Az Európai Parlament 2016. december 13-i jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv megkötésére vonatkozó tanácsi határozat tervezetéről (16152/2014 – C8-0152/2015 – 2014/0195(NLE))

P8_TA(2016)0482 A8-0367/2016

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (16152/2014),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euromediterrán megállapodáshoz csatolt, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság uniós programokban való részvételét szabályozó általános elvekre vonatkozó, az Európai Unió és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság közötti keretmegállapodásról szóló jegyzőkönyv tervezetére (16150/2014),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 212. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0152/2015),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 99. cikkének (2) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság ajánlására (A8-0367/2016),

1.  egyetért a jegyzőkönyv megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, és a tagállamok, valamint az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság kormányainak és parlamentjeinek.

Az Európai Parlament 2016. december 13-i jogalkotási állásfoglalása a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (11625/1/2016 – C8-0427/2016 – 2012/0179(COD))

P8_TA(2016)0483 A8-0369/2016

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (11625/1/2016 – C8-0427/2016),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 13-i véleményére(1),

–  tekintettel a Bizottság véleményére (COM(2016)0667),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2012)0371) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(2),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 76. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A8-0369/2016),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogalkotási aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogalkotási aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 133., 2013.5.9., 41. o. (2) Elfogadott szövegek, 2013. december 10., P7_TA(2013)0539.

Az Európai Parlament 2016. december 13-i határozata a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról (2016/2114(REG)(1))

P8_TA(2016)0484 A8-0344/2016

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. és 227. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményeire (A8-0344/2016),

1.  úgy határoz, hogy az alábbiak szerint módosítja eljárási szabályzatát;

2.  hangsúlyozza, hogy az eljárási szabályzat ezen módosításai kellőképpen figyelembe vették a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(2) rendelkezéseit;

3.  kéri a főtitkárt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a Parlament informatikai rendszereinek a módosított eljárási szabályzathoz való haladéktalan hozzáigazítása és – többek között az Unió más intézményeihez intézett írásbeli választ igénylő kérdések nyomon követésére szolgáló – megfelelő informatikai eszközök létrehozása érdekében;

4.  úgy határoz, hogy amint az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást eltávolítják a hatályos jogszabályokból, elhagyja a 106. cikk (4) bekezdését az eljárási szabályzatból, és kéri, hogy az érintett szervezeti egységek eközben egészítsék ki az említett cikket az annak jövőbeli elhagyására utaló lábjegyzettel;

5.  felkéri az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja felül a rendes jogalkotási eljárás keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexét annak érdekében, hogy összhangba hozza azt az e határozat eredményeként elfogadott 73–73d. cikkel;

6.  felhívja a figyelmet az eljárási szabályzathoz csatolt mellékletek átdolgozásának szükségességére annak érdekében, hogy csak azokat a szövegeket tartalmazzák egyrészről, amelyek az érvényesség és az eljárási többségre vonatkozó szabályok tekintetében megegyeznek a szabályzat cikkeivel, másrészről a VI. mellékletet, amelyben az eljárási szabályzat végrehajtási intézkedései szerepelnek, annak ellenére, hogy e melléklet elfogadásához eltérő eljárásra és eltérő többségre van szükség; kéri a többi hatályos melléklet és a képviselők munkája szempontjából releváns további szövegek átcsoportosítását egy, az eljárási szabályzatot kísérő szabálygyűjteménybe;

7.  rámutat arra, hogy e szabályzat módosításai az elfogadásukat követő plenáris ülés első napján lépnek hatályba, az alábbiak kivételével:

Rámutat továbbá arra, hogy a 196. cikknek, a 197. cikk (1) bekezdésének és a 198. cikk (3) bekezdésének módosítása ellenére, a vizsgálóbizottságok és különbizottságok tagjai megválasztásának jelenlegi módja marad hatályban a 2019-ben tartandó következő európai parlamenti választásokat követő első plenáris ülés megnyitásáig.

8.  felszólít annak megfontolására, hogy az eljárási szabályzat a belső költségvetési eljárások tekintetében további felülvizsgálat tárgyát képezze;

9.  úgy határoz, hogy a képviselőknek legkésőbb a változások hatálybalépésétől számított hat hónapon belül ki kell igazítaniuk a pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatukat, hogy az tükrözze az I. melléklet 4. cikkének változásait; kéri Elnökségét és főtitkárát, hogy az említett hatálybalépéstől számított három hónapon belül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, hogy a képviselők ezt a kiigazítást el tudják végezni; úgy határoz, hogy az e határozat elfogadásának napján hatályban lévő eljárási szabályzat rendelkezései alapján benyújtott nyilatkozatok az említett hatálybalépést követően hat hónapig érvényesek maradnak; emellett úgy határoz, hogy ez utóbbi rendelkezések minden olyan képviselő esetében is alkalmazandók, akik ugyanezen idő alatt lépnek hivatalba;

10.  kritikával illeti a szavazáshoz fűzött indokolásokkal, a plenáris ülésen elhangzott felszólalásokkal, a parlamenti kérdésekkel, módosításokkal és állásfoglalási indítványokkal kapcsolatos, a Parlament honlapján közzétett statisztikai adatokat, amelyek célja látszólag annak igazolása– olyan platformokon, mint például a MEPRanking –, hogy melyik képviselő feltételezhetően „aktív”; felhívja Elnökségét arra, hogy hagyjon fel azzal, hogy csupán a nyers számokat ismerteti statisztikai formában, és hogy megfelelőbb kritériumokat vegyen figyelembe egy képviselő „aktívként” való meghatározása tekintetében;

11.  kéri az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 168a. cikket a küszöbök új meghatározásai tekintetében, és az említett cikk hatálybalépése után egy évvel vizsgálja felül a küszöbök alkalmazását az egyes cikkek tekintetében;

12.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Hatályos szöveg   Módosítás Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 2. cikk 2. cikk 2. cikk A szabad mandátum A szabad mandátum Az Európai Parlament képviselői megbízatásukat szabadon gyakorolják. A képviselőket semmiféle utasítás nem köti, és nem kapnak kötött mandátumot. Az 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikke (1) bekezdésével valamint az európai parlamenti képviselők statútumának 2. cikke (1) bekezdésével és 3. cikke (1) bekezdésével összhangban a képviselők megbízatásukat függetlenül és szabadon gyakorolják, semmiféle utasítás nem köti őket, és nem kapnak kötött mandátumot. Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 3. cikk 3. cikk 3. cikk A mandátumvizsgálat A mandátumvizsgálat (1)  Az európai parlamenti választások után az elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásakor valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben. (1)  Az európai parlamenti választások után az elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásakor valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben. Az elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében. Az elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében. (2)  Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választásokat követően ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament alakuló ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti. (2)  Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választásokat követően ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament alakuló ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti. Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését. Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését. (3)  Az illetékes mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat, és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek a nemzeti választási törvényeken alapulnak. (3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek az említett okmány értelmében az abban említett nemzeti szabályok kizárólagos hatálya alá tartoznak. A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban. A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az ezen eljárási szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették. (4)   A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban. A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az e szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették. A képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában a Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján bármikor határozhat. (4)   Az illetékes bizottság javaslata alapján a Parlament késedelem nélkül megvizsgálja a leköszönő képviselőket felváltó egyéni képviselők mandátumát, továbbá a képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában bármikor határozhat. (5)  Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképp jött létre, a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a visszalépésekre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (3) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor. (5)  Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképp jött létre, a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a visszalépésekre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (3) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor. (6)  A bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő feladatainak teljesítését vagy a helyettesek rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a hatályba lépés időpontját. (6)  A bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő megválaszthatóságát, vagy a helyettesek megválaszthatóságát vagy rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a hatályba lépés időpontját. Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér. Az elnök az ügyet az illetékes bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki. Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér. Az elnök az ügyet az illetékes bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki. Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 4. cikk 4. cikk 4. cikk A képviselői megbízatás időtartama A képviselői megbízatás időtartama (1)  A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmányban megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg. A megbízatás a képviselő halálával vagy lemondásával is megszűnik. (1)  A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmány 5. és 13. cikkében megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg. (2)   A képviselők a választásokat követő első parlamenti ülés megnyitásáig maradnak hivatalban. (3)  A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem haladhatja meg az értesítéstől számított 3 hónapot. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi. (3)  A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem haladhatja meg az értesítéstől számított 3 hónapot. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi. Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmány szellemének és betűjének megfelelően történt, erről tájékoztatja a Parlamentet, hogy az határozhasson: megállapítja-e az üresedést. Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal megállapítják a képviselői hely megüresedését, valamint az elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Ellenkező esetben a képviselői hely üresedését a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal állapítják meg. A Parlament e tárgyban nem szavaz. Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, javasolja a Parlamentnek, hogy ne állapítsa meg a képviselői hely megüresedését. Bizonyos kivételes körülmények fennállásának esetére egyszerűsített eljárást vezettek be, különösen ha a lemondás hatálybalépése és az illetékes bizottság első ülése között egy vagy több plenáris ülést tartanak, és – mivel képviselői hely üresedését nem állapították meg – az a képviselőcsoport, amelyhez a lemondó képviselő tartozik, nem képes ezeken az üléseken a képviselő megfelelő helyettesítéséről gondoskodni. Ezen eljárás alapján az illetékes bizottság ilyen ügyekkel megbízott előadójának hatásköre van a rendelkezésnek megfelelően benyújtott bármely lemondás azonnali megvizsgálására, és abban az esetben, ha a bejelentés mérlegelésének késedelme hátránnyal járhatna, az ügyet a bizottság elnökének hatáskörébe utalja, és felkéri, hogy a (3) bekezdés szerint –   a bizottság nevében tájékoztassa a Parlament elnökét a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról, vagy –   hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított problémák megvizsgálására. (3a)   Ha az illetékes bizottságnak nincs kitűzve a következő plenáris ülést megelőzően ülése, az illetékes bizottság előadója haladéktalanul megvizsgálja a megfelelően bejelentett bármely lemondást. Ha a bejelentés megvizsgálásának késedelme hátránnyal járhatna, az előadó az ügyet a bizottság elnöke elé utalja, és felkéri, hogy a (3) bekezdés szerint: –   a bizottság nevében tájékoztassa az elnököt a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról; vagy –   hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított problémák megvizsgálására; (4)   Ha az adott tagállam illetékes hatósága valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának megszűnéséről értesíti az elnököt a tagállam törvényi rendelkezései értelmében, akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének értelmében fennálló összeférhetetlenség, akár a képviselői megbízatás ezen okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatt, az elnök értesíti a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam által bejelentett időpontban történő megszűnéséről, és felkéri a tagállamot a megüresedett képviselői hely késedelem nélküli betöltésére. (4)   Ha egy tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesíti az elnököt, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői helynek az összeférhetetlenség időpontjától történő megüresedését. Ha a tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesítik az elnököt, az elnök tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői hely megüresedését. Ha a tagállam illetékes hatóságai értesítik az elnököt valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének megfelelő tagállami törvényi rendelkezések értelmében fennálló összeférhetetlenség miatti, akár a képviselői megbízatásnak az említett okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatti megszűnéséről, az elnök tájékoztatja a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam által bejelentett időpontban történő megszűnéséről. Ha nem jelentenek be ilyen időpontot, a megbízatás megszűnésének időpontja a tagállam általi értesítés időpontjával azonos. (5)  A tagállam vagy az Unió hatóságai értesítik az elnököt minden olyan feladatról, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak. Az elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmány szellemével és betűjével. Az elnök tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az illetékes hatóságokat a bizottság következtetéseiről. (5)  Ha a tagállam vagy az Unió hatóságai olyan feladatról értesítik az elnököt, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak, az elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmánnyal, továbbá tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az érintett hatóságokat a bizottság következtetéseiről. (6)   A következők tekintendők a képviselői megbízatás megszűnése, illetve a képviselői hely megüresedése időpontjának: –   lemondás esetén: az a nap, amelyen a lemondás bejelentéséről felvett jegyzőkönyv alapján a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapítja; –   az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezés vagy megválasztás esetén: a tagállamok vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő által közölt időpont. (7)  Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére. (7)  Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, az elnök erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére. (8)   Képviselői kinevezés érvényességét érintő vitában – ha a képviselő mandátumát már megvizsgálták – az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely haladéktalanul és legkésőbb a következő ülés megkezdéséig jelentést tesz a Parlamentnek. (9)  Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament fenntartja a jogot, hogy a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilvánítsa, illetve a képviselői hely megüresedésének megállapítását megtagadja. (9)  Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilváníthatja, illetve megtagadhatja a képviselői hely megüresedésének megállapítását. Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikk 5. cikk 5. cikk Kiváltságok és mentességek Kiváltságok és mentességek (1)  A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően kiváltságokat és mentességeket élveznek. (1)  A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben meghatározott kiváltságokat és mentességeket élvezik. (2)  A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka. (2)  A kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hatáskörének gyakorlása során a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa képviselői függetlenségét feladataik ellátása során. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka. (3)  A Parlament Elnöke a képviselők részére a megválasztásukról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul a tagállamok területén történő szabad mozgást lehetővé tevő igazolványt állít ki. (3)  Az Európai Unió a képviselő kérelmére és a Parlament elnökének jóváhagyásával európai uniós laissez-passer igazolványt állít ki a képviselő részére, amely lehetővé teszi a képviselő számára a tagállamok és az azt érvényes úti okmányként elismerő más országok területén történő szabad mozgást. (3a)   Feladatainak ellátása céljából minden képviselőnek joga van tevékenyen részt venni a Parlament bizottságainak és küldöttségeinek munkájában ezen eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban. (4)  A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat VII. melléklete rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a megtagadható. (4)  A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat 210a. cikke rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a megtagadható. Az Elnökség jóváhagyásával, indokolással ellátott határozattal egy képviselőtől meg lehet tagadni valamely dokumentumba való betekintést, ha az Elnökség a képviselő meghallgatása után arra a következtetésre jut, hogy a betekintés a Parlament intézményi érdekeinek vagy a közérdeknek az elfogadhatatlan sérelméhez vezetne, és hogy a betekintést a képviselő magán és személyes jellegű indítékból kéri. A képviselő az ilyen határozat ellen az arról történő értesítéstől számított egy hónapon belül írásbeli panaszt tehet. Csak az indoklással ellátott írásbeli panaszok elfogadhatók. A panaszról a Parlament a benyújtását követő ülésen, vita nélkül határoz. Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikk 6. cikk 6. cikk A mentelmi jog felfüggesztése A mentelmi jog felfüggesztése (1)  Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni. (1)  A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az 5. cikk (2) bekezdésében említett elvek alapján kell értékelni. (2)  Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy (2)  Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy –  a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak teljesítését akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti kötelezettségeinek ellátásában nem hátráltatja; továbbá –  a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak teljesítését akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti kötelezettségeinek ellátásában nem hátráltatja; továbbá –  a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez képviselői megbízatásának gyakorlása során jutott, és amelyet nem kíván a nyilvánosság elé tárni. –  a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez képviselői megbízatásának gyakorlása során jutott, és amelyet nem kíván a nyilvánosság elé tárni. Módosítás 6 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 7. cikk 7. cikk 7. cikk A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása (1)  Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megsértették-e ezeket a kiváltságokat és mentességeket. (1)  Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették vagy meg fogják sérteni egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ezen kiváltságokat és mentességeket megsértették-e vagy valószínű-e, hogy meg fogják sérteni. (2)  A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenek a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznak. (2)  A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenének a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznának. (3)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot. (3)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot. (4)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be. (4)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be. (5)  Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő új bizonyíték benyújtása mellett a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot. (5)  Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő kivételes esetben új bizonyíték benyújtásával a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot. Módosítás 7 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 9. cikk 9. cikk 9. cikk A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások (1)  A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják. (1)  A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják. A képviselőt, illetve a volt képviselőt képviselheti egy másik képviselő. A kérelmet nem nyújthatja be másik képviselő az érintett képviselő hozzájárulása nélkül. (1a)   Az érintett képviselő vagy volt képviselő beleegyezésével a kérelmet egy másik képviselő is előterjesztheti, aki számára engedélyezni kell, hogy az érintett képviselőt vagy volt képviselőt az eljárás valamennyi szakaszában képviselje. A képviselő vagy a volt képviselő képviseletében eljáró képviselő a bizottság határozatainak meghozatalában nem vehet részt. (2)  A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg. (2)  A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg. (3)  A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. (3)  A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. Módosítások nem fogadhatók el. Amennyiben egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak. (4)  A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére. (4)  A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére. (5)  Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat (5)  Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot. A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán. A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán. A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról. A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról. Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs. Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs. Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el. Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el. (6)  Ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól. (6)  Ha a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése vagy fenntartása kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól. (7)  A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez. (7)  A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez. (8)  A bizottság jelentése első pontként szerepel az előterjesztést követő első ülésnap napirendjén. A határozati javaslat(ok)hoz módosítás nem terjeszthető be. (8)  A bizottság határozati javaslatát az előterjesztését követő első ülésnap napirendjére kell felvenni. Ilyen javaslathoz módosítást nem lehet előterjeszteni. A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki. A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki. A 164. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti. A 164. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti. A jelentésben szereplő határozati javaslatokról a vitát követő első szavazáson szavaznak. A jelentésben szereplő határozati javaslatokról a vitát követő első szavazáson szavaznak. A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatról egyenként szavaznak. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak. A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatról egyenként szavaznak. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak. (9)  Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér az eljárással kapcsolatos minden fejleményről és minden, az ügy következményeként született bírósági határozatról. Amint az elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően. (9)  Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér az eljárással kapcsolatos minden fejleményről és minden, az ügy következményeként született bírósági határozatról. Amint az elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően. (10)  A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli. (10)  A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli. A bizottság a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja. (11)  A bizottság – a tagállamokkal való egyeztetést követően – jegyzéket készíthet a tagállamok azon hatóságairól, amelyek jogosultak a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására. (11)  A Parlament a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmek közül csak azokat vizsgálja meg, amelyeket részére a tagállamok igazságügyi hatóságai vagy állandó képviseletei juttattak el. (12)  A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan. (12)  A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan. (13)  Valamely illetékes hatóság által a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatályával kapcsolatban végzett vizsgálat során a fenti eljárásoknak megfelelően járnak el. (13)  Valamely illetékes hatóság által a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatályával kapcsolatban végzett vizsgálat során a fenti eljárásoknak megfelelően járnak el. Módosítás 8 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 10. cikk 10. cikk törölve A képviselői statútum végrehajtása Az európai parlamenti képviselők statútumát és annak bármilyen módosítását a Parlament fogadja el az illetékes bizottság javaslata alapján. A 150. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Az Elnökség feladata a szabályok alkalmazása és a pénzügyi keretek megállapítása az éves költségvetés alapján. Módosítás 9 és 314 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 11. cikk 11. cikk 11. cikk A képviselők pénzügyi érdekeltségei, magatartási szabályok, kötelező átláthatósági nyilvántartás és a Parlamentbe való belépés A képviselők pénzügyi érdekeltségei és magatartási szabályok (1)  A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikkével összhangban a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg a képviselők többsége által elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz1. (1)  A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg a képviselők többsége által elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell ezen eljárási szabályzathoz. A szabályok semmilyen módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában. A szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában. (1a)   A képviselőknek be kell vezetniük azt a következetes gyakorlatot, hogy csak az átláthatósági nyilvántartásba felvett érdekképviselőkkel tárgyalnak1a. (2)  A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, meg kell őriznie a Parlament méltóságát, és nem akadályozhatja a parlamenti munka zökkenőmentességét végzését, sem pedig a nyugalmat a Parlament épületeiben. A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat. (2)  A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, és meg kell őriznie a Parlament méltóságát. Nem akadályozhatja továbbá a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, a biztonság és rend fenntartását a Parlament épületeiben, vagy a Parlament berendezéseinek működését. A képviselők a parlamenti viták során nem használhatnak rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet vagy nem tanúsíthatnak ilyen magatartást, továbbá ezzel összefüggésben nem mutathatnak fel transzparenseket. A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat. A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet. A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet. (3)  E cikk alkalmazása semmilyen módon nem befolyásolhatja a parlamenti viták élénkségét, sem a képviselők szólásszabadságát. (3)  E cikk alkalmazása más módon nem befolyásolhatja a parlamenti viták élénkségét, sem a képviselők szólásszabadságát. E cikk alkalmazása a képviselők az elsődleges jog és a képviselői statútum szerinti előjogainak teljes körű tiszteletben tartásán alapul. E cikk alkalmazása a képviselők az elsődleges jog és a képviselői statútum szerinti előjogainak teljes körű tiszteletben tartásán alapul. E cikk alkalmazása megfelel az átláthatóság elvének és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről. E cikk alkalmazása megfelel az átláthatóság elvének és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről. (3a)   Ha valamely képviselő alkalmazásában álló személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti a (2) cikkben foglalt magatartási szabályokat, a 166. cikkben meghatározott szankciók adott esetben az érintett képviselővel szemben is kiszabhatók. (4)  Minden parlamenti ciklus kezdetén a quaestorok meghatározzák az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek (akkreditált asszisztensek) legmagasabb számát. (4)  Az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek legmagasabb számát a quaestorok határozzák meg. (5)   A hosszú ideig érvényes belépőkártyáknak az uniós intézmények személyzeti állományához nem tartozó személyek részére való kiállításáért a quaestorok felelnek. E belépőkártyák legfeljebb egy évig érvényesek és megújíthatók. E belépőkártyák használatának módját az Elnökség határozza meg. E belépőkártyák kiállíthatók: –  azon személyek részére, akik szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban2, vagy akik az abban nyilvántartott szervezetek képviselői vagy alkalmazottai; a nyilvántartásba vétel azonban nem jogosít fel automatikusan az ilyen belépőkártyára; –  azon személyek részére, akik rendszeresen be kívánnak lépni a Parlament épületeibe, azonban nem tartoznak az átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás3 hatálya alá; –  a képviselők helyi asszisztensei részére, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tagjainak asszisztensei részére. (6)   Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és személyek a Parlamenttel fennálló kapcsolataik során kötelesek betartani a következőket: –  a megállapodáshoz csatolt magatartási kódex4; –  a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és –  e cikk rendelkezései és végrehajtási rendelkezései. (7)   A quaestorok határozzák meg, hogy a magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre. (8)   A belépőkártyák visszavonására a quaestorok indokolt határozata alapján a következő esetekben kerül sor: –  az átláthatósági nyilvántartásból való törlés, kivéve, ha nyomós okok szólnak a visszavonás ellen; –  a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek súlyos megszegése. (9)   Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban. Az (5)–(8) bekezdés végrehajtási rendelkezéseit melléklet határozza meg5. (10)  A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód. (10)  A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód. __________________ __________________ 1 Lásd I. melléklet. 1 Lásd I. melléklet. 1a Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodással (HL L 277., 2014.9.19., 11. o.) létrehozott nyilvántartás. 2 Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodással (lásd IX. melléklet B. része) létrehozott nyilvántartás. . 3 Lásd IX. melléklet B. része. 4 Lásd IX. melléklet B. részében szereplő megállapodás 3. melléklete. 5 Lásd X. melléklet A. része. Módosítás 10 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 12. cikk 12. cikk 12. cikk Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok A Parlamentben az eljárási szabályzathoz mellékelt6 parlamenti határozat értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodásban megállapított közös szabályokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket. A csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről szóló, 1999. november 18-i parlamenti határozat értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodásban megállapított közös szabályokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket. __________________ 6 Lásd XI. melléklet. Módosítás 11 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 13. cikk 13. cikk 13. cikk Megfigyelők Megfigyelők (1)  Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe. (1)  Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe. (2)  A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat. (2)  A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben, továbbá nem láthatják el a Parlament külső képviseletét. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat. (3)  Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket. (3)  Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő utazási és ellátási költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket. Módosítás 12 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 14. cikk 14. cikk 14. cikk Ideiglenes elnök Ideiglenes elnök (1)  A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésnapon az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl. (1)  A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésnapon az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl. (2)  Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata. (2)  Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban a mandátumok vizsgálata. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet az illetékes bizottsághoz utalnak. Az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogköröket gyakorolja. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet a mandátumvizsgáló bizottsághoz utalnak. Módosítás 13 és 383 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 15. cikk 15. cikk 15. cikk Jelölés és általános rendelkezések Jelölés és általános rendelkezések (1)  Az elnököt, az alelnököket és a quaestorokat a 182. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják. A jelöléshez szükséges a jelöltek beleegyezése. A jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelöltek közfelkiáltással is megválaszthatók. (1)  Az elnököt, ezt követően pedig az alelnököket és a quaestorokat a 182. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják. A jelöléshez a jelölt beleegyezése, és egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Minden egyes szavazás előtt lehet jelölni új jelölteket. Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelölteket közfelkiáltással választják meg, kivéve ha a parlamenti képviselők legalább egyötöde titkos szavazást kér. Ha egyetlen szavazás több tisztviselő megválasztására szolgál, a szavazólap csak akkor érvényes, ha a rendelkezésre álló szavazatok legalább felét leadták. Ha egyetlen alelnök pótlása válik szükségessé, utódja – egyetlen jelölt esetén – közfelkiáltással is megválasztható. Az elnök mérlegelési jogkörrel bír annak eldöntését illetően, hogy a megválasztásra közfelkiáltással vagy titkos szavazással kerül-e sor. A megválasztott jelölt az általa felváltott alelnök rangsorban elfoglalt helyét foglalja el. (2)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a tagállamok és a politikai nézetek méltányos képviseletére. (2)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére, a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyra. Módosítás 14 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 16. cikk 16. cikk 16. cikk Az elnök megválasztása – a nyitóbeszéd Az elnök megválasztása – a nyitóbeszéd (1)  Először az elnököt választják meg. A jelöléseket a szavazás valamennyi fordulója előtt az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak. (1)  Az elnöki tisztségre való jelöléseket az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban a 15. cikk (1) bekezdésétől eltérve az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak. (2)  Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat nyitóbeszédet. (2)  Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat nyitóbeszédet. Módosítás 15 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 17. cikk 17. cikk 17. cikk Az alelnökök megválasztása Az alelnökök megválasztása (1)  Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak. (1)  Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak. Annak ellenére, hogy e cikk – a 16. cikk (1) bekezdésével ellentétben – nem rendelkezik kifejezetten az alelnökök megválasztása során a fordulók között új jelölések benyújtásáról, ez az eljárás mégis megengedhető, mert a Parlamentnek – független szerv lévén – lehetőséget kell biztosítani valamennyi felmerülő jelöltről való döntésre, különösen, mivel egy ilyen lehetőség hiánya akadályozhatná a választások zavartalan lefolyását. (2)  A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul. (2)  A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul. Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására. Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására. Módosítás 16 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 18. cikk 18. cikk 18. cikk A quaestorok megválasztása A quaestorok megválasztása Az alelnökök megválasztása után a Parlament öt quaestort választ. A Parlament öt quaestort választ, ugyanazon eljárás szerint, mint amelyet az alelnökök megválasztására alkalmaznak. A quaestorokat is ugyanazon eljárás szerint választják meg, mint az alelnököket. Módosítás 17 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 19. cikk 19. cikk 19. cikk A tisztségviselők megbízatásának időtartama A tisztségviselők megbízatásának időtartama (1)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év. (1)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év. Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a Quaestorok Kollégiumában viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére. Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a quaestorként viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére. (2)  Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a helyére megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be. (2)  Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a helyére megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be. Módosítás 18 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 20. cikk 20. cikk 20. cikk Üresedés Üresedés (1)  Ha az elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját a fenti rendelkezések szerint kell megválasztani. (1)  Ha az elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját a fenti rendelkezések szerint kell megválasztani. Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el. Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el. (2)  Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új elnök megválasztásáig az első alelnök látja el az elnöki feladatokat. (2)  Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új elnök megválasztásáig a rangsornak megfelelően meghatározott alelnök látja el az elnöki feladatokat. Módosítás 19 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 22. cikk 22. cikk 22. cikk Az elnök feladatai Az elnök feladatai (1)  Az elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét az e szabályzatban megállapított feltételek szerint irányítja. Az elnök rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek. (1)  Az elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét e szabályzatnak megfelelően irányítja. Az elnök rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek. E bekezdést a következőképpen kell értelmezni: az e cikkben biztosított jogkör magában foglalja, hogy az elnök elutasíthatja a túlzásba vitt indítványokat – mint például ügyrendi javaslatok, eljárási indítványok, szavazáshoz fűzött indokolások, valamint külön szavazások, részenkénti szavazások és név szerinti szavazások iránti kérelmek –, ha meggyőződése szerint nyilvánvaló céljuk és eredményük a Parlament eljárásainak tartós és súlyos obstrukciója, valamint más képviselők jogainak tartós és súlyos korlátozása. Az e cikkben biztosított jogkörhöz hozzátartozik, hogy egyes szövegeket a szavazásra bocsátandó dokumentumban szereplő sorrendtől eltérve bocsássanak szavazásra. Ezt megelőzően, a 174. cikk (7) bekezdésének analógiájára, az elnök kérheti a Parlament hozzájárulását. (2)  Az elnök feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése és berekesztése; döntést hoz a módosítások elfogadhatóságáról, a Tanácsnak és a Bizottságnak feltett kérdésekről, illetve arról, hogy a jelentések e szabályzattal összhangban állnak-e; biztosítja e szabályzat betartását és a rend fenntartását, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket, kihirdeti a szavazás eredményét, és a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket. (2)  Az elnök feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése és berekesztése; döntést hoz a módosítások és a szavazásra bocsátott egyéb szövegek, valamint a parlamenti kérdések elfogadhatóságáról, biztosítja e szabályzat betartását, a rend fenntartását, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket és kihirdeti a szavazás eredményét, valamint a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket. (3)  Az elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel. Ha az elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra. (3)  Az elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel. Ha az elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra. (4)  A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja. (4)  A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja. (4a)   Az elnök felel az Európai Parlament épületeinek biztonságáért és sérthetetlenségéért. Módosítás 20 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 23. cikk 23. cikk 23. cikk Az alelnökök feladatai Az alelnökök feladatai (1)  Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyik alelnök helyettesíti. (1)  Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyik alelnök helyettesíti. (2)  Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják. (2)  Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják. (3)  Az elnök bármely feladatát átruházhatja az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. Különösen a 130. cikk (2) bekezdése és a a II. melléklet (3) bekezdése által az elnökre ruházott hatáskörök ellátásával alelnököt bízhat meg. (3)  Az elnök bármely feladatát átruházhatja az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. Különösen a 129. cikk és a 130. cikk (2) bekezdése által az elnökre ruházott hatáskörök ellátásával alelnököt bízhat meg. Módosítás 21 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 25. cikk 25. cikk 25. cikk Az Elnökség feladatai Az Elnökség feladatai (1)  Az Elnökség ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat. (1)  Az Elnökség ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat. (2)  Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. (2)  Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. (3)  Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. (3)  Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz. (4)  Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben. (4)  Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben. Az „ülések lebonyolítása” fogalma magában foglalja a képviselők magatartását a Parlament valamennyi épületében. (5)  Az Elnökség fogadja el a 35. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket. (5)  Az Elnökség fogadja el a 35. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket. (6)  Az Elnökség meghatározza a Főtitkárság szervezeti felépítését, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket. (6)  Az Elnökség meghatározza a Főtitkárság szervezeti felépítését, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket. (7)  Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét. (7)  Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét. (8)  Az Elnökség a 28. cikknek megfelelően elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat. (8)  Az Elnökség elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat, és bizonyos feladatok elvégzésére kérheti fel őket. (9)  Az Elnökség engedélyezi a szokásostól eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat. (9)  Az Elnökség engedélyezi a munkavégzés szokásos helyétől eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket vagy kiküldetéseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat. Az ilyen ülések, illetve találkozók engedélyezésével egyidejűleg megállapításra kerülnek a nyelvhasználati szabályok annak alapján, hogy a bizottság tagjai és póttagjai mely hivatalos nyelveket használják, illetve melyeket kívánják használni. Az ilyen ülések vagy kiküldetések engedélyezése esetén a nyelvhasználati szabályokat az Elnökség által elfogadott többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni. Ugyanez a szabály vonatkozik a küldöttségekre is. Ugyanezen szabály alkalmazandó a küldöttségek esetében, ha az érintett tagok és póttagok másként nem határoznak. (10)  Az Elnökség a 222. cikk alapján kinevezi a főtitkárt. (10)  Az Elnökség a 222. cikk alapján kinevezi a főtitkárt. (11)  Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseit, és a rendelet végrehajtása során ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat. (11)  Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra és alapítványokra irányadó szabályok végrehajtási rendelkezéseit és finanszírozásuk szabályait. (12)  Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, tisztségviselői és más képviselői által történő kezeléséről, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. A szabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé és csatolják ezen eljárási szabályzathoz. (12)  Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, tisztségviselői és más képviselői által történő kezeléséről, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. Ezen szabályokat kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (13)  Az elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Egyidejűleg meghatározzák e feladatok végrehajtásának módját is. (13)  Az elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Egyidejűleg meghatározzák e feladatok végrehajtásának módját is. (14)  Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával. (14)  Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával. Az alelnökök ezzel kapcsolatos tevékenységükről az Elnökök Értekezletének rendszeresen beszámolnak. (14a)   Az Elnökség kijelöl egy alelnököt, akit megbíz a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció végrehajtásával. (14b)   Az Elnökség felelős a képviselői statútum alkalmazásáért és az éves költségvetés alapján megállapítja a juttatások összegét. (15)   Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Elnökség az új Parlament első ülésnapjáig hivatalban marad. __________________ 7 Lásd VII. melléklet E. rész. Módosítás 22 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 26 .cikk 26. cikk 26. cikk Az Elnökök Értekezletének összetétele Az Elnökök Értekezletének összetétele (1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat. (1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat. (2)  A Parlament elnöke felkér egy független képviselőt, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül. (2)  A Parlament elnöke, miután lehetőséget adott a független képviselőknek nézeteik kifejtésére, felkéri egyiküket, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül. (3)  Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik. (3)  Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik. Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően súlyozzák. Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően súlyozzák. Módosítás 23 és 387 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 27. cikk 27. cikk 27. cikk Az Elnökök Értekezletének feladatai Az Elnökök Értekezletének feladatai (1)  Az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat szerint ráruházott feladatokat látja el. (1)  Az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat szerint ráruházott feladatokat látja el. (2)  Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről. (2)  Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről. (3)  Az Elnökök Értekezlete felelős az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekért. (3)  Az Elnökök Értekezlete felelős az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekért. A Parlament Tanácson vagy más európai uniós intézményeken belüli, az Európai Unió fejlődésével kapcsolatos alapvető kérdésekkel foglalkozó konzultációkban (serpa folyamat) részt vevő küldöttségének megbízatására és összetételére vonatkozó döntéseket a Parlament által elfogadott vonatkozó álláspontok alapján és a Parlamenten belül képviselt politikai nézetek sokféleségét figyelembe véve kell meghozni. A nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás végrehajtásával megbízott alelnökök e tekintetben folyatott tevékenységükről rendszeresen jelentést tesznek az Elnökök Értekezletének. (4)  Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért. (4)  Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért. (5)  Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az Elnökség a konzultáció végrehajtásáért felelős alelnököt nevez ki, aki jelentést tesz az Elnökök Értekezletének. (5)  Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az ilyen konzultáció végrehajtásáért felelős alelnök e tekintetben folyatott tevékenységéről rendszeresen jelentést tesz az Elnökök Értekezletének. (6)  Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament üléseinek napirendtervezetét. (6)  Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament üléseinek napirendtervezetét. (7)  Az Elnökök Értekezlete felelős a bizottságok, a vizsgálóbizottságok és a parlamenti vegyes bizottságok, az állandó és az eseti küldöttségek összetételéért és hatásköréért. (7)  Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a bizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete felelős az eseti küldöttségek engedélyezéséért. (8)  Az Elnökök Értekezlete a 36. cikk értelmében határoz az ülésrendről. (8)  Az Elnökök Értekezlete a 36. cikk értelmében határoz az ülésrendről. (9)  Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését. (9)  Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését. (10)  Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek. (10)  Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek. Módosítás 24 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 28. cikk 28. cikk 28. cikk A quaestorok feladatai A quaestorok feladatai A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el. A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el, valamint ellátnak minden egyéb rájuk ruházott feladatot. Módosítás 25 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 29. cikk 29. cikk 29. cikk A Bizottsági Elnökök Értekezlete A Bizottsági Elnökök Értekezlete (1)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg. (1)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg. Az elnök távollétében a korelnök vagy annak távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét. (1a)   Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét. (2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendtervezetére vonatkozóan. (2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendtervezetére vonatkozóan. (3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. (3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. Módosítás 26 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 30. cikk 30. cikk 30. cikk A Küldöttségi Elnökök Értekezlete A Küldöttségi Elnökök Értekezlete (1)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg. (1)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg. Az elnök távollétében a korelnök vagy annak távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét. (1a)   Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét. (2)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan. (2)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan. (3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét. (3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét. Módosítás 27 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 30a. cikk (új) 30a. cikk A tisztségek betöltésének folytonossága a választási időszakban Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Parlament minden testülete és tisztségviselője az új Parlament első ülésnapjáig hivatalban marad. Módosítás 28 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 31. cikk 31. cikk 31. cikk Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége (1)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre lefordítják, sokszorosítják és valamennyi parlamenti képviselőnek kiosztják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, kivéve ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt a jegyzőkönyvekben szereplő egyes részekre vonatkozóan. (1)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre lefordítják, valamennyi parlamenti képviselőnek kiosztják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, kivéve ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt a jegyzőkönyvekben szereplő egyes részekre vonatkozóan. (2)  Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni. (2)  Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok feladataival kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni. Módosítás 29 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 32. cikk 32. cikk 32. cikk A képviselőcsoportok megalakítása A képviselőcsoportok létrehozása és megszűnése (1)  A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak. (1)  A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak. A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják. A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják. (2)  Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges. (2)  Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges. (3)  Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöb alá csökken, az elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén: (3)  Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöbök egyike alá csökken, az elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén: –  a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét, –  a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét, –  a képviselőcsoport több mint egy éve működik. –  a képviselőcsoport több mint egy éve működik. Az elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a visszaélés gyanúját. Az elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a visszaélés gyanúját. (4)  Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. (4)  Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat. (5)  Az elnököt nyilatkozatban kell értesíteni képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét. (5)  Az elnököt nyilatkozatban kell értesíteni képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét. A nyilatkozatot a képviselőcsoport minden tagjának alá kell írnia. (6)  A nyilatkozatot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (6)  A nyilatkozatot csatolni kell azon plenáris ülés jegyzőkönyvéhez, amelynek során bejelentik a képviselőcsoport létrehozását. (6a)   Az elnök bejelenti a képviselőcsoportok létrehozását a Parlamentben. A bejelentés visszaható hatállyal bír attól az időponttól kezdve, amikor a képviselőcsoport e cikknek megfelelően értesítette az elnököt létrejöttéről. Az elnök a Parlamentben a képviselőcsoportok megszűnését is bejelenti. E bejelentés az azt követő naptól kezdve bír joghatással, amikor a képviselőcsoport létezésének feltételei már nem teljesültek. Módosítás 30 és 461 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 33. cikk 33. cikk 33. cikk A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete (1)  A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Főtitkárság létszámtervének keretében titkársággal, valamint a szükséges technikai, műszaki feltételekkel és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek. (1)  A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Főtitkárság létszámtervének keretében titkársággal, valamint a szükséges technikai, műszaki feltételekkel és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek. (1a)   Az Elnökök Értekezlete minden parlamenti ciklus kezdetén törekszik arra, hogy megállapodás szülessen olyan eljárások tekintetében, amelyek a bizottságokban és a küldöttségekben, valamint a döntéshozó testületekben tükrözik a Parlament politikai sokféleségét. (2)  E feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával kapcsolatos szabályokat az Elnökség állapítja meg. (2)  E feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával és az azok betartásának elmulasztásával kapcsolatos szabályokat az Elnökök Értekezlete esetleges javaslatának figyelembevételével az Elnökség állapítja meg. (3)  E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről. (3)  E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről. Módosítás 31 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 34. cikk 34. cikk 34. cikk Közös munkacsoportok Közös munkacsoportok (1)  A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást. (1)  A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást. (2)  Ezek a csoportosulások nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket. (2)  E csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatónak kell lenniük és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket. A csoportosulások kötelesek nyilatkozni minden pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi. (3)  A közös munkacsoportok évente kötelesek nyilatkozni minden pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi. A quaestorok nyilvántartást vezetnek a második albekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat. (4)  A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat és biztosítják e cikk tényleges végrehajtását. Módosítás 32 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – cím JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI, MENTESÍTÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK Módosítás 33 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 37. cikk 37. cikk 37. cikk A Bizottság munkaprogramja Éves program (1)  Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg. (1)  Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg. A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves pénzügyi tervezéséhez –, a két intézmény által közösen megállapított és ezen eljárási szabályzathoz mellékelt8 ütemezéssel és az eljárásokkal összhangban. A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves pénzügyi tervezéséhez –, a két intézmény által közösen megállapított ütemezéssel és az eljárásokkal összhangban8. (1a)   A Bizottság munkaprogramjának elfogadása után a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás8a (7) bekezdése szerint véleménycserét folytat, és együttes nyilatkozatot ad ki az éves intézményközi programról, amely rögzíti az átfogó célokat és prioritásokat. Az együttes nyilatkozatról a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatandó tárgyalásokat megelőzően az elnök eszmecserét folytat az Elnökök Értekezletével és a Bizottsági Elnökök Értekezletével a Parlament átfogó céljairól és prioritásairól. Az együttes nyilatkozat aláírását megelőzően az elnök kéri az Elnökök Értekezlete jóváhagyását. (2)   Sürgős és előre nem látható esetekben egy intézmény – saját kezdeményezésre és a Szerződésekben megállapított eljárási keretek között – a Bizottsági munkaprogramban nem javasolt jogalkotási intézkedést is indítványozhat. (3)  Az elnök továbbítja a Parlament által elfogadott állásfoglalást az Európai Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek. (3)  Az elnök minden, a jogalkotási tervezésre és prioritásokra vonatkozóan a Parlament által elfogadott állásfoglalást továbbít az Európai Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek. Az elnök felkéri a Tanácsot, hogy nyilvánítson véleményt a Bizottság munkaprogramjáról és a Parlament állásfoglalásáról. (4)   Ha valamely intézmény nem tudja tartani a megállapított ütemezést, értesíti a többi intézményt a késedelem okáról, és új ütemezést javasol. (4a)   Ha az Európai Bizottság valamely javaslatot vissza szándékozik vonni, az illetékes bizottság meghívja az illetékes biztost egy ülésre e szándék megvitatása érdekében. Erre az ülésre a Tanács elnöksége is meghívható. Ha az illetékes bizottság nem ért egyet a tervezett visszavonással, kérheti a Bizottságtól, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek. A 123. cikket alkalmazni kell. __________________ __________________ 8 Lásd XIII. melléklet. 8 Keretmegállapodás az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról (HL L 304., 2010.11.20., 47. o.). 8a HL L 123., 2016.5.12., 1. o. Módosítás 34 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 38. cikk 38. cikk 38. cikk Az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartása Az alapvető jogok tiszteletben tartása (1)  A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában megállapított alapvető jogokat. (1)  A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokat, szabadságokat és elveket, valamint az annak 2. cikkében rögzített értékeket. A Parlament teljes mértékben tiszteletben tartja továbbá az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében, valamint 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt jogokat és elveket. (2)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak, kérésükre az ügyet a Charta értelmezésére illetékesbizottsághoz kell utalni. E bizottság véleményét a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez mellékelni kell. (2)  Amennyiben a téma szerint illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió alapvető jogainak, kérésükre az ügyet az alapjogok védelme tekintetében illetékes bizottsághoz kell utalni. (2a)   E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni. (2b)   Az alapvető jogok védelme tekintetében illetékes bizottság véleményét mellékelni kell a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez. Módosítás 36 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 39. cikk 39. cikk 39. cikk A jogalap vizsgálata A jogalap vizsgálata (1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslatok és egyéb jogalkotási természetű dokumentumok esetében a téma szerint illetékes bizottság először a jogalapot vizsgálja meg. (1)  A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok esetében a téma szerint illetékes bizottság először a jogalapot vizsgálja meg. (2)  Ha a bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét. (2)  Ha a bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét. (3)  A jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási aktusra irányuló javaslatok jogalapjára vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. (3)  A jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási eljárás bármely szakaszában a jogalapra vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. (4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz. (4)  Ha – adott esetben a Tanáccsal és a Bizottsággal az intézményközi szinten elfogadott szabályoknak1a megfelelően folytatott eszmecsere után – a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A 63. cikk sérelme nélkül a Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz. (5)  Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésen előterjesztett, jogalkotási aktusra irányuló javaslat jogalapjának megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét megvitatta volna. (5)  Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésre előterjesztett, a jogalap megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét megvitatta volna. (6)   Ha a Bizottság nem járul hozzá javaslatának olyan módosításához, hogy az a Parlament által jóváhagyott jogalapnak megfeleljen, az előadó, a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke vagy a téma szerint illetékes bizottság elnöke javasolhatja a javaslat érdemi részéről való szavazás egy későbbi ülésnapra halasztását. __________________ 1a A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás, (25) bekezdés (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.). Módosítás 37 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 40. cikk 40. cikk 40. cikk Jogalkotási felhatalmazás Jogalkotási felhatalmazás és végrehajtási hatáskörrel való felruházás (1)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire. (1)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire. (1a)   Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke értelmében végrehajtási hatáskört ruháznak át, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy végrehajtási hatásköre gyakorlása során a Bizottság az alapul szolgáló jogi aktust nem módosíthatja vagy egészítheti ki, még annak nem alapvető elemei tekintetében sem. (2)  A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét. (2)  A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét. (3)  Az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás vonatkozásában. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. (3)  Az uniós jog értelmezése és alkalmazása tekintetében illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás és a végrehajtási hatáskörrel való felruházás vonatkozásában. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. Módosítás 38 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 41. cikk 41. cikk 41. cikk A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata (1)  Ha egy jogalkotási aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e. (1)  Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e. (2)  A 47. cikk sérelme nélkül a téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy bármely más jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel. (2)  A téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel. (3)  Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogszabály pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét. (3)  Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogszabály pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét. (4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a jogalkotási aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. (4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot. (5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek, amely szavaz róluk. (5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek, mielőtt a Parlament szavaz a javaslatról. (6)   Összeegyeztethetetlennek nyilvánított jogszabályt a Parlament a költségvetési hatóság határozatainak függvényében fogadhat el. Módosítás 39 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 42. cikk 42. cikk 42. cikk A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat (1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására. (1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására. (2)  A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság bármely jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban határozhat úgy, hogy ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára. (2)  Kizárólag a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében illetékes bizottság határozhat úgy, hogy jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára. (3)   Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően indoklással ellátott véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják, és tájékoztatás céljából továbbítják szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottságnak. (4)  A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt. (4)  A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt. (4a)   Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően indokolt véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják, és tájékoztatás céljából továbbítják a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében illetékes bizottságnak. (5)  Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni. (5)  Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni. (6)  Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz. (6)  Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz. Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik. Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik. Módosítás 40 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 44. cikk 44. cikk 44. cikk A Parlament képviselete a Tanács ülésein A Parlament képviselete a Tanács ülésein Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács olyan ülésén való részvételre, amelyen a Tanács jogalkotói minőségben jár el, az elnök felkéri az illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet. Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács olyan ülésén való részvételre, az elnök felkéri a téma szerint illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet. Módosítás 41 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 45. cikk 45. cikk 45. cikk A Parlament kezdeményezési joga a Szerződések értelmében A Parlament javaslattételi joga Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy saját kezdeményezésű jelentést készít. Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy az 52. cikkel összhangban saját kezdeményezésű jelentést készít. A jelentés a következőket foglalja magában: A jelentés a következőket foglalja magában: a)  állásfoglalási indítvány; a)  állásfoglalási indítvány; b)  adott esetben határozat vagy javaslat tervezete, b)  javaslattervezet; c)  indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással. c)  indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással. Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy hozzájárulása szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját. Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy hozzájárulása szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját. Módosítás 42 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 46. cikk 46. cikk 46. cikk Kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére (1)  A Parlament egy az illetékes bizottság 52. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy a meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségével fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslatok benyújtására. (1)  A Parlament egy az illetékes bizottság 52. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy a meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségével fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslatok benyújtására. (2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot. (2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot. Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be közösen. A javaslat megjelöli a jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat. Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be együttesen. A javaslat megjelöli az alapjául szolgáló jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat. A javaslatot az elnök elé kell terjeszteni, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzés tekintetében illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és az illetékes bizottsághoz utalja. Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot le kell fordítani azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél. Az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül határoz, miután lehetőséget adott a javaslat szerzőinek arra, hogy felszólaljanak a bizottság előtt. A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét. (3)   A javaslatot az elnök elé terjesztik, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzésért felelős illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti és az illetékes bizottsághoz utalja. Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot lefordítják azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél. A bizottság javasolhatja az elnöknek, hogy a 136. cikk (2) bekezdésében, (3) bekezdésében és (7) bekezdésében meghatározott szabályok és határidők szerint valamennyi képviselőnek biztosítsanak lehetőséget a javaslat aláírására. Amennyiben az összes parlamenti képviselő többsége aláírja e javaslatot, a javaslatról szóló jelentés az Elnökök Értekezlete által engedélyezettnek minősül. A bizottság a javaslat előadóinak meghallgatását követően az 52. cikkel összhangban jelentést készít. Amennyiben a javaslatot nem bocsátják rendelkezésre további aláírások céljából vagy azt nem írja alá az összes parlamenti képviselő többsége, az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül és a javaslat előadóinak meghallgatását követően határoz. A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét. (4)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és részletes ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozólag, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a szubszidiaritás elvét. (4)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozóan. (5)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját. (5)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját. (6)  Az illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön kérelmére megalkotott jogalkotási aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát. (6)  Az illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön kérelmére megalkotott uniós jogi aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát. (6a)   A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi, hogy a Bizottság eleget tesz-e a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen lépéseket szándékozik tenni. Rendszeresen beszámol ezen ellenőrzés eredményeiről az Elnökök Értekezletének. Módosítás 43 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47. cikk 47. cikk 47. cikk A jogalkotási dokumentumok vizsgálata A kötelező erejű jogi aktusok vizsgálata (1)  Az elnök a jogalkotási aktusra irányuló javaslatokat vagy bármely más jogalkotási természetű dokumentumot az illetékes bizottsághoz utal vizsgálatra. (1)  Az elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra. Kétség esetén az elnök alkalmazhatja a 201. cikk (2) bekezdését azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben. Ha egy javaslat szerepel a Bizottsági munkaprogramban, az illetékes bizottság határozhat a javaslat előkészítésének folyamatát figyelemmel kísérő előadó kinevezéséről. A Tanács konzultációra vonatkozó, vagy a Bizottság vélemény iránti kérelmét az elnök az érintett javaslat vizsgálata céljából az illetékes bizottsághoz utalja. Az első olvasatra vonatkozó, a 38–46. cikkben, az 57–63. cikkben és a 75. cikkben foglalt rendelkezések minden jogalkotási aktusra irányuló javaslatra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azok egy, kettő vagy három olvasatot igényelnek. (1a)   Kétség esetén az elnök azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben, illetékességgel kapcsolatos kérdést terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének, vagy ez utóbbi elnökének ajánlása alapján határoz, összhangban a 201a. cikk (2) bekezdésével. (1b)   Az illetékes bizottság bármikor úgy határozhat, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel a Bizottság munkaprogramjában. (2)   A Tanács álláspontjait az első olvasatban illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra. A Tanács álláspontjaira a második olvasatra vonatkozó, a 64–69. cikkben és a 76. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók. (3)   A Parlament és a Tanács a második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs. Az egyeztetőbizottsági eljárásra a harmadik olvasatra vonatkozó, a 70., 71. és 72. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók. (4)  A 49., 50., 53. cikk, az 59. cikk (1) és (3) bekezdése, a 60., 61. cikk és a 188. cikk nem alkalmazandó a második és a harmadik olvasatra. (5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget. (5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget. Módosítás 44 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 47a. cikk (új) 47a. cikk A jogalkotási eljárások felgyorsítása Az illetékes bizottság vagy bizottságok megállapodhat(nak) egyes konkrét javaslatok tekintetében a jogalkotási eljárásoknak a Tanáccsal és a Bizottsággal összehangolt felgyorsításáról, különösen a 37. cikk (1a) bekezdése szerinti intézményközi éves programban prioritásként meghatározott javaslatok körében. Módosítás 45 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 48- cikk 48. cikk 48. cikk A tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások (1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján valamely tagállam által benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatban az eljárási szabályzat e cikke valamint 38–43. cikke, 47. és 59. cikke alapján kell eljárni. (1)  A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezések kezelése során az illetékes bizottság felkérheti az intézmények vagy a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A kezdeményező tagállamok képviselőit elkísérheti a Tanács elnöksége. (2)   Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A képviselőket elkísérheti a Tanács elnöksége. (3)  Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről. Amennyiben igen, a bizottság csak a Bizottság kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését. (3)  Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről, illetve hogy szándékában áll-e rövid időn belül alternatív javaslatot előterjeszteni. Amennyiben igenlő választ kap, a bizottság csak a Bizottság kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének vagy alternatív javaslatának kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését. (4)  Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal. (4)  Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy egy másik intézménytől vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal. Módosítás 46 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 49. cikk 49. cikk 49. cikk A jogalkotási jelentések A jogalkotási jelentések (1)  A bizottság által követendő eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot utalták. (1)  A bizottság által követendő eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatot utalták. (2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 50. cikket nem kell alkalmazni, a bizottság a jogalkotási aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 37. cikk alapján jóváhagyott Bizottsági munkaprogram alapján még nem történt meg. (2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 50. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a jogalkotási aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 47. cikk (1b) bekezdése alapján még nem történt meg. (3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza: (3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza: a)  esetleg módosítástervezet a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás az előadó feladata és nem szavaznak róla; a)  esetleg módosítástervezet a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás a szerző feladata és nem szavaznak róla; b)  jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (2) bekezdésének megfelelően; b)  jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (1c) bekezdésének megfelelően; c)  adott esetben, pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg. c)  adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg; ca)   amennyiben rendelkezésre áll, utalás a Parlament hatásvizsgálatára. Módosítás 47 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 50. cikk 50. cikk 50. cikk Az egyszerűsített eljárás Az egyszerűsített eljárás (1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat első megvitatása után a bizottság elnöke javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottsági tagok legalább egytizede nem emel kifogást, a bizottság elnöke a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. (1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat első megvitatása után a bizottság elnöke javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni. Az elnök, vagy – ha van kijelölt előadó – az előadó a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése alkalmazandó. (2)  A bizottság elnöke ehelyett azt is javasolhatja, hogy ő vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításokat fogalmazzon meg. Ha a bizottság egyetért, e módosításokat a bizottság tagjainak elküldik. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 21 napnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül nyújtják be a Parlamentnek. (2)  A bizottság elnöke ehelyett azt is javasolhatja, hogy ő vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításokat fogalmazzon meg. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni és a módosításokat el kell küldeni a bizottság tagjainak. Ha a módosításokkal szemben a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 10 munkanapnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül kell benyújtani a Parlamentnek. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede kifogást emel a módosításokkal szemben, ezekről a bizottság következő ülésén szavaznak. (3)   Ha a bizottsági tagok legalább egytizede kifogást emel, a módosításokról a bizottság következő ülésén szavaznak. (4)  Az (1) bekezdés első és második mondata, a (2) bekezdés első, második és harmadik mondata és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre. (4)  A Parlamenthez történő benyújtásra vonatkozó rendelkezések kivételével e cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre. Módosítás 48 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 51. cikk 51. cikk 51. cikk A nem jogalkotási jelentések A nem jogalkotási jelentések (1)  A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki. (1)  A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki. (2)   Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és a bizottság nevében a Parlament elé terjesztése. (3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza: (3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza: a)  állásfoglalási indítvány; a)  állásfoglalási indítvány; b)  adott esetben pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg; b)  adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg. c)  a 133. cikk (4) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege. c)  a 133. cikk (4) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege. Módosítás 49 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 52. cikk 52. cikk 52. cikk Saját kezdeményezésű jelentések Saját kezdeményezésű jelentések (1)  Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván jelentést készíteni és állásfoglalási indítványt benyújtani a Parlamenthez, amellyel kapcsolatban sem konzultációt, sem véleménykérést nem utaltak hozzá a 201. cikk (1) bekezdése szerint, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg. Az engedély megtagadását minden esetben indokolni kell. Ha a jelentés tárgya olyan javaslat, amelyet valamelyik képviselő a 46. cikk (2) bekezdése értelmében nyújtott be, az engedélyt csak akkor lehet megtagadni, ha a képviselői statútum 5. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek. (1)  Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván nem jogalkotási jelentést vagy a 45. vagy a 46. cikk szerinti jelentést készíteni, amelyet nem utaltak hozzá, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg. A jelentés elkészítésének engedélyezésére irányuló, első albekezdés szerinti kérelmekről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint. Az (1) bekezdés értelmében jelentés elkészítésére irányuló kérelemről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint. Ha egy bizottság jelentés elkészítésére irányuló kérelmet nyújt be, de illetékességét vitatják, akkor erről az Elnökök Értekezlete hat héten belül dönt, a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása, illetve ennek hiányában a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének ajánlása alapján. Ha az Elnökök Értekezlete a fenti határidőn belül nem dönt, az ajánlást jóváhagyottnak kell tekinteni. (1a)   Az engedélyezés megtagadását minden esetben indokolni kell. Ha a jelentés tárgya a Parlament 45. cikkben említett kezdeményezési jogkörébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek. (1b)   Az Elnökök Értekezlete a 45. cikkben és a 46. cikkben említett esetekben két hónapon belül határoz. (2)  A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 151. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy a parlamenti képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 176. és 180. cikk alkalmazandó. A 180. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is. (2)  A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 151. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy a parlamenti képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 180. cikk alkalmazandó. A 180. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is. Az első albekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 45. vagy a 46. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték9. (2a)   A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 45. vagy a 46. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték9a. (3)   Ha a jelentés tárgya a 45. cikkben említett kezdeményezési jog körébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek. (4)   Az Elnökök Értekezlete a 45. cikkben és a 46. cikkben meghatározott esetekben két hónapon belül határoz. __________________ __________________ 9 Lásd az Elnökök Értekezlete megfelelő határozatát az eljárási szabályzat XVII. mellékletében. 9a Lásd az Elnökök Értekezletének vonatkozó határozatát. Módosítás 50 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 53. cikk 53. cikk 53. cikk A bizottságok véleménye A bizottságok véleménye (1)  Ha az a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottság jelentésének tárgyában ismertetni kívánja véleményét, kérhetik a Parlament elnökét, hogy a 201. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki. (1)  Ha az a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottsággal ismertetni kívánja véleményét, kérhetik a Parlament elnökét, hogy a 201. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki. A véleményt nyilvánító bizottság a tagjai és az állandó póttagjai közül a véleménynek előadót jelölhet ki, vagy az elnöke által küldött levélben fogalmazhatja meg véleményét. (2)  A 47. cikk (1) bekezdése szerint jogalkotási természetű dokumentumok esetén a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosítástervezeteket, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolás a vélemény előadójának felelőssége és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleménynyilvánításra felkért bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. (2)  Amennyiben a vélemény kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosításokat, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolásért annak megfogalmazója viseli a felelősséget, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleménynyilvánításra felkért bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az ilyen rövid írásbeli indokolásért az előadó felelős. Nem jogalkotási szövegek esetén a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz. Amennyiben a vélemény nem kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz. Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról. Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról. A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak. A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak. (3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleménynyilvánításra felkért bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemezést érintő bármely változásról az illetékes bizottság a véleménynyilvánításra felkért bizottságo(ka)t haladéktalanul tájékoztatja. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően. (3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleménynyilvánításra felkért bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemezést érintő bármely változásról az illetékes bizottság a véleménynyilvánításra felkért bizottságo(ka)t haladéktalanul tájékoztatja. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően. (3a)   Alternatív lehetőségként a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy véleményét olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket elfogadásuk után közvetlenül az illetékes bizottságban terjesztenek elő. Ezeket a módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a bizottság nevében. (3b)   A véleményt nyilvánító bizottság az illetékes bizottság által a módosítások benyújtására kijelölt határidőn belül nyújtja be a (3a) bekezdésben említett módosításokat. (4)  Minden elfogadott véleményt mellékelnek az illetékes bizottság jelentéséhez. (4)  A véleményt nyilvánító bizottság által elfogadott valamennyi véleményt és módosítást mellékelnek az illetékes bizottság jelentéséhez. (5)  Kizárólag az illetékes bizottság terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülésen. (5)  E cikk értelmében a véleményt nyilvánító bizottság nem terjeszthet elő a plenáris ülésen megfontolandó módosításokat. (6)  A véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meghívják az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire. (6)  A véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meghívják az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire. Módosítás 51 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 54. cikk 54. cikk 54. cikk A társbizottsági eljárás A társbizottsági eljárás Ha a hatáskör kérdését a 201. cikk (2) bekezdése vagy az 52. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete a VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 53. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel: (1)   Ha a hatáskör kérdését a 201a. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete a VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 53. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel: –  az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg; –  az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg; –  az előadó és a vélemények előadói átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak, és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról; –  az előadó és a vélemények előadói átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak, és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról; –  az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy az 55. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni; a 201. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó; –  az érintett bizottsági elnököket, előadókat és a vélemények előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve, és közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy megosztott hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy az 55. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni. A határozatot a 201a. cikkben rögzített eljárással és határidőn belül kell meghozni. –  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ha az illetékes bizottság és a társbizottság közös hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság elutasítja, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek; –  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság kizárólagos hatáskörét, a társbizottság közvetlenül a plenáris ülésre nyújthat be módosításokat. Ha az illetékes bizottság és a társbizottság megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság nem fogadja el, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a plenáris ülésre; –  ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója. –  ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója. E cikk megfogalmazása a cikk hatályának nem szab határt. Az 52. cikk (1) bekezdése és a 132. cikk (1) és (2) bekezdése alapján nem jogalkotási jelentéseket érintő társbizottsági eljárásra irányuló kérelmek elfogadhatók. Az e cikk szerinti társbizottsági eljárás nem alkalmazható az illetékes bizottság által a 99. cikk szerint elfogadandó ajánlás vonatkozásában. Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó döntése a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik. Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó döntése a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik. Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait, többek között a jóhiszemű együttműködés kötelezettségét az időbeosztást illetően, és a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a Parlamentnek benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat. Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait, többek között a jóhiszemű együttműködés kötelezettségét az időbeosztást illetően, és a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a Parlamentnek benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat. Ha a felelős bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság előjogait, az általa hozott döntések továbbra is érvényesek, azonban a társbizottság – kizárólagos hatáskörének korlátai között – közvetlenül módosításokat nyújthat be a Parlamentnek. (1a)   Az e cikk szerinti eljárás nem alkalmazandó az illetékes bizottság által a 99. cikk szerint elfogadandó ajánlások vonatkozásában. Módosítás 52 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 55. cikk 55. cikk 55. cikk Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás Közös bizottsági eljárás (1)  Ha a 201. cikk (2) bekezdése alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben: (1)  Ha a 201a. cikk alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben: –  a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és –  a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és –  álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos. –  álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos. (2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg. (2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg. Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából. Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából. (3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor. (3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor. A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek. A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek. E cikk alkalmazható a valamely nemzetközi megállapodás megkötésének jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlásnak a 108. cikk (5) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti elfogadásához vezető eljárásra, feltéve hogy az e cikkben meghatározott feltételek teljesülnek. Módosítás 53 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 56. cikk 56. cikk 52a. cikk Jelentések készítése Jelentések készítése (-1)   Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és a bizottság nevében a Parlament elé terjesztése. (1)  Az indokolás elkészítése az előadó felelőssége és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti. (1)  Az indokolás elkészítése az előadó felelőssége és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti. (2)  A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye. Ezenkívül, ha a jelen levő képviselők legalább egyharmada a szavazás során kéri, a jelentés azt is feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak. (2)  A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye, és a 208. cikk (3) bekezdésével összhangban feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak. (3)  Ha a bizottság véleménye nem egyhangú, a jelentésnek a kisebbségi vélemény összefoglalóját is tartalmaznia kell. A szöveg egészéről történő szavazáskor kifejtett kisebbségi véleményeket – megfogalmazóik kérelmére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazza. (3)  A szöveg egészéről történő szavazáskor kisebbségi álláspontokat lehet kifejteni, és azokat – megfogalmazóik kérelmére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazhatja. Az e rendelkezések alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt. Az e bekezdés alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt. (4)  A bizottság, elnöksége javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki. (4)  A bizottság, elnöke javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki. (5)  Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható. (5)  Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita és a szavazás így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható. (Ez a cikk áthelyezendő az 53. cikk elé.) Módosítás 54 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 3. fejezet – cím 3.  FEJEZET 3.  FEJEZET ELSŐ OLVASAT RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS Módosítás 55 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 3. fejezet– 1. szakasz (új) 1.  SZAKASZ ELSŐ OLVASAT Módosítás 56 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cikk – 3. fejezet – 1. alcím Bizottsági szakasz törölve Módosítás 57 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 57. cikk 57. cikk törölve A jogalkotási aktusra irányuló javaslat módosítása (1)   Ha a Bizottság tájékoztatja a Parlamentet, vagy az illetékes bizottság más módon értesül arról, hogy a Bizottság a javaslatát módosítani szándékozik, az illetékes bizottság elhalasztja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításának kézhezvételéig. (2)   Ha a Tanács lényegesen módosítja a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, a 63. cikk rendelkezései alkalmazandók. Módosítás 58 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 58. cikk 58. cikk törölve A Bizottság és a Tanács álláspontja a módosításokról (1)   Az illetékes bizottság, a jogalkotási aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkéri a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról, a Tanácsot pedig felkéri, hogy tegye meg észrevételeit. (2)   Ha a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nyilatkozatot tegyen, vagy kinyilvánítja, hogy nem tudja elfogadni a bizottság által elfogadott valamennyi módosítást, a bizottság a zárószavazást elhalaszthatja. (3)   Adott esetben a Bizottság álláspontját belefoglalják a jelentésbe. Módosítás 59 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cikk – 3. fejezet – 2. alcím Plenáris szakasz törölve Módosítás 60 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 59. cikk 59. cikk 59. cikk Az első olvasat lezárása Szavazás a Parlamentben – első olvasat (-1)   A Parlament elfogadhatja, módosíthatja vagy elutasíthatja a jogalkotási aktus tervezetét. (1)  A Parlament a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot az illetékes bizottság által a 49. cikknek megfelelően elkészített jelentés alapján megvizsgálja. (1)  A Parlament először a jogalkotási aktus tervezetének azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által írásban benyújtott esetleges javaslatról szavaz. Az elutasításra irányuló javaslat elfogadása esetén az elnök felkéri a kezdeményező intézményt a jogalkotási aktus tervezetének visszavonására. Amennyiben a kezdeményező intézmény ennek eleget tesz, az elnök bejelenti, hogy az eljárás lezárult. Amennyiben a kezdeményező intézmény nem vonja vissza a jogalkotási javaslatot, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy ismételt vizsgálat céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz. Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament az (1a)–(1c) bekezdésnek megfelelően jár el. (1a)   Az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdésének megfelelően előterjesztett ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, erről egyetlen szavazást tartanak, kivéve ha valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő indítványára a Parlament úgy dönt, hogy a módosításokról szavaz az (1b) bekezdésnek megfelelően. Ebben az esetben a Parlament arról is dönt, hogy azonnal megtartja-e a módosításokról szóló szavazást. Ha nem azonnal tart szavazást, új határidőt tűz ki módosítások benyújtására, és a szavazásra egy későbbi ülésen kerül sor. Amennyiben az egyetlen szavazással elfogadják az ideiglenes megállapodást, a elnök bejelenti, hogy a Parlament első olvasata lezárult. Ha az egyetlen szavazás alkalmával az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az elnök új határidőt tűz ki a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosítások benyújtására. Ezeket a módosításokat a Parlament egy későbbi ülésén kell szavazásra bocsátani az első olvasat lezárása érdekében. (1b)   Ha nem fogadtak el elutasításra irányuló javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban vagy ideiglenes megállapodást az (1a) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosításokat, ideértve adott esetben az ideiglenes megállapodás egyes részeit, amennyiben részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, vagy egymással össze nem egyeztethető módosításokat nyújtottak be. A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit. Az e módosításokról tartott szavazást követően a Parlament a jogalkotási aktus tervezetének egészéről szavaz, annak módosított vagy változatlan formájában. Amennyiben – módosításokkal vagy anélkül – elfogadásra kerül a jogalkotási aktus tervezetének egésze, az elnök bejelenti az első olvasat lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy az 59a., a 73a. és a 73d. cikkel összhangban intézményközi tárgyalások céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz. Amennyiben a jogalkotási aktus tervezetének egésze – módosításokkal vagy anélkül – nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az elnök bejelenti az első olvasat lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy ismételt vizsgálat céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz. (1c)   Miután az (1)–(1b) bekezdésnek megfelelően sor került a szavazásra, majd adott esetben ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. Szükség esetén a jogalkotási állásfoglalást a 193. cikk (2) bekezdése alapján módosítani kell alapján, annak érdekében, hogy tükrözze az (1)–(1b) bekezdés szerinti szavazások eredményeit. A jogalkotási állásfoglalás és a Parlament álláspontjának szövegét az elnök továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint – ha a jogalkotási aktus tervezete tőlük származik – a kezdeményező tagállamok csoportjának, a Bíróságnak vagy az Európai Központi Banknak. (2)   A Parlament először az illetékes bizottság jelentésének alapjául szolgáló javaslathoz benyújtott módosításokról szavaz, majd a módosított vagy a változatlan formájú javaslatról, ezt követően a jogalkotási állásfoglalás-tervezet módosításairól, végül a teljes jogalkotási állásfoglalás-tervezetről, amely kizárólag az arról szóló nyilatkozatot tartalmazza, hogy a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, illetve ahhoz módosításokat javasol, valamint tartalmazza az esetleges eljárási kérelmeket. A jogalkotási állásfoglalás-tervezet elfogadásával az első olvasat lezártnak tekintendő. Ha a Parlament nem fogadja el a jogalkotási állásfoglalást, a javaslatot visszautalják az illetékes bizottsághoz. A jogalkotási eljárás során előterjesztett valamennyi jelentésnek meg kell felelnie a 39., a 47. és a 49. cikknek. Valamely bizottság által beterjesztett, nem jogalkotási állásfoglalási indítványnak összhangban kell lennie az 52., illetve a 201. cikk szerinti utalási eljárásokkal. (3)  A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament álláspontjaként továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak. Módosítás 61 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 59.a cikk (új) 59a. cikk Az illetékes bizottságnak való visszautalás Amennyiben egy ügyet az 59. cikkel összhangban ismételt vizsgálat céljából vagy a 73a. és a 73d. cikkel összhangban intézményközi tárgyalások céljából visszautalnak az illetékes bizottságnak, az négy hónapon belül szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek, amely határidőt az Elnökök Értekezlete meghosszabbíthatja. A bizottsághoz való visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően az 54. cikk értelmében köteles lehetővé tenni a társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, és különösen azt, hogy kiválassza, hogy mely módosításokat kell újra benyújtani a plenáris ülésre. A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták. (A két utolsó bekezdést értelmezésként kell beilleszteni.) Módosítás 62 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 60. cikk 60. cikk törölve A Bizottság javaslatának elutasítása (1)   Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, vagy ha az elutasítására irányuló indítványt fogadnak el, amelyet az illetékes bizottság vagy legalább negyven képviselő nyújthat be, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot. (2)   Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök az eljárást lezártnak nyilvánítja, és a Tanácsot erről tájékoztatja. (3)   Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament az ügyet a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának vagy egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára szavaz a jogalkotási állásfoglalásról. Visszautalás esetén az illetékes bizottság döntést hoz a követendő eljárásról, és a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek. A bizottsághoz a (3) bekezdés alapján történő visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően köteles lehetővé tenni az 54. cikk szerinti társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, így különösen azokat, amelyeket újra be kell nyújtani a Parlamentnek. A (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott határidő az illetékes bizottság jelentésének írásban való benyújtására vagy szóbeli előterjesztésére vonatkozik. E határidő nem befolyásolja a Parlamentet annak meghatározásában, hogy mikor szükséges lefolytatni a szóban forgó eljárás vizsgálatát. (4)   Ha az illetékes bizottság nem képes betartani a határidőt, a 188. cikk (1) bekezdése alapján kéri a bizottsághoz történő visszautalást. Szükség esetén a 188. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Parlament új határidőt szabhat. Ha a bizottság kérelmét nem fogadják el, a Parlament a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet szavazásra bocsátja. Módosítás 63 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 61. cikk 61. cikk törölve A Bizottság javaslatát érintő módosítások elfogadása (1)   Ha a Bizottság javaslatát egészében jóváhagyják, de kizárólag az egyidejűleg elfogadott módosítások alapján, a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazást elhalasztják, amíg a Bizottság nem ismertette álláspontját a Parlament valamennyi módosításáról. Ha a Bizottságnak nem áll módjában ilyen nyilatkozatot tenni a javaslatáról tartott parlamenti szavazás végén, úgy tájékoztatja a Parlament elnökét vagy az illetékes bizottságot arról, hogy mikor lesz módjában nyilatkozatot tenni; a javaslatot ennek megfelelően felveszik az ezt követő első ülés napirendjének tervezetébe. (2)   Ha a Bizottság kijelenti, hogy nem szándékozik elfogadni a Parlament összes módosítását, az illetékes bizottság előadója – vagy szükség esetén elnöke – formális javaslatot tesz a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről tartsanak-e szavazást. E javaslat benyújtását megelőzően az illetékes bizottság előadója vagy elnöke felkérheti a Parlament elnökét az ügy vizsgálatának felfüggesztésére. Ha a Parlament a szavazás elhalasztása mellett dönt, az ügy ismételt vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz visszautaltnak tekintendő. Ez esetben az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek. Ha az illetékes bizottság nem képes betartani a határidőt, a 60. cikk (4) bekezdése szerinti eljárást kell alkalmazni. E szakaszban kizárólag az illetékes bizottság által benyújtott, a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el. A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták. (3)   A (2) bekezdés alkalmazása nem zárja ki a más képviselők által a 188. cikknek megfelelően benyújtott visszautalásra irányuló kérelmet. Az a bizottság, amelyhez az ügyet a (2) bekezdés alapján visszautalták, elsősorban köteles a visszautalás feltételei szerint, a megadott határidőn belül jelentést készíteni, és adott esetben a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosításokat benyújtani, nem köteles azonban a Parlament által jóváhagyott valamennyi rendelkezést újból megvizsgálni. A bizottság azonban ezen útmutatásokon belül a visszautalás felfüggesztő hatályát tekintetbe véve nagyobb fokú szabadságot élvez, és ezért, ha szükséges, a megegyezés érdekében javasolhatja a Parlamentben jóváhagyott rendelkezések felülvizsgálatát. Ilyen esetekben – tekintetbe véve, hogy a bizottságtól csak a megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el, továbbá a Parlament szuverenitásának megóvása érdekében – a (2) bekezdésben említett jelentésnek egyértelműen meg kell állapítania, hogy a javasolt módosítások elfogadása esetén mely, már jóváhagyott rendelkezések válnak tárgytalanná. Módosítás 64 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cikk – 3. fejezet – 3. alcím Nyomon követési eljárás törölve Módosítás 65 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 62. cikk 62. cikk törölve A Parlament álláspontjának nyomon követése (1)   A Bizottság javaslatára vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a javaslat előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé. (2)   Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet. (3)   Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, e cikk alapján a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek: –  hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására, vagy –  hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 63. cikk alapján ismételten a Parlamenthez utalja, illetve hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy –  más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon. Ezt az indítványt felveszik a bizottság határozatát követő ülés napirendtervezetébe. Módosítás 66 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 63. cikk 63. cikk 63. cikk Megismételt Parlament elé utalás Megismételt Parlament elé utalás Rendes jogalkotási eljárás (1)  Az illetékes bizottság kérelme alapján az elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez, (1)  Az illetékes bizottság kérelme alapján az elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez: –   ha a Bizottság az eredeti javaslatát, melyről a Parlament már állást foglalt, visszavonja a javaslat más szöveggel történő helyettesítése céljából, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; vagy –  ha a Bizottság lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; vagy –  ha a Bizottság más szöveget léptet eredeti javaslata helyébe, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani szándékozik az eredeti javaslatát, miután a Parlament már elfogadta állásfoglalását, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; –  ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt, a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy –  ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy –  ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt. –  ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt. (1a)   Amennyiben felmerül a javaslat jogalapjának olyan módosítása, amelynek következtében a javaslatra a rendes jogalkotási eljárás már nem lenne alkalmazandó, a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (25) bekezdése értelmében erről az elnökeik vagy képviselőik útján eszmecserét folytatnak. (2)  A Parlament az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy újra utalja a Parlament elé a Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint benyújtott javaslatot, ha a Tanács úgy kívánja módosítani a javaslat jogalapját, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem alkalmazandó. (2)  Az (1a) bekezdésben említett eszmecserét követően az elnök az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy a kötelező erejű jogi aktus tervezetét újra utalja a Parlament elé, amennyiben a Bizottság vagy a Tanács úgy kívánja módosítani a Parlament első olvasatban kialakított álláspontjában megjelölt jogalapot, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem lenne alkalmazandó. Egyéb eljárások (3)   Az illetékes bizottság kérésére – vagy ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, amelyről a Parlament már véleményt nyilvánított, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor – az elnök felkéri a Tanácsot, hogy az (1) bekezdésben megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel. (4)   Az elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy jogszabályra irányuló javaslatnak a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelme alapján a Parlament így határoz. Módosítás 67 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 4. fejezet – cím 4.  FEJEZET 2.  SZAKASZ MÁSODIK OLVASAT MÁSODIK OLVASAT Módosítás 68 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cikk – 4. fejezet – 1. alcím Bizottsági szakasz törölve Módosítás 69 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 64. cikk 64. cikk 64. cikk A Tanács álláspontjának közlése A Tanács álláspontjának közlése (1)  A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az elnök a Parlamentben bejelenti. Az elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő ülésen teszi. (1)  A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az elnök a Parlamentben bejelenti. Az elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő ülésen teszi. A bejelentés megtételét megelőzően az elnök – az illetékes bizottság elnökével vagy az előadóval történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 63. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres. A bejelentés megtételét megelőzően az elnök – az illetékes bizottság elnökével vagy az előadóval történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 63. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres. (1a)   A Tanács álláspontja a Parlamentben történő bejelentése napján automatikusan az első olvasatban illetékes bizottsághoz utaltnak tekintendő. (2)  A közlések jegyzékét az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik. (2)  A közlések jegyzékét az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik. Módosítás 70 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 65. cikk 65. cikk 65. cikk A határidők meghosszabbítása A határidők meghosszabbítása (1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidők esetén az illetékes bizottság elnökének kérésére, illetve az egyeztetési határidők esetén a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére, a kérdéses határidőket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja. (1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidőket az illetékes bizottság elnökének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja. (2)  Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt. (2)  Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt. Módosítás 71 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 66. cikk 66. cikk 66. cikk Az illetékes bizottsághoz utalás és az illetékes bizottság eljárása Eljárás az illetékes bizottságban (1)   A Tanács álláspontja a 64. cikk (1) bekezdése alapján a Parlamenttel történő közlése napján az illetékes bizottsághoz és az első olvasatban véleménynyilvánításra felkért bizottságokhoz utaltnak tekintendő. (2)  A Tanács álláspontja első pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felhívhatják álláspontja ismertetésére. (2)  A Tanács álláspontja elsőbbséget élvező pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felhívhatják álláspontja ismertetésére. (3)  Eltérő határozat hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával. (3)  Eltérő határozat hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával. (4)  A 69. cikk (2), (3) és (5) bekezdésének a Parlament második olvasatára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz. (4)  A 69. cikk (2) és (3) bekezdésének a tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz. (5)   A szavazást megelőzően a bizottság felkérheti a bizottság elnökét és az előadót, hogy vitassa meg a bizottságban előterjesztett módosításokat a Tanács elnökével vagy képviselőjével és a jelen levő illetékes európai biztossal. Az előadó a vitát követően megegyezéses módosításokat terjeszthet elő. (6)  Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását. (6)  Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását. (6a)   A 49., 50., 53. és 188. cikk nem alkalmazandó a második olvasatra. Módosítás 72 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cikk – 4. fejezet – 2. alcím Plenáris szakasz törölve Módosítás 73 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 67. cikk 67. cikk 67. cikk A második olvasat lezárása Benyújtás a Parlamentnek (1)   A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon ülés napirendtervezetére tűzik, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 65. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja előtt ahhoz a legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi ülésen tárgyalták. A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon ülés napirendtervezetére tűzik, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 65. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja előtt ahhoz a legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi ülésen tárgyalták. A parlamenti bizottságok által benyújtott második olvasatra vonatkozó ajánlások a bizottságnak a Tanács álláspontjával kapcsolatos álláspontja indokolásával egyenértékűek. E szövegekről nem szavaznak. (2)   A második olvasat akkor zárul le, amikor a Parlament jóváhagyja, elutasítja vagy módosítja a Tanács álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkében megállapított határidőkön belül és az abban foglalt feltételekkel összhangban. Módosítás 74 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 67a. cikk (új) 67a. cikk Szavazás a Parlamentben – második olvasat (1)   A Parlament először a Tanács állásfoglalásának azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által írásban benyújtott esetleges javaslatról szavaz. E javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. Amennyiben az elutasításra irányuló javaslatot elfogadják, ami a Tanács álláspontjának elutasítását eredményezi, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult. Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament a (2)–(5) bekezdésnek megfelelően jár el. (2)   Az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdésének megfelelően benyújtott ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, erről egyetlen szavazást tartanak, kivéve ha valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő indítványára a Parlament úgy dönt, hogy azonnal a módosításokról szavaz a (3) bekezdéssel összhangban. Amennyiben az egyetlen szavazáson a Parlament képviselői többségének szavazatával elfogadják az ideiglenes megállapodást, az elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament első olvasata. Amennyiben az egyetlen szavazáson az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a Parlament képviselői többségének szavazatát, a Parlament a (3)–(5) bekezdéssel összhangban jár el. (3)   Ha nem fogadtak el elutasításra irányuló javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban, vagy ideiglenes megállapodást a (2) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosításokat, ideértve azokat is, amelyeket az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdése értelmében előterjesztett ideiglenes megállapodás tartalmazott. A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit. (4)   Annak ellenére, hogy nem szavazta meg az (1) bekezdés értelmében a tanácsi álláspont elutasítására irányuló kezdeti javaslatot, a Parlament a módosításokról való, (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelő szavazást követően az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára megvizsgálhat további elutasításra irányuló javaslatot is. E javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult. (5)   Miután az (1)–(4) bekezdésnek megfelelően sor került a szavazásra, majd ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, az elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament második olvasata, és hogy a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. Szükség esetén a jogalkotási állásfoglalást a 193. cikk (2) bekezdése alapján módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az (1)–(4) bekezdések szerinti szavazások eredményeit vagy a 76. cikk alkalmazását. A jogalkotási állásfoglalás és adott esetben a Parlament álláspontjának szövegét az elnök továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ha nem terjesztettek elő a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására irányuló javaslatot, az jóváhagyottnak tekintendő. Módosítás 75 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 68. cikk 68. cikk törölve A Tanács álláspontjának elutasítása (1)   Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő az elnök által kitűzött határidő lejártát megelőzően, írásban, a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló javaslatot terjeszthet elő. A javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. A Tanács álláspontjának elutasítására irányuló javaslatról a módosításokról történő szavazást megelőzően szavaznak. (2)   Tekintet nélkül arra, hogy a Parlament a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló eredeti javaslat ellen szavazott, a Parlament az előadó ajánlására – a módosításokról történő szavazást és a 69. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság által tett nyilatkozat meghallgatását követően – további, elutasításra irányuló javaslatot vehet fontolóra. (3)   A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult. Módosítás 76 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 69. cikk 69. cikk 69. cikk Módosítások a Tanács álláspontjához A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadhatósága (1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanács álláspontjához módosításokat terjeszthet a Parlament elé megfontolásra. (1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanács álláspontjához módosításokat terjeszthet a Parlament elé megfontolásra. (2)  A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 169. és a 170. cikkel, és ha az alábbiakra irányul: (2)  A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 169. és a 170. cikkel, és ha az alábbiakra irányul: a)  a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy a)  a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy b)  a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy b)  a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy c)  a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér, és amely a 63. cikk értelmében nem jelent lényeges változtatást; vagy c)  a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér; vagy d)  az első olvasat óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele. d)  a Parlament álláspontjának első olvasatban való elfogadása óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele. Az elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható. Az elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható. (3)  Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 63. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat. (3)  Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 63. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat. (4)   Módosítás elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. (5)   A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit. Módosítás 77 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 5. fejezet – cím 5.  FEJEZET 4.  SZAKASZ HARMADIK OLVASAT EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS ÉS HARMADIK OLVASAT Módosítás 78 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 5. fejezet – 1. alcím Egyeztetés törölve Módosítás 79 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 69b. cikk (új) 69b. cikk A határidők meghosszabbítása (1)   Az elnök a második olvasatra megállapított határidőket a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja. (2)   Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt. Módosítás 80 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 71. cikk 71. cikk 71. cikk A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége (1)  A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll. (1)  A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll. (2)  A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból választott képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg. (2)  A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból választott képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg. (3)  A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az érintett bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és az előadója minden esetben tagja a küldöttségnek. (3)  A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az illetékes bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és második olvasatbeli előadója, valamint az esetleges társbizottság(ok) előadója minden esetben tagja a küldöttségnek. (4)  A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki. (4)  A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki. (5)  A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok és független képviselők a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek. (5)  A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek. Amennyiben a küldöttségben nincs független képviselő, egy független képviselő részt vehet a küldöttség belső előkészítő ülésein. (6)  A küldöttséget az elnök vagy a három állandó tag egyi ke vezeti. (6)  A küldöttséget az elnök vagy a három állandó tag egyi ke vezeti. (7)  A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak. (7)  A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak. Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg. Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg. (8)  A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek. (8)  A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek. Módosítás 81 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 5. fejezet – 2. alcím Plenáris szakasz törölve Módosítás 82 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 72. cikk 72. cikk 72. cikk Közös szövegtervezet Közös szövegtervezet (1)  Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi. (1)  Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi. (2)  Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek. (2)  Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek. (3)  A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni. (3)  A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni. (4)  A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá. (4)  A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá. (5)  Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi. (5)  Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi. (5a)   A Parlament és a Tanács második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs. (5b)   A 49., 50. és 53. cikk nem alkalmazandó a harmadik olvasatra. Módosítás 83 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 6. fejezet – cím 6.  FEJEZET 5.  SZAKASZ A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA AZ ELJÁRÁS LEZÁRÁSA Módosítás 84 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II .cím – 3. fejezet– 3. szakasz (új) 3.  SZAKASZ INTÉZMÉNYKÖZI TÁRGYALÁSOK A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN (A 3. szakaszt az egyeztetési eljárásról és a harmadik olvasatról szóló 4. szakasz elé kell beilleszteni, és tartalmaznia kell a módosított 73. cikket, valamint a 73a–73d. cikket.) Módosítás 85 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73. cikk 73. cikk 73. cikk Intézményközi tárgyalások a jogalkotási eljárások során Általános rendelkezések (1)   A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex10 figyelembevételével kell lefolytatni. A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat csak a 73a–73c. cikkel összhangban hozott határozatot követően, vagy azt követően lehet megkezdeni, hogy a Parlament intézményközi tárgyalásokra utalta vissza az ügyet. Ezeket a tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex10 figyelembevételével kell lefolytatni. (2)   Ilyen tárgyalások nem kezdhetők meg azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság – tagjai többségének szavazatával – határozatot fogad el a tárgyalások megnyitásáról minden egyes érintett jogalkotási eljárás vonatkozásában. E határozat meghatározza a tárgyalócsoport megbízatását és összetételét. Az ilyen határozatokról értesítik az elnököt, aki rendszeresen tájékoztatja az Elnökök Értekezletét. A megbízatást egy bizottságban elfogadott, és későbbi megfontolás céljából a Parlament elé terjesztett jelentés képezi. Kivételes jelleggel – amennyiben az illetékes bizottság kellően indokoltnak tartja, hogy a jelentés bizottság általi elfogadása előtt megkezdődjenek a tárgyalások – a megbízatás módosításokból, egyértelműen meghatározott célkitűzésekből, prioritásokból vagy iránymutatásokból is állhat. (3)   A tárgyalócsoportot az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az elnök által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább az egyes képviselőcsoportok árnyékelőadóit. (4)   Valamennyi, a Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozón (a továbbiakban: háromoldalú egyeztetés) megvitatandó dokumentum megjelöli az érintett intézmények vonatkozó álláspontjait és a lehetséges kompromisszumos megoldásokat, és azokat legalább 48 órával (sürgős esetekben legalább 24 órával) a szóban forgó háromoldalú egyeztetés előtt a tárgyalócsoport rendelkezésére kell bocsátani. A tárgyalócsoport valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak a soron következő bizottsági ülésen. A legutóbbi háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumot a bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Amennyiben nem lehetséges a bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport az adott esetnek megfelelően a bizottság elnökének, árnyékelőadóinak vagy koordinátorainak tesz jelentést. Az illetékes bizottság a tárgyalások fejleményeire tekintettel módosíthatja a megbízatást. (5)   Ha a tárgyalások megegyezéshez vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Az elfogadott szöveget az illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra. Amennyiben a bizottság megszavazza, az elfogadott szöveget a megfelelő formában – a megegyezésre irányuló módosításokat is ideértve – megfontolás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Az elfogadott szöveg egységes szerkezetbe foglalt szövegként is előterjeszthető, feltéve hogy egyértelműen feltünteti a vizsgált jogalkotási aktusra irányuló javaslatra vonatkozó módosításokat. (6)   Amennyiben az eljárás társbizottságo(ka)t vagy közös bizottsági üléseket foglal magában, az 54. és az 55. cikk alkalmazandó a tárgyalások megnyitásáról szóló határozatra és az ilyen tárgyalások lefolytatására. Az érintett bizottságok közötti nézetkülönbség esetén a tárgyalások megnyitásának és lefolytatásának szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg. __________________ __________________ 10 Lásd XX. melléklet. 10 A rendes jogalkotási eljárások keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexe. Módosítás 86 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73a. cikk (új) 73a. cikk A Parlament első olvasatát megelőző tárgyalások (1)   Amennyiben egy bizottság a 49. cikknek megfelelően jogalkotási jelentést fogadott el, tagjainak többségével úgy határozhat, hogy a jelentést alapul véve tárgyalásokat kezd. (2)   A tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot a bizottság általi elfogadást követő plenáris ülés kezdetén be kell jelenteni. A Parlamentben történt bejelentést követő nap végéig a Parlament képviselőinek együtt legalább egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy egyéni képviselők írásban kérhetik, hogy bocsássák szavazásra a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot. A Parlament még ugyanezen a plenáris ülésen szavaz a kérelemről. Amennyiben nem érkezik ilyen kérelem az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, az elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Amennyiben érkezik ilyen kérelem, az elnök közvetlenül a szavazás előtt szót adhat egy, a határozatot pártoló, és egy, az azt ellenző képviselőnek. E képviselők legfeljebb két percben szólalhatnak fel. (3)   Amennyiben a Parlament elutasítja a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot, a jogalkotási aktus tervezete és az illetékes bizottság jelentése felkerül a soron következő plenáris ülés napirendjére, az elnök pedig kitűzi a módosítások benyújtásának határidejét. A 59. cikk (1b) bekezdését alkalmazni kell. (4)   A tárgyalások a (2) bekezdés első albekezdésében megállapított határidő lejárta után bármikor megkezdődhetnek, amennyiben nem nyújtottak be a tárgyalások megkezdéséről szóló határozat Parlamentben való szavazásra bocsátására irányuló kérelmet. Amennyiben ilyen kérelmet nyújtottak be, a tárgyalások bármikor megkezdődhetnek azt követően, hogy a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot a Parlament jóváhagyta. Módosítás 87 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73b. cikk (új) 73b. cikk A Tanács első olvasatát megelőző tárgyalások Amennyiben a Parlament elfogadta az első olvasatbeli álláspontját, ez az álláspont a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásnak minősül. Az illetékes bizottság tagjainak többségével a tárgyalások ezt követő bármely időpontban történő megkezdéséről határozhat. Az erről szóló határozatot a bizottsági szavazást követő első plenáris ülésen bejelentik a Parlamentnek, és ezt jegyzőkönyvbe is foglalják. Módosítás 88 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73c. cikk (új) 73c. cikk A Parlament második olvasatát megelőző tárgyalások Amennyiben a Tanács első olvasatbeli álláspontját az illetékes bizottság elé utalták, a 69. cikkre is figyelemmel a Parlament első olvasatbeli álláspontja minősül a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásnak. Az illetékes bizottság ezt követően a tárgyalások bármikor történő megkezdéséről határozhat. Amennyiben a Tanács álláspontja olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a jogalkotási aktus tervezetében vagy a Parlament első olvasatbeli álláspontjában, a bizottság iránymutatásokat fogadhat el – többek között a Tanács álláspontjához fűzött módosítások formájában is – a tárgyalócsoport számára. Módosítás 305 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 73d. cikk (új) 73d. cikk A tárgyalások menete 1.  A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az illetékes bizottságelnöke által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóit. 2.  A Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozókon (háromoldalú egyeztetés keretében) megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt köröztetni kell a tárgyalócsoporton belül. 3.  A tárgyalócsoport nevében a tárgyalócsoport elnöke és az előadó valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak a soron következő parlamenti bizottsági ülésen. Amennyiben nem lehetséges a parlamenti bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport elnöke és az előadó a bizottság koordinátorainak ülésén tesz jelentést a tárgyalócsoport nevében. 4.  Ha a tárgyalások ideiglenes megállapodáshoz vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Az utolsó háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumokat a bizottság rendelkezésére kell bocsátani, és közzé kell tenni. Az ideiglenes megállapodást az illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amely egyetlen szavazás keretében a leadott szavazatok többségével dönt arról. Jóváhagyás esetén az ideiglenes megállapodást megfontolás céljából a plenáris ülés elé terjesztik, egyértelműen feltüntetve a jogalkotási aktus tervezetéhez fűzött módosításokat. 5.  Az 54. és 55. cikk értelmében érintett bizottságok közötti nézetkülönbség esetén a tárgyalások megnyitásának és lefolytatásának részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg. Módosítás 90 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 74. cikk 74. cikk törölve Az intézményközi tárgyalásoknak a jelentés bizottság általi elfogadását megelőzően történő megnyitásáról szóló határozat elfogadása (1)   A tárgyalásoknak a jelentés bizottság általi elfogadása előtt történő megnyitásáról szóló határozatot az összes hivatalos nyelvre le kell fordítani, ki kell osztani a Parlament képviselőinek és be kell nyújtani az Elnökök Értekezletének. Az Elnökök Értekezlete bármely képviselőcsoport kérésére határozhat úgy, hogy az ügyet vita és szavazás céljából való megfontolásra felveszi a kiosztást követő ülés napirendtervezetébe, amely esetben az elnök meghatározza a módosítások előterjesztésének határidejét. Amennyiben az Elnökök Értekezlete nem hoz határozatot az ügynek az adott ülés napirendtervezetébe való felvételéről, az Elnök az adott ülés megnyitásakor bejelenti a tárgyalások megnyitásáról szóló határozatot. (2)   Az ügyet vita és szavazás céljából való megfontolásra felveszik a bejelentést követő ülés napirendtervezetébe, és az elnök határidőt állapít meg a módosítások előterjesztésére, amennyiben egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő ezt a bejelentéstől számított 48 órán belül kéri. Ezektől eltérő esetben a tárgyalások megnyitásáról szóló határozat elfogadottnak tekintendő. Módosítás 91 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 75. cikk 75. cikk 63a. cikk Megállapodás első olvasatban Megállapodás első olvasatban Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontja jóváhagyásáról, az elnök – a 193. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a javaslatnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását. Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontjának jóváhagyásáról, az elnök – a 193. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a jogalkotási aktusnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását. (A cikk áthelyezendő az első olvasatról szóló 1. szakasz végére.) Módosítás 92 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 76. cikk 76. cikk 69a. cikk Megállapodás második olvasatban Megállapodás második olvasatban Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem fogadtak el a 68. és a 69. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló indítványt vagy módosítására irányuló javaslatot, az elnök a Parlamentben bejelenti a javasolt jogszabály végleges elfogadását. Az elnök a Tanács elnökével együtt aláírja a javasolt jogszabályt, és a 78. cikknek megfelelően intézkedik az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésről. Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem terjesztettek elő a 67a. és a 69. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására irányuló javaslatot, az elnök a Parlamentben bejelenti a javasolt jogszabály végleges elfogadását. (A cikk áthelyezendő a második olvasatról szóló 2. szakasz végére.) Módosítás 93 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 77. cikk 77. cikk törölve A jogalkotási aktusok szövegezésére vonatkozó követelmények (1)   A Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárással összhangban közösen elfogadott jogszabályok feltüntetik a jogszabály jellegét, számát, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését. (2)   A Parlament és a Tanács által együtt elfogadott jogszabályok a következőket tartalmazzák: a)  „az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”; b)  hivatkozás azokra a rendelkezésekre, amelyek alapján a jogszabályt elfogadták, melyet a „tekintettel” szó előz meg; c)  a benyújtott javaslatokra, véleményekre és konzultációkra utaló hivatkozások; d)  a jogszabály indokolása, melyet a „mivel” szó vezet be; e)  „elfogadta ezt a rendelkezést” vagy „elfogadta ezt az irányelvet” vagy „elfogadta ezt a határozatot” vagy „a következőképpen határozott” kifejezés, melyet a jogszabály szövege követ. (3)   A jogszabályok cikkekre tagolódnak, amelyek adott esetben fejezeteket és szakaszokat alkothatnak. (4)   A jogszabály utolsó cikke meghatározza a hatályba lépés időpontját, ha az a kihirdetés utáni huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont. (5)   A jogszabály utolsó cikkét a következők követik: –  a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, a jogszabály alkalmazhatóságáról szóló szöveg; –  „Kelt... (helység)” és a jogszabály elfogadásának időpontja; –  „Az Európai Parlament részéről az elnök”, „A Tanács részéről az elnök”, és ez után a Parlament és a Tanács – a jogszabály elfogadásának időpontjában hivatalban levő – elnökének neve. Módosítás 94 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78. cikk 78. cikk 78. cikk Az elfogadott jogszabályok aláírása Az elfogadott jogszabályok aláírása és közzététele Az elfogadott szövegeknek a 193. cikkel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár aláírja, és azokat a Parlament és a Tanács főtitkárai az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik. Az elfogadott szövegeknek a 193. cikkel és a XVIa. melléklettel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott aktusokat az elnök és a főtitkár aláírja. A Parlament és a Tanács főtitkára ezt követően gondoskodik az aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről. Módosítás 95 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II. cím – 4. fejezet (új) 4.  FEJEZET A KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK (A 78. cikk után beillesztendő.) Módosítás 96 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78a. cikk (új) 78a. cikk Kötelező erejű jogi aktusra irányuló módosított javaslat Ha a Bizottság módosítani kívánja a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatát vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, az illetékes bizottság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításainak kézhezvételéig. Módosítás 97 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78b. cikk (új) 78b. cikk A Bizottság álláspontja a módosításokról Az illetékes bizottság a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkérheti a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról. Adott esetben a Bizottság álláspontját belefoglalják a jelentésbe. Módosítás 98 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78c. cikk (új) 78c. cikk Szavazás a Parlamentben Az 59. cikk (-1), (1), (1b) és (1c) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni. Módosítás 99 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78d. cikk (új) 78d. cikk A Parlament álláspontjának nyomon követése (1)   A kötelező erejű jogi aktus tervezetére vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a jogi aktus tervezetének előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé. A bizottság elnöke és az előadója rendszeresen beszámol a bizottságnak. (2)   Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet. (3)   Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek: –   hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására, –   hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 78e. cikk alapján ismételten a Parlamenthez utalja, vagy hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy –   más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon. Ezt az indítványt felveszik az indítvány bizottság általi elfogadását követő plenáris ülés napirendtervezetébe. Módosítás 100 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 78e. cikk (új) 78e. cikk Megismételt Parlament elé utalás (1)   Az illetékes bizottság kérésére – valamint ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik a kötelező erejű jogi aktus tervezetét, amelyről a Parlament eredetileg kinyilvánította álláspontját, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor – az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a 63. cikk (1) bekezdésében megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel. (2)   Az elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy kötelező erejű jogi aktus tervezetének a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelme alapján a Parlament így határoz. Módosítás 101 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 7. fejezet – számozás 7.  FEJEZET 5.  FEJEZET ALKOTMÁNYOS ÜGYEK ALKOTMÁNYOS ÜGYEK Módosítás 102 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 81. cikk 81. cikk 81. cikk Csatlakozási szerződések Csatlakozási szerződések (1)  Bármely európai államnak az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra. (1)  Bármely európai államnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra. (2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot. (2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot. (3)  A tárgyalások folyamán a Bizottság és a Tanács rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztatja az illetékes bizottságot a tárgyalások állásáról. (3)  Az illetékes bizottság felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztassák őt a tárgyalások állásáról. (4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt. (4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt. (5)  A tárgyalások befejezés után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 99. cikkel összhangban benyújtják a Parlamenthez hozzájárulás céljából. (5)  A tárgyalások befejezése után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 99. cikkel összhangban be kell nyújtani a Parlamenthez hozzájárulás céljából. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének megfelelően a Parlament az összes képviselő többségének szavazatával adja meg hozzájárulását. Módosítás 103 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 83. cikk 83. cikk 83. cikk Az alapelvek valamely tagállam általi megsértése Az alapelvek és értékek valamely tagállam általi megsértése (1)  A Parlament az illetékes bizottság 45. és 52. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján: (1)  A Parlament az illetékes bizottság 45. és 52. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján: a)  szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról; a)  szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról; b)  szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról; b)  szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról; c)  szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról. c)  szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról. (2)  A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben bejelentik, és a 99. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz. (2)  A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben bejelentik, és a 99. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz. (3)  Az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. (3)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke értelmében az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. (4)  Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a megfelelő szankciókról és e szankciók megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról. (4)  Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a meghozandó megfelelő intézkedésekről és ezen intézkedések megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról. (5)  Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el. (5)  Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el. Módosítás 104 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 84. cikk 84. cikk 84. cikk A Parlament összetétele A Parlament összetétele A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának a 45. cikk értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 99. cikk szerint kell megvizsgálni. A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 45. és 52. cikke értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 99. cikk szerint kell megvizsgálni. Módosítás 105 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 85. cikk 85. cikk 85. cikk A tagállamok közötti megerősített együttműködés A tagállamok közötti megerősített együttműködés (1)  A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 39., 41., 43., 47., 57–63. és 99. cikke megfelelően alkalmazandó. (1)  A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 99. cikke alkalmazandó. (2)  Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását. (2)  Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását. (3)  A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 47. cikk alkalmazandó. (3)  A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 47. cikk alkalmazandó. Módosítás 106 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 8. fejezet – számozás 8.  FEJEZET 6.  FEJEZET KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK Módosítás 107 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 86. cikk 86. cikk 86. cikk Többéves pénzügyi keret Többéves pénzügyi keret Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyet a 99. cikkben megállapított eljárás szerint az illetékes bizottsághoz kell utalni. A Parlament egyetértéséhez képviselői többségének szavazata szükséges. Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyben a 99. cikknek megfelelően kell eljárni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Parlament az összes képviselő többségének szavazatával adja meg hozzájárulását. Módosítás 108 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 86a. cikk (új) 86a. cikk Éves költségvetési eljárás Az illetékes bizottság határozhat bármely, a költségvetéssel kapcsolatos, megfelelőnek tartott jelentés elkészítéséről, szem előtt tartva a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás1a mellékletét. Bármely más bizottság véleményt nyilváníthat az illetékes bizottság által megjelölt határidőn belül. ___________________ 1a HL C 373., 2013.12.20., 1. o. Módosítás 109 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 87. cikk 87. cikk törölve Munkadokumentumok (1)   A következő dokumentumokat bocsátjáka képviselők rendelkezésére: a)  a Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet; b)  a költségvetési tervezetről a Tanácsban folytatott tárgyalások összefoglalója; c)  a Tanács álláspontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (3) bekezdése értelmében elkészített költségvetési tervezetről; d)  az Európai Unió működéséről szóló szerződés 315. cikke szerinti ideiglenes tizenkettedekről szóló határozattervezetek. (2)   E dokumentumokat az illetékes bizottsághoz kell utalni. Bármely érintett bizottság véleményt nyilváníthat. (3)   Ha más bizottság is véleményt kíván nyilvánítani, az elnök e véleményeknek az illetékes bizottsággal történő közlésére határidőt állapít meg. Módosítás 110 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 88. cikk 88. cikk 88. cikk A költségvetési tervezet vizsgálata – első szakasz A Parlament költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontja (1)  Az alábbi feltételeket figyelembe véve, bármely képviselő módosítástervezeteket terjeszthet elő a költségvetési tervezethez, illetve mellettük támogatólag felszólalhat. (1)  A képviselők egyénileg az illetékes bizottságban nyújthatnak be a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokat. Legalább 40 képviselő, illetve valamely bizottság vagy képviselőcsoport a plenáris üléshez nyújthat be módosításokat a tanácsi állásponthoz kapcsolódóan. (2)  A módosítástervezetek csak abban az esetben fogadhatók el, ha írásban, legalább 40 képviselő aláírásával, illetve képviselőcsoport vagy bizottság nevében kerülnek előterjesztésre, meghatározzák azt a költségvetési tételt, amelyre a tervezet vonatkozik, és biztosítják a bevételek és a kiadások közötti egyensúly fenntartását. A módosítástervezetek tartalmazzák a kérdéses költségvetési tétel magyarázatára vonatkozó valamennyi lényeges információt. (2)  A módosításokat írásban kell benyújtani és indokolni, feltüntetve a benyújtók aláírását és az érintett költségvetési sort. A költségvetési tervezetre vonatkozó minden módosítástervezetet írásban indokolni kell. (3)  Az elnök a módosítástervezetek előterjesztésére határidőt állapít meg. (3)  Az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg. (4)  Az illetékes bizottság a benyújtott szövegekről parlamenti megvitatásuk előtt nyilvánít véleményt. (4)  Az illetékes bizottság a módosításokról a parlamenti megvitatásukat megelőzően szavaz. Az illetékes bizottságban elutasított módosítástervezeteket nem kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, kivéve, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál. (4a)   Az illetékes bizottságban elutasított módosításokat csak abban az esetben kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál. (5)  A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosítástervezetekhez hasonló módosítástervezeteket csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni. (5)  A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosításokhoz hasonló módosításokat csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni. (6)  Az 59. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a Parlament külön és egymást követő szavazást tart: (6)  A Parlament egymást követő szavazást tart: –  valamennyi módosítástervezetről, –  a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokról, szakaszonként, –   a költségvetési tervezet valamennyi szakaszáról; –  a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról. –  a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról. A 174. cikk (4)–(8) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó. A 174. cikk (4)–(8a) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó. (7)  A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosítástervezeteket, elfogadottnak tekintendők. (7)  A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosításokat, elfogadottnak tekintendők. (8)  A módosítástervezetek elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. (8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a Parlament az összes képviselő többségének szavazatával fogadja el a módosításokat. (9)  Ha a Parlament a költségvetési tervezetet módosította, az így módosított költségvetési tervezetet az indokolásokkal együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani. (9)  Ha a Parlament a költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontot módosította, az így módosított álláspontot az indokolásokkal és a módosításokat elfogadó ülés jegyzőkönyvével együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani. (10)   Azon ülés jegyzőkönyvét, amelyen a Parlament a költségvetés-tervezetről véleményt nyilvánított, a Tanácshoz és a Bizottsághoz továbbítják. Módosítás 111 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 89. cikk 89. cikk 95a. cikk Háromoldalú pénzügyi megbeszélések Intézményközi együttműködés Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében az elnök rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 324. cikkével összhangban, az elnök az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését. A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére. A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére. (Ez a módosított cikk áthelyezendő a költségvetési eljárásokról szóló fejezet végére, a 95. cikk mögé.) Módosítás 112 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 91. cikk 91. cikk 91. cikk A költségvetés végleges elfogadása A költségvetés végleges elfogadása Ha az elnök meggyőződött arról, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről. Ha az elnök úgy véli, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről. Módosítás 113 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 93. cikk 93. cikk 93. cikk A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében A Bizottság számára a költségvetés – az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezéseivel és a költségvetési rendelettel összhangban levő – végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról hozott határozattal kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezéseket e szabályzathoz11 mellékletként csatolják. E mellékletet a 227. cikk (2) bekezdése alapján fogadják el. A Bizottság számára a költségvetés – az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezéseivel és a költségvetési rendelettel összhangban levő – végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezéseket e szabályzathoz mellékletként11 csatolják. __________________ __________________ 11 Lásd V. melléklet. 11 Lásd V. melléklet. Módosítás 114 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 94. cikk 94. cikk 94. cikk Egyéb mentesítési eljárások Egyéb mentesítési eljárások A Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre: Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke értelmében a Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre: –  az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás; –  az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás; –  az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan), az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása; –  az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása; –  a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás; –  a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás; –  az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak. –  az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak. Módosítás 115 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 95. cikk 95. cikk 92a. cikk A költségvetés végrehajtásának parlamenti ellenőrzése A költségvetés végrehajtása (1)  A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg. (1)  A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg. (2)  A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet első olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján. (2)  A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján. (A módosított cikk átkerül a 93. cikk elé.) Módosítás 116 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 9 fejezet – számozás 9.  FEJEZET 7.  FEJEZET BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK Módosítás 117 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 98. cikk 98. cikk 98. cikk Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére, valamint az elszámolás jóváhagyására és a mentesítés megadására (1)  Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről. (1)  Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről. (2)  Az elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja. (2)  Az elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja. (3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről. (3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről. Módosítás 118 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 10 fejezet – számozás 10.  FEJEZET 8.  FEJEZET EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS Módosítás 119 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 99. cikk 99. cikk 99. cikk Az egyetértési eljárás Az egyetértési eljárás (1)  Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament határozatának elfogadásakor figyelembe veszi az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlását. Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmaz preambulumbekezdéseket. Magában foglalhat egy rövid indokolást, amelyért az előadó felel, és amelyet nem kell szavazásra bocsátani. A 56. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak. (1)  Amikor a Parlament egyetértését kérik egy kötelező erejű jogi aktusra vonatkozóan, az illetékes bizottság ajánlást fogalmaz meg a Parlament számára a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását illetően. Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmazhat preambulumbekezdéseket. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak. Az ajánlást rövid indokolás kísérheti, amelynek elkészítése az előadó felelőssége, és nem szavaznak róla. Az 56. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Az illetékes bizottság nem jogalkotási állásfoglalási indítványt nyújthat be. Az állásfoglalás kidolgozásába az 53., 54. vagy 55. cikkel összefüggésben a 201. cikk (3) bekezdésének megfelelően egyéb bizottságok is bevonhatóak. (1a)   Az illetékes bizottság szükség esetén nem jogalkotási állásfoglalási indítványt tartalmazó jelentést is benyújthat, amelyben megindokolja, hogy a Parlament miért adja meg vagy tagadja meg az egyetértését, és adott esetben ajánlásokat tesz a javasolt jogi aktus végrehajtását illetően. (1b)   Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogadta el az ajánlását, az Elnökök Értekezlete az ügyet megfontolás céljából felveheti egy későbbi plenáris ülés napirendjére, vagy kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról. A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az egyetértését igénylő jogszabályról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi, illetve, ha azokban nincs feltüntetve a többség mértéke, a leadott szavazatok többsége. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogalkotási aktust elutasítottnak kell tekinteni. (1c)   A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz a javasolt jogi aktusról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogi aktust elutasítottnak kell tekinteni. (2)   Ezen túlmenően, a nemzetközi megállapodásokra, a csatlakozási szerződésekre, az alapelvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására, a Parlament összetételének megállapítására, a tagállamok közötti megerősített együttműködés létrehozására vagy a többéves pénzügyi keret elfogadására a 108., 81., 83., 84., 85. és 86. cikk alkalmazandó értelemszerűen. (3)  Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi megállapodáshoz, az illetékes bizottság időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogalkotási aktus vagy tervezett nemzetközi megállapodás módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt. (3)  Ha a Parlament egyetértése szükséges, az illetékes bizottság a javaslathoz bármikor időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogi aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt. (4)   Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság úgy határoz, hogy nem bocsát ki ajánlást, vagy az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogad el ajánlást, az Elnökök Értekezlete a témát megfontolás céljából felveheti a következő ülés napirendjére, illetve kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról. Ha a Parlament egyetértése szükséges egy tervezett nemzetközi megállapodás megkötéséhez, az illetékes bizottság ajánlása alapján a Parlament határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre felfüggeszti az egyetértési eljárást. Módosítás 120 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cikk – 11 fejezet – számozás 11.  FEJEZET 9.  FEJEZET EGYÉB ELJÁRÁSOK EGYÉB ELJÁRÁSOK Módosítás 121 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 100. cikk 100. cikk 100. cikk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke szerinti véleménynyilvánítási eljárás Az euró bevezetése alóli mentességekről szóló vélemények kidolgozására irányuló eljárás (1)  Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács ajánlásairól a Parlamenttel konzultálnak, a Parlament tanácskozást tart az ajánlásoknak a Tanács által a plenáris ülésen történő ismertetését követően, az illetékes bizottság szóban vagy írásban beterjesztett, az említett ajánlások elfogadására vagy elutasítására irányuló javaslata alapján. (1)  Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Parlamenttel konzultálnak, a Parlament tanácskozást tart az illetékes bizottság által készített, a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását szorgalmazó jelentés alapján. (2)  A Parlament egyetlen közös szavazással dönt valamennyi ajánlásról, amelyekhez nem lehet módosítást benyújtani. (2)  A Parlament egyetlen szavazással dönt valamennyi javasolt jogi aktusról, amelyekhez nem lehet módosítást benyújtani. Módosítás 122 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 102. cikk 102. cikk 102. cikk Az önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások A tervezett önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások (1)  Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 52. cikk értelmében jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről. (1)  Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 52. cikk értelmében jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről. (2)  Ha a Bizottság önkéntes megállapodás szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, mel yben ajánlja a kérelem elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ezek feltételeit. (2)  Ha a Bizottság önkéntes megállapodás szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, mel yben ajánlja a kérelem elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ezek feltételeit. Módosítás 123 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 103. cikk 103. cikk 103. cikk Kodifikáció Kodifikáció (1)  Ha uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint12 megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat. (1)  Ha uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint12 megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat. (2)  Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képező jogszabályok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére – véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról. (2)  Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képező jogszabályok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére – véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról. (3)  A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. (3)  A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokra vonatkozó módosításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak és nem módosítják érdemben a javaslatot. Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak, és nem módosítják érdemben a javaslatot. (4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra. (4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek. A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz. A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz. __________________ __________________ 12 A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.). 12 A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.). Módosítás 124 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 104. cikk 104. cikk 104. cikk Átdolgozás Átdolgozás (1)  Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják. (1)  Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják. (2)  A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint13 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást. (2)  A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint13 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást. E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdését. E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdését. (3)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot. (3)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot. Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak. Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak. Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 58. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot. A javaslatban változatlanul maradót részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke azonban elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre halaszthatatlan okok miatt szükség van. Ezen okokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni. (4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot. (4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot. Ebben az esetben az elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely rendes eljárásban megvizsgálja. Ebben az esetben az elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely rendes eljárásban megvizsgálja. __________________ __________________ 13 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.). 13 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.). Módosítás 125 Az Európai Parlament eljárási szabályzata II cím – 9 a fejezet (új) 9A. FEJEZET Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok Módosítás 126 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 105. cikk 105. cikk 105. cikk Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok (1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely előadó kinevezéséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából. (1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely egy képviselője kijelöléséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából. (2)  Az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt ettől naptól kell számítani. (2)  A beérkezést követő plenáris ülésen az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt a beérkezés napjától kell számítani. A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik. A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik. (3)  Az illetékes bizottság az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és – amennyiben azt indokoltnak ítéli meg – az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Ebben az állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő új felhatalmazáson alapuló jogi aktust. (3)  Az illetékes bizottság az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és – amennyiben azt indokoltnak ítéli meg – az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogást tartalmazó állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon plenáris ülés kezdete előtt 10 munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő lejártának napja elé és ahhoz a naphoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett plenáris ülés napirendjére. (4)   Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő előttre és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt nyújthat be a kérdésről, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjébe. (4a)   A (3) bekezdés alapján előterjesztett bármely állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be új, a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust. (5)  A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározott többséggel valamennyi előterjesztett állásfoglalási indítványról az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül határoz. (5)  A Parlament az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének (2) bekezdésével összhangban, az összes képviselő többségével hagyja jóvá az indítványt. Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktussal összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot. Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot. (6)  Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alap-jogiaktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni: (6)  Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alap-jogiaktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni: –  erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be; –  erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be; –  amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem - sürgősség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja; –  amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem - sürgősség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja; –  amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani; –  amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani; –  amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni; –  amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni; –  az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be. –  az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be. (7)  Az illetékes bizottság – az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása. A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározott többséggel határoz. (7)  Az illetékes bizottság – az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan, állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása, vagy a felhatalmazás hallgatólagos meghosszabbítása ellen kifogás emelése. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hatáskörökre vonatkozó felhatalmazás visszavonásához az összes parlamenti képviselő többségének szavazata szükséges. (8)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról. (8)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról. Módosítás 127 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 106. cikk 106. cikk 106. cikk Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések (1)  Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely előadó kinevezéséről határozhat egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából. (1)  Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely határozhat úgy, hogy kijelöli egy tagját egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából. (2)  Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal. (2)  Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal. (3)  Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat olyan kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a jogi aktust, az intézkedést vagy a jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot. (3)  Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat arra irányuló kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot. (4)  Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók: (4)  Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók: a)  az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor az intézkedések tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 158. cikk ebben az esetben nem alkalmazható; a)  az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor a végrehajtási intézkedés tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 158. cikk az előző mondatban említett két esetben nem alkalmazható; b)  ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni; b)  ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni; c)  a Parlament – képviselői többségének szavazatával – ellenezheti a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását azzal az indokolással, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét; c)  a Parlament – összes képviselője többségének szavazatával – állásfoglalást fogadhat el, amelyben ellenzi a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását, és amelyben megjelöli, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét; Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon plenáris ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja a végrehajtási intézkedés tervezete elfogadásának ellenzésére vonatkozó határidő lejártának napja elé és ahhoz a naphoz legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett plenáris ülés napirendjére. d)  amennyiben a Bizottság megfelelően indokolt kérésére az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó. d)  amennyiben az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó. Módosítás 128 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 108. cikk 108. cikk 108. cikk Nemzetközi megállapodások Nemzetközi megállapodások (1)  Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az eljárást, és erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. Szükség esetén más bizottságok véleményét kérheti az 53. cikk (1) bekezdése értelmében. A 201. cikk (2) bekezdése, az 54. cikk vagy az 55. cikk megfelelően alkalmazandó. (1)  Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel ezt az előkészítő szakaszt. Erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottság elnökei és előadói együttesen megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a Parlament azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást kapjon – adott esetben bizalmas formában –, a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint a (3) bekezdésben említett információkról, –  a Bizottságtól az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően, valamint –  a Tanácstól az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelően. (1a)   Az illetékes bizottság a lehető leghamarabb tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság ezt a jogalapot a 39. cikknek megfelelően megvizsgálja. (2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját. (2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját. (3)   Az illetékes bizottság a tárgyalások megkezdésének tervezett időpontjában tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság a jogalapot a 39. cikknek megfelelően megvizsgálja. Ha a Bizottság a jogalap kijelölését elmulasztja, vagy ha a jogalap megfelelőségére vonatkozóan kétség merül fel, a 39. cikk alkalmazandó. (4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 134. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában, és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe. (4)  A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezése alapján készített jelentés alapján vagy a tárgyhoz tartozó bármely, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által előterjesztett javaslat megvizsgálását követően, a tárgyalások bármely szakaszában és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének címzett ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe. (5)  A Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 99. cikkel és a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. (5)  A Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 99. cikkel és a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. (6)  A szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, a szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják14. (6)  Bármikor, mielőtt a Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló kérelemről szavaz, az illetékes bizottság vagy az összes parlamenti képviselő legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel. Mielőtt a Parlament az említett javaslatról szavazna, az elnök kérheti a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét, amely következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek. Ha a Parlament jóváhagyja azt a javaslatot, hogy véleményt kérjen a Bíróságtól, az egyetértésére vagy véleményezésére irányuló kérelemről szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják. (7)  A Parlament az Európai Unió által kötött nemzetközi megállapodás vagy pénzügyi jegyzőkönyv megkötéséről, megújításáról vagy módosításáról egyetlen szavazás során, a leadott szavazatok többsége alapján nyilvánít véleményt vagy adja egyetértését; a megállapodás vagy a jegyzőkönyv szövegéhez módosítás nem fogadható el. (7)  Amennyiben nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kérik a Parlament egyetértését, az erről egyetlen szavazással, a 99. cikk szerint dönt. Ha a Parlament nem ért egyet, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg, nem újítható meg vagy nem módosítható. A 99. cikk (1b) bekezdésének sérelme nélkül, a Parlament az illetékes bizottság ajánlása alapján a határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre elhalasztja az egyetértési eljárásról szóló döntést. (8)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást. (8)  Amennyiben nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kérik a Parlament véleményét, a megállapodás szövegéhez módosítás nem fogadható el. A 170. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tanácsi határozattervezethez elfogadhatók módosítások. Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást. (9)   Ha a Parlament nem ért egyet egy nemzetközi megállapodással, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg. (9a)   Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottságok elnökei és előadói együttesen ellenőrzik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Parlamentnek azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást nyújt-e – adott esetben bizalmas formában – a nemzetközi megállapodások tárgyalása előkészítésének, tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint az említett megállapodások végrehajtásáról való tájékoztatást. __________________ 14 Lásd a 141. cikk értelmezését is. Módosítás 129 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 109. cikk 109. cikk 109. cikk Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkén alapuló eljárások nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítására Nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazása vagy alkalmazásuk felfüggesztése, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítása Ha a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás szerinti kötelezettségei alapján nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament előtt nyilatkozatot tesznek, amelyet vita követ. A Parlament a 108., illetve a 113. cikknek megfelelően ajánlásokat fogalmazhat meg. Ha a Bizottság vagy az alelnök/főképviselő nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament meghívhatja a Tanácsot, a Bizottságot vagy a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen nyilatkozatot, amelyet vita követ. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján vagy a 113. cikknek megfelelően ajánlásokat adhat ki, amelyek között szerepelhet arra irányuló kérés, hogy a Tanács ne alkalmazza ideiglenesen a megállapodást, amíg a Parlament egyetértését nem adta hozzá. Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság az Unió nevében valamely nemzetközi megállapodás által létrehozott testületben elfogadásra kerülő álláspontokkal kapcsolatos javaslatról tájékoztatja a Parlamentet. Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság vagy az alelnök/ főképviselő valamely nemzetközi megállapodás által létrehozott testületben elfogadásra kerülő álláspontról tájékoztatja a Parlamentet. Módosítás 130 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 110. cikk 110. cikk 110. cikk Különleges képviselők Különleges képviselők (1)  Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot. (1)  Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot. (2)  A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel. (2)  A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel. (3)  A meghallgatást követő három hónapon belül a bizottság a 134. cikk alapján közvetlenül a nyilatkozattal és az adott válaszokkal kapcsolatos ajánlást javasolhat. (3)  A meghallgatást követő két hónapon belül az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezésre vonatkozó ajánlásokat készíthet a Tanácsnak a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének. (4)  A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet. (4)  A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet. (5)   A Tanács által bizonyos politikai kérdésekkel kapcsolatos megbízással kinevezett különleges képviselőt – saját vagy a Parlament kezdeményezésére – felhívhatják az illetékes bizottság előtt történő nyilatkozattételre. Módosítás 131 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 111. cikk 111. cikk 111. cikk Nemzetközi képviselet Nemzetközi képviselet (1)  Az Unió külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése esetén a jelöltet felhívhatják, hogy jelenjen meg a Parlament megfelelő szerve előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon. (1)  Az Unió külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése esetén a jelöltet felhívhatják, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon. (2)  Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő három hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a nyilatkozattal és a válaszokkal kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet. (2)  Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő két hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet. Módosítás 132 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 112. cikk 112. cikk 113a. cikk Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében (1)  Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében ajánlásokat tehet. (1)  Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében ajánlástervezetet készíthet. (2)  Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el. (2)  Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el. (3)  Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 123. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók. (3)  Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 123. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók. (Lásd a 134. cikk értelmezését is.) (4)  Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják. (4)  Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják. (Ezt a cikket módosított formájában a 113. cikk mögé kell helyezni, és következésképpen felvenni az újonnan létrehozott 2a. fejezetbe.) Módosítás 133 Az Európai Parlament eljárási szabályzata III cím – 2 a fejezet – cím (új) 2A. FEJEZET AZ UNIÓ KÜLSŐ FELLÉPÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK (Beillesztendő a 113. cikk elé.) Módosítás 134 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 113. cikk 113. cikk 113. cikk Ajánlások a közös kül- és biztonságpolitika keretében Az Unió külső politikáira vonatkozó ajánlások (1)  A közös kül- és biztonságpolitika tekintetében illetékes bizottság a Tanácsnak ajánlásokat fogalmazhat meg a hatáskörébe tartozó ügyekben, az Elnökök Értekezlete engedélyének megszerzését követően, illetve a 134. cikk szerinti javaslat alapján. (1)  Az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely 108. cikk hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról a 109. cikknek megfelelően. (2)  Sürgős esetekben az (1) bekezdésben említett engedélyt az elnök is megadhatja, és hasonlóképpen az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését is. (2)  Sürgős esetekben az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését. (3)  Az ilyen, írott szöveg formájában szavazásra bocsátandó ajánlások elfogadásának eljárása során a 158. cikk nem alkalmazandó, és szóbeli módosítások elfogadhatók. (3)  Ezen ajánlástervezetek elfogadásának eljárása során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani. A 158. cikk alkalmazásának mellőzése csak a bizottságokban és csak sürgős esetben lehetséges. Sürgősnek nem nyilvánított bizottsági üléseken, illetve a plenáris ülésen nem lehet eltérni a 158. cikk rendelkezéseitől. A szóbeli módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezés azt jelenti, hogy a képviselők nem kifogásolhatják a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátását. (3a)   A (2) bekezdésben említett sürgős esetekben 158. cikk alkalmazása mellőzhető a bizottsági szakaszban, és szóbeli módosítások elfogadhatók. A képviselők nem emelhetnek kifogást a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátása ellen. (4)  Az így megfogalmazott ajánlásokat a következő ülés napirendjére tűzik. Sürgős esetekben az elnök határozata alapján az ajánlásokat a folyó ülés napirendjére is tűzhetik. Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha az ülés kezdetét megelőzően legalább negyven képviselő írásban kifogást nem nyújt be, amely esetben a bizottság ajánlásairól történő vitát és szavazást felveszik ugyanazon ülés napirendjére. Képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosítást. (4)  A bizottság által megfogalmazott ajánlástervezeteket a következő plenáris ülés napirendjére tűzik. Sürgős esetekben az elnök határozata alapján az ajánlásokat a folyó plenáris ülés napirendjére is tűzhetik. (4a)   Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha a plenáris ülés kezdetét megelőzően legalább negyven képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét felveszik ugyanazon ülés napirendjére. Az ajánlásokat vitára bocsátják, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást tartanak. Módosítás 135 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 114. cikk 114. cikk 114. cikk Az emberi jogok megsértése Az emberi jogok megsértése Az üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 113. cikk (4) bekezdése megállapít. Az üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 113. cikk (4) és (4a) bekezdése megállapít. Módosítás 136 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 115. cikk 115. cikk 115. cikk A Parlament tevékenységének átláthatósága A Parlament tevékenységének átláthatósága (1)  A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének, és az Európai Unió alapjogi chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát. (1)  A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének, és az Európai Unió alapjogi chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát. (2)  A Parlament vitái nyilvánosak. (2)  A Parlament vitái nyilvánosak. (3)  A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe véve az ülés egyes dokumentumait és jegyzőkönyvét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teheti. A titoktartási szabályok megsértése esetén a 166. cikk alkalmazandó. (3)  A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság dönthet úgy, hogy az ülés egyes dokumentumait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. (4)   Az illetékes bizottság a 9. cikk szerinti mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja. Módosítás 137 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116. cikk 116. cikk 116. cikk A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés (1)  Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek hozzáférési joguk van a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel, és az ezen eljárási szabályzatban lévő külön rendelkezéseknek megfelelően. (1)  Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek hozzáférési joguk van a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel. A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítják. A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítják. Az 1049/2001/EK rendeletet tájékoztatás céljából az eljárási szabályzattal együtt teszik közzé15. (2)  A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontjának megfelelő tartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez. (2)  A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontjának megfelelő tartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez. A képviselők által egyénileg vagy képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében akkor a Parlament dokumentumai, ha azokat az eljárási szabályzat alapján terjesztették elő. Az Európai Parlament képviselőinek statútumával összhangban a képviselők által egyénileg vagy képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében csak akkor a Parlament dokumentumai, ha azokat az eljárási szabályzattal összhangban terjesztették elő. Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását. Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását. (3)  A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba. (3)  A Parlament elkészíti nyilvános dokumentumtárának weboldalát. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint megjelenítik a nyilvános dokumentumtár weboldalán. A közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament internetes honlapján tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat írásbeli kérelemre hozzáférhetővé teszik. A Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat az 1049/2001/EK rendelettel összhangban, írásbeli kérelemre hozzáférhetővé tehetik. Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogadhat el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki. Az Elnökség elfogadja az 1049/2001/EK rendelet szerint a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki. (4)  Az Elnökség kijelöli az első kérelmekért felelős szerveket (1049/2001/EK rendelet 7. cikke), és határozatot fogad el a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), valamint a minősített dokumentumokat érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozóan. (4)  Az Elnökség kijelöli az első kérelmek elbírálásáért felelős szerveket (1049/2001/EK rendelet 7. cikke), valamint a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), és a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozó határozatok elfogadásáért felelős szerveket. (5)   Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit. (6)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli. (6)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli. (6a)   Az Elnökség elfogadja az 1049/2001/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésében említett éves jelentést. (7)  A Parlament illetékes bizottsága az Elnökségtől és más forrásokból kapott tájékoztatás alapján elkészíti az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkében említett éves jelentést, amelyet a plenáris ülésen nyújt be. (7)  A Parlament illetékes bizottsága rendszeresen megvizsgálja a Parlament tevékenységeinek átláthatóságát, és erről következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó jelentést terjeszt a plenáris ülés elé. Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által a rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálja és értékeli. Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által az 1049/2001/EK rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálhatja és értékelheti. (7a)   Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit. __________________ 15 Lásd a XIV. mellékletet. Módosítás 138 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 116a. cikk (új) 116a. cikk Belépés a Parlament épületeibe (1)   A képviselők, a képviselők asszisztensei és a harmadik személyek belépőkártyáit az Elnökség által megállapított szabályok alapján állítják ki. E szabályok a belépőkártyák használatára és visszavonására is kiterjednek. (2)   Nem állítható ki belépőkártya valamely képviselő környezetéhez tartozó azon személyek számára, akik az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás1a hatálya alá tartoznak. (3)   Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és hosszú ideig érvényes európai parlamenti belépőkártyával rendelkező képviselőik kötelesek betartani a következőket: –   a megállapodáshoz csatolt, a nyilvántartottakra vonatkozó magatartási kódex; –   a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és –   az e cikket végrehajtó rendelkezések. A hosszú ideig érvényes belépőkártyák visszavonására vagy átmeneti deaktiválására vonatkozó általános szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, és lényeges ellenérvek hiányában a főtitkár a quaestorok engedélyével visszavonja vagy deaktiválja azt a hosszú ideig érvényes belépőkártyát, amelynek birtokosát a nyilvántartottak magatartási kódexének megsértése miatt töröltek az átláthatósági nyilvántartásból, vagy amelynek birtokosáról megállapításra került, hogy súlyosan megsértette az e bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, illetve amelynek birtokosa megfelelő indokolás nélkül megtagadta, hogy eleget tegyen valamely meghallgatáson vagy bizottsági ülésen való részvételre, illetve valamely vizsgálóbizottsággal való együttműködésre vonatkozó hivatalos idézésnek. (4)   A quaestorok határozhatják meg, hogy a (2) bekezdésben említett magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre. (5)   Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban. __________________ 1a HL L 277., 2014.9.19., 11. o. Módosítás 139 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 117. cikk 117. cikk 117. cikk Az Európai Bizottság elnökének megválasztása Az Európai Bizottság elnökének megválasztása (1)  Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi. (1)  Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi. Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában. Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában. (2)  A Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét. (2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikkének (7) bekezdése szerint a Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét. A szavazás titkos. A szavazás titkos. (3)  Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan. (3)  Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan. (4)  Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg. (4)  Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg. Módosítás 140 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118. cikk 118. cikk 118. cikk A Bizottság megválasztása A Bizottság megválasztása (-1)   Az elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárcáknak a biztosok javasolt testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról. (1)  Az elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok előtt jelenjenek meg. E meghallgatások nyilvánosak. (1)  Az elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok vagy szervek előtt jelenjenek meg. (1a)   A meghallgatásokat a bizottságok végzik. A meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális feladatai vannak, feltéve, hogy a meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is. A meghallgatások nyilvánosak. (2)   Az elnök felkérheti a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárcáknak a biztosok javasolt testületében – politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról. (3)  A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos előírásokat az eljárási szabályzat mellékletében16 kell megállapítani. (3)  A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos előírásokat az eljárási szabályzat mellékletében16 kell megállapítani. (4)  A Bizottság megválasztott elnöke a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén mutatja be, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi. (4)  A Bizottság megválasztott elnöke meghívást kap, hogy mutassa be a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi. (5)  A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó. (5)  A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3)–(5b) bekezdését kell alkalmazni. Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot. A szavazás név szerint történik. A Parlament a szavazást a következő ülésnapra halaszthatja. (5a)   Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot. A Parlament a szavazást a következő ülésnapra halaszthatja. (6)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról. (6)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról. (7)  Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben jelentős változás történik, vagy üres tárca betöltésére, vagy új tagállam csatlakozását követően új biztos kinevezésére kerül sor, az érintett biztosokat felhívják, hogy a (3) bekezdéssel összhangban jelenjenek meg a feladatkörök szerint illetékes bizottságok előtt. (7)  Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben vagy a Bizottság tagjainak összetételében jelentős változás történik, az érintett biztosokat vagy a biztosjelölteket felhívják, hogy vegyenek részt az (1a) és (3) bekezdés szerinti meghallgatáson. (7a)   Amennyiben hivatali ideje alatt a biztos feladatköreiben vagy pénzügyi érdekeltségeiben változás történik, ezt a helyzetet a Parlamentnek a XVI. cikkel összhangban meg kell vizsgálnia. Amennyiben valamely biztos hivatali ideje alatt összeférhetetlenséget állapítanak meg, és a Bizottság elnöke nem hajtja végre a Parlament összeférhetetlenség megszüntetését célzó ajánlásait, a Parlament az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) bekezdése szerint kérheti a Bizottság elnökét, hogy vonja meg bizalmát az érintett biztostól, és adott esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkének második bekezdése szerint eljárva fossza meg az érintett biztost nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogosultságától. _______________ 16 Lásd a XVI. mellékletet. Módosítás 141 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 118a. cikk (új) 118a. cikk Többéves programozás Az új Bizottság kinevezése után a Bizottság, a Parlament és a Tanács a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (5) bekezdése szerint véleménycserét folytat, és megállapodik a többéves programozásról szóló közös következtetésekről. Ennek érdekében, és a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott, a többéves programozásról szóló közös következtetések aláírásáról való tárgyalás előtt az elnök véleménycserét folytat az Elnökök Értekezletével az új parlamenti ciklus főbb politikai célkitűzéseiről és prioritásairól. E véleménycserén figyelembe veszik többek között a Bizottság megválasztott elnöke által ismertetett prioritásokat, valamint a biztosjelöltek által a 118. cikkben említett meghallgatásokon adott válaszokat. A közös következtetések aláírását megelőzően az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyását kéri. Módosítás 142 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 119. cikk 119. cikk 119. cikk Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben (1)  A Parlament képviselőinek egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Parlament elnökéhez a Bizottsággal szemben. (1)  A Parlament képviselőinek egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Parlament elnökéhez a Bizottsággal szemben. Ha a megelőző két hónapban már szavaztak bizalmatlansági indítványról, akkor újabbat csak az összes képviselő legalább egyötöde terjeszthet elő. (2)  Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és indokolással kell ellátni. Az indítványt továbbítják a Bizottságnak. (2)  Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és ismertetni kell benne az indokokat. Az indítványt továbbítják a Bizottságnak. (3)  Az elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését. (3)  Az elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését. (4)  A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták. (4)  A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták. (5)  Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg. (5)  Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg. (6)  A vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő ülésen kerül sor. (6)  A (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, a vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő ülésen kerül sor. (7)  A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesítik a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét. (7)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkének megfelelően a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesítik a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét. Módosítás 143 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 120. cikk 120. cikk 120. cikk Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata. Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata. Az illetékes bizottság egyszerű többségi szavazással választja ki a javasolni kívánt jelöltet. Ebből a célból a bizottság koordinátorai felállítják az előválogatott jelöltek listáját. Módosítás 144 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 121. cikk 121. cikk 121. cikk A Számvevőszék tagjainak kinevezése A Számvevőszék tagjainak kinevezése (1)  A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket felhívják, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak a képviselők kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt. (1)  A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket felhívják, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak a képviselők kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt. (2)  Az illetékes bizottság minden egyes jelölésről önálló határozati javaslatot tartalmazó jelentés formájában ajánlást tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e. (2)  Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e. (3)  A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről titkosan szavaz, és határozatát a leadott szavazatok többségével hozza. (3)  A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt. (4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelölttel kapcsolatban, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez. (4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelölttel kapcsolatban, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez. Módosítás 145 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 122. cikk 122. cikk 122. cikk A Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése A Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése (1)  Az Európai Központi Bank elnöki tisztségére jelölt személyt felhívják, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon a tagok kérdéseire. (1)  Az Európai Központi Bank elnöki, alelnöki vagy igazgatósági tagjának tisztségére jelölt személyt felhívják, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon a tagok kérdéseire. (2)  Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e. (2)  Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e. (3)  A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. (3)  A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt. (4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez. (4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelöléssel kapcsolatban, az elnök kéri a jelölés visszavonását és új jelölés benyújtását. (5)   Ezen eljárás alkalmazandó az Európai Központi Bank alelnöki tisztségére, és az igazgatóság többi tagjára vonatkozó jelölés esetén is. Módosítás 146 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 122a. cikk (új) 122a. cikk Kinevezések a gazdaságirányítási testületekbe (1)   E cikk alkalmazandó a következő kinevezések esetében: –   az egységes felügyeleti mechanizmus felügyeleti testületének elnöke és alelnöke; –   az Egységes Szanálási Mechanizmus Egységes Szanálási Testületének elnöke, alelnöke és feladatukat teljes munkaidőben ellátó testületi tagjai; –   az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, Európai Értékpapírpiaci Hatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) elnökei és ügyvezető igazgatói; és –   az Európai Stratégiai Beruházási Alap ügyvezető igazgatója és ügyvezető igazgatóhelyettese. (2)   Minden jelölt személyt felhívnak arra, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljon a képviselők kérdéseire. (3)   Az illetékes bizottság minden egyes kinevezési javaslatról külön ajánlást tesz a Parlamentnek. (4)   A szavazást a kinevezési javaslat kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. A Parlament minden egyes kinevezésről külön, titkos szavazással dönt. (5)   Ha a Parlament által a kinevezési javaslattal kapcsolatban elfogadott határozat elutasító, az elnök kéri a javaslat visszavonását és új javaslat benyújtását a Parlamenthez. Módosítás 147 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123. cikk 123. cikk 123. cikk A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai (1)  A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg. (1)  A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg. (2)  Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. (2)  Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. (3)  Az állásfoglalási indítványokról ugyanazon a napon szavaznak. Bármely kivételről az elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető. (3)  Az állásfoglalási indítványokat a lehető legkorábbi szavazási időpontban szavazásra kell bocsátani. Bármely kivételről az elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető. (4)  A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra. (4)  A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra. (4a)   Amennyiben egy állásfoglalási indítványt egyértelmű többséggel rendelkező képviselőcsoportok terjesztettek elő, az elnök ezt az indítványt bocsáthatja elsőként szavazásra. (5)  Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az elnök kivételesen másképp határoz. (5)  Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az elnök kivételesen másképp határoz. (5a)   A (2) bekezdés vagy a 135. cikk (2) bekezdése szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója vagy megfogalmazói a zárószavazás előtt visszavonhatják. (5b)   A visszavont állásfoglalási indítványt képviselőcsoport, bizottság vagy a beterjesztésre jogosultak számával azonos számú képviselő átveheti, és azonnal újra előterjesztheti. Az (5a) bekezdés és ez a bekezdés a 105. és 106. cikk alapján előterjesztett állásfoglalásokra is alkalmazandó. Módosítás 148 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 124. cikk 124. cikk 124. cikk A Bizottság határozatainak indokolása A Bizottság határozatainak indokolása Az Elnökök Értekezletével folytatott tanácskozást követően az elnök felhívhatja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben a főbb határozatokat megindokolja. A nyilatkozatot legalább harminc perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel. Az elnök felhívja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben a főbb határozatokat megindokolja, kivéve, ha időbeli ütemezési okok vagy a tárgy viszonylagos politikai jelentősége miatt az Elnökök Értekezlete úgy dönt, hogy ez nem szükséges. A nyilatkozatot legalább harminc perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel. Módosítás 149 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 125. cikk 125. cikk 125. cikk A Számvevőszék nyilatkozatai A Számvevőszék nyilatkozatai (1)  A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét felhívhatják, hogy ismertesse a Számvevőszék éves jelentésében, külön jelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve, hogy fűzzön magyarázatot a Számvevőszék munkaprogramjához. (1)  A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét felhívhatják, hogy tegyen nyilatkozatot, amelyben ismerteti a Számvevőszék éves jelentésében, különjelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve magyarázatot fűz a Számvevőszék munkaprogramjához. (2)  A Parlament határozhat úgy, hogy e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel. (2)  A Parlament határozhat úgy, hogy e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel. Módosítás 150 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 126. cikk 126. cikk 126. cikk Az Európai Központi Bank nyilatkozatai Az Európai Központi Bank nyilatkozatai (1)  Az Európai Központi Bank elnöke ismerteti a Parlamenttel a banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról szóló éves jelentését. (1)  Az Európai Központi Bank elnökét fel kell kérni arra, hogy ismertesse a Parlamenttel a bank éves jelentését a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról . (2)  Az ismertetést általános vita követi. (2)  Az ismertetést általános vita követi. (3)  Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meghívják az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon. (3)  Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meghívják az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon. (4)  Saját kérelmükre, illetve ha a Parlament úgy kívánja, az Európai Központi Bank igazgatóságának elnökét, alelnökét és az igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg. (4)  Saját kérelmükre, illetve ha a Parlament úgy kívánja, az Európai Központi Bank igazgatóságának elnökét, alelnökét és az igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg. (5)  A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokról szó szerinti jegyzőkönyv készül a hivatalos nyelveken. (5)  A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokról szó szerinti jegyzőkönyv készül. Módosítás 151 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 127. cikk 127. cikk törölve Ajánlás a gazdaságpolitika átfogó iránymutatásaira (1)   A Bizottságnak a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájának átfogó iránymutatásaira vonatkozó ajánlását ismertetik az illetékes bizottsággal, amely jelentést nyújt be a Parlamenthez. (2)   A Tanácsot felhívják, hogy tájékoztassa a Parlamentet ajánlása tartalmáról és az Európai Tanács álláspontjáról. Módosítás 152 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 128. cikk 128. cikk 128. cikk Szóbeli választ igénylő kérdések vitával Szóbeli választ igénylő kérdések vitával (1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz vagy a Bizottsághoz, és kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére. (1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, és kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére. Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az elnökhöz, aki a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja. Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az elnökhöz, aki a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja. Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy a kérdéseket napirendre tűzzék-e, és ha igen, milyen sorrendben. Hatályukat vesztik azok a kérdések, amelyeket nem tűznek a Parlament napirendjére a benyújtástól számított három hónapon belül. Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy a kérdéseket a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően felvegyék-e a napirendtervezetbe. Hatályukat vesztik azok a kérdések, amelyeket nem vesznek fel a Parlament napirendtervezetébe a benyújtástól számított három hónapon belül. (2)  A Bizottsághoz intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett intézményhez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni. (2)  A Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett címzetthez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni. (3)  Ha a kérdés az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkében említett területekre vonatkozik, az e cikk (2) bekezdése szerinti határidő nem alkalmazandó. A Tanácsnak ésszerű időn belül választ kell adnia a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából. (3)  Ha a kérdés a közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozik, a (2) bekezdés szerinti határidők nem alkalmazandók, és a választ észszerű időn belül meg kell adni a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából. (4)  A kérdés előterjesztésére a kérdésfeltevők egyikének öt perc áll a rendelkezésére. Az érintett intézmény egy tagja válaszol. (4)  A kérdést a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. A kérdés címzettje válaszol. A kérdés megfogalmazójának jogában áll, hogy a felszólalásra megadott idő egészét felhasználja. (5)  A 123. cikk (2)–(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. (5)  A 123. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(5b) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Módosítás 153 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 129. cikk 129. cikk 129. cikk A kérdések órája A kérdések órája (1)  Minden ülésen 90 perces időtartamban lehetőséget biztosítanak a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg. (1)  Minden ülésen legfeljebb 90 perces időtartamban lehetőség biztosítható a Bizottsághoz intézett kérdések feltevésére, egy vagy több konkrét horizontális témakörben, melyet az ülés előtt egy hónappal az Elnökök Értekezlete határoz meg. (2)  Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett. (2)  Az Elnökök Értekezlete által meghívott biztosok szakpolitikai területének kapcsolódnia kell a konkrét horizontális témakörhöz vagy témakörökhöz, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban kérdéseket kapnak. A biztosok számát ülésenként kettőre kell korlátozni, a kérdések órájára választott konkrét horizontális témakör vagy témakörök függvényében egy harmadik biztos meghívásának lehetősége mellett. (3)   A kérdések óráját a sorsolásos rendszernek megfelelően bonyolítják le, melynek részleteit az eljárási szabályzat egyik melléklete17 rögzíti. (4)  Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre. (4)  Az Elnökök Értekezlete által megállapított iránymutatásoknak megfelelően külön időkeretet lehet biztosítani a Tanácshoz, a Bizottság elnökéhez, a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez és az eurócsoport elnökéhez intézett kérdésekre. (4a)   A kérdések órájának időkeretét nem osztják fel előzetesen. Az elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetű és különböző tagállamokból származó képviselők felváltva tehessék fel kérdéseiket. (4b)   A képviselőnek egy perc áll rendelkezésére a kérdés megfogalmazására, a biztosnak pedig két perc a válaszadásra. A képviselő 30 másodpercben a fő kérdéshez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő kérdést tehet fel. A biztosnak ezt követően két perc áll rendelkezésére a kiegészítő válaszra. A kérdéseknek és kiegészítő kérdéseknek közvetlenül kapcsolódniuk kell az (1) bekezdésnek megfelelően választott konkrét horizontális témakörhöz. A kérdések elfogadhatóságáról az elnök dönthet. __________________ 17 Lásd II. melléklet. Módosítás 154 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 130. cikk 130. cikk 130. cikk Írásbeli választ igénylő kérdések Írásbeli választ igénylő kérdések (1)  Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően.18A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős. (1)  Az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének bármely képviselő tehet fel írásbeli választ igénylő kérdéseket a mellékletben rögzített feltételeknek megfelelően.18A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős. (2)  A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről. (2)  A kérdéseket az elnöknél kell benyújtani. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, az elnök dönt róla. Az elnök döntése nem kizárólag az (1) bekezdésben említett melléklet rendelkezésein, hanem általában a jelen eljárási szabályzat rendelkezésein alapul. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell az elnök döntéséről és annak indokairól. (3)  A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő havonta legfeljebb öt kérdést nyújthat be. (3)  A kérdéseket elektronikus formátumban kell benyújtani. Minden képviselő három egymást követő hónap alatt legfeljebb húsz kérdést nyújthat be. Kivételes esetben az érintett képviselő által személyesen aláírt, papíralapú dokumentum formájában előterjesztett további kérdések nyújthatók be a Parlament főtitkárságának illetékes szervezeti egységénél. A nyolcadik parlamenti ciklus kezdetétől számított egyéves időszak elteltével az Elnökök Értekezlete értékeli a további kérdések benyújtására vonatkozó rendszert. A „kivételes esetben” kifejezést úgy kell értelmezni, hogy a további kérdés sürgős üggyel kapcsolatos, és e kérdés előterjesztése nem várhat a következő hónapig. Ezenfelül a (3) bekezdés második albekezdése alapján előterjesztett kérdések száma nem érheti el a főszabály szerinti havi öt kérdést. (3a)   A kérdést megfogalmazóján kívül más képviselők is támogathatják. Az ilyen kérdések csak a kérdést megfogalmazó képviselő kérdéseinek (3) bekezdés szerinti maximális számába számítanak bele, a támogató képviselőébe nem. (4)  Ha egy kérdést a megállapított határidőn belül nem lehet megválaszolni, a kérdést a megfogalmazó kérésére, az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére tűzik. A 129. cikk értelemszerűen alkalmazandó. (4)  Ha egy kérdést címzettje a neki való továbbítást követő háromhetes (elsőbbséget élvező kérdés), illetve hathetes (elsőbbséget nem élvező kérdés) határidőn belül nem tud megválaszolni, a kérdést a megfogalmazó kérésére, az illetékes bizottság következő ülésének napirendjére lehet tűzni. Tekintettel arra, hogy a parlamenti bizottság elnöke a 206. cikk (1) bekezdése alapján jogosult összehívni az adott bizottság ülését, a jó munkaszervezés lehetővé tétele érdekében jogosult arra is, hogy határozzon az általa összehívott ülés napirendjének tervezetéről. Ezen előjoga nem befolyásolja a 130. cikk (4) bekezdésében előírt azon kötelezettségét, hogy az írásbeli választ igénylő kérdést szerzőjének kérésére felvegye a bizottság következő ülésének napirendtervezetébe. Mindazonáltal az elnöknek mérlegelési jogkörén belül joga van ahhoz, hogy a politikai prioritásokra tekintettel javaslatot tegyen az ülés munkamenetére és eljárásrendjére (pl. vita nélküli eljárásra esetleg a további ügymenetet érintő határozat elfogadásával, vagy adott esetben ajánlás megfogalmazására a napirendi pont későbbi ülésre halasztásáról). (5)  Az azonnali választ igénylő kérdéseket, amelyekhez alapos kutatás nem szükséges (elsőbbséget élvező kérdések), a címzettekhez való továbbítást követő három héten belül kell megválaszolni. Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő. (5)  Egy képviselő havonta egy elsőbbséget élvező kérdést terjeszthet elő. Egyéb (elsőbbséget nem élvező) kérdéseket a címzettekhez való továbbítást követő hat héten belül kell megválaszolni. (6)  A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján. (6)  A kérdéseket és a válaszokat a kapcsolódó mellékletekkel együtt közzéteszik a Parlament honlapján. __________________ __________________ 18 Lásd III. melléklet. 18 Lásd III. melléklet. Módosítás 295 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 130a. cikk (új) 130a. cikk Írásbeli választ igénylő kisebb interpellációk (1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy a Parlament összes képviselőjének legalább öt százaléka írásbeli választ igénylő kérdések formájában kisebb interpellációkat intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, amelyekben tájékoztatást kérhetnek konkrétan megjelölt kérdésekben. Ezeket a kérdéseket a Parlament elnökéhez kell benyújtani, aki – amennyiben a kérdések általában összhangban vannak az eljárási szabályzattal, és megfelelnek az eljárási szabályzat mellékletében1a meghatározott feltételeknek – felkéri a címzettet, hogy két héten belül válaszoljon. Az elnök a kérdésfeltevővel egyeztetve meghosszabbíthatja ezt a határidőt. (2)  A kérdéseket és a válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján. ____________________________ 1aLásd III. melléklet. Módosítás 296 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 130b. cikk (új) 130b. cikk Írásbeli választ igénylő nagyobb interpellációk vitával (1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy a Parlament összes képviselőjének legalább öt százaléka írásbeli választ igénylő kérdések formájában, amelyeket vita követ, nagyobb interpellációkat intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez A kérdésekhez rövid indokolást lehet fűzni. Ezeket a kérdéseket a Parlament elnökéhez kell benyújtani, aki – amennyiben a kérdések általában összhangban vannak az eljárási szabályzattal, és megfelelnek az eljárási szabályzat mellékletében1a meghatározott feltételeknek – azonnal tájékoztatja a címzettet a kérdésről, és felkéri, hogy jelezze, megválaszolja-e a kérdést, és ha igen, mikor. (2)  Az írásbeli válasz kézhezvételekor a nagyobb interpellációt a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően fel kell venni a Parlament napirendtervezetébe. Amennyiben egy bizottság, képviselőcsoport vagy a Parlament összes képviselőjének legalább öt százaléka azt kéri, vitát kell tartani. (3)  Ha a címzett visszautasítja a kérdésre való válaszadást, vagy ezt három héten belül nem teszi meg, a kérdést fel kell venni a napirendtervezetbe. Amennyiben egy bizottság, képviselőcsoport vagy a Parlament összes képviselőjének legalább öt százaléka azt kéri, vitát kell tartani. A vita előtt a kérdésfeltevők egyike engedélyt kaphat arra, hogy kiegészítő indokolást fűzzön a kérdéshez. (4)  A kérdést a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. Az érintett intézmény egy tagja válaszol. A 123. cikk állásfoglalási indítványok előterjesztésére és a róluk tartott szavazásokra vonatkozó (2)–(5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. (5)  A kérdéseket és a válaszokat közzé kell tenni a Parlament honlapján. ____________________________ 1aLásd III. melléklet. Módosítás 155 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131. cikk 131. cikk 131. cikk Írásbeli választ igénylő kérdések az Európai Központi Bankhoz Írásbeli választ igénylő kérdések az Európai Központi Bankhoz (1)  A képviselők az eljárási szabályzat mellékletében található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős. (1)  A képviselők az eljárási szabályzat mellékletében található feltételeknek19 megfelelően havonta legfeljebb hat írásbeli választ igénylő kérdést tehetnek fel az Európai Központi Banknak. A kérdések tartalmáért teljes mértékben a kérdés megfogalmazója felelős. (2)  Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell a bizottsági elnök döntéséről. (2)  Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az illetékes bizottság elnökéhez, aki értesíti róluk az Európai Központi Bankot. Ha a kérdés elfogadhatósága kétséges, a bizottság elnöke dönt róla. A kérdést benyújtó képviselőt értesíteni kell a bizottsági elnök döntéséről. (3)  A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján. (3)  A kérdéseket és a válaszokat közzéteszik a Parlament honlapján. (4)  Ha egy kérdésre a megadott határidőn belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére felveszik az illetékes bizottságnak az Európai Központi Bank elnökével tartandó következő ülése napirendjére. (4)  Ha egy kérdésre hat héten belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére felvehetik az illetékes bizottságnak az Európai Központi Bank elnökével tartandó következő ülése napirendjére. __________________ _________________ 19 Lásd III. melléklet. 19 Lásd III. melléklet. Módosítás 156 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 131a. cikk (új) 131a. cikk Az egységes felügyeleti mechanizmusra és az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdések (1)   Az egységes felügyeleti mechanizmusra és az egységes szanálási mechanizmusra vonatkozó, írásbeli választ igénylő kérdésekre a 131. cikk (1), (2) és (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. E kérdéseket le kell vonni abból a legfeljebb hat kérdésből, amelyekről a 131. cikk (1) bekezdése rendelkezik. (2)   Ha egy kérdésre öt héten belül nem érkezik válasz, a kérdést a megfogalmazó kérésére felvehetik az illetékes bizottságnak a címzett testületének elnökével tartandó következő ülése napirendjére. Módosítás 157 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V cikk – 4 fejezet – cím MÁS INTÉZMÉNYEK JELENTÉSEI EGYÉB INTÉZMÉNYEK ÉS SZERVEK JELENTÉSEI Módosítás 158 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 132. cikk 132. cikk 132. cikk Más intézmények éves és egyéb jelentései Egyéb intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentései (1)  Az éves jelentésekkel és más intézmények egyéb jelentéseivel – amelyek tekintetében a Szerződések az Európai Parlamenttel folytatandó konzultációt írnak elő, illetve ahol egyéb jogi rendelkezések szerint az Európai Parlament véleménye szükséges – a plenáris üléshez benyújtott jelentés formájában foglalkoznak. (1)  Egyéb intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentéseivel – amelyek tekintetében a Szerződések az Európai Parlamenttel folytatandó konzultációt írnak elő, illetve ahol egyéb jogi rendelkezések szerint az Európai Parlament véleménye szükséges – a plenáris üléshez benyújtott jelentés formájában foglalkoznak. (2)  Az éves jelentéseket és más intézmények egyéb jelentéseit, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá, az illetékes bizottsághoz utalják, amely az 52. cikk értelmében jelentés készítését javasolhatja. (2)  Az (1) bekezdésben nem tárgyalt más intézmények vagy szervek éves és egyéb jelentéseit az illetékes bizottsághoz utalják, amely megvizsgálja azokat, és rövid állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek, vagy az 52. cikk értelmében jelentés készítését javasolhatja, ha úgy véli, hogy a Parlamentnek állást kell foglalnia valamely fontos, a jelentésben szereplő kérdésben. Módosítás 159 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 133. cikk 133. cikk 133. cikk Állásfoglalási indítványok Állásfoglalási indítványok (1)  A képviselők az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő. (1)  A képviselők az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő. Az indítvány legfeljebb 200 szóból állhat. Az indítvány legfeljebb 200 szóból állhat. (1a)   Az ilyen indítvány tartalma: –   nem tartalmazhat döntést olyan ügyekről, amelyekre vonatkozóan ez az eljárási szabályzat, különösen 46. cikke, más eljárásokat és hatásköröket ír elő, vagy –   nem foglalkozhat a Parlament előtt folyamatban lévő eljárások tárgyával. (1b)   Egy képviselő havonta nem terjeszthet elő egynél több ilyen indítványt. (1c)   Az állásfoglalási indítványt az elnöknek továbbítják, aki ellenőrzi, hogy az alkalmazandó követelmények teljesülnek-e. Amennyiben az elnök az indítványt elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és az illetékes bizottsághoz utalja. (2)  Az alkalmazandó eljárásról az illetékes bizottság határoz. (2)  Az alkalmazandó eljárásról az illetékes bizottság határoz, beleértve az állásfoglalási indítvány ötvözését más állásfoglalási indítványokkal vagy jelentésekkel, vélemény elfogadásával, amely levél formájában is megfogalmazható, vagy jelentés készítésével az 52. cikknek megfelelően. Az illetékes bizottság úgy is dönthet, hogy az állásfoglalási indítványt nem követi nyomon. A bizottság összekapcsolhatja az állásfoglalási indítványt más állásfoglalási indítványokkal vagy jelentésekkel. A bizottság véleményt fogadhat el, amely levél formájában is megfogalmazható. A bizottság határozhat úgy, hogy az 52. cikk értelmében jelentést készít. (3)  Az állásfoglalási indítvány megfogalmazóit tájékoztatják a bizottság és az Elnökök Értekezlete határozatairól. (3)  Az állásfoglalási indítvány megfogalmazóit tájékoztatják az elnök, a bizottság és az Elnökök Értekezlete határozatairól. (4)  A jelentés tartalmazza az állásfoglalási indítvány szövegét. (4)  A jelentés tartalmazza az állásfoglalási indítvány szövegét. (5)  Az Európai Unió más intézményeinek címzett levél formájában megfogalmazott véleményt a Parlament elnöke továbbítja. (5)  Az Európai Unió más intézményeinek címzett levél formájában megfogalmazott véleményt a Parlament elnöke továbbítja. (6)   A 123. cikk (2) bekezdése, 128. cikk (5) bekezdése, illetve a 135. cikk (2) bekezdése szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazói a zárószavazás előtt visszavonhatják. (7)  Az (1) bekezdés szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója, megfogalmazói vagy első aláírója visszavonhatja azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság a (2) bekezdés szerint jelentés készítéséről határoz. (7)  Az (1) bekezdés szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója, megfogalmazói vagy első aláírója visszavonhatja azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság a (2) bekezdés szerint jelentés készítéséről határoz. Ha az indítványt a bizottság átvette, kizárólag a bizottság jogosult – a zárószavazás megkezdéséig – az indítvány visszavonására. Ha az indítványt a bizottság átvette, kizárólag a bizottság jogosult – a zárószavazás megkezdéséig – az indítvány visszavonására. (8)   A visszavont állásfoglalási indítványt képviselőcsoport, bizottság vagy a beterjesztésre jogosultak számával azonos számú képviselő átveheti, és azonnal újra előterjesztheti. A bizottságok kötelesek biztosítani, hogy az e cikk alapján előterjesztett, a megállapított feltételeknek megfelelő állásfoglalási indítványokat nyomon követik, és ezekre az indítványok alapján készült iratokban megfelelően hivatkoznak. Módosítás 160 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 134. cikk 134. cikk törölve Ajánlások a Tanácsnak (1)   Egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanácsnak címzett ajánlási javaslatot nyújthat be az Európai Unióról szóló szerződés V. címének hatálya alá tartozó ügyekben, illetve ha a 108., illetve 109. cikk hatálya alá tartozó nemzetközi megállapodásról a Parlamenttel nem konzultáltak. (2)   Az ilyen javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra. Adott esetben a bizottság az ügyet az e szabályzatban megállapított eljárásoknak megfelelően a Parlament elé utalja. (3)   Ha az illetékes bizottság jelentést készít, abban a Tanácsnak szóló ajánlási javaslatot nyújt be a Parlamenthez rövid indokolással és adott esetben a tanácskozásban részt vett bizottságok véleményével együtt. E bekezdés alkalmazásához az Elnökök Értekezletének előzetes engedélye nem szükséges. (4)   A 113. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Módosítás 161 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 135. cikk 135. cikk 135. cikk Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről Viták az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről (1)  Egy bizottság, parlamentközi küldöttség, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban vita tartását kérheti az elnöktől az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság (149. cikk (3) bekezdése) megsértését érintő sürgős esetben. (1)  Egy bizottság, parlamentközi küldöttség, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban vita tartását kérheti az elnöktől az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő sürgős esetben. (2)  Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésben említett kérelmek alapján és a IV. melléklet rendelkezéseinek megfelelően elkészíti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló következő vita végleges napirendtervezetébe felveendő témák listáját. A napirenden az alfejezetekkel együtt legfeljebb három téma szerepelhet. (2)  Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésben említett kérelmek alapján és a IV. melléklet rendelkezéseinek megfelelően elkészíti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló következő vita végleges napirendtervezetébe felveendő témák listáját. A napirenden az alfejezetekkel együtt legfeljebb három téma szerepelhet. A 152. cikkel összhangban a Parlament eltekinthet egy tervezett téma megvitatásától, és helyette felvethet a napirenden nem szereplő témát. A kiválasztott témákban az állásfoglalási indítványokat a napirend elfogadásának napja estéjéig terjesztik be. Az ilyen állásfoglalási indítványok előterjesztésének pontos határidejét az elnök szabja meg. A 152. cikkel összhangban a Parlament eltekinthet egy tervezett téma megvitatásától, és helyette felvethet a napirenden nem szereplő témát. A kiválasztott témákban az állásfoglalási indítványokat a napirend elfogadásának napja estéjéig terjesztheti be valamely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő. Az ilyen állásfoglalási indítványok előterjesztésének pontos határidejét az elnök szabja meg. (3)  A viták ülésenként legfeljebb 60 perces időkeretén belül a képviselőcsoportok és a független képviselők számára rendelkezésre álló teljes felszólalási időt a 162. cikk (4) és (5) bekezdéseiben megállapított eljárás szerint osztják fel. (3)  A viták ülésenként legfeljebb 60 perces időkeretén belül a képviselőcsoportok és a független képviselők számára rendelkezésre álló teljes felszólalási időt a 162. cikk (4) és (5) bekezdéseiben megállapított eljárás szerint osztják fel. Az állásfoglalási indítványok előterjesztéséhez és a róluk történő szavazáshoz szükséges időt és, adott esetben, a Bizottság és a Tanács rendelkezésére álló idő figyelembevétele után fennmaradó időt felosztják a képviselőcsoportok és a független képviselők között. Az állásfoglalási indítványok ismertetéséhez szükséges időt és, adott esetben, a Bizottság és a Tanács rendelkezésére álló idő figyelembevétele után fennmaradó időt felosztják a képviselőcsoportok és a független képviselők között. (4)  A vitát közvetlenül szavazás követi. A 183. cikk nem alkalmazható. (4)  A vitát közvetlenül szavazás követi. A szavazások indokolásáról szóló 183. cikk nem alkalmazható. Az e cikk értelmében tartott szavazást az elnök és az Elnökök Értekezlete hatáskörén belül együttesen is meg lehet szervezni. Az e cikk értelmében tartott szavazást az elnök és az Elnökök Értekezlete hatáskörén belül együttesen is meg lehet szervezni. (5)  Ha ugyanazon témában kettő vagy annál több állásfoglalási indítványt terjesztenek elő, a 123. cikk (4) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni. (5)  Ha ugyanazon témában kettő vagy annál több állásfoglalási indítványt terjesztenek elő, a 123. cikk (4) és (4a) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni. (6)  Az elnök és a képviselőcsoportok vezetői határozhatnak egy állásfoglalási indítvány vita nélküli szavazásra bocsátásáról. Ilyen határozathoz valamennyi képviselőcsoport vezetőjének egyhangú hozzájárulása szükséges. (6)  Az elnök és a képviselőcsoportok vezetői határozhatnak egy állásfoglalási indítvány vita nélküli szavazásra bocsátásáról. Ilyen határozathoz valamennyi képviselőcsoport vezetőjének egyhangú hozzájárulása szükséges. A 187., 188. és 190. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjén szereplő állásfoglalási indítványok esetén. A 187. és 188. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjén szereplő állásfoglalási indítványok esetén. Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitához állásfoglalási indítványt kizárólag a témák listájának elfogadását követően lehet előterjeszteni. Azok az állásfoglalási indítványok, amelyekkel a vitára kijelölt időtartam alatt nem foglalkoztak, tárgytalanná válnak. Ugyanez vonatkozik az olyan állásfoglalási indítványokra is, amelyekről a 168. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmet követően megállapítható, hogy a határozatképesség nem áll fenn. A képviselőknek mindazonáltal jogukban áll újra előterjeszteni az ilyen indítványokat a 133. cikknek megfelelően bizottsági vizsgálatra, illetve a következő ülésnek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitájára. Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitához állásfoglalási indítványt kizárólag a témák listájának elfogadását követően lehet előterjeszteni. Azok az állásfoglalási indítványok, amelyekkel a vitára kijelölt időtartam alatt nem foglalkoztak, tárgytalanná válnak. Ugyanez vonatkozik az olyan állásfoglalási indítványokra is, amelyekről a 168. cikk (3) bekezdésének megfelelően benyújtott kérelmet követően megállapítható, hogy a határozatképesség nem áll fenn. A szerzőknek mindazonáltal jogukban áll újra előterjeszteni az ilyen indítványokat a 133. cikknek megfelelően bizottsági vizsgálatra, illetve a következő ülésnek az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vitájára. Az ülés napirendjén már szereplő témát nem lehet felvenni az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjére. Az ülés napirendjén már szereplő témát nem lehet felvenni az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértéséről szóló vita napirendjére. A szabályzat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előterjesztett állásfoglalási indítvány és az azonos témájú bizottsági jelentés együttes megvitatását. A szabályzat nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően előterjesztett állásfoglalási indítvány és az azonos témájú bizottsági jelentés együttes megvitatását. * * * Ha a 168. cikk (3) bekezdésének értelmében a határozatképesség megállapítására kérelmet nyújtanak be, ez a kérelem csak a szavazásra bocsátandó állásfoglalási indítvány tekintetében érvényes, az utána következők tekintetében azonban már nem. Ha a 168. cikk (3) bekezdésének értelmében a határozatképesség megállapítására kérelmet nyújtanak be, ez a kérelem csak a szavazásra bocsátandó állásfoglalási indítvány tekintetében érvényes, az utána következők tekintetében azonban már nem. Módosítás 162 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 136. cikk 136. cikk törölve Írásbeli nyilatkozatok (1)   Legalább három képviselőcsoport legalább tíz képviselője 200 szót meg nem haladó terjedelemben írásbeli nyilatkozatot nyújthat be, amely kizárólag olyan kérdéssel foglalkozik, amely az Európai Unió hatáskörébe tartozik. Az ilyen nyilatkozat tartalma nem lépheti át egy nyilatkozat kereteit. A nyilatkozat különösen nem hívhat fel jogalkotói fellépésre, és nem foglalhat magában határozatot olyan ügyekben, amelyeknek elfogadására konkrét eljárásokat és hatásköröket állapít meg az eljárási szabályzat, vagy amely üggyel kapcsolatban a Parlamentben eljárás van folyamatban. (2)   Az (1) bekezdésnek megfelelően a további eljárásra vonatkozó engedély minden esetben az elnök indokolással ellátott határozatától függ. Az írásbeli nyilatkozatokat a Parlament honlapján valamennyi hivatalos nyelven közzéteszik, és valamennyi képviselő számára elektronikus formában kiosztják. A nyilatkozatokat az aláírók nevével együtt elekt ronikus nyilvántartásba veszik. E nyilvántartás nyilvános, és a Parlament honlapján elérhető. Az elnök őrzi az aláírásokkal ellátott írásbeli nyilatkozatok nyomtatott példányait is. (3)   Az elektronikus nyilvántartásban szereplő nyilatkozatot bármely képviselő aláírhatja. Az aláírás a nyilatkozat nyilvántartásba vételétől számított három hónapos időtartam lejárta előtt bármikor visszavonható. Visszavonás esetén az érintett képviselő nem csatlakozhat még egyszer aláírásával a nyilatkozathoz. (4)   Ha a nyilatkozatot a nyilvántartásban való rögzítésétől számított három hónapos időszak végéig a parlamenti képviselők többsége aláírja, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet. Anélkül, hogy a Parlamentre nézve kötelező erejű lenne, a nyilatkozatot az aláírók nevével együtt közzé kell tenni a jegyzőkönyvben. (5)   Az eljárás a nyilatkozatnak az aláírók nevével együtt az ülés végén a címzettek részére történő továbbításával zárul le. (6)   Amennyiben azok az intézmények, amelyekhez az elfogadott nyilatkozatot intézték, a kézhezvételtől számított három hónapon belül nem tájékoztatják a Parlamentet az annak nyomán tervezett intézkedésekről, az ügyet a nyilatkozat bármely előadójának kérésére fel kell venni az illetékes bizottság következő ülésének napirendjébe. (7)   Az a több mint három hónapja nyilvántartásba vett írásbeli nyilatkozat, amelyet az összes parlamenti képviselő legalább fele nem írt alá, tárgytalanná válik, és e három hónapos időtartam meghosszabbítására nincs lehetőség. Módosítás 163 Az Európai Parlament eljárási szabályzata V cím – 5a. fejezet (új) 5A. FEJEZET KONZULTÁCIÓ EGYÉB INTÉZMÉNYEKKEL ÉS SZERVEKKEL (A 136. cikk után következik.) Módosítás 164 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 137. cikk 137. cikk 137. cikk Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal (1)  Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet. (1)  Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet. (2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét. (2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét. A bizottság megjelöli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt. A bizottság megjelöli az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációra irányuló kérelmet a Parlament plénuma vita nélkül hagyja jóvá. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultációra irányuló kérelmet a legközelebbi plenáris ülésen a Parlament előtt be kell jelenteni, és elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a bejelentést követő 24 órán belül kéri, hogy bocsássák szavazásra. (3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét az illetékes bizottsághoz utalják. (3)  Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét az illetékes bizottsághoz utalják. Módosítás 165 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 138. cikk 138. cikk 138. cikk Konzultáció a Régiók Bizottságával Konzultáció a Régiók Bizottságával (1)  Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet. (1)  Ahol az Európai Unió működéséről szóló szerződés a Régiók Bizottságával való konzultációról rendelkezik, az elnök kezdeményezi a konzultációs eljárást, és erről tájékoztatja a Parlamentet. (2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik a Régiók Bizottsága véleményét. (2)  Általános jellegű ügyekben vagy meghatározott kérdésekben a bizottságok kikérhetik a Régiók Bizottsága véleményét. A bizottság megjelöli a Régiók Bizottsága számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt. A bizottság megjelöli a Régiók Bizottsága számára a véleménynyilvánításra rendelkezésre álló határidőt. A Régiók Bizottságával való konzultációra irányuló kérelmet a Parlament vita nélkül hagyja jóvá. Az Régiók Bizottságával való konzultációra irányuló kérelmet a legközelebbi plenáris ülésen a Parlament előtt be kell jelenteni, és elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a bejelentést követő 24 órán belül kéri, hogy bocsássák szavazásra. (3)  A Régiók Bizottsága véleményét az illetékes bizottsághoz utalják. (3)  A Régiók Bizottsága véleményét az illetékes bizottsághoz utalják. Módosítás 166 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 140. cikk 140. cikk 140. cikk Intézményközi megállapodások Intézményközi megállapodások (1)  A Parlament megállapodásokat köthet más intézményekkel a Szerződések alkalmazásával összefüggésben, illetve az eljárások tökéletesítése vagy egyértelműbbé tétele céljából. (1)  A Parlament megállapodásokat köthet más intézményekkel a Szerződések alkalmazásával összefüggésben, illetve az eljárások tökéletesítése vagy egyértelműbbé tétele céljából. Az ilyen megállapodások együttes nyilatkozat, levélváltás, magatartási kódex vagy egyéb megfelelő okmány formáját ölthetik. A megállapodást az elnök írja alá az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság vizsgálatát és a Parlament jóváhagyását követően. A megállapodások mellékletként csatolhatók az eljárási szabályzathoz tájékoztatás céljából. Az ilyen megállapodások együttes nyilatkozat, levélváltás, magatartási kódex vagy egyéb megfelelő okmány formáját ölthetik. A megállapodást az elnök írja alá az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság vizsgálatát és a Parlament jóváhagyását követően. (2)  Az ügyet a megállapodás aláírását megelőzően a 226. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják vizsgálatra, ha e megállapodások a fennálló eljárási jogok vagy kötelezettségek módosításával, illetve új eljárási jogok vagy kötelezettségek megállapításával járnak a képviselők és a Parlament szervei számára, vagy egyéb módon az eljárási szabályzat módosítását vagy értelmezését vonják maguk után. (2)  Az ügyet a megállapodás aláírását megelőzően a 226. cikk (2)–(6) bekezdésének megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják vizsgálatra, ha e megállapodások a fennálló eljárási jogok vagy kötelezettségek módosításával, illetve új eljárási jogok vagy kötelezettségek megállapításával járnak a képviselők és a Parlament szervei számára, vagy egyéb módon az eljárási szabályzat módosítását vagy értelmezését vonják maguk után. Módosítás 167 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 141. cikk 141. cikk 141. cikk Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások Az Európai Unió Bírósága előtti eljárások (1)  A Szerződésekben és az Európai Unió Bírósága alapokmányában az Unió intézményei, valamint természetes vagy jogi személyek részére keresetindításra megállapított határidőkön belül a Parlament megvizsgálja az uniós jogszabályokat és a végrehajtási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjék arról: teljes mértékben tiszteletben tartották-e a Szerződéseket, különös tekintettel a Parlament jogait érintő részekre. (1)  A Szerződésekben és az Európai Unió Bírósága alapokmányában az Unió intézményei, valamint természetes vagy jogi személyek részére keresetindításra megállapított határidőkön belül a Parlament megvizsgálja az uniós jogszabályokat és végrehajtásukat, hogy megbizonyosodjék arról: teljes mértékben tiszteletben tartották-e a Szerződéseket, különös tekintettel a Parlament jogait érintő részekre. (2)  Ha az uniós jog megsértésére vonatkozó gyanú merül fel, az illetékes bizottság – adott esetben szóban – a Parlamentnek jelentést tesz. (2)  Ha az uniós jog megsértésére vonatkozó gyanú merül fel, a jogi ügyekben illetékes bizottság – szükséges esetben szóban – a Parlamentnek jelentést tesz. Adott esetben a Parlament meghallgathatja a téma szerint illetékes bizottság véleményét a témáról. (3)  Az elnök az illetékes bizottság ajánlására a Parlament részéről keresetet nyújt be. (3)  Az elnök a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlására a Parlament részéről keresetet nyújt be. A következő ülés kezdetén a kereset fenntartására irányuló határozatot terjeszthet a plenáris ülés elé. Ha a plenáris ülés a leadott szavazatok többségével a kereset ellen dönt, az elnök eláll a keresettől. A következő ülés kezdetén a kereset fenntartására irányuló határozatot terjeszthet a Parlament elé. Ha a Parlament a leadott szavazatok többségével a kereset ellen dönt, az elnök eláll a keresettől. Ha az elnök az illetékes bizottság ajánlása ellenére nyújt be keresetet, a következő ülés kezdetén a plenáris ülés elé terjeszti a kereset fenntartására vonatkozó határozatot. Ha az elnök az illetékes bizottság ajánlása ellenére nyújt be keresetet, a következő ülés kezdetén a Parlament elé terjeszti a kereset fenntartására vonatkozó határozatot. (4)  Az elnök az illetékes bizottsággal folytatott tanácskozást követően észrevételeket terjeszt elő vagy beavatkozik bármely bírósági eljárásban a Parlament nevében. (4)  Az elnök a jogi ügyekben illetékes bizottsággal folytatott tanácskozást követően észrevételeket terjeszt elő vagy beavatkozik bármely bírósági eljárásban a Parlament nevében. Ha az elnök el kíván térni az illetékes bizottság ajánlásától, erről tájékoztatja a bizottságot, és az ügyet – indokolás kíséretében – az Elnökök Értekezlete elé utalja. Ha az elnök el kíván térni a jogi ügyekben illetékes bizottság ajánlásától, erről tájékoztatja a bizottságot, és az ügyet – indokolás kíséretében – az Elnökök Értekezlete elé utalja. Ha az Elnökök Értekezlete úgy véli, hogy a Parlament kivételesen ne terjesszen elő észrevételeket vagy ne avatkozzon be az Európai Unió Bírósága előtt olyan ügyben, amely a Parlament által elfogadott aktus érvényességét érinti, az ügyet késedelem nélkül a plenáris ülés elé kell terjeszteni. Ha az Elnökök Értekezlete úgy véli, hogy a Parlament kivételesen ne terjesszen elő észrevételeket vagy ne avatkozzon be az Európai Unió Bírósága előtt olyan ügyben, amely a Parlament által elfogadott aktus érvényességét érinti, az ügyet késedelem nélkül a Parlament elé kell terjeszteni. Sürgős esetekben az elnök óvintézkedést tehet az érintett bíróság által megállapított határidők betartásának érdekében. Ilyen esetekben az e bekezdésben foglalt eljárást a lehető leghamarabb le kell folytatni. Az eljárási szabályzatban foglaltak nem akadályozzák az illetékes bizottságot abban, hogy sürgős esetekben a megfelelő eljárásról határozzon ajánlása időben történő továbbítása érdekében. Az eljárási szabályzatban foglaltak nem akadályozzák az illetékes bizottságot abban, hogy sürgős esetekben a megfelelő eljárásról határozzon ajánlása időben történő továbbítása érdekében. Az eljárási szabályzat 108. cikkének (6) bekezdése külön eljárást állapít meg arra az esetre, ha a Parlament arról határoz, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkének (11) bekezdése alapján gyakorolja-e azon jogát, hogy a Bíróság véleményét kérje valamely nemzetközi megállapodás Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről; e rendelkezés „lex specialis”-nak minősül, amely elsőbbséget élvez az eljárási szabályzat 141. cikkében meghatározott általános szabállyal szemben. Amikor arról kell határozni, hogy a Parlament gyakorolja-e az Európai Unió Bíróságával szembeni jogait, és az adott jogi aktusra nem vonatkozik az eljárási szabályzat 141. cikke, az e cikkben előírt eljárás értelemszerűen alkalmazandó. Amikor arról kell határozni, hogy a Parlament gyakorolja-e az Európai Unió Bíróságával szembeni jogait, és az adott jogi aktusra nem vonatkozik az eljárási szabályzat 141. cikke, az e cikkben előírt eljárás értelemszerűen alkalmazandó. (4a)   Sürgős esetekben az elnök – lehetőség szerint a jogi ügyekben illetékes bizottság elnökével és előadójával való előzetes megbeszélést követően – óvintézkedést tehet a megfelelő határidők betartása érdekében. Ilyen esetekben a (3) vagy (4) bekezdésben foglalt eljárást az adott esetnek megfelelően a lehető leghamarabb le kell folytatni. (4b)   A jogi ügyekben illetékes bizottság meghatázozza azokat az alapelveket, amelyekete cikk alkalmazása során követni fog. Módosítás 168 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 143. cikk 143. cikk 143. cikk Európai ügyekkel foglalkozó bizottságok konferenciája (COSAC) Az uniós ügyekre szakosodott parlamenti bizottságokból álló konferencia (COSAC) (1)  A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az Európai Parlament nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnökeinek egyike és az intézményi kérdésekben illetékes bizottság elnöke vezeti. (1)  A Parlament COSAC-ba delegált küldöttségének tagjait az elnök javaslatára az Elnökök Értekezlete nevezi ki, amely a küldöttségnek megbízást is adhat. A küldöttséget az Európai Parlament egyik, nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartásért felelős alelnöke és az alkotmányos ügyekben illetékes bizottság elnöke vezeti. (2)  A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok képviselői. A küldöttség minden ülés után jelentést nyújt be. (2)  A küldöttség többi tagját a COSAC ülésén megvitatandó témák szerint választják, akik lehetőség szerint az e témákért felelős bizottságok képviselői. (3)  A Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni. (3)  A Parlamenten belüli politikai erőviszonyokat megfelelően figyelembe kell venni. (3a)   A küldöttség a COSAC minden ülése után jelentést nyújt be az Elnökök Értekezletének. Módosítás 169 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 146. cikk 146. cikk 146. cikk A Parlament összehívása A Parlament összehívása (1)  A Parlament minden év márciusának második keddjén külön összehívás nélkül összeül, és maga határozza meg az ülésszak megszakításainak időtartamát. (1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 229. cikke első bekezdésének megfelelően a Parlament minden év márciusának második keddjén külön összehívás nélkül összeül. A Parlament maga határozza meg az ülésszak megszakításainak időtartamát. (2)  A Parlament ezenkívül az 1976. szeptember 20-i okmány 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam elteltétől számított egy hónapos időszak lejártát követő első kedden külön összehívás nélkül összeül. (2)  A Parlament ezenkívül az 1976. szeptember 20-i okmány 10. cikkének (1) bekezdésében említett időtartam elteltétől számított egy hónapos időszak lejártát követő első kedden külön összehívás nélkül összeül. (3)  Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott megszakítások időtartamát indokolással ellátott döntéssel, legalább két héttel a Parlament által az ülésszak folytatására korábban kitűzött időpont előtt megváltoztathatja; a folytatás időpontja azonban két hétnél hosszabb időre nem halasztható. (3)  Az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott megszakítások időtartamát indokolással ellátott döntéssel, legalább két héttel a Parlament által az ülésszak folytatására korábban kitűzött időpont előtt megváltoztathatja; a folytatás időpontja azonban két hétnél hosszabb időre nem halasztható. (4)  Az elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletével történő konzultációt követően, a képviselők többségének kérelmére, illetve a Bizottság vagy a Tanács kérelmére is összehívja a Parlamentet. (4)  Az elnök kivételesen, az Elnökök Értekezletével történő konzultációt követően, a képviselők többségének kérelmére, illetve a Bizottság vagy a Tanács kérelmére is összehívja a Parlamentet. Az elnök ezenkívül, kivételesen, az Elnökök Értekezletének hozzájárulásával sürgős esetekben összehívhatja a Parlamentet. Az elnök ezenkívül, kivételesen, az Elnökök Értekezletének hozzájárulásával sürgős esetekben összehívhatja a Parlamentet. Módosítás 170 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 148. cikk 148. cikk 148. cikk A képviselők részvétele az üléseken A képviselők részvétele az üléseken (1)  A képviselők részére az ülésnapokon aláírás céljából jelenléti ívet tesznek ki. (1)  A képviselők részére az ülésnapokon aláírás céljából jelenléti ívet tesznek ki. (2)  A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként feljegyzik. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként jegyzik fel. (2)  A jelenléti ív tanúsága szerint jelen levő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „jelenlévő”-ként rögzítik. Az elnök által igazoltan távol lévő képviselők nevét az ülésnapok jegyzőkönyveibe „igazoltan távol lévő”-ként rögzítik. Módosítás 171 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 149. cikk 149. cikk 149. cikk Napirendtervezet Napirendtervezet (1)  Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlásai alapján az ülések előtt a 37. cikkben említett, elfogadott Bizottsági munkaprogramot figyelembe véve elkészíti a napirendtervezetet. (1)  Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlásai alapján az ülések előtt elkészíti a napirendtervezetet. A Bizottság és a Tanács az elnök meghívására jelen lehet az Elnökök Értekezlete napirendtervezetről folytatott tanácskozásain. A Bizottság és a Tanács az elnök meghívására jelen lehet az Elnökök Értekezlete napirendtervezetről folytatott tanácskozásain. (2)  A napirendtervezet feltüntetheti az egyes megtárgyalandó napirendi pontok szavazásra bocsátásának időpontját. (2)  A napirendtervezet feltüntetheti az egyes megtárgyalandó napirendi pontok szavazásra bocsátásának időpontját. (3)   A napirendtervezetből egy vagy két, együtt legfeljebb 60 perces időszak különíthető el a 135. cikk alapján az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését érintő ügyekről tartandó vitára. (4)  A végleges napirendtervezetet legkésőbb három órával az ülés megkezdése előtt osztják ki a képviselőknek. (4)  A végleges napirendtervezetet legkésőbb három órával a plenáris ülés megkezdése előtt a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Módosítás 172 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 150. cikk 150. cikk 150. cikk Módosítás és vita nélküli eljárás a plenáris ülésen Módosítás és vita nélküli eljárás a plenáris ülésen (1)  Az olyan jogalkotási aktusra irányuló javaslatot (első olvasat) és nem jogalkotási állásfoglalási indítványt, amelyet a bizottságban a tagok kevesebb mint egytizedének ellenszavazatával fogadtak el, módosítás nélküli szavazásra tűzik a Parlament napirendtervezetére. (1)  Amennyiben egy jelentést a bizottságban a tagok kevesebb mint egytizedének ellenszavazatával fogadtak el, azt módosítás nélküli szavazásra tűzik a Parlament napirendtervezetére. A napirendi pontról egyetlen szavazással döntenek, kivéve, ha a végleges napirendtervezet kidolgozását megelőzően a Parlament képviselőinek egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy képviselők írásban kérik, hogy a napirendi pontot módosításra nyissák meg; ebben az esetben az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg. A napirendi pontról egyetlen szavazással döntenek, kivéve, ha a végleges napirendtervezet kidolgozását megelőzően a Parlament képviselőinek egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy képviselők írásban kérik, hogy a napirendi pontot módosításra nyissák meg; ebben az esetben az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg. (2)  Azon szavazásra bocsátandó napirendi pontok felett, amelyeket módosítás nélkül tűztek a végleges napirendtervezetre, vitát sem nyitnak, kivéve, ha a Parlament másként nem határoz az ülés kezdetén a napirend elfogadásakor az Elnökök Értekezlete javaslata, vagy egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérésére. (2)  Azon szavazásra bocsátandó napirendi pontok felett, amelyeket módosítás nélkül tűztek a végleges napirendtervezetre, vitát sem nyitnak, kivéve, ha a Parlament másként nem határoz az ülés kezdetén a napirend elfogadásakor az Elnökök Értekezlete javaslata, vagy egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérésére. (3)  Az ülés végleges napirendtervezetének elkészítésekor az Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy további napirendi pontokat is módosítás vagy vita nélkül tárgyaljanak. A napirend elfogadásakor a Parlament ilyen javaslatot nem fogadhat el, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő legalább egy órával az ülés megkezdése előtt írásban kifogást emelt az ellen. (3)  Az ülés végleges napirendtervezetének elkészítésekor az Elnökök Értekezlete javasolhatja, hogy további napirendi pontokat is módosítás vagy vita nélkül tárgyaljanak. A napirend elfogadásakor a Parlament ilyen javaslatot nem fogadhat el, ha valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő legalább egy órával az ülés megkezdése előtt írásban kifogást emelt az ellen. (4)  Ha egy napirendi pontban vita nélkül járnak el, az előadó vagy az illetékes bizottság elnöke legfeljebb kétperces nyilatkozatot tehet közvetlenül a szavazás előtt. (4)  Ha egy napirendi pontban vita nélkül járnak el, az előadó vagy az illetékes bizottság elnöke legfeljebb kétperces nyilatkozatot tehet közvetlenül a szavazás előtt. Módosítás 173 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 152. cikk 152. cikk 149a. cikk A napirend elfogadása és módosítása A napirend elfogadása és módosítása (1)  Az ülések megkezdésekor a Parlament határozatot hoz a végleges napirendtervezetről. A napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javasolhat. Az ilyen javaslatot az elnöknek legalább egy órával az ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy támogató és egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben. (1)  A plenáris ülések megkezdésekor a Parlament elfogadja napirendjét. A végleges napirendtervezethez módosításokat csak bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javasolhat. Az ilyen javaslatot az elnöknek legalább egy órával az ülés megkezdése előtt kézhez kell kapnia. Az elnök szót adhat a javaslat előterjesztőjének, valamint egy ellenző felszólalónak, legfeljebb egy-egy perc terjedelemben. (2)  Az elfogadás után a napirend nem módosítható, kivéve a 154., 187–191. cikk vagy az elnök javaslata alapján. (2)  Az elfogadás után a napirend nem módosítható, kivéve a 154., 187–191. cikk vagy az elnök javaslata alapján. Ha a napirendet módosító eljárási indítványt elutasítják, az ugyanazon az ülésen nem terjeszthető elő újból. Ha a napirendet módosító eljárási indítványt elutasítják, az ugyanazon az ülésen nem terjeszthető elő újból. (3)  Az ülés berekesztése előtt az elnök bejelenti a következő ülés napját, időpontját és napirendjét. (3)  Az ülés berekesztése előtt az elnök bejelenti a következő ülés napját, időpontját és napirendjét. A cikk közvetlenül a 149. cikk mögé kerül át, mivel a napirendtervezetre vonatkozik. Módosítás 174 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 153a. cikk (új) 153a. cikk Vita időszerű kérdésekről képviselőcsoport kérésére (1)   Minden plenáris ülés napirendtervezetében egy vagy két, legalább hatvanperces időtartamot el kell különíteni egy az Európai Unió politikája szempontjából nagy jelentőséggel bíró, időszerű kérdésről folytatandó vitákra. (2)   Minden képviselőcsoportnak joga van javaslatot tenni évente legalább egy ilyen vita témájára. Az Elnökök Értekezlete gondoskodik arról, hogy a képviselőcsoportok között az egymást követő tizenkét hónapban méltányosan oszoljék meg a szóban forgó jog gyakorlása. (3)   A képviselőcsoportok a választott idászerű témát írásban benyújtják az elnöknek, mielőtt az Elnökök Értekezlete elkészítené a végleges napirendtervezetet. Teljes mértékben tiszteletben kell tartani az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokra, szabadságokra és elvekre, valamint az ugyanezen szerződés 2. cikkében rögzített értékekre hivatkozó 38. cikk (1) bekezdését. (4)   Az ilyen jellegű viták időpontját az Elnökök Értekezlete határozza meg. Az elnökök értekezlete a parlamenti képviselők négyötödét képviselő többséggel úgy határozhat, hogy elutasít egy témát, amelyet valamely képviselőcsoport javasolt. (5)   A vitát az időszerű témát előzetesen javasló képviselőcsoport képviselője vezeti be. A bevezetőt követően a felszólalási időt a 162. cikk (4) és (5) bekezdése szerint osztják fel. (6)   A vita állásfoglalás elfogadása nélkül zárul. Módosítás 175 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 154. cikk 154. cikk 154. cikk Sürgősségi eljárás Sürgősségi eljárás (1)  Az elnök, bizottság, képviselőcsoport, legalább negyven képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyről a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Parlamenttel konzultáltak. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani. (1)  Az elnök, bizottság, képviselőcsoport, legalább negyven képviselő, a Bizottság vagy a Tanács kérheti a Parlamenttől bármely olyan javaslatról tartandó vita sürgősnek nyilvánítását, amelyet a 47. cikk (1) bekezdésének megfelelően a Parlamentnek benyújtottak. A kérelmet írásban és indokolással ellátva kell benyújtani. (2)  Az elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a Parlamentnek. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén szavaznak, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik. (2)  Az elnök a sürgősségi vitára irányuló kérelem kézhezvételét haladéktalanul bejelenti a Parlamentnek. A kérelemről azon ülést követő ülés kezdetén szavaznak, amelyen a bejelentést megtették, feltéve, hogy a javaslatot, amelyhez a kérelem kapcsolódik, a hivatalos nyelveken már kiosztották. Ha több azonos tárgyú sürgősségi vitára irányuló kérelmet nyújtottak be, a sürgősségi vitára irányuló kérelem jóváhagyása vagy elutasítása valamennyi azonos tárgyú kérelemre vonatkozik. (3)  A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője, egy támogató és egy ellenző felszólaló, az illetékes bizottság elnöke és/vagy előadója szólalhat fel, egyenként legfeljebb háromperces terjedelemben. (3)  A szavazást megelőzően csak a kérelem előterjesztője, egy ellenző felszólaló, valamint az illetékes bizottság elnöke és/vagy előadója szólalhat fel, egyenként legfeljebb háromperces terjedelemben. (4)  A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az elnök határozza meg. (4)  A sürgősségi eljárás keretében vizsgálandó napirendi pontok elsőbbséget élveznek a napirenden szereplő más napirendi pontokkal szemben. A vita és a szavazás időpontját az elnök határozza meg. (5)  Sürgősségi vita megtartható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján. (5)  Sürgősségi eljárás lefolytatható jelentés nélkül vagy kivételes esetben az illetékes bizottság szóbeli jelentése alapján. Sürgősségi eljárás alkalmazása és intézményközi tárgyalások folytatása esetén a 73. cikk és a 73a. cikk nem alkalmazandó. A 73d. cikket értelemszerűen alkalmazni kell. Módosítás 176 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 156. cikk 156. cikk 156. cikk Határidők Határidők A 135. és a 154. cikkben említett sürgős eseteket kivéve, vitára vagy szavazásra kizárólag olyan szöveg bocsátható, amelyet legalább huszonnégy órával korábban kiosztottak. A 135. és a 154. cikkben említett sürgős eseteket kivéve, vitára vagy szavazásra kizárólag olyan szöveg bocsátható, amelyet legalább huszonnégy órával korábban rendelkezésre bocsátottak. Módosítás 177 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 157. cikk 157. cikk 157. cikk Belépés az ülésterembe Belépés az ülésterembe (1)  Az ülésterembe kizárólag a parlamenti képviselők, a Bizottság vagy a Tanács tagjai, a Parlament főtitkára, a személyzet azon tagjai, akiknek jelenléte feladataik ellátásához szükséges, valamint az Európai Unió szakértői és tisztviselői léphetnek be. (1)  Az ülésterembe kizárólag a parlamenti képviselők, a Bizottság vagy a Tanács tagjai, a Parlament főtitkára, a személyzet azon tagjai, akiknek jelenléte feladataik ellátásához szükséges, valamint az elnök által meghívott személyek léphetnek be. (2)  A karzatra kizárólag az elnök vagy a Parlament főtitkára által kiállított belépőkártyával rendelkező személyek léphetnek be. (2)  A karzatra kizárólag az elnök vagy a Parlament főtitkára által kiállított belépőkártyával rendelkező személyek léphetnek be. (3)  A karzatra beengedett közönségnek helyet kell foglalnia, és csendben kell maradnia. Minden tetszést nyilvánító vagy helytelenítését kifejező személyt a teremőrök haladéktalanul kivezetnek. (3)  A karzatra beengedett közönségnek helyet kell foglalnia, és csendben kell maradnia. Minden tetszést nyilvánító vagy helytelenítését kifejező személyt a teremőrök haladéktalanul kivezetnek. Módosítás 178 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 158. cikk 158. cikk 158. cikk Nyelvek Nyelvek (1)  A Parlament összes dokumentumát a hivatalos nyelveken készítik el. (1)  A Parlament összes dokumentumát a hivatalos nyelveken készítik el. (2)  Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A hivatalos nyelvek egyikén tartott felszólalásokat a többi hivatalos nyelvre és az Elnökség által szükségesnek ítélt más nyelvekre szinkrontolmácsok fordítják. (2)  Minden képviselőnek jogában áll a Parlamentben az általa választott hivatalos nyelven felszólalni. A hivatalos nyelvek egyikén tartott felszólalásokat a többi hivatalos nyelvre és az Elnökség által szükségesnek ítélt más nyelvekre szinkrontolmácsok fordítják. (3)  A bizottsági és küldöttségi ülések során a bizottság által használt és a bizottság vagy a küldöttség tagjai és póttagjai által kívánt hivatalos nyelvekről és e nyelvekre tolmácsolást biztosítanak. (3)  A bizottsági és küldöttségi ülések során a bizottság által használt és a bizottság vagy a küldöttség tagjai és póttagjai által kívánt hivatalos nyelvekről és e nyelvekre tolmácsolást biztosítanak. (4)  A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről tolmácsolást biztosítanak. E szabálytól kivételesen a bizottság vagy a küldöttség tagjainak megállapodása alapján el lehet térni. Egyet nem értés esetén az Elnökség dönt. (4)  A munkavégzés szokásos helyén kívül tartott bizottsági és küldöttségi ülések során az ülésen való részvételüket megerősítő tagok nyelvére és nyelvéről tolmácsolást biztosítanak. E szabálytól kivételesen el lehet térni. A szükséges rendelkezéseket az Elnökség fogadja el. Ha a szavazás eredményének bejelentését követően a különböző nyelvű szövegváltozatok között ellentmondás mutatkozik, az elnök határoz arról, hogy a bejelentett eredmény a 184. cikk (5) bekezdése alapján érvényes-e. Ha az elnök az eredményt érvényesnek nyilvánítja, meghatározza azt is, hogy melyik nyelvi változat tekintendő elfogadottnak. Az eredeti változatot azonban nem lehet általánosságban hivatalos szövegnek tekinteni, mivel előállhat az a helyzet is, hogy valamennyi más változat eltér az eredeti szövegtől. (4a)   A szavazás eredményének kihirdetése után az elnök dönt a különböző nyelvű szövegváltozatok közötti állítólagos ellentmondásokra vonatkozó bejelentésekről. Módosítás 179 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 159. cikk 159. cikk 159. cikk Átmeneti intézkedés Átmeneti intézkedés (1)  A nyolcadik parlamenti ciklus20 végéig tartó átmeneti időszakban el lehet térni a 158. cikk rendelkezéseitől, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács és fordító. (1)  A nyolcadik parlamenti ciklus20 végéig tartó átmeneti időszakban el lehet térni a 158. cikk rendelkezéseitől, ha és amennyiben valamely hivatalos nyelven a megfelelő intézkedések ellenére nem áll rendelkezésre elegendő létszámú tolmács és fordító. (2)  Az Elnökség a főtitkár javaslatára valamennyi érintett hivatalos nyelvre vonatkozóan megállapítja az (1) bekezdés feltételeinek fennállását, és a főtitkár előrelépésekről szóló jelentése alapján félévente felülvizsgálja a határozatát. Az Elnökség határozza meg a szükséges végrehajtási rendelkezéseket. (2)  Az Elnökség a főtitkár javaslatára és a (3) bekezdésben említett rendelkezések figyelembevételével valamennyi érintett hivatalos nyelvre vonatkozóan megállapítja az (1) bekezdés feltételeinek fennállását, és a főtitkár előrelépésekről szóló jelentése alapján félévente felülvizsgálja a határozatát. Az Elnökség határozza meg a szükséges végrehajtási rendelkezéseket. (3)  A Tanács által a Szerződések alapján meghozott, a Tanács és az Európai Parlament által közösen elfogadott jogszabályok – a rendeletek kivételével – megszövegezéséről szóló, ideiglenes külön szabályok alkalmazandók. (3)  A Tanács által a Szerződések alapján meghozott jogszabályok megszövegezéséről szóló, ideiglenes külön szabályok alkalmazandók. (4)  A Parlament, az Elnökség indokolással ellátott ajánlására, bármikor határozhat e cikk idő előtti hatályon kívül helyezéséről, vagy az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belüli meghosszabbításáról. (4)  A Parlament, az Elnökség indokolással ellátott ajánlására, bármikor határozhat e cikk idő előtti hatályon kívül helyezéséről, vagy az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belüli meghosszabbításáról. __________________ __________________ 20 Kiterjesztette a Parlament 2014. február 26-i határozata. 20 Kiterjesztette a Parlament 2014. február 26-i határozata. Módosítás 180 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 160. cikk 160. cikk 160. cikk Dokumentumok kiosztása Dokumentumok kiosztása A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumokat kinyomtatják és kiosztják a képviselőknek. E dokumentumok jegyzékét a parlamenti ülések jegyzőkönyveiben közzéteszik. A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumokat a képviselők rendelkezésére kell bocsátani. Az első bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül a képviselők és a képviselőcsoportok közvetlenül hozzáférhetnek az Európai Parlament belső számítógépes rendszeréhez a nem bizalmas jellegű előkészítő dokumentumok (jelentéstervezetek, ajánlástervezetek, véleménytervezetek, munkadokumentumok, bizottságban előterjesztett módosítások) megismerése céljából. Az első bekezdés alkalmazásának sérelme nélkül a képviselők és a képviselőcsoportok közvetlenül hozzáférhetnek az Európai Parlament belső számítógépes rendszeréhez a nem bizalmas jellegű előkészítő dokumentumok (jelentéstervezetek, ajánlástervezetek, véleménytervezetek, munkadokumentumok, bizottságban előterjesztett módosítások) megismerése céljából. Módosítás 181 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 162. cikk 162. cikk 162. cikk Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája Felszólalási idő felosztása és a felszólalók listája (1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a felszólalási idő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz. (1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javasolhatja az egyes viták lefolytatására a felszólalási idő felosztását. A Parlament e javaslatról vita nélkül határoz. (2)  A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást a levezető elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja. (2)  A képviselő csak akkor szólalhat fel, ha az elnök megadja a szót. A képviselő a saját helyén szólal fel, és a felszólalást a levezető elnökhöz intézi. Ha a felszólaló eltér a tárgytól, az elnök rendreutasítja. (3)  Valamely adott vita első részéhez az elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót és egy független képviselőt tartalmaz. (3)  Valamely adott vita első részéhez az elnök listát készíthet a felszólalókról, amely minden egyes hozzászólni kívánó képviselőcsoportból azok nagysága szerinti sorrendben egy vagy több felszólalót tartalmaz. (4)  A felszólalási időt a vita e részében az alábbi feltételek szerint osztják fel: (4)  A felszólalási időt a vita e részében az alábbi feltételek szerint osztják fel: a)  a felszólalási időt első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban osztják fel; a)  a felszólalási időt első részét a képviselőcsoportok között egyenlő arányban osztják fel; b)  a következő részt a képviselőcsoportok között teljes taglétszámuk arányában osztják el; b)  a következő részt a képviselőcsoportok között teljes taglétszámuk arányában osztják el; c)  a független képviselők részére együttes felszólalási időt állapítanak meg, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul. c)  a független képviselők részére együttes felszólalási időt állapítanak meg, amely az a) és b) pontoknak megfelelően a képviselőcsoportok számára megállapított hányadon alapul. ca)  a plenáris ülésen a felszólalási idő felosztása során figyelembe kell venni azt, hogy a fogyatékkal élő képviselőknek hosszabb időre lehet szüksége a felszólaláshoz. (5)  Ha a teljes felszólalási időt a különböző napirendi pontokra vonatkozóan együttesen osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontokra vonatkozó felosztásáról. Az elnök gondoskodik a felszólalási idő betartásáról. (5)  Ha a teljes felszólalási időt a különböző napirendi pontokra vonatkozóan együttesen osztják el, a képviselőcsoportok tájékoztatják az elnököt a részükre rendelkezésre álló idő egyes napirendi pontokra vonatkozó felosztásáról. Az elnök gondoskodik a felszólalási idő betartásáról. (6)  A vita fennmaradó részének idejét nem osztják fel előzetesen. Ehelyett az elnök közli a képviselőkkel, hogy általános szabályként legfeljebb egy percre kaphatnak szót. Az elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetű és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót. (6)  A vita fennmaradó részének idejét nem osztják fel előzetesen. Ehelyett az elnök közölheti a képviselőkkel, hogy általános szabályként legfeljebb egy percre kaphatnak szót. Az elnök – amennyire lehetséges – biztosítja, hogy az eltérő politikai nézetű és különböző tagállamokból származó felszólalók felváltva kapjanak szót. (7)  Az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának és a képviselőcsoportoknak a csoport nevében szólni kívánó vezetőinek, illetve az őket helyettesítő felszólalóknak kérelemre elsőbbség adható. (7)  Az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának és a képviselőcsoportoknak a csoport nevében szólni kívánó elnökei, illetve az őket helyettesítő felszólalók számára az elnök kérelemre elsőbbséget adhat. (8)  Az elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb kérdést kívánnak feltenni, amennyiben a felszólaló ehhez hozzájárul, és az elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát. (8)  Az elnök megadhatja a szót azoknak a képviselőknek, akik egy másik képviselő felszólalása alatt kék kártya felemelésével jelzik azon szándékukat, hogy e képviselőnek fél percnél nem hosszabb, az általa mondottakkal kapcsolatos kérdést kívánnak feltenni, amennyiben a felszólaló ehhez hozzájárul, és az elnök úgy ítéli meg, hogy ez nem zavarja meg a vitát, illetve kék kártya felemelése révén feltett több, egymást követő kérdés esetén nem vezet jelentős aránytalansághoz a felszólaló képviselők képviselőcsoportonkénti megoszlásában. (9)  A következőkről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: az ülések jegyzőkönyve, az eljárási indítványok, a végleges napirendtervezet vagy a napirendtervezet módosítása. (9)  A következőkről egy képviselő sem beszélhet egy percet meghaladóan: az ülések jegyzőkönyve, az eljárási indítványok, a végleges napirendtervezet vagy a napirendtervezet módosítása. (10)   Egyéb fegyelmezési jogkörének sérelme nélkül az elnök az ülések vitáiról készült szószerinti jegyzőkönyvből töröltetheti azon képviselő felszólalását, akinek nem adta meg a szót, vagy aki a felszólalásra engedélyezett idő lejárta után tovább beszél. (11)  jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az előadó általi előterjesztését követően kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából. (11)  A jelentésről szóló vitában a Bizottságot és a Tanácsot általában közvetlenül a jelentésnek az előadó általi előterjesztését követően kell meghallgatni. A Bizottság, a Tanács és az előadó újból szót kaphat, különösen a képviselők által tett nyilatkozatokra történő válaszadás céljából. (12)  Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez mellékelnek. (12)  Azok a képviselők, akik a vitában nem szólaltak fel, ülésenként legfeljebb egy alkalommal, legfeljebb 200 szó terjedelmű írásos nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez mellékelnek. (13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkének sérelme nélkül az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal és az Európai Tanács elnökével a felszólalási idő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik. (13)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 230. cikkének figyelembevétele mellett az elnök a Bizottsággal és a Tanáccsal és az Európai Tanács elnökével a felszólalási idő megfelelő felosztásáról való megegyezésre törekszik. Módosítás 182 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 164a. cikk (új) 164a. cikk Az obstrukció megakadályozása Az elnök hatáskörrel rendelkezik arra, hogy véget vessen az indítványok – mint például ügyrendi javaslatok, eljárási indítványok vagy szavazáshoz fűzött indokolások, valamint külön szavazások, részenkénti szavazások és név szerinti szavazások iránti kérelmek – túlzott alkalmazásának, ha meggyőződése szerint ezen indítványok vagy kérelmek nyilvánvaló célja és eredménye a Parlament eljárásainak tartós és súlyos obstrukciója, vagy a képviselők jogainak tartós és súlyos korlátozása. (A 3. fejezetnek az „Általános szabályok az ülések lefolytatására” című része) Módosítás 183 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 165. cikk 165. cikk 165. cikk Azonnali intézkedések Azonnali intézkedések (1)  Az elnök az ülés megfelelő menetét akadályozó vagy a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsító képviselőt rendreutasítja. (1)  Az elnök az ülés megfelelő menetét akadályozó vagy a 11. cikk vonatkozó rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsító képviselőt rendreutasítja. (2)  Ismételt rendzavarás esetén az elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye bekerül az ülés jegyzőkönyvébe. (2)  Ismételt rendzavarás esetén az elnök a képviselőt ismét rendreutasítja, és a rendreutasítás ténye bekerül az ülés jegyzőkönyvébe. (3)  További vagy folytatódó rendzavarás esetén az elnök megvonhatja a rendzavarótól a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az elnök második rendreutasítás nélkül is folyamodhat ez utóbbi intézkedéshez. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik. (3)  További vagy folytatódó rendzavarás esetén az elnök megvonhatja a rendzavarótól a szót és az ülés hátralévő részére az ülésteremből kizárhatja. Különösen súlyos rendbontás esetén az elnök második rendreutasítás nélkül is folyamodhat ez utóbbi intézkedéshez. E fegyelmi intézkedés végrehajtásáról a teremőrök, és szükség esetén a Parlament biztonsági szolgálata segítségével a főtitkár haladéktalanul gondoskodik. (4)  Ha a rendzavarás a parlamenti viták folytatását veszélyezteti, az elnök a rend helyreállítása érdekében egy meghatározott időre félbeszakítja vagy felfüggeszti az ülést. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyhatja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad. Az ülést az elnök hívja össze újra. (4)  Ha a rendzavarás a parlamenti viták folytatását veszélyezteti, az elnök a rend helyreállítása érdekében egy meghatározott időre félbeszakítja vagy felfüggeszti az ülést. Ha az elnök nem talál meghallgatásra, elhagyhatja az elnöki széket; az ülés ezzel félbeszakad. Az ülést az elnök hívja össze újra. (4a)   Az elnök elrendelheti az ülés élő közvetítésének megszakítását, amennyiben egy képviselő becsületsértő, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet használ vagy magatartást tanúsít. (4b)   Az elnök határozhat úgy, hogy a parlamenti ülésről készített hang- és képfelvételekekből törli valamely képviselő felszólalásának rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet tartalmazó részeit. A határozat azonnali hatállyal érvényes. Azonban az Elnökségnek legkésőbb négy héttel a döntés után, illetve – amennyiben ebben az időszakban az Elnökség nem tart ülést – a következő ülésén meg kell azt erősítenie. (5)  Az (1)–(4) bekezdésben foglalt hatáskörök értelemszerűen megilletik a parlamenti szervek, bizottságok és küldöttségek ülésein elnöki tisztséget betöltő személyt, az eljárási szabályzatban meghatározottak szerint. (5)  Az (1)–(4b) bekezdésben foglalt hatáskörök értelemszerűen megilletik a parlamenti szervek, bizottságok és küldöttségek ülésein elnöki tisztséget betöltő személyt, az eljárási szabályzatban meghatározottak szerint. (6)  Adott esetben, a magatartási szabályok megszegésének súlyosságát figyelembe véve az ülés elnöke legkésőbb a következő ülésig vagy az érintett szerv, bizottság vagy küldöttség következő üléséig a 166. cikk végrehajtására irányuló kérelmet intézhet az elnökhöz. (6)  Adott esetben, a magatartási szabályok megszegésének súlyosságát figyelembe véve az ülés elnöke legkésőbb a következő ülésig vagy az érintett szerv, bizottság vagy küldöttség következő üléséig a 166. cikk végrehajtására irányuló kérelmet intézhet az elnökhöz. Módosítás 184 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 166. cikk 166. cikk 166. cikk Szankciók Szankciók (1)  Rendkívül súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetén – amely sérti a 11. cikkben meghatározott elveket – az elnök az érintett képviselő meghallgatását követően a szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz, amelyet a plenáris ülésen való bejelentés előtt közöl az érintett képviselővel és azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnökeivel, amelyeknek a képviselő tagja. (1)  Súlyos rendbontás vagy a parlamenti munka megzavarása esetén – amely sérti a 11. cikkben meghatározott elveket – az elnök a szankciót megállapító, indoklással ellátott határozatot hoz. Az érintett képviselőt az elnök felkéri írásos észrevételek benyújtására a határozat meghozatala előtt. Kivételes esetekben az elnök az érintett képviselő szóbeli meghallgatásáról dönthet. A határozatról az érintett képviselőt ajánlott levél vagy sürgős esetekben kézbesítő révén értesíteni kell. Az értesítést követően az érintett képviselővel szemben kiszabott szankciót az elnök a Parlamentben bejelenti, valamint arról tájékoztatást kapnak azon szervek, bizottságok és küldöttségek elnökei, amelyeknek a képviselő tagja. A szankciót jogerőssé válását követően a parlamenti ciklus végéig a Parlament honlapján jól láthatóan közzé kell tenni. (2)  A megfigyelt magatartási forma értékelésekor annak súlyossága mellett – az e szabályzathoz mellékelt iránymutatások21 alapján – figyelembe kell venni, hogy egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jelenségről van-e szó. (2)  A megfigyelt magatartási forma értékelésekor annak súlyossága mellett figyelembe kell venni, hogy egyszeri, visszatérő vagy pedig állandó jelenségről van-e szó. Meg kell különböztetni egymástól a vizuális jellegű megnyilvánulásokat – amelyek abban az esetben tolerálhatók, ha nem sértők, becsületsértők, rasszisták vagy idegengyűlölők és ésszerű határok között maradnak – a bárminemű parlamenti tevékenység tevékeny megzavarásától. (3)  A megállapított szankció a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában: (3)  A megállapított szankció a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglalhat magában: a)  megrovás; a)  megrovás; b)  2–10 nap időtartamra a napidíj megvonása; b)  2–30 nap időtartamra a napidíj megvonása; c)  a plenáris ülésen való szavazás jogának sérelme nélkül és ez esetben is a magatartási szabályok szigorú betartása mellett, egymást követő 2–10 napig terjedő időtartamra – olyan időszakban, amikor a Parlament vagy bármely szerve, bizottsága vagy küldöttsége ülésezik – ideiglenes felfüggesztés a Parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvételtől; c)  a plenáris ülésen való szavazás jogának sérelme nélkül és ez esetben is a magatartási szabályok szigorú betartása mellett, 2–30 napig terjedő időtartamra – olyan időszakban, amikor a Parlament vagy bármely szerve, bizottsága vagy küldöttsége ülésezik – ideiglenes felfüggesztés a Parlament összes tevékenységében vagy annak egy részében való részvételtől; d)  a 21. cikknek megfelelően javaslat előterjesztése az Elnökök Értekezlete számára, amely a képviselő egy vagy több, Parlamentben betöltött megbízatásának felfüggesztésére vagy megvonására irányul. da)   a képviselő eltiltása attól, hogy a Parlamentet parlamentközi küldöttség tagjaként, parlamentközi konferencián vagy bármilyen intézményközi fórumon képviselje, legfeljebb egyéves időtartamig. db)   titoktartási kötelezettség megszegése esetén bizalmas vagy minősített információhoz való hozzáférés korlátozása legfeljebb egyéves időtartamig. (3a)   A (3) bekezdés b)–db) pontjában foglalt intézkedések megduplázhatóak ismételt szabályszegés esetén, illetve amennyiben a képviselő elutasítja a 165. cikk (3) bekezdése szerint hozott rendelkezés teljesítését. (3b)   Az elnök továbbá a 21. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően javaslatot nyújthat be az Elnökök Értekezletéhez, amely a képviselő egy vagy több, Parlamentben betöltött megbízatásának felfüggesztésére vagy megvonására irányul. __________________ 21 Lásd XV. melléklet. Módosítás 185 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 167. cikk 167. cikk 167. cikk A belső fellebbezés módjai A belső fellebbezés módjai Az érintett képviselő belső fellebbezést nyújthat be az Elnökséghez az elnök által megállapított szankció közlését követő két héten belül. a fellebbezés a szankciót felfüggeszti. Az Elnökség legkésőbb négy héttel a fellebbezés benyújtása után a megállapított szankciót megsemmisítheti, jóváhagyhatja vagy enyhítheti, az érintett képviselő rendelkezésére álló külső jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül. Ha az Elnökség a megállapított határidőn belül nem határoz, a szankciót semmisnek kell tekinteni. Az érintett képviselő belső fellebbezést nyújthat be az Elnökséghez az elnök által megállapított szankció közlését követő két héten belül, a 166. cikk (1)–(3a) bekezdésnek értelmében a fellebbezés a szankciót felfüggeszti. Az Elnökség legkésőbb négy héttel a fellebbezés benyújtása után, illetve amennyiben ebben az időszakban nem ülésezik, a következő ülésén a megállapított szankciót megsemmisítheti, jóváhagyhatja vagy módosíthatja, az érintett képviselő rendelkezésére álló külső jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül. Ha az Elnökség a megállapított határidőn belül nem határoz, a szankciót semmisnek kell tekinteni. Módosítás 186 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII cikk – 5. fejezet – cím HATÁROZATKÉPESSÉG ÉS SZAVAZÁS HATÁROZATKÉPESSÉG, MÓDOSÍTÁSOK ÉS SZAVAZÁS Módosítás 187 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 168. cikk 168. cikk 168. cikk Határozatképesség Határozatképesség (1)  A Parlament a jelen levő képviselők számára való tekintet nélkül tanácskozhat, dönthet a napirendről és jóváhagyhatja az ülések jegyzőkönyvét. (1)  A Parlament a jelen levő képviselők számára való tekintet nélkül tanácskozhat, dönthet a napirendről és jóváhagyhatja az ülések jegyzőkönyvét. (2)  A Parlament akkor határozatképes, ha az ülésteremben a képviselők egyharmada jelen van. (2)  A Parlament akkor határozatképes, ha az ülésteremben a képviselők egyharmada jelen van. (3)  Valamennyi szavazás érvényes a szavazók számára való tekintet nélkül, kivéve ha negyven képviselő által előzetesen benyújtott kérelem alapján az elnök megállapítja a szavazás időpontjában, hogy a határozatképesség nem áll fenn. Ha a szavazás azt mutatja, hogy a határozatképesség nem áll fenn, a szavazást a következő ülés napirendjére tűzik. (3)  Valamennyi szavazás érvényes a szavazók számára való tekintet nélkül, kivéve, ha negyven képviselő által előzetesen benyújtott kérelem alapján az elnök megállapítja, hogy a határozatképesség nem áll fenn. Ha a határozatképesség eléréséhez nincs jelen elegendő számú képviselő, az elnök bejelenti, hogy a határozatképesség nem áll fenn, és a szavazást a következő ülés napirendjére tűzik. A határozatképesség megállapítására irányuló kérelmet legalább negyven képviselőnek kell benyújtani. Képviselőcsoport nevében benyújtott kérelem nem fogadható el. A szavazás eredményének megállapításakor a (2) bekezdésnek megfelelően figyelembe kell venni az ülésteremben jelen levő valamennyi képviselőt és a (4) bekezdésnek megfelelően a határozatképesség megállapítását kérő valamennyi képviselőt. Az elektronikus szavazatszámláló rendszert nem lehet e célból igénybe venni. Az ülésterem ajtóit nem lehet bezárni. Az elektronikus szavazatszámláló rendszer igénybe vehető a 40 képviselőben meghatározott küszöb ellenőrzésére, ugyanakkor nem vehető igénybe a határozatképesség ellenőrzésére. Az ülésterem ajtóit nem lehet bezárni. Ha a határozatképesség eléréséhez nincs jelen elegendő számú képviselő, az elnök nem a szavazás eredményét jelenti be, hanem megállapítja, hogy a határozatképesség nem áll fenn. A (3) bekezdés utolsó mondata csak a szavazás érdemi részére vonatkozik, az eljárási indítványokra vonatkozó szavazásra nem alkalmazandó. (4)  A határozatképesség fennállásának megállapítását kérő képviselőket a (2) bekezdés értelmében jelen levőnek kell tekinteni még akkor is, ha a továbbiakban már nem tartózkodnak az ülésteremben. (4)  A határozatképesség fennállásának megállapítását kérő képviselőknek a kérelem benyújtásának időpontjában jelen kell lenniük az ülésteremben, továbbá a (2) és (3) bekezdés értelmében jelen levőnek kell tekinteni őket még akkor is, ha a továbbiakban már nem tartózkodnak az ülésteremben. Azoknak a képviselőknek, akik a határozatképesség megállapítását kérelmezik, e kérelem előterjesztésekor jelen kell lenniük az ülésteremben. (5)  Ha negyvennél kevesebb képviselő van jelen, az elnök megállapíthatja, hogy a határozatképesség nem áll fenn. (5)  Ha negyvennél kevesebb képviselő van jelen, az elnök megállapíthatja, hogy a határozatképesség nem áll fenn. Módosítás 188 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 168a. cikk (új) 168a. cikk Küszöbértékek (1)   E szabályzat alkalmazásában, eltérő rendelkezés hiányában a következő meghatározásokat kell alkalmazni: a)   „alacsony érvényességi küszöbérték”: az összes parlamenti képviselő egyhuszada vagy egy képviselőcsoport; b)   „közepes érvényességi küszöbérték”: az összes parlamenti képviselő egytizede, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből, vagy e két csoportból vegyesen tevődik össze; c)   „magas érvényességi küszöbérték”: az összes parlamenti képviselő egyötöde, amely egy vagy több képviselőcsoportból vagy egyéni képviselőkből, vagy e két csoportból vegyesen tevődik össze; (2)   Amennyiben annak eldöntéséhez, hogy elértek-e egy alkalmazandó küszöbértéket, egy képviselő aláírása szükséges, ez kézzel írt vagy – az elektronikus aláírások parlamenti rendszere révén – a elektronikus formában is benyújtható. A megszabott időkereten belül egy képviselő visszavonhatja aláírását, ám ezt követően nem nyújthatja be újra. (3)   Amennyiben egy képviselőcsoport támogatása szükséges a küszöbérték eléréséhez, a képviselőcsoport nevében elnöke vagy az elnök által felhatalmazott személy jár el az ügyben. (4)   Valamely képviselőcsoport támogatása a következőképp számítandó a közepes és a magas küszöbérték alkalmazása esetén: –   amennyiben egy ülés során e két típusú küszöb valamelyikére vonatkozó cikket alkalmaznak: minden képviselő, aki a támogató képviselőcsoporthoz tartozik és fizikailag jelen van; –   egyéb esetekben: a támogató képviselőcsoporthoz tartozó minden képviselő. Módosítás 189 Az Európai Parlament eljárási szabályzata Horizontális kiigazítás A cikkek és módosítások horizontális kiigazítása a 168a. cikkben meghatározott új küszöbértékek szerint A.  A következő cikkekben vagy cikkekre vonatkozó módosításokban az „egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő” szöveget, annak esetleges nyelvtani módosításait is beleértve, felváltja a következő szöveg: „egy képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt: 15. cikk, (1) bekezdés 38. cikk, (2) bekezdés 38a. cikk, (1) bekezdés (új) 42. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés (új) 59. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 59. cikk, (1) bekezdés, negyedik albekezdés (új) 59. cikk, (1a) bekezdés, első albekezdés (új) 59. cikk, (1b) bekezdés, negyedik albekezdés (új) 59. cikk, (1b) bekezdés, ötödik albekezdés (új) 63. cikk, (4) és 78e. cikk (2) bekezdés 67a. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés (új) és 68. cikk (1) bekezdés 67a. cikk, (2) bekezdés első albekezdés (új) 67a. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés (új) 69. cikk, (1) bekezdés 81. cikk, (2) bekezdés 88. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 105. cikk, (3) és (4) bekezdés 105. cikk, (6) bekezdés, harmadik franciabekezdés 106. cikk, (4) bekezdés c) pont 108. cikk, (2) bekezdés 108. cikk, (4) bekezdés 113. cikk, (4a) bekezdés (új) 118. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés 121. cikk, (3) bekezdés 122. cikk, (3) bekezdés 122a. cikk, (4) bekezdés (új) 123. cikk, (2) bekezdés 128. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 135. cikk, (1) bekezdés 135. cikk, (2) bekezdés 137. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés 138. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés 150. cikk, (2) bekezdés 150. cikk, (3) bekezdés 152. cikk, (1) bekezdés 153. cikk, (1) bekezdés 154. cikk, (1) bekezdés 169. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 170. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés 174. cikk, (5) bekezdés 174. cikk, (6) bekezdés 176. cikk, (1) bekezdés 180. cikk, (1) bekezdés 187. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 188. cikk, (1) bekezdés, első és második albekezdés 189. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 190. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 190. cikk, (4) bekezdés 226. cikk, (4) bekezdés 231. cikk, (4) bekezdés XVI. melléklet, (1c) bekezdés, hetedik albekezdés A 88. cikk (4) bekezdésében és a 113. cikk (4a) bekezdésében a „legalább negyven képviselő” szöveget, annak esetleges nyelvtani módosításait is beleértve, felváltja a következő szöveg: „valamely képviselőcsoport vagy legalább az alacsony érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. B.  Az 50. cikk (1) bekezdésében és a 50. cikk (2) bekezdése első albekezdésében „a bizottsági tagok legalább egytizede” szöveget, annak esetleges nyelvtani módosításait is beleértve, felváltja a következő szöveg: „a bizottságban legalább a középső érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. A 73a. cikk (2) bekezdésében és a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében „a Parlament képviselőinek legalább egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy egyéni képviselők” szöveget, annak esetleges nyelvtani módosításait is beleértve, felváltja a következő szöveg: „legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. A 210a. cikk (4) bekezdésében „a bizottság három tagja” szöveget felváltja a következő szöveg: „a bizottságban legalább a közéepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. C.  A 15. cikk (1) bekezdésében „a parlamenti képviselők legalább egyötöde” szöveget felváltja a következő szöveg: „a legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. Az 182. cikk (2) bekezdésében és a 180a. cikk (2) bekezdésében „az összes parlamenti képviselő legalább egyötödének” szöveget, annak esetleges nyelvtani módosításait is beleértve, felváltja a következő szöveg: „a legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. A 191. cikk (1) bekezdésében az „egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő ” szöveget felváltja a következő szöveg: „a legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. A 204. cikk (2) bekezdésének (1) albekezdésében és a 208. cikk (2) bekezdésében „a bizottsági tagok legalább egyhatoda” szöveget, annak esetleges nyelvtani módosításait is beleértve, felváltja a következő szöveg: „a bizottságban legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. A 208. cikk (3) bekezdésében a „bizottsági tagok legalább egynegyede” szöveget felváltja a következő szöveg: „a bizottságban legalább a magas érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport(ok)”, a szükséges nyelvtani módosításokkal együtt. D.  Az érvényességi küszöbértékek horizontális kiigazítása nem befolyásolja a fenti cikkeknek és módosításoknak a küszöbértékektől eltérő okból történő elfogadását, elutasítását vagy módosítását. (E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.) Módosítás 190 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 169. cikk 169. cikk 169. cikk Módosítások előterjesztése és indítványozása Módosítások előterjesztése és indítványozása (1)  Az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra. (1)  Az illetékes bizottság, bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülés elé megfontolásra. A társaláírók nevét közzéteszik. A módosításokat írásban, a megfogalmazók aláírásával kell benyújtani. A módosításokat írásban, a megfogalmazók aláírásával kell benyújtani. A 47. cikk (1) bekezdése szerinti jogalkotási természetű dokumentumokra vonatkozó módosításokat rövid indokolás követheti. Az ilyen indokolásért a megfogalmazó viseli a felelősséget, és nem szavaznak róla. A kötelező erejű jogi aktusokra vonatkozó javaslatok módosításait rövid indokolás követheti. Az ilyen indokolásért a megfogalmazó viseli a felelősséget, és nem szavaznak róla. (2)  A 170. cikkben megállapított korlátozásokra is figyelemmel a módosítások a szöveg bármely részének megváltoztatására, szavak vagy számok törlésére, beillesztésére, illetve cseréjére irányulhatnak. (2)  A 170. cikkben megállapított korlátozásokra is figyelemmel a módosítások a szöveg bármely részének megváltoztatására, szavak vagy számok törlésére, beillesztésére, illetve cseréjére irányulhatnak. E cikkben és a 170. cikkben a „szöveg” kifejezés az állásfoglalási indítványnak, a jogalkotási állásfoglalás-tervezetnek, a határozati javaslatnak vagy a jogalkotási aktusra irányuló javaslatnak az egészét jelenti. E cikkben és a 170. cikkben a „szöveg” kifejezés az állásfoglalási indítványnak, a jogalkotási állásfoglalás-tervezetnek, a határozati javaslatnak vagy a kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatnak az egészét jelenti. (3)  Az elnök határidőt állapít meg a módosítások előterjesztésére. (3)  Az elnök határidőt állapít meg a módosítások előterjesztésére. (4)  A módosításokat a vita során a megfogalmazó vagy az általa helyettesként kijelölt képviselő adhatja elő. (4)  A módosításokat a vita során a megfogalmazó vagy az általa helyettesként kijelölt képviselő adhatja elő. (5)  Ha a módosítást megfogalmazója visszavonja, az tárgytalanná válik, kivéve, ha egy másik képviselő azonnal átveszi. (5)  Ha a módosítást megfogalmazója visszavonja, az tárgytalanná válik, kivéve, ha egy másik képviselő azonnal átveszi. (6)  A Parlament eltérő határozatának hiányában a módosításokat kizárólag valamennyi hivatalos nyelven történő kinyomtatatást és kiosztást követően bocsátják szavazásra. A Parlament nem hozhat ettől eltérő határozatot, ha ez ellen legalább negyven képviselő kifogást emel. A Parlament kerüli az olyan határozatokat, amelyek ahhoz vezetnének, hogy egy adott nyelvet használó képviselők elfogadhatatlan mértékben kerülnének hátrányos helyzetbe. (6)  A Parlament eltérő határozatának hiányában a módosításokat kizárólag valamennyi hivatalos nyelven történő rendelkezésre bocsátásukat követően bocsátják szavazásra. A Parlament nem hozhat ettől eltérő határozatot, ha ez ellen legalább negyven képviselő kifogást emel. A Parlament kerüli az olyan határozatokat, amelyek ahhoz vezetnének, hogy egy adott nyelvet használó képviselők elfogadhatatlan mértékben kerülnének hátrányos helyzetbe. Ha száznál kevesebb képviselő van jelen, a Parlament nem hozhat ettől eltérő határozatot, ha ez ellen legalább a jelen lévő képviselők tizede kifogást emel. Ha száznál kevesebb képviselő van jelen, a Parlament nem hozhat ettől eltérő határozatot, ha ez ellen legalább a jelen lévő képviselők tizede kifogást emel. Az elnök javaslatára a szóbeli módosítást vagy egyéb szóbeli változtatást ugyanúgy kell kezelni, mint az olyan módosítást, amelyet nem osztottak ki valamennyi hivatalos nyelven. Amennyiben az elnök a 170. cikk (3) bekezdése alapján a szóbeli módosítást vagy egyéb szóbeli változtatást elfogadhatónak ítéli, és amennyiben nem emelnek kifogást a 169. cikk (6) bekezdése alapján, azt a meghatározott szavazási sorrenddel összhangban kell szavazásra bocsátani. Az elnök javaslatára a szóbeli módosítást vagy egyéb szóbeli változtatást ugyanúgy kell kezelni, mint az olyan módosítást, amelyet nem bocsátottak rendelkezésre valamennyi hivatalos nyelven. Amennyiben az elnök a 170. cikk (3) bekezdése alapján a szóbeli módosítást vagy egyéb szóbeli változtatást elfogadhatónak ítéli, és amennyiben nem emelnek kifogást a 169. cikk (6) bekezdése alapján, azt a meghatározott szavazási sorrenddel összhangban kell szavazásra bocsátani. A bizottságban az ilyen módosítás vagy változtatás kifogásolásához szükséges szavazatok számát a 209. cikk alapján kell meghatározni a plenáris ülésen irányadó szavazatszámmal arányosan, adott esetben felfelé kerekítve. A bizottságban az ilyen módosítás vagy változtatás kifogásolásához szükséges szavazatok számát a 209. cikk alapján kell meghatározni a plenáris ülésen irányadó szavazatszámmal arányosan, adott esetben felfelé kerekítve. Módosítás 191 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 170. cikk 170. cikk 170. cikk A módosítások elfogadhatósága A módosítások elfogadhatósága (1)  Módosítás nem fogadható el, ha (1)  A saját kezdeményezésű jelentésekről szóló 52. cikk (2) bekezdésében felsorolt kiegészítő feltételek és a Tanács álláspontjához fűzött módosításokról szóló 69. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül módosítás nem fogadható el, ha: a)  nincs közvetlen összefüggésben azzal a szöveggel, amelynek módosítására irányul; a)  nincs közvetlen összefüggésben azzal a szöveggel, amelynek módosítására irányul; b)  a szöveg egészének törlésére vagy felcserélésre irányul; b)  a szöveg egészének törlésére vagy felcserélésre irányul; c)  az érintett szöveg több önálló cikkének vagy bekezdésének módosítására irányul. E rendelkezés nem vonatkozik a megegyezéses módosításokra, illetve a szöveg egészében visszatérően előforduló megfogalmazás következetes megváltoztatására irányuló módosításokra; c)  az érintett szöveg több önálló cikkének vagy bekezdésének módosítására irányul. E rendelkezés nem vonatkozik a megegyezéses módosításokra, illetve a szöveg egészében visszatérően előforduló megfogalmazás következetes megváltoztatására irányuló módosításokra; ca)   uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslat módosítására irányul; mindazonáltal a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó; cb)   uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslat olyan részének módosítására irányul, amely e javaslatokban változatlan marad; mindazonáltal a 104. cikk (2) bekezdésének második albekezdése és a 104. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése értelemszerűen alkalmazandó; d)  megállapítást nyer, hogy a szöveg megfogalmazása, amelyre a módosítás irányul, a hivatalos nyelvek legalább egyikén nem igényel módosítást; ez esetben az elnök az érintettekkel együtt megfelelő nyelvi megoldást keres. d)  kizárólag azon a nyelven szándékozik biztosítani a szöveg nyelvi helyességét vagy javítani annak terminológiai következetességét, amelyen a módosítás benyújtásra került; ez esetben az elnök az érintettekkel együtt megfelelő nyelvi megoldást keres. (2)   A módosítás tárgytalanná válik, ha az a szövegről ugyanazon szavazás során hozott korábbi határozattal nem összeegyeztethető. (3)  A módosítások elfogadhatóságáról az elnök határoz. (3)  A módosítások elfogadhatóságáról az elnök határoz. Az elnöknek a (3) bekezdés alapján hozott, módosítások elfogadhatóságát érintő határozata nem kizárólag e cikk (1) és (2) bekezdésének rendelkezésein, hanem általában a szabályzat rendelkezésein alapul. Az elnöknek a (3) bekezdés alapján hozott, módosítások elfogadhatóságát érintő határozata nem kizárólag e cikk (1) bekezdésének rendelkezésein, hanem általában a szabályzat rendelkezésein alapul. (4)  A bizottság jelentésében szereplő nem jogalkotási állásfoglalási indítványhoz egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő alternatív állásfoglalási indítványt terjeszthet elő. (4)  A bizottság jelentésében szereplő nem jogalkotási állásfoglalási indítványhoz egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő alternatív állásfoglalási indítványt terjeszthet elő. Ilyen esetben a képviselőcsoport vagy az érintett képviselők nem terjeszthetnek elő módosításokat az illetékes bizottság állásfoglalási indítványához. Az alternatív állásfoglalási indítvány nem lehet hosszabb, mint a bizottság állásfoglalási indítványa; a Parlamentben módosítás nélkül bocsátják egyetlen szavazásra. Ilyen esetben a képviselőcsoport vagy az érintett képviselők nem terjeszthetnek elő módosításokat az illetékes bizottság állásfoglalási indítványához. Az alternatív állásfoglalási indítvány nem lehet hosszabb, mint a bizottság állásfoglalási indítványa; a Parlamentben módosítás nélkül bocsátják egyetlen szavazásra. A 123. cikk (4) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. A 123. cikk közös állásfoglalási indítványokról szóló (4) és (4a) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. (4a)   Kivételes esetben az elnök beleegyezésével a módosítások benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően is előterjeszthetők módosítások, feltéve, hogy megegyezéses módosítások, vagy ha technikai probléma merült fel. Ezen módosítások elfogadhatóságáról az elnök határoz. Az elnök csak a Parlament hozzájárulását követően bocsáthat szavazásra ilyen módosításokat. A megegyezéses módosítások elfogadhatóságának megállapításához a következő általános követelmények alkalmazhatók: –   a megegyezéses módosítások általános szabályként olyan szövegrészekre vonatkoznak, amelyek a módosítások előterjesztésére vonatkozó határidő lejártát megelőzően módosítás tárgyát képezték; –   a megegyezéses módosításokat általános szabályként parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoportok, az illetékes bizottságok elnökei vagy előadói, vagy egyéb módosítások megfogalmazói terjesztik elő; –   a megegyezéses módosítások általános szabályként az ugyanazon részre vonatkozó módosítások visszavonásával járnak. Megegyezéses módosítás figyelembevételét kizárólag az elnök javasolhatja. A megegyezéses módosítás szavazásra bocsátásához az elnöknek ki kell kérnie a Parlament hozzájárulását oly módon, hogy felteszi a kérdést, hogy van-e kifogás az ilyen szavazás megtartása ellen. Amennyiben kifogás merül fel, a Parlament a leadott szavazatok többségével határoz. Módosítás 192 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 171. cikk 171. cikk 171. cikk Szavazási eljárás Szavazási eljárás (1)  A jelentésekre a következő szavazási eljárás vonatkozik: (1)  Amennyiben ezen eljárási szabályzat másképpen nem rendelkezik, a Parlamentnek benyújtott szövegekre a következő szavazási eljárás vonatkozik: a)  először a bizottsági jelentésben vizsgált szöveghez kapcsolódó esetleges módosításokról szavaznak, a)  először – adott esetben – a jogilag kötelező erejű jogi aktusra vonatkozó javaslat esetleges módosításairól szavaznak, b)  ezután a teljes, esetleg módosított szövegről szavaznak, b)  ezután – adott esetben – a teljes, esetleg módosított javaslatról szavaznak, c)  ezután az állásfoglalási indítvány vagy a jogalkotási állásfoglalás-tervezet módosításairól szavaznak, c)  ezután az állásfoglalási indítvány vagy a jogalkotási állásfoglalás-tervezet esetleges módosításairól szavaznak, d)  végül az állásfoglalási indítványról vagy jogalkotási állásfoglalás-tervezetről szavaznak (zárószavazás). d)  végül az állásfoglalási indítványról szavaznak (zárószavazás). A Parlament a jelentésben szereplő indokolásról nem szavaz. A Parlament jelentésben szereplő indokolásról nem szavaz. (2)   A második olvasatra a következő eljárás alkalmazandó: a)  ha a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására vonatkozó javaslatot nem terjesztettek elő, az a 76. cikknek megfelelően jóváhagyottnak tekintendő, b)  a Tanács álláspontjának elutasítására vonatkozó javaslatról bármely módosításról történő szavazást megelőzően szavaznak (lásd 68. cikk (1) bekezdése), c)  ha a Tanács álláspontjához több módosítást terjesztettek elő, a 174. cikkben megállapított sorrendben szavaznak, d)  ha a Parlament a Tanács álláspontjának módosításáról szavazást tartott, a teljes szövegről történő további szavazás csak a 68. cikk (2) bekezdésével összhangban tartható meg. (3)   A harmadik olvasatra a 72. cikkben megállapított eljárás alkalmazandó. (4)  Jogalkotási szövegekről és nem jogalkotási állásfoglalási indítványokról történő szavazás esetén először az érdemi részeket érintő szavazást tartják meg, melyet a hivatkozásokkal és a preambulumbekezdésekkel kapcsolatos szavazás követ. A korábbi szavazásoknak ellentmondó módosítások tárgytalanná válnak. (4)  Kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokról és nem jogalkotási állásfoglalási indítványokról történő szavazás esetén először az érdemi részeket érintő szavazást tartják meg, melyet a hivatkozásokkal és a preambulumbekezdésekkel kapcsolatos szavazás követ. (4a)   A módosítás tárgytalanná válik, ha nem egyeztethető össze a szövegről ugyanazon szavazás során hozott korábbi döntésekkel. (5)  A szavazás során kizárólag az előadó kaphat szót, aki röviden kifejtheti bizottsága véleményét a szavazásra bocsátott módosításokról. (5)  A szavazás során kizárólag az előadó vagy az előadó képviseletében a bizottság elnöke kaphat szót. Felszólalásában röviden kifejtheti az illetékes bizottság véleményét a szavazásra bocsátott módosításokról. Módosítás 193 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 172. cikk 172. cikk törölve Szavazategyenlőség (1)   A 171. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti szavazategyenlőség esetén a teljes szöveget a bizottsághoz utalják vissza. Ugyanez vonatkozik a 3. és a 9. cikk alapján történő szavazásokra, valamint a 199. és a 212. cikk alapján történő zárószavazásokra, azonban az utóbbi két cikk esetén az ügyet az Elnökök Értekezletéhez utalják vissza. (2)   Ha a napirend egészéről (152. cikk) vagy a jegyzőkönyv egészéről (192. cikk) vagy egy, a 176. cikk alapján részenkénti szavazásra bocsátott szövegről történő szavazás eredményeként szavazategyenlőség áll fenn, a szöveg elfogadottnak tekintendő. (3)   Minden más esetben, amikor szavazategyenlőség áll fenn – a minősített többséget igénylő cikkek sérelme nélkül –, a szöveg vagy a javaslat elutasítottnak tekintendő. A 172. cikk (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben szavazategyenlőség áll fenn a 141. cikk (4) bekezdése szerinti, arra vonatkozó ajánlás tervezetéről való szavazás eredményeként, hogy a Parlament ne avatkozzon be valamely, az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban levő eljárásba, e szavazategyenlőség nem jelenti azt, hogy az illetékes bizottság a Parlament beavatkozására vonatkozó ajánlást fogadott volna el. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy az illetékes bizottság nem fogadott el ajánlást. Módosítás 194 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 173. cikk 173. cikk törölve A szavazás alapelvei (1)   Jelentésről az illetékes bizottság ajánlása alapján szavaznak. A bizottság ezzel a feladattal az elnökét és az előadóját bízhatja meg. (2)   A bizottság ajánlást tehet valamennyi, illetve több módosítás együttes szavazásra bocsátására, elfogadására, illetve elutasítására vagy érvénytelenné nyilvánítására. A bizottság megegyezéses módosításokat is javasolhat. (3)   Ha a bizottság módosítások együttes szavazásra bocsátására tesz ajánlást, először e módosításokat bocsátják együttes szavazásra. (4)   Ha a bizottság megegyezéses módosítást javasol, ez a javaslat a szavazáskor elsőbbséget élvez. (5)   Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, egyenként szavaznak. (6)   Együttes szavazás vagy megegyezéses módosítás esetén részenkénti szavazás nem tartható. Módosítás 195 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 174. cikk 174. cikk 174. cikk Módosítások szavazásra bocsátásának sorrendje Módosítások szavazásra bocsátásának sorrendje (1)  A módosítások elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyhez kapcsolódnak, és azokról a szöveget megelőzően szavaznak. (1)  A módosítások elsőbbséget élveznek azzal a szöveggel szemben, amelyhez kapcsolódnak, és azokról a szöveget megelőzően szavaznak. (2)  Ha egy szöveg ugyanazon részéhez több, egymást kölcsönösen kizáró módosítást terjesztettek elő, az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás élvez elsőbbséget, és először azt bocsátják szavazásra. Ha a módosítást elfogadják, a többi módosítás elutasítottnak tekintendő. Ha elutasítják, az elsőbbségi sorrendben következő módosítást bocsátják szavazásra, és a fennmaradó módosításokkal is hasonló módon járnak el. Ha az elsőbbség megállapításával kapcsolatban kétely merül fel, az elnök dönt. Ha az összes módosítást elutasították, az eredeti szöveg tekintendő elfogadottnak, kivéve ha az erre kitűzött határidőn belül külön szavazást kértek. (2)  Ha egy szöveg ugyanazon részéhez több, egymást kölcsönösen kizáró módosítást terjesztettek elő, az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás élvez elsőbbséget, és először azt bocsátják szavazásra. Ha a módosítást elfogadják, a többi módosítás elutasítottnak tekintendő. Ha elutasítják, az elsőbbségi sorrendben következő módosítást bocsátják szavazásra, és a fennmaradó módosításokkal is hasonló módon járnak el. Ha az elsőbbség megállapításával kapcsolatban kétely merül fel, az elnök dönt. Ha az összes módosítást elutasították, az eredeti szöveg tekintendő elfogadottnak, kivéve ha az erre kitűzött határidőn belül külön szavazást kértek. (3)  Az elnök az eredeti szöveget elsőként is szavazásra bocsáthatja, illetve az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás előtt az eredeti szöveghez közelebb álló módosítást is szavazásra bocsáthat. (3)   Ha azonban az elnök úgy ítéli, hogy ez megkönnyíti a szavazást, az eredeti szöveget elsőként is szavazásra bocsáthatja, illetve az eredeti szövegtől leginkább eltérő módosítás előtt az eredeti szöveghez közelebb álló módosítást is szavazásra bocsáthat. Ha ezek bármelyike többséget szerez, az ugyanezen szöveghez előterjesztett összes többi módosítás tárgytalan. Ha ezek bármelyike többséget szerez, a szöveg ugyanezen részéhez előterjesztett összes többi módosítás tárgytalanná válik. (4)   Kivételesen, az elnök javaslatára, a vita lezárását követően előterjesztett módosítások is szavazásra bocsáthatók, feltéve, hogy megegyezéses módosítások, illetve ha technikai probléma merült fel. Az elnök csak a Parlament hozzájárulásával bocsáthat szavazásra ilyen módosításokat. A 170. cikk (3) bekezdése értelmében a módosítások elfogadhatóságáról az elnök határoz. E bekezdés értelmében a vita lezárását követően előterjesztett, megegyezéses módosítások esetén az elnök azok elfogadhatóságáról egyenként határoz, tekintettel a módosítások megegyezéses jellegére. Megegyezéses módosítás figyelembevételét kizárólag az elnök javasolhatja. A megegyezéses módosítás szavazásra bocsátásához az elnöknek ki kell kérnie a Parlament hozzájárulását, mégpedig olyan módon, hogy felteszi a kérdést, hogy van-e kifogás az ilyen szavazás megtartása ellen. Ha kifogás merül fel, a Parlament a leadott szavazatok többségével határoz. (4a)   Amennyiben megegyezéses módosításokat bocsátanak szavazásra, úgy ezek a szavazás során elsőbbséget élveznek. (4b)   Megegyezéses módosításról részenkénti szavazás nem tartható. (5)  Ha az illetékes bizottság ahhoz a szöveghez, amelyre a jelentés vonatkozik, több módosítást is előterjesztett, azokat az elnök együttesen bocsátja szavazásra, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő külön szavazást kért, illetve ha más módosítást is előterjesztettek. (5)  Ha az illetékes bizottság ahhoz a szöveghez, amelyre a jelentés vonatkozik, több módosítást is előterjesztett, azokat az elnök együttesen bocsátja szavazásra, kivéve, ha egyes módosításokról egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért, illetve ha más, a szóban forgó módosításokkal össze nem egyeztethető módosítást is előterjesztettek. (6)  Az elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást. Ilyen esetben az elnök az (5) bekezdésben megállapított eljárást alkalmazza. Az ilyen jellegű módosítások megfogalmazói javasolhatnak együttes szavazást, ha módosításaik kölcsönösen kiegészítik egymást. (6)  Az elnök más módosításokat is együttes szavazásra bocsáthat, ha kölcsönösen kiegészítik egymást, kivéve, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő külön vagy részenkénti szavazást kért. A módosítások megfogalmazói is javasolhatnak együttes szavazást, ha módosításaik kölcsönösen kiegészítik egymást. (7)  Az elnök, egy adott módosítás elfogadását, illetve elutasítását követően határozhat több más, hasonló tartalmú, illetve hasonló célú módosítás együttes szavazásra bocsátásáról. Ezt megelőzően az elnök kikérheti a Parlament hozzájárulását. (7)  Az elnök, egy adott módosítás elfogadását, illetve elutasítását követően határozhat több más, hasonló tartalmú, illetve hasonló célú módosítás együttes szavazásra bocsátásáról. Ezt megelőzően az elnök kikérheti a Parlament hozzájárulását. Az ilyen módosítások az eredeti szöveg különböző részeire vonatkozhatnak. Az ilyen módosítások az eredeti szöveg különböző részeire vonatkozhatnak. (8)  Ha különböző előterjesztők kettő vagy több azonos módosítást terjesztenek elő, azokat egyetlen módosításként kell szavazásra bocsátani. (8)  Ha különböző előterjesztők kettő vagy több azonos módosítást terjesztenek elő, azokat egyetlen módosításként kell szavazásra bocsátani. (8a)   Az olyan módosításokról, amelyekre név szerinti szavazást kértek, egyenként szavaznak. Módosítás 196 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 175. cikk 175. cikk 175. cikk Plenáris ülésre benyújtott módosítások bizottsági megvitatása Plenáris ülésre benyújtott módosítások bizottsági szűrése Ha egy jelentéshez több mint ötven módosítást és részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmet terjesztettek elő parlamenti megfontolásra, az elnök a bizottság elnökével való konzultációt követően felkérheti az illetékes bizottságot, hogy e módosítások vagy kérelmek vizsgálata céljából ülést hívjon össze. Az olyan módosításokat, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, amelyek ebben a szakaszban a bizottság tagjai legalább egytizedének támogató szavazatát nem nyerik el, nem bocsátják szavazásra a plenáris ülésen. Ha valamely bizottság által előterjesztett szöveghez több mint ötven módosítást vagy részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmet terjesztettek elő parlamenti megfontolásra, az elnök a bizottság elnökével való konzultációt követően felkérheti a szóban forgó bizottságot, hogy e módosításokról vagy kérelmekről egyenként tartott szavazás céljából ülést hívjon össze. Az olyan módosításokat, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, amelyek ebben a szakaszban a bizottság tagjai legalább egyharmadának támogató szavazatát nem nyerik el, nem bocsátják szavazásra a plenáris ülésen. Módosítás 197 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 176. cikk 176. cikk 176. cikk Részenkénti szavazás Részenkénti szavazás (1)  Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható. (1)  Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő részenkénti szavazást kérhet, ha a szavazásra bocsátandó szöveg több rendelkezést tartalmaz vagy több pontra vonatkozik, illetve több, önálló értelemmel és/vagy normatív értékkel bíró részre osztható. (2)  Ha az elnök másként nem rendelkezik, a kérelmet a szavazást megelőző este kell benyújtani. A kérelemről az elnök határoz. (2)  Ha az elnök másként nem rendelkezik, a kérelmet legkésőbb a szavazást megelőző este kell benyújtani. A kérelemről az elnök határoz. Módosítás 198 és 347 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 178. cikk 178. cikk 178. cikk Szavazás Szavazás (1)  A Parlament általában kézfelemeléssel szavaz. (1)  A Parlament általában kézfelemeléssel szavaz. Az elnök azonban bármikor határozhat úgy, hogy a szavazást az elektronikus szavazatszámláló rendszer segítségével tartják meg. (1a)   A szavazást az elnök nyitja meg és zárja le. A szavazás elnök általi megnyitását követően a szavazás lezártnak nyilvánításáig az elnökön kívül senki nem szólalhat fel. (1b)   A szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amikor a Szerződések különleges többséget írnak elő. (2)  Ha az elnök úgy határoz, hogy az eredmény kétséges, az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával, illetve ha nem működik, felállással illetve ülve maradással újra szavaznak. (2)  Ha az elnök úgy határoz, hogy a kézfelemeléssel történő szavazás eredménye kétséges, az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával, illetve ha nem működik, felállással illetve ülve maradással újra szavaznak. (2a)   A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és jelenti be. (3)  A szavazás eredményét feljegyzik. (3)  A szavazás eredményét feljegyzik. Módosítás 199 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 179. cikk 179. cikk 179. cikk Zárószavazás Zárószavazás Jelentés alapján történő döntéshozatal esetén a Parlament az egyszeri és/vagy zárószavazás során a 180. cikk (2) bekezdésének megfelelően név szerint szavaz. A módosításokról szóló szavazások csak a 180. cikk értelmében benyújtott kérelem esetén zajlanak név szerint. Jelentés alapján történő döntéshozatal esetén a Parlament az egyszeri és/vagy zárószavazás során a 180. cikk (2) bekezdésének megfelelően név szerint szavaz. A 179. cikk név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3), (6) és (8) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében. A 179. cikk név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3), (6) és (8) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében. Módosítás 200 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 179a. cikk (új) 179a. cikk Szavazategyenlőség (1)   A 171. cikk (1) bekezdésének b) vagy d) pontja szerinti szavazategyenlőség esetén a teljes szöveget a bizottsághoz utalják vissza. Ez a 3. és 9. cikk alapján történő szavazásokra is alkalmazandó. (2)   Ha egy, a 176. cikk alapján részenkénti szavazásra bocsátott szövegről történő szavazás eredményeként szavazategyenlőség áll fenn, a szöveg elfogadottnak tekintendő. (3)   Minden más esetben, amikor szavazategyenlőség áll fenn – a minősített többséget előíró cikkek sérelme nélkül –, a szöveg vagy a javaslat elutasítottnak tekintendő. A 179a. cikk (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy amennyiben szavazategyenlőség áll fenn a 141. cikk (4) bekezdése szerinti, arra vonatkozó ajánlástervezetről való szavazás eredményeként, hogy a Parlament ne avatkozzon be valamely, az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban levő eljárásba, e szavazategyenlőség nem jelenti a Parlament beavatkozására vonatkozó ajánlás elfogadását. Ilyen esetben úgy kell tekinteni, hogy az illetékes bizottság nem fogadott el ajánlást. Az elnök részt vehet a szavazásban, de döntő szavazata nincs. (A két utolsó albekezdést értelmezésként kell beilleszteni. Módosítás 201 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 180. cikk 180. cikk 180. cikk Név szerinti szavazás Név szerinti szavazás (1)  A 118. cikk (5) bekezdésében, a 119. cikk (5) bekezdésében és a 179. cikkben megállapított eseteken kívül név szerint szavaznak, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban kéri a szavazást megelőző este, kivéve, ha az elnök más határidőt állapít meg. (1)  Az ezen eljárási szabályzatban megállapított eseteken kívül név szerint szavaznak, ha azt bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő írásban kéri legkésőbb a szavazást megelőző este, kivéve, ha az elnök más határidőt állapít meg. A 180. cikk (1) bekezdésének név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3), (6) és (8) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében. A 180. cikk név szerinti szavazásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikk (3), (6) és (8) bekezdésében említett jelentésekre a képviselők mentelmi jogára vonatkozó eljárások keretében. (1a)   Az egyes képviselőcsoportok plenáris ülésenként legfeljebb száz név szerinti szavazásra irányuló kérelmet nyújthatnak be. (2)  A név szerinti szavazás az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történik. Ha a rendszer műszaki okok miatt nem használható, a szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történik. Az elnök utolsóként adja le szavazatát. (2)  A név szerinti szavazás az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történik. Ha a rendszer műszaki okok miatt nem használható, a szavazás egy, sorsolás útján kiválasztott képviselő nevével kezdve, betűrendben történhet. Az elnök utolsóként adja le szavazatát. A szavazás szóban történik, és a következő kifejezések használhatók: „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom”. A szavazás szóban történik, és a következő kifejezések használhatók „igen”, „nem”, illetve „tartózkodom”. Indítvány elfogadásának, illetve elutasításának megállapítására csak a mellette vagy ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe. A szavazás eredményét az elnök állapítja meg és jelenti be. A szavazás eredményét feljegyzik az ülésről készült jegyzőkönyvbe; képviselőcsoportonként, a képviselők nevének betűrendjében, annak feltüntetésével, hogy az egyes képviselők hogyan szavaztak. (2a)   A szavazás eredményét feljegyzik az ülésről készült jegyzőkönyvbe; képviselőcsoportonként, a képviselők nevének betűrendjében, annak feltüntetésével, hogy az egyes képviselők hogyan szavaztak. Módosítás 202 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 180 a .cikk (új) 180a. cikk Titkos szavazás (1)   Kinevezések esetén titkos szavazást kell tartani, a 15. cikk (1) bekezdésének és a 204. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül. A leadott szavazatok számának megállapításakor csak a jelöltek nevét tartalmazó szavazólapokat veszik figyelembe. (2)   Titkos szavazást kell tartani az összes parlamenti képviselő legalább egyötödének kérelmére is. Az ilyen kérelmet a szavazás megkezdése előtt kell benyújtani. (3)   A titkos szavazásra irányuló kérelem a név szerinti szavazásra irányuló kérelemmel szemben elsőbbséget élvez. (4)   A titkos szavazás során leadott szavazatot kettő–nyolc, sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg, kivéve, ha elektronikus szavazásra kerül sor. Az (1) bekezdés szerinti szavazás esetén a jelöltek a szavazatszámlálásban nem vehetnek részt. A titkos szavazásban részt vevő képviselők nevét azon ülés jegyzőkönyvébe jegyzik fel, amelyen a titkos szavazást tartották. Módosítás 203 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 181. cikk 181. cikk 181. cikk Elektronikus szavazás Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használata (1)  Az elnök bármikor határozhat úgy, hogy a 178., 180. és 182. cikkben jelölt szavazást az elektronikus szavazatszámláló rendszer segítségével tartják meg. Ha az elektronikus szavazatszámláló rendszer műszaki okok miatt nem használható, a szavazást a 178. cikk, a 180. cikk (2) bekezdése, illetve a 182. cikk alapján tartják meg. Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatára vonatkozó műszaki előírásokat az Elnökség határozza meg. (1)  Az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatára vonatkozó műszaki előírásokat az Elnökség határozza meg. (2)  Elektronikus szavazás esetén kizárólag a szavazás számszerű eredményét jegyzik fel. (2)  Elektronikus szavazás esetén, amennyiben nem név szerinti szavazásról van szó, kizárólag a szavazás számszerű eredményét jegyzik fel. Ha azonban a 180. cikk (1) bekezdésével összhangban név szerinti szavazást kértek, a szavazatokat az ülés jegyzőkönyvébe képviselőcsoportonként, a képviselők nevének betűrendjében jegyzik fel. (3)   Ha a jelen levő képviselők többsége kéri, a 180. cikk (2) bekezdésével összhangban név szerinti szavazást tartanak. Az e cikk (1) bekezdésében említett rendszer alkalmazható a többség fennállásának megállapítására. (3a)   Az elnök bármikor határozhat az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatáról valamely érvényességi küszöbérték ellenőrzése érdekében. Módosítás 204 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 182. cikk 182. cikk törölve Titkos szavazás (1)   Kinevezések esetén titkos szavazást tartanak, a 15. cikk (1) bekezdésének, a 199. cikk (1) bekezdésének, és a 204. cikk (2) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül. A leadott szavazatok számának megállapításakor csak a jelölt képviselők nevét tartalmazó szavazólapokat veszik figyelembe. (2)   Titkos szavazás tartható a parlamenti képviselők legalább egyötödének kérelmére is. Az ilyen kérelmet a szavazás megkezdése előtt kell benyújtani. Ha a szavazást megelőzően a parlamenti képviselők legalább egyötöde titkos szavazásra irányuló kérelmet terjeszt elő, úgy a Parlament köteles ilyen szavazással eljárni. (3)   A titkos szavazásra irányuló kérelem a név szerinti szavazásra való kérelemmel szemben elsőbbséget élvez. (4)   A titkos szavazás során leadott szavazatot kettő–nyolc, sorsolással kiválasztott képviselő számolja meg, kivéve, ha elektronikus szavazásra kerül sor. Az (1) bekezdés szerinti szavazás esetén a jelöltek a szavazatszámlálásban nem vehetnek részt. A titkos szavazásban részt vevő képviselők nevét azon ülés jegyzőkönyvébe jegyzik fel, amelyen a titkos szavazást tartották. Módosítás 205 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 182a. cikk (új) 182a. cikk A szavazás vitatása (1)   A szavazás érvényességével kapcsolatos ügyrendi hozzászólásnak csak azt követően van helye, hogy az elnök a szavazást lezártnak nyilvánította. (2)   A kézfelemeléssel történő szavazás eredményének kihirdetése után bármely képviselő kérheti az eredménynek az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történő ellenőrzését. (3)   A kihirdetett eredmény érvényességéről az elnök határoz. Az elnök határozata végleges. Módosítás 206 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 183. cikk 183. cikk 183. cikk A szavazás indokolása A szavazás indokolása (1)  Az általános vita lezárását követően bármely képviselő a zárószavazáshoz legfeljebb egy perces szóbeli, illetve legfeljebb 200 szavas írásbeli indokolást fűzhet, amelyet felvesznek az ülés szó szerinti jegyzőkönyvébe. (1)  A szavazás lezárását követően a Parlament által tárgyalt napirendi pontról szóló egyszeri szavazáshoz és/vagy zárószavazáshoz bármely képviselő legfeljebb egyperces szóbeli indokolást fűzhet. Minden képviselő plenáris ülésenként három szóbeli indoklást fűzhet a szavazáshoz. Bármely képviselő legfeljebb 200 szavas írásbeli indokolást nyújthat be az ilyen szavazáshoz, amely közzétételre kerül a Parlament honlapján a képviselő személyes oldalán. Bármely képviselőcsoport a szavazáshoz legfeljebb kétperces indokolást fűzhet. Bármely képviselőcsoport a szavazáshoz legfeljebb kétperces indokolást fűzhet. A szavazáshoz fűzött első indokolás megkezdése után a szavazás indokolására irányuló további kérelem nem fogadható el. Az első napirendi pontról tartott szavazáshoz fűzött első indokolás megkezdése után a szavazás indokolására irányuló további kérelem nem fogadható el. A szavazáshoz fűzött indokolás a Parlament által tárgyalt bármely kérdésről tartandó zárószavazás esetén elfogadható. E cikk alkalmazásában a „zárószavazás” kifejezés nem a szavazás típusára utal, hanem az adott napirendi pontról tartandó utolsó szavazást jelöli. A szavazáshoz fűzött indokolás a Parlament által tárgyalt bármely napirendi pontról tartandó egyszeri és/vagy zárószavazás esetén elfogadható. E cikk alkalmazásában a „zárószavazás” kifejezés nem a szavazás típusára utal, hanem az adott napirendi pontról tartandó utolsó szavazást jelöli. (2)  Eljárási ügyekre vonatkozó szavazás esetén szavazáshoz fűzött indokolás nem fogadható el. (2)  Titkos szavazás vagy eljárási ügyekre vonatkozó szavazás esetén szavazáshoz fűzött indokolás nem fogadható el. (3)  Ha a 150. cikk alapján jogalkotási aktusra irányuló javaslatot vagy egy jelentést tűztek a Parlament napirendjére, a képviselők az (1) bekezdésnek megfelelően a szavazáshoz írásos indokolást nyújthatnak be. (3)  Ha módosítás vagy vita nélküli napirendi pontot tűztek a Parlament napirendjére, a képviselők az (1) bekezdésnek megfelelően csak írásos indokolást nyújthatnak be a szavazáshoz. A szavazáshoz fűzött akár szóbeli, akár írásbeli indokolásnak közvetlenül a szavazásra bocsátott szövegre kell vonatkoznia. A szavazáshoz fűzött akár szóbeli, akár írásbeli indokolásnak közvetlenül a Parlament elé terjesztett napirendi pontra kell vonatkoznia. Módosítás 207 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 184. cikk 184. cikk törölve A szavazás vitatása (1)  A szavazást az elnök nyitja meg és zárja le. (2)  A szavazás elnök általi megnyitását követően a szavazás lezártnak nyilvánításáig az elnökön kívül senki nem szólalhat fel. (3)  A szavazás érvényességével kapcsolatos ügyrendi hozzászólásnak csak azt követően van helye, hogy az elnök a szavazást lezártnak nyilvánította. (4)  A kézfelemeléssel történő szavazás eredményének kihirdetése után bármely képviselő kérheti az eredménynek az elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával történő ellenőrzését. (5)  A kihirdetett eredmény érvényességéről az elnök határoz. A határozat végleges. Módosítás 208 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VII cikk – 6. fejezet – cím 6.  FEJEZET 6.  FEJEZET FÉLBESZAKÍTÓ JELLEGŰ ÉS ELJÁRÁSI INDÍTVÁNYOK ÜGYRENDI JAVASLATOK ÉS ELJÁRÁSI INDÍTVÁNYOK Módosítás 209 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 185. cikk 185. cikk 185. cikk Eljárási indítványok Eljárási indítványok (1)  Eljárási indítvány, azaz: (1)  Eljárási indítvány, azaz: a)  előzetes kérdés (187. cikk); a)  előzetes kérdés (187. cikk); b)  bizottsághoz történő visszautalás (188. cikk); b)  bizottsághoz történő visszautalás (188. cikk); c)  vita lezárása (189. cikk); c)  vita lezárása (189. cikk); d)  vita és szavazás elnapolása (190. cikk); d)  vita és szavazás elnapolása (190. cikk); e)  ülés félbeszakítása vagy berekesztése (191. cikk) e)  ülés félbeszakítása vagy berekesztése (191. cikk) iránti kérelem az egyéb felszólalási kérelmekkel szemben elsőbbséget élvez. iránti kérelem az egyéb felszólalási kérelmekkel szemben elsőbbséget élvez. Az ilyen indítványok előterjesztésekor az előterjesztőn kívül csak az alábbiak kaphatnak szót: az előterjesztést támogató és egy azt ellenző felszólaló, valamint az illetékes bizottság elnöke vagy előadója. Az ilyen indítványok előterjesztésekor az előterjesztőn kívül csak az alábbiak kaphatnak szót: egy, az előterjesztést ellenző felszólaló, valamint az illetékes bizottság elnöke vagy előadója. (2)  A felszólalási idő legfeljebb egy perc. (2)  A felszólalási idő legfeljebb egy perc. Módosítás 210 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 186. cikk 186. cikk 184a. cikk Ügyrendi javaslat Ügyrendi javaslat (1)  A képviselő felszólalhat azzal a céllal, hogy felhívja az elnök figyelmét a Parlament eljárási szabályzatának megsértésére. A képviselőnek először meg kell jelölnie azt a cikket, amelyre hivatkozik. (1)  A képviselő felszólalhat azzal a céllal, hogy felhívja az elnök figyelmét a Parlament eljárási szabályzatának megsértésére. A képviselőnek először meg kell jelölnie azt a cikket, amelyre hivatkozik. (2)  Az ügyrendi javaslat minden más felszólalási kérelemmel szemben elsőbbséget élvez. (2)  Az ügyrendi javaslat minden más felszólalási kérelemmel vagy eljárási indítvánnyal szemben elsőbbséget élvez (3)  A felszólalási idő legfeljebb egy perc. (3)  A felszólalási idő legfeljebb egy perc. (4)  Az elnök az ügyrendi javaslatról az eljárási szabályzatnak megfelelően haladéktalanul határozatot hoz és döntését a felhívás megtételét követően haladéktalanul bejelenti. Az elnök határozatáról nincs szavazás. (4)  Az elnök az ügyrendi javaslatról az eljárási szabályzatnak megfelelően haladéktalanul határozatot hoz és döntését a felhívás megtételét követően haladéktalanul bejelenti. Az elnök határozatáról nincs szavazás. (5)  Az elnök kivételesen nyilatkozhat úgy, hogy a határozatát az ügyrendi javaslatot követően később, de mindenképp huszonnégy órán belül jelenti be. A határozat elhalasztása nem jár a vita elnapolásával. Az elnök az ügyet az illetékes bizottsághoz utalhatja. (5)  Az elnök kivételesen nyilatkozhat úgy, hogy a határozatát az ügyrendi javaslatot követően később, de mindenképp huszonnégy órán belül jelenti be. A határozat elhalasztása nem jár a vita elnapolásával. Az elnök az ügyet az illetékes bizottsághoz utalhatja. Az ügyrendi javaslatnak a vizsgált napirendi pontra kell vonatkoznia. Ha egyéb tárgyra vonatkozik, az elnök egy másik, arra alkalmas időpontban adhatja meg a szót az ügyrendi javaslatra, például a szóban forgó napirendi pont lezárása után vagy az ülés felfüggesztése előtt. Az ügyrendi javaslatnak a vizsgált napirendi pontra kell vonatkoznia. Ha egyéb tárgyra vonatkozik, az elnök egy másik, arra alkalmas időpontban adhatja meg a szót az ügyrendi javaslatra, például a szóban forgó napirendi pont lezárása után vagy az ülés felfüggesztése előtt. (A módosított cikk átkerül a 185. cikk elé.) Módosítás 211 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 187. cikk 187. cikk 187. cikk Előzetes kérdés Előzetes kérdés (1)  Valamely napirendi pont vitájának kezdetén indítványozható a vita elutasítása a napirendi pont elfogadhatatlansága miatt. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. (1)  Valamely napirendi pont vitájának kezdetén egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő indítványozhatja a vita elutasítását a napirendi pont elfogadhatatlansága miatt. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. Az elfogadhatatlansági indítvány benyújtásának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az elnöknek, aki erről a Parlamentet haladéktalanul tájékoztatja. Az elfogadhatatlansági indítvány benyújtásának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az elnöknek, aki erről a Parlamentet haladéktalanul tájékoztatja. (2)  Ha az indítványt elfogadják, a Parlament haladéktalanul rátér a következő napirendi pontra. (2)  Ha az indítványt elfogadják, a Parlament haladéktalanul rátér a következő napirendi pontra. Módosítás 212 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 188. cikk 188. cikk 188. cikk A bizottsághoz történő visszautalás A bizottsághoz történő visszautalás (1)  Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérheti a napirend megállapításakor, illetve a vita kezdetét megelőzően a bizottsághoz történő visszautalást. (1)  Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérheti a napirend megállapításakor, illetve a vita kezdetét megelőzően a bizottsághoz történő visszautalást. A bizottsághoz történő visszautalás indítványának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az elnöknek, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet. A bizottsághoz történő visszautalás indítványának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az elnöknek, aki erről haladéktalanul tájékoztatja a Parlamentet. (2)  Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmezheti a szavazást megelőzően vagy a szavazás folyamán a bizottsághoz történő visszautalást. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. (2)  Bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmezheti a szavazást megelőzően vagy a szavazás folyamán a bizottsághoz történő visszautalást. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. (3)  Kérelem ezen eljárási szakaszok mindegyikében csak egyszer nyújtható be. (3)  Kérelem ezen eljárási szakaszok mindegyikében csak egyszer nyújtható be. (4)  A bizottsághoz történő visszautalás a napirendi pont vitájának elhalasztásával jár. (4)  A bizottsághoz történő visszautalás a napirendi pont megvizsgálásának elhalasztásával jár. (5)  A Parlament a bizottság részére határidőt állapíthat meg a következtetéseiről szóló jelentése elkészítésére. (5)  A Parlament a bizottság részére határidőt állapíthat meg a következtetéseiről szóló jelentése elkészítésére. Módosítás 213 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 190. cikk 190. cikk 190. cikk Vita és szavazás elnapolása Vita vagy szavazás elnapolása (1)  Az egyes napirendi pontok vitájának megkezdésekor bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő indítványozhatja a vita egy meghatározott napra és időpontra történő elnapolását. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. (1)  Az egyes napirendi pontok vitájának megkezdésekor bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő indítványozhatja a vita egy meghatározott napra és időpontra történő elnapolását. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. Az elnapolás indítványozásának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az elnöknek, aki erről a Parlamentet haladéktalanul tájékoztatja. Az elnapolás indítványozásának szándékát legalább huszonnégy órával korábban be kell jelenteni az elnöknek, aki erről a Parlamentet haladéktalanul tájékoztatja. (2)  Az indítvány elfogadása esetén a Parlament rátér a következő napirendi pontra. Az elnapolt vitát a meghatározott napon és időpontban folytatják. (2)  Az indítvány elfogadása esetén a Parlament rátér a következő napirendi pontra. Az elnapolt vitát a meghatározott napon és időpontban folytatják. (3)  Ha az indítványt elutasítják, azt ugyanazon ülés során nem lehet újra előterjeszteni. (3)  Ha az indítványt elutasítják, azt ugyanazon ülés során nem lehet újra előterjeszteni. (4)  A szavazást megelőzően vagy a szavazás során bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő indítványozhatja a szavazás elnapolását. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. (4)  A szavazást megelőzően vagy a szavazás során bármely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő indítványozhatja a szavazás elnapolását. Az ilyen indítványról azonnal szavaznak. A Parlamentnek a vita későbbi ülésre történő elnapolására vonatkozó határozata meghatározza azt az ülést, amelynek napirendjére tűzik a vitát, adottnak tekintve, hogy az említett ülés napirendjét a 149. és 152. cikk szerint állítják össze. Módosítás 214 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 191. cikk 191. cikk 191. cikk Az ülés félbeszakítása vagy berekesztése Az ülés félbeszakítása vagy berekesztése Az elnök javaslatára, illetve egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére a Parlament az ülést egy vita vagy szavazás során határozatával félbeszakíthatja vagy berekesztheti. Az ilyen javaslatról vagy kérelemről haladéktalanul szavaznak. Az elnök javaslatára, illetve egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére a Parlament az ülést egy vita vagy szavazás során határozatával félbeszakíthatja vagy berekesztheti. Az ilyen javaslatról vagy kérelemről haladéktalanul szavaznak. Az ülés félbeszakítására vagy berekesztésére irányuló kérelem előterjesztése esetén az e kérelemről való szavazásra irányuló eljárást haladéktalanul meg kell kezdeni. A plenáris szavazások bejelentésének szokásos módját kell alkalmazni, és a jelenlegi gyakorlattal összhangban megfelelő időt kell hagyni a képviselőknek arra, hogy az ülésterembe eljussanak. Az ülés félbeszakítására vagy berekesztésére irányuló kérelem előterjesztése esetén az e kérelemről való szavazásra irányuló eljárást haladéktalanul meg kell kezdeni. A plenáris szavazások bejelentésének szokásos módját kell alkalmazni, és a jelenlegi gyakorlattal összhangban megfelelő időt kell hagyni a képviselőknek arra, hogy az ülésterembe eljussanak. A 152. cikk (2) bekezdése második albekezdésének analógiájára, a kérelem elutasítása esetén hasonló kérelem ugyanazon a napon újból nem terjeszthető elő. A 22. cikk (1) bekezdése értelmezésének megfelelően az elnök jogosult arra, hogy elutasítsa az e cikk alapján aránytalanul nagy számban előterjesztett kérelmeket. A 149a. cikk (2) bekezdése második albekezdésének analógiájára, a kérelem elutasítása esetén hasonló kérelem ugyanazon a napon újból nem terjeszthető elő. A 164a. cikknek megfelelően az elnök jogosult arra, hogy elutasítsa az e cikk alapján aránytalanul nagy számban előterjesztett kérelmeket. Módosítás 215 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 192. cikk 192. cikk 192. cikk Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv (1)  Az ülésekről készült, a Parlament ügymenetének és határozatainak részleteit és a felszólalók nevét tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő délutáni ülés megkezdése előtt kiosztják. (1)  Az ülésekről készült, az ügymenet részleteit, a felszólalók nevét és a Parlament határozatait – ideértve bármely módosításról tartott bármilyen szavazás eredményét – tartalmazó jegyzőkönyvet legalább fél órával a következő délutáni ülés megkezdése előtt rendelkezésre bocsátják. A jogalkotási eljárások keretében e rendelkezés értelmében a Parlament által elfogadott valamennyi módosítás határozatnak minősül, még akkor is, ha a Bizottság vonatkozó javaslatát vagy a Tanács álláspontját végül a 60. cikk (1) bekezdésének, illetve a 68. cikk (3) bekezdésének megfelelően elutasítják. (1a)   A Parlament vitáinak és határozatainak alapját képező dokumentumok listáját a jegyzőkönyvben közzéteszik. (2)  Az ülések délutáni időszakának megkezdésekor az elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti. (2)  Az ülések délutáni időszakának megkezdésekor az elnök a korábbi ülés jegyzőkönyvét jóváhagyás végett a Parlament elé terjeszti. (3)  Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A témával kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót. (3)  Ha a jegyzőkönyvvel kapcsolatban kifogás merül fel, a Parlament szükség esetén határoz a kért változtatások figyelembevételéről. A témával kapcsolatban egy-egy képviselő legfeljebb egy percre kaphat szót. (4)  A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá, és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik. (4)  A jegyzőkönyvet az elnök és a főtitkár írja alá, és a Parlament irattárában őrzik. A jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik. Módosítás 216 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 194. cikk 194. cikk 194. cikk Szó szerinti jegyzőkönyv Szó szerinti jegyzőkönyv (1)  Az ülésekről többnyelvű dokumentum formájában szó szerinti jegyzőkönyvet készítenek, amelyben minden szóbeli hozzájárulás az eredeti nyelvén szerepel. (1)  Az ülésekről többnyelvű dokumentum formájában szó szerinti jegyzőkönyvet készítenek, amelyben minden szóbeli hozzájárulás az eredeti hivatalos nyelvén szerepel. (1a)   Egyéb fegyelmezési jogkörének sérelme nélkül az elnök a szó szerinti jegyzőkönyvből töröltetheti azon képviselő felszólalását, akinek nem adta meg a szót, vagy aki a felszólalásra engedélyezett idő lejárta után tovább beszél. (2)  A felszólalók öt munkanapon belül javításokat tehetnek szóbeli hozzájárulásuk gépelt szövegében. A javításokat e határidőn belül el kell küldeni a titkárságra. (2)  A felszólalók öt munkanapon belül javításokat tehetnek szóbeli hozzájárulásuk gépelt szövegében. A javításokat e határidőn belül el kell küldeni a titkárságra. (3)  A többnyelvű szó szerinti jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékleteként teszik közzé és a Parlament irattárában őrzik. (3)  A többnyelvű szó szerinti jegyzőkönyvet az Európai Unió Hivatalos Lapjának mellékleteként teszik közzé és a Parlament irattárában őrzik. (4)  A szó szerinti jegyzőkönyv kivonatát képviselői kérésre bármely hivatalos nyelvre le kell fordítani. Szükség esetén a fordítást rövid időn belül el kell készíteni. (4)  A szó szerinti jegyzőkönyv kivonatát képviselői kérésre bármely hivatalos nyelvre le kell fordítani. Szükség esetén a fordítást rövid időn belül el kell készíteni. Módosítás 217 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 195. cikk 195. cikk 195. cikk Hang- és képfelvétel az ülésekről Hang- és képfelvétel az ülésekről (1)  A Parlament üléseit az ülés eredeti nyelvein, illetve az összes aktív tolmácsfülkéből származó többnyelvű hanganyagot élő adásban kell közvetíteni a Parlament honlapján. (1)  A Parlament üléseit az ülés eredeti nyelvein, illetve az összes aktív tolmácsfülkéből származó többnyelvű hanganyagot élő adásban kell közvetíteni a Parlament honlapján. (2)  Az egyes ülések után haladéktalanul összeállítják és a Parlament honlapján hozzáférhetővé teszik az ülésről készített, tartalomjegyzékkel ellátott, eredeti nyelvű hang- és képfelvételeket, valamint az összes aktív tolmácsfülkéből származó többnyelvű hanganyagokat az aktuális, illetve az azt követő parlamenti ciklus teljes időtartama alatt, ezt követően pedig a Parlament irattárában őrzik őket. Ezeket a hang- és képfelvételeket össze kell kapcsolni az ülésről készített, többnyelvű, szó szerinti jegyzőkönyvvel, amint az rendelkezésre áll. (2)  Az egyes ülések után haladéktalanul összeállítják és a Parlament honlapján hozzáférhetővé teszik az ülésről készített, tartalomjegyzékkel ellátott, eredeti nyelvű hang- és képfelvételeket, valamint az összes aktív tolmácsfülkéből származó többnyelvű hanganyagokat a parlamenti ciklus hátralévő időtartama, illetve az azt követő parlamenti ciklus teljes időtartama alatt, ezt követően pedig a Parlament irattárában őrzik őket. Ezeket a hang- és képfelvételeket össze kell kapcsolni az ülésről készített, többnyelvű, szó szerinti jegyzőkönyvvel, amint az rendelkezésre áll. Módosítás 218 Az Európai Parlament eljárási szabályzata VIII cím – 1. fejezet – cím BIZOTTSÁGOK – LÉTREHOZÁS ÉS HATÁSKÖR BIZOTTSÁGOK Módosítás 219 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 196. cikk 196. cikk 196. cikk Állandó bizottságok létrehozása Állandó bizottságok létrehozása Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament állandó bizottságokat hoz létre, amelyek hatáskörét az eljárási szabályzat mellékletében22 határozzák meg. A bizottságok tagjait a Parlament újraválasztását követő első ülésen, majd azt követően két és fél év elteltével választják meg. Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament állandó bizottságokat hoz létre. Ezek feladatait az eljárási szabályzat mellékletében22 határozzák meg, amelyet a leadott szavazatok többségével fogadnak el. A bizottságok tagjait a Parlament újraválasztását követő első ülésen, majd azt követően két és fél év elteltével jelölik ki. Az állandó bizottságok hatásköre a bizottság felállításának időpontjától eltérő időpontban is meghatározható. Az állandó bizottságok feladatai a bizottság felállításának időpontjától eltérő időpontban is meghatározhatók. __________________ __________________ 22 Lásd VI. melléklet. 22 Lásd VI. melléklet. Módosítás 220 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 197. cikk 197.cikk 197.cikk Különbizottságok létrehozása Különbizottságok Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament bármikor felállíthat különbizottságokat, amelyek hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottságot létrehozó határozat meghozatalával egyidejűleg határozzák meg; a különbizottságok megbízatása nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, kivéve, ha a Parlament a megbízatást lejártakor meghosszabbítja. (1)   Az Elnökök Értekezletének javaslatára a Parlament bármikor felállíthat különbizottságokat, amelyek feladatait, létszámát és megbízatásának idejét a bizottságot létrehozó határozat meghozatalával egyidejűleg határozzák meg. Mivel a különbizottságok hatáskörét, összetételét és megbízatásának idejét a bizottság létrehozásával egyidejűleg határozzák meg, a Parlament a hatáskör megváltoztatásáról – sem kibővítéséről, sem szűkítéséről – később nem határozhat. (1a)   A különbizottságok megbízatása nem haladhatja meg a tizenkét hónapot, kivéve, ha a Parlament a megbízatást lejártakor meghosszabbítja. Amennyiben a különbizottságot létrehozó parlamenti határozat másképp nem rendelkezik, megbízatásának ideje az alakuló ülés időpontjában veszi kezdetét. (1b)   A különbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére. Módosítás 221 és 307 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 198. cikk 198. cikk 198. cikk Vizsgálóbizottságok Vizsgálóbizottságok (1)  A Parlament a képviselők egynegyedének kérelmére vizsgálóbizottságot állíthat fel az uniós jog állítólagos megsértése vagy az Európai Közösségek szervei, illetve intézményei, a tagállamok közigazgatási szervei vagy az uniós jog által annak alkalmazására felhatalmazott személyek által az uniós jog alkalmazása során elkövetett állítólagos hivatali visszásságok kivizsgálása céljából. (1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 226. cikkének és az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i 95/167/EK, Euratom, ESZAK európai parlamenti, tanácsi és bizottsági határozat 2. cikkének megfelelően a Parlament az összes képviselő egynegyedének kérelmére vizsgálóbizottságot állíthat fel az olyan állítólagos jogsértések vagy hivatali visszásságok kivizsgálása céljából, amelyek feltételezhetően az Európai Unió szervei, illetve intézményei, a tagállamok közigazgatási szervei vagy az uniós jog által annak alkalmazására felhatalmazott személyek által az uniós jog végrehajtása során elkövetett cselekmények. A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot egy hónapon belül közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Parlament ezenkívül megtesz minden szükséges intézkedést, hogy e határozat minél szélesebb körben ismertté váljon. Sem a vizsgálatnak az összes parlamenti képviselő egynegyede által meghatározott tárgya, sem a (10) bekezdésben megállapított időtartam nem módosítható. (1a)   A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot a határozat meghozatalát követő egy hónapon belül közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. (2)  A vizsgálóbizottság működését e szabályzat bizottságokra vonatkozó rendelkezései szabályozzák, kivéve, ha e cikk, illetve az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az e szabályzathoz mellékletként csatolt23, az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályozó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i határozata kifejezetten másképp rendelkezik. (2)  A vizsgálóbizottság működését a bizottságokra vonatkozó cikkek szabályozzák, kivéve, ha e cikk, illetve a 95/167/EK, Euratom, ESZAK határozat kifejezetten másképp rendelkezik. (3)  A vizsgálóbizottság felállítására irányuló kérelemben pontosan meg kell határozni a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet részletesen indokolni kell. A Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára határoz a bizottság felállításáról és adott esetben – a 199. cikk rendelkezéseinek megfelelően – a bizottság összetételéről. (3)  A vizsgálóbizottság felállítására irányuló kérelemben pontosan meg kell határozni a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet részletesen indokolni kell. A Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára határoz a bizottság felállításáról és adott esetben annak létszámáról. (4)   A vizsgálóbizottság munkáját jelentéssel zárja le, amelyet legfeljebb tizenkét hónapon belül kell benyújtania. A Parlament ezen időtartamot két alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja. A vizsgálóbizottságban csak a rendes tagok, illetve távollétükben az állandó póttagok szavazhatnak. (4a)   A vizsgálóbizottságok nem jogosultak véleményt nyilvánítani más bizottságok részére. (4b)   A vizsgálóbizottságban az eljárás bármely szakaszában csak a rendes tagok, illetve távollétükben az állandó póttagok szavazhatnak. (5)  A vizsgálóbizottság elnököt és két alelnököt választ, és egy vagy több előadót nevez ki. A bizottság tagjaira meghatározott hatásköröket ruházhat át, illetve megbízásokat, különleges feladatokat adhat; a tagok ezekről a későbbiekben a bizottságnak részletes jelentést tesznek. (5)  A vizsgálóbizottság elnököt és alelnököket választ, és egy vagy több előadót nevez ki. A bizottság tagjaira meghatározott hatásköröket ruházhat át, illetve megbízásokat, különleges feladatokat adhat; a tagok ezekről a későbbiekben a bizottságnak részletes jelentést tesznek. Az ülések közötti időszakban sürgős esetekben, illetve szükség esetén a bizottság hatásköreit a bizottság elnöksége gyakorolja, a következő ülésen történő megerősítés feltételével. (5a)   Az ülések közötti időszakban sürgős esetekben, illetve szükség esetén a bizottság hatásköreit a bizottság koordinátorai gyakorolják, a következő ülésen történő megerősítés feltételével. (6)   Ha a vizsgálóbizottság úgy ítéli meg, hogy valamely jogát megsértették, javaslatot tesz, hogy az elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket. (7)  A vizsgálóbizottság kapcsolatba léphet a (2) bekezdésben említett határozat 3. cikkében szereplő intézményekkel vagy személyekkel meghallgatás tartása, illetve dokumentumok beszerzése céljából. Az uniós intézmények és szervek képviselőinek és tisztviselőinek utazási és szállásköltségeit ezen intézmények és szervek viselik. A vizsgálóbizottság előtt megjelenő más személyek utazási és szállásköltségeit az Európai Parlament a szakértők meghallgatására vonatkozó szabályoknak megfelelően téríti meg. A vizsgálóbizottság előtt tanúvallomás céljából megjelenő személyt ugyanolyan jogok illetik meg, mint amelyek a származási országa bírósága előtt való tanúskodás esetén megilletnék. E jogairól a bizottság előtti nyilatkozattétel előtt tájékoztatni kell. A nyelvhasználatot tekintve a vizsgálóbizottság a 158. cikk rendelkezéseit alkalmazza. A bizottság elnöksége azonban (7)  A nyelvhasználatot tekintve a vizsgálóbizottság a 158. cikk rendelkezéseit alkalmazza. A bizottság elnöksége azonban –  ha titoktartási okokból szükségesnek ítéli, a tolmácsolást a tanácskozásban részt vevő személyek hivatalos nyelveire korlátozhatja, –  ha titoktartási okokból szükségesnek ítéli, a tolmácsolást a tanácskozásban részt vevő személyek hivatalos nyelveire korlátozhatja, –  oly módon határozhat a kézhez kapott dokumentumok fordításával kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a bizottság hatékonyan és gyorsan végezhesse a feladatát és az ügy szükséges titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák. –  oly módon határozhat a kézhez kapott dokumentumok fordításával kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a bizottság hatékonyan és gyorsan végezhesse a feladatát és az ügy szükséges titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák. (8)   A vizsgálóbizottság elnöke az elnökséggel együtt gondoskodik arról, hogy a tárgyalások titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák, és erről a tagokat is megfelelően tájékoztatja. A bizottság elnöke szintén kifejezetten utal a fent említett határozat 2. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire. Az eljárási szabályzat VII. mellékletének A. része alkalmazandó. (9)   A továbbított titkos, illetve bizalmas iratokat olyan technikai intézkedések segítségével vizsgálják meg, amelyek biztosítják, hogy kizárólag az ügyben illetékes tagok férhessenek hozzá. Az érintett tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy e cikknek megfelelően nem teszik más személyeknek lehetővé, hogy titkos, illetve bizalmas információhoz jussanak, és az ilyen jellegű információt kizárólag a vizsgálóbizottságnak benyújtandó jelentés elkészítéséhez használják fel. Az üléseket olyan helyiségekben tartják, amelyek kialakítása nem teszi lehetővé, hogy illetéktelen személyek az eljárást lehallgassák. (9a)   Amennyiben egy tagállami szerv vagy hatóság felelős lehet az uniós jog végrehajtása során felmerült állítólagos jogsértésekért vagy hivatali visszásságokért, a vizsgálóbizottság felkérheti az adott tagállam parlamentjét a vizsgálatban való együttműködésre. (10)  A vizsgálóbizottság, munkája befejezését követően annak eredményéről a Parlamentnek jelentést nyújt be, amely adott esetben az 56. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kisebbségi véleményeket is tartalmaz. A jelentést közzéteszik. (10)  A vizsgálóbizottság munkáját egy, a Parlament számára a munka eredményeiről készített jelentéssel zárja le, amelyet legkésőbb az alakuló ülését követő tizenkét hónapon belül be kell nyújtania. A Parlament ezen időtartamot két alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja. Adott esetben a jelentés az 56. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kisebbségi véleményeket tartalmazhat. A jelentést közzéteszik. A vizsgálóbizottság kérelmére a Parlament a jelentést a benyújtást követő ülésen megvitatja. A vizsgálóbizottság kérelmére a Parlament a jelentést a benyújtást követő ülésen megvitatja. A bizottság az Európai Unió vagy a tagállamok intézményeinek, illetve szerveinek szóló ajánlástervezetet is benyújthat a Parlamentnek. (10a)   A bizottság az Európai Unió vagy a tagállamok intézményeinek, illetve szerveinek szóló ajánlástervezetet is benyújthat a Parlamentnek. (11)  Az elnök a VI. melléklet szerint illetékes bizottságot utasítja, hogy kísérje figyelemmel a vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen tett intézkedéseket, és adott esetben készítsen jelentést róluk. Ezenkívül megtesz minden szükséges lépést, amely biztosítja a vizsgálat eredményeként hozott döntések gyakorlati megvalósulását. (11)  Az elnök a VI. melléklet szerint illetékes bizottságot utasítja, hogy kísérje figyelemmel a vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen tett intézkedéseket, és adott esetben készítsen jelentést róluk. Ezenkívül megtesz minden szükséges lépést, amely biztosítja a vizsgálat eredményeként hozott döntések gyakorlati megvalósulását. A 199. cikk (2) bekezdésével összhangban módosítás kizárólag az Elnökök Értekezletének a vizsgálóbizottság összetételét érintő javaslatához ((3) bekezdés) fűzhető. Sem a vizsgálatnak a Parlament képviselőinek egynegyede által meghatározott tárgya ((3) bekezdés), sem a (4) bekezdésben megállapított időtartam nem módosítható. __________________ 23 Lásd VIII. melléklet. (Az (1) bekezdés második albekezdése értelmezésként kerül beillesztésre.) Módosítás 222 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 199. cikk 199. cikk 199. cikk Bizottságok összetétele Bizottságok összetétele (1)  A bizottságok és a vizsgálóbizottságok tagjait a képviselőcsoportok és a független képviselők jelöléseinek benyújtását követően választják meg. Az Elnökök Értekezlete a Parlamentnek javaslatokat nyújt be. A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. (1)  A bizottságok, a különbizottságok és a vizsgálóbizottságok tagjait a képviselőcsoportok és a független képviselők nevezik ki. Az Elnökök Értekezlete határidőt állapít meg, amelyen belül a képviselőcsoportok és a független képviselők közlik az elnökkel a kinevezéseket, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, a két és fél éves megbízatása fennmaradó részére megtartja a parlamenti bizottságokban elfoglalt helyét. Ha azonban egy képviselő másik képviselőcsoportba való átülése sérti a politikai nézetek arányos képviseletét a bizottságban, az Elnökök Értekezlete az (1) bekezdés második mondatában megállapított eljárással összhangban új javaslatot nyújt be a bizottság összetételére vonatkozóan, melynek során köteles biztosítani az érintett képviselő egyéni jogait. A bizottsági helyek képviselőcsoportok közötti elosztásának arányossága nem térhet el a legközelebbi megfelelő egész számtól. Ha egy képviselőcsoport úgy határoz, hogy nem tölti be egy bizottságban a neki járó helyeket, a szóban forgó helyek üresen maradnak, és a bizottság létszámát a megfelelő számmal csökkenteni kell. A képviselőcsoportok közötti helycserék nem megengedhetők. (1a)   A bizottságok összetétele – amennyire lehetséges – tükrözi a Parlament összetételét. A bizottsági helyek képviselőcsoportok közötti elosztásának aránya az arányos számítás eredményénél nagyobb vagy annál kisebb legközelebbi egész szám. Amennyiben a képviselőcsoportok közt nem születik megállapodás arányos súlyukat illetően egy vagy több meghatározott bizottságban, az elnökök értekezlete hozza meg a döntést. (1b)   Ha egy képviselőcsoport úgy határoz, hogy nem tölti be egy bizottságban a neki járó helyeket, vagy elmulasztja a tagok kinevezését az Elnökök Értekezlete által megszabott határidőn belül, a szóban forgó helyek üresen maradnak. A képviselőcsoportok közötti helycserék nem megengedhetők. (1c)   Ha egy képviselő másik képviselőcsoportba való átülése sérti a bizottsági helyek (1a) bekezdésben meghatározott arányos eloszlását, és a képviselőcsoportok között nem születik olyan megállapodás, amely biztosítja az említett bekezdésben meghatározott elveknek való megfelelést, az Elnökök Értekezlete hozza meg a szükséges döntéseket.