Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2585(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0238/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0238/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 06/04/2017 - 7.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0130

Elfogadott szövegek
PDF 347kWORD 51k
2017. április 6., Csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
Európai Szolidaritási Testület
P8_TA(2017)0130B8-0238/2017

Az Európai Parlament 2017. április 6-i állásfoglalása az Európai Szolidaritási Testületről (2017/2629(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Szolidaritási Testületről szóló, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0942),

–  tekintettel 2016. október 27-i állásfoglalására az európai önkéntes szolgálatról és az önkéntesség előmozdításáról Európában(1),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása érdekében vállalt önkéntesség szerepéről szóló, 2008. április 22-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az ifjúsági foglalkoztatásról szóló, 2014. július 17-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(6),

–  tekintettel az európai önkéntességre vonatkozó politikai menetrendre (PAVE) és az önkéntesek jogairól és feladatköreiről szóló európai charta tervezetére(7),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1304/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel az „Erasmus+” elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1288/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9),

–  tekintettel az önkéntességről és az európai önkéntes szolgálatról a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000107/2016 – B8-1803/2016),

–  tekintettel az Európai Szolidaritási Testületről a Bizottsághoz intézett kérdésre (O‑000020/2017 – B8-0210/2017 és (O-000022/2017 – B8-0211/2017),

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság állásfoglalási indítványára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az Európai Unió olyan alapvető eszmékre, értékekre és elvekre épül, amelyekkel a tagállamok egyetértenek, és amelyeket a tagállamok követnek;

B.  mivel az Európai Unión belüli szolidaritás elve az Unió egyik alapelve, amely az előnyök és a terhek megosztásán alapul;

C.  mivel a szolidaritás elve ösztönző erőként hatott az Európai önkéntes szolgálat fejlődésére, amely 20 éves története során olyan rendkívüli eredményeket ért el, amelyeket nem szabad lerombolni;

D.  mivel az uniós intézményeknek és a tagállamoknak határozottan állást kell foglalniuk, hogy aktívan támogassák a polgárok állampolgári részvételét és hogy elismerjék, hogy az önkéntesség hozzájárul a szolidaritás érzésének, a társadalmi felelősségvállalásnak, valamint a közös állampolgári értékeknek és tapasztalatoknak a megerősítéséhez;

E.  mivel az Európai Szolidaritási Testület létrehozásának a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában meghatározott közös uniós értékeken kell alapulnia; mivel az Európai Szolidaritási Testület céljának annak kell lennie, hogy kialakítsa a közösségi érzést, szolidaritást és társadalmi felelősségvállalást Európában, miközben az önkéntes munkavégzés, szakmai gyakorlat vagy tanulószerződéses gyakorlati képzés során megszerezhető értelmes és konstruktív tapasztalatot biztosít;

F.  mivel a minőségi önkéntes szolgálat utat alakíthat ki a foglalkoztatás felé és lehetőségeket teremthet a társadalmi befogadás számára;

G.  mivel a legtöbb önkéntes szolgálatra irányuló kezdeményezésre uniós programokon kívül kerül sor, és mivel ezeket ösztönző jogi és pénzügyi környezettel támogatni kell;

H.  mivel az Európai önkéntes szolgálat jelenti a hatályos referenciakeretet az önkéntes tevékenységek számára az Európai Unióban, 20 éves múlttal, bizonyított eredményességgel, szakértelemmel és tanulási eredményekkel; mivel bármilyen új, Unió-szerte működő önkéntességi programnak egyaránt ki kell egészítenie az Európai önkéntes szolgálat tapasztalatait és építenie is kell azokra, valamint más sikeres uniós önkéntességi programokra, például az Európai Önkéntes Humanitárius Segítségnyújtási Hadtestre;

I.  mivel az Európai Szolidaritási Testület lehetőséget kínálhat az elsődleges célcsoportját képező fiataloknak (különösen azoknak, akik marginalizált közösségekből és hátrányos társadalmi-gazdasági környezetből származnak), hogy értékes hozzájárulást nyújtsanak a társadalom számára, valamint növelheti az Unió szerepvállalásának láthatóságát és újraindíthatja a szélesebb körű vitát Európában az önkéntesség szerepéről és annak társadalmi hasznairól;

J.  mivel a civil társadalom és az ifjúsági szervezetek fontos szerepet töltenek be a tekintetben, hogy minőségi helyi, nemzeti és határokon átnyúló, önkéntesség útján szerezhető tapasztalatokat nyújtanak; mivel e tekintetben szükség van a folyamatos támogatásra, valamint az ösztönző jogi és pénzügyi környezetre;

K.  mivel a Bizottság online platformjának 2016. decemberi elindítása óta már több mint 20 000 személy regisztrált az Európai Szolidaritási Testületnél;

L.  mivel a Parlament sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő egyértelmű és részletes jogi keretet az Európai Szolidaritási Testület számára, figyelembe véve az Európai Parlament következő ajánlásait;

Európai szolidaritás

1.  úgy véli, hogy alapvetően fontos annak egyértelmű meghatározása, hogy mi minősül uniós szintű szolidaritási intézkedésnek; felkéri a Bizottságot, hogy határozza meg az Európai Szolidaritási Testület célkitűzéseit, valamint hogy tegye annak intézkedéseit mérhetővé és hatékonnyá, figyelembe véve a szolidaritást célzó intézkedés jelentős pozitív hatását mind a részt vevő személyek, mind a közösség számára; hangsúlyozza, hogy az ennek megkönnyítése érdekében szükségesnek ítélt meghatározásokat a tagállamokkal, valamint az önkéntesség, a társadalmi szolgálat és az ifjúságpolitika terén tevékenykedő érdekelt felek releváns szervezeteivel szoros együttműködésben kell kidolgozni, a Szerződésekben és a Chartában meghatározott alapvető uniós értékekkel összhangban;

2.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell valamennyi uniós polgár számára az Európai Szolidaritási Testülethez való egyenlő hozzáférést; szorgalmazza a sajátos szükségletű és a hátrányos helyzetű személyek arra vonatkozó lehetőségeinek határozottabb előmozdítását, hogy részt vegyenek a kezdeményezésben;

3.  határozottan úgy véli, hogy bár a többek között a nem formális és informális oktatási tapasztalat révén szerzett tanulási összetevő és az egyes önkéntesekre, fiatal munkavállalókra és gyakornokokra gyakorolt hatás fontos elemek, az Európai Szolidaritási Testület fő céljának annak kell lennie, hogy pozitív hatást gyakoroljon a projektek és cselekvések kedvezményezettjeire, illetve a tágabb értelemben vett közösségre, a szolidaritás és a társadalmi felelősségvállalás egyértelmű kifejeződéseként;

4.  ezenkívül úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezése révén rendelkezésre bocsátott munkahelyek segítenének fejleszteni a résztvevők életvezetési készségeit, felelősségérzetét, felelősségvállalását és feladatmegosztási készségét, továbbá segítenének leküzdeni a nyelvi, kulturális, vallási, meggyőződésbeli vagy a gazdasági körülményeket illetően fennálló különbségeket, valamint a tévhiteket és az előítéleteket; úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testületre irányuló kezdeményezés segítene ezenkívül az aktív polgárságra vonatkozó tapasztalatszerzés előmozdításában és abban, hogy a résztvevők kritikusan elemezhessék az őket körülvevő valóságot és a társadalmi problémákat; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szolidaritási Testület megvalósítása során érvényesítse a nemek közötti egyenlőséget;

5.  hangsúlyozza, hogy a polgári védelmet és a humanitárius segítségnyújtást nem szabad függővé tenni az Európai Szolidaritási Testület keretében tevékenykedő fiataloktól; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a strukturált polgári védelembe és humanitárius segítségnyújtásba való folyamatos beruházást;

Az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása

6.  rendkívül aggódik amiatt, hogy a Bizottság első, kezdeti szakaszában úgy kívánja megvalósítani az Európai Szolidaritási Testületet, hogy azt belefoglalja már létező programokba és kezdeményezésekbe, különösen olyan oktatási és kulturális programokba, mint például az Erasmus+, az Európa a polgárokért, az ifjúsági garancia és a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja, anélkül, hogy kellő mértékben egyértelművé tenné, pontosan mennyi pénzügyi és emberi erőforrást különítenének el az Európai Szolidaritási Testület számára; emlékeztet arra, hogy a Parlament az uniós programok társjogalkotójaként és költségvetési hatóságként ellenzi, hogy a kiemelt programokból forrásokat csoportosítsanak át, és gyakran nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy finanszírozzon alapvető intézkedéseket és új szakpolitikai kezdeményezéseket;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szolidaritási Testületről szóló jövőbeli jogalkotási javaslatába foglalja bele az Európai Szolidaritási Testület eredményes működését lehetővé tevő költségvetési intézkedések egyértelmű leírását; kiemeli, hogy az Európai Szolidaritási Testület finanszírozása nem járhat negatív hatással a fiatalokat, illetve az olyan kezdeményezéseket célzó meglévő programokra, mint például az Európa a polgárokért és az Erasmus+ program, a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja, illetve az ifjúsági garanciához hasonló kezdeményezések, és nem torzíthatja a már meglévő sikeres eszközök, mint például az Európai önkéntes szolgálat működését;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon eredményes nyomonkövetési és értékelési mechanizmusról az Európai Szolidaritási Testület vonatkozásában, hogy biztosítsa annak helyes végrehajtását, gyakorlatainak minőségét és eredményeinek fenntarthatóságát;

Az Európai Szolidaritási Testület integrálása az önkéntességre vonatkozó átfogóbb stratégiába

9.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Testület sikeres legyen, a Bizottságnak integrálnia kell azt egy átfogóbb szakpolitikai stratégiába, amelynek célja, hogy ösztönző környezetet hozzon létre az önkéntesség számára Európában, miközben nem okoz átfedéseket az olyan, már meglévő sikeres kezdeményezésekkel, mint például az Európai önkéntes szolgálat, hanem inkább megerősíti azokat;

10.  hangsúlyozza, hogy az önkéntes szolgálat túlnyomó részére helyi szinten kerül sor és helyi szükségletek kielégítésére irányul, ezért az Európai Szolidaritási Testületnek kezdetben a helyi szintű önkéntességre kell összpontosítania a határokon átnyúló gyakorlatok helyett, amelyek nemzetközi mobilitást igényelnek és esetleg kizárnak hátrányos helyzetű személyeket;

11.  hangsúlyozza, hogy az Európai Szolidaritási Testületnek nem szabad további adminisztratív terheket rónia a részt vevő személyekre vagy szervezetekre, és hogy a lehető legszorosabban együtt kell működnie a civil társadalmi szervezetek által nyújtott, már meglévő és bevált, önkéntes szolgálati gyakorlatokkal;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy próbáljon egyensúlyt biztosítani az Európai Szolidaritási Testület online platformján történő regisztrációk magas száma és az elérhető önkéntes pozíciók száma között annak érdekében, hogy ne érje csalódás az Európai Szolidaritási Testülethez jelentkező fiatalokat;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy érvényesítse az önkéntességet az uniós programok és alapok – például a strukturális alapok, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap és a LIFE program, valamint az Unió külső fellépési programjai és alapjai – körében; ebben a tekintetben hangsúlyozza az uniós önkéntességi szakpolitikák és programok koordinálására szolgáló egységes kapcsolattartási pont kialakításának fontosságát;

14.  úgy véli, hogy az oktatási intézményeknek tanterveikbe bele kellene foglalniuk az önkéntesség területére vonatkozó képzést, a szolidaritást célzó intézkedésre összpontosítva, annak érdekében, hogy támogassák az Európai Szolidaritási Testület végrehajtását;

Egyértelmű különbségtétel az önkéntesség és a foglalkoztatás között, és minőségi lehetőségek a fiatalok számára a foglalkoztatási ág keretében

15.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Szolidaritási Testület végrehajtásakor tegyen egyértelmű különbséget az önkéntes tevékenységek és a munkahelyek között annak érdekében, hogy fenntartsák az alapvető különbségeket az önkéntesség és a munkavégzés között – ahol elsődlegesen vagy a kedvezményezettek igényeire vagy a részt vevők képzési és fejlődési igényeire összpontosítanak –, illetve annak elkerülése érdekében, hogy a potenciális minőségi fizetett foglalkoztatást helyettesítsék; ennek érdekében hangsúlyozza, hogy az önkéntességen alapuló gyakorlatok nem lehetnek jogosultak olyan támogatásra, amelyek kifejezetten az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére szolgálnak (ilyen például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés);

16.  hangsúlyozza, hogy az önkéntes ágat alá kell támasztania a minőségi önkéntes szolgálat elvei – mint például az önkéntesek jogairól és feladatköreiről szóló európai charta által vázolt elvek – egyértelmű értelmezésének; hangsúlyozza továbbá, hogy minden önkéntes tevékenységnek minden esetben azonosított közösségi igényeket kielégítő, non-profit, szolidaritást célzó intézkedést kell támogatnia;

17.  hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási ág keretében a minőségi munkahelyek, gyakornoki helyek és tanulószerződéses gyakorlati képzések nyújtására kell összpontosítani, a szolidaritási ágazat non-profit és szociális vállalkozásaiban;

18.  hangsúlyozza a megfelelő adminisztratív és pénzügyi támogatás nyújtásának fontosságát a fogadó szervezetek és testületek számára mindkét ág esetében, valamint az Európai Szolidaritási Testületben részt vevők fogadásához szükséges tudás és készségek biztosítását;

19.  kéri, hogy a fogadó szervezetek fogadják el a minőségi chartát, amely elfogadott célokból, elvekből és standardokból áll, mint például a a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló Európai chartában(10) foglaltak; ösztönzi a fogadó szervezeteket, hogy határozzák meg előre a tapasztalat során megszerzendő készségeket és kompetenciákat; kéri a tapasztalat során megszerzett készségek és kompetenciák összehasonlíthatóságát, elismerését és érvényesítését a nem formális és az informális tanulás érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlás értelmében, annak érdekében, hogy ezek járuljanak hozzá a fiatalok munkaerőpiacba való fenntartható bevonásához; kiemeli, hogy a világos normák elősegítik az Európai Szolidaritási Testület végrehajtásának nyomon követését;

20.  kiemeli, hogy a fiatal önkénteseknek megfelelő pénzügyi ellentételezést, és a fiatal munkavállalóknak megfelelő fizetést, továbbá egészségbiztosítást, képzést és mentori szolgáltatást kell nyújtani; hangsúlyozza, hogy tekintettel az Európai Szolidaritási Testületnél betöltendő önkéntes pozícióval vagy munkavésgzéssel járó sajátos feladatokra, gondoskodni kell munkaterhük és környezetük figyelemmel kíséréséről;

21.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy kapcsolják össze az ifjúsági foglalkoztatási szakpolitikájukat minőségi és fenntartható munkaszerződésekkel a bizonytalanság és az alulfoglalkoztatottság megoldása érdekében;

22.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak teljes körű hozzáférést az Európai Szolidaritási Testülethez a hátrányos helyzetű vagy sajátos igényekkel rendelkező fiatalok számára; hangsúlyozza ezért, hogy egy külön költségvetést kell létrehozni az érintett fiatal részére biztosított személyi segítségnyújtás vagy külön támogatás költségeinek fedezésére; úgy véli, hogy e tekintetben az Európai önkéntes szolgálat helyes gyakorlatnak tekinthető;

Szervezeti egységek közötti koordináció és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció

23.  felhívja a Bizottságot, hogy a koherens és következetes végrehajtás érdekében megfelelően koordinálja és integrálja az Európai Szolidaritási Testület kezdeményezést valamennyi szervezeti egységén belül, és az összes többi európai és nemzeti intézménnyel közösen; javasolja, hogy a Bizottság Oktatásügyi, Ifjúságpolitikai, Sportügyi és Kulturális Főigazgatóságát bízzák meg az Európai Szolidaritási Testület koordinációjával és integrálásával;

24.  emlékezteti a Bizottságot, hogy a jogalkotási javaslat kidolgozása előtt biztosítani kell a megfelelő körülményeket a legfontosabb érdekelt felekkel, például ifjúsági szervezetekkel, európai szociális partnerekkel, önkéntes alapú szervezetekkel, szakszervezetekkel és tagállamokkal folytatott megfelelő konzultációhoz; hangsúlyozza, hogy ezen érdekelt feleket rendszeresen be kell vonni a kezdeményezés végrehajtásába, illetve – adott esetben – ellenőrzésébe, hogy biztosítsák annak helyes végrehajtását, gyakorlatainak minőségét és eredményeinek fenntarthatóságát;

o
o   o

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0425.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.
(3) HL C 259. E, 2009.10.29., 9. o.
(4) HL C 224., 2016.6.21., 19. o.
(5) HL C 440., 2015.12.30., 67. o.
(6) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.
(7) http://ec.europa.eu/citizenship/pdf/volunteering_charter_en.pdf
(8) HL L 347., 2013.12.20., 470. o.
(9) HL L 347., 2013.12.20., 50. o.
(10) http://www.youthforum.org/assets/2014/04/internship_charter_EN.pdf

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat