; mivel az EU és Kína között az emberi jogokról folytatott párbeszéd 34. fordulóján megvitatták Ilham Tohti ügyét;

F.  mivel a kínai kormány az 1980-ban alapított Larung Gar Intézetben, amely a világ legnagyobb tibeti buddhista központja, jelenleg kiterjedt bontási munkálatokat folytat az akadémia ötven százalékos csökkentése céljával, erővel kilakoltatva mintegy 4600 lakost és lerombolva megközelítőleg 1500 lakóépületet; mivel a kínai hatóságok szerint a bontás „korrekció és kiigazítás” végrehajtása céljából szükséges;

G.  mivel a kilakoltatott embereket arra kényszerítik, hogy úgynevezett „hazafias képzésben” vegyenek részt; mivel az Akadémián három szerzetesnő öngyilkosságot követett el, tiltakozásul a Larung Gar nagyszabású lerombolása ellen;

H.  mivel beszámolók szerint 2009 óta rendkívül sok tibeti ember – többségükben szerzetesnők és szerzetesek – gyújtotta fel magát, tiltakozásul a Tibetben alkalmazott elnyomó kínai politikával szemben, valamint támogatva a Dalai Láma visszatérését és a vallás szabadságához való jog érvényesítését a Szecsuan tartományban található Aba/Ngaba autonóm prefektúrában és a Tibeti-fennsík más részein;

I.  mivel Őszentsége, a Dalai Láma küldöttei megpróbálták felvenni a kapcsolatot a Kínai Népköztársasággal annak érdekében, hogy mindkét fél számára kedvező megoldás szülessen a tibeti kérdésben; mivel a tibeti válság megoldása tekintetében az elmúlt öt év folyamán nem történt előrelépés, a megbeszélések legutóbbi fordulójára ugyanis 2010-ben került sor, és a tárgyalások jelenleg is be vannak fagyasztva;

J.  mivel Ilham Tohti ujguri közgadász professzort 2014 januárjában letartóztatták, majd 2014. szeptember 23-án életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték szeparatizmus állítólagos vádjával; mivel Tohti professzor hét volt tanítványát ugyancsak őrizetbe vették, majd három és nyolc év közötti börtönbüntetéssel sújtották őket azzal az állítólagos váddal, hogy együttműködtek a professzorral;

K.  mivel egyes állítások szerint jogszerű eljárást nem folytattak le, és különösen nem érvényesült a megfelelő védelemhez való jog;

L.  mivel Hszincsiang tartományban, ahol a muszlim vallású ujgur etnikai kisebbség zöme lakik, sorozatosan történnek etnikai zavargások és erőszaktettek; mivel Ilham Tohti mindig elutasította a szeparatizmust és az erőszakot, és az ujgur kultúra tisztelete alapján a megbékélésre törekedett;

1.  nyomatékosan felhívja a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget a Larung Gar lerombolásának és lakói kilakoltatásának, az emberi jogok tekintetében Kínára háruló nemzetközi kötelezettségekkel összhangban tiszteletben tartva a vallásszabadságot;

2.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy kezdeményezzenek párbeszédet, és a Larung Gar falai között bekövetkezett fejleményekről indítsanak építő jellegű megbeszéléseket a helyi közösséggel és annak vallási vezetőivel, valamint adjanak megnyugtató választ a túlzsúfolt vallási intézményekkel kapcsolatos aggályokra, lehetővé téve a tibetiek számára, hogy új intézményeket alapíthassanak és több létesítményt építhessenek; követeli, hogy a Larung Gar lerombolása során kilakoltatott tibetiek részesüljenek megfelelő kártérítésben és kapjanak másik lakhelyet, éspedig ott, ahol saját választásuk szerint folytatni kívánják vallási tevékenységeiket;

3.  sajnálatát fejezi ki a barkhami középfokú népbíróság tíz tibeti személlyel szemben hozott ítéletei miatt, akiket 5 és 14 év közötti időtartamokig tartó börtönbüntetéssel sújtottak amiatt, mert Ngaba autonóm prefektúrában részt vettek Őszentsége, a Dalai Láma nyolcvanadik születésnapjának megünneplésén;

4.  rendkívül aggasztja az emberi jogok tibeti helyzetének romlása, aminek következtében egyre több ember gyújtotta fel szándékosan magát; bírálattal illeti a katonai jelenlét fokozását a Tibeti-fennsíkon, ami csak a feszültség eszkalálódásához vezet majd a térségben; elítéli, hogy a tibeti magánháztartásokat egyre gyakrabban figyelik meg megfigyelőrendszerekkel;

5.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különböző kisebbségeknek, különösen a tibetieknek és az ujguroknak egyre elnyomóbb rendszerrel kell szembenézniük, mivel egyre erősebb nyomás nehezedik a kulturális önkifejezés és a vallási meggyőződés szabadságát, valamint a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánításhoz, illetve a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot védő alkotmányos biztosítékokra, ami megkérdőjelezi, hogy Kína kinyilatkoztatott állításának megfelelően valóban elkötelezett-e a jogállamiság mellett, és eleget tesz-e nemzetközi kötelezettségeinek; kéri, hogy a hatóságok tartsák tiszteletben a fent említett szabadságokat;

6.  aggodalmát fejezi ki a biztonságra vonatkozó törvénycsomag elfogadása és annak a Kínában élő kisebbségekre gyakorolt hatása miatt, különös tekintettel a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó törvényre, amely a tibeti kultúra és vallás békés kifejezésének megbüntetéséhez vezethet, valamint a nemzetközi nem kormányzati szervezetek kezelésére vonatkozó törvényre, amely 2017. január 1-jétől lép majd hatályba, és az emberi jogok védelmével foglalkozó csoportokat a kormány szigorú ellenőrzése alá vonja, ez ugyanis felülről építkező megközelítés ahelyett, hogy a helyi és központi kormányzati szervek és a civil társadalom közötti partnerkapcsolat kapna ösztönzést;

7.  nyomatékosan felhívja a kínai kormányt, hogy módosítsa a biztonságra vonatkozó törvény azon rendelkezéseit, amelyek szűkítik a civil társadalmi szervezetek mozgásterét és szorosabbra vonják az ellenőrzést a vallásgyakorlás módjai felett; felhívja a kínai kormányt, hogy hozzon létre és szavatoljon igazságos és biztonságos környezetet minden nem kormányzati szervezet és emberi jogi jogvédő számára, hogy az országban mindenütt szabadon folytathassák tevékenységeiket, ami nagyban kiegészíthetné az állam által nyújtott szociális szolgáltatásokat, alulról építkező megközelítést honosítana meg, és hozzájárulna a társadalmi és gazdasági, politikai és polgári jogok előmozdításához;

8.  felhívja a kínai kormányt, hogy újítsa fel a tibeti képviselőkkel 2010-ben Kína által megszakított párbeszédet annak érdekében, hogy befogadó jellegű politikai megoldás szülessen a tibeti válságra; felszólít arra, hogy a tibeti népnek a véleménynyilvánítás, az egyesülés és a vallás szabadságához fűződő jogait az alkotmányban rögzített elveknek megfelelően tartsák tiszteletben; úgy véli, hogy a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása a demokrácia és a jogállamiság kulcsfontosságú eleme és a politikai stabilitás elengedhetetlen feltétele;

9.  határozottan elítéli Ilham Tohti bebörtönzését, akit életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek szeparatizmus állítólagos vádjával; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem folytattak le vele szemben jogszerű eljárást, és nem juthatott érvényre a megfelelő védelemhez való joga; nyomatékosan felhívja a kínai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben azt a normát, amely szerint a családtagok havonta egy alkalommal meglátogathatják az elítéltet;

10.  követeli, hogy Ilham Tohti professzort és az ő ügyével kapcsolatban fogva tartott támogatóit azonnal és feltételek nélkül bocsássák szabadon; követeli továbbá, hogy adják vissza Ilham Tohti professzornak a tanításhoz való jogát, továbbá biztosítsanak számára szabad mozgást Kínán belül, és engedélyezzék számára a külföldre utazást is;

11.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az EU a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi megbeszélés, többek között az évente megrendezett Emberi Jogi Párbeszédek során felvesse a Kínában elkövetett emberi jogi jogsértések kérdését, különösen a tibeti kisebbség ügyét és a Hszincsiang tartományban történteket, összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy Kínára vonatkozó megközelítésének erős, világos és egységes hangon kell megszólalnia; rámutat továbbá, hogy a folyamatban lévő reformfolyamat és egyre erőteljesebb nemzetközi szerepvállalása részeként Kína úgy döntött, hogy részese lesz a nemzetközi emberi jogi keretrendszernek, és aláírt számos nemzetközi emberi jogi szerződést, ezért felszólít a Kínával folytatott párbeszédre annak érdekében, hogy ezek a kötelezettségvállalások valóban életre keljenek;

12.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU–Kína Emberi Jogi Párbeszéd 35. fordulójára 2016 vége előtti időpontban már nem fog sor kerülni, jóllehet ebben a felek korábban megállapodtak; nyomatékosan kéri a kínai kormányt, hogy 2017 első heteiben egyezzen bele egy magas szintű párbeszéd megrendezésébe;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok parlamentjeinek és kormányainak, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 99. E, 2012.4.3., 118. o.
(2) HL C 131. E, 2013.5.8., 121. o.
(3) HL C 332. E, 2013.11.15., 69. o.
(4) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o.
(5) HL C 199. E, 2012.7.7., 185. o.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0458.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat