Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Online platformok és a digitális egységes piac – lehetőségek és kihívások Európa számára” című, 2016. május 25-i közleményére (COM(2016)0288) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0172),

–  tekintettel a Bizottság „Az együttműködésen alapuló gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i közleményére (COM(2016)0356) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0184),

–  tekintettel a Bizottság „Uniós e-kormányzati cselekvési terv 2016–2020. A közigazgatás digitális átalakításának felgyorsítása” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0179) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)0108 és SWD(2016)0109),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0180) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0110),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–  tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – Versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0106),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai adatgazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0009) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0002),

–  tekintettel az európai számításifelhő-kezdeményezésről szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelet módosítására irányuló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2120 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel az 531/2012/EU rendeletnek a nagykereskedelmi barangolási piacokra vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0399),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Kommunikációs Törvénykönyv létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2016)0590),

–  tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló európai parlamenti és a tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2016)0593),

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(5) (az e-kereskedelemről szóló irányelv),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(6),

–  tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló irányelv),

–  tekintettel a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit összehangoló, a 2010/13/EU irányelvnek a változó piaci realitások miatt szükségessé vált módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2016)0287) (audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv),

–  tekintettel a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2016)0283),

–  tekintettel a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatra (COM(2015)0634),

–  tekintettel „A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló 2005/29/EK irányelv végrehajtására/alkalmazására vonatkozó iránymutatás” című, 2016. május 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0163),

–  tekintettel a Bizottság által 2013 júniusában közzétett, az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó ENSZ-alapelvek végrehajtásáról szóló ikt-ágazati útmutatóra,

–  tekintettel az „Előzetes jelentés az elektronikus kereskedelmi ágazatban végzett felmérésről” című, 2016. szeptember 15-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0312),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című bizottsági közleményről szóló véleményére(8),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által eljárási szabályzatának 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8‑0204/2017),

A.  mivel a digitális egységes piac célja a nemzeti jogszabályok közötti töredezettség elkerülése és a műszaki, jogi és adóügyi akadályok megszüntetése, hogy a vállalkozások, a polgárok és a fogyasztók maradéktalanul kihasználhassák a digitális eszközök és szolgáltatások előnyeit;

B.  mivel a digitalizáció és az új technológiák továbbra is átalakítják a kommunikációs formákat, az információhoz való hozzáférést, valamint a polgárok, a fogyasztók és a vállalatok magatartását, és mivel a negyedik ipari forradalom a gazdaság és a társadalom valamennyi szegmensének digitalizációjához vezet majd;

C.  mivel az internet és a mobil eszközök használatának terjedése mérettől függetlenül új üzleti lehetőségeket kínál a vállalkozások számára, továbbá új és alternatív üzleti modelleket hoz létre, amelyek kihasználják az új technológiákat és a globális piachoz való hozzáférést, ugyanakkor új kihívásokat is teremt;

D.  mivel az internetes platformok ugrásszerű fejlődése és használatának széles körű elterjedése számos területen – többek között a kereskedelmi tevékenységek terén –, valamint a javak és a szolgáltatások megosztását illetően megváltoztatta annak módját, ahogyan a felhasználók és a vállalatok érintkeznek a tartalomszolgáltatókkal, a kereskedőkkel és az árukat és szolgáltatásokat kínáló magánszemélyekkel;

E.  mivel az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv kizárólag abban az esetben mentesíti a közvetítőket a tartalommal kapcsolatban viselt felelősség alól, ha továbbított és/vagy a tárolt tartalomról nincs tudomásuk és azt nem ellenőrzik, de emellett azt is előírja, hogy amint a közvetítők jogsértésről vagy jogellenes tevékenységről vagy információról szereznek tényleges tudomást, haladéktalanul intézkedniük kell a jogellenes információhoz vagy tevékenységhez való hozzáférés megszüntetése iránt;

F.  mivel számos online platform és információs társadalmi szolgáltatás egyszerűbb hozzáférést kínál az árukhoz, szolgáltatásokhoz és digitális tartalomhoz, és bővíti a fogyasztókkal és más szereplőkkel kapcsolatos tevékenységét;

G.  mivel a Bizottság számos értékelést végez a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesüléséről, valamint a platformok és a szállítók közötti vállalatközi (B2B) kapcsolatok keretében az online platformok által üzleti felhasználóikkal szemben alkalmazott gyakorlatokról;

H.  mivel a kreativitás és innováció a digitális gazdaság motorjai, ezért elengedhetetlen a szellemitulajdon-jogok magas szintű védelmének biztosítása;

Általános bevezetés

1.  üdvözli az „Online platformok és a digitális egységes piac – lehetőségek és kihívások Európa számára” című közleményt;

2.  üdvözli az európai digitális egységes piaci stratégia keretében már javasolt különböző kezdeményezéseket; hangsúlyozza, hogy e kezdeményezések között nincs meg a kellő koordináció és az összhang; úgy véli, hogy a digitális egységes piac teljes kiépítése alapvetően fontos az EU versenyképességének megerősítése, a jó minőségű és magas szintű képzettséget igénylő munkahelyek teremtése és a digitális gazdaság növekedésének elősegítése szempontjából Európában;

3.  elismeri, hogy az online platformok hasznosak a mai digitális gazdaság és közösség számára, mert növelik a fogyasztó rendelkezésére álló választási lehetőségeket, valamint új piacokat hoznak létre és formálnak ki; rámutat ugyanakkor, hogy az online platformok új szakpolitikai és szabályozási kihívásokat is támasztanak;

4.  emlékeztet arra, hogy számos uniós politika az online platformokra is alkalmazandó, ugyanakkor a jogszabályokat bizonyos esetekben nem megfelelően hajtják végre, illetve azokat a tagállamok eltérően értelmezik; hangsúlyozza, hogy annak megvizsgálása előtt, hogy szükség van-e e helyzet orvoslása érdekében a jelenlegi jogi keret kiegészítésére, az uniós jogszabályokat megfelelően végre kell hajtani és érvényesíteni kell;

5.  üdvözli a jelenlegi jogi keret aktualizálására és kiegészítésére irányuló munkát, amelynek révén az a digitális korszakban jobban megfelelhet majd céljának; úgy véli, hogy a hatékony és vonzó szabályozási környezet elengedhetetlen az online és digitális európai vállalkozások fejlődése szempontjából;

A platformok meghatározása

6.  elismeri, hogy uniós szinten igen nehéz lenne az online platformokat egységes, jogilag releváns és időtálló módon meghatározni olyan tényezők miatt, mint a meglévő online platformok és tevékenységi területeik széles skálája, illetve a digitális világ gyorsan változó környezete; úgy véli, hogy az egységes uniós meghatározás, illetve a minden helyzetre egységesen alkalmazható megközelítés mindenesetre nem segítené hozzá az Uniót a platformalapú gazdaság sikeréhez;

7.  ugyanakkor tisztában van azzal, hogy el kell kerülni az uniós belső piac széttöredezését, amely a regionális vagy nemzeti szabályok és meghatározások elterjedése révén alakulhatna ki, valamint hogy mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára jogbiztonságot és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni;

8.  ennélfogva úgy véli, hogy az online platformokat a vonatkozó uniós szintű ágazatspecifikus szabályozásban kell megkülönböztetni és meghatározni jellemzőik, besorolásuk és elveik szerint, egy problémaközpontú megközelítés alapján;

9.  üdvözli a Bizottság online platformokkal kapcsolatos, jelenleg folyamatban lévő munkáját, amelynek keretében többek között konzultációkat folytat az érintett szereplőkkel és hatásértékeléseket végez; úgy véli, hogy az efféle bizonyítékalapú megközelítés alapvető a területre vonatkozó átfogó felfogás megteremtése szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges, e mélyreható elemzés alapján tegyen javaslatokat szabályozási vagy egyéb intézkedésekre;

10.  megjegyzi, hogy a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C) és a fogyasztók közötti (C2C) online platformok a tevékenységek rendkívül széles skáláján belül működnek, például az e-kereskedelemben, a médiában, a keresőmotorokban, a munkaerő-ellátásban, az operációs rendszerekben, a közlekedésben, a hirdetésben, a kulturális tartalmak terjesztésében, a megosztásalapú gazdaságban és a közösségi hálózatokban; megjegyzi továbbá, hogy ugyan bizonyos közös jellemzők lehetővé teszik e jogalanyok meghatározását, az online platformok sokféle formát ölthetnek, és sok különböző megközelítés alkalmazható azonosításukra;

11.  megjegyzi, hogy a vállalkozások és fogyasztók közötti (B2C), illetve a fogyasztók közötti (C2C) online platformokat többé-kevésbé bizonyos közös vonások jellemzik, például: sokoldalú piacon működnek; lehetővé teszik két vagy akár több különböző felhasználói csoporthoz tartozó felek számára, hogy elektronikus úton közvetlen kapcsolatba lépjenek egymással; különböző típusú felhasználókat kapcsolnak össze; a felhasználók preferenciáihoz igazított online szolgáltatásokat kínálnak az általuk nyújtott adatok alapján; tartalmakat csoportosítanak vagy azokra hivatkoznak, pl. algoritmusok, illetve harmadik felek által felkínált vagy online elhelyezett áruk vagy szolgáltatások felhasználása alapján; több szereplőt fognak össze áruk eladása, szolgáltatásnyújtás, valamint tartalmak, információk, áruk vagy szolgáltatások megosztása céljából;

12.  rámutat, hogy alapvetően fontos egyértelműsíteni azokat a módszereket, amelyek mentén az algoritmusokon alapuló döntéseket meghozzák, valamint hogy ezen algoritmusok használata során elő kell mozdítani az átláthatóságot; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az algoritmusok alkalmazásával kapcsolatos potenciális hibákat és elfogultságokat a diszkrimináció, a tisztességtelen gyakorlatok megelőzése, illetve a magánélethez való jog sérelmének megelőzése érdekében;

13.  úgy véli, hogy egyértelműen különbséget kell tenni a B2C és a B2B platformok között, tekintettel az újonnan megjelenő B2B online platformokra, amelyek kulcsfontosságúak az ipari internet fejlődése szempontjából, úgymint a felhőalapú szolgáltatások és az adatmegosztó platformok, amelyek lehetővé teszik a tárgyak internetének körébe tartozó termékek közötti kommunikációt; felhívja a Bizottságot, hogy találjon megoldást az egységes piac akadályaira, amelyek gátolják e platformok növekedését;

Az európai online platformok fenntartható fejlődésének megkönnyítése

14.  megjegyzi, hogy az online platformok interaktív eszközként használják az internetet, és a felek közötti kapcsolatokat megkönnyítő közvetítő szerepét töltik be, ezáltal a globális piachoz való hozzáférés elősegítése révén előnyökkel járnak a felhasználók, a fogyasztók és a vállalkozások számára; megjegyzi, hogy az online platformok hozzájárulhatnak az áruk és szolgáltatások keresletének és kínálatának a közösségi érzelmek, a megosztott hozzáférés, a hírnév és a bizalom alapján való kiigazításához;

15.  megjegyzi, hogy az online platformok és – a sok esetben európai alkalmazásfejlesztők által létrehozott – alkalmazások kihasználják a csatlakoztatott mobil eszközök, PC-k, laptopok és más számítástechnikai eszközök óriási és egyre növekvő számát, és ezen eszközökön egyre nagyobb mértékben elérhetők;

16.  rámutat, hogy kiemelten kell kezelni, hogy biztosítsuk a megfelelő mértékű beruházást a nagysebességű széles sávú hálózatok és az egyéb digitális infrastruktúra kiterjesztése céljából a gigabitalapú társadalom internetkapcsolatra vonatkozó célkitűzéseinek elérése érdekében, mivel az alapvető feltétele annak, hogy az állampolgárok és a vállalkozások élvezhessék az 5G technológia fejlődésének előnyeit, és általánosságban szerte a tagállamokban biztosítsuk az internetkapcsolatot;

17.  hangsúlyozza, hogy az okos eszközök, ezen belül az okostelefonok és a táblagépek egyre szélesebb körű használata tovább bővítette és javította az online platformokhoz való hozzáférést, és ezáltal fokozta gazdasági és társadalmi szerepüket, kiváltképpen a fiatalok körében, de valamennyi életkori csoportban is egyre nagyobb mértékben; megjegyzi, hogy a digitalizáció tovább bővül majd a tárgyak internetének gyors ütemű fejlődésével, amelynek eredményeképpen 2020-ra várhatóan 25 milliárd tárgyat csatlakoztatnak az internethez;

18.  úgy véli, hogy az online platformok minőségi technológiával való elérhetősége valamennyi polgár és vállalkozás számára fontos, nem csupán azok számára, akik online már jelenleg is aktívak; hangsúlyozza, hogy meg kell előzni, hogy szakadékok alakuljanak ki a digitális készségek hiánya vagy a technológiához való egyenlőtlen hozzáférés következtében; hangsúlyozza, hogy nemzeti és európai szinten elkötelezett megközelítésre van szükség a digitális készségek fejlesztésével kapcsolatban;

19.  felhívja a figyelmet az online platformok piacainak gyors fejlődésére, ami növeli a termékek és szolgáltatások kínálatát; elismeri e piacok globális és határokon átnyúló jellegét; rámutat, hogy az online platformok piacai igen széles választékot kínálnak és hatékony árversenyt biztosítanak, ami a fogyasztók javát szolgálja; megjegyzi, hogy a belföldi díjas barangolásról szóló megállapodás megtámogatja az online platformok határokon átnyúló dimenzióját azáltal, hogy az online szolgáltatások használatát megfizethetőbbé teszi;

20.  megállapítja, hogy az online platformok egyre nagyobb szerepet töltenek be a hírek és a polgárok számára és a demokrácia működése szempontjából értékes egyéb információk megosztásában és ezek elérhetőségének biztosításában; úgy véli, hogy az online platformok az e-kormányzást elősegítő tényezőkként is működhetnek;

21.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő az európai online platformok és induló vállalkozások növekedését, és erősítse meg növekedési képességüket és globális versenyképességüket; felhívja a Bizottságot, hogy az online platformok tekintetében folytasson innovációbarát politikát a piacra jutás elősegítése érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU részesedése az online platformok piaci tőkésítésében csekély; hangsúlyozza, hogy fel kell számolni az online platformok határokon átnyúló zökkenőmentes működését gátló, valamint az európai digitális egységes piac működését zavaró akadályokat; kiemeli a megkülönböztetésmentesség és a hasonló platformok közötti váltás megkönnyítésének fontosságát;

22.  hangsúlyozza, hogy e tekintetben elengedhetetlen tényezők a nyitott környezet, az egységes szabályok, az elégséges összeköttetés rendelkezésre állása, a meglévő alkalmazások interoperabilitása és a nyílt szabványok rendelkezésre állása;

23.  elismeri, hogy az online platformok jelentős előnyöket kínálhatnak a kkv-k, valamint az induló vállalkozások számára; megállapítja, hogy az online platformok gyakran a legkönnyebb és legmegfelelőbb első lépést jelentik azon kisvállalkozások számára, akik online tevékenységbe kívánnak kezdeni, és ki kívánják használni az online elosztási csatornák lehetőségét; megjegyzi, hogy az online platformok lehetővé teszik a kkv-k és az induló vállalkozások számára, hogy anélkül férjenek hozzá a globális piacokhoz, hogy megterhelő beruházásokat kellene eszközölniük a költséges digitális infrastruktúra kiépítésébe; hangsúlyozza az átláthatóság és a platformokhoz való tisztességes hozzáférés jelentőségét, valamint emlékeztet arra, hogy egyes online platformok fokozódó dominanciája nem csökkentheti a vállalkozói szabadságot;

24.  felhívja a Bizottságot azon fellépések előnyben részesítésére, amelyek lehetővé teszik az európai induló vállalkozások és az európai online platformok számára a sikeres első lépéseket és a későbbi bővülést; hangsúlyozza, hogy az európai online platformok fejlődése szempontjából létfontosságú az induló vállalkozásokba történő befektetések és azok finanszírozásának megkönnyítése, különösen a kockázati tőkéhez való hozzáférés és különböző csatornák, például banki vagy közfinanszírozás, illetve alternatív finanszírozási lehetőségek, így például közösségi finanszírozás és közösségi befektetés révén;

25.  megjegyzi, hogy egyes online platformok elősegítik a megosztásalapú gazdaságot, és hozzájárulnak annak európai növekedéséhez; üdvözli a megosztásalapú gazdaságról szóló bizottsági közleményt, és hangsúlyozza, hogy ezt a témával kapcsolatos, az új üzleti modellek kifejlesztését támogató, átfogóbb uniós stratégia felé tett első lépésnek kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy ezek az új üzleti modellek munkahelyeket teremtenek, előmozdítják a vállalkozó szellemet, valamint új szolgáltatásokat, bővebb választékot és jobb árakat kínálnak a fogyasztóknak, továbbá rugalmasságot eredményeznek, ugyanakkor kihívásokat és kockázatokat is jelentenek a munkavállalók számára;

26.  rámutat, hogy a tagállamok az elmúlt évtizedekben javították munkaügyi és szociális normáikat és szociális védelmi rendszereiket, továbbá hangsúlyozza, hogy a szociális dimenzió fejlesztését a digitális korszakban is biztosítani kell; megjegyzi, hogy a fokozódó digitalizáció hatással van a munkaerőpiacra, a munkakörök újraértelmezésére és a munkavállalók és a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokra is; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a munkaügyi és szociális jogok tiszteletben tartását és a meglévő jogszabályok megfelelő érvényesítését a szociális biztonsági rendszerek és a minőségi foglalkoztatás további előmozdítása érdekében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és más érintett érdekelt felekkel együttműködve értékeljék a meglévő jogszabályok – ezen belül a szociális biztonsági rendszerek – korszerűsítésének szükségességét, hogy lépést tartsanak a technológiai fejlődéssel, a munkavállalók védelmének biztosítása mellett, ugyanakkor biztosítsák a méltó munkafeltételeket, és nyújtsanak általános előnyöket a társadalom egésze számára;

27.  kéri a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az önálló vállalkozók megfelelő szociális biztonságáról, akik a digitális munkaerőpiac kulcsszereplői; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy szükség esetén dolgozzanak ki új védelmi mechanizmusokat, hogy biztosítsák az online platformok munkavállalóinak megfelelő lefedettségét, valamint a megkülönböztetésmentességet és a nemek közötti egyenlőséget, továbbá hogy a bevált gyakorlatokat európai szinten osszák meg egymással;

28.  megállapítja, hogy az online egészségügyi platformok innovatív tevékenységeket támogathatnak azáltal, hogy releváns tudást teremtenek és juttatnak el az elkötelezett egészségügyi fogyasztóktól egy innovatív egészségügyi környezetnek; hangsúlyozza, hogy az új innovációs platformok részt fognak venni az innovatív egészségügyi termékek következő generációjának a tervezésében és létrehozásában, hogy azok pontosan megfeleljenek a jelenleg kielégítetlen igényeknek;

A közvetítők felelősségének tisztázása

29.  megjegyzi, hogy az online platformok tekintetében jelenleg folyó vitában egyes érdekelt felek által felvetett problémák egyike az uniós közvetítők korlátozott felelősségi rendszere; megjegyzi, hogy a platformokra vonatkozó szabályozási környezetről folytatott konzultáció az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben foglalt jelenlegi keret viszonylagos támogatottságát mutatta ki, ugyanakkor azt is, hogy érvényesítésének bizonyos hiányosságait ki kell küszöbölni; ennélfogva úgy véli, hogy a felelősségi rendszert tovább kell egyértelműsíteni, mivel az az uniós digitális gazdaság lényeges pillére; úgy véli, hogy a Bizottság részéről iránymutatásra van szükség a közvetítők felelősségi keretének végrehajtására vonatkozóan annak lehetővé tétele érdekében, hogy az online platformok eleget tegyenek kötelezettségeiknek és a felelősségre vonatkozó szabályoknak, bővítsék a jogbiztonságot és növeljék a felhasználói bizalmat; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki további lépéseket ennek érdekében, emlékeztetve arra, hogy azok a platformok, amelyek nem játszanak az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvben meghatározott, semleges szerepet, nem kérhetik a felelősség alóli mentesítésüket;

30.  hangsúlyozza, hogy a kreatív ágazat bevételeiben – annak ellenére, hogy ma több kreatív tartalmat fogyasztunk, mint korábban valaha, a felhasználók által feltöltött tartalmakat biztosító platformok, illetve a tartalomaggregációs és más szolgáltatások révén – nem tapasztalható a fogyasztás növekedésének megfelelő növekedés; hangsúlyozza, hogy ennek egyik fő okának az értéktranszfert tekintik, amely az ezen online szolgáltatások szerzői jogi és e-kereskedelmi jogi jogállásával kapcsolatos egyértelműség hiánya miatt bontakozott ki; hangsúlyozza, hogy tisztességtelen piac jött létre, amely veszélyt jelent a digitális egységes piac és főbb szereplőinek, nevezetesen a kulturális és kreatív iparágak fejlődésére nézve;

31.  üdvözli, hogy a Bizottság vállalta, hogy iránymutatást tesz közzé a közvetítők felelősségéről, mivel a jelenlegi szabályok egyértelműségével és egyes tagállamokban való végrehajtásával kapcsolatban bizonyos hiányosságok állnak fenn; úgy véli, hogy az iránymutatás növeli majd a felhasználók online szolgáltatásokba vetett bizalmát; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy nyújtsa be javaslatait; felhívja a Bizottságot, hogy hívja fel a figyelmet az online és az offline világ közötti szabályozási eltérésekre, és szükség esetén teremtsen egyenlő versenyfeltételeket a hasonló online és offline szolgáltatások számára, figyelembe véve az egyes területek sajátosságait, a társadalom fejlődését, az átláthatóság és a jogbiztonság fokozásának szükségességét, valamint azt, hogy az innovációt nem szabad akadályozni;

32.  úgy véli, hogy a digitális platformok szélesebb körű hozzáférést biztosítanak a kulturális és kreatív alkotásokhoz, és hogy hatalmas lehetőséget kínálnak a kulturális és kreatív ágazatok számára új üzleti modellek kialakítására; hangsúlyozza, hogy át kell gondolni, hogy a folyamat jogbiztonságát hogyan lehet fokozni, illetve hogy a jogtulajdonosok érdekeit hogyan lehet védeni; hangsúlyozza az átláthatóság és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének fontosságát; e tekintetben úgy véli, hogy a szerzői jogi és szellemi tulajdonjogi keretben biztosítani kell a jogtulajdonosok védelmét az értékek elismerése, valamint az innováció, a kreativitás, a beruházás és a tartalomlétrehozás ösztönzése érdekében;

33.  nyomatékosan kéri az online platformokat, hogy fokozzák intézkedéseiket az illegális és káros online tartalmak elleni küzdelem érdekében; üdvözli az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelven végzett, folyamatban lévő munkát és a Bizottság azon szándékát, hogy intézkedéseket javasol majd a videók megosztására szolgáló platformok számára a kiskorúak védelmével és a gyűlöletbeszéddel összefüggő tartalmak eltávolításával kapcsolatban; megállapítja azonban, hogy a terrorizmusra való felbujtásra alkalmas tartalmakra nem történik hivatkozás; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a zaklatásra és a kiszolgáltatott személyekkel szembeni erőszakra;

34.  úgy véli, hogy az online platformok felelősségére vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük a jogellenes tartalmakkal kapcsolatos kérdések hathatós kezelését, például a kellő gondosság alkalmazása révén, fenntartva ugyanakkor a kiegyensúlyozott és innovációbarát megközelítést; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy határozza meg és pontosítsa a bejelentési és eltávolítási eljárásokat, és szolgáljon iránymutatással az ilyen tartalmak kezelését célzó önkéntes intézkedésekre vonatkozóan;

35.  hangsúlyozza a hamis hírek terjesztése elleni fellépés fontosságát; felhívja az online platformokat, hogy biztosítsanak a felhasználók számára eszközöket a hamis hírek bejelentésére oly módon, hogy a többi felhasználó is tájékoztatást kaphasson arról, hogy a tartalom helytállósága vitatott; ugyanakkor rámutat, hogy a szabad véleménycsere alapvető a demokrácia szempontjából, és hogy a magánélethez való jog a közösségi média területén is érvényes; rámutat, hogy a szabad sajtó értéke, hogy a polgárokat megbízható információkkal látja el;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen mélyreható elemzést a jelenlegi helyzetről és a jogi keretről az álhírek tekintetében, valamint hogy ellenőrizze a jogalkotáson alapuló beavatkozás lehetőségét a valótlan tartalmak terjesztésének és terjedésének a visszaszorítása érdekében;

37.  hangsúlyozza, hogy az online platformoknak fel kell lépniük a jogellenes áruk és tartalmak, illetve a tisztességtelen gyakorlatok (pl. a jegyüzérkedés) ellen hatékony önszabályozó intézkedésekkel (pl. egyértelmű felhasználási feltételek és a visszaeső jogsértők azonosítását célzó megfelelő mechanizmusok, illetve külön tartalommoderáló csapatok felállítása és a veszélyes termékek felkutatása) vagy hibrid intézkedésekkel kiegészülő szabályozási intézkedések révén;

38.  üdvözli a jogellenes online gyűlöletbeszédre vonatkozó – 2016-ban elfogadott és a Bizottság által támogatott – magatartási kódexet, és kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki megfelelő és észszerű eszközöket az online platformok számára a jogellenes áruk és tartalmak feltárása és eltávolítása érdekében;

39.  úgy véli, hogy az adatok tulajdonlása tekintetében alapvetően fontos az általános adatvédelmi rendeletnek és a kiberbiztonsági irányelvnek való megfelelés; megjegyzi, hogy a felhasználókat gyakran ösztönzik arra, hogy személyes adataikat megosszák az online platformokkal; hangsúlyozza, hogy a felhasználókat tájékoztatni kell a gyűjtött adatok pontos jellegéről és felhasználásuk módjáról; hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy a felhasználók ellenőrizhessék személyes adataik gyűjtését és felhasználását; hangsúlyozza, hogy lehetőséget kell biztosítani a személyes adatok megosztásának mellőzésére is; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog szabálya az online platformokra is alkalmazandó; felhívja az online platformokat, hogy a névtelenséget a személyes adatok harmadik felek általi feldolgozása esetén is biztosítsák;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb zárja le a hivatalos bejelentési és intézkedési eljárások szükségességének felülvizsgálatát, amely ígéretes módja lehet a felelősségi rendszer EU-szerte összehangolt módon történő megerősítésének;

41.  ösztönzi a Bizottságot, hogy mielőbb nyújtsa be az online értékesített termékek piaci felügyeletével kapcsolatos gyakorlati iránymutatásait;

Egyenlő versenyfeltételek teremtése

42.  nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket az online platformok szolgáltatói és más olyan szolgáltatások számára, amelyekkel versenyben vannak, a B2B és a C2C területet is; hangsúlyozza, hogy a szabályozás egyértelműsége alapvető a digitális gazdaság fellendítése szempontjából; megjegyzi, hogy a versenynyomás ágazatonként és az ágazatokon belül szereplőnként eltérő; ennélfogva emlékeztet arra, hogy az egyenmegoldások ritkán megfelelőek; úgy véli, hogy bármely javasolt testre szabott megoldás vagy szabályozási intézkedés kapcsán figyelembe kell venni a platformok sajátos jellemzőit az egyenlő feltételekkel zajló, tisztességes verseny biztosítása érdekében;

43.  felhívja a figyelmet arra, hogy az online platformok skálája a multinacionális vállalatoktól a mikrovállalkozásokig rendkívül széles; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az online platformok közötti igazságos és hatékony versenyt a fogyasztók választási lehetőségei előmozdításának és a piacokat a piaci erővel való visszaélés révén torzító monopóliumok vagy erőfölény megjelenésének elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy az egyes online platformok, illetve az online szolgáltatások közötti váltás megkönnyítése a piaci hiányosságok megelőzése és a vevőfogvatartás elkerülése szempontjából fontos intézkedés;

44.  megjegyzi, hogy az online platformok átalakítják az erőteljesen szabályozott, hagyományos üzleti modellt; hangsúlyozza, hogy a meglévő szabályozási keret esetleges reformjai során a figyelmet a szabályok összehangolására és a szabályok széttagoltságának csökkentésére kell összpontosítani a nyitott és versenyképes piac biztosítása érdekében az online platformok és új szolgáltatások számára, egyúttal magas szintű fogyasztóvédelmi normákat biztosítva; hangsúlyozza, hogy a túlszabályozást el kell kerülni, a REFIT-folyamatot és a minőségi jogalkotás elvének végrehajtását pedig folytatni kell; hangsúlyozza a technológiasemlegesség jelentőségét, és hogy az online és offline műveletekre alkalmazandó szabályokat egyenértékű helyzetekben a szükséges és lehetséges mértékben következetesen kell alkalmazni; hangsúlyozza, hogy a szabályozási biztonság ösztönzi a versenyt, a beruházást és az innovációt is;

45.  hangsúlyozza az infrastruktúrába való beruházás jelentőségét mind a városi, mind a vidéki területeken; hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny biztosítja a minőségi, nagysebességű széles sávú szolgáltatásokba való beruházást; hangsúlyozza, hogy a megbízható, nagysebességű infrastruktúrához való, megfizethető hozzáférés, például az ultragyors internetkapcsolat és telekommunikáció teljes körű kiépítése serkenti az online platformokon kínálható és igénybe vehető szolgáltatásokat; hangsúlyozza, hogy az innováció és a valóban versenyképes piac előfeltétele a hálózatsemlegesség és az online platformokhoz való tisztességes és megkülönböztetésmentes hozzáférés; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy észszerűsítse a kapcsolódó, a digitalizációs folyamatot elősegítő kezdeményezések finanszírozási rendszerét az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az európai strukturális és beruházási alapok és a Horizont 2020, valamint a tagállamok nemzeti költségvetéséből származó hozzájárulások felhasználása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel a köz- és magánszféra közötti partnerségekben és a közös technológiai kezdeményezésekben rejlő potenciált;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje egy összehangolt megközelítés kialakítását a platformok felhasználóinak helyesbítéshez való jogára, ellennyilatkozathoz való jogára és halasztáshoz való jogára vonatkozóan;

47.  felhívja a Bizottságot, hogy teremtsen egyenlő feltételeket a platformokkal szembeni azon kártérítési keretesek tekintetében, amelyeket a felhasználónak tartós kárt okozó becsmérlő állítások terjesztése miatt nyújtanak be;

A polgárok és a fogyasztók tájékoztatása, valamint szerepvállalásuk ösztönzése

48.  hangsúlyozza, hogy a jövő internete csak akkor lehet sikeres, ha a felhasználók megbíznak az online platformokban, nő az átláthatóság, egyenlőek a versenyfeltételek, a személyes adatokat megvédik, javul a hirdetések és egyéb automatizált rendszerek ellenőrzése, valamint az online platformok tiszteletben tartják valamennyi alkalmazandó jogszabályt és a felhasználók jogos érdekeit;

49.  hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát az adatgyűjtéssel és -felhasználással kapcsolatban, és úgy véli, hogy az online platformoknak megfelelő választ kell adniuk a felhasználók aggályaira, beleegyezésüknek az általános adatvédelmi rendeletnek megfelelő módon történő kikérésével és még hatékonyabban és egyértelműbben tájékoztatva őket arról, hogy milyen személyes adataikat gyűjtik, kikkel osztják meg és miként használják fel azokat az uniós adatvédelmi kerettel összhangban, miközben megmarad a lehetőségük arra, hogy az adott szolgáltatáshoz való teljes mértékű hozzáférésük elvesztése nélkül is vissza tudják vonni az egyedi rendelkezésekkel kapcsolatos beleegyezésüket;

50.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a digitális környezetben biztosítsák a polgárok magánélethez és személyes adataik védelméhez való jogának teljes mértékű tiszteletben tartását; hangsúlyozza az általános adatvédelmi rendelet megfelelő végrehajtásának fontosságát, mely biztosítja a beépített és alapértelmezett adatvédelem alapelvének teljes körű alkalmazását;

51.  megállapítja, hogy egyre fontosabb az adathozzáférést, az adatok feletti rendelkezési jogot és az adatokhoz kapcsolódó felelősséget érintő aggályok tisztázása, és felszólítja a Bizottságot, hogy ezeket figyelembe véve folytassa a jelenlegi szabályozási keret vizsgálatát;

52.  hangsúlyozza, hogy az online platformok határokon átnyúló jellege óriási előny a digitális egységes piac fejlesztése szempontjából, de egyúttal jobb együttműködést tesz szükségessé a nemzeti hatóságok között; felszólítja a meglévő fogyasztóvédelmi szerveket és mechanizmusokat, hogy működjenek együtt, és biztosítsanak hatékony fogyasztóvédelmet az online platformok tevékenységeivel kapcsolatban; felhívja a figyelmet ezzel kapcsolatban a határokon átívelő jogérvényesítésről és együttműködésről szóló rendelet jelentőségére is; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy tovább elemezze, hogy a platformokkal kapcsolatban szükség van-e a hatályos fogyasztóvédelmi szabályok további korszerűsítésére az EU fogyasztóvédelmi és marketingjogszabályaira vonatkozóan 2017-ben esedékes – a REFIT program keretében végzett – vizsgálat részeként;

53.  bátorítja az online platformokat, hogy felhasználóik számára világos, áttekinthető és tisztességes feltételeket kínáljanak, és felhasználóbarát módon ismertessék feltételeiket, az adatok feldolgozásának módját, a jogi és kereskedelmi garanciákat és a lehetséges költségeket, kerülve a bonyolult terminológiát, annak érdekében, hogy megerősítsék a fogyasztóvédelmet, és növeljék a bizalmat és a fogyasztói jogok ismeretét, ami a platformok sikeressége szempontjából elengedhetetlen;

54.  kiemeli, hogy az online platformokra vonatkozó szigorú fogyasztóvédelmi előírásokra nem csupán a vállalatközi kapcsolatok (B2B), hanem a fogyasztók közötti kapcsolatok (C2C) terén is szükség van;

55.  kéri a jelenlegi szabályok és önszabályozó mechanizmusok értékelését annak megállapítása érdekében, hogy megfelelő védelmet nyújtanak-e a felhasználók, a fogyasztók és a vállalkozások számára, ugyanis egyre több a panasz, és a Bizottság több platformmal szemben vizsgálatokat is indított;

56.  hangsúlyozza, hogy a felhasználókat egyértelmű, pártatlan és átlátható tájékoztatással kell ellátni a nekik nyújtott információ szűrési, rangsorolási, támogatási, személyre szabási vagy ellenőrzési kritériumairól; hangsúlyozza, hogy egyértelmű különbséget kell tenni a támogatott és az egyéb tartalmak között;

57.  felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a platformok ellenőrzési rendszereinek egyes kérdéseivel, például a látszólagos ellenőrzésekkel és a negatív bejelentések versenyelőny szerzése céljából való törlésével; hangsúlyozza, hogy az ellenőrzéseket megbízhatóvá és a fogyasztók számára hasznossá kell tenni, és biztosítani kell, hogy a platformok tiszteletben tartsák a meglévő kötelezettségeiket, és e tekintetben intézkedéseket tegyenek a káros gyakorlatok ellen, például önkéntes rendszerek révén; üdvözli a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtására vonatkozó iránymutatást;

58.  felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy szükség van-e olyan kritériumokra és küszöbértékekre, amelyek meghatározzák az online platformok alaposabb piaci felügyelet alá vonására vonatkozó feltételeket, valamint hogy adjon ki iránymutatást az online platformok számára a meglévő kötelezettségeik és a rájuk vonatkozó iránymutatások időben történő teljesítése érdekében, különös tekintettel a fogyasztóvédelem és a versenyszabályok területére;

59.  hangsúlyozza, hogy a szerzők és alkotók jogait a digitális korszakban is védeni kell, és emlékeztet arra, hogy a kreatív iparág az Unió foglalkoztatásában és gazdaságában jelentős szerepet tölt be; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a jelenleg hatályos, a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelvet(9) a bejelentési eljárásokkal való szándékos visszaélés, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az értékláncban részt vevő valamennyi szereplő – ideértve a közvetítőket, például az internetszolgáltatókat is – hatékonyabban felléphessen a hamisítás ellen a hamisított termékek marketingjének, eladásösztönzésének és terjesztésének megelőzésére irányuló proaktív, az arányosság elvének megfelelő és hathatós intézkedések révén, mivel a hamisítás kockázatot jelent a fogyasztókra nézve;

60.  hangsúlyozza, hogy helyre kell állítani az egyensúlyt a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos értékmegosztás tekintetében, különösen a védelem alatt álló audiovizuális tartalmakat terjesztő platformokon;

61.  szorosabb együttműködésre szólít fel a platformok és a jogtulajdonosok között a megfelelő szerzői jogi engedélyeztetés biztosítása, valamint a szellemitulajdon-jogok online megsértése elleni küzdelem érdekében; emlékeztet arra, hogy az ilyen jogsértések valós problémák lehetnek nemcsak a vállalatok esetében, hanem a fogyasztók egészsége és biztonsága szempontjából is, akiket tájékoztatni kell a hamisított termékek jogellenes kereskedelmének valóságáról; ezért megismétli felhívását a „kövesd a pénz útját” megközelítés alkalmazására az érintett pénzforgalmi szolgáltatások esetében annak érdekében, hogy megfosszák a hamisítókat gazdasági tevékenységük folytatásának eszközeitől; hangsúlyozza, hogy a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok érvényesítéséről szóló irányelv felülvizsgálata megfelelő eszköz lehet a platformok, a felhasználók és minden más gazdasági szereplő közötti magas szintű együttműködés biztosításához, az e-kereskedelemről szóló irányelv helyes alkalmazásával együtt;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy – a több online platformmal szembeni, növekvő számú panasz problémájának kezelése érdekében – folytassa az online vásárlásokat érintő vitarendezés érdekében elindított platformnak a fogyasztók körében való népszerűsítését, tegye azt felhasználóbarátabbá és kövesse nyomon, hogy a kereskedők eleget tesznek-e arra irányuló kötelezettségüknek, hogy a honlapjukon elhelyezzenek egy, a platformra mutató hivatkozást;

A bizalom fokozása és az innováció megerősítése

63.  hangsúlyozza, hogy az online piacokon mind a közpolitikák, mind pedig a vállalkozások tekintetében a bizalom fokozása szempontjából a legfontosabb intézkedések közé tartozik a hatékony adatvédelem és a fogyasztói jogok határozott érvényre juttatása az általános adatvédelmi rendelet és a kiberbiztonsági irányelv rendelkezéseivel összhangban; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelem és az adatvédelem számos, az online adatvédelem, az internet- és a kiberbiztonság szakterületeit érintő intézkedést és technikai eszközt tesz szükségessé; hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát az adatgyűjtéssel kapcsolatban, valamint a biztonságos fizetés jelentőségét;

64.  megjegyzi, hogy az online fizetések magas szintű átláthatóságot kínálnak, amely segíti a fogyasztók és vállalkozók jogainak védelmét, és minimálisra csökkenti a csalás kockázatát; üdvözli továbbá az új, innovatív, alternatív fizetési módszereket, például a virtuális fizetőeszközöket és az e-pénztárcákat; megjegyzi, hogy az átláthatóság megkönnyíti az árak és az ügyleti költségek összehasonlítását, és növeli a gazdasági műveletek nyomonkövethetőségét;

65.  hangsúlyozza, hogy a tisztességes és kiszámítható, innovációbarát környezet, valamint a kutatásba, fejlesztésbe és a munkavállalók készségeinek bővítésébe történő beruházás létfontosságú az új ötletek és innovatív elképzelések ösztönzése szempontjából; hangsúlyozza a nyílt hozzáférésű adatok és a nyílt szabványok fontosságát az új online platformok kialakítása és az innováció szempontjából; emlékeztet arra, hogy a közszféra információinak további felhasználásáról szóló irányelv(10) végrehajtásának felülvizsgálata 2018-ban esedékes; megjegyzi, hogy a nyílt, fejlett és közös tesztelési környezetek és nyílt alkalmazásprogramozási interfészek értéket jelenthetnek Európa számára;

66.  kiemeli, hogy a Bizottság és különösen a tagállamok részéről elkötelezett megközelítésre van szükség a digitális készségek fejlesztése iránt annak érdekében, hogy magasan képzett munkaerő jöjjön létre, ami Unió-szerte a tisztességes feltételek melletti, magas szintű foglalkoztatottság biztosításának, valamint a digitális szakadékot és a digitális kirekesztést fokozó digitális analfabetizmus felszámolásának feltétele; hangsúlyozza ezért, hogy a digitális készségek fejlesztése és javítása elengedhetetlen, és jelentős beruházást feltételez az oktatásba és az egész életen át tartó tanulásba;

67.  úgy véli, hogy a jelentős mennyiségben oltalom alatt álló műveket tároló és a nyilvánosság rendelkezésére bocsátó platformoknak licencszerződést kellene kötniük az érintett jogtulajdonosokkal, kivéve ha azok nem aktívak és így érvényes rájuk az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv 14. cikkében foglalt mentesség, a nyereségnek a szerzőkkel, az alkotókkal és az érintett jogtulajdonosokkal való méltányos megosztása céljából; kiemeli, hogy az ilyen licencszerződéseknek és azok végrehajtásának tiszteletben kell tartaniuk a felhasználók alapvető jogainak gyakorlását;

A vállalatközi (B2B) kapcsolatok és az uniós versenyszabályok tiszteletben tartása

68.  üdvözli a Bizottságnak azon intézkedéseit, amelyek célja a versenyjogi jogszabályok jobb érvényesítése a digitális világban, és hangsúlyozza, hogy gyors döntéseket kell hoznia a versenyjogi ügyekben a digitális ágazat gyors ütemére való tekintettel; megjegyzi ugyanakkor, hogy az uniós versenyjogot bizonyos tekintetben a digitális világhoz kell igazítani annak érdekében, hogy megfeleljen céljának;

69.  aggodalmának ad hangot egyes online platformok problematikus és tisztességtelen B2B-kereskedelmi gyakorlatai, többek között az átláthatóság hiánya (például a keresési eredmények, az adatok felhasználása vagy az árképzés tekintetében), a feltételek egyoldalú módosítása, a reklámok vagy szponzorált eredmények előmozdítása miatt – ami a nem fizetett eredmények láthatóságát csökkenti –, az esetlegesen tisztességtelen feltételek (például fizetési megoldások) miatt és azzal összefüggésben, hogy a platformok kettős (közvetítői és versenytársi) szerepe visszaélésekre adhat okot; megjegyzi, hogy ez a kettős szerep gazdasági ösztönzőt jelenthet az online platformok számára a saját termékeik és szolgáltatásaik javára történő megkülönböztetés alkalmazására és megkülönböztető B2B-feltételek érvényesítésére; kéri a Bizottságot, hogy e tekintetben hozzon megfelelő intézkedéseket;

70.  kéri a Bizottságot, hogy javasoljon a növekedést és a fogyasztókat szolgáló, célzott jogszabályi keretet a B2B-kapcsolatokra vonatkozóan azon elveken alapulóan, hogy meg kell akadályozni a piaci erőfölénnyel való visszaélést, valamint biztosítani kell, hogy azok a platformok, amelyek egy értékesítési piac kapujaként szolgálnak, nem válnak „kapuőrökké”; úgy ítéli meg, hogy egy ilyen jogszabályi keretnek arra kell szolgálnia, hogy megakadályozza a fogyasztói jólétre gyakorolt ártalmas hatásokat, valamint elő kell mozdítania a versenyt és az innovációt; javasolja továbbá, hogy e keret legyen technológiai szempontból semleges és képes a meglévő kockázatok kezelésére, például a mobilkészülékek operációs rendszerének a piacával és a tárgyak internetéhez vagy a mesterséges intelligenciához hasonló új internetvezérelt technológiákkal kapcsolatos jövőbeni kockázatok tekintetében is, amelyek még inkább megerősítik majd azon platformok pozícióját, amelyek határozottan az online vállalkozások és a fogyasztók között helyezkednek el;

71.  üdvözli a Bizottságnak a B2B-gyakorlatokkal kapcsolatos – 2017 tavaszára ütemezett – célzott tényfeltáró tevékenységét, és nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy tegyen hatékony lépéseket a tisztességes verseny biztosítása érdekében;

72.  hangsúlyozza, hogy adott esetben, többek között a fogyasztóvédelem és az adóügyi vonatkozások tekintetében is az uniós versenyjognak és az uniós hatóságoknak kell garantálniuk az egyenlő versenyfeltételeket;

73.  megjegyzi, hogy a közelmúltban többek között több nagy digitális vállalkozást és azok Unión belüli adótervezési gyakorlatait érintő ügyek láttak napvilágot; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság erőfeszítéseket tett az adóelkerülés leküzdése érdekében, továbbá felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tegyenek további reformjavaslatokat az Unión belüli adóelkerülési gyakorlatok megelőzése céljából; kéri annak biztosítását, hogy valamennyi vállalkozás, köztük a digitális vállalkozások is, abban a tagállamban fizessenek adót, ahol gazdasági tevékenységeiket folytatják;

74.  felhívja a figyelmet a jogi rendszerek különbözőségére a 28 tagállamban, valamint arra, hogy a digitális ágazat sajátságaiból fakadóan gyakran nem szükséges, hogy egy ország piacán egy társaság fizikailag is jelen legyen; felhívja a tagállamokat, hogy igazítsák ki héarendszereiket a rendeltetési hely szerinti adóztatás elvének megfelelően(11);

Az EU helye a világban

75.  rámutat, hogy az EU jelenléte a világpiacon sajnálatra méltóan csekély szintű, aminek oka főleg az uniós digitális piac jelenlegi széttöredezettsége, a jogi bizonytalanság, a finanszírozás hiánya és a piac képtelensége a technológiai innovációkra, mindez ugyanis megnehezíti, hogy az európai vállalkozások ebben az új, globálisan versengő gazdaságban a világ élvonalába kerülhessenek, és a világ többi részén működő szereplőkkel versengjenek; olyan környezet kialakítását ösztönzi az induló és a növekvő vállalkozások számára, amely serkenti a fejlődést és a helyi munkahelyteremtést;

76.  kéri az európai intézményeket, hogy biztosítsanak egyenlő versenyfeltételeket az európai és a nem európai szereplők számára, például az adózás és hasonló kérdések tekintetében is;

77.  úgy véli, hogy az Uniónak lehetősége volna döntő szerepet játszani a digitális világban, és úgy véli, hogy Európában innovációbarát környezetet kell kialakítania azáltal, hogy valamennyi érdekelt fél számára védelmet nyújtó, stabil jogi keretet biztosít;

o
o   o

78.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, az Európai Tanácsnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0052. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0010. (4) HL L 310., 2015.11.26., 1. o. (5) HL L 178., 2000.7.17., 1. o. (6) HL L 119., 2016.5.4., 1. o. (7) HL L 194., 2016.7.19., 1. o. (8) HL C 75., 2017.3.10., 119. o. (9) 2004/48/EK irányelv (HL L 157., 2004.4.30., 45. o.). (10) 2003/98/EK irányelv (HL L 345., 2003.12.31., 90. o.). (11) Lásd a Parlament 2016. november 24-i állásfoglalását a végleges héarendszer felé vezető útról és a héacsalás elleni küzdelemről (Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0453).