Az Európai Parlament 2017. április 27-i állásfoglalása a venezuelai helyzetről (2017/2651(RSP))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a venezuelai helyzetről szóló számos korábbi állásfoglalására, különösen a venezuelai helyzetről szóló 2014. február 27-i(1), a venezuelai demokratikus ellenzék üldöztetéséről szóló 2014. december 18-i(2), a venezuelai helyzetről szóló 2015. március 12-i(3), továbbá a venezuelai helyzetről szóló 2016. június 8-i állásfoglalására(4),
– tekintettel az Emberi Jogok 1948. évi Egyetemes Nyilatkozatára,
– tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelynek Venezuela is részes fele,
– tekintettel a 2001. szeptember 11-én elfogadott Amerikaközi Demokratikus Chartára,
– tekintettel Venezuela alkotmányára, és különösen annak 72. és 233. cikkére,
– tekintettel a Human Rights Watch Luis Almagro Lemesnek, az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának címzett, Venezueláról szóló, 2016. május 16-i levelére(5),
– tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Zeid Raad el-Husszeinnek a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság által hozott, a nemzetgyűlés jogalkotási hatáskörei átvételéről szóló határozatról szóló, 2017. március 31-i nyilatkozatára,
– tekintettel az Amerikai Államok Szervezete Venezueláról szóló, 2016. május 30-i és 2017. március 14-i jelentésében felvázolt figyelmeztetésekre, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának az Állandó Tanács a Demokratikus Charta 20. cikke szerinti sürgős összehívására vonatkozó felhívására, hogy vitassák meg Venezuela politikai válságát,
– tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a komoly és súlyosbodó venezuelai politikai, gazdasági és humanitárius válságról szóló, 2017. március 27-i levelére,
– tekintettel az Amerikai Államok Szervezetének 14 tagállama által 2017. március 13-án aláírt nyilatkozatra, amely – többek között – felszólít arra, hogy Venezuela sürgősen írjon ki választásokat, bocsássa szabadon a politikai foglyokat, és ismerje el a hatalmi ágak alkotmányában rögzített szétválasztását,
– tekintettel az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának a közelmúltbeli venezuelai eseményekről szóló, 2017. április 3-i határozatára,
– tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) és (4) bekezdésére,
A. mivel a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság 2017. március 27-én hozott határozatában a nemzetgyűlés által elfogadott valamennyi jogszabályt alkotmányellenesnek nyilvánította; mivel a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság 2017. március 29-én hozott határozatában jogsértőnek minősítette a nemzetgyűlést, megsemmisítette annak valamennyi jogalkotási tevékenységét és a Legfelsőbb Bíróságra ruházta át a jogalkotási hatáskört;
B. mivel a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság által hozott határozatok mind a hatalmi ágak alkotmány által biztosított szétválasztását, mind azt a valamennyi bíróra vonatkozó kötelezettséget megsértik, hogy a bírók tartsák tiszteletben és biztosítsák a venezuelai alkotmány sérthetetlenségét (334. cikk);
C. mivel a határozatokat alkotmányos jogalap nélkül hozták meg – azok nem felelnek meg sem a nemzetgyűlés számára biztosított (az alkotmány 187. cikke), sem a Legfelsőbb Bíróság alkotmányozó kamarája által gyakorolt (az alkotmány 336. cikke) jogköröknek;
D. mivel a venezuelai kormány által kinevezett állami főügyész, Luisa Ortega Díaz asszony elítélte a Legfelsőbb Bíróság határozatát, és azt az alkotmányos rend megsértésének minősítette; mivel a nemzetközi reakciók és a számos kifogás eredményeként Nicolás Maduro elnök felkérte a Legfelsőbb Bíróságot, hogy vizsgálja felül a nemzetgyűlést jogköreitől teljes mértékben megfosztó határozatát, és mivel a Legfelsőbb Bíróság 2017. április 1-jén új határozatokat hozott, amelyek visszavonták a korábbit;
E. mivel a Legfelsőbb Bíróság 2016. augusztus 1-jén és 2016. szeptember 5-én, 808. számú határozatával már korábban törvénysértőnek minősítette a nemzetgyűlést, és megsemmisítette fellépéseit;
F. mivel a venezuelai ellenzéki koalíció, a Mesa de la Unidad Democrática 112 mandátumot szerzett a 167 fős egykamarás nemzetgyűlésben, ami kétharmados többséget jelent a PSUV által megszerzett 55 mandátumhoz képest; mivel a Legfelsőbb Bíróság megakadályozta négy nemzetgyűlési képviselő – közülük három az ellenzék képviselője – hivatalba lépését, ezáltal megfosztva az ellenzéket kétharmados többségétől;
G. mivel a legutóbbi önkényes letartóztatások több mint százra emelték a politikai foglyok számát, akik között fontosabb politikai vezetők is vannak, például Leopoldo López, Antonio Ledezma, Daniel Ceballos és Yon Goicoechea;
H. mivel a venezuelai ellenzéki vezetőt és kétszeres elnökjelöltet, Henrique Caprilest 15 évre eltiltották bármilyen politikai tisztség betöltésétől; mivel ezt a határozatot olyan „közigazgatási szabálytalanságok” miatti állítólagos vádakra alapozták, amelyek akkor fordultak elő, amikor még Miranda állam kormányzójaként tevékenykedett;
I. mivel a venezuelai biztonsági erők – ideértve a nemzeti gárdát és az állami rendőrséget, valamint az irreguláris fegyveres csoportokat – már a tüntetések elejétől fogva többször is brutális erőszakot alkalmaztak a békés tüntetőkkel, köztük kongresszusi képviselőkkel szemben, akik ellenezték a nemzetgyűlés hatásköreit megsemmisítő határozatot, és mivel ennek következtében több mint 20-an életüket vesztették, nagyon sokan megsérültek, valamint sok személyt letartóztattak;
J. mivel 2017. április 3-án az Amerikai Államok Szervezetének Állandó Tanácsa 21 országából 17 mély aggodalmát fejezték ki Venezuela demokratikus rendjének alkotmányellenes megváltoztatása miatt; mivel a közelmúltban a térség néhány országa kifejezte azon kívánságát, hogy megkönnyítik a közvetítési folyamatot Venezuelában a lehetséges áttörés reményében;
K. mivel a kormány felfüggesztette a 2016 decemberére kiírt helyi és regionális választásokat, és megakadályozta, hogy visszahívásról szóló népszavazást rendezzenek – amely egy olyan alkotmányos rendelkezés, melynek értelmében a választópolgárok 20%-a kérheti egy népszerűtlen elnök elmozdítását – annak ellenére, hogy valamennyi alkotmányos feltétel teljesült;
1. elítéli a venezuelai demokratikus rend állandó, alkotmányellenes megsértését – a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság által kiadott közelmúltbeli ítéletet követően, mely a nemzetgyűlés jogalkotási hatáskörének átvételét célozta meg –, továbbá a hatalmi ágak szétválasztásának és a kormányzati ágazatok függetlenségének hiányát;
2. határozottan elutasítja a Venezuelai Legfelsőbb Bíróság nemzetgyűlés hatáskörének felfüggesztéséről szóló határozatait, alapvetően antidemokratikusnak tartja és úgy véli, ez a venezuelai alkotmány közvetlen megsértését jelenti; elengedhetetlennek tartja – e határozatok bizonyos elemeinek közelmúltban végzett felülvizsgálata ellenére –, hogy a venezuelai kormány biztosítsa a demokratikus rend teljes körű visszaállítását;
3. súlyos aggodalmának ad hangot a demokrácia és az emberi jogok egyre romló helyzete és a növekvő politikai és szociális bizonytalanság közepette Venezuelában kialakult társadalmi-gazdasági helyzet miatt;
4. felszólítja a venezuelai kormányt és a Legfelsőbb Bíróságot, hogy tartsák tiszteletben az alkotmányt, így különösen a parlament törvényesen megválasztott tagjaira ruházott jogköröket;
5. felszólítja a venezuelai kormányt, hogy biztosítsa a hatalmi ágak szétválasztását és függetlenségét, továbbá állítsa vissza a nemzetgyűlés teljes alkotmányos hatáskörét; emlékeztet arra, hogy a hatalmi ágak szétválasztása és az egymás ügyeibe való be nem avatkozás a jogállamiság által vezérelt demokratikus államok egyik alapvető elve;
6. felszólítja a venezuelai kormányt, hogy biztosítsa a politikai foglyok azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását; emlékeztet arra, hogy a politikai foglyok szabadon bocsátását a nemzetgyűlés jóváhagyta a nemzeti megbékélésről szóló törvény által, amit a végrehajtó hatalom határozatában megtámadott; hangsúlyozza, hogy Venezuela számára a tartós békés megoldás hosszú távon nem megvalósítható, amennyiben még vannak politikai foglyok;
7. felszólítja a venezuelai kormányt, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt, és mihamarabb tegyen közzé választási naptárat, amely szabad és átlátható választási folyamatok megvalósulását teszi lehetővé, ami az egyetlen módja a jelenlegi politikai holtpontról való kimozdulásnak; határozottan elítéli a venezuelai állami számvevőszék határozatát, amely Henrique Capriles ellenzéki vezetőt 15 évre eltiltja bármilyen politikai tisztség viselésétől; felszólítja a venezuelai kormányt, hogy vessen véget annak a gyakorlatnak, hogy az ellenzéki vezetőket a politikai jogaiktól való megfosztással félreállítja;
8. üdvözli az Amerikai Államok Szervezete Állandó Tanácsának 2017. április 3-án elfogadott határozatát, és felkéri az alelnököt/főképviselőt a határozat, illetve a régió számos országa által kifejezett azon szándék támogatására, hogy megkönnyítsék a közvetítési folyamatot egy nemzeti megállapodás elérése érdekében; továbbá felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy az Amerikai Államok Szervezetével közösen aktívan keressen egyéb olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az EU számára, hogy visszaállítsa a teljes körű demokráciát Venezuelában;
9. határozottan elítéli a venezuelai biztonsági erők és az irreguláris fegyveres csoportok által a békés tüntetéseken alkalmazott brutális erőszakot, melynek következtében több mint 20-an vesztették életüket, nagyon sokan megsérültek, illetve letartóztatták őket; felszólítja a venezuelai kormányt, hogy vizsgálja ki a haláleseteket és tartsa tiszteletben és biztosítsa a békés gyülekezéshez való szabadság alkotmányos jogát; felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy garantálják a biztonságot és a jogok szabad gyakorlását valamennyi állampolgár, és különösen az emberi jogi jogvédők, az újságírók, a politikai aktivisták és a független nem kormányzati szervezetek tagjai számára, akik jobban ki vannak téve a támadásoknak és az önkényes letartóztatásnak;
10. felszólítja a venezuelai hatóságokat, hogy sürgősen engedjék be az országba a humanitárius segélyeket, továbbá tegyék lehetővé a bejutást azon nemzetközi szervezetek számára, amelyek a társadalom leginkább érintett csoportjain kívánnak segíteni; felhívja a nemzetközi közösséget, különösen a szomszédos, illetve az uniós országokat, hogy vegyék figyelembe a humanitárius válságot, amely annak következtében alakulhat ki, ha venezuelaiak tömegei hagyják el az országot;
11. ismételten sürgeti, hogy induljon európai parlamenti küldöttség Venezuelába, és mielőbb kerüljön sor párbeszédre a küldöttség és a konfliktus minden érintettje között;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Venezuelai Bolivári Köztársaság kormányának és nemzetgyűlésének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának.