Az Európai Parlament 2017. január 19-i állásfoglalása az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet módosító, 2016. november 24-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2016)07495 – 2016/3007(DEA))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2016)07495),
– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,
– tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1), és különösen annak 9. cikkének (2) bekezdésére és 64. cikkének (5) bekezdésére,
– tekintettel az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(2), és különösen annak mellékletére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2016. szeptember 19-i, az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre vonatkozó közös levelére, valamint Jourová biztos erre adott 2016. október 26-i válaszára,
– tekintettel a Parlament két különbizottsága, a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó bizottság, valamint a pénzmosási, adókikerülési és adókijátszási ügyek vizsgálóbizottsága által elvégzett munkára és az eddig kidolgozott következtetésekre,
– tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Bizottság COM(2016)0450 javaslatáról szóló véleményére, különösen annak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékéről szóló 3.8 bekezdésére,
– tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,
A. mivel a felhatalmazáson alapuló rendelet, annak melléklete és az azt módosító felhatalmazáson alapuló rendelet célja, hogy azonosítsa a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat, amelyek az uniós pénzügyi rendszerre veszélyt jelentenek, és amelyeknél az (EU) 2015/849 irányelv (4. pénzmosás elleni irányelv) szerinti kötelezett uniós szolgáltatók esetében fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések szükségesek;
B. mivel az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló legutóbbi bizottsági rendelet 2016. szeptember 23. óta van hatályban;
C. mivel az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet akkor is hatályban marad, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló módosító rendelete elutasításra kerül;
D. mivel az országok jegyzéke – beleértve a Bizottság által 2016. november 24-én elfogadott felhatalmazáson alapuló módosító rendelettel bevezetett módosítást követően – megegyezik a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 2016. október 19–21. között tartott 28. plenáris ülésén meghatározott országokkal;
E. mivel – ahogy azt a 4. pénzmosás elleni irányelv 28. preambulumbekezdése is rögzíti és az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez csatolt indokolásban (C(2016)4180) is megismétlődik – a Bizottság értékelése különálló folyamat; mivel ily módon a Bizottság túlléphet az FATF-szabványokon, vagy úgy, hogy jegyzékén olyan harmadik országot szerepeltet, amelyet az FATF törölt a jegyzékről, vagy úgy, hogy a jegyzékbe további harmadik országokat vesz fel, amennyiben ez összhangban van a 4. pénzmosás elleni irányelv 9. cikke (2) bekezdésében foglalt egyedi kritériumokkal;
F. mivel a bizottsági értékelés különálló eljárás, amelyet átfogó és elfogulatlan módon kell lefolytatni, minden harmadik országot az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkében meghatározott azonos kritériumok alapján értékelve;
G. mivel a bizottsági értékelésnek teljes mértékben független és nem átpolitizált folyamatnak kell lennie;
H. mivel a Bizottság 2016. október 26-i levelében kijelenti, hogy a kiemelt kockázatot jelentő országokat kizárólag a 4. pénzmosás elleni irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében felsorolt okok alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságokhoz kapcsolódóan kell meghatároznia;
I. mivel a Parlament két különbizottsága, a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó bizottság valamint a pénzmosási, adókikerülési és adókijátszási ügyek vizsgálóbizottsága által összegyűjtött bizonyítékok azt jelzik, hogy a 9. cikk (2) bekezdésében szereplő számos aspektus vonatkozásában a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékén nem szereplő egyes országok tekintetében valóban fennállhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságok;
J. mivel a Parlament ezenkívül úgy véli, hogy a 4. pénzmosás elleni irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kritériumok listája nem („különösen”) kimerítő, valamint hogy a pénzmosással kapcsolatos alapbűncselekmények – mint például az adózási bűncselekmények – ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, és azokat a Bizottság különálló eljárása során kellőképpen figyelembe kell venni;
K. mivel a Parlament egyetért a Bizottság 2016. október 26-i levelében említett megállapítással, miszerint az adókijátszás és a pénzmosás nem mindig esik egybe, ám alapvetően kifogásolja annak lehetőségét, hogy abszolút különbséget lehessen tenni az adóügyi kérdésekben nem együttműködő joghatóságok, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságok között, különösen a gyanús ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettség esetében;
L. mivel a Parlament elvárja a Bizottságtól, hogy saját értékelést végezzen, és hogy elkerülje, hogy kizárólag külső információforrásokra támaszkodjon;
1. kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;
2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;
3. felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be új felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely figyelembe veszi a fent megfogalmazott aggodalmakat;
4. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.