Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2022(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0156/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0156/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 05/04/2017 - 9.12
CRE 05/04/2017 - 9.12

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0114

Elfogadott szövegek
PDF 478kWORD 61k
2017. április 5., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételek és kiadások – I. szakasz – Európai Parlament
P8_TA(2017)0114A8-0156/2017

Az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalása az Európai Parlament 2018-as pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól (2017/2022(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 36. cikkére,

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzatának és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeknek a módosításáról szóló, 2013. október 22-i 1023/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, 2016. október 26-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a költségvetési eljárás keretében az egyeztetőbizottság által jóváhagyott, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének közös szövegtervezetéről szóló, 2016. december 1-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a Parlament 2018-as pénzügyi évre vonatkozó előzetes költségvetési javaslattervezetének kidolgozása céljából a főtitkár által az Elnökséghez továbbított jelentésre,

–  tekintettel az Elnökség által 2017. április 3-án, az eljárási szabályzat 25. cikkének (7) bekezdése és 96. cikkének (1) bekezdése értelmében elkészített, előzetes költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság által az eljárási szabályzat 96. cikkének (2) bekezdése értelmében elkészített költségvetési javaslattervezetre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 96. és 97. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A8-0156/2017),

A.  mivel ez az eljárás az új jogalkotási ciklusban kezdeményezett harmadik teljes költségvetési eljárás és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret ötödik eljárása;

B.  mivel a 2018. évi költségvetés – a főtitkár jelentésében javasoltak szerint – előkészítés alatt áll, figyelembe véve az V. fejezet felső határának a 2017-es összeghez képest történt növelését, ami nagyobb keretet tesz lehetővé a növekedés és a beruházások terén, valamint lehetővé teszi a megtakarítások elérését célzó és a hatékonyság javítására törekvő szakpolitikák végrehajtásának folytatását;

C.  mivel a főtitkár hét kiemelt célkitűzést javasolt a 2018. évi költségvetésre vonatkozóan, nevezetesen: a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindítása, a meghozott biztonsági intézkedések megerősítése, a többéves ingatlanprojektek folytatása, befektetés a digitalizálásba és az eljárások számítógépesítésébe, az ír nyelv teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetéséhez szükséges intézkedések végrehajtásának folytatása, a Brexit lehetséges hatásainak elemzése és a közlekedés zöld megközelítésének ösztönzése;

D.  mivel az előzetes költségvetési javaslattervezetnek a főtitkár által a 2018. évi költségvetés számára javasolt szintje 1 971 883 373 EUR, ami 3,26%-os átfogó növekedést jelent a 2017-es költségvetéshez képest, valamint a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret V. fejezetének 19,06%-át teszi ki;

E.  mivel a főtitkár további 47,6 millió eurós rendkívüli beruházást javasolt a biztonsági projektek megerősítéséhez, az ADENAUER épület projektjével kapcsolatos lízingdíjak kifizetéséhez, illetve a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampány elindításához;

F.  mivel a költségvetés közel 68%-a indexált kiadás, amely elsősorban a képviselőknek és a személyzetnek a személyzeti szabályzat értelmében az ágazatspecifikus indexálás vagy az inflációs ráta szerint kiigazított javadalmazására és juttatásaira, valamint épületekre van előirányozva;

G.  mivel az Európai Parlament „Nők az Európai Parlamentben” című, 2017. március 8-án, a nemzetközi nőnap alkalmából kiadott jelentése nemek közötti egyensúlyhiányt mutat a Parlament vezető beosztásaiban, mivel a Parlament főtitkárhelyettesi beosztását és főigazgatói pozícióinak 83,3%-át töltik be férfiak és 16,7%-át nők, a Parlament igazgatói pozícióinak 70,2%-át töltik be férfiak és 29,8 %-át nők, és az osztályvezetői pozíciók 65,9%-át töltik be férfiak és 34,1%-át nők;

H.  mivel az Európai Unió Alapjogi Chartája kötelezi a tagállamokat a nyelvi sokszínűség tiszteletben tartására, és tiltja a nyelvi alapú megkülönböztetést, így biztosítva a jogot minden uniós polgár számára, hogy az Unió 24 hivatalos nyelve közül bármelyiket használja az uniós intézményekkel való levelezés során, amelyek kötelesek ugyanazon a nyelven válaszolni;

I.  mivel a Parlament 2016-os pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2015. április 29-i állásfoglalásában(8) már hangsúlyozta, hogy a 2016. évi költségvetést reális alapokra kell helyezni, és a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének megfelelve kell kialakítani;

J.  mivel a Parlament mint költségvetési hatóság hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy saját kiadásait kézben tartsa;

K.  mivel a Parlament hitelessége nagymértékben azon képességétől függ, hogy uniós szinten fejlessze a demokráciát;

Általános keret

1.  hangsúlyozza, hogy a Parlament költségvetésének a 2018. évi költségvetésben való részesedését az V. fejezet alatti összegek 20%-ában kell maximálni; megállapítja, hogy a 2018-as költségvetési javaslat szintje 18,88%-os, ami alacsonyabb, mint a 2017-es érték (19,26%), és az elmúlt tizenöt évben az V. fejezet legalacsonyabb részesedése;

2.  , a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2016. április 14-i állásfoglalásának 15. bekezdése, valamint az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló, fent említett 2016. október 26-i állásfoglalásának 98. bekezdése értelmében, amelyek megkövetelik, hogy először a 2018-as pénzügyi év költségvetési eljárása során a Parlament költségvetése megállapításának módszere a jelenlegi igények alapján történjen, nem pedig egy együttható-rendszer alapján, felszólít e kérések teljesítésére;

3.  megjegyzi, hogy a rendkívüli beruházásokra és kiadásokra 2018-ban ugyanúgy 47,6 millió eurót különítettek el, mint 2017-ben; úgy véli, hogy a 2019-es kommunikációs kampányt rendkívüli kiadásnak kellene tekinteni;

4.  megjegyzi, hogy a 2019-es választásokat előkészítő kommunikációs kampányhoz kapcsolódó előirányzatok 75%-ára vonatkozó kérelmet a 2018-as előzetes költségvetési javaslattervezet tartalmazza, mivel a legtöbb szerződést 2018-ban fogják aláírni;

5.  kiemeli, hogy a Parlament költségvetésének túlnyomó részét jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek írják elő, és éves indexálás alá esik;

6.  támogatja a 2018-as költségvetési javaslat szintjéről 2017. március 28-án az Elnökséggel létrejött megállapodást; az Elnökség eredeti álláspontjához képest 18,4 millió euróval csökkenti a kiadások szintjét; 2018. évi költségvetési javaslatának szintjét 1 900 873 000 euróban határozza meg, ami a 2017-es költségvetéshez képest 2,3 %-os növekedést jelent;

7.  hangsúlyozza, hogy a Parlament fő feladatai a jogalkotás, a polgárok képviselete és a többi intézmény munkájának ellenőrzése;

8.  kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékeinek támogatásában;

9.  hangsúlyozza, hogy megtakarításokra van szükség a főtitkár javaslatához képest, valamint határozottan ösztönözni kell minden, a közpénzek hatékonyabb felhasználására törekvő erőfeszítést;

Átláthatóság és hozzáférhetőség

10.  üdvözli a Költségvetési Bizottság kérésére az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásában(9) adott választ – amelyet az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről szóló tanácsi álláspontról szóló állásfoglalásában(10) megismételt –, a közép- és hosszú távú költségvetési tervezés vonatkozásában, beleértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését a Parlament működése és jogszabályi kötelezettségei kapcsán felmerülő operatív kiadásoktól (többek között bérleti díjak és beszerzések);

11.  üdvözli a Parlament tervezett bevételeit és kiadásait megállapító eljárásokkal foglalkozó munkacsoport létrehozását; megjegyzi, hogy a Parlament felszólított az eljárási szabályzatnak a belső költségvetési eljárások vonatkozásában történő további felülvizsgálatának fontolóra vételére(11); hangsúlyozza, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjainak időben és érthetően megfogalmazott, valamint kellően részletezett releváns információkat kell kapniuk a költségvetési javaslatra vonatkozó eljárásról annak érdekében, hogy az Elnökség és a Költségvetési Bizottság a Parlament költségvetésének helyzetét és igényeit mutató átfogó kép birtokában hozhasson döntéseket;

12.  megismétli a főtitkárhoz intézett azon felhívását, hogy tegyen javaslatot arra, hogyan lehetne a költségvetést a Parlament honlapján részletes, érthető és felhasználóbarát módon közzétenni annak érdekében, hogy valamennyi polgár jobban megérthesse a Parlament tevékenységeit, prioritásait és az ezekből következő kiadási trendeket;

13.  úgy véli, hogy a látogatócsoportok jelentik az egyik kulcsfontosságú eszközt a polgárok parlamenti tevékenységekkel kapcsolatos tudatosságának fokozásához; üdvözli a látogatócsoportokra vonatkozó felülvizsgált szabályokat, és úgy véli, hogy a pénzeszközök hűtlen kezelésének kockázata csökkent az új, szigorúbb szabályok végrehajtása miatt; ennek fényében felkéri az Elnökséget, a tájékoztatási és kommunikációs politikával foglalkozó munkacsoportjával együtt, hogy vizsgálja felül a képviselői látogatócsoportok előirányzatait, figyelembe véve az utóbbi évek inflációs rátáit, amelyek következésképpen növelték e látogatások költségeit; úgy véli, hogy bár azok az összegek nem arra szolgálnak, hogy a látogatócsoportok részéről felmerült valamennyi költséget fedezzék, hanem inkább támogatásnak tekintendők, nem hagyható figyelmen kívül az a tény, hogy a fedezett költségek aránya csökkenni fog, ha a juttatást nem igazítják ki az inflációnak megfelelően; arra kéri az Elnökséget, hogy vegye figyelembe, hogy ez az eltérés aránytalanul érinti a kevésbé jómódú társadalmi-gazdasági hátterű látogatócsoportokat, akik nagyon korlátozott saját pénzügyi eszközökkel rendelkeznek;

Biztonság és kiberbiztonság

14.  tudomásul veszi a Parlament biztonságának növelését célzó, az épületekkel, a felszerelésekkel és a személyzettel, a kiberbiztonsággal és a kommunikáció biztonságával kapcsolatos jelenlegi intézkedéseket; kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy folytassák az átfogó biztonsági koncepció végrehajtását, hogy az további strukturális, operatív és kulturális fejlesztéseket biztosítson a Parlament biztonságában; megismétli annak szükségességét, hogy javítsák a Parlament számára nyújtott informatikai szolgáltatások teljesítményét a személyzet képzésébe való befektetés révén, de a szerződő felek jobb kiválasztása révén is, szolgáltatásaik és informatikai kapacitásuk erőteljesebb értékelése alapján;

15.  úgy véli, hogy a közelmúlt eseményei igazolják annak valószínűségét, hogy az informatikai támadások drámai mértékben megnőttek, és az ilyen támadások mögötti technológiák gyakran meghaladják az ellenük hozott kiberbiztonsági intézkedéseket; úgy véli, hogy az informatikai eszközök fontosakká váltak a képviselők és a személyzet számára munkájuk elvégzéséhez, mindazonáltal ki vannak téve az ilyen támadásoknak; üdvözli ezért a kiberbiztonságnak a Parlament általános stratégiai irányítási keretébe történő beépítését, és úgy véli, hogy ez lehetővé teszi az intézmény számára eszközeinek és információinak jobb védelmét;

16.  sajnálattal állapítja meg, hogy a SECure EMail (SECEM) rendszer bevezetése ellenére a Parlament nem tud más intézményektől korlátozott hozzáférésű és nem minősített tájékoztatókat fogadni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy önmaga dolgozza ki saját, minősített adatokra vonatkozó rendszerét (CIS), és megjegyzi, hogy tárgyalások folynak más intézményekkel e tárgyban; arra számít, hogy e tárgyalások segíteni fognak azon legjobb eszközök beazonosításában, amelyek lehetővé teszik a Parlament számára, hogy korlátozott hozzáférésű és nem minősített tájékoztatókat kapjon; felkéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2017. őszi parlamenti olvasata előtt terjesszen a Költségvetési Bizottság elé több információt e tárgyalások legutóbbi fejleményeiről;

17.  üdvözli a további digitalizálásra és számítógépes eljárásokra irányuló erőfeszítéseket; e tekintetben ösztönzi a biztonságos digitális aláírás használatára vonatkozó lehetőségek szélesebb körének bevezetését az adminisztratív eljárásokba annak érdekében, hogy csökkentsék a papírfelhasználást és időt takarítsanak meg;

18.  üdvözli a belga kormány, valamint az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat és más brüsszeli székhelyű intézmények által aláírt, a külső szerződő felek valamennyi uniós intézménybe belépni kívánó személyzetére vonatkozó biztonsági ellenőrzésekről szóló egyetértési megállapodást; felkéri a főtitkárt, hogy vegye fontolóra, hogy tanácsos-e az egyetértési megállapodás alkalmazásának kiterjesztése a tisztviselőkre, a parlamenti asszisztensekre és a gyakornokokra annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szükséges biztonsági ellenőrzéseket az alkalmazásukat megelőzően;

Ingatlanpolitika

19.  emlékeztet, hogy az utolsó középtávú ingatlanstratégiát 2010-ben fogadta el az Elnökség; tudni szeretné, hogy a Parlament korábbi állásfoglalásai ellenére az Elnökség miért nem készített hosszú távú stratégiát a Parlament épületei vonatkozásában e jogalkotási ciklus során; felkéri a főtitkárt és az alelnököket, hogy mihamarabb, még a költségvetés 2017 őszi parlamenti olvasatát megelőzően nyújtsák be a Költségvetési Bizottsághoz az épületekre vonatkozó új középtávú stratégiát;

20.  megismétli, hogy a költségvetési rendelet 203. cikkét kellőképpen figyelembe vevő egyértelmű, korai információkon alapuló döntéshozatali folyamatra van szükség az ingatlanpolitika területén; e tekintetben több információt kér a WAYENBERG bölcsőde kibővítéséről;

21.  további tájékoztatást kér a Paul Henri Spaak (PHS) épület felújítási projektjéről, különösen független külső vállalkozók véleményét arra vonatkozóan, hogy milyen más lehetőségek vannak a rövid, 25 éves élettartamú épület vonatkozásában; felszólítja a főtitkárt, hogy a lehető leghamarabb mutassa be egy ilyen tanulmány eredményeit a Költségvetési Bizottságnak; hangsúlyozza, hogy a meglévő épület nem teljesíti a parlamenti funkciókat ellátó középületekre vonatkozó statikai követelményeket, amely épületekre magasabb biztonsági szint vonatkozik, és amelyeknek összeomlás nélkül kell ellenállniuk a külső megrázkódtatásoknak; kritizálja, hogy a PHS épület még a modern statikai követelmények minimális normáit sem teljesíti, és megjegyzi, hogy már eddig is több intézkedést kellett tenni az épület stabilitásának garantálása érdekében; ezért sürgeti az elnökséget és a Parlament igazgatását, hogy dolgozzanak a PHS épületre vonatkozó jövőbeli megoldásokon, amelyek biztosítják a jelenlévő személyek életét és egészséges munkakörülményeit; tudomásul veszi a főtitkár által 2018-ban javasolt előirányzatokat a tanulmányok, illetve az előkészítő projektek és munkálatok vonatkozásában, valamint a projektirányítási csapatnak biztosított támogatást; aggodalmának ad hangot a tanulmányokra és a költöztetésekre fordítandó összegekkel kapcsolatos esetleges félreértések miatt; sürgeti az Elnökséget és a főtitkárt, hogy tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot minden további lépésről és a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2017. júliusig készítsenek el egy világos költségkimutatást; emlékeztet arra, hogy minden esetben a legkorszerűbb, energiahatékony építészeti megoldásokat kell megvalósítani; felszólít annak értékelésére, hogy a felújítás hogyan fogja befolyásolni a látogatókat és a szemináriumi egységet, valamint a plenáris ülésterem és az egyéb termek és irodák elérhetőségét;

22.  úgy véli, hogy 2018 fontos év lesz a Konrad Adenauer (KAD) épület tekintetében, mivel akkor fognak véget érni a keleti szárny munkálatai és kezdődnek majd el a nyugati szárny munkálatai; aggodalommal jegyzi meg, hogy az e nagyléptékű projekt irányítására elkülönített költségvetést felül kellett vizsgálni a munkálatok haladását nyomon követő csapatok megerősítése érdekében; tudomásul veszi az aktuális ingatlanprojektekhez való hozzájárulás érdekében alkalmazott év végi gyűjtőátcsoportosítás folyamatban lévő gyakorlatát; úgy véli, hogy miközben ez pragmatikus megoldás lehet a kamatkifizetések csökkentésére, mindazonáltal feszültséget okoz a Parlament költségvetésében szereplő ingatlanprojektek átláthatóságában, sőt bizonyos területeken a költségvetés túltervezését ösztönözheti;

23.  felkéri az illetékes alelnököket és a főtitkárt, hogy nyújtsanak be a Költségvetési Bizottságnak egy eredményjelentést és a munkálatok véglegesítéséről szóló becsléseket a KAD épületről;

EMAS

24.  emlékeztet arra, hogy a Parlament vállalta, hogy 2020-ig 2006-hoz képest 30%-kal csökkenti az egy TME-re eső CO2-kibocsátást;

25.  ezért rendkívül fontosnak tekinti, hogy a Parlament új, nagyobb kihívásokat jelentő, mennyiségi célokat tűzzön ki magának, amelyeket a felelős szolgálatoknak rendszeresen mérniük kell;

26.  emlékeztet a Parlament kötelezettségvállalására az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel kapcsolatban, amely előírja, hogy „az alkalmazandó költségvetési és közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a tulajdonukban és használatukban lévő épületekre vonatkozóan betartják ugyanazokat az előírásokat, mint amelyek” az irányelv „5. és 6. cikke alapján a tagállamok központi kormányzatainak épületeire vonatkoznak”, mivel épületeik a figyelem központjában állnak, és mivel azok energiahatékonysága tekintetében vezető szerepet kell játszania; hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell felelni ennek a nyilatkozatnak, legalább a saját hitelessége érdekében az épületek energiahatékonyságára és az energiahatékonysági irányelvekre irányuló, jelenleg folyamatban lévő felülvizsgálatok során;

27.  üdvözli a mobilitási munkacsoport létrehozását, amelynek inkluzív módon, egyértelmű megbízatással kell működnie; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek meg kell felelnie valamennyi regionálisan alkalmazandó törvénynek a munkahelyeken, ideértve az adott területet is; javasolja a brüsszeli parlamenti helyszínek és a repülőtér között kialakított közvetlen vasúti kapcsolat használatának támogatását; felkéri a felelős szolgálatokat, hogy értékeljék újra saját gépjármű-állományuk összetételét és méretét e háttérrel összevetve; felhívja az Elnökséget, hogy haladéktalanul hozzon létre egy ösztönző rendszert, amely támogatja a kerékpárok használatát az otthon és a munkahely közötti ingázás terén; megjegyzi, hogy ez a rendszer más intézményekben már működik, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban;

Kommunikációs kampány a 2019. évi európai választásokhoz

28.  üdvözli a kommunikációs kampányt, mint hasznos eszközt arra, hogy a polgároknak bemutassa az Unió és a Parlament célját; hangsúlyozza, hogy ennek a kampánynak többek között arra kell irányulnia, hogy ismertesse az Európai Unió szerepét, a Parlament hatalmát, annak funkcióit, ideértve a Bizottság elnökének megválasztását is, valamint a polgárok életére gyakorolt hatását;

29.  megjegyzi, hogy a közelgő 2019-es európai választások előtti, a kommunikációs kampánnyal kapcsolatos előkészítő munka megkezdése már idén esedékes; üdvözli, hogy a kommunikációs kampány választásokat megelőző időszaka rövidebb, mint a 2014-es európai választások előtti hároméves időszak;

30.  megjegyzi, hogy a 2019-es választások kommunikációs kampányára vonatkozó kiadás teljes becsült összege 25 millió EUR 2018-ban és 8,33 millió EUR 2019-ben, továbbá azt, hogy 2018-ban magasabb összegű pénzügyi kötelezettségvállalások szükségesek; kiemeli e kommunikációs kampányok jelentőségét, figyelembe véve különösen az Unió jelenlegi helyzetét;

31.  úgy véli, hogy a Kommunikációs Főigazgatóságnak (DG COMM) lépéseket kellene tennie a 2014-es európai választási kampány értékelésében szereplő ajánlások nyomán(12), és osztályonként kell rangsorolnia a kampánycélú adatgyűjtést, előre meghatározott fő mutatókra alapozva azok hatásának mérése érdekében, alaposan megfontolva a 2014-es választások rendkívül alacsony részvételi arányának alapvető okait;

Képviselőkkel kapcsolatos kérdések

32.  üdvözli a Parlament titkárságának, a képviselőcsoportok titkárságainak és a képviselők hivatalainak a képviselők mandátumai betöltésének elősegítése érdekében végzett munkáját; ösztönzi azon szolgáltatások folyamatos fejlesztését, amelyek megerősítik a képviselők azon képességét, hogy ellenőrizzék a Bizottság és a Tanács munkáját, valamint képviseljék a polgárokat;

33.  elismeri az Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS) és a tematikus főosztályok révén a képviselőknek és a bizottságoknak nyújtott tanácsadást és a számukra végzett kutatást; emlékeztet arra, hogy az EPRS és a tematikus főosztályok közötti együttműködés hatékonyságának félidős értékelését az EPRS 2013-as létrehozásakor előírták; emlékeztet a 2016. április 14-i(13) plenáris ülésen elfogadott azon kérésre, hogy készüljön ilyen értékelés és annak eredményeit terjesszék a Költségvetési Bizottság elé; ismét arra kéri a főtitkárt, hogy még a költségvetés 2017. őszi parlamenti olvasata előtt járjon el egy ilyen értékelés elkészítése érdekében, és terjessze a Költségvetési Bizottság elé annak eredményeit; emlékeztet arra, hogy egy ilyen értékelésnek javaslatokat kell tartalmaznia annak biztosítására vonatkozóan, hogy az EPRS által nyújtott támogatás jobban kövesse az egyes tematikus bizottságok fejleményeit, valamint ne legyenek átfedések tevékenységeik között, és hogy ne ösztönözze a szervezeti egységek közötti versenyt; arra számít továbbá, hogy az értékelés részletes információkat fog tartalmazni a külső szakértőkre, külső tanulmányokra és a Parlament kutatási tevékenységeivel kapcsolatos külső támogatásokra vonatkozóan, ideértve a Parlament belső szolgálatai és a külső szolgáltatók által biztosított tanulmányok és szakértők számát és költségeit is; tudomásul veszi az Európai Parlament könyvtára által a középtávú stratégia keretében kidolgozandó négy konkrét projektet, nevezetesen a digitális könyvtárat, a kutatási célú erőforrások növelését, az összehasonlító jog forrásait és a nyitott könyvtárat; úgy véli, hogy e projektek révén javítható a képviselőknek és a személyzetnek nyújtott támogatás, valamint elősegíthető a külső kutatói közösség és a polgárok elérése; megjegyzi e projektek jelentőségét és annak szükségességét, hogy azokat a képviselők és a személyzet által végzett jogalkotási munkába integrálják;

34.  emlékeztet a Parlament által a 2017-es parlamenti költségvetésre vonatkozó eljárásban hozott határozatra, amelynek értelmében a nemzetközi jelbeszédet használó tolmácsszolgálatot kell létrehozni, amely valamennyi plenáris vitát tolmácsol, és felhívja az igazgatást, hogy haladéktalanul hajtsa végre ezt a határozatot;

35.  megjegyzi, hogy a közelmúltban felülvizsgált eljárási szabályzat(14) ülésenként legfeljebb három szavazáshoz kapcsolódó szóbeli indokolást engedélyez a képviselők számára, de továbbra is aggódik az ezek által generált tolmácsolási, valamint az indokolások leirataival kapcsolatos fordítási többletköltségek miatt; sürgeti a főtitkárt, hogy készítsen részletes költségkimutatást a szavazáshoz kapcsolódó szóbeli indoklásokról; jelzi, hogy alternatívák állnak rendelkezésre, úgymint a szavazáshoz fűzött írásbeli indokolások, valamint rengeteg lehetőség a nyilvános kommunikációra a Parlament épületeiben arra, hogy a képviselők elmagyarázzák a szavazással kapcsolatos álláspontjaikat; átmeneti intézkedésként felszólít arra, hogy a szavazatok szóbeli indoklását a plenáris ülés napirendjében a nap végére illesszék be, a napirenden szereplő egyperces felszólalásokat és egyéb pontokat követően;

36.  emlékeztet a képviselők azon kötelezettségére, hogy értesíteniük kell az igazgatást az érdekeltségi nyilatkozatokban bekövetkezett minden változásról;

37.  nem ért egyet a bútorok cseréjének szükségességével a képviselők és asszisztenseik brüsszeli irodáiban; úgy véli, hogy ezeknek a bútoroknak a többsége megfelelő állapotban van, és így cseréjük nem indokolt; úgy véli, hogy a bútorokat kizárólag akkor kell cserélni, ha ennek megalapozott indoka van;

38.  a kilencedik jogalkotási ciklus előkészítése keretében felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson be az Elnökségnek egy pontosabb listát az általános költségtérítés keretében megtéríthető költségekről, emlékeztet a mandátum függetlenségének elvére; hangsúlyozza, hogy azon képviselők számára, akik szeretnék ezt megtenni, lehetséges az általános költségtérítés szerinti kiadási kimutatásaik közzététele a személyes honlapjukon; megismétli az általános költségtérítéssel kapcsolatos nagyobb átláthatóságra vonatkozó felhívást, a parlamenti és tagállami nemzeti küldöttségek bevált gyakorlataira építve; úgy véli, hogy a képviselőknek linkeket kellene megadniuk a Parlament honlapján, amelyeken elérhetővé tennék kiadási kimutatásaikat; megismétli, hogy az általános költségtérítés nagyobb átláthatósága nem tesz szükségessé további személyzetet a Parlament igazgatásában;

39.  hangsúlyozza, hogy a parlamenti asszisztenciára vonatkozó költségvetési sor megfelelő és nem kellene azt a fizetések indexálásán túl növelni;

40.  emlékeztet arra a plenáris ülésen – a fent említett, a Parlament 2017-es tervezetéről szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásban – elfogadott kérésre, hogy felül kell vizsgálni a Parlament három munkahelye közötti, az akkreditált parlamenti asszisztensek részéről felmerült, utazásokkal kapcsolatos kiküldetési költségek visszatérítésére vonatkozó szabályokat annak érdekében, hogy azokat a személyzet többi részére vonatkozó szabályokhoz igazítsák, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy mindeddig nem tettek intézkedéseket e tekintetben; felhívja az Elnökséget, hogy további késedelem nélkül foglalkozzon a kérdéssel; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 2011 óta nem kerültek kiigazításra a jelenlegi kiküldetési költségtérítések felső határértékei az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozóan (120/140/160 EUR), és hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek és egyéb alkalmazottak közötti eltérés tovább növekedett legalább 40%-ra azt követően, hogy bevezették a Tanács által 2016. szeptember 9-én elfogadott új felső határértékeket, amelyeket eddig csak tisztviselőkre alkalmaztak 2016. szeptember 10-től kezdődően; ezért felhívja az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ezen egyenlőtlenség orvoslására;

41.  hangsúlyozza, hogy ezen eltérésnek a kiküldetési költségek keretében való kompenzálása nem vonja maga után a parlamenti asszisztenciára vonatkozó költségvetési sor növelését;

42.  felszólít a képviselők utazási költségeire vonatkozó visszatérítések átlátható és megfelelő alkalmazására, és javasolja a turista osztály használatának ösztönzését mind a légi közlekedés, mind a vasúti közlekedés tekintetében;

43.  felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy fontolják meg újra, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek, bizonyos feltételek mellett, elkísérhessék a képviselőt a hivatalos parlamenti küldöttségekben és kiküldetések alkalmával, amint azt már több képviselő is kérte; úgy véli, hogy a képviselőknek kell eldönteniük, hogy asszisztenseik elkísérjék-e őket a hivatalos küldöttségekben, a parlamenti asszisztenciára rendelkezésükre álló keret használatával;

A személyzettel kapcsolatos kérdések

44.  a 2013. december 2-i intézményközi megállapodás 27. pontja értelmében – mely szerint a személyi állományt 5%-kal kell csökkenteni valamennyi intézményben, testületben és ügynökségben 2013 és 2017 között – kiemeli, hogy a 2014 és 2016 között a Parlamentben felmerülő sajátos igények miatt megállapodás jött létre a Tanáccsal az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről(15), amely szerint a Parlament éves létszámcsökkentési intézkedései 2019-ig folytatódnak;

45.  megjegyzi, hogy míg a képviselőcsoportok 2014 óta mentesülnek e létszámcsökkentési intézkedések alól(16), a 2017-es költségvetésre vonatkozó egyeztetési megállapodás a Parlament titkárságának létszámtervét érintő álláshelyek csökkenéséhez vezetett, mert a Tanács nem tartotta tiszteletben a kölcsönös bizalmon alapuló megállapodást;

46.  emlékeztet arra, hogy a 2014-es, 2015-ös, 2016-os és 2017-es pénzügyi év kapcsán hozott határozatokkal összhangban a képviselőcsoportok személyzete mentesül az 5%-os létszámcsökkentési cél alól;

47.  úgy véli, hogy a Parlament titkárságán 2016-ban megszüntetett 136 álláshely nehézségeket okozhat a parlamenti adminisztráció általi szolgáltatásnyújtásban; felhívja a főtitkárt, hogy nyújtson bővebb információkat a tavalyi év létszámcsökkentési intézkedéseiről, valamint értékelje a költségvetési döntéseknek az intézmény működésére gyakorolt következményeit;

48.  a létszámcsökkentési intézkedések fényében üdvözli az 50 állandó AST álláshely 50 állandó AD álláshellyé történő átalakítására vonatkozó javaslatot, amelynek elhanyagolható költségvetési hatása van; tudomásul veszi továbbá az elnöki kabinetben három ideiglenes AST álláshely három ideiglenes AD álláshellyé történő átalakítására vonatkozó javaslatot;

49.  felhívja az Elnökséget, hogy biztosítsa az akkreditált parlamenti asszisztensek szociális jogainak és nyugdíjjogosultságainak tiszteletben tartását és azt, hogy elérhetővé tegyék a pénzügyi eszközöket, különösen azokat az akkreditált parlamenti asszisztenseket illetően, akiket a parlamenti képviselők megszakítás nélkül alkalmaztak az elmúlt két parlamenti jogalkotási ciklusban; e tekintetben felkéri az adminisztrációt, hogy állítson össze egy javaslatot, amely figyelembe veszi azt a határozatot, hogy 2014-ben előrehozott választást tartsanak, valamint a felvételi eljárásban töltött időt, amikor kiszámítják a személyzeti szabályzatban meghatározott 10 éves szolgálati időszakot;

50.  felhívja az Elnökséget, hogy tegyen javaslatot egy, a képviselők és az akkreditált parlamenti asszisztensek kölcsönös egyetértésén alapuló felmentési eljárásra;

51.  úgy véli, hogy egy olyan időszakban, amikor az uniós intézmények rendelkezésére álló pénzügyi és humán erőforrások várhatóan egyre nagyobb mértékben beszűkülnek, fontos, hogy maguk az intézmények a legalkalmasabb munkatársakat tudják felvenni, és meg is tudják tartani őket az összetett kihívások kezelése érdekében, a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elveivel összhangban;

52.  úgy véli, hogy a tolmácsolás és a fordítás elengedhetetlenek az intézmény működéséhez, és méltányolja a tolmácsok által nyújtott szolgáltatások minőségét és hozzáadott értékét; megismétli a Parlamentnek a fent említett 2016. április 14-i állásfoglalásában kifejezett azon álláspontját, hogy a főtitkár tegyen további racionalizálási javaslatokat, mint például a kérésre végzett fordítás és tolmácsolás kiterjesztése, különösen az Európai Parlament frakcióközi munkacsoportjai számára, a legújabb nyelvi technológiák – mint a tolmácsokat szolgáló segédeszközök – alkalmazásából származó esetleges hatékonysági előnyök megvizsgálása, valamint a tolmácstisztviselőkre vonatkozó keret felülvizsgálata által az erőforrás-hatékonyságra és a produktivitásra gyakorolt hatások értékelése;

53.  üdvözli a Parlament által az ír nyelv 2021. január 1-től teljes jogú hivatalos nyelvként való bevezetése érdekében folyó intézkedéseket; megjegyzi e tekintetben, hogy nem lesz szükség további álláshelyekre 2018-ban; ugyanakkor kéri a főtitkárt, hogy folytassa az ír képviselőkkel való konzultációt az esetleges erőforrás-hatékonyság céljából, a képviselőket megillető jogok veszélyeztetése nélkül;

54.  sürgeti a főtitkárt, hogy építsen a Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság között meglévő együttműködési megállapodásra azon egyéb területek feltárása érdekében, amelyeken meg lehetne osztani a háttérirodai funkciókat; emellett felhívja a főtitkárt, hogy készítsen tanulmányt arról, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács között a háttérirodai funkciók és szolgáltatások terén is létrehozhatók-e szinergiák;

Európai politikai pártok és politikai alapítványok

55.  emlékeztet, hogy az európai politikai pártok és alapítványok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és fokozzák a polgárok ismereteit a politikai folyamatok közötti kapcsolatokra vonatkozóan nemzeti és európai szinten;

56.  úgy véli, hogy az egyes európai politikai pártok és egyes politikai alapítványok finanszírozását övező közelmúltbeli viták gyengeségeket tártak fel a meglévő irányítási és kontrollrendszerekben;

57.  úgy véli, hogy az 1141/2014/EU, Euratom rendelet(17) és az 1142/2014/EU, Euratom rendelet(18) hatálybalépése további ellenőrzési mechanizmusokat fog nyújtani, mint például az Európai Politikai Pártok és Európai Politikai Alapítványok Hatóságánál való regisztráció követelménye; úgy véli azonban, hogy van még mit javítani ezen intézkedéseken; megjegyzi, hogy a pártok és alapítványok a 2018-as költségvetési évben fognak az új szabályok szerint elkezdeni finanszírozására pályázni;

58.  kiemeli, hogy egy sor kérdést azonosítottak a jelenlegi társfinanszírozási rendszerrel kapcsolatban, amelyben a pártok és alapítványok parlamenti költségvetésből származó hozzájárulásai és támogatásai nem haladhatják meg a támogatható kiadások 85%-át, a fennmaradó 15% pedig saját forrásból fedezendő; megjegyzi például, hogy a tagok hozzájárulásaival és adományaival kapcsolatos hiányosságokat gyakran ellensúlyozzák a természetbeni hozzájárulások;

Egyéb kérdések

59.  tudomásul veszi az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek között folyó párbeszédet; felhív ennek megerősítésére az Európai Parlament és az uniós tagállamok hozzájárulásainak jobb megértése érdekében;

60.  tudomásul veszi a külső tanulmányok és vélemények iránti kérelmet a bizottságok és más politikai szervek munkájának támogatása érdekében a Brexit lehetséges hatásainak elemzése során, ideértve a Parlamentet érintő költségvetési következményeket is; megkérdőjelezi annak szükségességét, hogy külső tanulmányokat és véleményeket kérjenek ahelyett, hogy igénybe vennék a Parlamenten belüli számos kutatási szolgáltatást; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépéséről folyó tárgyalások lezárultáig az Egyesült Királyság az Unió teljes jogú tagja marad, és a tagsággal járó valamennyi jog és kötelezettség érvényben marad; ezért hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyságnak az Unióból való kilépésre vonatkozó döntése valószínűleg nem lesz hatással a Parlament 2018-as költségvetésére;

61.  emlékeztet az európai uniós intézmények székhelyének elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalására(19), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségét 156 millió és 204 millió EUR közötti összegre, a Parlament költségvetésének 10%-ára becsülte; kiemeli, hogy a földrajzi szétszórtság környezeti hatása a becslések szerint 11 000–19 000 tonna CO2-kibocsátást jelent; hangsúlyozza, hogy a közvélemény negatívan ítéli meg a több helyszínen való elhelyezkedést, ezért megismétli az egyetlen székhelyre vonatkozó ütemterv iránti felhívását;

62.  emlékeztet a 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, fent említett 2016. április 14-i állásfoglalására; kéri az együttműködés megvalósítását televízióállomásokkal, a közösségi médiával és további partnerekkel annak érdekében, hogy létrehozzanak egy képzési célokat szolgáló európai médiaközpontot a fiatal újságírók számára;

63.  felhívja a főtitkárt és az Elnökséget, hogy alakítsák ki a teljesítményalapú költségvetés kultúráját a Parlament igazgatásában a Lean-menedzsment megközelítéssel összhangban annak érdekében, hogy fokozzák a hatékonyságot és a minőséget az intézmény belső munkájában;

o
o   o

64.  elfogadja a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

65.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) HL L 287., 2013.10.29., 15. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0475.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0172.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484.
(12) A Deloitte 2015. decemberi tanulmánya.
(13) Lásd a 2016. április 14-i állásfoglalás 22. bekezdését (P8_TA(2016)0132).
(14) 2016. december 13-án elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0484, az eljárási szabályzat 183. cikkének (1) bekezdése.
(15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0407.
(16) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437; Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0036; Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0376; Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0411.
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1141/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról (HL L 317., 2014.11.4., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács 1142/2014/EU, Euratom rendelete (2014. október 22.) a 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról (HL L 317., 2014.11.4., 28. o.).
(19) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat