Az Európai Parlament,

–  tekintettel a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról szóló 2016. május 30-i bizottsági határozatra (C(2016)3301),

–  tekintettel a Bizottság közleményére a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó keretről: horizontális szabályok és nyilvántartás (C(2016)3300),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(1),

–   tekintettel az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének (III. szakasz – Bizottság és végrehajtó ügynökségek) végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleményére (A8-0002/2017),

A.  mivel aggodalmát fejezte ki a bizottsági szakértői csoportokról szóló 2010. novemberi korábbi keret működésével kapcsolatban(3), amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy jelentős operatív újításokat vezessenek be az átláthatóság és az intézményközi munka összehangolásának javítása érdekében;

B.  mivel az átláthatóság bizonyos szakértői csoportok esetében tapasztalható hiányára és a kiegyensúlyozatlan összetételre való tekintettel, és mivel biztosítani kell, hogy a szakértői csoportok összetétele a szakértelem és a képviselt nézetek tekintetében kellőképpen kiegyensúlyozott legyen, Költségvetési Bizottsága 2011-ben és 2014-ben költségvetési fenntartásokat fogadott el, és kéréseket fogalmazott meg e csoportok reformjára vonatkozóan, melyeket még nem fogadtak meg;

C.  mivel egy általa megrendelt, közelmúltbeli tanulmány rámutatott az átláthatóság széles körű hiányára, valamint egyes szakértői csoportok kiegyensúlyozatlan összetételére(4);

D.  mivel a kiegyensúlyozott összetétel és az átláthatóság elengedhetetlen előfeltételei annak, hogy a szakértelem megfelelően tükrözze a szabályozási intézkedésekre való igényeket, valamint hogy biztosított legyen e szakértelem és szabályozási fellépés legitimitása az európai polgárok szemében;

E.  mivel az európai ombudsman stratégiai vizsgálatában(5) ajánlásokat fogalmazott meg a bizottsági szakértői csoportok összetételére vonatkozóan, és hangsúlyozta, hogy a szakértői csoportokon belül nagyobb átláthatóságra van szükség;

F.  mivel a határozat elfogadása előtt a Bizottság tárgyalt a Parlament képviselőivel és az európai ombudsmannal;

G.  mivel a Bizottság ismertette a Parlamenttel a Bizottság szolgálatainak munkadokumentumát, eleget téve a Költségvetési Ellenőrző Bizottság előadójának munkadokumentumában szereplő ajánlásoknak;

H.  mivel ennek ellenére sajnos sem a Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma, sem a Bizottság határozata nem oldja meg a Parlament által felvetett valamennyi problémát;

1.  üdvözli a bizottsági szakértői csoportok létrehozásáról és működéséről szóló horizontális szabályok megállapításáról szóló 2016. május 30-i bizottsági határozatot, azonban sajnálja, hogy annak ellenére, hogy számos nem kormányzati szervezet érdeklődést mutatott iránta, a Bizottság nem szervezett teljes körű nyilvános konzultációt; ismét hangsúlyozza, hogy fontos megújítani a civil társadalom és a szociális partnerek képviselői bevonásának formáit az olyan kulcsfontosságú területeken, mint az európai intézmények átláthatósága és működése;

2.  rámutat, hogy az új horizontális szabályok elfogadásával számos, a Parlament által korábban felvetett kérdést látszólag rendeztek, különös tekintettel a nyilvános pályázati felhívások szükségességére a szakértői csoportok tagjainak kiválasztásakor és a bizottsági szakértői csoportok nyilvántartásának felülvizsgálatára, valamint e nyilvántartás és a Bizottság és a Parlament átláthatósági nyilvántartása közötti szinergiákra, továbbá az összeférhetetlenség elkerülését biztosító szabályokra, elsősorban a személyes minőségükben kinevezett szakértők esetén;

3.  megjegyzi, hogy alapvető fontosságú az intézményközi tevékenységek átláthatósága és koordinációja, ami elősegíti a szakértelem és vélemények tekintetében a megfelelő egyensúly kialakítását a szakértői csoportok összetételében, azok jobb működése érdekében; üdvözli ezért, hogy a kiválasztási folyamat már nyilvános; ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy egyértelműen fel kell tüntetni a szakértők gyakorlati tapasztalatait és végzettségeit; úgy véli, hogy a kiválasztási folyamat egésze során biztosítani kell az átláthatóság magas szintjét és világosabb, tömörebb feltételeket kell alkalmazni, különös tekintettel a jelöltek felsőfokú végzettségei mellett gyakorlati tapasztalataikra és a szakértők esetleges összeférhetetlenségére;

4.  örvendetesnek tartja a szakértői csoportok nyilvántartása és az átláthatósági nyilvántartás között létrejött kapcsolatot, ami nagyobb átláthatóságot biztosít;

5.  sajnálatosnak tartja, hogy az új szabályok létrehozásáról szóló nyilvános konzultáció lefolytatására irányuló kísérlet kudarcot vallott; felhívja a Bizottságot, hogy átlátható módon járjon el és legyen elszámoltatható az európai polgárok előtt;

6.  hangsúlyozza, hogy az átláthatóság hiánya negatív hatással van az európai polgárok uniós intézményekbe vetett bizalmára; úgy véli, hogy a bizottsági szakértői csoportok rendszerének valódi, egyértelmű átláthatósági alapelveken és kiegyensúlyozott összetételen alapuló megreformálása javítani fogja az adatok elérhetőségét és megbízhatóságát, ami elő fogja segíteni a polgárok EU-ba vetett bizalmának erősödését;

7.  hangsúlyozza, hogy az új szabályoknak valamennyi olyan szakértői csoportra szigorúan és egyformán vonatkozniuk kell, függetlenül elnevezésüktől (különleges, magas szintű, vagy egyéb „rendkívüli”, hivatalos és nem hivatalos csoportok), amelyek nem kizárólag a tagállamok képviselőiből állnak vagy nem a szociális partnerek közötti európai szintű párbeszéd előmozdítására irányuló ágazati párbeszédbizottságok létrehozásáról szóló, 1998. május 20-i 98/500/EK bizottsági határozat alapján működnek; hangsúlyozza, hogy az új szabályoknak kiegyensúlyozott képviseletet kell biztosítaniuk valamennyi érintett képviselője részvétele révén;

8.  úgy véli, hogy a Bizottságnak előrelépéseket kell tennie a szakértői csoportok kiegyenlítettebb összetétele irányába; sajnálatosnak tartja ugyanakkor, hogy a maximális átláthatóság és egyensúly érdekében még nem tettek egyértelmű különbséget a gazdasági, illetve nem gazdasági érdekeltek között; ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak – megfelelő indokolással – egyértelműen rögzítenie kell a nyilvános pályázati felhívásban, hogy miként definiálja a kiegyensúlyozott összetételt, és hogy milyen érdekeket kíván képviseltetni a szakértői csoportok létrehozásakor; ezért fontosnak tartja a Parlament és a Gazdasági és Szociális Bizottság bevonását e különbségtétel kiegyensúlyozottabb meghatározása érdekében;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy új szakértői csoportok létrehozásakor vagy meglévők összetételének megváltoztatásakor a nyilvános jelentkezési felhívásban egyértelműen rögzítse, hogy miként definiálja a kiegyensúlyozott összetételt, hogy milyen érdekeket kíván képviseltetni és miért, továbbá hogy a szakértői csoportok létrehozásakor indokoljon meg az előzetesen meghatározott kiegyensúlyozott összetételtől való minden esetleges eltérést;

10.  ezzel összefüggésben, valamint az ombudsman fent említett véleményének 34–45. bekezdésére való tekintettel rámutat arra, hogy bár a Bizottság még hivatalosan nem határozta meg a „kiegyensúlyozottság” fogalmát, azt nem lehet úgy értelmezni, mint egy számtani művelet eredményét, hanem inkább azon erőfeszítések eredményének kell tekinteni, amelyek biztosítani próbálják, hogy valamely szakértői csoport tagjai együttesen rendelkezzenek azzal a technikai szakértelemmel és széles látókörrel, amely az adott szakértői csoport megbízatásának teljesítéséhez szükséges; úgy véli, hogy az egyensúly fogalmát az egyes szakértői csoportok konkrét megbízatásától kell függővé tenni; úgy véli, hogy a szakértői csoportok egyensúlyának felméréséhez szükséges kritériumok közé kell tartoznia a csoport megbízatásának, a szükséges technikai szakértelemnek, az ügyben legvalószínűbben érintett érdekelt feleknek, az érintettek csoportjai felépítésének, valamint a gazdasági és nem gazdasági érdekek megfelelő arányának;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul vizsgálja meg, szükség van-e egy új panaszkezelési mechanizmusra arra az esetre, ha az érintettek vitatnák az összetétel kiegyensúlyozottságának meghatározását, avagy a jelenlegi rendelkezések megfelelőségét, továbbá, hogy a Parlamentet vonják be ebbe az ellenőrzési mechanizmusba;

12.  emlékeztet, hogy a múltban a Bizottság nem mindig tudott találni elegendő, a kkv-kat, a fogyasztókat, a szakszervezeteket vagy más általános közérdekű szervezeteket képviselő szakértőt, és ennek oka gyakran az volt, hogy például a kkv-k esetében szabadságot kell kivenni vagy helyettesítőt kell találni a szakértői csoportokban töltött időre, ami költségekkel jár, amire a továbbiakban „alternatív költségként” hivatkozunk;

13.  kéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet megkönnyíteni és ösztönözni az alulreprezentált szervezetek és társadalmi csoportok részvételét a szakértői csoportokban, többek között hatékony és méltányos módon felülvizsgálva a költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket, például megoldást találva az esetleges „alternatív költségek” miatti kiesések fedezésére, mindeközben megfelelően tiszteletben tartva az arányosság elvét;

14.  kéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy olyan juttatási rendszer kidolgozását, amely támogatja, hogy az alulreprezentált csoportok megszerezzék a szakértői csoportokban való hatékony részvételhez szükséges szakértelmet;

15.  kéri a Bizottságot, hogy tegye lehetővé az európai nem kormányzati szervezetek számára, hogy a nemzeti tagszervezeteikhez tartozó személyek képviselhessék őket a szakértői csoportokban, amennyiben egyértelmű megbízatást kaptak az európai szervezetektől;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy ha az egyedi rendelkezések dacára sem sikerül elegendő, valamennyi érdeket képviselő szakértőt találni, az adott szakértői csoport tegyen meg mindent annak érdekében, például súlyozott szavazási eljárások révén, hogy a szakértői csoportok zárójelentései ténylegesen és kiegyensúlyozott módon képviseljék minden érdekelt fél álláspontját;

17.  emlékeztet, hogy a Parlament és az európai ombudsman is ajánlotta a Bizottságnak, hogy hozza nyilvánosságra a szakértői csoportok napirendjeit, háttérdokumentumait, üléseinek jegyzőkönyveit és döntéseit, hacsak tagjainak minősített többsége nem dönt úgy, hogy egy adott ülés vagy annak egy része titkos kell legyen, és sajnálja, hogy a Bizottság ragaszkodott egy olyan rendszerhez, amelyben az ülések titkosak, hacsak a szakértői csoport egyszerű többsége nem dönt úgy, hogy a döntéseket nyilvánosságra kell hozni, továbbá rendkívül fontosnak tartja a lehető legnagyobb átláthatóság biztosítását és felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon az ülések és a jegyzőkönyvek nyilvánossá tételéről;

18.  hangsúlyozza, hogy a felhasználóknak számos különböző dokumentumhoz (napirendek, referenciadokumentumok, különböző jelentések) hozzáférést kell biztosítani annak érdekében, hogy az érintettek hatékonyan végezhessék az ellenőrzést; úgy véli továbbá, hogy a szakértői csoportok nyilvántartásának weboldala – akár önmagában, akár más vonatkozó weboldalakra mutató hiperhivatkozásokon keresztül – a szakpolitikai fejleményekre vonatkozó, folyamatosan frissített információk megszerzésének egyik eszköze vagy mechanizmusa kell hogy legyen;

19.  felhívja a Bizottságot, hogy az érintettekkel, köztük a Parlamenttel is konzultálva haladéktalanul dolgozzon ki iránymutatásokat arra vonatkozóan, hogy miként értelmezi azt a rendelkezést, hogy a szakértői csoportok jegyzőkönyveinek értelmesnek és teljesnek kell lenniük, különösen abban az esetben, ha az ülések nem nyilvánosak, és sürgeti a Bizottságot, hogy e tekintetben gondoskodjon a lehető legnagyobb mértékű átláthatóságról, beleértve a napirendek, a háttérdokumentumok, a szavazási jegyzőkönyvek és a részletes jegyzőkönyvek, valamint a különvélemények nyilvánossá tételét is, összhangban az európai ombudsman ajánlásaival;

20.  emlékeztet továbbá, hogy a személyes minőségükben kinevezett szakértők mellett az egyetemekről, a kutatóintézetekből és jogi vagy tanácsadó cégektől, vagy európai és más agytrösztöktől érkező szakértők is lehetnek összeférhetetlenek, és kéri a Bizottságot, hogy pontosítsa, hogy miként előzi meg az ebbe a kategóriába tartozó szakértők összeférhetetlenségét;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő pozitív példák alapján biztosítsa a felülvizsgált horizontális szabályok rendszerszintű végrehajtását annak központi felügyeletével, és azt ne bízza az egyes főigazgatóságokra;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő forrást a nyilvántartáshoz kapcsolódó tevékenységekre, innovatív és rendkívül hatékony módszereket kialakítva, hogy azt naprakészen lehessen tartani, és ne tartalmazzon ténybeli hibákat és/vagy hiányosságokat, továbbá hogy lehetővé váljon az adatok exportálása számítógép által olvasható formában;

23.  megjegyzi, hogy a Bizottság kijelentette, hogy 2016 végére valamennyi főigazgatóságnak végre kell hajtania a bizottsági szakértői csoportokra vonatkozó új keretet, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek egy jelentést a végrehajtásról és az értékelésről legkésőbb a határozat elfogadását követő egy évvel, azaz 2017. június 1. előtt; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Parlamenttel folytatott strukturális párbeszéd részeként fél éven belül meg lehessen tartani egy első szóbeli ismertetést a jelentésről;

24.  kiemeli továbbá, hogy a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok előkészítésénél és kidolgozásánál, valamint a stratégiai iránymutatások elkészítésénél a Bizottságnak gondoskodnia kell róla, hogy – a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás szerint – a tagállami szakértőknek való megküldéssel egyidejűleg megküldje az összes dokumentumot, így a jogi aktusok tervezetét is a Parlament és a Tanács részére;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak.

(1) HL L 304., 2010.11.20., 47.o. (2) HL L 246., 2016.9.14., 27. o. (3) C(2010)7649 (2010. november 10.). (4) Tematikus Főosztály (Költségvetési Ügyek): A Bizottság szakértői csoportjainak összetétele és a szakértői csoportok nyilvántartásának helyzete, 2015. (5) OI/6/2014/NF.