Az Európai Parlament,

–  tekintettel a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-i 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) (uniós víz-keretirányelv),

–  tekintettel a kisüzemi part menti halászatról, a hagyományos kisüzemi halászatról, valamint a közös halászati politika reformjáról szóló, 2012. november 22-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a „Kék növekedés: A fenntartható fejlődés javítása az Unióban a tengerészeti, a tengeri közlekedési és a turisztikai ágazaton belül” című, 2013. július 2-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „A kék gazdaság innovációja: tengereink és óceánjaink növekedési és munkahelyteremtési potenciáljának feltárása” című, 2014. május 13-i bizottsági közleményre (COM(2014)0254),

–  tekintettel az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című, 2010. június 30-i bizottsági közleményre (COM(2010)0352),

–  tekintettel az Európai Biodiverzitás Stratégia 2020-ra és különösképpen a 4. célra (A halászati erőforrások fenntartható kiaknázásának biztosítása), amelyben az EU többek között kötelezettséget vállal a halállományokra, fajokra, élőhelyekre és környezetre gyakorolt negatív hatások megszüntetésére azáltal is, hogy „a halászatra és a védett tengeri területekre vonatkozó tengerpolitikára szánt jövőbeli pénzügyi eszközökből biztosított pénzügyi támogatásokat hoz létre (ideértve a Natura2000 hálózatot, illetve a nemzetközi és regionális egyezmények által létrehozott hálózatokat); ennek esetleges elemei a tengeri ökoszisztémák helyreállítása, a halászati tevékenységek átalakítása és az ágazati elkötelezettség támogatása olyan alternatív tevékenységekben, mint az ökoturizmus, a tengeri biodiverzitás megfigyelése és kezelése, illetve a tengeri hulladékok elleni küzdelem”,

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a „Kék növekedés: A fenntartható tengergazdálkodási és tengergazdasági növekedés lehetőségei” című, 2012. szeptember 13-i bizottsági közleményre (COM(2012)0494),

–  tekintettel „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” című, 2014. február 20-i bizottsági közleményre (COM(2014)0086),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0221/2017),

A.  mivel a hagyományos halászati ágazat fokozatos hanyatlásnak van kitéve;

B.  mivel a gyakran elégtelen jövedelmezőség növelése érdekében a diverzifikálás sok kisüzemi halászatot folytató halász számára elengedhetetlenné vált;

C.  mivel a halászati tevékenységek diverzifikálását illetően figyelembe kell venni, hogy ennek az ágazatnak a nagy része szinte teljes mértékben a hagyományos halászati módszerektől függ;

D.  mivel a tengerparti régiók és szigetek többsége súlyos gazdasági válsággal küzd, amelynek járulékos hatása az elnéptelenedés és a lakosság elvándorlása olyan területekre, ahol több munkavállalási és oktatási lehetőség kínálkozik;

E.  mivel bizonyos tengerparti halászati övezetek idegenforgalmi célpontok közelében találhatók, de nem tudnak megfelelő gazdasági növekedési szintet elérni annak ellenére sem, hogy a halászat és az idegenforgalom egymással összeegyeztethető ágazatok;

F.  mivel a halászattal kapcsolatos turizmus hozzá tud járulni a munkahelyteremtéshez, a társadalmi befogadáshoz, az életminőség javításához és a halászattól függő közösségek rehabilitációjához, különösen az olyan területeken, ahol más gazdasági tevékenységek alig vannak jelen; mivel az ebben rejlő lehetőségek tekintetében regionálisan, illetve a halászatok jellegétől és a hajók méretétől függően jelentős eltérések figyelhetők meg;

G.  mivel a halászattal kapcsolatos turizmus hozzá tud járulni a halállományokra és a környezetre gyakorolt hatások csökkentéséhez, valamint az ismeretek és a tudatosság növeléséhez a környezet és a kultúra védelme területén; mivel számos európai régióban különösen a halászati turizmus és a halászok által kínált turisztikai szolgáltatások az alaptevékenység kiegészítésének és diverzifikálásának működőképes módjai lehetnek;

H.  mivel a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenységek hozzá tudnak járulni a halászok láthatóságának növeléséhez és összetett tevékenységi körük megbecsülésének és megértésének előmozdításához; mivel a halászati turizmus és a turizmushoz kapcsolódó más halászati tevékenységek (halászati témájú turizmus, hobbihorgászat stb.) még kevéssé ismertek a nyilvánosság számára, és fel kell kelteni a fogyasztók figyelmét azzal kapcsolatosan, hogy milyen fontos a rövid élelmiszer-ellátási láncból származó helyi haltermékek fogyasztása;

I.  mivel a halászattal kapcsolatos turizmus jó lehetőség lehet a turisták figyelmének felkeltésére olyan széles körű kínálat révén, amely mind helyi termékeket, mind környezetileg fenntartható vállalkozásokat magában foglal;

J.  mivel a halászati termékekhez kapcsolódó hagyományos gasztronómia és a hagyományos tartósító- és feldolgozóipar jelentős értékekkel gazdagíthatja a halászati ágazat körül kialakuló idegenforgalmi kínálatot;

K.  mivel a horgászsport több társadalmi előnnyel jár, beleértve az emberek egészségét és jó közérzetét;

L.  mivel a halászattal kapcsolatos turizmus társadalmi-gazdasági haszna erőteljesen szezonális jellegű, elsősorban a nyári hónapokra összpontosul; mivel a gyakran tapasztalható fokozott ügyfélhűség kedvező hatásai az egész év folyamán megmutatkozhatnak;

M.  mivel 2018 a kulturális örökség európai éve lesz, amelynek célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét Európa történelmének és kulturális örökségének mint közös erőforrásnak az értékeire; mivel a hagyományos halászat Európa gazdag kulturális örökségének részét képezi, és hozzájárul a helyi közösségek identitásához, nem utolsósorban az ízekre, ételekre, hagyományokra, történelemre és tájakra gyakorolt hatása révén; mivel ez a szempont a turistákkal való kapcsolat révén még fontosabbá válik;

N.  mivel az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) támogatja a halászok bevételeinek diverzifikálását célzó beruházásokat kiegészítő tevékenységek fejlesztése révén, többek között a vízi járműveken elhelyezett kiegészítő biztonsági felszerelésbe, a halászati turizmusba, a tengerparti turizmusba, a vendéglátásba, a hobbihorgászat és sporthorgászat számára nyújtott szolgáltatásokba, valamint a halászathoz kapcsolódó oktatási tevékenységekbe való beruházások révén;

O.  mivel a halászattal kapcsolatos turizmusnak nincs közös meghatározása, sem jogalapja; mivel míg például a halászattal kapcsolatos turizmus Olaszországban szakmai tevékenységnek számít, addig Franciaországban kiegészítő tevékenységnek; mivel attól függően, hogy milyen jogállással rendelkezik, az adórendszer, az engedélyezési eljárások, a minősítési kötelezettségek, a biztonsági felszerelések stb. tekintetében jelentős különbségek lehetnek;

P.  mivel a víz-keretirányelv és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv kötelezik a tagállamokat a parti vizek és a tengervizek jó állapotának biztosítására; mivel az élőhelyvédelmi irányelv előírja a tagállamoknak a tengeri és part menti élőhelyek azonosítását és fenntartását a Natura2000 területek létrehozása és kezelése révén;

Q.  mivel a védett tengeri területek nagy részén és a Natura 2000 hálózat tengeri és part menti területein az idegenforgalmi ágazat különösen jelentős; mivel sok pozitív példa áll rendelkezésre a részvételre és a partnerségre a védett tengeri területeket kezelő szervezetek és a kisüzemi halászok között a halászati turizmus és a hagyományos halászat idegenforgalmi és kulturális felhasználásának egyéb formáinak támogatására vonatkozóan;

R.  mivel az európai és Európán kívüli halászattal kapcsolatos turizmusra vonatkozó adatok hiányosak, nem következetesek és nem összehasonlíthatók;

S.  mivel a 2012. évi „Kék növekedés” stratégia keretében az EU a part menti és tengeri turizmust a fenntartható és szolidáris gazdaság fejlődése szempontjából kulcsfontosságú ágazatként határozta meg;

T.  mivel 2010-ben az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja – az európai turizmus új politikai kerete” című közlemény keretében a Bizottság szükségesnek ítélte egy, a fenntartható part menti és tengeri turizmusra irányuló stratégia kialakítását;

U.  mivel 2012-ben az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az európai part menti és tengeri turizmus kihívásairól és lehetőségeiről, ezt követően pedig 2014. február 20-án közleményt adott ki „A part menti és tengeri turisztikai ágazat európai növekedési és foglalkoztatási stratégiája” címmel;

V.  mivel a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenységeket professzionális halászok végzik annak érdekében, hogy differenciálják tevékenységüket, népszerűsítsék és előmozdítsák szakmájukat és a társadalmi-kulturális örökséget, fokozzák a vízi ökoszisztémák fenntartható használatát, néhány esetben turisták halászhajók fedélzetére történő felvétele révén; mivel bár a az említett halászati tevékenységek turisztikai jellege és szabadidős célja egyértelmű, nem rendelkeznek egyértelmű, szabványként használható meghatározással;

W.  mivel a „halászati turizmus” (olaszul: pescaturismo) kifejezés alá olyan turisztikai-szabadidős halászati tevékenységek tartoznak, amelyek során kereskedelmi halászok bizonyos számú turistát halászhajójuk fedélzetére vesznek és megmutatják nekik a halászat világát;

X.  mivel a halászati témájú turizmus (olaszul: ittiturismo) kereskedelmi halászok által végzett gasztronómiai és vendéglátási kezdeményezéseket foglal magában; mivel a halászati turizmus és a halászati témájú turizmus közötti fő különbségek egyike az, hogy a halászati témájú turisztikai tevékenységeket nem lehet halászhajók fedélzetén végezni;

Y.  mivel a hobbihorgászatot kizárólag szabadidős és/vagy versenycéllal űzik, és ez a tevékenység kiaknázza az élő vízi erőforrásokat, és tiltja a kifogott termékek bármilyen formában történő értékesítését; mivel bár nem jövedelemszerzési célból űzik, a hobbihorgászat a párhuzamos gazdaságot generáló turisztikai tevékenységek körébe tartozik, és azt professzionális halászok végzik a hobbihorgászok számára kínált szolgáltatás, struktúrák és infrastruktúrák igénybevételével; mivel ugyanakkor az ellenőrizetlen és intenzív hobbihorgászat egyes területeken kedvezőtlen hatással lehet a halászati erőforrásokra;

Z.  mivel nincsenek megbízható szocioökonómiai és környezeti adatok a hobbihorgászat által a halállományokra kifejtett hatásról, különösen olyan területeken nem, ahol ez a tevékenység intenzív, és mivel a fogásokat, még kevésbé pedig az e tevékenység során kifogott halak általában vendéglátóhelyekhez kötődő informális struktúrákon keresztül történő illegális forgalmazását sem szabályozzák egyértelműen, és nem ellenőrzik teljes körűen;

A halászattal kapcsolatos turizmus helyzetéről néhány európai országban

AA.  mivel egy, az „Il mare delle Alpi” elnevezésű part menti akciócsoport (GAC) által a GAC területén élők szokásairól és véleményéről végzett 2015-ös tanulmány(6) szerint a megkérdezettek egyharmada hetente többször fogyaszt halat és csak négy halászati terméket, melyek közül kettő édesvízi, a többi tengeri (kéksügér, lazac, tőkehal és pisztráng); mivel a halászattal kapcsolatos turizmus növeli a tudatosságot a halfajokkal és a fogyasztók által gyakran ismeretlen gasztronómiai hagyományokkal kapcsolatban; mivel a halászati erőkifejtés diverzifikálására kifejtett hatás egyértelmű;

AB.  mivel Olaszországban folyamatosan emelkedik a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenységek végzésének engedélyezésére irányuló kérelmek száma; mivel egy közelmúltban végzett vizsgálat szerint Liguria (290), Emilia-Romagna (229), Szardínia (218), Calabria (203), Campania (200) és Szicília (136) azok az olasz tartományok, ahol a legtöbb engedélyt bocsátották ki; mivel 2002 és 2012 között összesen 1600 engedélyt regisztráltak; mivel 2003-ban Campania (63), Liguria (62), Szicília (60) és Szardínia (59) tartományokban adták ki a legtöbb engedélyt, őket követte Puglia (46), Calabria (39) és Toscana (37)(7);

AC.  mivel a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenység végzésére engedélyezett flotta egyharmada nem tud négynél több utast a fedélzetére venni, 29% 5–8 utast, 37% pedig 9–12 utast tud felvenni(8);

AD.  mivel a turisztikai idény szinte teljes egészében júliusra és augusztusra koncentrálódik, ezért a halászati ágazathoz kapcsolódó idegenforgalom határozottan idényjellegű, és fontos a diverzifikálás ösztönzése;

AE.  mivel ahogy a korosztályok esetében is, az iskolázottság tekintetében is megállapítható, hogy a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenységet végzők magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, mint azok, akik csak professzionális halászatot végeznek; mivel a hajóparancsnokok 30%-a diplomás vagy szakképesítéssel rendelkezik, és legalább alapfokon beszél angolul (64%), franciául (34%), spanyolul (16%) vagy németül (7%)(9);

AF.  mivel egy, a halászati turisztikai tevékenységeket folytatók körében végzett olaszországi felmérésből kiderül, hogy a halászati turizmus kedvező hatással lehet a halállomány és a tengeri ökoszisztémák megőrzésére irányuló erőfeszítésekre, különösen a fogás csökkenése révén, valamint szociális szempontból kedvező a halászok és családjaik fizikai és mentális jóléte szempontjából, a tengeren töltött munkaórák csökkenése révén(10);

AG.  mivel megfigyelhető a nők nagyobb fokú részvétele egyrészt a halászati tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekben, másrészt a saját tevékenységek kialakításában a halászattal kapcsolatos turisztikai ágazat területén;

AH.  mivel a fiatalok is a halászati turisztikai desztinációk fejlesztése egyik célcsoportjának tekinthetők;

AI.  mivel a hagyományos halászat a primer szektoron belül eddig jobbára ismeretlen tevékenység volt, amelyre kevesebb kutatás irányul, és az alap- és középfokú oktatásban is ritkábban alkalmazott képzési eszköz;

AJ.  mivel az oktatásban számos lehetőség kínálkozik a hagyományos halászati tevékenységek bevezetésére, a „tangazdaságok” és a hasonló modellek alapján;

AK.  mivel a halászattal kapcsolatos turizmus fejlesztése szempontjából alapvetőek a partnerségek, a helyi halászati akciócsoportok (FLAG-ek), amelyekben a halászati ágazat szereplői és a helyi köz- és magánszektori más szereplői közötti partnerségek egy olyan alulról felfelé építkező stratégiát alakítanak ki és hajtanak végre, amely alkalmazkodik az adott térség gazdasági, szociális és környezeti igényeihez, és azokra választ is ad; mivel annak ellenére, hogy a FLAG-ek Európában igen eltérő területeken működnek és nagyon különböző stratégiákat fogadnak el, túlnyomó többségük a turizmust a fejlődés alapvető elemeként határozta meg;

AL.  mivel az Európai Bizottság létrehozta az Európai Halászati Területek Hálózatának (FARNET) támogató egységét, hogy hozzájáruljon az Európai Halászati Alap 4. tengelyének megvalósításához; mivel a FARNET a halászati területek hálózati platformja, amely támogatja a helyi akciócsoportok munkáját helyi stratégiák, kezdeményezések és projektek kidolgozásában;

AM.  mivel a FLAG-eknek köszönhetően a helyi szereplők megtanulták, hogyan fejleszthető egy halászati terület turisztikai kínálata úgy, hogy a tevékenységek teljes csomagját magában foglalja, és ezért vonzó maradjon a turizmus egy olyan szegmensében is, amelyet élénk verseny jellemez; mivel ily módon a turizmus a kiegészítő bevétel fontos forrásává válhat a halászati tevékenységet folytató közösségek számára, ami idővel hozzájárul a tengerparti régiók és szigetek átfogó fejlődéséhez;

AN.  mivel a Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban működő kisüzemi halászat kiváló példái tanúskodnak a helyi akciócsoportok értékes közreműködéséről; mivel a FARNET-hálózat francia, belga, spanyol, horvát és olasz bevált gyakorlatokat emelt ki(11);

AO.  mivel Finnországban elfogadták a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenységek hatásvizsgálatának modelljét, amely a tartózkodások időtartamán és helyén, valamint a látogatók számán alapul; mivel a begyűjtött értékelések a „halászati turista” kifejezés meghatározására és a tartózkodások számának meghatározására vonatkozó problémákat emeltek ki(12);

AP.  mivel a tagállamok számtalan part menti városában tartanak fesztiválokat, és fontos, hogy ezek más olyan ágazatokat is bevonjanak, amelyek fokozhatják az idegenforgalmi vonzerőt, például a primer szektor által kínált további minőségi termékekkel együtt; a kisüzemi halászatra, a halászok életére, a hagyományos kultúrákkal való kapcsolatra, a régió borászatára és gasztronómiájára, továbbá a tartósító- és feldolgozóipar magas színvonalú termékeire vonatkozó ismeretek terjesztése, mivel ezek részei az Unió sokféleségének;

AQ.  mivel Spanyolországban a halászat hagyományos iparának ösztönzése és a helyiek ezen ágazathoz kapcsolódó turisztikai tevékenységek fejlesztésében és hirdetésében való támogatása érdekében olyan szakosodott ügynökségeket hoztak létre mint a „Turismo marinero – Costa del Sol”; mivel az ügynökség a helyi halászok által használt hajók fedélzetén főzőtanfolyamokat, a halfajok megfigyelésére utazásokat, valamint hobbihorgászatot szervez; mivel ugyanakkor vezetett látogatásokat szerveznek a „Bioparc”-ba, amely egy kifejezetten gyerekek számára létrehozott szabadtéri múzeum, ahol a gyerekek tengerbiológiai, illetve a hagyományos halászati gyakorlatokra (hagyományos halászati eszközök és technikák) és a hely kultúrájára vonatkozó ismereteket szerezhetnek; megjegyzi, hogy az ilyen kezdeményezések követése és az e téren szerzett tapasztalatok tagállamok közötti megosztása hasznos lenne a part menti és a vidéki közösségek számára, különösen a peremterületeken(13);

AR.  mivel a Bizottságnak, a Parlamentnek és a tagállamoknak ennélfogva nem szabad betiltaniuk a hagyományos és a kisipari halászati technikákat, hanem megfelelő hatásértékelést kell készíteniük annak érdekében, hogy ne lehetetlenítsék el a tartós, kisléptékű, tradicionális halászhajókat alkalmazó autentikus halászati turizmus új formáinak kialakulását;

AS.  mivel a nyári időszakban Horvátországban a part menti és a szigeteken található idegenforgalmi helyszíneken halászati ünnepeket rendeznek a hagyományos halászat, a kulturális és történelmi örökség, a gasztronómia és a hagyományos életmód népszerűsítése érdekében;

1.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a halászhajókat – a halászati kapacitás növelése nélkül – felújítsák és turisztikai tevékenységek folytatására alkalmassá tegyék, tekintettel arra, hogy a hajóknak felújítottnak kell lenniük a turisták biztonságának garantálása érdekében, továbbá gondoskodva arról, hogy mindez ne jelentsen akadályt a halászati tevékenységre nézve, egyúttal megteremtve az ahhoz szükséges kényelmet, hogy a tevékenységre kellemes légkörben kerüljön sor; e tekintetében azonban a felújítási intézkedések nem vezethetnek a kereskedelmi halászat korlátozásához, különösen az idegenforgalmi szezonon kívül;

2.  kiemeli a halászati tevékenységekhez kapcsolódó turizmus még ki nem használt lehetőségeit, amelyek jelentős előnyöket jelenthetnek a part menti közösségek részére, diverzifikálva a helyi jövedelemforrásokat; ezzel kapcsolatban úgy véli, hogy a halászati turizmus és a halászati témájú turizmus kiegészíthetik a kereskedelmi halászatot, és kiegészítő jövedelmet képesek biztosítani a halászati közösségek számára;

3.  úgy véli, hogy a bizottsági kezdeményezés stratégiai célkitűzésének a halászati turizmus, a halászati témájú turizmus és a sporthorgászathoz kapcsolódó turizmus tevékenységeinek népszerűsítése kell, hogy legyen, ezek uniós szintű, teljes körű kifejlesztésére törekedve, egy erre a célra szolgáló közös hálózat és keret létrehozásán keresztül;

4.  kéri a Bizottságot, hogy az Európai Turisztikai Bizottság és annak portálja (visiteurope.com) révén segítse elő a fenntartható hobbihorgászati turisztikai célpontok kialakítását Európában, valamint hogy célzott tájékoztatási kampány révén tudatosítsa a halászati vállalkozásokban az ezen új és fenntartható üzleti modellekben rejlő potenciált és növekedési lehetőségeket;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy lendítse fel a halászati turizmus létrehozását és fejlesztését az ezen ágazatban rejlő lehetőségeknek megfelelő és szükségleteit hatékonyabban kielégítő, differenciált üzleti stratégia alkalmazása érdekében, törekedve a turizmus új formájának kialakítására, amelyben egyebek között kulcsfontosságú a minőség, a rugalmasság, az innováció, valamint a halászati területek történelmi és kulturális öröksége, illetve a környezet és az egészség megőrzése; felszólítja a Bizottságot, hogy differenciált turisztikai kapacitások megteremtése érdekében segítse és támogassa a halászati ágazatba az idegenforgalom terén eszközölt beruházásokat azáltal, hogy előmozdítja a nem ipari halászati termékekhez kapcsolódó gasztronómiát, a horgászatra épülő turizmust, a víz alatti és búvárturizmust stb., fenntartható módon kiaknázva az adott halászati régió halászati örökségét és elismertségét;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy a halászati turizmus létrehozása és fejlesztése elősegítése céljából segítse és támogassa a kulturális örökség részét (kézműipari termékek, zene, tánc) képező halászati ágazat kulturális és művészeti diverzifikációja terén eszközölt beruházásokat, illetve támogassa a halászati hagyományokat, történelmet és örökséget (szerszámok, technikák, történelmi dokumentumok és más egyéb) elősegítő beruházásokat múzeumok nyitásával és a part menti halászathoz szorosan kapcsolódó kiállítások szervezésével;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kitermelési tevékenységekre szánt hajók vegyes használatának lehetővé tételét annak érdekében, hogy előbbi feladatukat is ellátva a szabadidős és turisztikai ágazathoz kapcsolódó más tevékenységeket is végezhessenek, például tengeri információs napokat tarthassanak vagy a feldolgozással, az oktatással vagy a gasztronómiával stb. kapcsolatos tevékenységeket végezhessenek hasonlóan az agrárszektorban működő rendszerhez, amelynek keretében tangazdaságok működnek, illetve kialakult a falusi turizmus;

8.  ennek érdekében szükségesnek tartja a halászattal kapcsolatos turizmus európai hálózatának, valamint a sport- és hobbihorgászathoz kapcsolódó turisztikai szolgáltatások európai hálózatának létrehozását a FARNET sikeres példája alapján, ami jelentős segítséget nyújt a FLAG-eknek;

9.  úgy ítéli meg, hogy sürgősen megfelelő irányt kell szabni a támogatási szakpolitikáknak, megfelelően értékelni kell azok eredményeit, továbbá szisztematizálni és szabványosítani az említett diverzifikálási tevékenységek által az európai halászati területek jövedelmére kifejtett hatásra vonatkozó statisztikákat és javítani kell az adatok gyűjtését; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy ellenőrizni kell a hobbihorgászat mint gazdasági tevékenység tényleges hatását, a halállományokra gyakorolt hatását és a hivatásos halászati ágazattal informális értékesítési csatornákon keresztül való bármely esetleges versenyt; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a halászati ágazat részt vegyen ezen ellenőrzési intézkedések megtervezésében;

10.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő és támogassák a védett tengeri területek kezelő testületei által a védett tengeri területeken és a Natura 2000 területeken a halászati turizmus ágazatával elindított partnerségeket azzal a céllal, hogy összekapcsolják a természetes erőforrások védelmét a kultúra felelős használat révén történő előmozdításával és fejlesztésével;

11.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú a halászattal kapcsolatos turizmus fogalmának uniós szintű meghatározása, külön hangsúlyt helyezve a halászati turizmusra, a halászati témájú turizmusra, az akvakultúrához kapcsolódó turizmusra, valamint a sport- és hobbihorgászathoz kapcsolódó turizmusra; e fogalomnak figyelembe kell vennie e tevékenységek rendkívül sokféle formáját, a valamennyi érdekelt féllel való konzultáció garantálását, valamint annak biztosítását, hogy a halászattal kapcsolatos turizmusra olyan melléktevékenységként tekintsen, amely a halászok számára lehetővé teszi, hogy halászati főtevékenységüket kiegészítsék anélkül, hogy át kellene állniuk a halászati ágazaton kívüli tevékenységre;

12.  kiemeli a halászattal kapcsolatos turizmus különböző formái közötti különbségtétel jelentőségét, amelyekbe beletartozik a halászati turizmus és a halászati témájú turizmus, a tengeri és part menti, vízhez kötődő tevékenységek, a hobbihorgászat (ideértve a horgászturizmust), a belvízi halászat, továbbá azok az örökségen és kultúrán alapuló tevékenységek, amelyek a minőségi elsődleges termékek nyújtása érdekében marketingkezdeményezésekkel működnek együtt, miközben tiszteletben tartják a természeti örökséget, valamint annak szükségességét, hogy az állatok védelme és a biológiai sokféleség biztosított legyen;

13.  a turizmussal foglalkozó uniós halászati szereplők közötti hatalmas különbségekre figyelemmel felkéri a Bizottságot a hajózás biztonságára, a halászattal kapcsolatos turisztikai tevékenységeket folytató hajók egészügyi és higiéniai követelményeire, valamint a lehetséges adókedvezményekre vonatkozó közös szabályok elfogadására azzal, hogy az említett intézkedések kellően rugalmasak legyenek az egyes halászatokat és halászhajókat érintő jelentős különbségek kezelésére, és tegyék lehetővé a megkülönböztető regionális sajátosságok figyelembe vételét;

14.  ajánlja a széntelenítés és a motorok energiahatékonysága elvének érvényesítését a hajóknak az említett tevékenységek érdekében történő átalakítása során;

15.  a turisztikai tevékenységek hosszú távú sikerének biztosítása érdekében ajánlatosnak véli megfelelő infrastruktúra biztosítását az érintett turisták szállításához és elszállásolásához, illetve amennyiben szükséges, a közterületek fenntartását és ápolását;

16.  kéri a tagállamokat, hogy tartsák be az Unió víz-keretirányelvéből és a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvéből eredő kötelezettségeiket a parti vizek és a tengervizek jó állapotának biztosítása érdekében, különösen az erőforrás-hatékonyság javítása, valamint a hulladék és a szennyezés hatékony megelőzése és kezelése által;

17.  felkéri a tagállamokat, hogy csökkentsék az adminisztrációs terheket az engedélyezési eljárások, valamint egyéb hivatali eljárások egyszerűsítése révén;

18.  hangsúlyozza, hogy e tevékenységeknek összeegyeztethetőnek kell lenniük a biológiai sokféleség, a Natura 2000 területek és a védett tengeri területek védelmével (azaz a biológiai sokféleségre vonatkozó uniós stratégiával, valamint a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvekkel), következésképpen fokozni kell a többi érintett tagállammal folytatott párbeszédet és az egymás közötti szinergiákat;

19.  úgy véli, hogy szükséges képzéseket biztosítani a halászok és haltenyésztők, a családjaik és valamennyi érintett helyi személy számára annak érdekében, hogy rendelkezzenek a turisták fogadásához és a biztonságuk garantálásához szükséges nyelvi készségekkel és ismeretekkel, valamint a tengerbiológiával, a helyi halfajokkal, a környezettel és kulturális hagyományokkal kapcsolatos ismeretek bővítése céljából; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ismerjék el azt a szerepet, amit a nők a halászati turizmusban, valamint a halászatból élő területek fenntartható fejlődésében betöltenek, a nők egyenlő feltételek melletti részvételének biztosítása céljából;

20.  felszólítja a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy széles körben terjesszék az információkat a Bizottság Európai Foglalkoztatási Mobilitás Portáljával (EURES) kapcsolatban, amely az álláskeresők és a munkáltatók számára nyújt tájékoztatást a munkalehetőségekről, a „kék munkahelyek” betöltéséhez szükséges készség- és képzési igényekről, valamint hogy támogassák a turizmus irányításával és az innovatív halászati turizmussal kapcsolatos készségek fejlesztését és módosítását célzó nyílt, online tanfolyamokat;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai kisvállalkozói portálon szenteljen külön részt annak elősegítésének, hogy a vállalkozók/halászok finanszírozást találhassanak a halászati turizmussal kapcsolatos tevékenységeikhez;

22.  a halászattal összefüggő turisztikai kínálat létrehozásának és terjesztésének előmozdítása érdekében prioritásnak tekinti a halászati területeken a szakmai készségek megszerzését, többek között a digitális marketing, a közösségi média útján történő kommunikáció kezelése és fenntartása, a társadalmi-kulturális irányítás és a nyelvi kompetenciák terén;

23.  fontosnak véli az egyedi turisztikai kínálatok differenciálásának biztosítását, minden esetben egy, a helyi sajátosságokon és az azokhoz kapcsolódó szakosodáson, valamint a rendelkezésre álló forrásokon alapulva; felkéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a fenntartható turizmus formáit és az ökoturizmust, olyan innovatív marketingstratégiákon keresztül is, amelyek különösen a tradicionális jellemzőkre és a fenntarthatósági jellemzőkre összpontosítanak, és amelyeket folyamatosan figyelemmel kísérnek a kereslet és kínálat közötti egyensúly biztosítása érdekében;

24.  ösztönzi olyan integrált ajánlatok kidolgozását, amelyek a felhasználók számára teljes körű élményt kínálnak a terület valamennyi attrakciójának szervezett és szinergikus kombinálása alapján, továbbá a fogyasztók odavonzása érdekében partnerségek létrehozását a hagyományos halászati területek közelében már működő olyan idegenforgalmi struktúrákkal, mint a konferenciaturizmus és/vagy a szakmai turizmus;

25.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa és mozdítsa elő a halászati gazdaságok és a halászatban dolgozók részvételét olyan projektekben is, amelyek a kultúrával és a kulturális örökséggel – például a tengerhajózás és a hagyományos halászati területek és foglalkozások újrafelfedezésével – összefüggő turizmushoz kapcsolódnak;

26.  kiemeli az idegenforgalmi szolgáltatók és a halászok közötti együttműködés jelentőségét a halászathoz kapcsolódó turizmusban rejlő lehetőségek maximalizálása érdekében;

27.  hangsúlyozza a vadvilág – természetes élőhelyük és biológiai szükségleteik tiszteletben tartása mellett történő – megfigyeléséhez, és különösen a bálnamegfigyeléshez kapcsolódó idegenforgalmi tevékenységek jelentőségét; mivel ez számos oktatási, környezetvédelmi, tudományos és más társadalmi-gazdasági előnyökkel is járhat, valamint segíthet abban, hogy megismerjék és értékeljék ezeket az egyedülálló fajokat és az élőhelyükként szolgáló értékes környezetet;

28.  felkéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy a halászathoz kapcsolódó turizmus fejlődésének támogatása, illetve a meglévő tengeri, folyóvízi és tavi infrastruktúrák megújítása érdekében gondoskodjanak innovatív és fenntartható infrastruktúrákról, többek között internetkapcsolatról és információtechnológiáról;

29.  felkéri az Európai Bizottságot, a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy fokozzák a hirdetési és kommunikációs kampányokat, például a „Kiemelt európai úti célok” és a „Kulturális javak európai éve 2018”, valamint az olyan kezdeményezések keretében, amelyek szintén az ismeretek és a tudatosság javítását célozzák a halászat hagyományos kultúrája és az akvakultúra tekintetében; ösztönzi az érdekelt feleket arra, hogy használják ki a turistákkal, valamint az azokkal kapcsolatos lehetőségeket, akik a holtszezonban is tudnak utazni;

30.  úgy véli, hogy a halászat diverzifikálására irányuló felelős és fenntartható üzleti modelleknek magukban kell foglalniuk a helyi halászati közösségek kultúrájának tiszteletben tartását, és segíteniük kell identitásuk megőrzését; hangsúlyozza különösen azt, hogy a turizmushoz kapcsolódó hobbihorgászatnak összhangban kell lennie a kis, helyi kisüzemi halászati vállalkozások érdekeivel;

31.  úgy véli, hogy a halászati turizmust és a halászati témájú turizmust „aktív üdülési” élményként kell fejleszteni, amely jelentős járulékos előnyöket hordoz magában, például a tengeri kultúra és a halászati hagyományok népszerűsítését, valamint a környezeti tudatosságra és a fajok megőrzésére vonatkozó oktatást;

32.  rámutat arra, hogy meg kell vizsgálni, hogy milyen módon növelhető a potenciális kereslet az átalakított hajók iránt, szélesítve a kínálatot például az oktatási közösség vonzása érdekében, amely tapasztalattal bír a mezőgazdasági ágazat bevonásában az oktatásba, például a „tangazdaság” projektek révén;

33.  kiemeli, hogy a termékdiverzifikáció megfelelő, népszerűsítésre irányuló erőfeszítéseket igényel, valamint megjelenítési stratégiára van szükség a halászok mint célcsoport számára, ideértve a határokon átnyúló népszerűsítési kezdeményezéseket is;

34.  ezért úgy véli, hogy a halászati térségeknek meg kellene fontolniuk, hogy az ugyanabban a térségben található más turisztikai célpontokkal együtt közös marketingkampányokat indítanak, amint azt az Európai Parlament az európai turizmus előmozdításának új kihívásairól és elképzeléseiről szóló, 2015. október 29-i állásfoglalásában(14) is javasolta, továbbá hogy közös marketingfórumokat mozdítanak elő, különös figyelmet fordítva a népszerűsítésre és az online értékesítésre nemzetközi együttműködés alapján;

35.  álláspontja szerint e marketingstratégián belül szinergiákat kell meghatározni a minőségi friss vagy feldolgozott termékekre, a gasztronómiára és turizmusra vonatkozó marketingkezdeményezések között, kulturális, termeléssel kapcsolatos vagy környezeti szempontból egységes és/vagy szinergiaalapú földrajzi területek alapján csoportosítva őket;

36.  szükségesnek tartja a part menti régiók identitásához és életmódjához szorosan kötődő hagyományos gyakorlatok és technikák, úgymint az almadraba és a xeito alkalmazásának megőrzését, valamint kulturális örökség részeként történő elismerését;

37.  felhívja a figyelmet a halászat diverzifikációjára irányuló, a hagyomány, a múlt, valamint a teljes halászati örökség (beleértve a hagyományos halászati eszközöket és technikákat) támogatása céljából történő beruházások fontosságára;

38.  hangsúlyozza a halászat diverzifikációjára irányuló beruházások fontosságát a helyi halászati termékek feldolgozásának előmozdítása érdekében;

39.  felkéri a tagállamokat, hogy fogadjanak el stratégiákat a turisztikai tevékenységekhez kapcsolódó szezonalitás problémájának kezelése érdekében, például olyan gasztronómiai fesztiválok és események, községi vásárok(15), tematikus „falvak” vagy múzeumok (lásd Spanyolország és Cetara) létrehozásával, ahol az eseményekre egész évben, a tengeri időjárási körülményektől függetlenül sor kerülhet;

40.  meggyőződése, hogy az alternatív és a célzott turisztikai termékek kiegyensúlyozott kombinációja, valamint e termékek megfelelő népszerűsítése és forgalmazása segíthet a szezonalitás problémáinak ellensúlyozásában;

41.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a tagállamok, a régiók és az érdekelt felek megosszák a bevált gyakorlatokat, figyelemmel az Unió tengeri medencéinek vállalkozásai közötti nem elégséges mértékű szinergiára, ami széttöredezettséget és korlátozott gazdasági előnyöket eredményez; megjegyzi, hogy elő kell mozdítani a kutatóintézetek, múzeumok, idegenforgalmi vállalkozások, a Natura 2000 területek és a védett tengeri területek kezelői, a hagyományos konzerv és halfeldolgozó iparágak, valamint az egyéb érdekeltek közötti együttműködést az olyan innovatív és fenntartható termékek fejlesztése érdekében, amelyek amellett, hogy gazdasági értéket teremtenek, megfelelnek a látogatók elvárásainak; kiemeli, hogy ezeket a tevékenységeket az érintett medencékben a fenntartható és felelős turizmust támogató következetes általános keretbe szükséges beilleszteni; úgy véli, hogy a helyi halászati akciócsoportok fontos szerepet játszhatnak e tekintetben, és ezért megfelelő finanszírozásban kell részesülniük;

42.  felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy erősítsék meg a helyi, regionális, valamint nemzeti hatóságok és az Unió közötti kapcsolatokat az olyan irányítási formák előmozdítása érdekében, amelyek lehetővé teszik a horizontális politikák végrehajtását a különböző tevékenységi területeken, többek között a fenntartható és inkluzív növekedés területén kitűzött célokhoz való hozzájárulás érdekében;

43.  felkéri a Bizottságot, hogy a FARNET és a helyi halászati akciócsoportok keretében támogassa egy páneurópai párbeszéd létrejöttét a kikötőkkel, az idegenforgalomban érdekelt felekkel és környezetvédelmi szakértőkkel;

44.  felszólítja a nemzeti hatóságokat és ügynökségeket, hogy működjenek szorosabban együtt az utazási irodákkal, és kiemelt prioritásként kezeljék a kék gazdaság diverzifikálását, külön hangsúlyt helyezve a tengeri idegenforgalomra és az azt kiegészítő ágazatokra; megjegyzi, hogy ez magában foglalná adott esetben a tengeri sporthorgászat turisztikai csomagokba és marketingkampányokba való beépítését is, különös tekintettel a szigetekre és a part menti területekre; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a halászhajók kettős célra – kereskedelmi, kisüzemi és kisipari kereskedelmi halászatra, valamint a tengeri idegenforgalmi tevékenységekre, köztük a horgászturizmusra – való használatának engedélyezését, és támogatásokat kell nyújtani az átalakításukhoz;

45.  felkéri a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi önkormányzatokat, az érintett iparágat és az egyéb érdekelteket, hogy célzottan, valamint a halászati- és akvakultúra-ágazatra kiható uniós politikával összhangban lépjenek fel; felhívja a figyelmet arra, hogy szükséges elfogadni a bevált gyakorlatok kézikönyvét, amely bemutatja az e tevékenységekre vonatkozó legkiemelkedőbb példákat és ösztönzi a vállalkozásokat az azoknak megfelelő működésre; rámutat arra, hogy a helyi tudományos közösséget is be kell vonni a környezeti problémák megelőzése érdekében;

46.  hangsúlyozza a környezetbarát üzleti modellek fontosságát, és ezért javasolja, hogy a környezetvédelmi szakértőket mindig szorosan vonják be a helyi akciócsoportokba, például a helyi halászati akciócsoportokba (FLAG-ek) és a vidéki helyi akciócsoportokba (LAG-ek);

47.  kéri, hogy különítsenek el szükséges finanszírozást a bevált gyakorlatok megosztását célzó európai hálózat létrehozása számára, valamint azt, hogy térképezzék fel a halászati tevékenységeket az érdeklődésre számot tartó helyszínekre és az egyes halászati közösségek jellemzőire vonatkozó információkkal;

48.  reményét fejezi ki az iránt, hogy specifikus támogatási mechanizmusok felhasználására kerül majd sor (az Európai Tengerügyi és Halászati Alappal és/vagy más eszközökkel), amelyeket vészhelyzetben (például természeti katasztrófa esetén) lehet igénybe venni azokon a területeken, ahol a halászat és a halászati turizmus képviselik az egyetlen jövedelemforrást;

49.  úgy véli, hogy ösztönözni kell ezen intézkedések finanszírozását az ETHA-ból, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból, a kutatási keretprogramból, valamint az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA), szorosan együttműködve az Európai Beruházási Bank (EBB) tanácsadóival, továbbá biztosítani kell azokat a kedvezményes hitellehetőségeket, amelyek lehetővé teszik azoknak a sajátos nehézségeknek az elkerülését, amelyekkel a nők a nemzeti programokba beilleszthető projektekhez való finanszírozás találása terén szembenéznek;

50.  hangsúlyozza, hogy a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban az EHA-ból 486 millió euró állt a helyi halászati akciócsoportok rendelkezésére, és hogy ezen időszakban mintegy 12 000 helyi projektet támogattak;

51.  arra bátorítja a tagállamokat és a helyi halászati akciócsoportokat, hogy a lehető legjobban használják ki a rendelkezésre álló forrásokat, és lehetőség szerint éljenek a többoldalú finanszírozással (az ERFA-val, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alappal (EMVA) vagy az ESZA-val közösen);

52.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre regionális kapcsolattartó pontokat, amelyek megfelelő tájékoztatást és támogatást nyújtanak;

53.  javasolja, hogy a helyi halászati akciócsoportok szorosan működjenek együtt az idegenforgalmi szakértőkkel a projektek és az ETHA 4. pillére révén a megfelelő finanszírozás meghatározása érdekében, hogy a halászati területek diverzifikációja megvalósulhasson;

54.  rámutat arra, hogy az ETHA konkrét pénzügyi támogatást nyújt a halászati közösségekben nők által indított kezdeményezésekhez;

55.  felhívja a tagállamokat, hogy az ETHA szerinti műveletekre vonatkozó kiválasztási kritériumok meghatározása révén biztosítsák a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését és előmozdítását valamennyi finanszírozott fellépésben (például a kifejezetten nőket célzó vagy általuk folytatott tevékenységek előnyben részesítésével);

56.  felkéri a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt az e tevékenységekből eredő lehetséges társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokról;

57.  felkéri a Bizottságot, hogy elemezze a hobbihorgászat szárazföldi turizmusra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatását, különösen a vidéki területeken, és javasoljon lehetséges intézkedéseket olyan régiók számára, ahol az efféle halászat lehetőségeit nem használják ki kellő mértékben;

58.  felkéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy javítsák a halászattal kapcsolatos turizmusra vonatkozó adatok gyűjtését és kezelését;

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának, valamint a tagállamok kormányainak és a tanácsadó testületeknek.

(1) HL L 354., 2013.12.28., 22. o. (2) HL L 149., 2014.5.20., 1. o. (3) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. (4) HL C 419., 2015.12.16., 167. o. (5) HL C 75., 2016.2.26., 24. o. (6) ‘Indagine sulle abitudini e opinioni dei cittadini nel comprensorio del GAC “il mare delle Alpi” – Analisi della pescaturismo in Italia come strumento di sviluppo sostenibile’ (2015). (7) ‘L’integrazione della pesca con altre attività produttive – La pescaturismo come modello sociale e culturale’, Cenasca Cisl et al., (2005). (8) ‘Indagine sulle abitudini e opinioni dei cittadini nel comprensorio del GAC “il mare delle Alpi” – Analisi della pescaturismo in Italia come strumento di sviluppo sostenibile’ (2015). (9) ‘L’integrazione della pesca con altre attività produttive – La pescaturismo come modello sociale e culturale’, Cenasca Cisl et al., (2005). (10) ‘Indagine sulle abitudini e opinioni dei cittadini nel comprensorio del GAC “il mare delle Alpi” – Analisi della pescaturismo in Italia come strumento di sviluppo sostenibile’ (2015). (11) Socio-economic analysis on fisheries-related tourism in EUSAIR – Nemo project 1M-MED14-11, WP2, Action 2.3. (12) A halászattal kapcsolatos idegenforgalmi tevékenység fejlesztésének távlatai (2014.), (13) „A halászattal kapcsolatos idegenforgalmi tevékenység fejlesztésének távlatai” (2014.), Európai Parlament, IP/B/PECH/IC/2013-103 (2014). (14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0391. (15) Például a hollandiai Vlaggetjesdag (zászlónap) és Havendagen (kikötőnap).