Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2274(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0213/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0213/2017

Viták :

PV 03/07/2017 - 19
CRE 03/07/2017 - 19

Szavazatok :

PV 04/07/2017 - 6.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0278

Elfogadott szövegek
PDF 250kWORD 64k
2017. július 4., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Európai szabványok a 21. század számára
P8_TA(2017)0278A8-0213/2017

Az Európai Parlament 2017. július 4-i állásfoglalása a 21. század számára az európai szabványokról (2016/2274(INI))

Az Európai Parlament

–  tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre,

–  tekintettel a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (kiberbiztonsági irányelv),

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek és Tanácsnak címzett 2016. június 1-jei jelentésére az 1025/2012/EU rendelet 2013–2015. évi végrehajtásáról (COM(2016)0212),

–  tekintettel „Az 1025/2012/EU rendelet 2013–2015. évi végrehajtásának elemzése és adatlapok” című, 2016. június 1-jei bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0126),

–  tekintettel az „Európai szabványok a 21. század számára” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0358),

–  tekintettel „Az európai szolgáltatási szabványok által kínált lehetőségek kihasználása az európai fogyasztóknak és vállalkozásoknak való segítségnyújtás céljából” című, 2016. június 1-jei bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0186),

–  tekintettel „Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2017. évi munkaprogramja” című, 2016. június 1-jei bizottsági közleményre (COM(2016)0357),

–  tekintettel „Az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2016. évi munkaprogramjában meghatározott intézkedések, többek között a végrehajtási jogi aktusok és az európai szabványügyi szervezeteknek adott megbízatások végrehajtása” című, 2016. június 1-jei bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0185),

–  tekintettel az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0176),

–  tekintettel az egységes piaci stratégia részeként „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményben (COM(2015)0550) említett közös szabványosítási kezdeményezésre,

–  tekintettel az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Európai szabványok a 21. század számára” című véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Európai szabványosítás 2016” című véleményére,

–  tekintettel az Európai Bizottság 2014–2017-es időszakra vonatkozó, nyílt forráskódú szoftverekre irányuló stratégiájára(2),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0213/2017),

A.  mivel az európai szabványosítási rendszer az egységes piac megvalósításának központi eleme; mivel a Bizottságnak az európai szabványosítás közös jövőképének meghatározására irányuló intézkedése a Juncker elnök vezette Bizottság tíz prioritásának és különösen az összekapcsolt digitális egységes piacra és az egységes piaci stratégiára vonatkozó prioritások közvetlen eredménye;

B.  mivel egy bizalmon és a szabályok megfelelő betartásán alapuló nyílt, inkluzív, átlátható és elsősorban piacvezérelt európai szabványosítási rendszer kulcsszerepet játszik az európai ipari, gazdasági, szociális és környezetvédelmi politika és jogalkotás terén jelentkező növekvő igények kielégítésében, olyan szabványok iránt, amelyek hozzá tudnak járulni a termékbiztonsághoz, az innovációhoz, az interoperabilitáshoz, a fenntarthatósághoz és a fogyatékossággal élő személyek hozzáféréséhez, valamint javítani tudják a polgárok, a fogyasztók és a munkavállalók életminőségét;

C.  mivel egy hatékony európai szabványosítási rendszernek az ipar, az állami hatóságok, a szabványügyi testületek és egyéb érdekelt felek – például az 1025/2012/EU rendelet által elismert, annak III. mellékletében meghatározott szervezetek – közötti szoros partnerségen és együttműködésen kell alapulnia;

D.  mivel az európai szabványokat egy nyílt, inkluzív és átlátható, az összes érdekelt fél közötti konszenzuson alapuló rendszer keretében kell kidolgozni olyan stratégiai jellegű műszaki vagy minőségi előírások meghatározása céljából, amelyeknek a jelenlegi vagy jövőbeli termékek, termelési folyamatok, szolgáltatások vagy módszerek megfelelhetnek;

E.  mivel az „Ikt-szabványosítási prioritások a digitális egységes piac érdekében” című bizottsági közlemény elismeri a nyílt szabványok értékét, de nem határozza meg a nyílt szabvány fogalmát; mivel a nyílt szabványok fontosnak bizonyultak az internet és az internetes szolgáltatások létrehozásához és fejlődéséhez, amelyek pedig innovációs, társadalmi és gazdasági kilátásokat mozdítottak elő;

F.  mivel a nyílt forráskódú szoftverekkel és hardverekkel kapcsolatos engedélyezési megoldások használata segítheti az európai vállalatokat és kormányzatokat abban, hogy jobb hozzáférést biztosítsanak a digitális árukhoz és szolgáltatásokhoz;

G.  mivel egy modern és rugalmas európai szabványosítási rendszer a nagyratörő és megújult európai iparpolitika és az egységes piac működésének alapvető eleme; mivel a szabványok fokozhatják az Unió globális versenyképességét, a növekedést, a tisztességes versenyt és az innovációt, támogathatják a minőséget, a vállalkozások, különösen a kkv-k teljesítményét, valamint a fogyasztók, a munkavállalók és a környezet védelmét;

H.  mivel Európán belül egyszerre két különböző rendszer létezik a szabványok kidolgozására, nevezetesen az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) által alkalmazott, a nemzeti felhatalmazás elvén alapuló szabványkidolgozás, valamint az érdekelt felek fizetett tagságán alapuló, az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által kidolgozott rendszer; mivel a jelenlegi kihívások és bevált gyakorlatok azonosítása érdekében értékelni kell az 1025/2012/EU rendelethez kapcsolódó szabványkidolgozási rendszereket;

I.  mivel az 1025/2012/EU rendelet javított a szabványosítási folyamaton azáltal, hogy első alkalommal az európai szabványosítási rendszer jogalapjának részeként bevonta a társadalmi érdekcsoportokat és a kkv-kat;

J.  mivel az elsősorban globális szinten kialakított ikt-szabványok lehetővé teszik átjárható megoldások kifejlesztését kiegészítő termékekhez és adott termékek különböző részeihez, ami különösen fontos a dolgok internetének fejlődése szempontjából; mivel a szabványok széttöredezettsége és a tulajdonosi vagy félig zárt megoldások gátolják a dolgok internetének növekedését és elterjedését, és ezért szükség van az ikt-szabványosítás stratégiai megközelítésének kialakítására annak érdekében, hogy sikeresen elégítse ki az elkövetkező évtized igényeit, ezáltal lehetővé téve az Európai Unió számára, hogy fenntartsa vezető szerepét a globális szabványosítási rendszerben;

K.  mivel a dokumentumok és adatok közzétételével kormányzati kötelezettségek és átláthatósági célok teljesülnek, beleértve az elszámoltathatóságot, a megismételhetőséget, a fenntarthatóságot és a kormányzati fellépések megbízhatóságát; mivel a dokumentumok vagy adatok közzétételekor azoknak nyílt és szabványosított formátumokon kell alapulniuk, elkerülendő a „bezáródást”, amikor egy szoftvertermék vagy egy értékesítő esetlegesen már nem érhető el a kereskedelmi forgalomban, és annak érdekében, hogy a független szervezetek ezeket a formátumokat különféle fejlesztési és üzleti modellek keretében alkalmazhassák, a nyílt forráskódot is ideértve, biztosítva ezáltal a kormányzati és az igazgatási folyamatok folytatását;

L.  mivel az egységes európai közlekedési térség létrehozásához szükséges szabványok kidolgozásában és bevezetésében a közlekedési ágazat élen jár;

Általános megfontolások

1.  üdvözli a Bizottság nagyratörő szabványosítási csomagját, amely az ikt-szabványokról szóló közleménnyel és a közös szabványosítási kezdeményezéssel együtt egy koherens és egyszerű európai szabványosítási politika kialakítására irányul oly módon, hogy megőrizze annak számos sikeres elemét, javítsa a gyenge pontjait, és kialakítsa a megfelelő egyensúlyt az európai, a nemzeti és a nemzetközi dimenzió között; hangsúlyozza, hogy az európai szabványosítási rendszer minden jövőbeli felülvizsgálatának a meglévő rendszer erősségeit kell alapul vennie, amelyek szilárd kiindulási pontot jelentenek a fejlődéshez, és tartózkodnia kell az olyan radikális változtatásoktól, amelyek aláásnák a rendszer alapvető értékeit;

2.  elismeri az európai szabványosítási rendszer egyedi jellegét és jelentőségét valamennyi érdekelt fél – köztük az ipar, a kkv-k, a fogyasztók és a munkavállalók – számára, és felhívja a Bizottságot az európai rendszer fennmaradásának biztosítására és arra, hogy továbbra is nyújtson elegendő forrásokat az 1025/2012/EU rendelet célkitűzéseinek teljesítéséhez, hozzájárulva ezzel többek között az átjárhatósághoz, a jogbiztonsághoz és a megfelelő biztosítékok alkalmazásához a vállalatokra és a fogyasztókra nézve, valamint az információtechnológia szabad mozgásához; felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatakor gondoskodjon fenntartható költségvetésről az európai szabványosítási rendszer számára;

3.  üdvözli a közös szabványosítási kezdeményezés keretében a szabványok piaci relevanciájáról rendezett kerekasztalt (SMARRT), amely lehetővé teszi a Bizottság és az ágazat közötti, az érdekelt felek számára teljes mértékben átlátható párbeszédet a Szabványügyi Bizottság napirendi pontjaival kapcsolatban;

4.  megállapítja, hogy a szabványok olyan önkéntes, piacvezérelt, műszaki előírásokat és iránymutatást nyújtó eszközök, amelyek alkalmazása megkönnyítheti az európai jogszabályok betartását, és támogatja az európai politikákat, amennyiben elszámoltatható, átlátható és inkluzív módon lettek kidolgozva; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a szabványok nem képezhetik az uniós jog részét, mivel fogyasztó-, az egészség-, a biztonság- és a környezetvédelem szintjére vonatkozó jogszabályokat és politikákat, illetve a társadalmi befogadás szintjét a jogalkotó határozza meg;

5.  elismeri a nyílt, szabványosított formátumok szerepét a kormányok, az igazgatás és az uniós intézmények átláthatósággal kapcsolatos feladatai tekintetében; felszólítja a tagállamokat, hogy a digitális közigazgatásra vonatkozóan igyekezzenek közös szabványokat alkalmazni, különös hangsúlyt fektetve az igazságügyi szervekre és a helyi hatóságokra; hangsúlyozza, hogy a nyílt szabványok elengedhetetlenek a nyílt kormányzati adatokra és az intelligens városokra irányuló politikák továbbfejlesztéséhez, és hogy az adatok újrahasználatának elősegítése érdekében a dokumentumokat és az adatokat ezért nyílt, szabványosított, könnyen végrehajtható formátumban kell közzétenni; kiemeli a közbeszerzés és a nyílt szabványokon alapuló megoldások szerepét az értékesítők bezáródásának elkerülésében;

6.  határozottan úgy véli, hogy a nyílt hozzáférésű adatok továbbra is elengedhetetlenül szükségesek – különösen a közlekedési ágazatban – ahhoz, hogy ki lehessen aknázni a digitális egységes piac minden előnyét, például a multimodális szállítás támogatását és fejlesztését; hangsúlyozza ezért, hogy nagyobb jogbiztonságra van szükség, főként a tulajdonjog és a felelősség terén; felkéri ezért a Bizottságot, hogy minden további késlekedés nélkül tegyen közzé ütemtervet a közpénzekből támogatott közlekedési adatok és a programozási interfészek szabványainak kidolgozásáról a nagy mennyiségű adat feldolgozását igénylő innovációk és új közlekedési szolgáltatások nyújtásának felgyorsítása érdekében;

7.  hangsúlyozza, hogy a vizsgáló intézmények jelenlegi akkreditációs rendszere nem minden esetben biztosítja, hogy az európai szabványokat önkéntesen alkalmazó, forgalomban lévő termékek és szolgáltatások meg is felelnek e szabványoknak; sajnálja, hogy a közös szabványosítási kezdeményezés és az Unió európai szabványosításra vonatkozó 2017. évi munkaprogramja nem fordít figyelmet a vizsgáló intézmények akkreditációjára és szabványaira, és felhívja a bizottságot, hogy vegye figyelembe ezt a szempontot az új kezdeményezések javaslatánál;

8.  úgy véli, hogy a nyílt szabványoknak a szabványosítási folyamat nyíltságán, illetve a szabványok végrehajtása és használatra való fejlesztésén és elérhetőségén kell alapulniuk, az 1025/2012/EU rendeletnek és a WTO alapelveinek megfelelően; elismeri a Bizottságnak a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak ütemtervében is kifejezett szándékát a tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes (FRAND) és alapvető szabadalmak iránt; ösztönzi a Bizottságot, hogy az európai szabványügyi szervezetekkel és a nyílt forráskódú közösségekkel együtt vizsgálják meg a közös munka alkalmas lehetőségeit;

9.  hangsúlyozza, hogy az európai szabványosítási rendszernek hozzá kell járulnia az európai innovációhoz, fokoznia kell az Unió versenyképességét, meg kell erősítenie a nemzetközi kereskedelemben elfoglalt helyét és elő kell mozdítania az állampolgárok jólétét; lényegesnek tartja ezért, hogy Európa megtartsa a nemzetközi szabványosítási rendszerben betöltött vezető szerepét, és hangsúlyozza az európai szabványok globális szinten való előmozdításának szükségességét a harmadik országokkal kötendő kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások során; kiemeli, hogy az európai szabványosítási rendszer az európai szabványügyi szervezetek által a harmadik országok szabványügyi szervezeteivel kötött partnerségi megállapodásokból is profitálhatnak, és megjegyzi, hogy az 1025/2012/EU rendelet 13. és 14. cikke már előre jelzi számos szabványkidolgozó szervezet bevonását a közbeszerzésbe az ikt-területen; azt ajánlja, hogy az európai szabványügyi szervezetek fontolják meg szorosabb együttműködés kialakítását harmadik országok nemzeti szabványügyi testületeivel, köztük a kísérő szabványügyi testületekkel, ahol lehetőség van az összehangolásra; ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és az európai szabványügyi szervezeteket, hogy folytassák a munkát a globális szabványok kialakítása felé, figyelmet fordítva ugyanakkor a szabványok regionális kontextusára és relevanciájára a szabványosítási munka megkezdése előtt;

10.  rámutat, hogy a szabványosítás területén folytatott nemzetközi együttműködés átláthatóságot, hatékonyságot és következetességet mozdít elő, továbbá versenybarát környezet teremt az iparág számára – jó példa erre az ikt területére létrehozott, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (EGB) járműelőírások harmonizálásával foglalkozó világfóruma (WP.29);

11.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szervezetek által elfogadott szabványokat általában az 1025/2012/EU rendelet hatályán kívül dolgozzák ki, és javasolja, hogy az európai szabványügyi szervezetek csak az érdekeket képviselő csoportok – mint például a III. mellékletben felsorolt szervezetek – képviselete mellett zajló belső jóváhagyási eljárást követően támogassák azokat, különösen az európai jogszabályok végrehajtását támogató harmonizált szabványok esetében;

12.  úgy véli, hogy az európai szabványügyi szervezeteknek minden körülmények között inkluzív, fenntartható, biztonságos és jó minőségű szabványokat kell kidolgozniuk, amelyek biztosítják valamennyi érdekelt fél méltányos hozzáférését és kezelését, a lehető legkisebb hatást gyakorolnak a környezetre, és garantálják a személyes adatok és a magánélet megfelelő védelmét;

13.  alapvetően fontosnak véli a Bizottság és a tagállamok részvételét az európai iparban a nemzetközi szabványok európai szabadalom révén történő alkalmazásának elősegítése érdekében az 5G-technológiák meghatározásában és kiépítésében;

14.  sajnálja, hogy a nemzeti szabványok közti különbségek többek között a teherszállítási logisztikai ágazaton belül továbbra is akadályt jelentenek a belső piac számára, így felszólítja a Bizottságot és az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki megfelelő szabványokat annak érdekében, hogy szükség esetén nemzeti szinten harmonizálni tudják a feltételeket a belső piac előtti akadályok felszámolása céljából; hangsúlyozza e tekintetben a szabványok intermodális harmonizációjának szükségességét;

15.  rámutat továbbá arra, hogy a szabványosítás a piaci széttöredezettség megelőzésén túl jelentősen hozzájárulhat az adminisztratív terhek és a szállítási költségek csökkentéséhez minden vállalkozás és különösen a kkv-k esetében (pl. az e-dokumentumok révén) és megkönnyítheti az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását (pl. digitális menetíró készülék, elektronikus útdíjszedési rendszer);

16.  megállapítja, hogy az 1025/2012/EU rendelet javította az európai szabványosítási rendszer inkluzív jellegét, és ezáltal a kkv-k, a fogyasztók, a munkavállalók és a környezetvédelmi szervezetek aktív részvételét a szabványosítási folyamatban, és ösztönzi ennek folytatását annak érdekében, hogy biztosítva legyen mindenki megfelelő képviselete és részvétele a szabványosítási rendszerben, és ezáltal teljes mértékben ki tudja használni a szabványosításból származó előnyöket; felhívja a Bizottságot, az európai szabványügyi szervezeteket és a nemzeti szabványügyi testületeket, hogy azonosítsák e célkitűzés eléréséhez és a kihívásokkal – köztük az ismeretek hiányával – való szembenézéshez szükséges legjobb módokat, nagyobb támogatást nyújtva;

17.  üdvözli az ETSI által az egyszerű hozzáférés európai kkv-k számára történő biztosítása érdekében tett erőfeszítéseket, továbbá hosszú távú stratégiáját (2016–2021), amely konkrétan az ágazatközi együttműködésre irányul;

18.  elismeri, hogy a szabványok kidolgozásának sebessége javult, és emlékeztet arra, hogy meg kell találni az időben történő kidolgozás és a szabványok magas minősége közötti helyes egyensúlyt;

19.  úgy véli, hogy a szabványosítással foglalkozó közösségek körében fellelhető meglévő bevált gyakorlatokon kívül a szabványosítási rendszer átláthatóságát és elszámoltathatóságát tovább fokozhatja a nyilvánosság figyelmének ráirányítása a javasolt szabványokra, valamennyi érdekelt fél megfelelő és korai bevonása, valamint a szabványosításra irányuló kérelmek minőségének javítása;

20.  továbbá felhívja a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet és nyújtson segítséget a tagjelölt országoknak az arra irányuló erőfeszítéseikben, hogy a meglévő szűk keresztmetszetek minimalizálása érdekében összehangolják szabványaikat az uniós szabványokkal;

Ikt-szabványok

21.  üdvözli az ikt-szabványosítási prioritásokról szóló közleményt, amely stratégiai megközelítést határoz meg az ikt-technológiák terén megvalósuló szabványosításra vonatkozóan, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy ismertesse egyértelműen a közlemény, illetve az ikt-szabványosítás gördülő terve, a „Szabványok a 21. század számára” elnevezésű csomag és az éves munkaprogram összehangolásának módját;

22.  megjegyzi, hogy a technológiák mostanában végbemenő konvergenciája, valamint a társadalom, a vállalkozások és a közszolgáltatások digitalizálódása nyomán elmosódnak az általános szabványosítás és az ikt-szabványosítás közötti hagyományos határok; úgy véli, hogy az ikt-szabványosítást egy európai digitális stratégia részévé kell tenni a méretgazdaságosság, költségvetési megtakarítások elérése és az európai vállalatok versenyképességének és innovációjának javítása érdekében, valamint az áruk és szolgáltatások ágazatokon és határokon átnyúló átjárhatóságának fokozása céljából, olyan önkéntes szabványok nyílt és versenyen alapuló gyorsabb meghatározása révén, amelyek könnyen alkalmazhatóak a kkv-k számára;

23.  hangsúlyozza, hogy az ikt-szabványosítással foglalkozó közösségen belül fokozottabb együttműködésre van szükség, különösen az európai szabványügyi szervek között, és felhívja utóbbiakat, hogy készítsenek közös éves munkaprogramot, amelyekben meghatározzák a közös érdekű horizontális területeket;

24.  hangsúlyozza, hogy a nyílt, önkéntes, inkluzív és konszenzusorientált szabványosítási folyamatok hatékony mozgatórugói az innováció, az összekapcsolhatóság és a technológiák alkalmazásának, és emlékeztet arra, hogy biztosítani kell az élvonalbeli technológiákhoz kapcsolódó megfelelő beruházásokat, szakértelmet és e technológiák fejlesztését, és támogatni kell a kkv-kat;

25.  sürgeti a Bizottságot, hogy kérje fel az európai szabványügyi szervezeteket, hogy járuljanak hozzá a magas minőségű, átjárható és nyílt szabványokhoz a széttöredezettség kezelése és széles körű elfogadásuk érdekében, és ismerjék el a meglévő ökoszisztémát és a különböző üzleti modelleket, amelyek támogatják a digitális technológiák fejlődését, mivel ez hozzájárul az ikt-értékláncok társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságához, valamint megerősíti a magánélet és a személyes adatok védelméhez fűződő közérdek melletti kötelezettségvállalást;

26.  hangsúlyozza, hogy feltétlenül szükség van az ikt-ra vonatkozó szabványosítási politika piaci és szakpolitikai fejleményekhez való hozzáigazítására, mivel ezáltal elérhetőek az olyan fontos, kölcsönös átjárhatóságot igénylő európai szakpolitikai célok, mint például a hozzáférhetőség, a biztonság, az e-üzletvitel, az e-kormányzat, az e-egészségügy és a közlekedés; javasolja, hogy a Bizottság és az európai szabványügyi szervezetek kezeljék prioritásként az 5G, a felhőalapú számítástechnika, a dolgok internete, az adat- és kibervédelem, valamint a vertikális ágazatok – köztük az összekapcsolt és automatizált vezetés és az intelligens közlekedési rendszerek, az intelligens városok, az intelligens energia, a korszerű gyártás és az intelligens lakókörnyezet – területeit;

27.  hangsúlyozza, hogy nyílt, átjárható ikt-ökoszisztémát kell létrehozni az öt kiemelt ikt-terület szabványai alapján, ösztönözve az értékteremtésen belüli versenyt, amelyben az innováció kiteljesedhet; úgy véli, hogy:

   az 5G-szabványoknak kapacitás, megbízhatóság és késleltetés tekintetében valódi nemzedékváltást kell lehetővé tenniük, lehetővé téve az 5G számára a várt forgalomnövekedés és az azon alapuló szolgáltatások eltérő követelményeinek kezelésére;
   a kiberbiztonsági szabványoknak lehetővé kell tenniük a beépített biztonságot és meg kell felelniük a beépített adatvédelem elveinek, támogatniuk kell a hálózatok és a kockázatkezelés ellenálló képességét, és szembe kell tudniuk nézni a valamennyi ikt-fejlesztést érintő kiberfenyegetések gyors fejlődésével;
   a számítási felhőre vonatkozó szabványoknak egymáshoz kell közelíteniük, hogy a számítási felhők minden tekintetben átjárhatóak legyenek, ezáltal lehetővé téve a hordozhatóságot;
   az adatokra vonatkozó szabványoknak támogatniuk kell az ágazatközi, interdiszciplináris adatáramokat, az adatok és metaadatok jobb interoperabilitását, a szemantifikációt is beleértve, és hozzá kell járulniuk az óriási méretű adathalmazok referenciaszerkezetének kidolgozásához;
   a dolgok internetére vonatkozó szabványoknak kezelniük kell a jelenlegi szétszabdaltságot, anélkül, hogy az igen gyorsan fejlődő ágazatban akadályoznák az innovációt;

28.  elismeri, hogy a hatékony 5G kommunikációs hálózatok az interoperabilitás és a biztonság megteremtése terén kritikus módon függnek a közös szabványoktól, emlékeztet azonban arra, hogy a megbízható 5G hálózat alapja egy nagyon nagy kapacitású hálózat fejlesztése;

29.  megállapítja, hogy az adatközpontú gazdaság sikerének alapja a digitális szakadék és kirekesztés felszámolása érdekében a tágabb ikt-ökoszisztéma, magasan képzett szakértőkkel és szakképzett személyekkel;

30.  ösztönzi a Bizottságot, hogy készítsen statisztikákat annak érdekében, hogy jobban fel lehessen mérni a digitalizációnak és az ikt-nak a közlekedésre és az idegenforgalomra gyakorolt hatását;

31.  rámutat arra, hogy egyre több platform, csoportosulás, ülés és csatorna létezik az ikt-szabványok vonatkozásában; felhívja a Bizottságot, hogy észszerűsítse a szabványosítással foglalkozó platformok és koordinációs mechanizmusok számát, és az érdekelt felek által tett párhuzamos erőfeszítések elkerülése érdekében vonja be a szabványügyi szervezeteket az új kezdeményezésekbe; hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni a különböző szervezetek között az ikt-szabványokat és a szabványosítási prioritásokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy mihamarabb tájékoztassa az érdekelt feleket a folyamatban lévő kezdeményezések helyzetéről az információtechnológia területét érintő szabványok tekintetében;

32.  hangsúlyozza a digitalizáció gyors ütemű előrehaladását és a gazdaság fontos hajtóerejeként betöltött szerepét; hangsúlyozza a vertikális ágazatok hatékony digitalizálásának jelentőségét a kkv-k és főként a fogyasztók érdekében európai, nemzeti, regionális és helyi szinten, valamint hogy a nemzetközi ikt-szabványosítás keretében aggályaikat megfelelően kell képviselni;

33.  támogatja a Bizottság olyan kezdeményezések megvizsgálására irányuló szándékát, mint a dolgok internetével kapcsolatos megbízható címke és tanúsítási rendszer, amely segít, hogy jobban meg lehessen bízni a személyes adatok védelmének szintjében és a dolgok internetével kapcsolatos eszköz végponttól végpontig terjedő biztonságában, mérhető és összehasonlítható besorolásokat nyújtva a dolgok internetével kapcsolatos eszközök vagy szolgáltatások működéséhez és használatához kapcsolódó lehetséges kockázatokról; úgy véli, hogy ezeket alkalmas környezetben kell fejleszteni, és ahol a dolgok internetével kapcsolatos eszközöknek hatása lehet a vonatkozó infrastruktúrára a kiberbiztonsági irányelvben meghatározott előírások alapján, amelynek a biztonsági előírások meghatározásának alapjául kell szolgálnia; megjegyzi, hogy az ilyen címkéknek tudniuk kell alkalmazkodni a jövőbeli technológiai változásokhoz, és figyelembe kell venniük adott esetben a globális szabványokat;

34.  kéri a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet az ágazatközi, nyelveken átívelő szabványok előmozdításában és a magánéletet védő, megbízható és biztonságos szolgáltatások támogatásában;

35.  ennek jegyében támogatja konkrét és mérhető minimumkövetelmények meghatározását, amelyek tekintetbe veszik a dolgok internetével kapcsolatos eszközök vagy szolgáltatások hosszú távú fenntarthatóságát és megbízhatóságát, valamint az iparági szabvány szerinti számítógép-biztonsági és fenntarthatósági előírásokat; e listának magában kell foglalnia például az arra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy a vásárlást követően egy bizonyos minimális időtartamig biztosított a frissítések elérhetősége, valamint a gyártó vagy a szolgáltató arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a sebezhetőségek felfedezését és az azokról történő értesítést követően egy bizonyos időtartamig biztosítani fog frissítést; ennek céljából a Bizottságnak mérlegelnie kell az ágazati önszabályozás lehetőségét, figyelembe véve a szabványok és a technológiák ikt-ágazaton belüli fejlődési sebességét, valamint a fejlesztési és üzleti modellek sokféleségét, ideértve a nyílt forráskódot, a startupokat és a kkv-kat;

36.  tudomásul veszi a kiberbiztonságot érintő aggályokat és a közlekedési ágazatban felmerülő fenyegetettségek sajátosságait; sürgeti a Bizottságot, hogy a kiberbiztonságra vonatkozó előírásokról szóló, 2017 végéig elfogadandó ajánlások elfogadásakor – a közlekedési ágazat kiberbiztonságára vonatkozó átfogó stratégia felé tett első lépésként – foglalkozzon ezekkel a kérdéskörökkel;

37.  megjegyzi, hogy az ikt-szabványosítás a közlekedéshez és a turizmushoz fűződő szolgáltatások, valamint a multimodális közlekedési szolgáltatások javára fog válni; felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szabványügyi szervezetekkel együtt fektessen nagyobb hangsúlyt erre a fejlesztésre az ikt-szabványosítás kiemelt cselekvési tervének végrehajtása során, és különösen arra, hogy vizsgálja meg a szabványosítás szerepét az idegenforgalmi ágazat technológiai változásainak és újonnan kialakuló üzleti modelljeinek támogatásában; felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon mielőbbi intézkedéseket az integrált intelligens jegyértékesítési rendszerek és tájékoztatási szolgáltatások, valamint az új mobilitási koncepciók, például a „mobilitás mint szolgáltatás” (MaaS) előmozdítása érdekében;

38.  megjegyzi, hogy az internet, az elektronikus bankolás, a közösségi hálózatok és az e-egészségügyi kezdeményezések fokozódó használatával az emberekben egyre több aggály merül fel a biztonságot és a személyes adatok védelmét illetően, és hogy az ikt-szabványoknak tükrözniük kell az egyének személyes adatok feldolgozásával és ezen adatok szabad mozgásával kapcsolatos védelmének elvét;

39.  felhívja a Bizottságot, hogy az ikt-szabványosítás prioritásai közé vegye fel a gyártás digitális integrációját, és ösztönzi nyílt szabványok kidolgozását a kommunikációs protokoll, valamint a gyártóberendezések digitális integrációjához szükséges adatformátumok vonatkozásában, biztosítva ezáltal a gépek és eszközök közötti teljes körű átjárhatóságot;

40.  tudatában van bizonyos, különösen az ikt-val és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos aggályoknak, és elismeri, hogy a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó erőteljes és észszerű politika bátorítani fogja a beruházásokat és az innovációt, továbbá megkönnyíti az egységes digitális piac és az új technológiák terjedését, különös tekintettel az 5G elterjesztésére és a dolgok internetével kapcsolatos eszközökre, mivel azok nagymértékben támaszkodnak a szabványosításra; hangsúlyozza, hogy feltétlenül fontos fenntartani a kiegyensúlyozott szabványosítási keretet és a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakkal kapcsolatos – tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes engedélyezési feltételekre mint módszerre („FRAND-kötelezettségvállalás”) alapozott – hatékony szabadalmaztatási gyakorlatokat, gondot fordítva a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai és potenciális hasznosítói jogos érdekeinek kezelésére, gondoskodva arról is, hogy a szabványosítási folyamat olyan egyenlő versenyfeltételek mellett menjen végbe, amelyek lehetővé teszik, hogy a legkülönbözőbb méretű vállalkozások – köztük a kkv-k – kölcsönösen előnyös módon együtt tudjanak működni. bátorítja a Bizottságnak a digitális komponensek közötti átjárhatóság biztosítására irányuló törekvéseit, melyek lehetővé tennék a különféle szabadalmi megoldások és üzleti modellek igénybevételét;

41.  sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul ismertesse a FRAND-elvek köré épülő (vagyis tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételeket biztosító) méltányos, hatékony és alkalmazható engedélyezési módszertan fő elemeit, figyelembe véve a szabványok (beleértve a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakat) jogtulajdonosainak és hasznosítóinak érdekeit, a beruházások tisztességes megtérülését és a fenntartható nyílt szabványosítási folyamatban kifejlesztett technológiák széles körű elérhetőségét; felkéri a Bizottságot, hogy a szabadalmakkal kapcsolatos jogsértések megelőzése, valamint a hatékony vitarendezés érdekében vegye figyelembe az Európai Unió Bírósága által a C-170/13. sz. Huawei kontra ZTE ügyben hozott ítéletet, amely egyensúlyt teremt a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak jogosultjai és a szabványok hasznosítói között; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy javítsa a szabadalom körére vonatkozó információk meghatározását, gondot fordítva a kkv-k és a nagyvállalatok közötti információs aszimmetriával kapcsolatos kérdések rendezésére, növelve a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmakra vonatkozó nyilatkozatok átláthatóságát és javítva a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak termékekre történő alkalmazását érintő információk minőségét; véleménye szerint a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak kidolgozóinak díjazását méltányos, arányos és megkülönböztetésmentes feltételek, valamint átlátható, észszerű, kiszámítható és fenntartható jogdíjak alapján kell megállapítani, kivéve, ha azok úgy döntenek, hogy a szabvány esetében jogdíjmentes engedélyezést biztosítanak; elismeri ugyanakkor, hogy széles körben használatosak más különböző üzleti modellek is – köztük a jogdíjmentesség vagy nyílt forráskódú szoftver alkalmazása –,és ennek megfelelően a jogalkotás és a viták során továbbra is el kell ismerni valamennyi piaci ágazat és szellemitulajdonjog-tulajdonos jogát valamennyi modell felhasználására;

42.  megjegyzi, hogy a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő, dinamikus ökoszisztéma biztosításához a nyomon követésre vonatkozóan bizonyítékalapú megközelítésre, illetve az engedélyezési keret további fejlesztésére van szükség;

43.  kéri a Bizottságot, hogy félévenként tegyen közzé jelentést az alábbiakra vonatkozó tényleges esetekről: a) a szabványmegfelelőségi szempontból elengedhetetlen szabadalmak legalább 18 hónapig tartó, engedély nélküli tényleges felhasználása (azaz jogsértés); b) a szabványokhoz való hozzáférést érintő, FRAND-kötelezettségvállalásoknak való szisztematikus meg nem felelés miatti ügyek;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy zárja le a tudományos felhő iránti „érzékelt igénnyel” kapcsolatos vitákat, és a tagállamokkal szorosan együttműködve hozzon azonnali intézkedést az európai nyitott tudományos felhő vonatkozásában, amelynek zökkenőmentesen kell integrálnia a különféle tudományos területeken már meglévő hálózatokat, adatokat és nagy teljesítményű számítástechnikai rendszereket, valamint e-infrastrukturális szolgáltatásokat, egy közös szakpolitikákat és ikt-szabványokat magában foglaló keretrendszerben működve;

Európai szabványok a 21. század számára

45.  üdvözli a Bizottság „Szabványok a 21. század számára” elnevezésű szabványosítási csomagját, és úgy véli, hogy a szabványosítási rendszert átláthatóbbá, nyíltabbá és inkluzívabbá kellene tenni a polgárok, a fogyasztók és a kkv-k aggodalmainak teljes figyelembevétele érdekében;

46.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem konzultáltak vele a csomag elfogadását megelőzően, és sürgeti az európai intézményeket, hogy a különböző kezdeményezéseket hangolják össze egy egységes, holisztikus stratégiai munkaprogram keretében, ily módon elkerülve az intézkedések és politikák közötti átfedéseket; hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament illetékes bizottsága fontos szerepet játszhat a Bizottság megbízásából kialakított harmonizált szabványok nyilvános ellenőrzése terén;

47.  felszólít az Unió éves munkaprogramjának fokozott megerősítésére, következetességére és pontosságának javítására;

48.  hangsúlyozza, hogy az Unió következő éves munkaprogramjának konkrétan foglalkoznia kell az ikt- és nem ikt-szabványrendszerek összehangolására, a különböző nemzeti szabványügyi testületek szabályainak koordinációjára és az európai szabványügyi szervezetek inkluzív jellegének az 5. cikkben mellékletben meghatározott érdekelt felek szerepére fordított nagyobb figyelem révén történő javítására irányuló intézkedésekkel;

49.  hangsúlyozza az intézményközi párbeszéd jelentőségét az Unió éves munkaprogramjának előkészítése szempontjából, és ösztönzi az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy még a munkaprogram elfogadását megelőzően vonják be az összes érdekelt felet egy éves szabványosítási fórum keretében a szabványosítási folyamat új területeiről, aktuális kihívásairól és szükséges javításairól folyó eszmecserébe;

50.  ösztönzi a tagállamokat, hogy fektessenek bele a nemzeti szabványosítási stratégiákba, amelyek a közszférát, a szabványügyi testületeket, az érdekelt társadalmi szereplőket, a kkv-kat és a tudományos köröket is segíthetik és ösztönözhetik nemzeti szinten a tekintetben, hogy egyedi szabványügyi cselekvési terveket dolgozzanak ki és hajtsanak végre;

51.  üdvözli a közös szabványosítási kezdeményezést, továbbá azt javasolja, hogy a Parlamentet is kérjék fel a kezdeményezésben való aktív részvételre, és hangsúlyozza, hogy az ilyen jellegű köz-magán társulások szabályait minden érdekelt félnek be kell tartania, ideértve az uniós intézményeket is; felhívja a Bizottságot, hogy töltsön be vezető szerepet a közös szabványosítási kezdeményezés legfontosabb fellépéseinek és ajánlásainak végrehajtásában, és 2017 végéig tegyen jelentést a Parlamentnek az elért előrehaladásról;

52.  üdvözli a közös szabványosítási kezdeményezéssel összefüggésben született kötelezettségvállalást egy, a szabványok gazdasági és társadalmi hatásáról szóló tanulmány elkészítésére, a szabványok esetében kitérve az életminőséggel kapcsolatos és a társadalmi hatásra, valamint a munkavállalói viszony kérdéseire is; felhívja a Bizottságot, hogy e tanulmányt mennyiségi és minőségi adatok alapján dolgozzák ki, valamint elemezzék mind a szabványosítási folyamat üzleti modelljét, mind a harmonizált szabványok könnyen hozzáférhetővé tételének különböző pénzügyi modelljeit, beleértve a lehetőségeket és a kihívásokat;

53.  hangsúlyozza, hogy a szabványosítást egyre inkább elismerik mint a kutatás és a fejlesztés fontos elemét, és hogy fontos szereppel bír a kutatás és a piac közötti szakadék áthidalásában, előmozdítja a kutatási eredmények terjesztését és kiaknázását, továbbá megteremti a további innováció alapját;

54.  kéri a Bizottságot a kutatási és fejlesztési beruházások és az európai szabványosítás ösztönzése érdekében olyan politikák elfogadására, amelyek megszüntetik az innovatív ágazatokban fennálló túlzott mértékű akadályokat; megállapítja, hogy a vertikális iparágaknak ki kell dolgozniuk saját szabványosítási ütemtervüket olyan iparágvezérelt folyamatok keretében, amelyek a közös szabványok kialakítására irányuló határozott szándék esetén globális szabványokká válhatnak; úgy véli, hogy az uniós szabványügyi szerveknek különleges szerepet kell betölteniük ebben a folyamatban;

55.  sürgeti a közös kezdeményezésben részt vevő feleket, hogy a kutatást és az innovációt jobban hangolják össze a szabványosítási prioritásokkal;

56.  úgy ítéli meg, hogy az innováció és a technológiai fejlődés fellendítésének a nyílt tudás és a nyílt engedélyek a legjobb eszközei; arra ösztönzi az uniós finanszírozásban részesülő kutatóintézeteket, hogy a szabványosításban játszott szerepük bővítése érdekében használjanak nyílt szabványokat és nyílt engedélyeket;

57.  támogatja a szabványalkotás és a kutatói közösségek közötti szinergia javítására és a szabványoknak a kutatási projektek korai szakaszában történő előmozdítására irányuló fellépéseket; ösztönzi a nemzeti szabványügyi testületeket, hogy mozdítsák elő a szabványosítást a kutatóknál és az innovációs körökben, ideértve az illetékes kormányzati szervezeteket és finanszírozó ügynökségeket, és javasolja egy külön szabványügyi fejezet kidolgozását a Horizont 2020 program keretében;

58.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatási szabványok tükrözzék a gazdaság fokozódó szolgáltatásorientáltságát, és kidolgozásuk célja a szolgáltatások biztonságának és minőségének javítása, valamint a fogyasztók szempontjából a legnagyobb kárt jelentő területek fontossági sorrendjének megállapítása legyen, a hatályos nemzeti szabályozási előírások sérelme nélkül, különös tekintettel a munkajog rendelkezéseire, a kollektív szerződésekre és tárgyalásokra; elismeri továbbá, hogy a szolgáltatási szabványok gyakran nemzeti sajátosságokat tükröznek, és hogy fejlődésük a piaci igényekhez, a fogyasztók érdekeihez és a közérdekhez kapcsolódik; hangsúlyozza, hogy az európai szolgáltatási szabványok kidolgozásának hozzá kell járulnia a belső szolgáltatási piac működéséhez, növelve az átláthatóságot, a minőséget és a versenyképességet, valamint előmozdítva a versenyt, az innovációt és a fogyasztók védelmét;

59.  rámutat, hogy az európai szabványosítási folyamatnak ki kell térnie azokra a szabványokra is, amelyek elősegítik, hogy a szállítási és közlekedési szolgáltatások könnyebben hozzáférhetők legyenek a fogyatékossággal élők és az idősebbek számára;

60.  úgy véli, hogy a gyorsan változó világ és a megnövekedett technikai összetettség az 1025/2012/EU rendelet által elismert szabványügyi szervezetek közé nem tartozó, specifikációk kidolgozására szolgáló szabványok és platformok számbeli növekedését eredményezik, valamint ma nagyobb az igény kkv-k és mikrovállalkozások bevonására; hangsúlyozza, hogy támogatni kell azokat az intézkedéseket, amelyek javítják a kkv-k hozzáférését a szabványok fejlesztésére és használatára irányuló eszközökhöz;

61.  hangsúlyozza, hogy fontos a platformok és adatbázisok európai szintű összekapcsolása, amellyel javítható a hálózatok és a rendszerek átjárhatósága;

62.  úgy véli, hogy az ikt-szabványosítás a termékkövetelmények meghatározása mellett az innovatív technológiák fejlesztésére is kiterjed;

63.  hangsúlyozza, hogy az egységes (műszaki) mechanizmusok hozzájárulnak a fejlesztési, gyártási és hitelesítési költségek csökkentéséhez és a párhuzamosságok elkerüléséhez;

64.  hangsúlyozza, hogy Európa népességének elöregedése miatt a szabványok kidolgozása során szisztematikusan be kell építeni az idősek és a fogyatékossággal élő, valamint a társadalom más kiszolgáltatott tagjainak igényeit, ami megfelelő eszköz annak elősegítéséhez, hogy az európai társadalom aktív és egészséges legyen, és a termékek és szolgáltatások hozzáférhetőbbé váljanak az emberek számára;

65.  rámutat arra, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat innovációiban óriási lehetőség rejlik és az innovációk kedvező hatással vannak a társadalomra és az uniós vállalkozásokra, különösen a kkv-kre és az induló vállalkozásokra, és kitart amellett, hogy szükség van új – lehetőség szerint több területet átfogó – szabványok kialakítására és a szabványosítás folytatására annak érdekében, hogy a digitalizálás terén megfelelően tudják megvalósítani az uniós kezdeményezéseket, például a kooperatív intelligens közlekedési rendszereket (a C-ITS), valamint az európai műholdas navigációs rendszereken (Galileo és EGNOS) belüli közlekedési alkalmazások fejlesztését;

Európai szabványügyi szervezetek

66.  üdvözli az európai szabványügyi szervezetek által játszott szerepet, ugyanakkor további kezdeményezéseket sürget e szervezetek nyitottságának, hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítására, valamint javasolja, hogy munkájukat vezessék európai érdekek;

67.  elismeri, hogy a nemzeti felhatalmazás elve alapvető fontosságú az európai rendszer számára, ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az egyes országok között eltérések vannak az erőforrások, a technikai szakértelem és az érdekelt felek részvétele terén, valamint javasolja a nemzeti delegációk munkájának kiegészítését;

68.  elismeri annak jelentőségét, hogy időben elkészüljenek a szabványok, és harmonizált szabványok esetén az Európai Unió Hivatalos Lapja (HL) hivatkozzon azokra; tisztában van vele, hogy a HL-ben egyre kevesebbszer említenek szabványokra való hivatkozásokat, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az ennek hátterében álló okokat és találjon rájuk megoldást, valamint szüntesse meg a felesleges akadályokat; ajánlja e tekintetben a Bizottság szakértőinek és az új megközelítéssel foglalkozó tanácsadók fokozottabb bevonását a szabványosítási folyamatba, és felhívja a Bizottságot, hogy az európai szabványügyi szervezetekkel karöltve dolgozzon ki szabványügyi értékelési iránymutatásokat a Bizottság különböző osztályai, az európai szabványügyi szervezetek és az új megközelítéssel foglalkozó tanácsadók részére a szabványok koherens értékelése céljából;

69.  megismétli, hogy egy átlátható és hozzáférhető jogorvoslati mechanizmus növeli az európai szabványügyi szervezetekbe és a szabványosítási folyamatokba vetett bizalmat;

70.  ösztönzi az új információs és kommunikációs technológiák használatát a szabványosítási folyamatok hozzáférhetőségének és átláthatóságának javítása érdekében, ideértve például a CEN-CENELEC kkv-k számára kidolgozott e-oktatási eszközét; síkra száll amellett, hogy a digitális eszközök használata elősegítheti az érdekelt felek részvételét a szabványok kidolgozásában, és információkkal szolgálhat az elkövetkező, a folyamatban lévő és a lezárt szabványosítási tevékenységekről;

Stratégiai ajánlások

71.  felhívja a Bizottságot, hogy az éves szabványosítási fórum révén javítsa az európai intézmények, az európai szabványügyi szervezetek, a nemzeti szabványügyi testületek és valamennyi érdekelt szervezet közötti szinergiákat és koordinációt, egyidejűleg elismerve a szabványok nemzetközi összefüggéseit is; elismeri és támogatja, hogy a szabványok túlnyomó részét önként, piaci és fogyasztói igényekre reagálva dolgozzák ki;

72.  felszólít az 1025/2012/EU rendelet szigorú végrehajtására a III. mellékletben meghatározott szervezetek elismerése tekintetében, valamint a rendelet 24. cikke szerinti jelentések közzétételére;

73.  sürgeti a Bizottságot a III. mellékletben meghatározott szervezetekre vonatkozó feltételek teljes harmonizálására, valamint arra, hogy számolja fel az e szervezetek szabványosításban való hatékony részvételét gátló tényleges akadályokat;

74.  javasolja, hogy a III. mellékletben meghatározott szervezetek tagi státuszát, jogait és kötelezettségeit – jogorvoslati jog, a konzultációs hatáskör, a véleménynyilvánítás joga a szabványok elfogadása előtt, a műszaki bizottságokhoz és a munkacsoportokhoz való hozzáférés – az európai szabványügyi szervezeteken belül vizsgálják felül annak megállapítása céljából, hogy megfelelnek-e az 1025/2012/EU rendelet követelményeinek;

75.  felhívja az európai szabványügyi szervezeteket annak biztosítására, hogy az ISO és a CEN közötti Bécsi Egyezmény, valamint az IEC és a CENELEC közötti Frankfurti Egyezmény ne gátolja meg vagy veszélyeztesse a III. mellékletben meghatározott szervezetek és nemzeti szabványügyi testületek részvételét a szabványosítási folyamatban;

76.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő és biztosítsák a megfelelő finanszírozást a szükséges infrastruktúrák kialakításához, többek között korszerűsítés, átalakítás és felújítás révén, hogy az uniós szabványok által elfogadott új technológiák (pl. alternatív üzemagyagok infrastruktúrája) meghonosodhassanak a piacon, tiszteletben tartva a biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásokat; kiemeli, hogy az infrastruktúra hosszú távú befektetés, ezért a szabványosításnak a lehető legnagyobb mértékű átjárhatóságot kell biztosítania az újabb technológiai fejlesztések és alkalmazások lehetővé tétele érdekében;

77.  felhívja a Bizottságot a szabványokkal kapcsolatos könnyen használható, egységes hozzáférési pontok – az európai szabványügyi szervezetekkel és a nemzeti szabványügyi testületekkel közösen történő – kialakítására, amelyek segítséget és információt tudnak nyújtani a szabványok felhasználóinak a rendelkezésre álló szabványok és azok általános előírásai kapcsán, valamint segíthetnek nekik megtalálni az igényeiknek leginkább megfelelő szabványokat, és iránymutatást adnak a szabvány alkalmazását illetően; ajánlja továbbá tájékoztató és oktatási célú kampányok szervezését nemzeti és uniós szinten a szabványok szerepének előmozdítása érdekében, és ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti oktatási rendszereikbe vegyenek fel vonatkozó szabványügyi szakképzéseket;

78.  kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki technológiafigyelő tevékenységeket azon jövőbeli K+F-eredmények azonosítására, amelyeknek a szabványosítás esetlegesen a javára válhat, valamint segítse elő a K+F piaci térnyeréséhez és működéséhez szükséges információ áramlását és átláthatóságát, valamint ezzel összefüggésben segítse elő könnyen hozzáférhető és felhasználóbarát értékelési mechanizmusok biztosítását az interneten keresztül;

79.  javasolja, hogy a nemzeti szabványügyi testületek vizsgálják meg, lehetséges-e olyan mértékű hozzáférést biztosítani a szabványokhoz, hogy a szabványok felhasználója értékelni tudja a szabvány relevanciáját; nyomatékosan ajánlja, hogy a nemzeti szabványügyi testületek és az európai szabványügyi szervezetek a szabványok díjszintjeinek meghatározásakor vegyék figyelembe a kkv-k és a nem kereskedelmi célokat követő érdekelt felek szükségleteit;

80.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen európai jegyzéket, amely az Unió valamennyi hivatalos nyelvén felsorolja a meglévő európai szabványokat, információkkal szolgálva az európai szabványügyi szervezetek folyamatban lévő szabványosítási tevékenységeivel, a fennálló szabványosítási megbízatásokkal, az előrehaladással és a hivatalos kifogásokra vonatkozó határozatokkal kapcsolatban is;

81.  felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a nemzetközi ikt-szabványosítási fejleményeket, és az európai szabályozási modell és érdekek előmozdítása érdekében szükség esetén támogassa vezető európai érdekelt felek részvételét a nemzetközi szabványügyi testületekben és stratégiai fontosságú szabványosítási projektekben; ösztönzi a több érdekelt felet tömörítő ikt-szabványosítási platform felhasználását az európai szabványügyi szervezetek és nemzetközi ikt-szabványosítási testületek összefogására;

82.  ösztönzi az ipari szerkezeti referenciamodell 4.0 Unió általi elfogadását az európai ipar digitalizálása céljából;

83.  felszólítja a tagállamokat, hogy a közbeszerzési eljárások során alkalmazzák az európai ikt-szabványokat a közszolgáltatások javítása és az innovatív technológiák támogatása érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a szabványok alkalmazása nem eredményezhet további akadályokat különösen a közbeszerzési eljárásokban részt venni kívánó kisvállalkozások számára;

84.  felhívja az uniós intézményeket, a nemzeti kormányokat és az európai szabványügyi szervezeteket, hogy dolgozzanak ki képzési iránymutatásokat a politikai döntéshozók számára, ily módon megkönnyítve számukra a különböző részlegek és intézmények által használt eltérő munkamódszerekből fakadó következetlenségek megszüntetését, valamint alakítsanak ki szabványosítási kultúrát és nyújtsanak tájékoztatást a szabványokhoz kapcsolódó folyamatok működéséről és arról, hogy mikor lehet azokat használni;

o
o   o

85.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 70. E, 2012.3.8., 56. o.
(2) https://ec.europa.eu/info/european-commissions-open-source-strategy_en

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat