Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 114. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 191., 192., és 193. cikkére, és a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításának biztosítására mint célra való utalásra,

–  tekintettel a fenntartható fogyasztással, termeléssel és iparpolitikával kapcsolatos cselekvési tervről szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0397),

–  tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a Bizottság „Ökokoncepció 2016–2019” című munkatervére (COM(2016)0773), különösen a sokkal termékspecifikusabb és az élettartam, a javíthatóság, a fejleszthetőség, a szétszerelhetőség koncepciója, továbbá az újrafelhasználás és az újrahasznosítás egyszerűsége szempontjából horizontálisabb követelmények felállítására,

–  tekintettel az energiával kapcsolatos termékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19-i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra vonatkozó általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2013. november 20-i 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(3) (hetedik környezetvédelmi cselekvési program),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A fenntarthatóbb fogyasztásért: az ipari termékek élettartama és a fogyasztók tájékoztatása a bizalom visszaszerzése érdekében” című, 2013. október 17-i véleményére(4),

–  tekintettel az „Erőforrás-hatékony Európa – Az Európa 2020 stratégia keretébe illeszkedő kiemelt kezdeményezés” című, 2011. január 26-i bizottsági közleményre (COM(2011)0021),

–  tekintettel „Az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemterve” című, 2011. szeptember 20-i bizottsági közleményre (COM(2011)0571),

–  tekintettel „A zöld termékek egységes piacának kialakítása – A termékek és a szervezetek környezeti teljesítményével kapcsolatos tájékoztatás fejlesztéseˮ című, 2013. április 9-i bizottsági közleményre (COM(2013)0196),

–  tekintettel „Úton a körkörös gazdaság felé: »zéró hulladék« program Európa számára” című, 2014. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2014)0398),

–  tekintettel „Az anyagkörforgás megvalósítása – a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv” című, 2015. december 2-i bizottsági közleményre (COM(2015)0614) és a körforgásos gazdaságra vonatkozó csomagra, amely elsősorban a hulladékokról (2008/98/EK – hulladék-keretirányelv), a csomagolásról és a csomagolási hulladékról (94/62/EK), a hulladéklerakókról (1999/31/EK), az elhasználódott járművekről (2000/53/EK), az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról (2006/66/EK), továbbá az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (2012/19/EU) szóló irányelvek felülvizsgálatát célozza meg,

–  tekintettel az „Európa fenntartható jövője: a következő lépések – Európai fellépés a fenntarthatóságért” című, 2016. november 22-i bizottsági közleményre (COM(2016)0739),

–  tekintettel a materiális áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2015. december 9-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0635),

–  tekintettel a fogyasztók jogairól szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel a „Tartós fogyasztási cikkek: fenntarthatóbb termékek, jobb fogyasztói jogok. Az uniós erőforrás-hatékonysági és körforgásos gazdasági napirendjével kapcsolatos fogyasztói elvárások” című, 2015. augusztus 18-i BEUC-jelentésre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A termékek élettartama feltüntetésének fogyasztóra tett hatásai” című, 2016. március 29-i tanulmányára,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságának megrendelésére 2016 júliusában készült, „Hosszabb élettartam a termékek számára: előnyök a fogyasztók és a vállalatok számára” című tanulmányra,

–  tekintettel az Európai Fogyasztói Központ „Programozott elavulás, avagy a fogyasztói társadalommal járó következmények” című, 2016. április 18-i állásfoglalására,

–  tekintettel a „Kiválósági védjegy a tartós, könnyen megjavíthatónak tervezett elektromos és elektronikus berendezések számára” című, ONR 192102 osztrák szabványra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0214/2017),

A.  mivel a Bizottság „Ökokoncepció 2016–2019” című munkaterve a körforgásos gazdaságra és arra hivatkozik, hogy foglalkozni kell a tartósság és az újrahasznosíthatóság kérdésével;

B.  mivel a termékek élettartamáról szóló vélemény elfogadása az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságban (EGSZB) jól tükrözi a gazdasági szereplők és a civil társadalom e téma iránti érdeklődését;

C.  mivel a termékek élettartamának meghosszabbítása és az innováció, kutatás és fejlesztés között egyensúlyt kell teremteni;

D.  mivel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság által megrendelt tanulmány szerint széles körű politikai intézkedések szükségesek a termékek hosszabb élettartamának előmozdításához;

E.  mivel egymás mellett különböző gazdasági és üzleti modellek léteznek, többek között a használatalapú gazdasági modell, amely hozzájárulhat a kedvezőtlen környezeti következmények mérsékléséhez;

F.  mivel elő kell segíteni a termékek élettartamának meghosszabbítását, különösen a programozott elavulás megszüntetésével;

G.  mivel támogatni kell az európai javítási ágazatot, amely döntő többségében mikro-, kis és középvállalkozásokból tevődik össze;

H.  mivel a termékek újrahasználatának fokozott harmonizálása fellendíti majd helyi gazdaságot és a belső piacot új munkahelyek teremtése és a használt cikkek iránti kereslet ösztönzése révén;

I.  mivel a nyersanyagok megőrzése és a hulladékkeletkezés korlátozása gazdasági és környezetvédelmi szempontból egyaránt szükséges, és ezt a kiterjesztett gyártói felelősség koncepciója is igyekezett figyelembe venni;

J.  mivel a 2014 júniusában végzett Eurobarométer-felmérés szerint az uniós fogyasztók 77%-a új termékek megvásárlása helyett inkább megjavíttatni szeretné a tönkrement termékeket; mivel még mindig javítani kell a fogyasztónak a termékek tartósságáról és javíthatóságáról szolgáltatott információkon;

K.  mivel a megbízható és tartós termékek értéket kínálnak a fogyasztók pénzéért, továbbá megakadályozzák az erőforrások túlzott felhasználását és a hulladékképződést; mivel ezért fontos, hogy a fogyasztási cikkek hasznos élettartama a tartós tervezés, valamint a termékek javíthatósága, felújíthatósága, szétszerelhetősége és újrafeldolgozhatósága révén meghosszabbodjon;

L.  mivel a termékek minőségébe vetett fogyasztói bizalom csökkenése hátrányos az európai vállalatok számára, mivel jelenleg az Unióban a minimális jótállás 24 hónapos, és egyes tagállamok további fogyasztóvédelmi rendelkezéseket vezettek be a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban,

M.  mivel tiszteletben kell tartani a fogyasztóknak az eltérő szükségleteik, elvárásaik és preferenciáik szerinti választáshoz való jogát;

N.  mivel a fogyasztóknak a termékek élettartamáról adott információk nem elégségesek, holott az EGSZB 2016. márciusi tanulmánya pozitív összefüggést állapított meg a termékek élettartamának feltüntetése és a fogyasztói magatartás között;

O.  mivel a termék élettartama és öregedése különböző természetes vagy mesterséges tényezőktől, például az összetételétől, működésmódjától, javítási költségeitől és a fogyasztási mintáktól függ;

P.  mivel a javításnak és az alkatrészeknek gyorsabban rendelkezésre kell állniuk;

Q.  mivel a hosszú élettartam mellett a termék teljes életciklusa alatti jó minősége is döntő abban, hogy mennyiben járul hozzá az erőforrások védelméhez;

R.  mivel a termékek és szoftverek idő előtti elavulásának problémáját orvosolni kívánó nemzeti kezdeményezések száma emelkedik; mivel ezzel összefüggésben közös stratégiát kell kidolgozni az egységes piac számára;

S.  mivel a digitális eszközök élettartamát alapvetően meghatározza az elektromos készülékek élettartama, mivel a szoftverek egyre gyorsabban elavulnak, az elektromos készülékeknek rugalmasnak kell lenniük ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak a piacon;

T.  mivel az, hogy a termékekbe hibákat építenek be, hogy bizonyos idejű használat után elromoljanak és ne működjenek tovább, csak bizalmatlanságot kelt a fogyasztókban, és nem szabad megengedni a piacon;

U.  mivel az Eurobarométer adatai szerint a polgárok 90%-a véli úgy, hogy az élettartam megadása céljából egyértelműen címkézni kell a termékeket;

V.  mivel a hosszabb életciklusú termékek minden gazdasági szereplő előnyét szolgálják, ideértve a kkv-kat is;

W.  mivel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program egyedi intézkedésekre szólít fel a tartósság, a javíthatóság és az újrafelhasználhatóság javítása, valamint a termékek élettartamának növelése érdekében;

X.  mivel a kiterjesztett gyártói felelősségnek e tekintetben fontos szerepet kell játszania;

Y.  mivel a körforgásos gazdasági modell megvalósítása a politikai döntéshozók, a polgárok és a vállalkozások részvételét kívánja meg, és nemcsak a termékek és szolgáltatások tervezése, illetve értékesítése, hanem a fogyasztói és az üzleti tevékenységben tanúsított hozzáállás és elvárások tekintetében is változtatásokat jelent, olyan új piacok kialakítása révén, amelyek megfelelnek a fogyasztói szokásokban bekövetkezett változásoknak, fejlődőképesek a termékek használatát, újrafelhasználását és megosztását illetően, ezáltal hozzájárulva azok hasznos élettartamának növeléséhez, valamint versenyképes, tartós és fenntartható termékek létrehozásához;

Z.  mivel számos lámpában nem cserélhetők az izzók, ami az izzó kiégését követően gondot okoz, ha a piacon időközben új, hatékonyabb izzók jelennek meg, vagy ha a fogyasztó például a fény színét kívánná megváltoztatni, ilyen esetekben ugyanis kénytelen az egész lámpát kicserélni;

AA.  mivel a LED égőknek ideális körülmények között cserélhető, nem pedig kivehetetlen elemeknek kellene lenniük;

AB.  mivel a körforgásos gazdaság fejlődésével további lépéseket kell tenni a termékek javíthatósága, kiigazíthatósága, fejleszthetősége, tartóssága és újrahasznosíthatósága tekintetében annak érdekében, hogy növekedjen a termékek és/vagy összetevőik élettartama és hasznos élettartama;

AC.  mivel a termékek egyre nagyobb sokszínűsége, az innovációs ciklusok egyre rövidebbé válása, valamint az állandóan változó fogyasztói szokások miatt gyakoribbá vált az új termékek vásárlása, és ennek következtében csökkent azok hasznos élettartama;

AD.  mivel a javítással, használtcikk-kereskedéssel és -cserével foglalkozó, azaz a termékek élettartamának növelésére törekvő ágazatban komoly lehetőségek rejlenek;

AE.  mivel egyensúlyt kell teremteni a termékek élettartamának növelésére irányuló törekvés és a környezet megóvása között, ami mindig ösztönzőket kínál az innováció és a további fejlődés számára;

Stabil, tartós és minőségi termékek tervezése

1.  felkéri a Bizottságot, hogy amennyiben megoldható, ösztönözze a termékkategóriánkénti minimális tartóssági kritériumok megállapítását többek között a termék szilárdságára, javíthatóságára, fejleszthetőségére stb. vonatkozóan a tervezési szakasztól kezdve, amihez segítségül hívhatók az európai szabványügyi szervek (a CEN, a CENELEC és az ETSI) által kidolgozott szabványok;

2.  hangsúlyozza, hogy a termékek életciklusának valamennyi szakaszában egyensúlyt kell teremteni a termékek élettartamának meghosszabbítása, a hulladék erőforrássá (másodlagos nyersanyaggá) történő átalakítása, az ipari szimbiózis, az innováció, a fogyasztói kereslet, a környezetvédelem és a növekedésre vonatkozó politikák között, valamint úgy véli, hogy az egyre erőforrás-hatékonyabb termékek kifejlesztése nem ösztönözheti a rövid élettartamokat vagy a termékektől való időelőtti megválást;

3.  rámutat arra, hogy a gyártó különböző fogyasztói szükségletek, elvárások és preferenciák kielégítésére irányuló kereskedelmi ajánlatának részévé kell tenni olyan kérdéseket, mint a termék tartóssága, a meghosszabbított fogyasztói garancia, a pótalkatrészek hozzáférhetősége, a javíthatóság, a komponensek cserélhetősége, és azok fontos elemei a szabadpiaci versenynek is;

4.  felhívja a figyelmet az olyan kereskedelmi stratégiák szerepére, mint például a termékek lízingelhetőségének tekintetbe vétele a tartós termékek tervezésekor, ami által a lízinggel foglalkozó cégek megtartják a lízingbe bocsátott termékek tulajdonjogát, valamint ösztönözve vannak a termékek ismételt piaci forgalmazására és tartósabb termékek tervezésébe történő beruházásra, ami az újonnan termelt és a leselejtezett termékek mennyiségének csökkenését eredményezi;

5.  emlékeztet a Parlamentnek a hulladék-irányelvet módosító, a körforgásos energiáról szóló csomag felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontjára, amely megerősítette a kiterjesztett gyártói felelősség elvét, és ezzel ösztönzőket vezetett be a fenntarthatóbb terméktervezés számára;

6.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat az olyan gyártók támogatására, amelyek az egyszerűen szétszerelhető és cserélhető elemeken alapuló moduláris tervezéssel foglalkoznak;

7.  megállapítja, hogy a termék tartósságának és javíthatóságának együtt kell járnia a fenntarthatósági célkitűzéssel például a környezetbarát anyagok használata révén;

8.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a modemek, routerek, TV-dekóderek és set-top boxok rengeteg elektronikus hulladékot generálnak, amikor a fogyasztók új távközlési szolgáltatóra váltanak; felhívja a fogyasztók és a távközlési szolgáltatók figyelmét arra, hogy az (EU) 2015/2120 rendelet értelmében a fogyasztóknak már joguk van ahhoz, hogy új távközlési szolgáltatóra váltás esetén az általuk választott végberendezést használják;

A javíthatóság és tartósság előmozdítása

9.  felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a termékek javíthatóságát:

10.  úgy véli, hogy előnyös az áruk helyes és biztonságos működéséhez szükséges pótalkatrészek elérhetőségének biztosítása:

11.  arra bátorítja a tagállamokat, hogy tárják fel a tartós, kiváló minőségű és javítható termékek előmozdításának megfelelő ösztönzőit, támogassák a javítást és a használt termékek kereskedelmét, valamint fejlesszék a javításra irányuló képzéseket;

12.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a független szervizhez fordulás lehetőségét, például az olyan műszaki, biztonsági vagy szoftvermegoldások megakadályozása révén, amelyek ellehetetlenítik a jóváhagyott cégeken vagy szerveken kívül történő javítást;

13.  erőfeszítéseket kér a pótalkatrészek újrafelhasználásának ösztönzése érdekében a használt termékek piacán;

14.  elismeri, hogy a szakemberek és a fogyasztók számára alkatrészek biztosítása céljából lehetséges a 3D-nyomtatás alkalmazása; nyomatékosan kéri ezzel összefüggésben a termékbiztonság, a hamisítás elleni védelem és a szerzői jogi oltalom biztosítását;

15.  emlékeztet arra, hogy a szabványosított és moduláris alkatrészek rendelkezésre állásának, a tervezett szétszerelhetőségnek, a termék tartós használatra való tervezésének és a hatékony gyártási folyamatoknak fontos szerepet kell játszaniuk a körforgásos gazdaság sikeres megvalósításában;

Egy használatalapú gazdasági modell működtetése és az uniós kkv-k és foglalkoztatás támogatása

16.  kiemeli, hogy a „termék mint szolgáltatás” jellegű üzleti modellek irányába történő elmozdulás lehetővé teszi a termelési és fogyasztási minták fenntarthatóságának növelését, feltéve, hogy a termék-szolgáltatási rendszerek nem eredményeznek rövidebb termékélettartamot, és hangsúlyozza, hogy ezen üzleti modellek nem adhatnak lehetőséget az adókikerülésre;

17.  hangsúlyozza, hogy új üzleti modellek – például az internetalapú szolgáltatások, a marketing új formái, a kizárólag használt árucikkek kereskedelmére szakosodott üzletek – kialakítása, valamint az informális javítási létesítmények (közösségi javítóműhelyek, azaz olyan műhelyek, ahol az emberek maguk szerelhetik meg saját tárgyaikat) szélesebb körben történő elérhetősége hozzájárulhat a termékek élettartamának kiterjesztéséhez, ugyanakkor fokozhatja a fogyasztók tudatosságát és növelheti a hosszú élettartamú termékekbe vetett bizalmukat;

18.  felszólítja a tagállamokat, hogy:

19.  annak biztosítására ösztönzi a tagállamokat, hogy a közbeszerzések során vegyék figyelembe a 2014/24/EU irányelv életciklusköltségek meghatározására vonatkozó rendelkezését, és növeljék a közhatóságok által beszerzett eszközök újrafelhasználási arányát;

20.  arra ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy közpolitikáikban támogassák a megosztáson alapuló gazdaságot, mivel az előnyöket nyújt a tartalék erőforrások és kapacitások hasznosításában, például a közlekedési és szálláshely-szolgáltatási ágazatban;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy a körforgásos gazdaság előmozdításakor hangsúlyozza a termékek tartósságának fontosságát;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul alkalmazzák az uniós jogszabályokban (a hulladékokról szóló 2008/98/EK keretirányelvben) meghatározott hulladékhierarchiát, és különösen, hogy az elektromos és elektronikus készülékekre értékes erőforrásokként és ne hulladékként tekintsenek, például biztosítsanak hozzáférést az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtőpontjaihoz azon újrahasznosítási központok személyzete számára, amelyek hasznosítani tudják ezen eszközöket és alkatrészeiket;

23.  úgy véli, hogy az ezen állásfoglalásban foglalt intézkedéseket különösen a 2003/361/EK bizottsági ajánlás szerinti kkv-kra és a mikrovállalkozásokra kell alkalmazni megfelelő és a kkv-k vagy mikrovállalkozások méretével és képességeivel arányos módon fejlődésük megőrzése, valamint az Unión belüli foglalkoztatás és az új szakmákra irányuló képzés ösztönzése érdekében;

24.  felhívja a Bizottságot annak megfontolására, hogy miként lehetne ösztönözni és megkönnyíteni a LED égők cserélhetőségét, valamint felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg az ökocímkével kapcsolatos intézkedések mellett egy kevésbé szigorú megközelítés kialakítását például a címkézésre, ösztönző rendszerekre, közbeszerzésre vagy a garancia kiterjesztésére vonatkozóan abban az esetben, ha az égők kivehetetlenek;

25.  nyomatékosan felhívja a tagállamokat, hogy gyakoroljanak hatékony piacfelügyeletet annak biztosítása érdekében, hogy az európai és a behozott termékek egyaránt megfeleljenek a termékpolitikai és környezetbarát tervezési követelményeknek;

26.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be a helyi és regionális hatóságokat, és tartsák tiszteletben azok hatásköreit;

A fogyasztó alaposabb tájékoztatásának biztosítása

27.  felkéri a Bizottságot, hogy javítson a termékek tartósságáról szóló tájékoztatás minőségén azáltal, hogy:

28.  nyomatékosan kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy:

29.  felhívja a Bizottságot, hogy Unió-szerte ösztönözze a rendszeres és strukturált információcserét és a bevált gyakorlatok megosztását a Bizottság és a tagállamok között, a regionális és önkormányzati hatóságokat is ideértve;

A tervezett elavulással kapcsolatos intézkedések

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a fogyasztói szervezetekkel, gyártókkal és más érdekelt felekkel konzultálva tegyen javaslatot a fizikai árucikkekre és szoftverekre vonatkozó tervezett elavulás fogalmának uniós szintű meghatározására; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködve vizsgálja meg egy olyan független rendszer létrehozásának lehetőségét, amely tesztelné és észlelné a termékek tervezett elavulását; ezzel összefüggésben felszólít a visszaélést bejelentő személyek jogi védelmének fokozására, valamint a gyártókra megfelelő visszatartó intézkedések bevezetésére;

31.  felhívja a figyelmet arra, hogy e tekintetben egyes tagállamok úttörő szerepet játszanak, ilyen például a Benelux-országok kezdeményezése, amelynek célja a tervezett elavulás leküzdése és az (elektromos) háztartási készülékek élettartamának növelése; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok megosztásának jelentőségét;

32.  megjegyzi, hogy a termékek fejleszthetősége lassíthatja a termékek elavulását, és ezáltal csökkentheti a környezetre gyakorolt hatásokat és a felhasználók költségeit;

A törvényes megfelelőségi garanciához való jog megerősítése

33.  úgy véli, hogy alapvetően fontos a fogyasztók jobb tájékoztatása arról, miként működik a jogszabályban előírt megfelelőségi garancia; kéri, hogy a termék megvásárlását igazoló számlán e jótállásra történő, teljes egészében kiírt hivatkozásnak kelljen szerepelnie;

34.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezéseket és intézkedéseket a fogyasztók bizalmának növelése érdekében:

35.  kéri, hogy az európai előírások alkalmazása illetékes hatóságok általi ellenőrzésének megkönnyítése érdekében vezessenek be uniós szintű panasztételi mechanizmust a jótálláshoz való jog végrehajtásának elmulasztása esetére;

36.  rámutat arra, hogy a fenntarthatóbb terméktervezés ösztönzését a kiterjesztett gyártói felelősség elvének megerősítése és a teljesítendő minimumkövetelmények előírása révén lehetne biztosítani;

A fogyasztók védelme a szoftverek elavulásával szemben

37.  nagyobb mértékű átláthatóságot és fejleszthetőséget, biztonsági frissítéseket és tartósságot szorgalmaz, amelyek a szoftverek és a hardverek megfelelő működésének egyaránt fontos szempontjai; felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy elő kell-e mozdítani a vállalatok közötti, szélesebb körű együttműködést;

38.  arra ösztönzi a szállítókat és a gyártókat, hogy biztosítsanak átláthatóságot azáltal, hogy a termékekre vonatkozó szerződésekben rögzítik azt a minimális időszakot, amelyben az operációs rendszerek biztonsági frissítései elérhetők; javasolja az észszerű használati időtartam fogalmának meghatározását; hangsúlyozza továbbá, hogy beágyazott operációs rendszerek esetén a termék szállítójának biztosítania kell e biztonsági frissítések nyújtását; felhívja a gyártókat, hogy nyújtsanak egyértelmű tájékoztatást a szoftverfrissítéseknek és -bővítéseknek a fogyasztóknak biztosított, beágyazott operációs rendszerekkel való kompatibilitásáról;

39.  kéri, hogy a lényegi szoftverek frissítései reverzibilisek legyenek, és kapcsolódjon hozzájuk tájékoztatás a készülék működésére gyakorolt következményekről, valamint hogy az új lényegi szoftverek legyenek kompatibilisek az előző generációs szoftverekkel;

40.  kéri az alkatrészek, többek között a processzor cserélhetőségének szabványosítás révén történő ösztönzését annak érdekében, hogy a termékek naprakészen tarthatók legyenek;

o
o   o

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o. (2) HL L 153., 2010.6.18., 1. o. (3) HL L 354., 2013.12.28., 171. o. (4) HL C 67., 2014.3.6., 23. o. (5) HL L 304., 2011.11.22., 64. o. (6) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.