Az Európai Parlament 2017. július 5-i nem jogalkotási állásfoglalása az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak az Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (12502/2016 – C8-0517/2016 – 2016/0298(NLE) – 2017/2036(INI))
Az Európai Parlament,
– tekintettel az Unió és Kuba között 1988-ban felvett diplomáciai kapcsolatokra,
– tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (12502/2016),
– tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás tervezetére (12504/2016),
– tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207. és 209. cikkével, valamint 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjával és 218. cikke (8) bekezdésének második albekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0517/2016),
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak az az Unió külső tevékenységéről szóló V. címére,
– tekintettel az EUMSZ-re és különösen annak ötödik részének I–III. és V. címére,
– tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés J.2. cikke alapján a Tanács által meghatározott 1996. december 2-i, Kubáról szóló 96/697/KKBP közös álláspontra(1),
– tekintettel a Kubáról szóló 96/697/KKBP közös álláspont hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. december 6-i 2016/2233/KKBP tanácsi határozatra(2),
– tekintettel az EU kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájáról szóló, 2016. október 17-i tanácsi következtetésekre,
– tekintettel „Az Európai Unió és Latin-Amerika: Globális szereplők partnersége” című, 2009. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2009)0495),
– tekintettel a Latin-Amerika, a Karib-térség és az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek eddigi csúcstalálkozóin született nyilatkozatokra és különösen a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) 2015. június 10–11 között „Közös jövőnk alakítása: virágzó, összetartó és fenntartható társadalmak kialakítása polgáraink számára” címmel megtartott második csúcstalálkozóján született nyilatkozatra, valamint az e csúcstalálkozón elfogadott, „Partnerség a következő nemzedékért” című politikai nyilatkozatra,
– tekintettel a Tanácsnak az EU–karibi közös stratégiáról szóló, 2012. november 19-i következtetéseire,
– tekintettel az EU emberi jogi különleges képviselőjének az Európai Parlament Külügyi Bizottsága és Emberi Jogi Albizottsága 2016. október 12-i együttes ülésén történő, a Kuba és az EU közötti emberi jogi párbeszéd eredményei ismertetésének céljából történő meghallgatására,
– tekintettel a kubai civil társadalmi szervezetek jelentéseire,
– tekintettel a tanácsi határozattervezetről szóló, 2017. július 5-i jogalkotási állásfoglalására(3),
– tekintettel a Kubáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a Kubáról szóló, 2004. november 17-i(4), az EU kubai kormánnyal kapcsolatos álláspontjáról szóló, 2006. február 2-i(5), a Kubáról szóló, 2007. június 21-i(6) és a Kubában meggyőződésük miatt bebörtönzött személyekről szóló, 2010. március 11-i(7) állásfoglalásaira,
– tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és egyéb nemzetközi emberi jogi egyezményekre és eszközökre,
– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0233/2017),
A. mivel Európát és Kubát szoros történelmi, gazdasági és kulturális szálak kötik össze;
B. mivel az EU és a latin-amerikai és karibi országok között változatos és széles körű kapcsolatok állnak fent;
C. mivel az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) kapcsolatban áll egymással; mivel a CELAC üdvözli az EU és Kuba közötti kapcsolatok kiszélesítésének lehetőségét;
D. mivel Kuba volt az egyetlen ország Latin-Amerikában és a Karib-térségben, amellyel az EU nem írt alá semmilyen fajta megállapodást; mivel 20 uniós tagállam különböző típusú kétoldalú megállapodásokat írt alá és jó kapcsolatokat ápol a szigetországgal;
E. mivel a 96/697/KKBP közös álláspontot a 2016. december 6-i 2016/2233/KKBP tanácsi határozat hatályon kívül helyezte;
F. mivel 2008-ban újraindult az EU és Kuba közötti magas szintű párbeszéd és a kétoldalú fejlesztési együttműködés; mivel a Tanács 2010-ben tanácskozást indított az EU és Kuba közti kapcsolatok jövőjéről és 2014 februárjában tárgyalási irányelveket fogadott el, melyet követően 2014 áprilisában hivatalos tárgyalások indultak egy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkötéséről, amelyek 2016. március 11-én zárultak le;
G. mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás meghatározza az EU és Kuba közötti kapcsolatra vonatkozó általános elveket és célkitűzéseket, többek között három, a politikai párbeszédre, együttműködésre és ágazati szakpolitikai párbeszédre irányuló fő fejezetet, valamint a kereskedelmet és a kereskedelmi együttműködést;
H. mivel az emberi jogok a politikai párbeszédről és az együttműködésről szóló fejezetekben is megjelennek; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás révén mindkét fél megerősíti, hogy tiszteletben tartja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más nemzetközi emberi jogi eszközökben kihirdetett univerzális emberi jogokat; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás révén mindkét fél újólag megerősíti az ENSZ szerepének megerősítése és az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt valamennyi elv és cél melletti elkötelezettségét; mivel az Európai Unióról szóló szerződés 21. cikke alapján az Unió külső tevékenységét a következő elveknek kell vezérelniük: a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok – köztük a polgári, szociális és kulturális jogok – és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása; mivel e tekintetben az emberi jogok teljes körű tiszteletben tartása, valamint a demokrácia és a jogállamiság védelme a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás alapvető törekvése kell hogy legyen;
I. mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás egy úgynevezett „emberi jogi záradékot” is tartalmaz, amely az uniós nemzetközi megállapodások standard és lényeges eleme, amely az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén lehetővé teszi a megállapodás felfüggesztését;
J. mivel a felek az együttműködési fejezetben az együttműködés széles körű módjairól és területeiről állapodtak meg, többek közt olyan témákkal kapcsolatban, mint az emberi jogok, a kormányzás, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom;
K. mivel Kuba készen áll arra, hogy elfogadja az Európai Unióval a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének keretében való együttműködést; mivel az emberi jogok európai eszköze legfontosabb célkitűzései a demokrácia támogatása, fejlesztése és megszilárdítása a harmadik országokban, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának és figyelembevételének növelése; mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodással mindkét fél elismeri, hogy a demokrácia alapja az emberek szabadon kifejezett akarata saját politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerük meghatározására, valamint az élet valamennyi vonatkozásában való részvételük;
L. mivel az EU és Kuba közti, az EU emberi jogi különleges képviselője által vezetett emberi jogi párbeszéd 2015-ben jött létre; mivel az emberi jogi helyzet továbbra is aggodalomra ad okot;
M. mivel a 2016 júniusában Kubában, a szakminisztériumok és -ügynökségek részvételével megtartott emberi jogi párbeszéd második ülésén megvitatott témakörök az egyesülés szabadságával és emberi jogokkal kapcsolatos ügyeket – így a halálbüntetés témáját – is magukban foglaltak többoldalú összefüggésben; mivel az emberi jogi párbeszéd harmadik fordulójára 2017. május 22-én került sor Brüsszelben;
N. mivel az Európai Parlament három különböző alkalommal ítélte oda a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat kubai aktivistáknak, 2002-ben Oswaldo Payának, 2005-ben a „Nők fehérben” mozgalomnak, 2010-ben pedig Guillermo Fariñas-nak;
O. mivel immár az EU Kuba legnagyobb külföldi befektetője és legfontosabb export- és általános kereskedelmi partnere, mivel az EU Kubával folytatott kereskedelme és az országba irányuló exportja 2009 és 2015 között megkétszereződött;
P. mivel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás egyik fejezete a nemzetközi kereskedelmi elvekről szól, és középpontjában a vámügyi együttműködés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése és a kereskedelem diverzifikációja, a szabványok és technikai normák, a fenntartható kereskedelem és egy stabil, átlátható és megkülönböztetésmentes üzleti és beruházási rendszer előmozdítása áll; mivel a kereskedelmi liberalizáció, a gazdasági és pénzügyi beruházások, a technológiai innováció és a teljes piaci szabadság lehetővé tenné a szigetország számára, hogy modernizálja gazdaságát;
Q. mivel a nyilvános vitát követően Kuba vonatkozásában 2011-ben elfogadott „A gazdaság- és társadalompolitikáról szóló iránymutatások” reformokra, aktualizációra és modernizációra irányuló javaslatokat tartalmazott;
R. mivel 2016-ban Kubában két új nyilvános vitát nyitottak az alábbi témákban: „A gazdasági és társadalmi modell kidolgozása” és „A gazdaság és társadalom fejlődésére irányuló, 2030-ig szóló nemzeti terv: nemzeti jövőkép, prioritások és stratégiai ágazatok”;
S. mivel az EU és Kuba megállapodtak, hogy a nemi dimenziót az együttműködés valamennyi területén érvényesítik és különös figyelmet fordítanak a nők elleni erőszak valamennyi formájának megelőzésére és leküzdésére;
T. mivel Kuba az Egyesült Nemzetek 18 emberi jogi egyezményéből 11-nek részes fele, melyekből nyolcat már ratifikált; mivel Kuba nem ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;
U. mivel Kuba a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) mind a nyolc alapvető egyezményét ratifikálta;
V. mivel a kubai parlament 1977 óta az Interparlamentáris Unió tagja;
W. mivel az ENSZ Közgyűlése egymást követően huszonhat határozatot fogadott el, melyekben a Kuba elleni embargó eltörlésére hívta fel az Egyesült Államokat, és mivel a határozatot 2016 októberében, most első alkalommal, egyhangúan elfogadták;
X. mivel a már számos alkalommal kinyilvánított és az európai intézmények által is osztott, régóta fennálló álláspontja szemben áll a területen kívüli hatályról szóló törvényekkel, ugyanis azok közvetlenül sértik a kubai lakosság érdekeit, és hatással vannak az ottani európai vállalkozások tevékenységeire;
1. üdvözli az EU és Kuba közti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 2016. december 12-i, brüsszeli aláírását, és kijelenti, hogy ez olyan eszköz, amely új keretet biztosít az Unió Kubával fenntartott kapcsolatai vonatkozásában, fenntartva ugyanakkor az EU érdekeit és meghaladva az 1996. évi közös álláspontot; hangsúlyozza, hogy e megállapodás sikere annak végrehajtásától és betartásától függ;
2. megállapítja, hogy az EU és Kuba közötti kapcsolat jelentős stratégiai értékkel rendelkezik;
3. kijelenti, hogy a megállapodás szerkezete, tartalma és dinamikája az uniós intézmények külkapcsolatok vonatkozásában megállapított elveihez és értékeihez igazodik;
4. kiemeli, hogy a Tanács megállapodott a Kubával fenntartott kapcsolatok új keretének létrehozásáról, és döntést hozott a tárgyalások megindításáról, valamint igen rövid időn belüli sikeres lezárásáról;
5. hangsúlyozza Kuba által az EU irányában tett kötelezettségvállalást és mindkét fél felelősségét a megállapodás rendelkezéseinek többek közt politikai párbeszéd révén való betartása tekintetében;
6. emlékeztet rá, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás mint az EU és Kuba közti első megállapodás fordulópontot jelent a két fél közötti kétoldalú kapcsolatokban; üdvözli, hogy mindkét fél egyetért abban, hogy e kapcsolatot strukturált módon alakítja ki, kölcsönösen ütemtervet és kötelezettségeket fogadva el, amelyek mindkét aláíró félre nézve kötelezőek;
7. hangsúlyozza a politikai párbeszédre vonatkozó fejezet beillesztésének és az EU és Kuba közötti intézményesített emberi jogi párbeszéd létrehozásának fontosságát; felhívja az EU-t, hogy támogassa a Parlament a demokráciával, az egyetemes emberi jogokkal és alapvető szabadságokkal – így a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és a politikai egyesülés szabadságával, az információszabadsággal és annak valamennyi formájával – kapcsolatos nézeteit, valamint e párbeszéd révén az „egész világra kiterjedő, az emberi jogok védelmezői támogatására irányuló politikáját”; mindkét felet ösztönzi, hogy biztosítsanak garanciákat az emberijog-védők munkájához és korlátozások nélkül valamennyi civil társadalmi szereplő és ellenzéki politikai szereplő e párbeszédben való aktív részvételéhez; azonban megállapítja, hogy ez idáig az emberi jogi párbeszéd nem vetett véget az önkényes és politikai indíttatású letartóztatásoknak Kubában, éppen ellenkezőleg, a Kubai Emberi Jogok és Nemzeti Megbékélés Bizottsága szerint az elmúlt években egyre több rendőrségi fellépésre került sor;
8. hangsúlyozza az EU és Kuba közti emberi jogi párbeszéd fontosságát és üdvözli, hogy a párbeszéd a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások lezárulta előtt elindult; ismételten hangsúlyozza, hogy továbbra is az EU Kubával kapcsolatos politikájának célkitűzései közé tartozik az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, és a kubai lakosság életszínvonalának javítását célzó gazdasági és társadalmi modernizáció elősegítése;
9. tudomásul veszi Kuba arra irányuló erőfeszítéseit, hogy nemzeti jogrendjébe beépítse az Egyesült Nemzetek emberi jogi és munkaügyi alapelveit, és sürgeti Kubát, hogy ratifikálja az Egyesült Nemzetek emberi jogokra vonatkozó, az ország által még meg nem erősített egyezményeit, nevezetesen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, valamint a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményhez fűzött fakultatív jegyzőkönyvet; figyelembe veszi a szexuális nevelésért felelős kubai nemzeti központ munkáját; felhívja a kubai kormányt, hogy folytassa az LMBTI-közösség hátrányos megkülönböztetése és marginalizációja minden formájának megszüntetésére irányuló erőfeszítéseit;
10. sürgeti a kubai kormányt, hogy emberi jogi politikáját hangolja össze az azon chartákban, nyilatkozatokban és nemzetközi jogi eszközökben foglalt nemzetközi előírásokkal, amelyeknek Kuba aláíró fele; hangsúlyozza, hogy a személyek eszményeik és békés politikai tevékenységük miatti üldözése és bebörtönzése sérti az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt rendelkezéseket, és ezért felszólít az ilyen körülmények között bebörtönzött személyek szabadon bocsátására;
11. emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás rendelkezik a megállapodásnak az emberi jogokra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén történő felfüggesztéséről; sürgeti a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy gondoskodjon a Parlamenttel a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásról folytatott rendszeres eszmecseréről, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásban foglalt kölcsönös kötelezettségek teljesítéséről, valamint különösen az ebben az állásfoglalásban említett valamennyi emberi jogi, környezetvédelmi és munkajogi rendelkezés végrehajtásáról; felszólítja az EKSZ-t, különösen az uniós küldöttség révén, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt az emberi jogok és az alapvető szabadságok Kuba általi, a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás végrehajtása során történő végrehajtásával kapcsolatos helyzet szoros nyomon követése érdekében, és tegyen jelentést a Parlamentnek;
12. hangsúlyozza, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásnak hozzá kell járulnia a kubai polgárok életkörülményeinek és szociális jogainak javításához, és újólag megerősíti a demokrácia és az emberi jogok ‒ többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezési és egyesülési szabadság ‒ értékeinek támogatásával kapcsolatos szisztematikus munka fontosságát;
13. üdvözli a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásban a civil társadalomra mint az együttműködés egyik szereplőjére tett kifejezett utalásokat; kifejezi legmesszebbmenő szolidaritását a kubai néppel, és támogatja a demokrácia, valamint az alapvető szabadságjogok érvényesítése és előmozdítása irányába történő előrehaladást; arra ösztönzi a megállapodás mindkét felét, hogy segítsék elő, hogy a kubai civil társadalom aktív szerepet töltsön be a megállapodás végrehajtási szakaszában;
14. emlékeztet a kubai civil társadalomnak az ország gazdasági és demokratikus fejlődésében játszott fontos szerepére; hangsúlyozza, hogy a civil társadalomnak e megállapodás valamennyi területén, így a fejlesztési támogatással kapcsolatos területeken is vezető szerepet kell játszania; emlékeztet az Európai Parlament által a Szaharov-díj révén a kubai civil társadalomnak nyújtott támogatásra az emberi jogok és a demokrácia Kubában való előmozdításában játszott szerepéért;
15. emlékeztet arra, hogy Kuba a világ azon országai közé tartozik, ahol a legrosszabb az internetkapcsolat és rendkívül drága az internet-hozzáférés, a tartalom pedig továbbra is korlátozott; üdvözli, hogy egyre több kubai rendelkezik internet-hozzáféréssel, de úgy gondolja, hogy a kormánynak további lépéseket kell tennie a cenzúrázatlan hozzáférés támogatása és a lakosság digitális jogainak fejlesztése érdekében;
16. kéri, hogy az EKSZ megfelelő rendszerességgel és a megállapodásban előírt koordinációs rendszernek megfelelően tájékoztassa a Parlamentet a megállapodás állapotáról és végrehajtásáról;
17. tudomásul veszi a Kuba és az Egyesült Államok közötti kapcsolatoknak a diplomáciai kapcsolatok 2015-ben való helyreállításával elindított normalizációs folyamatát, és további erőfeszítésekre ösztönöz;
18. megismétli a többi európai intézmény által is osztott és már számos alkalommal kinyilvánított, régóta fennálló álláspontját, amely ellenzi a területen kívüli hatályról szóló törvényeket és intézkedéseket, azok ugyanis sértik a kubai lakosság érdekeit, és zavarják az európai vállalkozások tevékenységét;
19. elismeri, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás hozzájárulhat a Kubában már javasolt reform- kiigazítási és modernizációs folyamatokhoz, különösen ami Kuba nemzetközi partnereinek diverzifikációját és a politikai és gazdasági fejlődés általános keretének létrehozását illeti; hangsúlyozza, hogy a Kubával való szorosabb politikai és gazdasági kapcsolatok elősegíthetnék, hogy a politikai reformok a kubaiak várakozásainak megfelelően haladjanak előre az országban; sürgeti az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy segítsék a kubai gazdasági és politikai átmenetet, ösztönözve az összes polgár alapvető jogait tiszteletben tartó demokratikus és választási normák felé történő elmozdulást; támogatja a különböző uniós külpolitikai eszközök, különösen a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének alkalmazását a kubai civil társadalommal és a békés kubai átmenetet támogatókkal folytatott uniós párbeszéd megszilárdítása érdekében;
20. megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás az EU és Kuba között létrejött első megállapodásként e kapcsolatok új jogi keretét képezi, és egy a kereskedelemről és kereskedelmi együttműködésről szóló fejezetet is magában foglal, melynek célja egy kiszámíthatóbb és átláthatóbb környezet létrehozása a helyi és európai gazdasági szereplők számára;
21. hangsúlyozza, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kereskedelmi és kereskedelmi együttműködési pillére nem biztosít kereskedelmi kedvezményeket Kuba számára; emlékeztet arra, hogy ez a pillér az alábbiakat foglalja magában: vámügyi együttműködés, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése, szellemi tulajdon, állat- és növény-egészségügyi intézkedések, a kereskedelem technikai akadályai, hagyományos és kézműves áruk, kereskedelem és fenntartható fejlődés, piacvédelemre vonatkozó együttműködés, származási szabályok és beruházás;
22. megállapítja, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás platformot biztosít a kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat bővítéséhez, hagyományos alapokat teremtve az EU és Kuba közti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok számára;
23. támogatja azt a régóta fennálló gyakorlatot, amelyet 2014. szeptember 29-i meghallgatásán Cecilia Malmström biztos is megerősített, hogy a politikai szempontból fontos megállapodások kereskedelmi és beruházási rendelkezéseit addig ideiglenesen nem alkalmazzák, míg azokat a Parlament jóvá nem hagyja; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy folytassák e gyakorlat kiterjesztését valamennyi, az EU külső tevékenységével kapcsolatos nemzetközi megállapodásra a kereskedelmi aspektusok tekintetében, ahogyan a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás esetében;
24. úgy véli, hogy a megállapodás elősegíti a párbeszédet és a gazdasági együttműködést, megkönnyítve a kiszámítható és átlátható üzleti környezet létrejöttét és egy erősebb és stabilabb keret jövőbeli kialakulását, amennyiben biztosított, hogy a kubaiak az Unióból származó vállalkozásokkal és magánszemélyekkel együtt részt vehetnek a beruházásokban;
25. felhívja továbbá a Kubában működő, és különösen az állami eredetű hitelből vagy bármely pénzügyi támogatásban részesülő európai vállalkozásokat is, hogy a származási országukban előírt munkaügyi és etikai normákat alkalmazzák;
26. üdvözli, hogy Kuba ratifikálta az ILO mind a nyolc alapvető egyezményét, és kötelezettségvállalást kér ezek gyors végrehajtására; határozottan felhívja Kubát és valamennyi, az országgal megállapodást kötött, illetve megállapodás megkötéséről tárgyaló országot az ILO és a tisztes munka programja szabályainak ratifikálására és betartására, valamint a munkaerő-kizsákmányolás valamennyi formájának törvényen kívül helyezésére; megjegyzi, hogy vannak olyan területek, ahol szociális és munkajogok forognak kockán, például a kubai állami vállalatok munkaerő-toborzási gyakorlata és a bérelvonás gyakorlata az idegenforgalmi ágazatban; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az ILO egyezményeivel összhangban minden munkavállaló számára alapvető munkahelyi jogokat és megfelelő szociális védelmet kell biztosítani, és mindkét felet felhívja, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás 38. pontja értelmében tegyenek ennek érdekében;
27. megállapítja, hogy az EU Kuba fő exportpartnere és második legfontosabb kereskedelmi partnere, valamint legnagyobb külföldi befektetője; rámutat, hogy az uniós külkereskedelmi politika nem biztosít kereskedelmi kedvezményeket Kuba számára,valamint hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hivatalos értesítése szerint az uniós vámtarifa alkalmazandó; emlékeztet arra, hogy az Unió általános vámkedvezmény-rendszere (GSP) reformjának következtében Kuba 2014 januárjától elvesztette az Unióba való exportra vonatkozó kereskedelmi kedvezményeit, mivel közepes jövedelmű országnak (felső sáv) minősül és így már nem felel meg a támogathatósági feltételeknek; kiemeli továbbá, hogy a kereskedelem még mindig csak kevéssé hangsúlyos szerepet játszik Kuba gazdaságában, és az export és import összesített értéke a GDP 26,4%-ának felel meg;
28. hangsúlyozza, hogy a Kubának az EU CARIFORUM-mal kötött gazdasági partnerségi megállapodásába történő bevonására adódó jövőbeli lehetőségeket fel kell tárni, amely megállapodás számos egyedi és hasznos kereskedelmi együttműködési fejezetet tartalmaz és a további regionális integráció lehetőségét kínálná Kuba számára;
29. megjegyzi, hogy Kuba a WTO tagja és ezért hangsúlyozza, hogy a WTO alapelveit – így a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését, a kereskedelem akadályairól szóló megállapodásokat, az állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket és piacvédelmi eszközöket – tiszteletben kell tartani;
30. felhívja Kubát a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló, 2017 februárjában hatályba lépett WTO-megállapodás ratifikálására; üdvözli a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével foglalkozó bizottság létrehozását az országban, és ezzel kapcsolatban kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak technikai támogatást;
31. rámutat, hogy kulcsfontosságú a vámügyi együttműködés fejlesztése az olyan, jelentős kihívások kezelése érdekében, mint többek között a határbiztonság, a közegészségügy, a földrajzi jelzések oltalma, a hamisított termékek és a terrorizmus elleni küzdelem; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsanak technikai és pénzügyi segítséget, és kölcsönös megállapodással hozzanak létre kétoldalú eszközöket annak érdekében, hogy támogatást nyújtsanak Kuba számára a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések és az információs szolgáltatások végrehajtásában;
32. hangsúlyozza a kubai export hagyományos termékeken túllépő diverzifikációjának szükségességét, és kéri a Bizottságot, hogy hozzon létre ad hoc kereskedési részlegeket a bevált gyakorlatok cseréje, valamint annak érdekében, hogy a kubai exportőröket ellássák a termékek uniós piacra való kijuttatásának javítását segítő ismeretekkel;
33. üdvözli a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) szerepét a kubai Aduanas General de la República (AGR) Mercator Program keretében való stratégiai támogatásában a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának végrehajtására való felkészültség értékelése céljából; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az AGR proaktív módon járjon el a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodás végrehajtásában, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget Kubának ebben a folyamatban;
34. tudomásul veszi a kubai hatóságok által hozott, a vállalkozás szabadságát és a gazdasági liberalizációt ösztönző intézkedéseket; kiemeli a magánszektor fokozatos megerősítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy az erőteljes, az ország fizikai és technológiai infrastruktúrájának javítását és a versenyképes kubai termelési rendszer felépítését célzó külföldi beruházás fejlesztése további gazdasági és pénzügyi intézkedéseket és olyan szabályozásokat tesz szükségessé, amelyek többek között független, átlátható és pártatlan intézmények révén jogbiztonságot, valamint gazdasági stabilitást biztosítanak az ország számára; rámutat arra, hogy e tekintetben Kuba felhasználhatja az uniós tagállamok tapasztalatait;
35. kéri Kubának az EBB külső hitelezési megbízatása keretében kedvezményezett országok közé való felvételét az EBB által előírt követelményeknek való megfelelés révén;
36. üdvözli a fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődésre irányuló rendelkezéseknek a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodásba történő beillesztését, különösen a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend és annak fenntartható fejlesztési céljai a fejlesztésfinanszírozásra vonatkozó addisz-abebai cselekvési program figyelembevételével történő megvalósítását célzó elkötelezett törekvést; sürgeti a feleket, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás ratifikálását követően haladéktalanul alakítsanak ki célzott párbeszédet a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásáról;
37. emlékeztet arra, hogy az EU és Kuba között 1988-ban jött létre a diplomáciai kapcsolat, valamint hogy Kuba 1984 óta kedvezményezettje az Unió fejlesztési és humanitárius segélyalapjainak, valamint hogy az ország jelenleg a Fejlesztési Együttműködési Eszközre vonatkozó rendelet (DCI-rendelet) értelmében a 2014–2020-as időszakra 50 millió eurós uniós támogatásban részesül;
38. emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás megkönnyíti Kuba részvételét az uniós programokban, valamint elősegíti és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves indikatív program (MIP) megerősített végrehajtását a kubai kormány által elfogadott gazdasági és társadalmi modernizációs stratégia előmozdítása érdekében;
39. aggodalommal veszi tudomásul, hogy Kubát, amely az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (DAC) osztályozása szerint „közepes jövedelmű (felső kategória) országnak” minősül, az a veszély fenyegeti, hogy fokozatosan megvonják tőle a DCI-rendelet keretében fejlesztési segélyként kapott támogatását; úgy véli, hogy az ország fejlődő szigetállam volta, valamint az egyoldalú kényszerintézkedések kedvezőtlen hatásai által súlyosbított gazdasági helyzet indokolttá teszik olyan intézkedések meghozatalát, amelyek lehetővé teszik az uniós támogatás további folyósítását Kuba számára, valamint hogy ezt a DCI-rendelet következő félidős értékelése részeként különösen fontolóra veszik majd;
40. támogatja a felek azon ismételt megállapítását, miszerint a fejlett országoknak bruttó nemzeti jövedelmük 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra kell előirányozniuk, a feltörekvő gazdaságoknak és a közepes jövedelmű országoknak (felső sáv) pedig célként kell kitűzniük a nemzetközi közfinanszírozáshoz való hozzájárulásuk növelését;
41. üdvözli a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítését az együttműködés valamennyi fontos területén, ideértve a fenntartható fejlődést is;
42. elismeri és üdvözli Kubának a Dél–Dél együttműködésben játszott fontos szerepét, az ország elsősorban az egészségügy és az oktatás területét érintő humanitárius segítségnyújtásban megnyilvánuló elkötelezettségét és szolidaritását;
43. megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás lehetőséget kínál Kuba számára, hogy nagyobb mértékben vegyen részt az uniós programokban, illetve hogy jobban hozzáférjen azokhoz, ideértve a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot és az Erasmus+ uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogramot is, ami ösztönözni fogja a szorosabb akadémiai, illetve az emberek közötti eszmecserét;
44. megjegyzi, hogy a politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás többoldalú fórumokon a globális kihívások – így a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem és az éghajlatváltozás – közösen kialakított megoldásainak eszköze is lesz;
45. megerősíti arra vonatkozó határozatát, hogy az Európai Parlament Külügyi Bizottságának hivatalos küldöttségét Kubába küldi; arra kéri a kubai hatóságokat, hogy engedélyezzék a parlamenti küldöttségek számára a tárgyalópartnereikkel való találkozást;
46. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Kuba kormányának és parlamentjének.