Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2043(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0249/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0249/2017

Viták :

PV 04/07/2017 - 16
CRE 04/07/2017 - 16

Szavazatok :

PV 05/07/2017 - 8.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0302

Elfogadott szövegek
PDF 407kWORD 58k
2017. július 5., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
2018. évi költségvetés – A háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatás
P8_TA(2017)0302A8-0249/2017
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása a 2018. évi költségvetés tervezetéről szóló háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról (2017/2043(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió 2018-as pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2017. május 30-án fogadott el (COM(2017)0400),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(3),

–  tekintettel a 2018. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2017. március 15-i állásfoglalására, III. Szakasz – Bizottság(4),

–  tekintettel a Tanácsnak a 2018. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2017. február 21-i következtetéseire (06522/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 86a. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0249/2017),

2018. évi költségvetési tervezet: a növekedés, a foglalkoztatás és a biztonság megteremtése

1.  emlékeztet arra, hogy 2017. március 15-i állásfoglalásában a Parlament megerősítette, hogy a fenntartható növekedés, a tisztességes, minőségi és stabil foglalkoztatás, a társadalmi-gazdasági kohézió, a biztonság, a migráció és az éghajlatváltozás a legfontosabb kérdések és a főbb prioritások az EU 2018-as költségvetésében;

2.  úgy véli, hogy a Bizottság javaslata általánosságban jó kiindulópont az idei tárgyalásokhoz, figyelembe véve, hogy a 2018-as uniós költségvetésnek lehetővé kell tennie az EU számára, hogy továbbra is hozzájáruljon a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, miközben biztosítja polgárai biztonságát is; sajnálja, hogy a Bizottság javaslata nem felel meg teljes mértékben a Parlament éghajlatváltozás elleni fellépésre irányuló felhívásának;

3.  üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a költségvetési tervezet tartalmazza a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának eredményeit, már a Tanács általi hivatalos elfogadása előtt, amivel a Bizottság egyértelműen jelzi a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának fontosságát, valamint az uniós költségvetés nagyobb rugalmasságának szükségességét, amely lehetővé teheti az Unió számára, hogy hatékonyan reagáljon az új vészhelyzetekre és finanszírozza politikai prioritásait;

4.  megismétli szilárd meggyőződését, hogy az EU-ban a fenntartható növekedés eléréséhez, valamint a stabil és színvonalas munkahelyek létrehozásához kulcsfontosságú a kutatásba, az innovációba, az infrastruktúrába, az oktatásba és a kkv-kba való beruházások fokozása; üdvözli e tekintetben a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Erasmus+ megerősítésére tett javaslatot, mivel e programok közvetlenül hozzá fognak járulni e célok megvalósításához; úgy véli azonban, hogy további megerősítésekre lesz szükség, különös tekintettel az e szakpolitikák finanszírozásában az ESBA-finanszírozás javára végrehajtott csökkentésekre;

5.  emlékeztet a kkv-knak a munkahelyteremtésben és a beruházási szakadék csökkentésében betöltött alapvető szerepére, és kiemeli, hogy megfelelő támogatásuknak továbbra is az uniós költségvetés egyik legfőbb prioritásának kell maradnia; e tekintetben sajnálja, hogy a COSME programra javasolt előirányzat alacsonyabb, mint a 2017-es költségvetésben, és kifejezi azon szándékát, hogy a 2018-as költségvetésben tovább erősítse ezt a programot; rámutat, hogy tovább kell támogatni a kkv-kat, és felhív a program pénzügyi kötelezettségvállalásainak teljes mértékű végrehajtására a jelenlegi többéves pénzügyi keret hátralevő éveiben; üdvözli, hogy a Bizottság a Horizont 2020 keretprogramban megpróbálja észszerűsíteni a kkv-k finanszírozását;

6.  elismerését fejezi ki az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az unióbeli és az EU területei közötti beruházási szakadék áthidalásában, valamint abban betöltött szerepéért, hogy segít jelentős gazdasági, környezeti és társadalmi hozzáadott értéket biztosító, stratégiai beruházásokat megvalósítani; ezért támogatja annak 2020-ig való meghosszabbítását; kiemeli az ESBA kkv-keretében a források gyors felvételét és üdvözli annak tervezett növelését; sajnálja azonban, hogy nem alkalmaznak holisztikus megközelítést a kkv-k támogatását illetően, amely lehetővé tenné az összes rendelkezésre álló forrás egyértelmű áttekintését; kitart a jelenleg zajló jogalkotási tárgyalások során képviselt azon álláspontja mellett, hogy nem szabad tovább csökkenteni a meglévő uniós programokat az alap meghosszabbítása érdekében; úgy véli, hogy az ESBA, amelynek garanciaalapját főként az uniós költségvetés révén finanszírozzák, nem támogathat a nem együttműködő joghatóságokra vonatkozó uniós jegyzéken szereplő országokban és területeken letelepedett vagy bejegyzett szervezeteket, vagy amelyek nem működnek együtt az Unióval az átláthatósággal és az információcserével kapcsolatos, nemzetközileg elfogadott adóügyi standardok és uniós jogszabályok alkalmazása terén;

7.  elismeréssel veszi tudomásul a védelmi kutatás, technológiai fejlesztés és beszerzés terén zajló uniós kezdeményezéseket, amelyek hozzá fognak járulni a méretgazdaságosság eléréséhez az ágazatban és ezáltal a tagállamok közötti nagyobb koordinációhoz e téren, és ha azokat megfelelően dolgozzák ki, észszerűbb védelmi kiadásokat és megtakarításokat eredményeznek nemzeti szinten; hangsúlyozza, hogy javítani kell a versenyképességet és az innovációt az európai védelmi ipar területén; emlékeztet azon korábbi álláspontjára, miszerint az e téren indított új kezdeményezéseket kiegészítő forrásokból kell finanszírozni és nem érinthetnek hátrányosan meglévő programokat, így az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt sem;

8.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság nem tett eleget a Parlament azon kérésének, hogy terjesszen elő értékelést és megfelelő javaslatokat a „18. születésnapi európai Interrail-bérletre”; úgy véli, hogy az ilyen javaslatokban benne rejlik az európai öntudat és identitás fokozásának lehetősége; hangsúlyozza azonban, hogy az új projekteket új pénzügyi forrásokból kell finanszírozni anélkül, hogy hatást gyakorolnának meglévő programokra, és társadalmi szempontból a lehető leginkluzívabbnak kell lenniük; megismétli a Bizottsághoz intézett azon korábbi felhívását, hogy terjesszen elő megfelelő javaslatokat e tekintetben;

9.  üdvözli, hogy a 2018-as költségvetési tervezet kiegészítő előirányzatot tartalmaz az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, válaszul a Parlamentnek e program folytatására vonatkozó korábbi felhívásaira; ezzel párhuzamosan tudomásul veszi a 3/2017. sz. költségvetés-módosítási tervezetre vonatkozó javaslatot, amely 500 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot foglal magában az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, a Parlament és a Tanács által a 2017-es költségvetési egyeztetés során született megállapodásnak megfelelően; meggyőződése, hogy a javasolt összegek egyértelműen nem elegendőek ahhoz, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés elérje céljait, és úgy véli, hogy az ifjúsági munkanélküliség hatékony kezelése érdekében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek továbbra is hozzá kell járulnia a növekedésre és a foglalkoztatásra vonatkozó uniós prioritáshoz; ragaszkodik ahhoz, hogy hatékony választ kell adni az ifjúsági munkanélküliségre az egész Unióban, és kiemeli, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés tovább javítható és hatékonyabbá tehető, nevezetesen annak biztosításával, hogy valódi európai hozzáadott értéket nyújt a tagállamok ifjúsági foglalkoztatási politikáihoz, és nem veszi át a korábbi nemzeti politikák finanszírozásának helyét;

10.  emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika elsődleges szerepet játszik az EU fejlődésében és növekedésében; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikai programok 2018-ban várhatóan utolérik magukat és teljes gőzzel haladnak majd; kiemeli a Parlament elkötelezettségét, hogy megfelelő előirányzatokat biztosítson az EU egyik alapvető szakpolitikáját képviselő e programokra; aggódik azonban az operatív programok végrehajtásában nemzeti szinten tapasztalható elfogadhatatlan késedelmek miatt; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy lezáruljon az irányító, az ellenőrző és az igazoló hatóságok kijelölése, és felgyorsuljon a végrehajtás; elismeri, hogy a jogalapról folyó elhúzódó tárgyalások miatt az érintett uniós intézmények részben felelősek az alacsony végrehajtási arányért; megjegyzi, hogy néhány tagállam véli úgy, hogy a kohéziós alapok olyan eszközök lehetnek, amelyek biztosítják a szolidaritást valamennyi uniós politikában;

11.  különösen aggasztónak tartja a kifizetetlen számlák lehetséges újbóli felhalmozódását a jelenlegi többéves pénzügyi keret futamidejének végén, és emlékeztet a 2014 végére felhalmozódott, példa nélküli 24,7 milliárd EUR összegre; üdvözli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata alkalmával a Bizottság most először 2020-ig szóló kifizetési előrejelzést is készített, de hangsúlyozza, hogy ezt minden évben megfelelően frissíteni kell annak érdekében, hogy a költségvetési hatóság időben meghozhassa a szükséges intézkedéseket; figyelmeztet arra a káros hatásra, amelyet egy újabb kifizetési válság gyakorolhat különösen az uniós költségvetés kedvezményezettjeire; meggyőződése, hogy az EU hitelessége összefügg azon képességével is, hogy megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat biztosítson az uniós költségvetésben, amelyek lehetővé teszik a kötelezettségvállalások teljesítését; kiemeli a késedelmes kifizetések káros hatását a magánszektorra, és nevezetesen a közintézményekkel szerződésben álló uniós kkv-kra;

12.  rámutat annak fontosságára, hogy az EU teljesítse a COP21 keretében meghatározott célok elérésére tett vállalását, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok kormánya a közelmúltban úgy határozott, hogy felmondja a megállapodást; e tekintetben hangsúlyozza, hogy komolyan veszélyeztetve van azon célkitűzés teljesülése, hogy a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben az uniós kiadások legalább 20 %-át az éghajlattal kapcsolatos fellépésekre fordítsák, hacsak több erőfeszítést nem teszünk e téren; aggodalommal veszi tudomásul a biológiai sokféleségre betervezett szerény, 0,1 %-os növekedést; hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség védelmét általánosan érvényesíteni kell az egész uniós költségvetésben, és megismétli azt a korábbi felhívását, hogy olyan nyomonkövetési módszert vezessenek be, amely figyelembe veszi a biológiai sokféleséghez kapcsolódó összes kiadást és azok hatásfokát; hangsúlyozza továbbá, hogy az uniós finanszírozású projekteknek nem szabad negatív hatást gyakorolniuk az éghajlatváltozás mérséklésére és a körforgásos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállásra;

13.  megállapítja, hogy a speciális eszközök példa nélküli igénybevétele azt mutatta, hogy az uniós költségvetést eredetileg nem a jelenlegi migrációs és menekültügyi válsághoz hasonló problémák kezelésére alakították ki; úgy véli, hogy a válság utáni megközelítés felé történő elmozdulás még korai; ezért ellenzi a 3. fejezeten belül a 2017-es költségvetéshez képest javasolt csökkentéseket, amelyek nincsenek összhangban az EU azon kötelezettségvállalásával, hogy hatékonyan kezeli a migrációs és menekültügyi válságot; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a sürgős, példa nélküli helyzetre való reagálást követően rendszerszerűbb és proaktívabb megközelítést kell alkalmazni, kiegészítve azt az EU költségvetésének hatékonyabb felhasználásával; megismétli, hogy az állampolgárok biztonságának védelme az Unió egyik prioritása;

14.  megerősíti, hogy a migrációs és menekültügyi válság kiváltó okainak kezelése az EU szomszédságának stabilizálásával együtt hosszú távon fenntartható megoldást jelent, és hogy a migránsok és menekültek származási országaiban való beruházások kulcsfontosságúak e cél eléréséhez; e tekintetben üdvözli a külső beruházási tervet és az intézmények közötti megállapodást az Európai Fenntartható Fejlődési Alapról (EFFA), és az alap gyors végrehajtására hív fel; ezért meglepődve veszi tudomásul a 4. fejezet csökkentéseit, amelyeket nem lehet teljes mértékben a költségvetés múltbeli növelésével vagy az alacsony végrehajtási aránnyal indokolni; megerősíti, hogy a migrációt kiváltó okok kezelése magában foglalja, de nem korlátozódik az olyan problémák megoldására mint a szegénység, a munkanélküliség, az oktatási és gazdasági lehetőségek, az instabilitás, a konfliktusok és az éghajlatváltozás;

15.  üdvözli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keleti részére javasolt növekedést, válaszul a Parlament korábbi felhívásaira; meggyőződése, hogy az EU által nyújtott támogatás – különösen a társulási megállapodást aláírt országoknak – elengedhetetlen az Unióval való gazdasági integráció és konvergencia előmozdítása, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok keleti szomszédságunkban történő elősegítése érdekében; hangsúlyozza, hogy ez a támogatás addig nyújtandó, amíg az érintett országok teljesítik a jogosultsági kritériumokat, különösen a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a demokratikus intézmények erősítése tekintetében;

16.  kiemeli az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (EUSZA) jelentőségét, amelyet azért hoztak létre, hogy reagáljon a jelentős természeti katasztrófákra és kifejezésre juttassa az Európa katasztrófa sújtotta régióival való európai szolidaritást, és tudomásul veszi az EUSZA kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak javasolt növelését; felhívja a Bizottságot, hogy késedelem nélkül értékelje, hogy szükség van-e további növelésre különös tekintettel az olaszországi földrengésekre és (az emberéleteket követelő tragikus) spanyolországi és portugáliai tüzekre, amelyek emberi életekre nézve súlyos drámai hatással jártak különösen hátrányos helyzetben lévő régiókban; felhív az alap igénybevételére vonatkozó szabályok kiigazítására, rugalmasabb és időben megfelelőbb igénybevétel lehetővé tétele érdekében, jelentős hatással járó katasztrófák szélesebb körét lefedve, és csökkentve a katasztrófa és a támogatás rendelkezésre bocsátása közötti időt;

17.  megjegyzi, hogy a 2018-as költségvetési tervezet nem hagy vagy csak nagyon korlátozott mozgásteret hagy a többéves pénzügyi keret felső határai alatt az 1., 3. és 4. fejezetekben; ezt a 2014 óta indított jelentős új kezdeményezések (ESBA, migrációval kapcsolatos javaslatok, majd később a védelmi kutatás és az Európai Szolidaritási Hadtest) következményének tekinti, amelyeket lecsökkentettek a 2013-ban elfogadott többéves pénzügyi keret felső határain belül; emlékeztet, hogy a többéves pénzügyi keret – különösen félidős felülvizsgálatát követően – olyan rugalmassági rendelkezéseket ír elő, amelyek bár korlátozottak, de teljes mértékben kihasználandóak a sikeres programok ambiciózus jellegének fenntartása, illetve az új és előre nem látott kihívások kezelése érdekében; kifejezi a Parlament azon szándékát, hogy továbbra is igénybe vegye az ilyen rugalmassági rendelkezéseket a módosítási eljárás részeként; ismételten felszólít új, valódi saját források bevezetésére az EU költségvetésébe;

18.  e tekintetben megjegyzi, hogy a költségvetési tervezetben számos hivatkozás van módosító indítvány szükségességére, ami részben befolyásolhatja a Parlament álláspontját a költségvetési eljárás során; sajnálatát fejezi ki a Bizottság azon bejelentése miatt, hogy a biztonság és a migráció terén lehetséges új kezdeményezéseket, valamint a törökországi menekülteket támogató eszköz lehetséges meghosszabbítását javasolhatja egy jövőbeni módosító indítvány részeként, ahelyett, hogy belefoglalta volna azokat a költségvetési tervezetbe; sürgeti a Bizottságot, hogy időben szolgáljon részletekkel e közelgő javaslatokról, hogy a költségvetési hatóság megfelelően megvizsgálhassa azokat; hangsúlyozza, hogy e lehetséges kezdeményezések nem hagyhatják figyelmen kívül és nem helyettesíthetik a Parlament által e költségvetési eljárás keretében előterjesztett kéréseket és módosításokat;

19.  ismételten támogatásáról biztosítja a Bizottság „eredményközpontú költségvetés” elnevezésű stratégiáját, és szorgalmazza a teljesítményadatok minőségének és bemutatásának folyamatos javítását annak érdekében, hogy pontos, egyértelmű és érthető információt adjanak az uniós programok teljesítményéről;

1a.alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

20.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak az 1a. alfejezeten belüli kötelezettségvállalási előirányzatok 2018-as összegére (21 841,3 millió EUR) vonatkozó javaslata 2017-hez képest +2,5%-os növekedésnek felel meg; üdvözli, hogy e növekedés jelentős részét a Horizont 2020, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és az Erasmus+ teszi ki, tekintve, hogy kötelezettségvállalási előirányzataik 7,3, 8,7 és 9,5%-kal nőttek, de megjegyzi, hogy ez még mindig kevesebb a pénzügyi programozásukban szereplő összegeknél; különösen kiemeli a Horizont 2020 programhoz benyújtott pályázatok rendkívül alacsony sikerességi arányát;

21.  meglepőnek tartja azonban, hogy a COSME kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatait 2,9 illetve 31,3%-kal csökkentették, jóllehet a kkv-k támogatása az EU egyik kiemelt prioritása;

22.  az ESBA kiterjesztését illetően megismétli, hogy a Parlament ellenez az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt érintő minden további csökkentést, és úgy véli, hogy az uniós garanciára elkülönített további 1,1 milliárd eurót kizárólag a rendelkezésre álló mozgástérből (650 millió EUR összegben) és a várható pozitív nettó jövedelemből (450 millió EUR összegben) kell átcsoportosítani; emlékeztet, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz kerete (IKT-rész) az új Wifi4EU kezdeményezést is magában foglalja; emlékeztet, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre rendszeres a túljelentkezés az előirányzatok elégtelensége miatt, különösen az infrastruktúrára vonatkozó rész tekintetében;

23.  tudomásul veszi a Bizottságnak az Európai Szolidaritási Hadtest létrehozására irányuló javaslatát; aggodalommal állapítja meg ugyanakkor, hogy a Parlament figyelmeztetései ellenére a 2017. május 30-án elfogadott jogalkotási javaslat azt irányozza elő, hogy az Európai Szolidaritási Hadtest költségvetésének háromnegyedét meglévő programokból, elsősorban az Erasmus+ programból (197,7 millió EUR) származó átcsoportosítások révén finanszíroznák; aggódik azon kockázat miatt, amelyet ez a helyzet jelentene az érintett uniós programokra nézve, és kifejezi arra irányuló szándékát, hogy a 2018-as költségvetésben még jobban megerősítse az Erasmus+ programot; megismétli, hogy az új politikai kötelezettségvállalásokat új előirányzatokból kellene finanszírozni, nem pedig meglévő programok átcsoportosítása révén;

24.  üdvözli a védelmi kutatásra vonatkozó előkészítő intézkedés megerősítésére tett javaslatot és a Bizottság által a védelmi ipar fejlesztési programjáról előterjesztett jogalkotási javaslatot;

1b.alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

25.  megállapítja, hogy az 1b. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatainak teljes összege 55 407,9 millió EUR, ami 2,4%-os növekedést jelent a 2017-es költségvetéshez képest, amennyiben a 3. sz. költségvetés-módosítási tervezetet is tartalmazza;

26.  megjegyzi, hogy a kifizetési előirányzatokra javasolt 46 763,5 millió EUR 25,7%-kal magasabb mint 2017-ben, főként a 2017-ben az új operatív programok tényleges elindítását akadályozó késedelem miatt tapasztalt visszaesést tükrözve; emlékeztet arra, hogy a tagállamok pontatlan előrejelzései az 1b. alfejezet kifizetési előirányzatainak jelentős – több mint 11 milliárd eurót kitevő – kihasználatlanságához vezettek 2016-ban, és megjegyzi, hogy a 2018-ra javasolt szinteket a korábbi előrejelzésekhez képest már 1,6 milliárd euróval csökkentették;

27.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a 2014–2020 közötti időszak programjainak végrehajtása teljes sebességgel haladjon, és határozottan úgy véli, hogy a jövőben kerülni kell a kifizetetlen számlák normálistól eltérő mértékű felhalmozódását; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kiemelt feladatként oldják meg a nemzeti irányító és igazoló hatóságok késedelmes kijelölésével kapcsolatos lezáratlan kérdéseket, valamint a kifizetés iránti kérelmek benyújtását akadályozó tényezőket; őszintén reméli, hogy a 2018-as költségvetésben mind a nemzeti hatóságok, mind a Bizottság javították a kifizetési igényekre vonatkozó becsléseiket, és hogy a kifizetési előirányzatok javasolt szintjét teljes körűen végrehajtják; elismeri, hogy a jelenlegi alacsony végrehajtási arány egyik oka az uniós intézmények közötti, a jogalappal kapcsolatos tárgyalások elhúzódása;

28.  üdvözli a Bizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatásának finanszírozására tett javaslatát, és tudomásul veszi 233,3 millió EUR javasolt igénybevételét a kötelezettségvállalásokra vonatkozó összesített tartalékból; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék az Európai Számvevőszék közelmúltbeli jelentésének javaslatait; emlékeztet arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre elkülönített források növelését össze kell egyeztetni az Európai Szociális Alap (ESZA) megfelelő összegeivel; kifejezi azon szándékát, hogy valamennyi lehetőséget feltárjon a program további megerősítése érdekében a 2018-as költségvetésben;

29.  hangsúlyozza a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap (FEAD) fontosságát a szegénység és társadalmi kirekesztés leküzdésében és kéri, hogy foglaljanak bele a 2018-as költségvetésbe megfelelő forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően teljesüljenek a célcsoportok szükségletei és az Alap célkitűzései;

2.fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

30.  tudomásul veszi a 2. fejezetre javasolt 59 553,5 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatokat (+1,7 % 2017-hez képest) és az 56 359,8 millió EUR összegű kifizetési előirányzatokat (+2,6 %), amelyek 713,5 millió eurós mozgásteret hagynak a kötelezettségvállalások felső határán belül; megjegyzi, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) 2018-as igényeinek finanszírozása érdekében megnövelt előirányzatok (+2,1 %) nagyrészt annak tudhatók be, hogy 2018-ban várhatóan kevesebb címzett bevétel áll majd rendelkezésre;

31.  megjegyzi, hogy a Bizottság 713,5 millió eurós tartalékot hagyott a 2. fejezet felső határa alatt; rámutat arra, hogy a mezőgazdasági piacok fokozott volatilitása e tartalék felhasználását teheti szükségessé, mint a tejágazat múltbeli válsága esetében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a felső határ alatt fennmaradó mozgástér elegendő legyen bármilyen válsághelyzet kezelésére;

32.  kiemeli az egyes olyan gyümölcsökre nyújtott rendkívüli támogatási intézkedések meghosszabbítását, amelyek piaci helyzete továbbra is nehéz; sajnálatának ad hangot ugyanakkor azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság jelenleg nem tesz javaslatot az uniós importra vonatkozó orosz tilalom által érintett állattenyésztési ágazatok – és különösen a tejágazat – támogatási intézkedéseire, és ezért e tekintetben irányváltásra számít; következésképpen arra számít, hogy amennyiben a 2. fejezet tartalékát mozgósítják, egy részét az orosz embargó által leginkább érintett országok tejtermelői kapják majd; várakozással tekint a Bizottság 2017 októberére várható módosító indítványa elé, amelynek az EMGA finanszírozására vonatkozó naprakész információkon kell alapulnia a mezőgazdasági ágazat valós igényeinek felmérése érdekében, kellően figyelembe véve az orosz embargó és egyéb piaci ingadozások hatását;

33.  üdvözli az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) (+2,4 %) és a LIFE+ program (+5,9 %) kötelezettségvállalásainak a pénzügyi programozással összhangban történt növelését, de sajnálja, hogy a jelentősen csökkentett kifizetési előirányzatok e két program továbbra is lassú beindulását látszanak előrevetíteni a 2014–2020 közötti időszakban;

3.fejezet – Biztonság és uniós polgárság

34.  tudomásul veszi a 3. fejezetre javasolt, 3 473,1 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatokat; hangsúlyozza, hogy közös, átfogó és fenntartható megoldásokra van szükség a migrációs és menekültügyi helyzet, valamint a kapcsolódó kihívások vonatkozásában;

35.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy további 800 millió eurót szentelt a biztonsági kérdések megoldására, különösen az Európai Unió területén bekövetkezett terrortámadás-sorozatot követően;

36.  véleménye szerint e kérdések fontossága és sürgőssége nincs összhangban a 3. fejezet kötelezettségvállalási (-18,9%) és kifizetési (-21,7%) előirányzatainak a 2017-es költségvetéshez képest jelentős mértékű csökkentésével, nevezetesen a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF), a Belső Biztonsági Alap és a Jogérvényesülés program esetében; felszólít megfelelő költségvetés biztosítására ezen alapok számára; kitart amellett, hogy e csökkentések nem indokolhatóak az elfogadott intézkedések végrehajtásában és az új jogalkotási javaslatok elfogadásában mutatkozó késedelmekkel; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa a megfelelő költségvetési források rendelkezésre állását és a további igények gyors kezelését;

37.  sajnálja, hogy ez idáig nem hoztak létre hatékony újraelosztási rendszert, és azt, hogy ez aránytalan terhet ró egyes tagállamokra, nevezetesen Olaszországra és Görögországra; emlékeztet arra, hogy 361 678 menekült és migráns érkezett az EU-ba 2016-ban, közülük 181 405 Olaszországba és 173 447 Görögországba, és hogy 2017-ben Olaszország fogadta be az EU-ba érkezett menekültek és migránsok 85%-át; sajnálja, hogy Olaszország eddig csupán 147,6 millió EUR-t kapott a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alaptól, ami az országnak a migrációs válság kezelésére szánt teljes kiadásainak csupán 3%-a;

38.  úgy véli továbbá, hogy a tagállamok közötti, a biztonsággal kapcsolatos kérdéseket illető együttműködést tovább lehetne erősíteni az uniós költségvetésből származó megnövelt támogatás révén; megkérdőjelezi egy ilyen célkitűzés megvalósíthatóságát úgy, hogy a Belső Biztonsági Alap vonatkozó költségvetési sorait jelentősen csökkentették a 2017-es költségvetéshez képest; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a szükséges finanszírozást a javasolt új információs és határellenőrzési rendszerek, például az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) és a határregisztrációs rendszer megvalósításához;

39.  úgy véli, hogy 2018 döntő fontosságú év lesz az európai migrációs stratégia megvalósításában, mivel számos kulcsfontosságú elemének kidolgozása van folyamatban; hangsúlyozza, hogy alaposan értékelni kell számos jelenleg tárgyalt jogalkotási javaslat – úgy mint a dublini közös menekültügyi rendszer, az új határregisztrációs rendszer és az ETIAS – költségvetési vonzatait, beleértve késedelmes elfogadásuk lehetőségét is; hangsúlyozza a megfelelő finanszírozás fontosságát a vonatkozó uniós célok megvalósításához, illetve a nemzetközi jogot teljeskörűen tiszteletben tartó és a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló hatékony európai menekültügyi és migrációs politika sürgős kidolgozásához;

40.  rámutat arra, hogy a Bizottság javaslata harmadik egymást követő éve nem hagy mozgásteret a 3. fejezet felső határa alatt, nyilvánvalóvá téve a többéves pénzügyi keret legkisebb fejezetének idejétmúlt méretét, amint azt a Parlament a félidős felülvizsgálat részeként kifejtette; e tekintetben üdvözli a rugalmassági eszköz 817 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatának igénybevételére vonatkozó bizottsági javaslatot, ami csak a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet felülvizsgálata során elért további rugalmasságnak köszönhetően valósítható meg; kitart amellett, hogy a kiadások szintje még mindig elégtelen és sajnálja, hogy a Bizottság egy jövőbeli módosító indítványra halasztott minden további javaslatot;

41.  emlékeztet a Parlament következetes és határozott támogatására a kulturális és a médiához kapcsolódó programok iránt; üdvözli a Kreatív Európa program javasolt növelését a 2017-es költségvetéshez képest, többek között a kulturális örökség európai évének növelését a „Fellépések a multimédia területén” alatt; ezen túlmenően ragaszkodik ahhoz, hogy az Európa a polgárokért program kapjon elegendő forrásokat; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a „multimédiás fellépések” költségvetési sor alatti kezdeményezéseket annak biztosítása érdekében, hogy a költségvetés hatékonyan támogassa az uniós ügyek független és magas színvonalú közvetítését; megismétli támogatását az Euranet Plus fenntartható többéves finanszírozása iránt; üdvözli az élelmiszer- és takarmányprogram és a fogyasztóvédelmi program kötelezettségvállalási előirányzatainak emelését a 2017. évi költségvetéshez képest; végül hangsúlyozza egy erős egészségügyi program és egy megfelelő költségvetés jelentőségét az egészségügy terén az európai együttműködés biztosítása érdekében, beleértve az új innovációkat az egészségügyi ellátás területén, az egészségügyi egyenlőtlenségeket, a krónikus betegségek terhét, az antimikrobiális szerekkel szembeni rezisztenciát, a határokon átnyúló egészségügyi ellátást és az ellátáshoz való hozzáférést;

4.fejezet — Globális Európa

42.  sajnálja, hogy összességében csökkent a 9,6 milliárd EUR összegű 4. fejezet (-5,6% 2017-hez képest) kötelezettségvállalási előirányzatainak finanszírozása; megjegyzi, hogy a 4. fejezet főbb eszközeinek csökkentései elsősorban a törökországi menekülteket támogató eszközre és az európai migrációs stratégia alá tartozó új partnerségi keretre a 2017-es költségvetésben jóváhagyott korábbi megerősítésekkel állnak összefüggésben;

43.  úgy véli, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközt és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközt, és különösen az utóbbi déli komponensét érintő csökkentések nem indokoltak, tekintettel a migrációval kapcsolatos uniós fellépés hosszú távú szükségleteire, amelyek túlmutatnak a partnerségi keret alatti migrációs paktumokon, és a nemzetközi fejlődés melletti kötelezettségvállalására; ezzel összefüggésben felszólít a békefolyamatra, valamint Palesztina és az UNRWA pénzügyi támogatására fordított pénzügyi források növelésére; emlékeztet annak fontosságára, hogy a déli szomszédság elegendő finanszírozásban részesüljön, mivel a közel-keleti stabilitás a migráció kiváltó okainak kezelése céljából kulcsfontosságú elem;

44.  mindazonáltal üdvözli az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz keleti részének javasolt emelését, amely demokratikus reformok támogatásához és az EU-való gazdasági integrációhoz fog hozzájárulni, különösen azokban az országokban, amelyek társulási megállapodást írtak alá az EU-val;

45.  tudomásul veszi a politikai reformok támogatására Törökországnak nyújtott megnövelt támogatást (IPA II), különösen amiatt, hogy az ország visszacsúszott a jogállamiság, a szólásszabadság és az alapvető jogok terén; felhívja a Bizottságot az előcsatlakozási támogatás felfüggesztésére a csatlakozási tárgyalások felfüggesztése esetén, és e forgatókönyv megvalósulásakor, ezeknek az összegeknek közvetlenül a török civil társadalom és a Törökországban lévő menekültek támogatására való felhasználására, valamint több befektetést szorgalmaz az emberek közötti csereprogramokba, mint például a diákoknak, egyetemi oktatóknak és újságíróknak szóló Erasmus+-ba; elvárja azonban, hogy az előcsatlakozási támogatásra jogosult kedvezményezett országok számára elegendő finanszírozást biztosítsanak a nyugat-balkáni országokban, amelyeknek sürgősen pénzügyi támogatásra van szükségük a reformokhoz;

46.  a felsőoktatásnak a partnerországokban az általános reformok szempontjából betöltött jelentőségére való tekintettel úgy ítéli meg, hogy folyamatos támogatást kell biztosítani a diákok mobilitására és a tudományos együttműködésre az EU és a szomszédos országok között; ezért sajnálja a három külső eszköz – Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és Fejlesztési Együttműködési Eszköz, amelyek célja a felsőoktatás nemzetközi dimenziójának ösztönözése az „Erasmus+” program végrehajtásához – keretében biztosított technikai és pénzügyi segítségnyújtásra szolgáló előirányzatok csökkenését;

47.  tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy 232 millió EUR összegű tartalékot hagy a felső határ alatt; meggyőződése, hogy az EU külső fellépéseit érintő kihívások a 4. fejezet jelenlegi méretét meghaladó fenntartható finanszírozást tesznek szükségessé; emlékeztet arra, hogy a rendkívüli tartalékot a felső határ feletti finanszírozás lehetővé tételére használták fel a 2017-es költségvetésben; fenntartja, hogy az új kezdeményezéseket új előirányzatokból kell finanszírozni és teljes mértékben ki kell használni a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során elfogadott szint valamennyi rugalmassági opcióját;

48.  felhívja a Bizottságot, amely rendszeresen a törökországi menekülteket támogató eszköz lehetséges meghosszabbítására hivatkozik, hogy mielőbb terjesszen elő tényleges javaslatot annak meghosszabbítására, ha az szándékában áll; emlékeztet a Parlament, a Tanács és a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy biztosítják, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz és a vagyonkezelői alapok létrehozása átlátható és világos, illetve megfelel az uniós költségvetésre vonatkozó egységesség elvének a költségvetési hatóság előjogai tekintetében, beleértve a parlamenti ellenőrzést is; ismételten sürgeti a tagállamokat, hogy időben tegyenek eleget a törökországi menekülteket támogató eszköz és a vagyonkezelői alapok finanszírozásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak;

49.  teljes mértékben támogatja az EU által a Szíriával foglalkozó brüsszeli konferencián tett kötelezettségvállalásokat, megerősítve a korábbi, Londonban tett kötelezettségvállalásokat; egyetért az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz és a humanitárius segély egyenként 120 millió EUR összegű megerősítésével e kötelezettségvállalás teljesítése érdekében;

5.fejezet — Igazgatás

50.  megállapítja, hogy az 5. fejezet kiadásait – a 2017-es költségvetéshez képest 3,1%-kal – 9 682,4 millió euróra növelték (+287,9 millió EUR); megjegyzi, hogy e nominális növekedés több mint egyharmada a nyugdíjakhoz szükséges pótlólagos előirányzatokkal magyarázható (+108,5 millió EUR); tudomásul veszi, hogy a pótlólagos előirányzatokat elsősorban a nyugdíjasok számának várható emelkedése eredményezi (+4,2%); tudomásul veszi továbbá, hogy a nyugdíjasok száma várhatóan növekedni fog az elkövetkező években; tudomásul veszi az igazgatási kiadások szigorú megközelítését és a bérekhez nem kapcsolódó összes kiadás nominális befagyasztását;

51.  megjegyzi, hogy a felső határ alatt tényleges fennmaradó mozgástér 93,6 millió EUR, a rendkívüli tartalék 570 millió EUR összegű, 2017-ben történő igénybevételének beszámítását követően; hangsúlyozza, hogy a nyugdíjak miatt az 5. fejezet uniós költségvetésbeli részesedése enyhén, 6,0%-kal nőtt (kötelezettségvállalási előirányzatok);

Kísérleti projektek — előkészítő intézkedések

52.  hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságát, amelyek alapvető fontosságú eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések előkészítésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; meg kívánja határozni a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kiegyensúlyozott csomagját; megjegyzi, hogy a jelenlegi javaslatban elég korlátozott a mozgástér vagy nem is létezik, és meg kívánja vizsgálni, hogy milyen módon lehetne teret adni lehetséges kísérleti projekteknek és előkészítő intézkedéseknek más politikai prioritások meggyengítése nélkül; úgy ítéli meg, hogy a kísérleti projektek/előkészítő intézkedések megvalósításakor a Bizottságnak lépésről lépésre tájékoztatnia kellene az azokat kezdeményező európai parlamenti képviselőket annak biztosítása érdekében, hogy javaslataik szellemét teljes mértékben tiszteletben tartják;

Ügynökségek

53.  tudomásul veszi a decentralizált ügynökségek részesedésének +3,1%-os növekedését a 2018. évi költségvetési tervezetben (a címzett bevételek nélkül) és a 146 új álláshelyet, de kiemeli, hogy jelentős különbségek vannak a „teljes kapacitással működő” ügynökségek (-11,2%) és az „új feladatokat ellátó ügynökségek” (+10,5%) között; feltételezi, hogy e számok megfelelően tükrözik azt a tényt, hogy 2013 óta a legtöbb ügynökségnél már lezárult az 5%-os létszámcsökkentés vagy még meg is haladták azt (néhány ügynökségnél 2018-ban valósul meg), miközben az ugyanebben az időszakban bekövetkezett létszámnövekedés a migrációval és a biztonsággal foglalkozó ügynökségeket (+183 álláshely), a pénzügyi felügyeleti ügynökségeket (+28 álláshely) és néhány, új feladatokkal megbízott ügynökséget (ERA, EASA, GSA) (+18 álláshely) érintette; megismétli a 2015. évi mentesítési eljárás(5) során megfogalmazott felhívását források fenntartására és adott esetben kiegészítésére az ügynökségek – többek között az ügynökségek hálózata állandó titkárságának (amelynek neve most már Közös Támogató Hivatal) – megfelelő működésének biztosítása érdekében;

54.  megismétli azon meggyőződését, hogy a bel- és igazságügy területén aktív uniós ügynökségeket sürgősen el kell látni a szükséges operatív kiadásokkal és személyzettel, lehetővé téve számukra, hogy sikeresen ellássák az elmúlt években rájuk ruházott további feladatokat és felelősségi köröket; e tekintetben üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) személyzetének növelését, ami véleménye szerint a minimumot jelenti annak biztosításához, hogy ezek az ügynökségek hatékonyan hajtsák végre műveleteiket; hangsúlyozza, hogy az Europol javasolt költségvetése és személyzeti állománya nem elegendő a ráruházott feladatok ellátásához, mivel a Bizottság és a tagállamok az elmúlt években a tagállamok közötti együttműködés erősítése mellett döntöttek, különösen a terrorizmus, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, az embercsempészet és a kísérő nélküli gyermekek védelme területén; hangsúlyozza az információcsere jelenlegi rendszerében azonosított hiányosságokat, és sürgeti a Bizottságot, hogy bocsássa az eu-LISA rendelkezésére a közelmúltban ezzel kapcsolatban ráruházott további feladatok és felelősségi körök ellátásához szükséges megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat; hangsúlyozza az EASO fontos szerepét a tagállamok támogatásában a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásában, különösen a menedékkérők számának növekedése esetén; sajnálja az operatív finanszírozás (-23,6% 2017-hez képest) és a személyzet (4%) csökkentését az Eurojust vonatkozásában, amely jelenleg az esetek számának súlyos növekedésével néz szembe;

55.  aggodalommal állapítja meg, hogy a foglalkoztatás és képzés (CEDEFOP, ETF, EU-OSHA, EUROFOUND), valamint a környezeti fellépés (ECDC, ECHA, EEA, EFSA, EMA) területén működő európai ügynökségeket különösen érinti a létszámcsökkentés (‑5 és -12 álláshely); úgy véli, hogy ez ellentétes a méltányos, színvonalas és stabil munkahelyek létrehozására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló általános uniós politikákkal; üdvözli az ACER és a GSA személyzetének és költségvetésének növekedését, de hangsúlyozza, hogy ezek a növekedések nem elegendők ahhoz, hogy az ügynökségek megfelelően teljesítsék feladataikat;

56.  megjegyzi, hogy 2018 a harmadik REACH-nyilvántartásba vételi határidő, amely sok vállalatot érint Európában és a mai napig a legtöbb kkv-t, ami ennélfogva jelentős hatással fog járni az ECHA munkaterhelésére; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tartózkodjon hat ideiglenes alkalmazotti álláshely 2018-ra tervezett leépítésétől, és azt halassza el 2019-ig, hogy az ECHA hatékonyan végrehajthassa teljes 2018. évi munkaprogramját; e tekintetben megjegyzi, hogy az ECHA 2012 óta már 10%-kal csökkentette a REACH-csel foglalkozó munkatársai számát;

o
o   o

57.  emlékeztet, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítése jogi kötelezettség, amely közvetlenül a Szerződésekből ered; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megerősítésére a költségvetési eljárás során, és a költségvetési kiadásoknak a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása hatékony eszközeként való felhasználására; javasolja, hogy fejlesszenek ki egy költségvetési tervet a nemek közötti egyenlőség érvényesítésének az uniós intézményekben történő végrehajtására – az elfogadott kísérleti projektnek megfelelően –, és a jövőben hozzanak létre egy külön költségvetési sort a nemek közötti egyenlőség érvényesítésével kapcsolatos kérdések intézményekben való koordinációjának irányítására;

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.
(2) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(3) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0085.
(5) Lásd „Az európai uniós ügynökségek 2014-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről: teljesítmény, pénzgazdálkodás és ellenőrzés” című, 2017. április 27-i európai parlamenti állásfoglalást (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0155).


MELLÉKLET

EGYÜTTES NYILATKOZAT A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ HATÁRIDŐKRŐL ÉS AZ EGYEZTETŐBIZOTTSÁG 2018-AS MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELEIRŐL

A.  A költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás mellékletének A. részével összhangban az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a 2018. évi költségvetési eljárás legfontosabb időpontjai tekintetében a következőkben állapodik meg:

1.  A Tanács álláspontjának elfogadását megelőzően, július 13-án (délelőtt) háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

2.  A Bizottság törekedni fog arra, hogy a 2018. évi költségvetési irányszámokat május végéig benyújtsa.

3.  A Tanács arra törekszik, hogy a 37. hétig (szeptember harmadik hete) elfogadja az álláspontját és továbbítsa azt az Európai Parlamentnek annak érdekében, hogy megkönnyítse a megállapodás mihamarabbi kialakítását az Európai Parlamenttel.

4.  Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága törekedni fog arra, hogy legkésőbb a 41. hét végéig (október közepe) szavazzon a tanácsi álláspont módosításairól.

5.  Az európai parlamenti olvasat előtt, október 18-án délután háromoldalú egyeztető ülésre kerül sor.

6.  Az Európai Parlament plenáris ülése a 43. héten (az október 23–26-i plenáris ülésen) szavaz az olvasatáról.

7.  Az egyeztetési időszak október 31-én veszi kezdetét. Az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelően 2017. november 20-ig van lehetőség az egyeztetésre.

8.  Az egyeztetőbizottság november 6-án délután tartandó ülésének az Európai Parlament, november 17-i ülésének pedig a Tanács ad helyet, és az ülések szükség esetén tovább folytatódhatnak; az egyeztetőbizottság üléseit háromoldalú egyeztetés(ek) keretében kell előkészíteni. Egy háromoldalú egyeztető ülésre november 9-én délelőtt kerül sor. További háromoldalú egyeztetés(ek)re kerülhet sor a 21 napos egyeztetési időszak alatt, többek között lehetőség szerint november 13-án vagy 14-én (Strasbourgban).

B.  Az egyeztetőbizottság működésére vonatkozó szabályokat a fent említett intézményközi megállapodás mellékletének E. része tartalmazza.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat