Az Európai Parlament,

–  tekintettel a G8-ak nyílt hozzáférésű adatokra vonatkozó chartájára,

–  tekintettel „A 2011–2015-ös időszakra szóló európai elektronikus kormányzati cselekvési terv – Az IKT az intelligens, fenntartható és innovatív kormányzat szolgálatában” című bizottsági közleményre (COM(2010)0743),

–  tekintettel a „Versenyképes egységes digitális piac – az e-kormányzat mint élenjáró kezdeményezés” című, 2012. április 20-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020 – A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című bizottsági közleményre (COM(2016)0179),

–  tekintettel az e-kormányzati teljesítményértékelésről szóló 2016-os bizottsági jelentésre,

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–  tekintettel a digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósításáról szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai közigazgatások, üzleti vállalkozások és polgárok rendelkezésére álló interoperabilitási megoldásokra és közös keretekre vonatkozó programnak (ISA2 program) mint a közszféra korszerűsítése eszközének létrehozásáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2240 európai parlamenti és tanácsi határozatra,

–  tekintettel az „Európai szabványok a 21. század számára” című, 2016. június 1-i bizottsági közleményre (COM(2016)0358),

–  tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című, 2011. március 31-i bizottsági közleményre (COM(2011)0163),

–  tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2016. március 10-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményre (COM(2016)0587), valamint a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0590), valamint annak 1–11. mellékleteire: Hatásvizsgálat (SWD(2016)0303), A hatásvizsgálat vezetői összefoglalója (SWD(2016)0304), és Az értékelés vezetői összefoglalója (SWD(2016)0305),

–  tekintettel az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2016)0589),

–  tekintettel a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről szóló, 2016. október 26-i (EU) 2016/2102 európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre („eIDAS-rendelet”)

–  tekintettel a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2013. június 26-i 2013/37/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az európai szolgáltatási e-kártya és a kapcsolódó adminisztratív eszközök bevezetéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. január 10-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0824),

–  tekintettel „A személyes adatok cseréje és védelme a globalizált világban” című, 2017. január 10-i bizottsági közleményre (COM(2017)0007),

–  tekintettel „Az európai adatközpontú gazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i bizottsági közleményre (COM(2017)0009),

–  tekintettel az elektronikus kommunikáció során a magánélet tiszteletben tartásáról és a személyes adatok védelméről, valamint a 2002/58/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (az adatvédelemről és az elektronikus kommunikációkról szóló rendelet) irányuló, 2017. január 10-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0010),

–  tekintettel a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek által történő kezelése tekintetében az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2017. január 10-i bizottsági javaslatra (COM(2017)0008),

–  tekintettel az adatbázisok jogi védelméről szóló, 1996. március 11-i 96/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – a versenyképes adat- és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178),

–  tekintettel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló, 2014. április 16-i 2014/55/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre,

–  tekintettel az „Új európai készségfejlesztési program” című, 2016. június 10-i bizottsági közleményre (COM(2016)0381),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0178/2017),

A.  mivel a közigazgatások modernizációs stratégiáit a változó környezethez kell igazítani, hogy lehetővé váljon a kormányzás digitális átalakítása;

B.  mivel a kormányzati szolgáltatások digitalizálásának elő kell segítenie az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes kiaknázását, az állampolgári jogok jobb gyakorlását, a polgárok életminőségének javulását, a régiók társadalmi és gazdasági fejlődését, a polgárok közszolgálatokkal kapcsolatos ismereteinek és az azokban való részvételének fokozását és e közszolgálatok hatékonyságának és költséghatékonyságának növelését, valamint a polgárok hatóságokkal folytatott párbeszédének fokozásán és az átláthatóság növelésén keresztül a politikai részvétel megerősítését; mivel az EU-nak ösztönöznie kell a bevált gyakorlatok és technológiák tagállamok közötti cseréjét;

C.  mivel az ikt-ágazat azt a feladatot kapta, hogy ezt az átalakulást a közigazgatásokra szabott egyedi megoldások nyújtásával segítse;

D.  mivel a kormányzás digitális átalakítását uniós, tagállami, regionális és helyi szinten kell kezdeményezni;

E.  mivel a digitális közigazgatásban rejlő lehetőségeket csak akkor lehet teljes mértékben kiaknázni, ha a polgárok és a vállalatok maradéktalanul megbízhatnak a kínált szolgáltatásokban;

F.  mivel az EU e-igazságügyi portálja alapvető eszköze az információhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosításának, és fontos lépést jelent az EU közigazgatása modernizálásának megvalósításában;

G.  mivel a jogbiztonságot növelné és a vállalkozások költségeit csökkentené, ha az információhoz jobban hozzá lehetne férni, illetve ha a korszerűbb digitális eszközöket szélesebb körben használnák a vállalkozások életciklusa során a társasági joggal összefüggő formaságok intézésére;

H.  mivel Európa-szerte jelenleg is erőfeszítések zajlanak az elektronikus cég- és csődnyilvántartások összekötésére, ami a belső piac átláthatósága és jogbiztonsága szempontjából fontos;

I.  mivel a tagállamok által használt technikai szabványok eltérései miatt még nem lehetséges az e-igazságügyi portálon keresztül egységesen hozzáférni ezekhez a nyilvántartásokhoz; mivel további erőfeszítésekre van szükség az EU nyilvánossága számára hozzáférhető, interoperábilis és felhasználóbarát e-kormányzati eszközök rendelkezésre állásának megvalósításához; mivel egy bizonyos fokú adatbiztonság és feldolgozási védelem az e-igazságszolgáltatás használatának alapvető előfeltétele, tekintettel az igazságügyi munka során érintett adatok jellegére;

1.  úgy véli, hogy az e-kormányzat fejlesztése a digitális egységes piac alapvető fontosságú eleme, és arra kéri a Bizottságot, hogy a cselekvési tervre vonatkozóan határozzon meg teljesítménymutatókon alapuló, konkrét, mérhető célokat, valamint kísérje figyelemmel ezek teljesítését és évente készítsen jelentést a Parlamentnek a terv megvalósítása terén elért haladásról; hangsúlyozza, hogy a 2011–2015 közötti e-kormányzati cselekvési terv uniós és tagállami szinten egyaránt kedvező eredményekkel járt; arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az e-szolgáltatások kihasználtsági szintjének fokozása érdekében mérjék fel a fogyasztói igényeket;

A közigazgatások digitalizálása

2.  véleménye szerint a közigazgatásoknak 2022-re nyitottnak, átláthatónak, hatékonynak és inkluzívnak kell lenniük, a polgárok és vállalkozások számára határok nélküli, egyénre szabott, felhasználóbarát, hozzáférhető és „végponttól végpontig” jellegű digitális közszolgáltatásokat kell nyújtaniuk, csökkentve ezáltal a polgárokat és vállalkozásokat, különösen pedig a kkv-kat terhelő költségeket, korlátokat és adminisztrációs akadályokat, ezáltal kihasználva a digitális forradalom kínálta valamennyi előnyt; úgy véli ugyanakkor, hogy ennek összhangban kell lennie a közigazgatás méltányos átszervezésével;

3.  támogatja az arra irányuló tervet, hogy a jövőbeli kezdeményezések az „alapértelmezésben digitális” elven alapuljanak és hangsúlyozza az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazásának fontosságát, amely a szükségtelenül hosszadalmas adminisztratív eljárások elkerülésével megkönnyíti a polgárok és a vállalatok számára a közigazgatásokkal való interakciót, valamint lehetővé teszi a korábban már megadott adatok más alkalmazásokhoz való újbóli felhasználását; kiemeli, hogy a Bizottság tanulmányai szerint az „alapértelmezésben digitális” megközelítés uniós szintű végrehajtása 2017-ig mintegy 5 milliárd EUR megtakarítást eredményezne; felszólítja a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek a vállalatok egyszeri adatszolgáltatásával kapcsolatos nagyszabású kísérleti projekt eredményeiről, valamint 2017 végéig indítson nagyszabású kísérleti projektet a polgárok egyszeri adatszolgáltatása tárgyában is;

4.  üdvözli a Bizottság ama szándékát, hogy a lehető leghamarabb egyablakos digitális portált alakítson ki, amely az egységes piac online szolgáltatásait nemzeti és uniós szinten egyaránt összekapcsoló, koherens – az uniós én nemzeti szabályokra és a segítségnyújtási szolgáltatásokra vonatkozó információra kiterjedő – csomagot kínálna a polgároknak és a vállalkozásoknak, valamint teljes körű online ügyintézést biztosítson a határokon átnyúló helyzetekre vonatkozó eljárások során a polgárok és a vállalkozások számára, illetve elősegítse az egyszeri adatszolgáltatás elve alkalmazását; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos ügyintézés gyors és teljes végrehajtását, valamint tegyenek meg minden szükséges intézkedést ennek hatékony működése és interoperabilitása garantálásához, kiaknázva az abban rejlő összes potenciált és előnyt; kiemeli, hogy elő kell mozdítani a már most is ügyfélportálokat alkalmazó tagállamokban bevált gyakorlatokat; véleménye szerint e kezdeményezésnek biztosítania kell, hogy az összes tagállami online szolgáltatás és a rendelkezésre álló, interoperábilis uniós szolgáltatások portáljaként valamennyi tagállam egyetlen hivatalos e-szolgáltatási portált hozzon létre; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsák az egyablakos ügyintézési portál gyors és teljes végrehajtását;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen további módokon lehet a cégek életciklusa alatt jelentkező formaságok – a céges dokumentumok elektronikus kitöltése és a határokon átnyúló és egyéb információ cégnyilvántartásokban való megadása – digitális megoldások alkalmazásával történő intézését népszerűsíteni; megjegyzi, hogy ezen a területen a jogi szabályozás lehet az egyetlen módja annak, hogy az Unió teljes területén használt digitális megoldások számára megfelelő jogi keretet biztosítsanak;

6.  úgy véli, hogy a tagállamok elektronikus cég- és csődnyilvántartásainak összekötésére irányuló munkát tovább kellene fokozni, és hangsúlyozza, hogy ennek elvégzése mennyire fontos a belső piac szempontjából; hangsúlyozza, hogy a megadandó információknak közös európai sablont vagy keretet kellene követniük;

7.  kiemeli, hogy az inkluzív, hozzáférhető és mindenki számára igénybe vehető digitális közszolgáltatások alapvető fontosságúak a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyek ösztönzésére irányuló politikák megtervezésének és megvalósításának támogatása szempontjából, és felszólítja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre és alkalmazzák a közszektorbeli szervezetek webhelyeinek és mobilalkalmazásainak a fogyatékossággal élők és az idősek számára történő akadálymentesítéséről szóló új irányelvet;

8.  hangsúlyozza a nyílt hozzáférésű adatok fontosságát, amely értelmében a közigazgatásokon belül és azok között szabadon fel- és újrahasználhatók – akár harmadik felek által is – egyes közszektorbeli információk, akár harmadik felek által is; kiemeli, hogy biztosítékokra van szükség a szerzői jogok és az adatvédelem tiszteletben tartásának biztosításához; megismétli, hogy a nyitott és befogadó szabad adatáramlás új innovatív megoldások továbbfejlesztését és megteremtését, valamint a hatékonyság és az átláthatóság növelését tenné lehetővé; hangsúlyozza, hogy az ismeretszerzés új lehetőségeinek előmozdítása, valamint egy nyitott társadalom kialakításának és megerősítésének elősegítése céljából az ilyen jellegű adatokat és nyilvános információkat lehetőség szerint elérhetővé kell tenni; emlékeztet arra, hogy a közigazgatásoknak – amennyire csak lehetséges – nyilvánossá kell tenniük az adatokat, különösen nagyon nagy mennyiségű előállított adat, például az európai térinformációs infrastruktúra (INSPIRE) program esetében; úgy véli, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni az adatokra irányuló összehangolt stratégiák európai intézményekben és tagállamokban való végrehajtása érdekében egyaránt, beleértve a nyilvános megosztású adatok növelését és gyorsabb megosztását, az adatok minőségének javítását, az adatokhoz való hozzáférés megkönnyítését, valamint az e-jogszabályok számítógéppel olvasható formában való megadását;

9.  felhívja a figyelmet az elektronikus részvétel előnyeire, és kiemeli, hogy a tagállamoknak jobban ki kellene használniuk az e-konzultációt, az e-tájékoztatást és az e-döntéshozatalt; hangsúlyozza, hogy a rendszerekkel való visszaélés elkerülése, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság biztosítása érdekében az e-részvételnek és különösen az e-döntéshozatalnak összhangban kell lennie az eIDAS-rendelettel;

10.  üdvözli az uniós és tagállami szintű e-részvétel fokozása érdekében az összes uniós intézmény által tett kezdeményezéseket, és kéri a Bizottságot az olyan digitális eszközök továbbfejlesztésére, amilyen például az elektronikus szavazási rendszer, valamint a polgárok és vállalatok uniós döntéshozatali rendszerben való részvételének fokozását célzó e-petíciók;

11.  megjegyzi, hogy az elmúlt öt évben megnőtt a mobilkészülékek használata, ugyanakkor a nyilvános weboldalak csupán egyharmada mobilbarát; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy mérjék fel az e-kormányzati szolgáltatásokat célzó mobil megoldások fejlesztésének lehetőségeit, valamint tegyék azokat mindenki számára felhasználóbaráttá és akadálymentessé; hangsúlyozza, hogy az e-kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés jövőbiztossá tételéhez a közigazgatási honlapokat és eszközöket a legkorszerűbb eszközökhöz és a folyamatosan fejlődő kiberbiztonsági követelményekhez kell igazítani;

12.  felszólítja a tagállamokat, hogy termékek vagy szolgáltatások beszerzése vagy a kivitelezési munkák pályáztatása során mozdítsák elő és alkalmazzák az e-közbeszerzést, ezáltal átláthatóbbá és hatékonyabbá téve a közkiadásokat, valamint csökkentve a költségeket és a bürokráciát; felszólítja a tagállamokat arra is, hogy növeljék az állami szektorokban a szerződés-nyilvántartások és interoperábilis elektronikus aláírások használatát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg az annak biztosításához szükséges lépéseket, hogy a nyilvános közbeszerzési eljárások átláthatóak legyenek és az információk valós időben álljanak az eljárások valamennyi résztvevője rendelkezésére; felszólítja e tekintetben a Bizottságot a közbeszerzési felhívások során innovációs feltételek alkalmazását illető bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására, különösen annak biztosításával, hogy a pályázatok ne akadályozzák a megoldásokat, ehelyett inkább hagyjanak teret arra, hogy a pályázók innovatív, nyitott megoldásokat javasolhassanak; felszólítja a Bizottságot, hogy folytassa az e-számlázási szabványokra, az e-benyújtásra és az e-hirdetményre irányuló tevékenységét, valamint az ilyen rendszerekben végzett valamennyi művelet elszámoltathatóságának és nyomon követhetőségének javítása érdekében ösztönözze a közigazgatások belső rendszereiben az elektronikus azonosítás alkalmazását;

13.  hangsúlyozza, hogy biztonságos, megbízható és interoperábilis, határokon átnyúló közszolgáltatásokat kell kialakítani, elkerülve a további széttöredezettséget és támogatva a mobilitást; hangsúlyozza, hogy az interoperabilitás és a szabványosítás az e-kormányzati struktúrák végrehajtásának kulcsfontosságú részét képezi, ezért üdvözli a Bizottság „Európai szabványok a 21. század számára” című közleményét, illetve ezzel összefüggésben az európai interoperabilitási keret felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy a nyílt szabványok használata alapvető ahhoz, hogy lehetővé váljon az uniós polgárok számára a kormányzati platformokon való részvétel, továbbá kiemeli, hogy a szabványoknak inkluzív, tisztességes és jövőbiztos jellegük, valamint nyitott és átlátható kidolgozásuk révén a társadalom egészének érdekét kell szolgálniuk; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a közszféra digitális megoldásainak fejlesztésekor mozdítsák elő a nyílt szabványokat, valamint fordítsanak nagyobb figyelmet az interoperabilitásra és a digitális technológia hatékony használatának potenciális előnyeire;

14.  sajnálatát fejezi ki, hogy a vidéki területeken található európai háztartások csupán 28%-a rendelkezett gyors vezetékes internetkapcsolattal 2015-ben, valamint hogy bár a 4G átlagos lefedettsége az EU egészére vonatkozóan 86%-os, ez a szám a vidéki területeken csak 36%, felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy sürgős szükség van a szélessávú internetkapcsolat kiépítésének támogatására, különösen vidéki területeken, mivel a nagysebességű szélessávú internet hozzáférés nélkülözhetetlen az e-kormányzati szolgáltatások használatához és az általuk kínált előnyök kihasználásához; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz vagy egyéb megfelelő uniós programok keretében 2020 után is biztosítsanak megfelelő finanszírozást a szélessávú internetkapcsolat kiszélesítéséhez, a digitális szolgáltatási infrastruktúrához és a közigazgatások határokon átnyúló interakciójához, ezáltal biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot; felszólítja e tekintetben az üzemeltetőket, hogy fektessenek be többet az infrastruktúrába az internetkapcsolat vidéki területeken történő javítására és annak biztosításába, hogy az 5G formájában a vidéki területek is részesülhessenek a nagyon nagy kapacitású internetes hálózatok előnyeiből, tekintve, hogy ez fogja jelenteni a digitális társadalmaink egyik kulcsfontosságú építőelemét;

15.  hangsúlyozza, hogy a biztonságos, megfelelő, ellenállóképes, megbízható és nagy teljesítményű infrastruktúra – mint például az ultragyors széles sávú és távközlési hálózatok – teljes körű bevezetése alapvetően fontos az e-kormányzati szolgáltatások működéséhez; ezért az európai stratégiai célkitűzések elérése érdekében felhív az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EEHK) mielőbbi elfogadására; döntő fontosságúnak tekinti, hogy a közigazgatási szervek lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel, valamint hogy elegendő kapacitásuk legyen a felhasználók igényeit kielégítő innovatív technológiák, például a nagy adathalmazok és a dolgok internete bevezetéséhez, vagy a mobilszolgáltatások, például az 5G használatához;

16.  úgy véli, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz műszaki építőelemeinek a köz- és a magánszféra egészében való további felhasználása döntő fontosságú a digitális szolgáltatási infrastruktúra működéséhez; hangsúlyozza, hogy garantálni kell az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz műszaki építőelemeinek, valamint a nagy volumenű kísérleti projektek és az ISA2 eredményeinek 2020 utáni, hosszú távú fenntarthatóságát; kiemeli a Wifi4EU kezdeményezés által nyújtott lehetőséget a nagy sebességű hálózatokhoz való egyetemes hozzáférés előmozdítása tekintetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a digitális egységes piac céljainak elérése érdekében működjön együtt a tagállamokkal a hosszú távú irányítási struktúra kialakítása céljából, amelynek prioritása az kell, hogy legyen, hogy megfeleljen a polgárok és az üzleti vállalkozások igényeinek, és amelynek mindenhol, ahol csak lehetséges, elő kell mozdítania a közös standardok használatát;

17.  megjegyzi, hogy az adatintenzív állami szolgáltatásokkal kapcsolatos innovatív megoldások, például a felhőalapú szolgáltatások terjedése még mindig lassú, elterjedtsége pedig töredezett; emlékeztet arra, hogy az INSPIRE-höz hasonló szolgáltatások nagy mennyiségű adatot generálnak, ami nagyobb tárolási kapacitást tesz szükségessé; e tekintetben üdvözli a Bizottság Európai számításifelhő-kezdeményezését, és úgy véli, hogy az európai nyílt tudományosadat-felhő felhasználói bázisát ki kell terjeszteni a közszférára;

18.  felszólítja a Bizottságot, hogy hívja fel az emberek figyelmét az e-igazságügyi portál jelentőségére és felhasználási lehetőségeire, továbbá hogy tegye azt az igazságszolgáltatásra vonatkozó valamennyi releváns információ és az igazságszolgáltatáshoz való tagállami hozzáférés egyablakos elérési pontjává; megállapítja azonban, hogy az eljárásokban részt vevő felek közül nem mindegyik rendelkezik egyenlő hozzáféréssel vagy a szükséges készségekkel ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiákat használja, ami azt jelentheti, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük korlátozott; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az e-igazságügyi portálhoz hozzáférést biztosítsanak a fogyatékossággal élők számára;

19.  a közszolgáltatások határokon átnyúló elérését elősegítő egyik legfontosabb lépésként üdvözli az e-CODEX bevezetését, amely lehetővé teszi a polgárok és az összes tagállam bírósága közti közvetlen kommunikációt;

20.  gratulál a Tanácsnak és a Bizottságnak a jogi kutatás és a bíróságok közötti párbeszéd előmozdítása szempontjából rendkívül hasznos európai esetjogi azonosító (ECLI) bevezetésére fordított munkájáért, és üdvözli az ECLI keresőmotorjának létrehozását, amely az Unió teljes területén megkönnyíti a jogi tájékoztatáshoz való hozzáférést;

21.  megismétli, hogy a digitális kirekesztés kockázatainak minimalizálása érdekében nemzeti, regionális és helyi szintű képzési tevékenységek kidolgozásával és támogatásával javítani kell a közigazgatási alkalmazottak, valamint valamennyi polgár és vállalkozás digitális készségeit, továbbá az e-kormányzással foglalkozó szakirányú képzéseket kell bevezetni a köztisztviselők és a döntéshozók számára; hangsúlyozza, hogy a digitális készségek az e-kormányzásban való részvétel elengedhetetlen feltételét jelentik; bátorítja az európai kreditátviteli és -gyűjtési (ECTS) rendszerben elismert, egységes elektronikus távoktatási tanterv kidolgozását; úgy véli, hogy az e-kormányzat fejlesztésének egyik legfontosabb eleme a digitális készségek folyamatos fejlesztése; hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni és meg kell előzni a különböző földrajzi területeken, társadalmi-gazdasági szinteken élők és a generációk közötti digitális szakadékot; felszólítja a tagállamokat, hogy kövessék az e-kormányzati cselekvési terv azon javaslatait, amelyek különösen a fiatalok számára teszik lehetővé, hogy az élet más területén folytatott kommunikációs szokásaikat tükröző módon intézzék ügyeiket a közigazgatási szervekkel, valamint tovább hangsúlyozza, hogy a digitális készségek oktatása különösen fontos az idősek esetén, akik gyakran nem rendelkeznek az e-szolgáltatások használatához szükséges készségekkel vagy önbizalommal; véleménye szerint a tagállamoknak elő kellene mozdítaniuk az egész életen át tartó tanulást és elő kellene segíteniük a kommunikációs és oktatási kampányokat, köztük a médiaműveltség oktatására szakosodott hálózatok létrehozását azért, hogy az uniós polgárok teljes mértékben kihasználhassák az új e-kormányzati portálok és szolgáltatások kínálta kapacitásokat;

22.  hangsúlyozza, hogy a kirekesztés elkerülése érdekében inkluzív, kettős – online és offline – megközelítésre van szükség, figyelembe véve a digitális írástudatlanság jelenlegi mértékét és azt, hogy az európaiak több mint 22%-a, különösen az idősek nem szívesen használják az internetes szolgáltatásokat a közigazgatással való kapcsolatukban; hangsúlyozza, hogy számos oka lehet az online szolgáltatások használata elutasításának – például ismerethiány, készségek hiánya, bizalomhiány és téves elképzelések –, amelyekkel foglalkozni kell vagy amelyeket fel kell számolni; úgy véli, hogy annak érdekében, hogy elkerüljük a digitális kirekesztést, illetve a digitális szakadék továbbmélyülését, biztosítani kell az e-kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférést és ezek megfelelő minőségét a vidéki, hegyvidéki és távoli területeken élő polgárok számára;

23.  hangsúlyozza, hogy a digitalizálás költségmegtakarításokat hozhat a hatóságoknak; tudatában van annak, hogy a digitalizációt és a modernizációs csomagokból fakadó további kihívásokat költségvetési megszorítások mellett kell kezelni, különösen pedig annak, hogy a regionális és helyi hatóságoknak továbbra is hatalmas munkateherrel kell megküzdeniük a következő években, amelyekhez ezért nemcsak a nyílt szabványokon alapuló – és ezáltal a fenntartási költségeket csökkentő és az innovációt serkentő – digitális megoldások elfogadására, hanem a köz-magán társulások előmozdítására is szükség van; hangsúlyozza, hogy a költséghatékonyság idővel jelentkezni fog, mivel a digitalizációra irányuló befektetések a jövőben csökkenteni fogják az igazgatási kiadásokat; kiemeli, hogy ennek bekövetkeztéig továbbra is elkerülhetetlenül szükség van az online és offline megközelítésre;

24.  rámutat, hogy az egyes közigazgatási eljárások digitalizálásának mérlegelésekor figyelembe kell venni a kiemelkedően fontos közérdeken alapuló kifogásokat;

Határokon átnyúló e-kormányzás a közigazgatás valamennyi szintjén

25.  hangsúlyozza a határokon átnyúló, fenntartható e-kormányzási infrastruktúrák létrehozásának fontosságát a négy alapvető szabadságjoghoz való hozzáférés és e jogok gyakorlásának egyszerűsítése érdekében;

26.  kiemeli a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatásoknak a polgárok mindennapi életében betöltött jelentőségét, továbbá hangsúlyozza a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje (EESSI) és az EURES (az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja), illetve a határokon átnyúló e-egészségügyi szolgáltatások továbbfejlesztésének előnyeit;

27.  üdvözli a határokon átnyúló digitális vények kifejlesztésére irányuló különböző bizottsági kezdeményezéseket, különösen az interoperabilitás és szabványosítás tekintetében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy túlságosan lassan terjednek el e megoldások az uniós polgároknak kínált értékeihez és jelentőségéhez képest; felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az adatvédelemtől kezdve az adatcserék biztonságán át a szükséges digitális infrastruktúra és szolgáltatások kiépítéséig megfelelő keret álljon rendelkezésre a tagállamok közötti bizalom előmozdítására és a határokon átnyúló digitális vények kifejlesztésének felgyorsítására;

28.  kéri a Bizottságot, hogy a munkaadók és az álláskeresők Európai Unión belüli mobilitásának megkönnyítése és fokozása érdekében fejlessze tovább és mozdítsa elő az EURES (az Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portálja) alkalmazását az állami foglalkoztatási szolgálat rendszerei és az EURES portál közötti szorosabb integráción és együttműködésen keresztül;

29.  hangsúlyozza, hogy az e-egészségügy jelentős mértékben javíthatja a polgárok életminőségét azzal, hogy elérhetőbb, költséghatékonyabb és hatékonyabb egészségügyi ellátást biztosít a betegek számára;

30.  úgy véli, hogy a határokon átnyúló e-kormányzati szolgáltatások teljes körű működése érdekében foglalkozni kell a nyelvi akadályokkal, és a közigazgatásoknak – különösen a határ menti régiókban – nem csak az érintett tagállam nyelvén, hanem más releváns európai nyelveken is hozzáférhetővé kell tenniük az információkat és a szolgáltatásokat;

31.  kiemeli a bevált gyakorlatok, minták és projekttapasztalatok valamennyi közigazgatási szint közötti cseréjének fontosságát a tagállamokon belül és a tagállamok között egyaránt; elismeri, hogy az uniós finanszírozású nagyszabású kísérleti projektek – például az eSENSE, eCODEX és TOOP – jelentősen hozzájárultak a határokon átnyúló szolgáltatások kibővítéséhez Európában;

32.  véleménye szerint az e-kormányzat tagállami teljesítménye átfogó nyomon követésének biztosítania kell, hogy a teljesítmény-módszertan megfelelően figyelembe vegye a nemzeti sajátosságokat; kiemeli a megbízhatóan mért tagállami teljesítmény előnyeit a döntéshozók és a közvélemény számára;

33.  rámutat, hogy az interoperabilitás, a nyílt szabványok és a nyílt hozzáférésű adatok nem csak határokon átnyúló helyzetben alapvetőek, de az egyes tagállamok nemzeti, regionális és helyi közigazgatási szintjei között is szükségesek, figyelembe véve egyszersmind az adatvédelem szükségességét is az információk átadása során;

34.  felszólítja a Bizottságot és a többi uniós intézményt, hogy mutassanak példát az e-kormányzás területén, és kínáljanak átlátható, felhasználóbarát kapcsolódási felületet a polgárok és a vállalkozások számára, valamint a „végponttól végpontig” digitális szolgáltatások területén, különösen az uniós finanszírozás és közbeszerzés alkalmazása során, felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a honlapjai valamennyi uniós nyelvre való lefordítása és a bevált gyakorlatok kiemelése érdekében;

Adatvédelem és adatbiztonság

35.  hangsúlyozza, hogy a 2016–2020-as időszakra vonatkozó uniós e-kormányzati cselekvési terv sikeréhez alapvetően fontos a polgárok személyes adatok védelmébe vetett bizalma, és kiemeli, hogy a digitális szolgáltatások iránti bizalom növelése érdekében a közigazgatásoknak biztonságosan és az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) és az uniós adatvédelmi jogszabályokkal teljes mértékben összhangban kell a személyes adatokat kezelniük;

36.  hangsúlyozza, hogy az e-egészségügyi tervet az e-kormányzati cselekvési tervvel összefüggésben is meg kell vizsgálni, tekintve, hogy annak fontos részét képezi; véleménye szerint javítani kell az adatok gyűjtését és átadását, illetve bizonyos esetekben lehetővé kell tenni az adatok határokon átnyúló átadását, mivel ez valamennyi uniós polgár számára elősegítené az egészségügyi szolgáltatások nyújtását;

37.  egyúttal arra is rámutat, hogy az adatvédelmi jogszabályokat nem akadályozó tényezőnek, hanem sokkal inkább innovatív e-kormányzati megoldások kiindulópontjának kell tekinteni, ezért hangsúlyozza, hogy a GDPR alkalmazására vonatkozó hatékony iránymutatásra és az érintett felekkel való folyamatos kapcsolattartásra van szükség;

38.  megjegyzi, hogy az európaiak csupán 15%-a nyilatkozik úgy, hogy úgy érzi, teljes ellenőrzést gyakorol személyes adatai használata felett; fontosnak tartja az adatok feletti rendelkezési jog elvének további feltárását, és bízik abban, hogy a későbbi intézkedéseket „Az európai adatközpontú gazdaság kiépítése” című bizottsági közleményre és további kapcsolódó javaslatra lehet majd építeni;

39.  sürgeti a tagállamokat az eIDAS-rendelet gyors és teljes végrehajtásának biztosítására, mivel az elektronikus aláírás, az elektronikus azonosítás és az elektronikus hitelesítés a határokon átnyúló digitális közszolgáltatások építőköveinek tekinthetők; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ösztönözzék a polgárokat, a vállalkozásokat és a közigazgatásokat az eIDAS-rendelet keretében bejelentett elektronikus azonosítási rendszerek alkalmazására; e tekintetben kiemeli, hogy a digitális szolgáltatások kiépítése során prioritást kell biztosítani e kulcsfontosságú tényezők elfogadásának a magán- és a közszektorban egyaránt; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy lépjen fel a digitális azonosítás és aláírás határokon és ágazatokon átnyúló használata terén a köz- és magánszféra közötti együttműködés elősegítése és előmozdítása érdekében; üdvözli az ISA2-programot, amely valamennyi olyan uniós politikára kiterjed, amely megköveteli az uniós és nemzeti szinten működő rendszerek kölcsönös interoperabilitását;

40.  hangsúlyozza, hogy rendkívül fontosak a hatóságok kibertámadásokkal szembeni védelmére és az ilyen támadásokkal szembeni ellenállóvá tételükre irányuló intézkedések, amelyeket tovább kell fejleszteni; kiemeli, hogy ezen a téren európai szintű megközelítésre van szükség, különösen amiatt, hogy az e-kormányzással kapcsolatos európai cselekvési terv részét képező egyszeri adatszolgáltatás elve a polgárok adatai európai igazgatási szervek közötti cseréjének függvénye;

41.  hangsúlyozza, hogy az adatok biztonságát már a modern és könnyen használható alkalmazások, valamint a hatékony közigazgatási eljárások („alapértelmezett adatvédelem”) tervezési szakaszában is figyelembe kell venni ahhoz, hogy a polgárok és a vállalatok maradéktalanul kiaknázhassák a modern technológiák nyújtotta előnyöket;

o
o   o

42.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 258. E, 2013.9.7., 64. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0089.