Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Indonéziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodásnak a visszafogadással kapcsolatos kérdések kivételével történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2014. február 26-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a 2014. május 1-jén hatályba lépett EU–Indonézia partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM),

–  tekintettel Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2015. május 23-i nyilatkozatára az Indonéziában végrehajtásra váró további kivégzések kilátásairól,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a tervezett indonéziai kivégzésekről szóló, 2016. július 27-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2016. június 28-i EU–Indonézia emberi jogi párbeszédre,

–  tekintettel a közös stratégiai célokat szolgáló ASEAN–EU globális partnerség előmozdításáról szóló, 2016. október 14-i bangkoki nyilatkozatra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

–  tekintettel a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Indonézia 2006-ban ratifikált,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1987. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Indonézia a világ negyedik legnépesebb nemzete, harmadik legnagyobb demokráciája, legnagyobb muzulmán többségű országa, ahol több millióan más vallásokat követnek, és sokszínű társadalmát 255 millió, különböző etnikumú, nyelvű és kultúrájú polgár alkotja;

B.  mivel Indonézia fontos partner az EU számára; mivel az Uniót erős kapcsolatok fűzik a G20 csoportba tartozó Indonéziához; mivel az EU és Indonézia azonos értékeket vall az emberi jogok, a kormányzás és a demokrácia tekintetében;

C.  mivel az első miniszteri szintű stratégiai párbeszéd során (2016. április 8-án) Indonézia külügyminisztere és az alelnök/főképviselő közösen kinyilvánították azon döntésüket, hogy „a partnerség új szintjére emelik” az EU és Indonézia közötti viszonyt;

D.  mivel 2016. december 19-én békés politikai tevékenységeket követően őrizetbe vették Hoszea Jeimo és Iszmael Alua pápuai politikai aktivistákat, akik ellen az indonéz büntető törvénykönyv szerint „lázadás” címén emeltek vádat; mivel 2017. január 11-én Hoszea Jeimót és Iszmael Aluát óvadék ellenében szabadlábra helyezték; mivel az ügyben a jogi eljárás folytatódik; mivel elítélésük esetén a két aktivistára életfogytig tartó börtönbüntetés is kiszabható;

E.  mivel Dzsoko Widodo elnök változást ígért a pápuaiaknak, amelynek kezdetét „egy jobb Pápuáért folytatott nyílt párbeszéd” jelzi, és vállalta, hogy megszünteti az erőszak aránytalan alkalmazását és az emberi jogi visszaéléseket; mivel az elnök 2014-es megválasztása óta négy alkalommal látogatott el Pápuára; mivel a megbékélésre irányuló gesztusként nemrégiben elrendelte nagyszámú pápuai fogva tartott szabadon bocsátását;

F.  mivel Dzsakarta kormányzója, Baszuki Tjahadzsa Purnama – becenevén Ahok – ellen bírósági tárgyalás van folyamatban, amelyet egyes vallási csoportok kezdeményeztek az iszlám megsértésének vádjával; mivel 2016 októbere óta az iszlamista csoportokat tömörítő, MUI Fatvát Őrző Nemzeti Mozgalom (GNPF-MUI) elnevezésű koalíció, ezen belül az Iszlám Védelmezőinek Frontja (Front Pembela Islam, FPI) három felvonulást szervezett, amelyen szorgalmazta Ahok bebörtönzését;

G.  mivel a gondolatszabadság, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadsága, a vallásszabadság, az önkényes letartóztatás vagy őrizetben tartás elkerüléséhez való jog, valamint a kínzás elkerüléséhez való jog alapvető és elidegeníthetetlen jogok és szabadságok;

H.  mivel Indonézia 2013-ben újra bevezette a halálbüntetést, és több elítéltet kivégeztek;

1.  nagyra értékeli az EU és Indonézia közötti erős kapcsolatot, és ismételten hangsúlyozza a két fél közötti erős és régóta fennálló politikai, gazdasági és kulturális kötelékek fontosságát;

2.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Indonéziában erősödik a türelmetlenség az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel szemben; határozottan elítéli a kisebbségekkel szembeni erőszak, zaklatás és megfélemlítés alkalmazására irányuló valamennyi cselekményt, valamint e cselekmények büntetlenül maradását, és elítéli a hatályos szabályozással való visszaélés azon eseteit, amelyeknek célja a vallási kisebbségek, hagyományos vallások, valamint az etnikai és a szexuális kisebbségek tagjainak hátrányos megkülönböztetése, üldözése és bebörtönzése;

3.  üdvözli Indonéziának a toleráns társadalom és a vallások közötti párbeszéd előmozdításán alapuló, az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemmel kapcsolatos meglátásait és e tekintetben szerzett tapasztalatait; rámutat Indonéziának az ország demokráciájának fenntartása és az emberi jogok tiszteletben tartása érdekében tett erőfeszítéseire, és emlékeztet jelmondatára: „egyesülve a sokféleségben”; hangsúlyozza, hogy szükség van valamennyi emberi jog, különösen a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok jogai védelmének biztosítására, garantálva a megkülönböztetésmentességet a vallás és a meggyőződés szabadsága, a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az egyesülés és a békés gyülekezés szabadsága gyakorlása során;

4.  üdvözli az Európai Unió és Indonézia közötti, folytatódó emberi jogi párbeszédet, amelyet 2010-ben hoztak létre; üdvözli az EU és Indonézia között a kérdések széles köre tekintetében folytatott szoros együttműködést; hangsúlyozza, hogy az EU és Indonézia megállapodott abban, hogy konkrét együttműködési projekteket folytat számos területen, többek között az igazságszolgáltatáshoz való jog és a büntetőpolitika, az erőszakos szélsőségesség elleni fellépés, a migránsok jogai, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelőssége, valamint a fogyatékossággal élő személyek, illetve a kisebbségekhez és a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó személyek jogai területén;

5.  emlékeztet arra, hogy az indonéziai emberi jogi helyzet javítása az EU–Indonézia PEM egyik prioritása;

6.  üdvözli, hogy Indonézia jó kapcsolatokat ápol szomszédaival, és aktív szerepvállalással támogatja az ENSZ munkáját;

7.  arra buzdítja Indonézia kormányát, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a békés aktivisták jogai védelmet élvezzenek, és kedvező környezet teremtődjön a szólásszabadság és a békés tüntetés szabadsága megvalósításához;

8.  üdvözli Hoszea Jeimo és Iszmael Alua óvadék ellenében történő, 2017. január 11-i szabadlábra helyezését; rámutat arra, hogy az ügyben a jogi eljárás folytatódik; felhívja az EU indonéziai küldöttségét, hogy kövesse nyomon e jogi eljárást;

9.  kéri az indonéziai hatóságokat, hogy vegyék fontolóra, hogy ejtsék a vádakat Hoszea Jeimo, Iszmael Alua és más olyan lelkiismereti foglyok ügyében, akik ellen a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő joguk békés gyakorlása miatt emeltek vádat;

10.  sürgeti az indonéz hatóságokat és a pápuai helyi hatóságokat, hogy hajtsanak végre azonnali és hatékony intézkedéseket a jogaikat gyakorló békés politikai aktivisták biztonságának és védelmének biztosítására; felhívja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a Pápuán élők büntetéstől, megtorlástól vagy megfélemlítéstől való félelem nélkül, szabadon kifejezhessék gondolataikat és véleményüket;

11.  határozottan elítél minden erőszakos és terrorcselekményt, és részvétét fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak;

12.  aggodalommal veszi tudomásul az Ahok ellen indított istenkáromlási ügyet; hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a gondolatszabadság a lelkiismereti szabadság és vallásszabadság a nemzetközi ember jog védelme alatt áll;

13.  felhívja Indonézia hatóságait, hogy helyezzék hatályon kívül az ország büntető törvénykönyve 156. és 156a. cikkét, töröljék a büntető törvénykönyv felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslat aktuális tervezetében (RUU Revisi KUHP) szereplő, istenkáromlásra vonatkozó rendelkezéseket, az elektronikus tájékoztatásról és tranzakciókról szóló törvényt és a lázadásra vonatkozó jogszabályokat (különös tekintettel a büntető törvénykönyv 106. és 110. cikkére), és valamennyi jogszabályt hozzák összhangba Indonéziának a nemzetközi emberi jogi jogszabályok értelmében – különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség, valamint a véleménynyilvánításhoz és a nyilvános gyülekezéshez való jog tekintetében fennálló kötelezettségeivel; rámutat arra, hogy az emberek akár öt évre is bebörtönözhetők „rágalmazás” vádjával;

14.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az indonéz kormány a vallási közösségeket hátrányosan megkülönböztető vagy ellenük erőszakos cselekményeket elkövető személyek vagy csoportok felderítése, letartóztatása és bíróság elé állítása révén megvédje Indonézia vallási türelemmel és pluralizmussal kapcsolatos hagyományait;

15.  aggodalmát fejezi ki az LMBTI-ellenes szólamok erősödése miatt, ami számos fenyegetést és erőszakos támadást eredményezett az LMBTI-közösséget képviselő nem kormányzati szervezetekkel, aktivistákkal és magánszemélyekkel szemben; felhívja a kormányt és a törvényhozókat, hogy tartózkodjanak az LMBTI-személyek jogainak további korlátozásától, és gondoskodjanak véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságuk garantálásáról;

16.  sajnálatát fejezi ki a halálbüntetés visszaállítása miatt; felhívja a hatóságokat, hogy vezessenek be moratóriumot valamennyi halálbüntetés végrehajtása tekintetében, a halálbüntetés eltörlése céljából; aggodalmát fejezi ki Serge Atlaoui uniós állampolgár ügye miatt;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Indonézia kormányának és parlamentjének, az ASEAN főtitkárának, az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0141.