Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Indonéziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2017. január 19-i állásfoglalásra,(1)

–  tekintettel a 2014. május 1-jén hatályba lépett EU–Indonézia partnerségi és együttműködési megállapodásra (PEM), valamint a PEM keretében megrendezett első EU–Indonézia közös bizottsági ülést követően, 2016. november 29-én kiadott közös sajtóközleményre,

–  tekintettel az EU vallás és a meggyőződés szabadságáról, valamint a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló, 2017. május 9-i helyi nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának „Összeállítás Indonéziáról” című, 2017. február 17-i jelentésére, az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésre (harmadik ciklus) és az érintett felek Indonéziával kapcsolatos hozzájárulásainak 2017. február 20-i összefoglalójára,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a tervezett indonéziai kivégzésekről szóló, 2016. július 27-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2016. június 28-i 6. EU–Indonézia emberi jogi párbeszédre,

–  tekintettel a közös stratégiai célokat szolgáló ASEAN–EU globális partnerség előmozdításáról szóló, 2016. október 14-i bangkoki nyilatkozatra,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, amelyet 1948. december 10-én fogadtak el,

–  tekintettel a Politikai és Polgári Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR), amelyet Indonézia 2006-ban ratifikált,

–  tekintettel a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni, 1987. évi ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Indonézia a világ negyedik legnépesebb nemzete, harmadik legnagyobb demokráciája, legnagyobb muzulmán többségű országa, és sokszínű társadalmát 255 millió, különböző etnikumú, nyelvű és kultúrájú polgár alkotja;

B.  mivel Indonézia fontos partner az EU számára; mivel az Uniót erős kapcsolatok fűzik a G20 csoportba tartozó Indonéziához; mivel az EU és Indonézia azonos értékeket vall az emberi jogok, a kormányzás és a demokrácia tekintetében;

C.  mivel 2016-ban Indonéziában addig soha nem látott mértékben váltak az LMBTI-személyek erőszakos, megkülönböztető és zaklató verbális támadások és gúnyos nyilatkozatok célpontjává; mivel jelentések szerint e támadásokat közvetlenül vagy közvetetten kormányzati tisztviselők, állami intézmények és szélsőségesek szították; mivel továbbá e támadások 2017-ben még súlyosabbá váltak;

D.  mivel a saríát követő acehi különleges autonóm tartományban az azonos neműek között létesített, közös megegyezésen alapuló szexuális kapcsolat és a házasságon kívüli szexuális kapcsolat büntetendő, és a kirótt büntetés akár 100 korbácsütés és 100 hónap börtönbüntetés is lehet; mivel 2017 májusában két fiatalembert azonos neműek között létesített szexuális kapcsolatért 85 botütésre ítéltek; mivel a kínzás elkerüléséhez való jog alapvető és elidegeníthetetlen jog;

E.  mivel Indonézia többi részében a homoszexualitás nem törvénytelen; mivel ennek ellenére az LMBTI-közösség az utóbbi években támadások kereszttüzében állt;

F.  mivel Jakartában 2017. május 21-én egy rendőrségi rajtaütés során egy melegbárban 141 férfit tartóztattak le „a pornográfiával kapcsolatos törvények” megsértése miatt;

G.  mivel az indonéziai alkotmánybíróság 2016 januárja óta vizsgál egy olyan petíciót, amely a melegek közötti és a házasságon kívüli szexuális kapcsolat bűnténnyé nyilvánítását célozza;

H.  mivel Indonéziában egyre nő a vallási kisebbségekkel szembeni intolerancia, amit olyan megkülönböztető törvények és rendeletek tesznek lehetővé, mint például az istenkáromlásról szóló, hivatalosan mindösszesen hat vallást elismerő törvény; mivel 2017 júniusában több embert elítéltek és bebörtönöztek az istenkáromlásról szóló törvény alapján;

I.  mivel 2017 januárjában az Emberi Jogok Nemzeti Bizottsága (Komisi Nasional Hak Asaki Manusia) úgy találta, hogy a vallási intolerancia egyes tartományokban, így Nyugat-Jáván sokkal erősebb, mint máshol, és hogy gyakran a regionális kormányzati tisztviselők felelősek a visszaélések eltűréséért vagy közvetlen elkövetéséért;

J.  mivel komoly aggályok merülnek fel az újságírók megfélemlítésével és a velük szembeni erőszakkal kapcsolatban; mivel az újságírók számára biztosítani kell az ország egészébe való bejutást;

K.  mivel a Human Rights Watch szerint 2010 és 2015 között a 14 éves vagy annál fiatalabb leányok 49%-a esett áldozatul a női nemi szervek megcsonkításának;

L.  mivel a hatóságok 2016 júliusában kivégeztek négy elítélt kábítószer-kereskedőt, és jelezték, hogy 2017-ben 10 további halálraítéltet fognak kivégezni;

1.  nagyra értékeli az EU és Indonézia közötti erős kapcsolatot, és ismételten hangsúlyozza a két fél közötti erős és régóta fennálló politikai, gazdasági és kulturális kötelékek fontosságát; hangsúlyozza az emberi jogokról és a demokráciáról folytatott nyitott eszmecserét lehetővé tevő, és egyben a PEM alapjait képező EU–Indonézia emberi jogi párbeszéd jelentőségét;

2.  felhív az EU és Indonézia közötti parlamenti kapcsolatok megerősítésére, melyek keretében lehetővé válik a különböző közös érdekű kérdések – köztük az emberi jogok – építő jellegű megvitatása; felhívja az indonéz parlamentet az ilyen parlamentközi kapcsolatok megerősítésére;

3.  üdvözli Indonézia regionális és többoldalú kapcsolatok szintjén mutatott aktív szerepvállalását; hangsúlyozza, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa nemrégiben – 2017. májusi ülésén az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelés keretében – vizsgálta Indonéziát; kiemeli, hogy – az előző ciklusokhoz hasonlóan – Indonézia önként vállalkozott e felülvizsgálatra;

4.  felhívja az acehi különleges autonóm tartomány hatóságait, hogy előzzék meg a homoszexuálisok további üldözését, és hogy az iszlám büntető törvénykönyv módosítása révén szüntessék meg a homoszexualitás büntethetőségét; határozottan elítéli, hogy Acehben 2017. május 22-én megvesszőztek két homoszexuális férfit – akik 20, illetve 23 évesek –, és így első alkalommal ítéltek vesszőütésre embereket homoszexualitás miatt; határozottan elítéli, hogy az Acehben alkalmazott, a saríán alapuló iszlám büntető törvénykönyv szerint a homoszexualitás törvénytelen; hangsúlyozza, hogy a két férfi büntetése kegyetlen, embertelen és megalázó, és a nemzetközi törvények értelmében kínzásnak minősülhet; felhívja továbbá a hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a nyilvános megkorbácsolás gyakorlatának;

5.  aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az indonéziai LMBTI-közösséggel szembeni intolerancia Aceh különleges autonóm tartományon kívül is egyre nő; határozottan elítéli, hogy Jakartában 2017. május 21-én egy melegbárban 141 férfit tartóztattak le, jóllehet az indonéz büntető törvénykönyv szerint a homoszexualitás nem bűn; sürgeti a hatóságokat és a kormányzati tisztviselőket, hogy tartózkodjanak az LMBTI-személyek és az országban élő más kisebbségekkel szembeni megkülönböztető nyilvános nyilatkozatoktól; hangsúlyozza, hogy a rendőrség kötelessége a törvények érvényesítése és a kiszolgáltatott kisebbségek védelme, nem pedig üldözése;

6.  elutasítja az Indonéziai Pszichiátriai Szövetség állítását, mely szerint a homoszexualitás és a „transzgenderizmus” mentális betegség; felhívja a hatóságokat, hogy vessenek véget az LMBTI-személyek erőszakos fogva tartásának, és szüntessenek be mindenféle olyan „kezelést”, amelynek célja e személyek homoszexualitásból, biszexualitásból vagy transzneműségből való „kigyógyítása”, és ezt a tilalmat szigorúan érvényesítsék;

7.  üdvözli Widodo elnök LMBTI-személyeket érő megkülönböztetést elítélő, 2016. október 19-i nyilatkozatát; felhívja Widodo elnököt, hogy kulcsfontosságú tisztségét kihasználva nyilvánosan ítélje el az LMBTI-személyekkel, a kisebbségekkel, a nőkkel és az országban működő szervezetekkel vagy egyesületekkel szembeni intoleranciát és bűncselekményeket;

8.  felhív az istenkáromlásról szóló törvény felülvizsgálatára, mivel az veszélyezteti a vallási kisebbségeket; támogatja a büntető törvénykönyv 156. cikke és 156. cikke (a) bekezdése, a vallásgyalázás és a vallás rágalmazásának megelőzéséről szóló törvény, és az elektronikus tranzakciókról és adatokról szóló törvény hatályon kívül helyezését, valamint az istenkáromlással vádolt személyek elleni vádak ejtésére és eljárások megszüntetésére vonatkozó ENSZ-ajánlásokat;

9.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy Indonéziában erősödik a türelmetlenség az etnikai, vallási és szexuális kisebbségekkel szemben; sürgeti az indonéz hatóságokat, hogy folytassák a vallási tolerancia és a társadalmi sokszínűség előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket; határozottan elítéli a kisebbségek ellen irányuló erőszak, zaklatás és megfélemlítés minden formáját; felhív az ilyen jogsértések elkövetőinek felelősségre vonására;

10.  aggodalmát fejezi ki a tömegtájékoztatás szabadságának súlyos megsértései miatt; sürgeti az indonéz kormányt annak megkövetelésére, hogy az állami szervek zéró toleranciát alkalmazzanak az újságírók elleni testi sértések tekintetében, és biztosítsák a külföldi média számára az országba való szabad bejutást;

11.  felhívja az indonéz hatóságokat, hogy vonjanak vissza minden olyan jogi rendelkezést, amely indokolatlanul korlátozza az alapvető szabadságokat és az emberi jogokat; felhívja az indonéz hatóságokat, hogy vizsgálják felül az összes törvényt, és biztosítsák, hogy azok megfeleljenek az ország – különösen a véleménynyilvánítás szabadsága, a gondolatszabadság, a lelkiismereti szabadság, a vallásszabadság, a törvény előtti egyenlőség, a megkülönböztetésmentesség és a nyilvános gyülekezéshez való jog tekintetében fennálló – nemzetközi kötelezettségeinek;

12.  aggodalmát fejezi ki a nőkkel szembeni erőszak és sérelmes gyakorlatok – pl. a női nemi szervek megcsonkítása – folytatódó előfordulásával kapcsolatos jelentések miatt; felhívja az indonéz hatóságokat, hogy érvényesítsék a nőkkel szembeni erőszakról szóló törvényt, büntessék a szexuális erőszak valamennyi formáját, valamint hozzanak törvényeket a nemek közötti egyenlőtlenség felszámolására és a nők felelősségvállalásának ösztönzésére;

13.  üdvözli, hogy a halálra ítélt kábítószer-kereskedők kivégzését ügyük felülvizsgálatának lezárásáig felfüggesztették; sürgeti Indonézia kormányát, hogy továbbra is állítsa le az ilyen kivégzéseket, és tárgyalja újra az ügyeket a nemzetközi normáknak megfelelően; felhív a halálbüntetés alkalmazására vonatkozó moratórium azonnali újbóli bevezetésére, a halálbüntetés eltörlése céljából;

14.  felhívja Indonézia kormányát, hogy tegyen eleget az összes kötelezettségének, és tartsa tiszteletben, védje meg és biztosítsa a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában rögzített jogokat és szabadságokat;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Indonézia kormányának és parlamentjének, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) főtitkárának, az ASEAN Emberi Jogi Kormányközi Bizottságának, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0002.