Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2271(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0183/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0183/2017

Viták :

PV 31/05/2017 - 20
CRE 31/05/2017 - 20

Szavazatok :

PV 01/06/2017 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0240

Elfogadott szövegek
PDF 317kWORD 59k
2017. június 1., Csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Az európai ipar digitalizálása
P8_TA(2017)0240A8-0183/2017

Az Európai Parlament 2017. június 1-jei állásfoglalása az európai ipar digitalizációjáról (2016/2271(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkére (XVII. cím), amely az EU iparpolitikájára, és többek között az uniós ipar versenyképességére vonatkozik,

–  tekintettel az EUMSZ 9., 11. és 16. cikkére,

–   tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–   tekintettel a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0180),

–  tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178),

–  tekintettel az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0176),

–  tekintettel a „Kvantumtechnológiák” című, 2016. április 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0107),

–  tekintettel „A dolgok internetének fejlesztése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0110),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0442),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” című, 2011. március 9-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Európa 2020 stratégia” című, 2010. június 16-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A Közösség innovációs politikája a változó világban” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „Integrált iparpolitika a globalizáció korában – A versenyképesség és fenntarthatóság középpontba állítása” című, 2010. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2010)0614),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel „Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió” című, 2010. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2010)0546),

–  tekintettel „Az iparpolitika félidős felülvizsgálata – Hozzájárulás az EU növekedési és munkahelyteremtési stratégiájához” című, 2007. július 4-i bizottsági közleményre (COM(2007)0374),

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményre (COM(2015)0192), a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100), valamint az azt követő jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokra,

–  tekintettel az elektronikus hírközlés egységes európai piacáról és a „behálózott kontinens” megteremtéséhez szükséges intézkedések meghatározásáról, valamint a 2002/20/EK, 2002/21/EK és 2002/22/EK irányelv és az 1211/2009/EK és az 531/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. szeptember 11-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0627),

–  tekintettel a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló, 2013. március 26-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2013)0147),

–  tekintettel a hálózat- és információbiztonságnak az egész Unióban egységesen magas szintjére vonatkozó intézkedésekről szóló, 2013. február 7-i európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2013)0048),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel „Az európai ipar »reneszánszáért«” című, 2014. január 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel „A második egységes piaci intézkedéscsomag – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2012. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2012)0573),

–  tekintettel az „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2011. április 13-i bizottsági közleményre (COM(2011)0206),

–  tekintettel „Az egységes piaci intézkedéscsomag felé – A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért – 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2010. október 27-i bizottsági közleményre (COM(2010)0608),

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz, valamint a Régiók Bizottságához intézett, „Az európai adatgazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0009),

–  tekintettel „Európa újraiparosítása a versenyképesség és a fenntarthatóság előmozdítása érdekében” című, 2014. január 15-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában” című, 2013. december 10-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „A kritikus informatikai infrastruktúrák védelme. Eredmények és következő lépések: a globális kiberbiztonság felé” című, 2012. június 12-i állásfoglalására(8),

–   tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című, 2010. május 5-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „A tárgyak internete” című, 2010. június 15-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Ipar 4.0 és a digitális átalakulás: merre tovább?” című, 2016. július 14-i véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0183/2017),

A.  mivel konkrét szakpolitikákkal, intézkedésekkel és ösztönzőkkel határozott erőfeszítéseket kell tenni az EU és a tagállamok újraiparosítása érdekében, a versenyképesség és a fenntarthatóság ötvözése céljából, jó minőségű munkahelyek teremtésével és a befogadás előmozdításával; mivel az uniós cél az, hogy 2020-ig az EU GDP-jének 20%-a az iparon alapuljon, aminek szükségszerűen figyelembe kell vennie az ipari ágazat strukturális átalakulását, amely a digitális szétesésnek és az új üzleti modellek kialakulásának tudható be;

B.  mivel az európai ipar Európa gazdaságának és jólétének alapját jelenti, és mivel a felgyorsult globalizáció és az innovációs tendenciák miatt nagy kihívásokkal szembesül;

C.  mivel az ipari gyártás digitalizációja segít növelni gazdaságaink ellenálló képességét, energia- és erőforrás-hatékonyságát, innovációját, fenntarthatóságát és versenyképességét, átalakítva ezzel az üzleti modelleket, a feldolgozóipart, a termékeket, a folyamatokat és az értékteremtést, és alapvetően befolyásolva az európai iparágak és munkavállalók előtt álló lehetőségek és kihívások egyensúlyát;

D.  mivel Európa – ipari örökségének, az ipari ágazatokból és értékláncokból álló hálózatának, innovációs erejének, stratégiai kutatási és fejlesztési (K+F) közberuházásainak, a magánberuházások és a hatékony közigazgatás rendelkezésre állásának, képzett munkaerejének, az ipari fejlődés és a társadalmi kihívások integrálásának, valamint annak köszönhetően, hogy több mint harminc, az ipar digitalizációját célzó nemzeti és regionális kezdeményezés létrehozója – erős alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a digitális transzformáció terén vezető szerephez jusson; mivel lehetőség van az EU iparának megerősítésére, ha sikerül teljesen integrált értékláncokat kiépíteni a digitális fejlesztésű ipari termékek és a termék-szolgáltatás csomagok számára;

E.  mivel az 5G alapvetően át fogja alakítani gazdaságainkat azzal, hogy az ipari fejlesztés és a szociális szolgáltatások középpontjába a digitalizációt helyezi;

F.  mivel a sikeres európai ipari stratégiához elengedhetetlen a digitális egységes piac létrehozása, amely társadalmilag tudatosan fellendíti a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást;

G.  mivel a feldolgozóipar digitalizációjára irányuló jól kialakított, technológiasemleges stratégia, amely határokon átnyúlva egyre inkább összekapcsolja az embereket, a gépeket és a szolgáltatásokat a teljes globális értékláncban, fontos mérföldkő a gazdaság ellenálló képességének, fenntarthatóságának és versenyképességének növelése és új munkahelyek teremtése tekintetében;

H.  mivel a digitalizációnak lehetővé kellene tennie az erőforrások, az energia és a tőke hatékonyabb felhasználását, hozzájárulva ezáltal egy integráltabb körforgásos gazdasághoz, az anyagköltségek csökkentéséhez és a nagyobb ipari szimbiózis kialakításához;

I.  mivel a digitalizáció az utazók és mobilitásuk javára fellendítheti az idegenforgalmi ágazatot, lehetővé téve többek közt a valós idejű információkhoz való könnyű hozzáférést és a szolgáltatások széles körét;

J.  mivel a fejlett nyelvi technológiák segíthetnek az iparnak a digitális piac fejlődését akadályozó nyelvi korlátok legyőzésében;

K.  mivel a digitalizáció új lehetőségeket teremt a közlekedési ágazatban a gyártók, az üzemeltetők, a befektetők, a munkavállalók és az utasok számára, és előfeltétele annak, hogy a közlekedési ágazat versenyképes és működőképes maradjon, valamint növelje hatékonyságát, továbbá annak, hogy a közlekedési szolgáltatások fenntarthatóbbá és jobban teljesítővé váljanak;

L.  mivel a digitalizáció hozzájárulhat a biztonságosabb munkakörülmények és a nagyobb termékbiztonság megteremtéséhez, valamint a termelés személyre szabásához és decentralizációjához;

M.  mivel az ikt-ágazatban a foglalkoztatás és a képzés terén nagy a nemek közötti különbség, aminek erős negatív következményei vannak a munkaerőpiaci egyenlőség tekintetében;

N.  mivel a digitalizáció, valamint a termelés személyre szabása és decentralizációja változó munkakörülményekhez vezet és számos társadalmi hatással jár; mivel a biztonságosabb munkakörülmények és a nagyobb termékbiztonság megteremtése továbbra is közös érdekünk kell, hogy legyen;

O.  mivel számos tanulmány hangsúlyozza, hogy az ipari gyártás digitalizációja megváltoztatja a munkaerő-piaci keresletet és a foglalkoztatást Európában; mivel ennek hatásai lehetnek a munkavállalói jogokra és részvételre vonatkozó jelenlegi szabályokra; mivel egyértelmű, hogy e változásokhoz való sikeres alkalmazkodás érdekében ki kell képezni a munkaerőt az új ikt-készségekre és magasabb szintű digitális készségekre van szükség a társadalom egészében;

Uniós integrált ipari digitalizációs stratégia kialakítása

1.  üdvözli „Az európai ipar digitalizálása” című bizottsági közleményt;

2.  határozottan úgy véli, hogy az ipari digitalizációs stratégia kulcsfontosságú Európa legégetőbb, alább felsorolt gazdasági és társadalmi kihívásainak megoldásában:

   a) a gazdasági dinamika, a társadalmi és területi kohézió, illetve a technológiában bekövetkező átalakulásokkal és forradalmi változásokkal való megbirkózás képességének növelése Európa iparágainak és gazdasági értékláncainak modernizációján és összekapcsolásán, a reálgazdaságra irányuló állami és magánberuházások növelésén, valamint a fenntartható modernizációval kapcsolatos befektetési lehetőségek biztosításán keresztül;
   b) a jó minőségű munkahelyteremtés és a munkahely-visszatelepítési lehetőségek előmozdítása, a munkakörülmények javítása és az ipari ágazatbeli munkahelyek vonzerejének növelése, a fogyasztók számára több lehetőség és jobb tájékoztatás biztosítása, egy társadalmilag tudatos átalakulás és egy inkluzív munkaerőpiac létrehozása, amely sokrétűbb munkahelyi modelleket és munkaidőrendszereket, jobb munkakörülményeket, valamint a foglalkoztatás és az egész életen át tartó tanulás integrációját biztosítja;
   c) a források hatékonyabb felhasználása és a feldolgozóipar anyagköltségeinek csökkentése, amely az európai körforgásos gazdaság megerősítéséhez kapcsolódik, emlékeztetve arra, hogy ez elengedhetetlen a csúcstechnológiát képviselő európai ágazatok, valamint a digitalizált ipari termelés és termékek alapvető feltételeinek megteremtéséhez;
   d) az európai kohézió erősítése megbízható és nagyszabású európai beruházási politika révén (különös figyelemmel a korszerű digitális infrastruktúra telepítésére), hasznosítva a különböző európai finanszírozási eszközöket, köztük az ESBA-t, a regionális alapokat, a Horizont 2020-at és más eszközöket, továbbá a sok szereplő közötti tisztességes verseny biztosításán, az innováción, a fenntartható korszerűsítésen és a technológiai, szociális és üzleti modellek innovációján alapuló összehangolt, technológiasemleges európai iparpolitika révén, amely innováció javítja a digitális egységes piacot, valamint az egész európai ipar integrációját és korszerűsítését;
   e) az európai éghajlatváltozási politika célkitűzéseinek támogatása az ipari termelés energia- és erőforráshatékonyságának, valamint körforgásos jellegének növelése, továbbá a kibocsátások csökkentése révén, egyszerre biztosítva az ipar fenntarthatóságát és a versenyképességet;
   f) a gazdasági, politikai és szociális innováció megerősítése a köz- és magánszektorbeli adatok és információk nyitottságára és hozzáférhetőségére vonatkozó elveken keresztül, mindig biztosítva az érzékeny adatok védelmét a vállalkozások, a munkavállalók és a fogyasztók közötti cserékben, és lehetővé téve minden gazdasági szektor és szakpolitikai terület – többek között a kreatív és kulturális iparág – jobb integrációját;
   g) az állampolgárok megélhetésének javítása a városi és nem városi területeken egyaránt, valamint hozzájárulás ahhoz, hogy jobban ismerjék a digitalizációval összefüggő lehetőségeket, és jobban ki tudják használni azokat;
   h) a technológiai és társadalmi innováció ösztönzése az uniós kutatások terén egy egyértelmű iránnyal és jövőképpel rendelkező ipari digitalizációs politikán keresztül;
   i) az energiabiztonság javítása és az energiafogyasztás csökkentése egy digitalizált, rugalmasabb és hatékonyabb ipari termelés révén, mely lehetővé teszi az energia iránti kereslet jobb irányítását;
   j) a világ más makrorégióival való partnerkapcsolatok kialakítása innovatív és tisztességes digitális nyitott piacok létrehozása érdekében;
   k) annak tudatosítása, hogy egy igazságosabb és hatékonyabb európai adópolitikára van szükség, amely a globálisan összekapcsolt digitális piacokon és a digitalizált termelés korában tisztázza az olyan kérdéseket, mint az adóalap;
   l) a befektetések, valamint a világ vezető kutatóinak és a szakértelemnek az idevonzása, hozzájárulva ezzel a gazdasági növekedéshez és az európai versenyképességhez;
   m) a digitalizáción és technológiai fejlődésen alapuló új üzleti modellek és innovatív induló vállalkozások támogatása;

3.  hangsúlyozza a magánberuházásokat megkönnyítő versengő üzleti környezet, a bürokratikus akadályokat megszüntető, felhatalmazó szabályozási keret, a korszerű európai digitális infrastruktúra, valamint az ipar digitalizációjához szükséges olyan uniós irányítási struktúra megteremtésének fontosságát, amely megkönnyíti az ipari digitalizációval kapcsolatos nemzeti, regionális és uniós kezdeményezések és platformok összehangolását; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa azon célkitűzés elérését, hogy 2020-ra az ipar részaránya a GDP-ben 20% legyen; hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy az EU továbbra is globális vezető ipari szerepet töltsön be, az ipar digitalizációját össze kell kapcsolni egy átfogóbb uniós iparpolitikai stratégiával; hangsúlyozza a digitalizáció előmozdításának fontosságát különösen azokban a tagállamokban, régiókban és ágazatokban, amelyek lemaradásban vannak e téren, valamint azon emberek körében, akiket érint a digitális szakadék; üdvözli e tekintetben a magas szintű kerekasztal-megbeszélésekre és az érdekelt felek európai fórumára irányuló javaslatokat; hangsúlyozza az érintett szereplők közötti együttműködés fontosságát, és elvárja, hogy az iparági vezetők és a szociális partnerek mellett az akadémiai szféra, a kkv-k, a szabványügyi szervek, a politikai döntéshozók, a nemzeti és helyi közigazgatások és a civil társadalom képviselői is felkérést kapjanak az aktív szerepvállalásra;

4.  kéri a Bizottságot, hogy folytassa azt a fontos munkát, amely a gyártással és a digitalizációval kapcsolatos tendenciákat, valamint a nem műszaki tudományágakkal (például jog, politika, közigazgatás, kommunikáció stb.) kapcsolatos tendenciákat, illetve a többi régióban végbemenő fejleményeket vizsgálja, új kulcstechnológiákat azonosít, és biztosítani kívánja Európa vezető szerepének fenntartását e területeken, illetve azt, hogy az új trendeket beépítsék a szakpolitikákba és a fellépésekbe, figyelembe véve a beépített biztonsággal és a beépített és alapértelmezett adatvédelemmel kapcsolatos koncepciókat, ugyanakkor megvizsgálja, hogy e munka elvégezhető-e kifejezetten az iparra összpontosító előrejelzési hálózaton, többek között nemzeti kutató- és technológiai szervezeteken keresztül;

5.  üdvözli a Bizottságnak „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című közleményét (COM(2016)0180), ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy – mivel a közlekedési ágazattal kapcsolatos része az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetésre korlátozódik – nem foglalkozik kellő mértékben valamennyi létező kihívással; emlékeztet arra, hogy bár az összekapcsolt és automatizált gépjárművezetés az egyik legizgalmasabb digitális átalakulás az ágazatban, a digitalizáció potenciálisan valamennyi közlekedési mód esetében használható, mind az üzemeltetési, mind az adminisztratív folyamatokban, valamint az értéklánc teljes hosszában, a gyártóktól az utasokig, illetve a teherszállításig, továbbá az ágazatban használt valamennyi új technológia – mint például az EGNOS és a GALILEO európai globális műholdas navigációs rendszer – esetében, és e területeken eredmények várhatók a közeljövőben; arra kéri a Bizottságot, hogy valamennyi közlekedési mód – többek közt a közlekedéshez és az idegenforgalomhoz kapcsolódó szolgáltatások – esetében összpontosítson a digitális átalakulásra;

6.  rámutat, hogy a digitalizációs folyamat nem járt ugyanolyan mértékű előnyökkel a közlekedési ágazat különböző részeiben, és hogy ez a belső piacon hátrányos széttagoltságot okozott mind a különböző közlekedési módok között, mind az egyes közlekedési módokon belül; kiemeli, hogy jelentős és egyre növekvő különbségek vannak a tagállamok között a közlekedési ágazat versenyképessége és a digitalizáció terén, amelyek jól láthatók a régiók, a vállalkozások és a kkv-k között is; úgy véli, hogy egy összehangolt uniós ipari digitalizációs stratégia kialakítása hozzájárulhatna e széttagoltság és az egyenlőtlenségek megszüntetéséhez, és beruházásokat vonzhatna a digitális projektekhez; hangsúlyozza, hogy a cél nem csupán egy újabb szakpolitikai tanulmány elkészítése, hanem egy valódi, az innovációs trendeket és piaci lehetőségeket tükröző stratégia kialakítása, melynek végrehajtását folyamatosan értékelnék;

7.  úgy véli, hogy az ipari digitalizációs stratégia hozzá fog járulni ahhoz, hogy megoldja a közlekedési és idegenforgalmi ágazatok legsürgetőbb kihívásainak némelyikét; felhívja ezért a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a digitalizációt annak érdekében, hogy:

   a) javítsa a közlekedési ágazat általános biztonságát, minőségét és környezeti teljesítményét;
   b) mindenki, többek közt az idősek, a csökkent mozgásképességűek vagy a fogyatékossággal élők számára javítsa az akadálymentes hozzáférést és ismertebbé tegyen alternatív mobilitási megoldásokat, több választási lehetőséget, felhasználóbarátabb és személyre szabott termékeket, valamint bővebb tájékoztatást biztosítva az utasok számára Európa-szerte, mind a városi, mind a kevésbé fejlett régiókban;
   c) csökkentse a szállítási költségeket, például a karbantartási költségeket, és javítsa a már meglévő közlekedési infrastruktúra (pl. a konvojok, a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS), az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) és a folyami információs szolgáltatások (RIS)) igénybevételének hatékonyságát;
   d) javítsa a versenyképességet azáltal, hogy elősegíti új szereplők, különösen kkv-k és induló vállalkozások megjelenését annak érdekében, hogy kihívás elé állítsa a meglévő monopóliumokat;
   e) közlekedésszervezési rendszerek, intelligens közlekedési rendszerek, digitális menetíró készülékek, elektronikus útdíjszedési rendszerek stb. révén segítse elő az uniós jogszabályok megfelelő és összehangolt végrehajtását, valamint olyan szabályozási keretet hozzon létre, amely alkalmazható a fejlett technológiák használata miatt esetlegesen előálló valós helyzetekben;
   f) csökkentse a kis- és közepes méretű szállítási szolgáltatók és induló vállalkozások adminisztratív terheit, például a teherszállítási és logisztikai ágazaton belül az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén, a rakomány nyomon követésének biztosítása és az ütemezés, illetve a forgalom optimalizálása révén;
   g) továbbra is védje az utasok jogait, biztosítsa például az adatvédelmet, multimodális utazások tekintetében is;
   h) csökkentse a közlekedési piacon tapasztalható információs aszimmetriához kapcsolódó problémákat;
   i) növelje az idegenforgalmi ágazat vonzerejét, amely az európai GDP mintegy 10%-át adja, valamint a kreatív ágazatok vonzerejét a városi, a vidéki és a legtávolabbi területeken, például a mobilitási és idegenforgalmi szolgáltatásoknak a kevésbé ismert célpontok tekintetében is jobb integrációja révén;

8.  kiemeli, hogy a folyamatos, nagyteljesítményű kapcsolat előfeltétele valamennyi közlekedési mód gyors, biztonságos és megbízható összekapcsolásának és a közlekedési ágazat további digitalizációjának; sajnálja, hogy az Unión belül nagyfokú eltérések tapasztalhatók a digitális lefedettségben; úgy véli, hogy a közlekedési ágazat digitalizációjához alapvető fontosságú a szélessávú szolgáltatások terén tett beruházás és a méltányos frekvenciafelosztás; e tekintetben kiemeli, hogy ágazatokon átívelő elképzelésre van szükség, amely kiterjed többek között az elektronikára, a távközlésre, a közlekedésre és az idegenforgalomra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, hogy legkésőbb 2025-ig biztosítják az ilyen típusú internetkapcsolatot a főbb közlekedési útvonalak és csomópontok esetében, valamint kezdeményezik az egész EU-ra kiterjedő teljes lefedettségét;

A sikeres ipari digitalizáció feltételeinek megteremtése: infrastruktúra, beruházás, innováció és készségek

9.  hangsúlyozza, hogy az ipari digitalizációs stratégia lehetővé teszi az innováció, a hatékonyság és a fenntartható technológiák előmozdítását, ami növeli a versenyképességet, korszerűsíti az EU iparát, valamint felszámolja a digitális piac fejlődését akadályozó korlátokat; hangsúlyozza, hogy az integrált ipari digitalizációnak szigorú előfeltételeken kell alapulnia, amelyek magukban foglalják a kiváló minőségű, a jövőbeli kihívásoknak is megfelelő digitális infrastruktúrát, a K+F-et, a befektetésbarát környezetet, a megfelelő és naprakész jogalkotási keretet, az elmélyített digitális egységes piacot, a jó készségeket és a vállalkozói készséget, valamint a megerősített szociális párbeszédet is;

10.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell a például az 5G hálózatokon, a száloptikán, a navigáción és a műholdas kommunikációs infrastruktúrán keresztüli nagy sebességű összeköttetésbe való állami és magánszektorbeli beruházást annak érdekében, hogy a városi és az ipari térségekben szilárd digitális infrastrukturális alapot lehessen biztosítani; kiemeli a spektrumkiosztás harmonizálásának fontosságát, amelynek célja a hálózatfejlesztés iránti kereslet fokozása és a hálózati beruházási környezet kiszámíthatóságának javítása; kiemeli, hogy vezető szerepet kell kialakítani a digitális ipari értékláncokban és a kulcsfontosságú technológiákban, mint például az 5G, a kvantumtechnológiák, a nagyteljesítményű számítástechnika, a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika, a nagy adathalmazok elemzése, a tárgyak internete (IoT), a robotika, az automatizálás (többek között a nagymértékben automatizált vezetés) és a megosztott könyvelési technológia terén; e tekintetben támogatja a Bizottság közleményét kísérő bizottsági munkadokumentumokat;

11.  elismeri az ipar digitalizációjában rejlő lehetőségeket és az azzal kapcsolatos kihívásokat; elismeri az ipar digitalizációjának pozitív hatásait, mivel az elősegíti a rugalmas munkaszervezést, amely megteremtheti a munka és a magánélet jobb egyensúlyát, változatossá teheti a lehetőségeket a mobil távmunka révén, és lehetővé teheti a vidéki és elszigetelt területeken élő emberek számára a munkaerőpiachoz történő csatlakozást (feltéve, hogy rendelkeznek a szükséges infrastruktúrával), ezáltal fokozva a gazdasági növekedést; elismeri azonban, hogy a digitalizáció következtében a megnövekedett rugalmasság irányába mutató tendencia növelheti az instabil és bizonytalan foglalkoztatás veszélyét; hangsúlyozza, hogy az új foglalkoztatási formákat nem szabad a meglévő szociális és munkajogi szabályok megkerülésére használni a munkavállalói és a fogyasztói jogok védelmét illetően; kiemeli, hogy a hagyományos iparnak és a platformalapú gazdaságban tevékenykedő üzleti vállalkozásoknak egymással egyenrangúnak kell lenniük;

12.  megjegyzi, hogy a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatbeli digitális átalakulás, különösen a lekérhető és a közösségi gazdaság fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy jelentős mértékben átalakul az utasok és a fogyasztók magatartása a mobilitás és az idegenforgalom tekintetében, valamint ahhoz, hogy az infrastruktúrát hozzá kell igazítani az új körülményekhez; felkéri a Bizottságot, hogy mérje fel a közlekedési, mobilitási és idegenforgalmi szolgáltatások terén megvalósuló digitalizáció hatásait, különös tekintettel e szolgáltatások felhasználóinak magatartására és választásaira, továbbá annak érdekében, hogy e társadalmi változás potenciális előnyeit még inkább ki lehessen aknázni;

13.  megjegyzi, hogy a menetjegyek árusítását jellemző egyre fokozódó digitalizáció azzal jár, hogy a fogyasztók könnyebben férnek hozzá több információhoz az interneten, ám az ajánlatok összehasonlítása egyre nehezebb; véleménye szerint ezért meg kell erősíteni a forgalmazás során az átláthatóságot és a semlegességet biztosító garanciákat, különösen az internetes forgalmazás esetén, annak érdekében, hogy a fogyasztók megbízható információkon alapuló megalapozott döntést hozhassanak, ami nem csak az árat, hanem az egyéb paramétereket is, többek között a szolgáltatás minőségét és a kiegészítő ajánlatokat is figyelembe veszi; úgy véli, hogy ez az átláthatóság a versenyt is előmozdítaná, és a multimodális közlekedés fejlesztését is elősegítené;

14.  úgy véli, hogy a digitalizáció eredményeként a fogyasztóknak nagyobb választékhoz, felhasználóbarátabb és személyre szabottabb termékekhez, valamint – különösen a termékek vagy szolgáltatások minőségére vonatkozóan – több információhoz kell jutniuk;

15.  rámutat, hogy a nyelvi korlátok által az iparra és annak digitalizációjára gyakorolt hatást a digitális piacról szóló dokumentumok nem vették kellően figyelembe, illetve nem mérték fel megfelelően azt; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő az ipar digitalizációja mellett az európai piac széttagoltságát csökkentő nyelvi technológiák fejlesztését;

16.   hangsúlyozza, hogy az „analóg” többnyelvűség külön támogatása Európában előnyös mind az európai ipar digitalizációja, mind az átfogó digitális készségek oktatása szempontjából; ezért hangsúlyozza, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani a statisztikai, intelligens és gépi fordításról, valamint az oktatószoftverekről folyó alapkutatásra;

17.  hangsúlyozza, hogy a régióknak termelésük erősségeire kell összpontosítaniuk, és az intelligens szakosodáson, valamint az intelligens láncokon és klasztereken keresztül elő kell mozdítaniuk fejlődésüket; úgy véli, hogy a kkv-k, az ipari és a társadalmi szereplők, a kézműves ágazat, az induló innovatív vállalkozások, a tudományos körök, a kutatóközpontok, a fogyasztói szervezetek, a kreatív ágazat és a pénzügyi szféra képviselői, illetve a többi érdekelt fél közötti klaszterek és szinergiák sikeres modellül szolgálhatnak a digitális gyártás és az innováció fejlesztésére; ösztönzi az Unión belüli kutatási, innovációs és strukturális kohéziót; hangsúlyozza az akcelerátorprogramok és a kockázati tőke fontosságát az induló innovatív vállalkozások növekedési potenciáljának kibontakoztatásában; felhívja a figyelmet a digitalizáció használatának fontosságára az olyan üzletimodell-innovációk előmozdítása érdekében, mint a „teljesítmény szerinti fizetés” rendszerei és a tömeges testre szabás;

18.  úgy véli, hogy különös figyelmet kell fordítani a kkv-k előtt álló sajátos problémákra azokban a helyzetekben, amelyekben a digitalizációs erőfeszítésekből származó, az energia, az erőforrás-hatékonyság és termelési hatékonyság terén megmutatkozó relatív nyereségek a legmagasabbak lennének; szorgalmazza a kkv-egyesületek és azok tájékoztatási tevékenységeinek digitalizációs programokon keresztül történő megerősítését, az alkalmazott tudományokkal foglalkozó központok digitalizációra összpontosító fejlesztését, valamint a kkv-kon belüli K+F-nek nyújtott társfinanszírozást; úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani az adatok feletti rendelkezési jogra és az adatokhoz való hozzáférésre, valamint a digitális gyakorlati képzés európai programjának kidolgozására;

19.  üdvözli az ipari modernizációt elősegítő intelligens szakosodási platform létrehozását, és különösen a Bizottságnak az ipar digitalizációjáról szóló cselekvési tervben megfogalmazott azon javaslatát, hogy hozzák létre a kompetenciacentrumok és a digitális innovációs központok hálózatát, melynek célja valamennyi régióban az ipari digitalizáció és a digitális innováció megerősítése a kkv-k számára; megjegyzi, hogy a kézműves ágazatot ebből a szempontból nem lehet figyelmen kívül hagyni; felszólítja a Bizottságot, hogy Európa kevésbé digitalizált régióiban különösen mozdítsa elő a digitális innovációs központok és a digitális kompetenciaközpontok létrehozását; felszólítja a Bizottságot, hogy különböző európai forrásokból (a Horizont 2020 keretprogramból, a strukturális alapokból stb.) növelje a digitális innovációs központok finanszírozását, támogassa e központok nemzeti hálózatának kialakítására irányuló tagállami erőfeszítéseket és stratégiákat, valamint fontolja meg a „homokozó megközelítés” kipróbálását, melynek keretében az ellenőrzött környezetben végzett, ágazatokon átnyúló kísérleteket az érvényes szabályozás nem akadályozza; felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a digitális innovációs központjaik közötti transznacionális együttműködést; úgy véli, hogy a kijelölt digitális innovációs központoknak olyan ipari digitalizációs innovációkra kell specializálódniuk, amelyek hozzájárulnak Európa társadalmi kihívásainak kezeléséhez; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a Horizont 2020 digitális innovációs központokra nyújtott finanszírozását össze lehetne kapcsolni a program társadalmi kihívásokkal kapcsolatos finanszírozásával; felhívja a figyelmet a kkv-knak szóló IKT-innovációs utalványok lehetőségére a tanácsadáshoz, a bevált gyakorlatok megosztásához és a digitális innovációs központok szakértelméhez való hozzáférés tekintetében;

20.  megállapítja, hogy a városoknak és a helyi önkormányzatoknak fontos szerep jut az új üzleti modellek fejlesztésében, valamint a digitális infrastruktúra és támogatás biztosításában a kkv-k és az egyéb ipari szereplők számára, továbbá hogy a digitális-ipari innováció óriási lehetőségeket teremt a városok számára, például a hulladékkibocsátás nélküli helyi gyártáson, az ipari termelés és a helyi és városi logisztika és szállítás közötti szorosabb integráción, az energiatermelésen, a fogyasztáson, a gyártáson és a 3D-nyomtatáson keresztül; úgy véli, hogy a városok számára is lehetővé kell tenni, hogy hozzáférjenek a digitális innovációs központokhoz; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a helyi, nemzeti és nemzetközi bevált gyakorlatokat, és mozdítsa elő ezek megosztását; üdvözli a „European Digital City Index” nevű, az európai városok digitális fejlettségét mérő mutató közzétételét, valamint az adatok és rendszerek európai városok közötti átjárhatóságát előmozdító kezdeményezéseket; megjegyzi, hogy az „Intelligens városok” kezdeményezés szerepet játszik ebben az összefüggésben; kiemeli a regionális tanácsadó fórumokkal kapcsolatos pozitív tapasztalatokat;

21.  felhívja a figyelmet arra, hogy a közbeszerzések, valamint a vállalkozások nyilvántartásba vételére és az üzleti tevékenységről való jelentéstételre vagy annak közzétételére vonatkozó jogi követelmények fontos szerepet tölthetnek be az új ipari digitális technológiák előmozdítása terén; felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy a közbeszerzést miként lehetne innovációt vonzó mechanizmusként alkalmazni; felkéri a Bizottságot, hogy REFIT programjába vezessen be egy digitális ellenőrzést annak biztosítása érdekében, hogy a rendeletek digitális szempontból korszerűek legyenek, és segítse elő a bevált gyakorlatok cseréjét az állami hatóságok között az innovációs kritériumok közbeszerzésekben való alkalmazásával kapcsolatban; javasolja, hogy a jogi és technológiai környezetet, például az IPv6-ra való átállást igazítsák hozzá az ipar digitalizációjával és a tárgyak internetének bevezetésével kapcsolatos igényekhez;

22.  hangsúlyozza, hogy elegendő állami és magánfinanszírozást kell biztosítani az európai ipar digitalizációja számára, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) jobb felhasználásával; úgy véli, hogy ezt jelentősen fokozni kell, és növelni kell a digitális infrastruktúrába történő közberuházásokat; hangsúlyozza a magán- és közösségi platformokból származó finanszírozás központi szerepét; felkéri a Bizottságot, hogy hozza létre az ipar digitalizációjával foglalkozó finanszírozási kerekasztalt, amely tanulmányozza a kérdést, és innovatív finanszírozási javaslatokat terjeszt elő; sajnálja, hogy a digitális politikákhoz az uniós költségvetésben hozzárendelt erőforrások túl szűkösek ahhoz, hogy valós hatást érjenek el; elismeri annak szükségességét, hogy a termelőberuházásokon keresztül lendítsék fel az európai gazdaságot: úgy véli, hogy a meglévő európai pénzügyi eszközök, például az európai strukturális és beruházási alapok és a Horizont 2020 rendelkezésre állásának kell biztosítania e célkitűzés elérését; úgy véli, hogy ezen alapok összekapcsolásának összhangban kell lennie a nemzeti erőforrásokkal és az állami támogatásokra vonatkozó szabályozásokkal; elismeri a köz- és magánszféra közötti partnerségek és a közös vállalkozások szerepét;

23.  felszólítja a tagállamokat, hogy hatékony ipari digitalizáció támogatása érdekében nyújtsanak fiskális ösztönzőket a digitális és intelligens termelési rendszereket megvalósító vállalkozásoknak és vállalatoknak;

Az európai technológiai vezető szerep és az ipari digitalizáció biztonságának biztosítása: fúziók és felvásárlások, kiberbiztonság, adatáramlás, szabványosítás

24.  elismeri a K+F megerősítésének kiemelten fontos szerepét; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a házon belüli és a külső K+F-erőfeszítéseket egyaránt, és mozdítsa elő az innovációs hálózatokat, illetve az induló innovatív vállalkozások, már bevezetett vállalati szereplők, kkv-k, egyetemek stb. közötti együttműködést a digitális ökoszisztémában; felkéri a Bizottságot annak tanulmányozására, hogy hogyan lehetne maximalizálni a Horizont 2020 kutatási eredményeinek piaci átadását és az európai vállalatok általi kiaknázását; felkéri a Bizottságot, hogy növelje a Horizont 2020 szabadalmakat és szellemitulajdon-jogokat létrehozó kutatási projektjeinek arányát, és számoljon be ezekről;

25.  hangsúlyozza a jövőbeli ipari erő és gazdasági ellenálló képesség alapját képező szenzitív európai technológiák és know-how védelmezésének fontosságát; rámutat a stratégiai jelentőségű és az állami és iparpolitika által vezérelt közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos lehetséges kockázatokra, különösen azokra, amelyeket állami tulajdonú vállalatok hajtanak végre fúziókon és felvásárlásokon keresztül; a közvetlen külföldi befektetések kapcsán felhívja a figyelmet arra, hogy egyes külső befektetők egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak az érzékeny európai technológiák fúziók és felvásárlások révén történő megszerzése iránt; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy tanulmányozza az Egyesült Államokban megvalósuló külföldi beruházásokat felügyelő, CFIUS nevű bizottság tapasztalatait; kiemeli, hogy globális szabályok kialakításával egyenlő piacra jutási feltételeket kell teremteni a befektetések számára;

26.  hangsúlyozza, hogy az automatizálással, a robotikával, a mesterséges intelligencia termelésben való alkalmazásával, valamint a különböző eredetű műszaki komponensek mélyreható integrációjával kapcsolatos fejlesztések új kérdéseket vetnek fel a termékeket és termelő létesítményeket érintő felelősséggel kapcsolatban; felkéri a Bizottságot, hogy az önállóan működő rendszerek tekintetében a lehető leghamarabb tegye egyértelművé a biztonsági és a felelősségi szabályokat, ideértve a tesztelés feltételeit is;

27.  elismeri, hogy a nyitottság és az összekapcsolhatóság a kibertámadásokkal, a szabotázzsal, az adatmanipulációval vagy az ipari kémkedéssel szembeni sérülékenységet is befolyásolhatja, és ebben az összefüggésben hangsúlyozza egy közös európai kiberbiztonsági megközelítés jelentőségét; elismeri, hogy növelni kell a kiberbiztonság javításával kapcsolatos tudatosságot; úgy véli, hogy a számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képesség az üzleti vezetők, valamint a nemzeti és európai ipar- és biztonságpolitikai döntéshozók alapvető felelőssége; úgy véli, hogy a gyártók feladata, hogy a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológiának, valamint a beépített és alapértelmezett védelem elveinek megfelelően minden digitális innovációban kulcsfontosságú tervezési paraméterként biztosítsák a biztonsági és kiberbiztonsági normák betartását, azonban bizonyos feltételek és kritériumok mellett el lehet térni ettől a gyártói felelősségtől; megjegyzi, hogy a dolgok internetére vonatkozó kiberbiztonsági követelmények és a számítástechnikai biztonsági normák – például a RAMI4.0 és az ICS referenciaarchitektúra alapján – megerősítenék a számítógépes támadásokkal szembeni ellenálló képességet Európában; úgy véli, hogy az európai szabványügyi szervekre ezen a ponton különleges szerep hárul, és azok nem állíthatók félre; felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a tárgyak internetével kapcsolatos kiberbiztonság előmozdításának különböző modelljeit; ugyanakkor felszólítja az állami intézményeket, hogy az informatikai berendezések és a tárgyak internetéhez kapcsolódó termékek tekintetében tegyék a közbeszerzés kötelező kritériumává a kiberbiztonsági követelményeket; nagy jelentőséget tulajdonít a digitalizált ipari termékeik tekintetében a kkv-k számára biztosított kiberbiztonsági ellenőrzéseknek és tanácsadásnak; úgy véli, hogy a bevált gyakorlatok uniós tagállamok közötti megosztása elősegítheti a kibertámadásokkal szembeni európai ellenálló képességet;

28.  úgy véli, hogy a kritikus infrastruktúrára és ezek digitális biztonságára vonatkozó közös kritériumokat kellene kidolgozni, és hogy a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló uniós irányelv (a kiberbiztonsági irányelv) az első lépés abba az irányba, hogy megvalósítsák a hálózatok és információs rendszerek egységesen magas biztonsági szintjén az Unióban; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő ezen irányelv következetes és időben történő tagállami átültetését; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a kiberbiztonsági irányelvben említett irányító szervekre a jövőbeli technológiákba vetett bizalom kialakítása terén ráruházott szerepet; megjegyzi, hogy a kiberfenyegetések nyomon követésére irányuló mechanizmusokat és a jövőbe tekintő információgyűjtést az Unió digitális iparágai biztonságának fontos elemeként kell elismerni, különös tekintettel a kkv-k és a fogyasztók védelmére;

29.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az ipari és termelési adatok és információk gyűjtésével és az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos kérdésekre; rámutat arra, hogy ezzel kapcsolatban a tisztességes verseny biztosítása mellett különös hangsúlyt kell helyezni az adatszuverenitás, a nyílt és szabványosított hozzáférés és az adatok elérhetőségének elveire, az innováció és a termelékenység erősítésére, az új szolgáltatásokra és üzleti modellekre és a biztonság ellenőrizhetőségére; hangsúlyozza, hogy az adatok tulajdonjogával és az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos újfajta szabályozás esetében nagyon körültekintően kell eljárni, és annak bevezetésére csak az érintett érdekelt felekkel folytatott átfogó konzultációt követően kerülhet sor; úgy véli, hogy az általános adatvédelmi rendelettel összhangban meg kell védelmezni az innovációt, valamint figyelemmel kell lenni a munkavállalók és a fogyasztók magánélet védelmével kapcsolatos aggályaira; hangsúlyozza emellett, hogy elő kell mozdítani a közérdekű és tudományos célokat szolgáló információk közzétételét és hozzáférhetőségét; tudomásul veszi ezzel összefüggésben a Bizottság adatgazdaságra vonatkozó javaslatát, amely elő kívánja mozdítani a közös európai adatpiacot; úgy véli, hogy az adatrendszerről folyó vitában két alapvető szempontot kell kiemelni az adatok megbízható azonosítására és cseréjére szolgáló technológiai megoldások fejlesztésének előmozdítása érdekében: egyrészről az alapértelmezett szerződéses szabályokat, másrészről pedig a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatok tekintetében a tisztességtelen gyakorlatok ellenőrzését;

30.  hangsúlyozza, hogy az európai számításifelhő-kezdeményezés és az adatok szabad áramlására vonatkozó jogalkotási javaslat révén – mely az adatok helyére vonatkozó indokolatlan korlátozások felszámolását célozza – még tovább ösztönözhető az európai ipar digitalizációs folyamata, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások esetében, illetve az uniós egységes piac széttagoltsága is megakadályozható; kéri a Bizottságot, hogy a tisztességes, gyors, megbízható és zökkenőmentes adatáramlás és adathasználat biztosítása érdekében kísérje figyelemmel az európai számításifelhő-kezdeményezés elfogadását és következetes végrehajtását; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy közleményében a nemzeti jogszabályokban vagy szabályozásban foglalt indokolatlan lokalizációs előírások felszámolása vagy megelőzése érdekében kötelezettséget vállalt egy, az adatok Unión belüli szabad áramlására vonatkozó jogalkotási javaslat benyújtására;

31.  határozottan úgy véli, hogy a nyílt hozzáférésű adatok, a nagy adathalmazok és az adathalmazokon végzett elemzések – különösen a közlekedési ágazatban – továbbra is elengedhetetlenek ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a digitális egységes piac előnyeit és ösztönözni lehessen az innovációt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az adatáramlás elősegítésére irányuló kezdeményezések továbbra sem egységesek; hangsúlyozza, hogy a magánélethez és a személyes adatok védelméhez való jog teljes mértékű tiszteletben tartása alapján nagyobb jogbiztonságra van szükség, főként a tulajdonjog és a felelősség terén;

32.  elismeri az ipar digitalizációjában rejlő lehetőségeket az ágazati adatok lekérdezése, valamint az állami és a részben állami hatóságok és piaci szereplők általi irányítás terén;

33.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az architektúra nyitottsága legyen a digitális összetevők egyik kialakítási elve;

34.  elismeri a műszaki szakismeret védelmének fontosságát az ipari-digitális összetevők megosztása és összekapcsolódása terén, ezzel párhuzamosan lehetővé téve és támogatva az átjárhatóságot és a végpontok közötti összekapcsolhatóságot;

35.  hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy Európának vezető szerep jusson az ipari digitalizáció terén, erőteljes, a tagállamok és a Bizottság által koordinált szabványosítási stratégiára van szükség, ideértve a digitális ágazaton belüli átjárhatóságot; hangsúlyozza az európai szabványügyi szervek szerkezetének fontosságát és egyediségét, a társadalom érdekelt feleit és különösen a kkv-kat integráló, inkluzív és konszenzuson alapuló megközelítésükkel; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a nyílt szabványok fejlesztését, és üdvözli a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakhoz tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek melletti hozzáférés biztosítására és ezek hatékony engedélyezésére irányuló szándékát, és elismeri, hogy ez elengedhetetlen az innováció és a kutatás-fejlesztés Unióbeli előmozdításához; úgy véli, hogy a körfogásos gazdaság az egyik fő mozgatórugója lehet az ipari értékláncok mentén folyó kommunikáció koherens szabványosításának; az európai szabványügyi szervezetek (azaz a CEN, a CENELEC és az ETSI) keretében koordinált uniós megközelítésre szólít fel a nemzetközi fórumok és konzorciumok tekintetében; úgy véli, hogy globális és egyetemes szabványokra érdemes törekedni, de kiemeli azt is, hogy amennyiben a szabványosítási fórumokon folytatott nemzetközi együttműködés esetében nem konstruktív módon járnak el, van hajlandóság az európai szabványok előmozdítására is; úgy ítéli meg, hogy az átjárhatóságra különösen szükség van a dolgok internete terén, annak biztosítása érdekében, hogy az új technológiák kifejlesztése javítsa a fogyasztók lehetőségeit, hiszen nem függhetnek kizárólag néhány szolgáltatótól;

36.  hangsúlyozza, hogy a digitalizáció terén jelentkező kereskedelmi akadályok gátolják az európai ipar nemzetközi tevékenységét, és ártanak az európai versenyképességnek; úgy véli, hogy az Unió és a harmadik országok közötti tisztességes kereskedelmi megállapodások nagyban hozzájárulhatnak az adatvédelem, az adatáramlás, az adathasználat és a szabványosítás terén elfogadandó közös nemzetközi szabályokhoz;

A szociális dimenzió: készségek, képzés és társadalmi innováció

37.  úgy véli, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenni az oktatás, az adózás és a szociális biztonsági rendszerek terén annak érdekében, hogy integráljuk az átalakító hatásokat európai szociális és gazdasági modelljeinkbe; kiemeli, hogy az ipar digitális átalakulása nagy társadalmi hatással jár a foglalkoztatásra, a munkakörülményekre, a munkavállalók jogaira, az oktatásra és a készségekre, az e-egészségügyre, a környezetre és a fenntartható fejlődésre nézve; hangsúlyozza, hogy e változások közepette biztonságra kell törekedni; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelő módon mérje fel és kezelje az ipari digitalizáció társadalmi hatásait, és az európai versenyképesség fellendítése mellett a digitális szakadék megszüntetése és az inkluzív digitális társadalom előmozdítása érdekében adott esetben tegyen javaslatot további intézkedésekre;

38.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága a „munkavállaló” fogalmát bizonyos kritériumok – így alárendeltségi viszony, javadalmazás és a munka jellege – által jellemzett foglalkoztatási viszony alapján határozta meg(12); jogbiztonságot szorgalmaz arra vonatkozóan, hogy mi jelent „foglalkoztatást” a digitális munkaerőpiacon, a munkaügyi és szociális jogszabályoknak való megfelelés biztosítása céljából; megállapítja, hogy a tények alapján megállapítható, hogy a platformalapú gazdaságban dolgozó munkavállalók vagy foglalkoztatottak, vagy pedig önfoglalkoztatók, és a szerződéses kapcsolattól függetlenül ennek megfelelően kell besorolni őket;

39.  hangsúlyozza, hogy a digitális társadalomban az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás a társadalmi kohézió sarokköve; hangsúlyozza, hogy Európa e tekintetben digitális szakadékkal néz szembe; a szociális partnerekkel folytatott egyeztetést követően és azok részvétele mellett felszólít egy készséggarancia létrehozására, és felszólítja a tagállamokat, hogy az intelligens gazdaságra történő zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében találják meg a polgárok folyamatos (át)képzésre, továbbképzésre és egész életen át tartó tanulásra irányuló igényei kielégítésének módját; hangsúlyozza a digitális készségek előmozdításának és elismerésének, valamint a sokoldalú készségfejlesztés új tendenciájának fontosságát; úgy véli, hogy a munkáltatóknak az ilyen képzés céljából, valamint a készségfejlesztés digitális eszközkészletének az iparral és a szociális partnerekkel együttműködésben történő előmozdítása érdekében igénybe kell venniük az Európai Szociális Alapot; üdvözli a tanagyagok és az ágazatspecifikus tantervek fejlesztését; felkéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza a digitális készségekkel kapcsolatos továbbképzési programok tanúsítási rendszere létrehozásának lehetőségeit;

40.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségeket be kell építeni a nemzeti oktatási tantervekbe; megjegyzi, hogy e cél elérése érdekében tovább kell fejleszteni az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) által támogatott kezdeményezéseket, például az európai kiberbiztonsági hónapot és az európai kiberbiztonsági kihívást; hangsúlyozza a digitális készségekre szakosodott tanárképzés fontosságát és azt, hogy a digitális készségeket minden gyermeknek oktatni kell; felszólítja tagállamokat annak biztosítására, hogy minden iskola fel legyen szerelve vezeték nélküli internettel és korszerű számítástechnikai eszközökkel; megjegyzi, hogy a kódolás is fontos szerepet játszik; szorgalmazza a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, hogy tanuljanak az olyan bevált gyakorlatokból, mint a Fit4Coding program, a digitális akadémia kezdeményezések, az e-oktatási programok és az olyan programozó iskolák, mint a Webforce3; felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a digitális készségek tesztelésének beépítését az IGCU/PISA-felmérésekbe, hogy lehetővé tegye az uniós tagállamok közötti versenyt és összehasonlítást; felszólítja a tagállamokat, hogy a Bizottsággal együttműködve dolgozzon ki olyan interdiszciplináris tanulmányi programokat, amelyek célja több kompetencia, például az informatika és az üzletvezetés vagy mérnöki ismeretek és az adattudományok integrálása; hangsúlyozza, hogy minden tagállamnak célkitűzéseket megfogalmazó átfogó nemzeti digitális készségfejlesztési stratégiákat kell kidolgoznia, ahogy arra a Bizottság is felkérte őket; hangsúlyozza, hogy a szociális partnerek és más érdekelt felek kulcsszerepet tölthetnek be az ilyen stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában; megjegyzi, hogy eddig csak az uniós tagállamok fele hozott létre nemzeti koalíciókat a digitális munkahelyekért; hangsúlyozza, hogy a digitális készségekért és munkahelyekért dolgozó koalíciók tevékenységeit támogató külön költségvetési tétel erősítené az információk terjesztését és a további tevékenységeket;

41.  hangsúlyozza a szakképzés és a kézműves ágazat digitalizációjába történő beruházások fontosságát; kiemeli, hogy a digitális készségeket össze kell hangolni a mérnöki készségekkel, illetve a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika oktatásának népszerűsítésével, valamint az olyan „puha” készségek népszerűsítésével, mint a kommunikáció, a csapatkoordináció és az ágazatokon átívelő gondolkodás;

42.  követeli, hogy minden digitális kezdeményezésbe építsék be a nemi dimenziót, biztosítva, hogy a folyamatban lévő digitális átalakulás a nemek közötti egyenlőség mozgatórugójává is váljon; hangsúlyozza, hogy az ikt-ágazaton belül kezelni kell a nemek közötti súlyos szakadékot, ez ugyanis elengedhetetlen Európa hosszú távú növekedéséhez és fellendüléséhez;

43.  felhívja a figyelmet a digitalizációban rejlő lehetőségekre a szociális és egyéb közszolgáltatások hozzáférhetősége, illetve a fogyatékossággal élő személyek és a korlátozott mozgásképességű személyek munkaerőpiaci integrálása tekintetében; különösen hangsúlyozza ezzel összefüggésben a távmunka jelentőségét;

44.  rámutat arra, hogy – amint azt az Europeana kezdeményezés is bizonyította – az európai művek digitalizálása komoly lehetőséget kínál hozzáférhetőségük, terjesztésük és népszerűsítésük javítására, valamint hogy a digitális innováció lendületet adhat annak forradalmasításához, ahogyan a kulturális javakat kiállítják és hozzáférhetővé teszik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy mozdítsák elő különösen a 3D technológiák használatát az elpusztított kulturális javakkal és örökséggel kapcsolatos adatgyűjtés és újjáépítés céljából; kiemeli, hogy fontos finanszírozást biztosítani az európai kulturális örökség digitalizálásához, megőrzéséhez és online hozzáférhetőségéhez;

45.  sajnálja, hogy a történelmi és kulturális helyszínek gyakran nem könnyen hozzáférhetőek a fogyatékossággal élő személyek számára, és kiemeli azokat a lehetőségeket, amelyeket egy erősebb digitális kulturális platform jelent a szerepvállalás javításában és a kulturális tapasztalatok, helyszínek és műtárgyak Európán belüli hozzáférhetőbbé tételében, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül;

46.  ösztönzi azon támogató technológiák kutatását és fejlesztését, amelyeket fel lehet használni a fogyatékossággal élő személyek befogadását célzó új ipari termékekhez;

47.  szorgalmazza, hogy vezessék be a bevált gyakorlatok rendszeres cseréjét és az ipar digitalizációjára vonatkozó féléves eredményértékelést és ajánlásokat;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.
(2) HL C 199. E, 2012.7.7., 131. o.
(3) HL C 236. E, 2011.8.12., 57. o.
(4) HL C 236. E, 2011.8.12., 41. o.
(5) HL C 482., 2016.12.23., 89. o.
(6) HL C 468., 2016.12.15., 19. o.
(7) HL C 93., 2016.3.9., 120. o.
(8) HL C 332. E, 2013.11.15., 22. o.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0486.
(10) HL C 81. E, 2011.3.15., 45. o.
(11) HL C 236. E, 2011.8.12., 24. o.
(12) Lásd az EB C-596/12. sz. ítéletének 17. bekezdését és az EB C-232/09. sz. ítéletének 39. bekezdését.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat