Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/3007(DEA)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0001/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0001/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 19/01/2017 - 7.8

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0008

Elfogadott szövegek
PDF 255kWORD 69k
2017. január 19., Csütörtök - Strasbourg
Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogás: a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása
P8_TA(2017)0008B8-0001/2017

Az Európai Parlament 2017. január 19-i állásfoglalása az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet módosító, 2016. november 24-i, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletről (C(2016)07495 – 2016/3007(DEA))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság felhatalmazáson alapuló rendeletére (C(2016)07495),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkére,

–  tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1), és különösen annak 9. cikkének (2) bekezdésére és 64. cikkének (5) bekezdésére,

–  tekintettel az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre(2), és különösen annak mellékletére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 2016. szeptember 19-i, az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletre vonatkozó közös levelére, valamint Jourová biztos erre adott 2016. október 26-i válaszára,

–  tekintettel a Parlament két különbizottsága, a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó bizottság, valamint a pénzmosási, adókikerülési és adókijátszási ügyek vizsgálóbizottsága által elvégzett munkára és az eddig kidolgozott következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a Bizottság COM(2016)0450 javaslatáról szóló véleményére, különösen annak a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékéről szóló 3.8 bekezdésére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság által benyújtott állásfoglalási indítványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (3) bekezdése,

A.  mivel a felhatalmazáson alapuló rendelet, annak melléklete és az azt módosító felhatalmazáson alapuló rendelet célja, hogy azonosítsa a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem tekintetében a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő azon harmadik országokat, amelyek az uniós pénzügyi rendszerre veszélyt jelentenek, és amelyeknél az (EU) 2015/849 irányelv (4. pénzmosás elleni irányelv) szerinti kötelezett uniós szolgáltatók esetében fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések szükségesek;

B.  mivel az (EU) 2015/849 irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló legutóbbi bizottsági rendelet 2016. szeptember 23. óta van hatályban;

C.  mivel az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet akkor is hatályban marad, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló módosító rendelete elutasításra kerül;

D.  mivel az országok jegyzéke – beleértve a Bizottság által 2016. november 24-én elfogadott felhatalmazáson alapuló módosító rendelettel bevezetett módosítást követően – megegyezik a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) 2016. október 19–21. között tartott 28. plenáris ülésén meghatározott országokkal;

E.  mivel – ahogy azt a 4. pénzmosás elleni irányelv 28. preambulumbekezdése is rögzíti és az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelethez csatolt indokolásban (C(2016)4180) is megismétlődik – a Bizottság értékelése különálló folyamat; mivel ily módon a Bizottság túlléphet az FATF-szabványokon, vagy úgy, hogy jegyzékén olyan harmadik országot szerepeltet, amelyet az FATF törölt a jegyzékről, vagy úgy, hogy a jegyzékbe további harmadik országokat vesz fel, amennyiben ez összhangban van a 4. pénzmosás elleni irányelv 9. cikke (2) bekezdésében foglalt egyedi kritériumokkal;

F.  mivel a bizottsági értékelés különálló eljárás, amelyet átfogó és elfogulatlan módon kell lefolytatni, minden harmadik országot az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkében meghatározott azonos kritériumok alapján értékelve;

G.  mivel a bizottsági értékelésnek teljes mértékben független és nem átpolitizált folyamatnak kell lennie;

H.  mivel a Bizottság 2016. október 26-i levelében kijelenti, hogy a kiemelt kockázatot jelentő országokat kizárólag a 4. pénzmosás elleni irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében felsorolt okok alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságokhoz kapcsolódóan kell meghatároznia;

I.  mivel a Parlament két különbizottsága, a feltételes adómegállapításokkal és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekkel foglalkozó bizottság valamint a pénzmosási, adókikerülési és adókijátszási ügyek vizsgálóbizottsága által összegyűjtött bizonyítékok azt jelzik, hogy a 9. cikk (2) bekezdésében szereplő számos aspektus vonatkozásában a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok jegyzékén nem szereplő egyes országok tekintetében valóban fennállhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságok;

J.  mivel a Parlament ezenkívül úgy véli, hogy a 4. pénzmosás elleni irányelv 9. cikkének (2) bekezdésében felsorolt kritériumok listája nem („különösen”) kimerítő, valamint hogy a pénzmosással kapcsolatos alapbűncselekmények – mint például az adózási bűncselekmények – ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, és azokat a Bizottság különálló eljárása során kellőképpen figyelembe kell venni;

K.  mivel a Parlament egyetért a Bizottság 2016. október 26-i levelében említett megállapítással, miszerint az adókijátszás és a pénzmosás nem mindig esik egybe, ám alapvetően kifogásolja annak lehetőségét, hogy abszolút különbséget lehessen tenni az adóügyi kérdésekben nem együttműködő joghatóságok, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos hiányosságok között, különösen a gyanús ügyletek bejelentésére vonatkozó kötelezettség esetében;

L.  mivel a Parlament elvárja a Bizottságtól, hogy saját értékelést végezzen, és hogy elkerülje, hogy kizárólag külső információforrásokra támaszkodjon;

1.  kifogást emel a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel szemben;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, és értesítse arról, hogy a felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet nem léphet hatályba;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be új felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely figyelembe veszi a fent megfogalmazott aggodalmakat;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 141., 2015.6.5., 73. o.
(2) HL L 254., 2016.9.20., 1. o.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat