Az Európai Parlament 2017. július 4-én elfogadott módosításai a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz (COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD))(1)
(-1) Az adófizetők és különösen valamennyi vállalkozás adózási egyenlősége az egységes piac elengedhetetlen feltétele. Az egységes piac megfelelő működéséhez létfontosságú a nemzeti adórendszerek végrehajtásának összehangolt és harmonizált megközelítése, amely hozzájárul az adókikerülés és a nyereségátcsoportosítás megelőzéséhez.
Módosítás 2 Irányelvre irányuló javaslat -1 a preambulumbekezdés (új)
(-1a) Az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a nyereségátcsoportosítási rendszerek megfosztották a kormányokat és az embereket többek között az oktatási és az egészségügyi közszolgáltatásokhoz és az állami szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes és ingyenes hozzáférés biztosításához szükséges forrásoktól, valamint megfosztották a tagállamokat annak a lehetőségétől, hogy megfizethető árú lakásokat és közösségi közlekedési szolgáltatásokat biztosíthassanak, illetve ki tudják építeni a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen alapvető infrastruktúrát. Röviden, ezek a rendszerek a gazdasági, társadalmi és területi igazságtalanság, egyenlőtlenség és széttartás tényezőivé váltak.
Módosítás 3 Irányelvre irányuló javaslat -1 b preambulumbekezdés (új)
(-1b) Egy méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer reagál a progresszív és méltányos globális adópolitika sürgető szükségességére, előmozdítja a javak újraelosztását és fellép az egyenlőtlenségekkel szemben.
(1) Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje”16 és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet”17 című közleményében az Európai Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett a méltányosság és az adózási átláthatóság iránti társadalmi igényekre való reagálást is prioritásként azonosította.
(1) Az átláthatóság nélkülözhetetlen az egységes piac zökkenőmentes működéséhez.Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje”16 és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet”17 című közleményében az Európai Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett az európai polgárok átláthatóság és a más országok számára referenciamodellként szolgáló fellépés iránti igényére való reagálást is prioritásként azonosította. Fontos, hogy az átláthatóság figyelembe vegye a versenytársak közötti kölcsönösséget.
(2) „A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában18 az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság a társasági adózás területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, és alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez.
(2) „A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában18 az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság, együttműködés és konvergencia az uniós társasági adópolitika területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, támogatja a döntéshozókat a jelenlegi adórendszernek a jövőbeli jogszabályok kidolgozása céljából történő értékelése során, alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez, továbbá javíthatja a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalt a vállalkozások pontosabb kockázati profilja alapján.
Módosítás 6 Irányelvre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
(2a) Az országonkénti nyilvános jelentéstétel hatékony és megfelelő eszközként szolgál ahhoz, hogy növelni lehessen az átláthatóságot a multinacionális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatban, és hogy a nyilvánosság értékelhesse e tevékenységeknek a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Emellett javítani fogja a részvényesek képességét a vállalkozások által vállalt kockázatok helytálló értékelésére, pontos információkra alapuló beruházási stratégiákat eredményez, és fejleszti a döntéshozók képességét a nemzeti jogszabályok hatékonyságának és hatásának elemzésére.
Módosítás 7 Irányelvre irányuló javaslat 2 b preambulumbekezdés (új)
(2b) Az országonkénti jelentéstétel kedvezően hat a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való, a 2002/14/EK irányelvben foglalt jogára is, a vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek bővítésének köszönhetően pedig a vállalkozásokon belüli élénk párbeszéd minőségére.
(4) Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016. január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv20 módosításával.
(4) Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016 . január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv20 módosításával. A nyereségnek az értékteremtés helyén történő megadóztatása mindenesetre az országonkénti jelentéstétel nyilvános jelentéstételre alapuló, átfogóbb megközelítését teszi szükségessé.
__________________
__________________
20 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
20 A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).
Módosítás 9 Irányelvre irányuló javaslat 4 a preambulumbekezdés (új)
(4a) A Nemzetközi Számviteli Standardok Testületének (IASB) az országonkénti nyilvános jelentéstételi követelmény bevezetésének a megkönnyítése érdekében naprakésszé kell tennie a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és a nemzetközi számviteli standardokat (IAS).
Módosítás 10 Irányelvre irányuló javaslat 4 b preambulumbekezdés (új)
(4b) A 2013/36/EU irányelv már bevezette az Unióban az országonkénti adatszolgáltatást a bankszektorban, a 2013/34/EU irányelv pedig a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágban.
Módosítás 11 Irányelvre irányuló javaslat 4 c preambulumbekezdés (új)
(4c) Az Unió azzal, hogy elsőként vezette be az országonkénti nyilvános jelentéstételt, bizonyította, hogy az adókikerülés elleni küzdelemben vezető szerepet kíván betölteni a világban.
Módosítás 12 Irányelvre irányuló javaslat 4 d preambulumbekezdés (új)
(4d) Mivel az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem csak nemzetközi szintű közös fellépéssel lehet sikeres, elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió – megőrizve globális vezető szerepét e küzdelemben – összehangolja fellépéseit a nemzetközi szereplőkkel, például az OECD keretében. Az egyoldalú fellépéseknek – legyenek bármilyen ambiciózusak is – nincs valódi esélyük a sikerre, emellett kockáztatják az európai vállalkozások versenyképességét, és rontják az Unió befektetési környezetét.
Módosítás 13 Irányelvre irányuló javaslat 4 e preambulumbekezdés (új)
(4e) A pénzügyi jelentéstétel fokozottabb átláthatósága mindenki számára előnyös helyzetet teremt, ugyanis hatékonyabbá teszi az adóhatóságokat, fokozottabban bevonja a civil társadalmat, a munkavállalók több tájékoztatáshoz jutnak és a befektetők kevésbé tartózkodnak a kockázatvállalástól. Emellett a vállalkozások jobb kapcsolatba kerülhetnek az említett érdekelt felekkel, ami – az egyértelműbb kockázati profilnak és a jobb hírnévnek köszönhetően – növeli a stabilitást, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást.
(5) Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése lényeges eleme a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le.
(5) Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése – a nemzeti adóhatóságok felé történő országonkénti jelentéstételnek köszönhető fokozottabb átláthatóság mellett – lényeges eleme a vállalati elszámoltathatóság elősegítésének, a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le. A nyilvánosság általi ellenőrzésre ugyanakkor az uniós befektetési környezet vagy az uniós vállalkozások, különösen az ezen irányelv meghatározása szerinti kkv-k és az (EU) 2015/1017 rendelet1a meghatározása szerinti közepes piaci tőkeértékű vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell, hogy sor kerüljön, amely vállalkozásokat ki kell zárni az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1017 rendelete (2015. június 25.) az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).
Módosítás 15 Irányelvre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) A Bizottság szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalkozásokat a társadalmi hatásuk tekintetében terhelő felelősség. A CSR-t a vállalkozásoknak kell kezdeményeznie. Az állami hatóságok – az önkéntes szakpolitikai intézkedések észszerű ötvözete és szükség esetén kiegészítő szabályozás útján – támogató szerepet játszhatnak. A vállalkozások a társadalmi felelősségvállalásnak jogkövetéssel vagy a társadalmi, környezeti, etikai, fogyasztói vagy emberi jogi szempontoknak az üzleti stratégiájukban és műveleteikben történő érvényesítésével tehetnek eleget.
(6) A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Azon csoportok esetében, amelyek csupán leányvállalatok vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, a leányvállalatoknak és a fióktelepeknek közzé és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalat jelentését. Az arányosság és a hatékonyság érdekében azonban a közzé- és hozzáférhetővé tételi kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes vagy nagy méretű leányvállalatokra, vagy a tagállamokban nyitott hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett vállalkozások által a tagállamokban nyitott fióktelepekre.
(6) A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban és azon kívül gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Az Unióban letelepedett vállalatcsoportoknak meg kell felelniük a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek. A multinacionális vállalkozások globális szinten működnek, és vállalati magatartásuk jelentős hatást fejt ki a fejlődő országokban. Amennyiben ezek állampolgárai hozzáférhetnek az országonkénti információkhoz, ez lehetővé teszi, hogy ezen országok polgárai és adóhatóságai ellenőrizhessék, értékelhessék és/vagy elszámoltathassák az említett vállalkozásokat. Az Unió – azzal, hogy a multinacionális vállalkozás tevékenységi helyei szerinti minden egyes adójogrendszerben nyilvánosságra hozza az adatokat – növelheti fejlesztéspolitikája koherenciáját, és korlátozhatja az adókikerülési rendszerek lehetőségét azokban az országokban, ahol a hazai erőforrások mozgósítását az uniós fejlesztéspolitika kulcselemeként határozták meg.
(8) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információkat a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásoknak megfelelően kell megadni, és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal. A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.
(8) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információknak figyelembe kell venniük a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásokat, és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal az érintett vállalkozások versenyképessége szempontjából, és tartalma ne legyen félreérthető. A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell többek között az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.
(9) Az adatokat tagállamok szerinti bontásban kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez. Emellett a különös kihívásokat jelentő adójogrendszerek vonatkozásában a multinacionális vállalkozások gazdasági egységeire vonatkozó információkat ugyancsak magas szintű részletességgel kell megjeleníteni. Az adatokat minden egyéb harmadik országbeli gazdasági egység vonatkozásában aggregált formában kell megadni.
(9) Az adatokat jogrendszerek szerinti bontásban, a vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az Unión belül és kívül egyaránt a működési helyük szerinti államok jólétéhez.A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések csak akkor értelmezhetők és használhatók érdemben, ha az információkat adójogrendszerekre lebontva mutatják be.
Módosítás 82 Irányelvre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
(9a) Ha a nyilvánosságra hozandó információ a vállalkozás számára kereskedelmi szempontból bizalmas üzleti adatnak tekinthető, akkor engedélyt kérhet a letelepedés helye szerinti illetékes hatóságtól arra, hogy ne tegye teljes terjedelmében hozzáférhetővé az információt. Amennyiben az illetékes nemzeti hatóság nem adóhatóság, az illetékes adóhatóságnak részt kell vennie a határozat meghozatalában.
(11) A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, és közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján.
(11) A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, és hogy az ezen irányelvben előírt határidőn belül nyilvánosságra hozott információk megfelelnek-e a vállalkozás auditált pénzügyi adatainak.
Módosítás 20 Irányelvre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
(11a) A vállalkozások és a fióktelepek társaságiadó-információkkal kapcsolatos jelentéstételéhez kötődő és a 2013/34/EU irányelv alapján tagállami szankciókat eredményező jogsértéseit a Bizottság által kezelt nyilvános jegyzékben szerepeltetni kell. A szankciók között közigazgatási bírságoknak vagy a nyilvános ajánlati felhívásokból és az uniós strukturális alapokból származó finanszírozás odaítéléséből való kizárásnak is szerepelnie kell.
(13) Azon adójogrendszerek azonosítása céljából, amelyek tekintetében magas szinten részletezett adatokat kell közölni, fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen adójogrendszerek közös uniós listájának megállapításra vonatkozóan. Ezt a listát az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény (COM(2016) 24 final) 1. melléklete alapján azonosított egyes kritériumok alapján kell összeállítani. E tekintetben különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson az előkészítés során, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által jóváhagyott, hivatalos aláírásra váró intézményközi megállapodás elveinek megfelelően kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre.
törölve
Módosítás 22 Irányelvre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
(13a) Annak érdekében, hogy a 2013/34/EU irányelv 48b. cikke (1), (3), (4) és (6) bekezdésének, valamint a 48c. cikke (5) bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket is kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a megfelelően kell gyakorolni.
________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
(14) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.
(14) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezért indokolt az uniós fellépés ahhoz, hogy agresszív adótervezés vagy a transzferárak megállapítására vonatkozó megállapodások esetén kezeljék a határokon átnyúló dimenziót. E kezdeményezés az érdekelt felek azzal kapcsolatosan megfogalmazott aggályaira ad választ, hogy szükség van az egységes piac torzulásainak kezelésére, az uniós versenyképesség veszélyeztetése nélkül. Ez nem vezethet be indokolatlan adminisztratív terheket a vállalkozások számára, nem okozhat új adókonfliktusokat és nem járhat a kettős adóztatás kockázatával. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, legalábbis a nagyobb átláthatóságra vonatkozóan.
(15) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.
(15) Összességében ezen irányelv keretében a közzétett adatok mennyisége arányos a nyilvános átláthatóság és a nyilvános kontroll növelésének céljaival. Ezért úgy tekinthető, hogy ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.
(16) A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának24 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti.
(16) A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának24 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek, például egy összehasonlító táblázat formájában. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti, hogy elérjék ezen irányelv céljait, és hogy elkerüljék az esetleges hiányosságokat és ellentmondásokat az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti alkalmazása során.
A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és tegyenek közzé társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést.
A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t elérő vagy meghaladó konszolidált árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t elérő vagy meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és ingyenesen tegyenek nyilvánosan hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni, és közzététele napján legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.
A tagállamok nem alkalmazzák az e bekezdésben meghatározott szabályokat, amennyiben az érintett vállalkozások kizárólag egyetlen tagállam területén vannak bejegyezve és nem tartoznak más adójoghatóság alá.
A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti középvállalkozások és nagyvállalkozások kategóriájába tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését.
A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek a pénzügyi év mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.
A tagállamok előírják a területükön valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás által nyitott fióktelepek számára, hogy évente tegyék közzé az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését.
A tagállamok előírják a területükön valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás által nyitott fióktelepek számára, hogy évente tegyék nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé az e cikk (5) bekezdése a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.
A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni és a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.
Módosítás 32 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48b cikk – 5 bekezdés – a pont
a) a fióktelepet nyitó vállalkozás 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;
a) a fióktelepet nyitó vállalkozás mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;
Módosítás 33 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48b cikk – 5 bekezdés – b pont
b) az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata.
b) az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata, amelyre már vonatkozik jelentéstételi kötelezettség.
(7a) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az (1), (3) és (5) bekezdésben megállapított összegeknek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget e fejezet hatálybalépésének napjától az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani.
(2) A (1) bekezdésben említett információknak ki kell terjedniük a következőkre:
(2) A (1) bekezdésben említett információkat egységes formanyomtatványban kell benyújtani, és ki kell terjedniük a következőkre, adójogrendszerek szerinti lebontásban:
Módosítás 36 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48c cikk – 2 bekezdés – a pont
a) a tevékenységek jellegének rövid ismertetése;
a) a legfelső szintű anyavállalkozások megnevezése és adott esetben az összes leányvállalat felsorolása, a tevékenységeik jellegének rövid ismertetése és a földrajzi elhelyezkedésük megadása;
Módosítás 37 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48c cikk – 2 bekezdés – b pont
b) az alkalmazottak száma;
b) az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;
Módosítás 38 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48c cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) a készpénzen vagy a készpénznek minősülő eszközökön kívüli befektetett eszközök;
Módosítás 39 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48c cikk – 2 bekezdés – c pont
c) a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevételt is beleértve;
c) a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből és a nem kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevétel megkülönböztetését is beleértve;
Módosítás 40 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48c cikk – 2 bekezdés – g a pont (új)
ga) jegyzett tőke;
Módosítás 65/ Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 10 a fejezet – 48 c cikk – 2 bekezdés – g b pont (új)
gb) a kapott állami támogatások, továbbá a politikai pártok és a politikai célú alapítványok javára befizetett esetleges adományok részletei;
Módosítás 41 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48c cikk – 2 bekezdés – g c pont (új)
gc) a vállalkozások, leányvállalatok vagy fióktelepek – szabadalmi adókedvezmény vagy ezzel egyenértékű rendszer alapján – kedvezményes adójogi bánásmódban részesülnek-e.
A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat tagállami szinten kell összevonni.
A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat adójogrendszerek szerinti lebontásban kell megadni.
A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes olyan adójogrendszer vonatkozásában, amely a megelőző pénzügyi év végén szerepelt az egyes adójogrendszerek 48g. cikknek megfelelően összeállított közös uniós listáján, kivéve, ha a jelentés a 48e. cikkben említett felelősségre is figyelemmel kifejezetten megerősíti, hogy a csoport ilyen adójogrendszer jogának hatálya alá tartozó kapcsolódó vállalkozásai nem bonyolítanak közvetlenül ügyleteket ugyanazon csoport valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozással.
A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes Unión kívüli adójogrendszer vonatkozásában.
A jelentésben minden egyéb adójogrendszer vonatkozásában aggregált formában kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat.
törölve
Módosítás 83 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48 c cikk – 3 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
A bizalmas üzleti adatok védelme és a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tagállamok engedélyezhetik, hogy az e cikkben felsorolt egy vagy több konkrét információt átmenetileg kihagyják a jelentésből egy vagy több konkrét adójogrendszerben folytatott tevékenységét illetően, amennyiben nyilvánosságra hozataluk súlyosan veszélyeztetné a 48b. cikk (1) bekezdésében és a 48b. cikk (3) bekezdésében említett azon vállalkozások üzleti helyzetét, amelyre vonatkoznak. A kihagyás nem akadályozza meg a vállalkozás adóügyi helyzetének tisztességes és kiegyensúlyozott megértését. A kihagyást fel kell tüntetni a jelentésben – az egyes adójoghatóságokkal kapcsolatos, kellően indokolt magyarázattal együtt –, és meg kell nevezni az érintett adójoghatóságot vagy adójoghatóságokat.
Módosítás 69/rev Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48 c cikk – 3 bekezdés – 3 b albekezdés (új)
A tagállamoknak ezt a kihagyást az illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélyéhez kell kötniük. A vállalkozás minden évben új engedélyt kér az illetékes hatóságtól, amely a helyzet új felmérése alapján határoz. Amennyiben a kihagyott információ már nem felel meg a (3a) albekezdésben meghatározott követelménynek, azt haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A közzétételi időszak végétől kezdődően a vállalkozás – számtani átlag formájában – visszamenőleges hatállyal is közzéteszi az e cikkben előírt információkat a közzétételi időszakot megelőző évekre vonatkozóan.
A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen ideiglenes eltérés megadásáról, és bizalmasan továbbítják számára a kihagyott információkat, valamint a megadott eltérés részletes indokolását. A Bizottság minden évben közzéteszi honlapján a tagállamoktól kapott értesítéseket és a (3a) albekezdéssel összhangban nyújtott indokolásokat.
A Bizottság meggyőződik arról, hogy a (3a) albekezdésben megállapított követelményt kellőképpen betartják, és figyelemmel kíséri a nemzeti hatóságok által engedélyezett ideiglenes eltérés alkalmazását.
Módosítás 70/rev Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont 2013/34/EU irányelv 48 c cikk – 3 bekezdés – 3 e albekezdés (új)
Ha a Bizottság a (3c) albekezdés alapján kapott információk értékelésének elvégzése után megállapítja, hogy a (3a) albekezdésben meghatározott követelmény nem teljesül, az érintett vállalkozás haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az információkat. A közzétételi időszak végétől kezdődően a vállalkozás – számtani átlag formájában – visszamenőleges hatállyal is közzéteszi az e cikkben előírt információkat a közzétételi időszakot megelőző évekre vonatkozóan.
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat azon esetek meghatározásában, amelyekben az információ közzététele súlyosan veszélyezteti az ebben érintett vállalkozások üzleti helyzetét.
(5) A társaságiadó-információkat legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén közzé és hozzáférhetővé kell tenni a honlapon.
(5) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően valósul meg.
(1) A harmadik fél iránti felelősségérzet és a megfelelő irányítás biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően valósul meg.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes adójogrendszerek közös uniós listájának összeállításával kapcsolatban. A listát azon adójogrendszerek értékelése alapján kell összeállítani, amelyek nem felelnek meg a következő kritériumoknak:
(1) átláthatóság és információcsere, ideértve a kérésre történő információcserét és a számlainformációk automatikus cseréjét;
(2) méltányos adóverseny;
(3) a G20-ak és/vagy az OECD standardjai;
(4) egyéb releváns standardok, köztük a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kialakított nemzetközi standardok.
A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a listát, és adott esetben új körülmények figyelembevétele érdekében módosítja azt.
A Bizottság jelentést készít a 48a–48f. cikkekben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítéséről és hatásáról. A jelentésben értékeli, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések megfelelő és arányos eredményeket hoznak-e, figyelembe véve az átláthatóság megfelelő szintje és a versenyképes vállalkozási környezet iránti igényt.
A Bizottság jelentést készít a 48a–48f. cikkekben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítéséről és hatásáról. A jelentésben értékeli, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések megfelelő és arányos eredményeket hoznak-e, továbbá költség-haszon elemzést végez a konszolidált nettó árbevétel küszöbének olyan szint alá történő csökkentéséről, amely alatt a vállalkozások és a fióktelepek kötelesek társaságiadó-információikat benyújtani. A jelentés emellett értékeli további kiegészítő intézkedések meghozatalának szükségességét, figyelembe véve az átláthatóság megfelelő szintje és a versenyképes vállalkozási és magánberuházási környezet megőrzése és biztosítása iránti igényt.
Módosítás 55 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 2013/34/EU irányelv 48i a cikk (új)
2a. A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„48ia. cikk
Ezen irányelv elfogadása után legkésőbb négy évvel és a helyzet OECD-szintű figyelembevétele mellett a Bizottság felülvizsgálja és értékeli e fejezet rendelkezéseit, és arról jelentést készít, különösen az alábbiak tekintetében:
– a társaságiadó-információkról való beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek, különös tekintettel arra, hogy helyénvaló lenne-e kiterjeszteni e fejezet alkalmazási körét a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalatokra és az ezen irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott nagy vállalkozáscsoportokra;
– a társaságiadó-információkról való beszámoló tartalma a 48c. cikknek megfelelően;
– a 48c. cikk (3) bekezdésének (3a)-(3f) albekezdésében szereplő ideiglenes eltérés.
A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”
Módosítás 56 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új) 2013/34/EU irányelv 48i b cikk (új)
2b. A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„48ib. cikk
A jelentés egységes formája
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 48b. cikk (1), (3), (4) és (6), valamint a 48c. cikk (5) bekezdésében említett egységes formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”
Módosítás 57 Irányelvre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont 2013/34/EU irányelv 49 cikk – 3 a bekezdés
(3a) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló [dátum]-i intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően konzultációt folytat az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.”
(3a) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban* meghatározott elveknek megfelelően konzultációt folytat az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és különösképpen figyelembe veszi a szerződésekbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt előírásokat.
3a. Az 51. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
A tagállamok szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.”
A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.
A tagállamok legalább igazgatási intézkedéseket és szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére.
A tagállamok legkésőbb ... [kérjük, illessze be a dátumot: a hatálybalépés után egy évvel] értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.
A Bizottság legkésőbb ... [ezen irányelv hatályba lépése után három évvel]-ig országonkénti listát állít össze az ezen irányelvvel összhangban az egyes tagállamok által hozott intézkedésekről és szankciókról.”
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0227/2017).