Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/2240(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0220/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0220/2017

Viták :

PV 04/07/2017 - 19
CRE 04/07/2017 - 19

Szavazatok :

PV 05/07/2017 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0303

Elfogadott szövegek
PDF 408kWORD 69k
2017. július 5., Szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó uniós stratégia felé
P8_TA(2017)0303A8-0220/2017

Az Európai Parlament 2017. július 5-i állásfoglalása a nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó jövőbeli uniós stratégiáról (2016/2240(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 167. cikkének (3) és (4) bekezdésére,

‒  tekintettel a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezményre,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2017. március 24-i, 2347. sz. határozatára,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére és különösen a 4. és a 17. számú fenntartható fejlesztési célra,

‒  tekintettel a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című, 2016. június 8-i közös közleményére (JOIN(2016)0029),

‒  tekintettel „Az európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2007. május 10-i bizottsági közleményre (COM(2007)0242),

–  tekintettel a „Kultúra az EU külkapcsolataiban” elnevezésű előkészítő intézkedésre és ajánlásaira(1),

–  tekintettel a „Közös jövőkép, közös cselekvés: erősebb Európa. Az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiája” című dokumentumra, amelyet az alelnök/főképviselő 2016. június 28-án mutatott be,

‒  tekintettel az európai kulturális menetrendről szóló, 2007. november 16-i tanácsi állásfoglalásra(2),

‒  tekintettel az európai kulturális menetrend végrehajtásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2010)0390),

‒  tekintettel a harmadik felek által kifejtett EU-ellenes propaganda elleni fellépést szolgáló uniós stratégiai kommunikációról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására(3),

‒  tekintettel a kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2005. évi európai tanácsi keretegyezményre (Farói Egyezmény)(4),

‒  tekintettel a kulturális sokféleségnek és a kultúrák közötti párbeszédnek az Unió és a tagállamok külkapcsolataiban való előmozdításáról szóló, 2008. december 16-i tanácsi következtetésekre(5),

‒  tekintettel az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló, 2011. május 12-i állásfoglalására(6),

‒  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel „Az Európai Unió szerepe az ENSZ-ben – az uniós külpolitikai célok jobb megvalósítása” című, 2015. november 24-i állásfoglalására(8),

‒  tekintettel a 2015–2018-as időszakra szóló kulturális munkatervről szóló, 2014. december 23-i tanácsi következtetésekre(9),

‒  tekintettel a világ kulturális és természeti örökségéről szóló, 1972. évi UNESCO-egyezményre,

‒  tekintettel „A kulturális örökség integrált európai megközelítése felé” című, 2015. szeptember 8-i állásfoglalására(10);

–  tekintettel az Európa Tanács által a kulturális utakról szóló kibővített részmegállapodás létrehozásáról elfogadott CM/Res(2010)53 állásfoglalásra,

‒  tekintettel a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó koherens uniós szakpolitikáról szóló, 2016. december 13-i állásfoglalására(11),

‒  tekintettel a Tanács „a kultúráról az Európai Unió külkapcsolataiban, különös tekintettel a fejlesztési együttműködésre” című, 2015. november 24-i következtetéseire(12),

‒  tekintettel a kulturális emlékhelyek ISIS/Dáis általi lerombolásáról szóló 2015. április 30-i állásfoglalására(13), különös tekintettel annak (3) bekezdésére, amely „felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy a kulturális diplomácia és a kultúrák közötti párbeszéd eszközét alkalmazza a különböző közösségek kibékítése és a lerombolt helyek újjáépítése során”,

‒  tekintettel az „Európai kulturális program a globalizálódó világban” című, 2008. április 10-i állásfoglalására(14),

‒  tekintettel az Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács 2016. november 21–22-i, 3502. ülésének eredményeire;

‒  tekintettel a Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága kérésére készített, „Kutatás a CULT bizottság számára – Európai kulturális intézmények külföldön” című tanulmányra(15),

‒  tekintettel a Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága kérésére készített, „Kutatás a CULT bizottság számára – Európa Kulturális Fővárosai: sikerstratégiák és hosszú távú hatások” című tanulmányra(16),

‒  tekintettel a Bizottság Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálata által megrendelt „Az EU és az uniós politikáink külföldi megítélésének elemzése” című, 2015. évi tanulmányra(17),

‒  tekintettel a Régiók Bizottsága nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó jövőbeli uniós stratégiáról szóló véleményére,

‒  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó jövőbeli uniós stratégiáról szóló véleményére,

‒  tekintettel a kulturális örökség európai évéről szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatra (2018) (COM(2016)0543),

‒  tekintettel az Európai Szolidaritási Testületről szóló bizottsági közleményre (COM(2016)0942),

–  tekintettel az európai szomszédságpolitika felülvizsgálatáról szóló, 2015. december 14-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a nemzetközi büntetőbíróság 2016. szeptember 27-i döntésére, amelyben kimondta Ahmad Al Faqi Al Mahdi bűnösségét több mauzóleum lerombolásában Timbuktuban, és amelyben a Római Statútummal összhangban először mondja ki, hogy a kulturális örökség lerombolása háborús bűncselekménynek tekinthető,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A8‑0220/2017),

A.  mivel az EU a nemzetközi kapcsolatokban egyre kiemeltebb szerepet játszik és további forrásokat és energiát adhat a közös kultúra, kulturális örökség, művészeti alkotás és innováció előmozdításához a regionális sokféleségben, az EUMSZ 167. cikke alapján;

B.  mivel az EU a nemzetközi politikai élet jelentős szereplője, és egyre fontosabb szerepet játszik a globális ügyekben, többek között a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása révén a nemzetközi kapcsolatokban;

C.  mivel a kultúra önmagában értékkel bír, és az EU tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a kulturális kapcsolatok elősegíthetik külpolitikai célkitűzéseinek megvalósulását, és hidat építenek a különböző etnikai, vallási és társadalmi háttérrel rendelkező emberek között, nem utolsó sorban azáltal, hogy erősítik a kultúrák és vallások közötti párbeszédet és a kölcsönös megértést, többek között az Európai Külügyi Szolgálat tevékenységein (EKSZ) keresztül; úgy véli e tekintetben, hogy a kultúrának a harmadik országokkal folytatott politikai párbeszéd alapvető elemévé kell válnia, valamint hogy a kultúrának a projektek és programok szerves részévé kell válnia;

D.  mivel ahhoz, hogy az EU elősegítse a kultúrák közötti megértést, a közös kommunikációs eszközök kiterjesztése szükséges olyan valódi európai média formájában, mint például az Arte, a Euronews vagy a Euranet;

E.  mivel a kultúra és a kultúra védelme elválaszthatatlan módon kapcsolódnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásához;

F.  mivel a tudományos együttműködés a külpolitika lényeges eleme, mert hidakat épít az országok között, növeli a nemzetközi kutatás minőségét és javítja a tudományos diplomácia képét;

G.  mivel az EU és tagállamai közös kulturális, nyelvi, történelmi és vallási gyökerekkel rendelkeznek, és mivel Európa kulturális, vallási és humanista örökségéből merítve ihletet sikerrel megvalósították a sokszínűségben az egységet; mivel az európai tárgyi és szellemi kultúra és kulturális örökség az európai – mind a többségi, mind pedig a kisebbségi – társadalmak és régiók sokszínűségét képviseli;

H.  mivel a 2015 márciusában, Párizsban elfogadott, a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról szóló nyilatkozat kiemeli, hogy elő kell mozdítani a kultúrák közötti aktív párbeszédet, valamint a globális szolidaritást és a kölcsönös tiszteletet;

I.  mivel az Unió történelme során a kulturális kapcsolatok mindig is a társadalmi egység és a fenntartható gazdasági és emberi fejlődés alapvető mozgatórugói voltak, miközben kulcsfontosságú szerepet játszanak a civil társadalmi részvétel és az emberek közötti kapcsolatok megerősítésében, továbbá a radikalizáció megelőzésében, a kulturális örökség védelme érdekében erősítve a demokratizálódási folyamatokat, valamint a konfliktusmegelőzést és ellenálló képességet;

J.  mivel a kulturális diplomácia feladata a kulturális és nyelvi sokszínűség elősegítése, ideértve a kisebbségi nyelvek megőrzését is, elismerve, hogy ez önmagában értéket képvisel és hozzájárul az európai kulturális örökséghez;

K.  mivel az emberi jogokba a kulturális jogok is beletartoznak, és mivel ezért ugyanolyan figyelmet kell fordítani minden egyes személy kulturális életben való részvételének és saját kultúrája megélésének jogára, mindenki alapvető emberi jogainak a teljes mértékű tiszteletben tartása mellett;

L.  mivel 2014 decemberében szigorító intézkedéseket vezettek be a szíriai kulturális tárgyak kereskedelme ellen; mivel egyértelműen szükség van egy olyan vészhelyzeti reagáló rendszer létrehozására, amely a kulturális örökség lerombolásának, illetve a kulturális tárgyak elmozdításának kiszűrését és megelőzését célozza, ideértve a konfliktushelyzetben vagy ahhoz közeli helyzetben lévő területeket vagy országokat is, vagyis olyan tettek kiszűrésére és megelőzésére irányul, amelyek konfliktushelyzetekben a megfélemlítés, a sokkolás és bizonyos esetekben a „kulturális tisztogatás” eszközei lehetnek;

M.  mivel a kultúra közös érték és a fejlődésre irányuló új konszenzus kialakítása során el kell gondolkodni a közös általános értékek helyreállításán, a kultúra eszközével is;

N.  mivel az EU és egyes tagállamai nyújtják a világ fejlesztési támogatásainak több mint a felét, és ezt szélesebb körben kell tudatosítani;

O.  mivel a kulturális örökség egyetemes örökség és ezért a védelme a béke és az ellenálló képesség megteremtésének az előfeltétele;

P.  mivel „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című közös közlemény keretet biztosít az EU nemzetközi kulturális kapcsolatai számára; mivel ugyanakkor nem határozza meg a tematikus és földrajzi prioritásokat, a konkrét célokat és várt eredményeket, a célcsoportokat és kezdeményezéseket, a finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket, a források pénzügyi kezelését, a helyi és regionális kilátásokat és kihívásokat és a végrehajtás módjait;

Q.  mivel az emberek közötti közvetlen kapcsolatok, például az ifjúsági csereprogramok, a testvérvárosi kapcsolatok és a szakmai partnerségi kapcsolatok fontos eszközök a kultúrák közötti megértés elősegítésében, és az EU-nak támogatnia kellene ezeket a külkapcsolataiban;

R.  mivel a mobilitás elengedhetetlen része az Unió nemzetközi kulturális kapcsolatainak, melyhez szükség van a harmadik országokból érkező, illetve oda utazó kulturális szakemberek, kutatók, tudományos szakemberek, tanárok, diákok és munkatársak vízumhoz jutását megkönnyítő mechanizmusokra, valamint az uniós programok(18) volt résztvevőiből álló diákhálózatok kialakítására;

S.  mivel az EU és a szomszédos államok a kultúra tekintetében a történelem során hatást gyakoroltak egymásra;

T.  mivel a művészek és kulturális szakemberek, illetve a tevékenységük közötti – többek között európai és nemzetközi hálózatok révén megvalósuló – együttműködés, az őket érintő képzés és mobilitás, valamint a művésztelepek kulcsfontosságúak mind az európai, mind a nem európai kultúrák és művészetek terjesztésében, és ezeket támogatni és erősíteni kell;

U.  mivel a művészek és a kulturális szakemberek esetében alkalmazott vízumpolitika kulcsfontosságú a sikeres együttműködés és az alkotások európai és nemzetközi hálózatokon belüli szabad mozgása szempontjából, csakúgy, mint a világ különböző országaiban és régióiban a civil társadalmak részvételével megvalósuló aktív művészeti rezidens programok biztosítása;

V.  mivel érdemes lenne először számba venni, hogy milyen eredmények születtek az EU kulturális programja keretében a stratégia továbbfejlesztése és előmozdítása, egyértelmű és mérhető, az adott ország sajátosságainak megfelelő célkitűzések, prioritások és reális várható eredmények megállapítása, valamint a bevált gyakorlatok tanulságainak felhasználása érdekében;

W.  mivel az EU-nak mint az Egyesült Nemzetek kulcspartnerének szoros együttműködést kell folytatnia az UNESCO-val a globális kulturális örökség védelme érdekében;

X.  mivel az uniós programok és források összehangolásának meg kell erősítenie az EU külkapcsolatainak kulturális aspektusát a kultúrák közötti megértést és bizalmat célzó párbeszéd közös színterének kialakítása érdekében;

Y.  mivel az EU kezdeményezéseit és fellépéseit láthatóbbá kell tenni a harmadik országok – különösen az európai szomszédságpolitika körébe tartozó országok – számára, illetve azok eredményeit jobban el kell ismerni, jobban kell értékelni és hozzáférhetőbbé kell tenni(19);

Z.  mivel az audiovizuális, kulturális és kreatív ágazatból származó termékek száma csakúgy, mint GDP-részesedésük és nemzetközi forgalmuk egyre nő;

AA.  mivel több olyan európai kulturális út rendelkezik az Európa Tanács tanúsítványával, amely az EU-val keleten és nyugaton szomszédos országokon, valamint tagjelölt országokon is áthalad, és mivel ez hozzájárul az EU és a vele szomszédos országok közötti kapcsolatok erősítéséhez;

AB.  mivel az Unió a társadalmi ellenálló képesség fejlesztésére irányuló törekvéseit a kultúrát, az oktatást, valamint a pluralizmust, az együttélést és a tiszteletet növelő ifjúságot érintő munka elmélyítése révén fejti ki,

Célkitűzések

1.  üdvözli a közleményt, amely áttekintést ad az EU és tagállamai által támogatott és végrehajtott összes olyan eszközről, fellépésről, kezdeményezésről, programról és projektről, melynek a kultúra a közös nevezője; szorgalmazza egy hatékony, nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé kidolgozását;

2.  elismeri, hogy a közös közlemény célja az Unión belüli, illetve partnerországaival folytatott kulturális együttműködés elősegítése, valamint a békefenntartáson, a szélsőségek és a radikalizálódás elleni küzdelmen, a kultúrák és vallások közötti párbeszéden, a demokrácia és a jogállamiság tiszteletben tartásán, a véleménynyilvánítás szabadságán, a művészi szabadságon, a kölcsönös megértésen, az emberi jogokon, a kulturális és nyelvi sokszínűségen és az alapvető értékeken alapuló világrend előmozdítása; hangsúlyozza továbbá, hogy a kulturális diplomácia, az oktatás, valamint a kulturális kapcsolatok fontos szerepet játszanak az egyetemes értékek közös alapjának megerősítésében;

3.  elismeri az EKSZ és a Bizottság közös erőfeszítéseit a tudományos és kutatáspolitikák külső vetületének a fejlesztésében, valamint sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa egy ambiciózus tudományos diplomácia kidolgozását;

4.  szorgalmazza a kulturális jogok mint az alapvető emberi jogok szerves részének előmozdítását, illetve hogy a kultúrát önmagában vett értékénél fogva a társadalmi, gazdasági és környezeti megfontolások mellett tekintsék a fenntartható fejlődés önálló, transzverzális oszlopának;

5.  üdvözli a közös közleményben foglalt megközelítést, amely három munkafolyamatot határoz meg: a kultúrát mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorját; a kultúra és kultúrák közötti párbeszéd előmozdítását a kultúrák közötti békés kapcsolatok érdekében; valamint az együttműködés és a kulturális örökség fejlesztését;

6.  kéri, hogy segítsék elő a művészi kifejezés szabadságát mint európai uniós értéket és törekvést, a szabad párbeszéd és a helyes gyakorlatok nemzetközi cseréjének ösztönzése révén;

7.  hangsúlyozza, hogy az EU számos, sokrétű tapasztalattal rendelkezik az inkluzív kormányzás terén, ereje az „egység a sokszínűségben” – ebben mutatkozik meg az EU hozzáadott értéke;

8.  elismeri, hogy miközben tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és arányosság elvét a kultúra területén – figyelembe véve az EU és a tagállamok közös kulturális gyökereit és örökségét is, valamint a hosszú múltra visszatekintő művészeti és kulturális kapcsolatokat –, az együttműködés és közös alkotás szokásának kialakítása alapot teremtett más kultúrák tiszteletéhez és megértéséhez;

9.  hangsúlyozza, hogy az EU olyan színtér, ahol a tagállamok egyesítik erőiket, hogy komolyabb szerepet kapjanak a nemzetközi kulturális kapcsolatokban, kihasználva az együttműködés kölcsönös előnyeit;

10.  javasolja, hogy a tagállamok kezdeményezzenek közös fellépéseket az EU-val, melynek során minden évben felhívják a figyelmet egy-egy uniós tagállamra, például kiállítások és koprodukciók révén, és amelyben külön szerepet kaphatna a soros elnökség az EU és a tagállamok tényleges hozzáadott értékének biztosítása, valamint a külföldi fellépések és kezdeményezések láthatóságának a növelése céljából, többek között az uniós küldöttségeken keresztül, e célra elkülönített külön emberi és pénzügyi erőforrások révén;

11.  a tagállamok, különösen a kisebb tagállamok és kulturális intézményeik, szereplőik számára hozzáadott értéket jelenthet, ha az EU-t használják a kulturális vívmányaik népszerűsítésére és megosztására külföldön;

12.  a kulturális diplomácia az EU és tagállamai követeként működhet;

13.  a tárgyi és szellemi kulturális örökséggel kapcsolatban újra felhívja a figyelmet a tagállamok és az uniós intézmények közötti, a kulturális örökségre vonatkozó együttműködés fontosságára az akadálymentesség, a kutatás, az örökség előmozdítása, az örökségmegőrzés és -kezelés, valamint a csempészet, a művészetek fosztogatása és lerombolása elleni küzdelem tekintetében, többek között regionális szintű finanszírozás és támogatás, valamint a határokon átnyúló rendőrségi együttműködés révén, mind az Unión belül, mind pedig azon kívül;

14.  kiemeli a független média szerepét a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti kompetenciák elősegítésében, valamint azt, hogy mivel hiteles információforrások, erősíteni kell őket, különösen az EU szomszédságában;

15.  üdvözli, hogy a közös közlemény kulturális és kreatív iparágakat vezet be az EU nemzetközi kulturális kapcsolatokra irányuló stratégiájának lényeges elemeként; mivel ezek az iparágak az európai értékek közvetőiként Európa puha hatalmát erősítik, különös tekintettel a regionális kreatív központokra és kulturális hálózatokra, javasolja ezek feltérképezését és ösztönzését, a készségek fejlesztése mellett; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a kreatív és kulturális szereplők hálózatait, különös tekintettel a kkv-kra, az európai kreatív kerületekre és a kreatív platformokra, amelyek más területekre is átgyűrűző multiplikátorhatások és innováció forrásai;

16.  kéri a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy ismerjék el, hogy a „kulturális szereplők” nélkülözhetetlen szerepet játszanak a közös közlemény végrehajtásában, és egyértelműsítse, hogy ide sorolandók többek között a művészek,, a kulturális és kreatív szakemberek, a kulturális intézmények, a magán- és közalapítványok, az egyetemek, valamint a kulturális és kreatív vállalkozások;

Irányítás és eszközök

17.  felszólítja a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy terjesszenek elő e területre vonatkozó éves és többéves terveket, melyek fellépéseket, stratégiai tematikus prioritásokat és közös célkitűzéseket fogalmaznak meg, és időszakosan vizsgálják felül a közös közlemény végrehajtását, melynek eredményéről be kell számolni a Parlamentnek;

18.  hangsúlyozza, hogy nagyobb koherenciára van szükség a harmadik országokat érintő uniós politikák és fellépések terén; hangsúlyozza, hogy a kulturális örökség védelméhez kapcsolódó jelenlegi kutatási eredményekre, bevált gyakorlatokra és egyéb uniós finanszírozású kezdeményezésekre és eszközökre kell támaszkodni, ami a harmadik országokkal folytatott együttműködés előnyére válhat; az összes érintett résztvevő, illetve az egyéb olyan uniós finanszírozású kezdeményezések közötti szinergiák erősítését szorgalmazza, amelyek elősegíthetik a stratégia célkitűzéseinek teljesítését, az erőforrás-hatékonyság biztosítását, az optimális eredmények elérését, valamint az uniós fellépések és kezdeményezések hatásfokának növelését; javasolja, hogy a hatékony megközelítés érdekében készüljenek összegzések;

19.  határozottan kéri a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben gondoskodjon a meglévő, illetve jövőbeli programok keretében megvalósuló nemzetközi kulturális kapcsolatok támogatására elkülönített költségvetési sorról, elősegítve e programok nemzetközi fellépéseinek megfelelő kialakítását;

20.  javasolja, hogy külön uniós programot jelöljenek ki, és biztosítsanak forrásokat az olyan nemzetközi mobilitási és csereprogramokra összpontosítva, mint például különösen a fiatal kulturális és kreatív szakembereknek szóló bentlakásos programok;

21.  ezzel kapcsolatban javasolja, hogy ösztönözzék az Erasmus és más mobilitási oktatási és önkéntes programok volt résztvevőit és kedvezményezettjeit arra, hogy interkulturális készségüket és szakértelmüket mások javára fordítsák, és meghatározó szereplőkké váljanak a kulturális külkapcsolatok terén kialakítandó partnerségek létrehozásában;

22.  felhívja a Bizottságot arra, hogy fejlessze a kulturális idegenforgalom területét, például tematikus programok és bevált gyakorlatok kialakítása és megosztása révén a nemzetközi mobilitás és a harmadik országokból származó állampolgárokkal folytatott cserekapcsolatok, továbbá a kulturális javakhoz való hozzáférés elősegítése érdekében;

23.  felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a félidős értékelés folyamata során horizontális módon építsék be a nemzetközi kulturális kapcsolatokat a nemzetközi együttműködési eszközökbe és programokba a koherencia biztosítása, illetve a nemzetközi kulturális kapcsolatok hatékony eszközzé tétele érdekében;

24.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a nemzetközi kapcsolatok kulturális dimenzióját azáltal, hogy azt a tárgyalások és társulási megállapodások szerves részévé teszi; hangsúlyozza, hogy az EU-nak meg kell határoznia a transznacionális projektekben együttműködő partnerek magatartási elveit, valamint az akadályok felszámolása révén rugalmas keretet kell létrehoznia transznacionális kulturális együttműködés megkönnyítése érdekében;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy szakmai támogatás és kapacitásépítő programok és képzések, készségfejlesztés és tudásátadás révén – a média területén is – továbbra is támogassa a szomszédos országokkal folytatott kulturális kapcsolatokat az irányítás fejlesztése és nemzeti, regionális, helyi és határokon átnyúló új partnerségek elősegítése érdekében, emellett pedig gondoskodjon a déli és keleti szomszédos országokban – ideértve a Nyugat-Balkán országait is – végzett regionális programok nyomon követéséről;

26.  hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság miatt az EU külső kulturális finanszírozási tevékenységeinek alapját a helyi partnerek fokozott bevonásának, a programok helyi körülményekhez igazításának kell jelentenie, továbbá megfelelően figyelembe kell venni a projektek finanszírozás utáni időszakát, ideértve a nemzeti finanszírozásra való áttérést és az egyéb bevételi modelleket is;

27.  kiemeli azon kulturális és emberi jogi kezdeményezések fontosságát, amelyek célja a kulturális szakemberek támogatása azokban az országokban vagy régiókban, ahol a jogaik veszélyben vannak; kéri hogy e programokat az Demokráciáért Európai Alapítvánnyal és az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközzel közösen finanszírozzák;

28.  hangsúlyozza, hogy a partnerországokban működő aktív civil társadalom jelentős mértékű segítséget nyújthat az EU által terjesztett értékek elfogadtatásában, alapvető fontosságú ezért, hogy az EU kétoldalú kapcsolatainak ápolása során támogatást biztosítson a partnerországokban működő, a kulturális ágazathoz tartozó civil társadalmi szervezetek számára;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy a kultúrát tegye a meglévő és a jövőbeli kétoldalú és többoldalú megállapodások részévé, megfelelő költségvetés előirányzása mellett, az UNESCO kulturális sokféleségről szóló megállapodásában foglalt kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, még inkább hangsúlyozva a kulturális örökségben és a kulturális és kreatív iparágban rejlő, a fenntartható fejlődést előmozdító gazdasági lehetőségeket; véleménye szerint ezt például az AKCS-országokkal kötendő, a 2020 utáni időszakra szóló új partnerségre irányuló következő tárgyalási megbízásban is végre lehetne hajtani; szorgalmazza az erre a területre vonatkozó uniós mutatók kidolgozását a kultúrpolitikai vita elősegítése céljából;

30.  kiemeli a fiatalok mobilitásának és az egyetemi együttműködési rendszereknek a jelentőségét, mivel ezek rendkívül értékes intézkedések hosszú távú tudományos és kulturális kapcsolatok kialakításához;

31.  felszólítja a Bizottságot, hogy erősítse meg az Erasmus, a Kreatív Európa, a Polgárok Európája és a Horizont 2020 nemzetközi dimenzióit; ezzel kapcsolatban emlékeztet a kultúra, az oktatás, a fiatalok és a sport támogatásának területén megvalósuló európai programoknak az intolerancia és előítélet kezelésében, valamint az összetartozás érzésének növelésében és a kulturális sokszínűség tiszteletének elősegítésében játszott kulcsfontosságú szerepére; felszólítja a Bizottságot, hogy segítse elő, különösen az európai szomszédságpolitika keretén belül, az Unióhoz legközelebb lévő partnerországok részvételét ezekben a programokban;

32.  elismeri a Bizottság erőfeszítéseit a tudományos, a kutatási, az oktatási és a kulturális együttműködés terén, mely területek a puha hatalom eszközei az európai külkapcsolatokban; kiemeli, hogy a tudományos és kulturális kapcsolatok hozzájárulnak a kapacitásépítéshez és a konfliktusrendezéshez, különösen az EU szomszédos országaival fennálló kapcsolatokban;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a COSME programot (a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program) és terjessze ki a nemzetközi kulturális kapcsolatok stratégiájára is, továbbá uniós tematikus programok révén erősítse az EU-n kívüli országokban a kulturális ágazatban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat;

34.  kiemeli a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, továbbá a regionális és a helyi hatóságok, illetve a civil társadalom stratégia kialakításában játszott szerepét;

35.  kiemeli, hogy a Parlamentnek aktív szerepet kell játszania a kultúra előmozdításában az EU külső fellépéseiben, többek között a tájékoztató és kapcsolattartó irodákon keresztül;

36.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy az összes uniós küldöttségben nevezzenek ki egy kapcsolattartót, aki kapcsolatokat tart fenn a tagállamok nemzeti kulturális intézményeivel, képviselőivel, és a helyi civil társadalommal, az érintett szereplőkkel és a hatóságokkal strukturált párbeszéd révén, együtt meghatározva a közös prioritási területeket, az igényeket és az együttműködés módszereit, továbbá gondoskodva a megfelelő költségvetésről és képzésről; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy számoljanak be a Parlamentnek a végrehajtás menetéről és az elért eredményekről;

37.  kéri, hogy megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat különítsenek el az EKSZ-en belül a kulturális nemzetközi kapcsolatok ápolására, lehetővé téve az EKSZ számára, hogy katalizátorként vezető szerepet tölthessen be a különböző, nemzeti kulturális kapcsolatokkal foglalkozó uniós szervezeti egységeken belül;

38.  támogatja, hogy a nemzetközi kapcsolatok az oktatás, képzés és kutatás tárgyát képezze az e területen tevékenykedő szereplők kapacitásainak kiépítése, illetve a kulturális részvétel oktatáson keresztül történő erősítése érdekében; ideértve az uniós tisztviselők kulturális kompetenciákra vonatkozó megfelelő képzését is;

39.  szorgalmazza, hogy az EU nemzeti kulturális intézetei (EUNIC) hálózatán és egyéb fórumokon keresztül határozzanak meg egyértelmű kereteket a tagállamok kulturális intézményei számára, az Unió határain kívülre irányuló kulturális befolyása tekintetében, valamint egy inkluzív és közös európai narratíva összefüggésében, továbbá az érintettek, többek között a civil társadalom felé megvalósuló inkluzív és egyenlő megközelítés mellett száll síkra; nagyra értékeli e tekintetben a tagállamok kulturális intézetei által végzett munkát; támogatja a további külföldi együttműködést a tagállamok érdekeinek optimalizálása céljából, külön figyelmet szentelve a kisebb tagállamokra, illetve a külföldi kulturális intézményekkel nem rendelkező tagállamokra és azok kulturális képviseleti igényeikre;

40.  kéri, hogy erősítsék meg a stratégiai partnerséget az UNESCO-val a közös közlemény végrehajtása terén, kiaknázva európai hitelességét és globális összeköttetéseit az uniós és nem uniós szereplőkkel folytatott közös fellépések hatásainak a növelésére, továbbá fontolják meg munkacsoportok és tanácsadó testületek bevonását a közlemény végrehajtásának támogatásába;

41.  hangsúlyozza, hogy újra kell definiálni a nemzeti kulturális intézetek kultúrák közötti kapcsolatokban betöltött fontos szerepét, szem előtt tartva, hogy néhány közülük régi hagyományokkal és számos kapcsolattal rendelkezik harmadik országokban, ami szilárd alapot biztosít számukra a különböző európai szereplők közötti együttműködéshez és kommunikációhoz; kiemeli továbbá, hogy ezek az intézetek lehetőséget biztosítanak az országok közötti kétoldalú kapcsolatok előmozdítása és elősegítése, valamint a kulturális diplomáciára vonatkozó európai stratégia kidolgozásának és végrehajtásának támogatása terén;

42.  kéri a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy nagyobb mértékben támogassák a személyre szabott európai uniós látogatói programot (EUVP), mivel e program hatékony eszköz a párbeszéd javításában, a demokrácia előmozdításában, továbbá állandó platformként szolgál a harmadik országok fiatal eljövendő vezetői és véleményformálói, valamint az európai intézmények és a civil társadalmi szervezetek kulcsfontosságú kapcsolattartói között;

43.  üdvözli a kulturális diplomáciai platform létrehozását, és annak fenntarthatóvá tételét szorgalmazza, a célkitűzések, az eredmények és az irányítás rendszeres értékelése mellett; elismeri, hogy számos különböző intézményi és intézményen kívüli szereplő aktívan tevékenykedik a nemzetközi kulturális kapcsolatok terén(20), és arra kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az összes érintett közötti strukturált párbeszéd megvalósulását, többek között a nyitott koordinációs módszer révén;

44.  szorgalmazza egy olyan mechanizmus haladéktalan létrehozását, amelynek a megelőzés, az értékelés és a veszélyeztetett kulturális örökség helyreállítása, valamint a károk értékelése a feladata, ideértve az örökség megőrzésére irányuló gyorsreagálási mechanizmust is, építve az ENSZ kulturális kéksapkások munkacsoportja kezdeményezésének tapasztalataira, az UNESCO-val folytatott szoros és strukturált együttműködés keretében és a Kopernikusz – az uniós Föld-megfigyelési program – technológiai támogatásával; ezzel kapcsolatban üdvözli az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 2347. számú határozatát, mely megállapítja, hogy a kulturális örökség lerombolása háborús bűncselekménynek tekinthető, és kéri az EU-t és az EKSZ-t, hogy működjenek együtt az összes partnerrel, és segítsék elő a konfliktusmegelőzést, a békeépítést, valamint az újjáépítés és megbékélés folyamatát a konfliktus által érintett valamennyi területen;

45.  uniós szintű együttműködésre szólít fel a fegyveres konfliktusok és háborúk során lopott kulturális javak illegális kereskedelmével szembeni küzdelem és a szóban forgó javak visszaszolgáltatása terén, azzal a felismeréssel, hogy ennek az együttműködésnek fontos szerepe van a terrorista csoportok finanszírozásának megakadályozásában;

46.  rámutat arra, hogy erősíteni kell az EU-UNESCO stratégiai partnerséget új, közös prioritásokra vonatkozó tartós együttműködési és kommunikációs platformok létrehozása révén, a kultúra és az oktatás területén jelentkező közös kihívások hatékony kezelése érdekében;

47.  javasolja, hogy az Európai Kulturális Fórum és az Európai Fejlesztési Napok során fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a civil társadalommal és az érintettekkel az EU nemzetközi kulturális kapcsolatairól folytatott strukturált párbeszédre;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen külön kollokviumot/fórumot a kulturális szereplőknek a kultúráról és a fejlődésről, a 2009. áprilisi EU-AKCS brüsszeli nyilatkozatnak megfelelően, és tegye elérhetővé az EU-val szomszédos országok valamint más stratégiai partnerországok szereplői számára;

49.  úgy véli, hogy a 2018. évet a kulturális örökség európai évévé nyilvánító határozat lehetőséget nyújt a kulturális örökség előmozdításában integrált megközelítés révén való részvételre, az EU nemzetközi tevékenységének fontos elemeként, a partner országoknak az európai értékek és tapasztalat iránti érdeklődésére alapozva;

50.  kéri a már meglévő jogi eszközök tényleges végrehajtását a kulturális örökség, a szerzői jogok és a szellemi tulajdon fokozottabb védelme érdekében; kéri a Bizottságot, hogy nyújtsa be a tervezett jogalkotási javaslatot a kulturális javak EU-ba történő behozatalának a szabályozásáról, különös tekintettel a konfliktus sújtotta területekről származó árukra, a csempészet elleni küzdelem eszközeként;

51.  felhívja a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCO-egyezményt aláíró és ratifikáló EU-t és a tagállamokat, hogy támogassák a végrehajtására irányuló közös lépéseket;

Az emberek közötti kapcsolatokon alapuló megközelítés

52.  egyetért a közös közlemény arra vonatkozó javaslatával, hogy a felülről induló kirakatmegközelítés helyett az emberek közötti kapcsolatokon alapuló megközelítésre helyeződjön a hangsúly, kiemelve a társalkotási és koprodukciós folyamatokat kulturális és kreatív iparágakban; megítélése szerint a kultúrának minden polgárhoz el kell jutnia;

53.  elismeri, hogy a fiatalok csoportja az egyik fő célcsoport az Unióban és a partnerországokban egyaránt, és hogy a más kultúrákkal és nyelvekkel való találkozás gyakran egész életre meghatározó élményt nyújt, és elismeri, hogy az előadóművészetek, a vizuális művészetek, az utcaművészetek, a zene, a film, az irodalom, a közösségi média és a digitális trendek úgy általában a legmegfelelőbb csatornák e célcsoport elérésére;

54.  kéri, hogy kezeljék megfelelő értékén a kulturális örökség kutatása és digitalizálásának a fejlesztése terén az EU és a harmadik országok között megvalósuló projekteket, többek között a tudáshoz való hozzáférés, az új szolgáltatások és termékek fejlesztése, valamint az új kulturális idegenforgalom népszerűsítésének a megkönnyítése céljából;

55.  kéri azon kulturális tartalmak értékének és szerepének integrálását az európai politikákba, amelyeknek Európa az egyik legnagyobb megteremtője digitális területen is, annak érdekében, hogy a fokozott kulturális részvétel és eszmecsere céljából globális virtuális hálózatok alakuljanak ki a polgárok között;

56.  kéri, hogy hozzanak létre uniós kapcsolati kezdeményezést a földrajzilag hátrányos helyzetű fiatalok támogatására, aktívabb részvételük elősegítése érdekében;

57.  üdvözli a Bizottságnak a fiatal vállalkozók egymástól való tanulását ösztönző olyan kezdeményezéseit, mint például a Med Culture program, vagy a kultúrák közötti kapcsolatokra irányuló olyan képzési kezdeményezéseket, mint például „More Europe” program;

58.  ösztönzi az olyan intézkedéseket, amelyek megkönnyítik és lehetővé teszik a harmadik országok részvételét az olyan, határokon átnyúló és közös projektekben, mint az Európai Kulturális Útvonalak program, valamint, hogy a harmadik országok is részesei legyenek a harmadik országbeli uniós küldöttségekről szóló jövőbeli stratégiáknak, lehetővé téve a számukra, hogy a harmadik országokban végzett munkájuk során teljes mértékben kiaknázhassák az olyan uniós kulturális tevékenységeket, mint az Európa Kulturális Fővárosa vagy a Lux-díj; emlékeztet arra, hogy a digitális eszközök, az olyan technológiai platformok, mint például az Europeana, valamint a kulturális hálózatok kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be a szélesebb tömegek elérésében és a bevált gyakorlatok terjesztésében;

59.  kéri, hogy hozzanak létre egy kulturális vízumprogramot a jelenlegi tudományos vízumprogram mintájára, a harmadik országok állampolgárai, művészei és egyéb kulturális szakemberei számára a kulturális kapcsolatok fejlesztése, valamint a kulturális ágazatban a mobilitás akadályainak az elhárítása érdekében;

60.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg az Európa Tanáccsal folytatott együttműködés formáit, különösen azon programok keretében, amelyek célja a demokrácia egyik tényezőjét jelentő kultúra, a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális örökség és az audiovizuális művek támogatása;

61.  elismeri, hogy szükség van a terület, a helyi szereplők és a civil társadalom mélyebb ismeretére annak érdekében, hogy e szereplők jobban hozzáférjenek a programokhoz és finanszírozásban részesüljenek, és biztosítani kell, hogy az uniós programokban és kezdeményezésekben való részvételük multiplikátorhatása érvényesüljön; javasolja, hogy a programok együttes megtervezése érdekében konzultáljanak a helyi szereplőkkel, beleértve a helyi hatóságokat is; szorgalmazza olyan innovatív együttműködési megközelítések kialakítását, amelyek már meglévő eszközökre és hálózatokra épülnek (támogatások, lépcsőzetes támogatások)(21), és hogy ezeket kövessék nyomon, figyelembe véve a nemek közötti egyensúlyt;

62.  elismeri, hogy a fejlesztési stratégiák és programok komoly figyelmet fordítanak az anyagi és szociokulturális nélkülözésre; szorgalmazza a hátrányos helyzetű közösségek, többek között a vidéki és távoli területeken élők hatékonyabb elérését a társadalmi kohézió elősegítése érdekében;

63.  szorgalmazza a kultúrával kapcsolatos uniós és tagállami tevékenységek nemzetközi szintű láthatóságának javítását és hatékonyabb terjesztését, többek között közös iránymutatások kialakítása(22), valamint a célközönség saját helyi nyelvén való elérése révén;

64.  paradigmaváltást szorgalmaz a médiaközvetítés terén az európai kulturális tájékoztatás ösztönzése révén, és szorgalmazza egy uniós kulturális portál, fesztiválok és az Európai Kultúrházak elindítását, többek között a helyi média és a közösségi média strukturált bevonása révén, együttműködve többek között az EBU-val, az EURONEWS-zal és az EURANET-tel;

65.  támogatja az EU-t abban, hogy teljes mértékben használja ki a multimédiás kutatásban rejlő lehetőségeket a fejlődő országok jelenlegi kihívásainak és lehetőségeinek a megértéséhez, ideértve a kultúrához kapcsolódó területeket, valamint a kultúra fejlődésben és nemzetközi együttműködésben játszott szerepének a felmérését is;

Az EU globális stratégiája

66.  kiemeli a kultúra uniós külpolitikában játszott fontos szerepét, mint a puha hatalom eszköze, a békefenntartás, a stabilitás és a megbékélés katalizátora, illetve a fenntartható társadalmi-gazdasági és humán fejlődés motorja;

67.  hangsúlyozza, hogy az oktatás és a kultúra döntő szerepet játszik a polgárság és az interkulturális készségek megerősítésében, valamint a jobb társadalmi, humán és gazdasági kilátások megteremtésében;

68.  elismerését fejezi ki amiatt, hogy az EU globális stratégiája kiemeli a kultúrák és vallások közötti párbeszéd kölcsönös megértés elősegítésében játszott fontos szerepét; sajnálja ugyanakkor, hogy a kultúrának és a művészetnek a radikalizálódás és terrorizmus korlátozásában betöltött szerepéről nem esik szó; ezért kéri, hogy erősítsék meg ezeket a kifejezetten a kulturális ágazat fejlesztésére és az ágazattal folytatott együttműködésre irányuló eszközöket;

69.  kéri a Bizottságot, hogy a bűncselekmények finanszírozását, beleértve a terrorista szervezetek pénzügyi támogatását lehetővé tevő kulturális javak feketekereskedelme elleni harc megerősítése érdekében fokozza együttműködését az olyan nemzetközi szervezetekkel, mint például az ENSZ, az UNESCO, az Interpol, a Vámigazgatások Világszervezete és a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa;

70.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy szenteljen külön figyelmet a kulturális kérdéseknek az EU globális stratégiája ütemtervének végrehajtása során;

71.  hangsúlyozza, hogy Európának, amely az emberi méltóság tiszteletére, a szabadságra, a demokráciára, az egyenlőségre, a jogállamiságra, és az emberi jogok tiszteletére épül, tanulnia kellene a tapasztalatokból és le kellene szűrnie a tanulságokat a külpolitikára vonatkozóan, és ennek a harmadik országokkal a kultúra és a kulturális örökség révén ápolt kapcsolatok alakításában is tükröződnie kellene, megjegyezve ezzel kapcsolatban, hogy az ilyen kapcsolatok lehetőséget biztosítanának az EU számára kulturális értékei bemutatására és exportálására;

72.  szorgalmazza a célzott kulturális és oktatási politikák kialakítását, amelyek hozzájárulhatnak az EU kulcsfontosságú kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek teljesüléséhez, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok védelmének megerősítéséhez; emlékeztet arra, hogy 2018-ban lesz az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 70. évfordulója;

73.  elismeri, hogy az EU kulturális befolyása révén a sokoldalú kulturális identitásának a csatornáin keresztül képes a nemzetközi ügyek láthatóságának a megmutatására;

74.  emlékeztet arra, hogy az oktatás és a kultúra meghatározói a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési célok könnyebb megvalósításának, külön figyelemmel a városrehabilitációra, illetve az Európában és a világ más részein található városokra; ezért a kultúra szerepét és a kulturális kifejezés védelmét és elősegítését kiemelendő, a fejlesztésre vonatkozó új európai konszenzust szorgalmaz;

75.  szorgalmazza a nemzetközi kulturális kapcsolatok megerősítését a migrációról és menekültpolitikáról folytatott viták során; szorgalmazza, hogy az EU, melynek ereje az „egység a sokszínűségben”, kiegyensúlyozott megközelítést fogadjon el, amely tiszteletben tartja a kulturális különbségeket, és amelyben kiemelt szerepet kapnak a diaszpórák; hangsúlyozza, hogy a kultúrának a híd szerepét kellene betölteni a kölcsönös megértés terén a harmonikusabb együttélés megvalósulása érdekében;

76.  megállapítja, hogy az EU olyan speciális környezetben is tevékenykedik, ahol a politikai összefüggés és a jogi keret ellenséges a gyümölcsöző kulturális kapcsolatokkal szemben és elnyomja azokat; elismeri, hogy harmadik országokban az EU-t gyakran sújtják a nem megfelelő, részleges és szubjektív tájékoztatás következményei és gyakran nyílt propaganda célpontja; kéri, hogy e téren hozzanak speciális intézkedéseket és tegyenek megfelelő lépéseket;

77.  kéri az EU-t és a tagállamokat, hogy növeljék az oktatásra és a kultúrára szánt forrásaikat, különösen az EU-ban és a harmadik országokban lévő kiskorú migránsok és menekültek esetében; kéri az „oktatási folyosó” támogatását az EU egyetemein tanuló egyetemi hallgatók esetében, (együttműködve többek között a tematikus egyetemekkel), mindenkor tiszteletben tartva a nyelvi és a kulturális sokféleséget;

78.  felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy erősítsék meg az EU közvetlen szomszédaival ápolt kulturális kapcsolatokat a kultúrák közötti párbeszéd ösztönzését, illetve az Unió számára aktuális problémát jelentő migráció, biztonság és radikalizáció kérdéseinek megoldását célzó konkrét fellépések elősegítésével(23);

79.  javasolja, hogy az EU működjön együtt az e területen működő valamennyi érintett intézménnyel és a helyi partnerekkel a nemzetközi kulturális kapcsolatok területét érintő célkitűzések teljesítése érdekében, mind a nemzetközi szervezetekkel folytatott többoldalú együttműködés, mind pedig a helyi főbb szereplőkkel kialakított partnerségek révén;

80.  kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy fokozzák az együttműködést az Európa Tanács kulturális útvonalairól szóló kibővített részleges megállapodással, amely a harmadik országokkal fenntartott, helyi szintű kulturális kapcsolatok erősítését szolgáló eszköz, a kulturális sokféleség alapértékeinek, a kultúrák közötti párbeszéd és a legkevésbé ismert célállomások fenntartható területfejlesztése, valamint közös kulturális örökségük megőrzése céljából;

81.  arra ösztönzi az Uniót, hogy szorosan működjön együtt mindazokkal az államokkal, amelyek osztoznak célkitűzéseiben és értékeiben, és készek lépéseket tenni azok támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy ez különösen fontos egy olyan legitim és szilárd fellépés kialakítása érdekében, melynek révén nyilvánvalóvá válik az EU „globális partnerként” betöltött szerepe;

o
o   o

82.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Európai Külügyi Szolgálatnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) http://ec.europa.eu/culture/library/publications/global-cultural-citizenship_en.pdf
(2) HL C 287., 2007.11.29., 1. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0441.
(4) http://www.coe.int/en/web/conventions/full-list/-/conventions/treaty/199
(5) HL C 320., 2008.12.16., 10. o.
(6) HL C 377. E, 2012.12.7., 135. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0403.
(9) HL C 463., 2014.12.23., 4. o.
(10) Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0293.
(11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0486.
(12) HL C 417., 2015.12.15., 41. o.
(13) HL C 346., 2016.9.21., 55. o.
(14) HL C 247. E, 2009.10.15., 32. o.
(15) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/563418/IPOL_STU(2016)563418_EN.pdf
(16) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2013/513985/IPOL-CULT_ET(2013)513985_EN.pdf
(17) http://ec.europa.eu/dgs/fpi/showcases/eu_perceptions_study_en.htm
(18) Például az Erasmus, a Horizont 2020 és a Kreatív Európa.
(19) A Parlament és a Bizottság által 1974-ben létrehozott EU Látogatói Program például egy egyéni tanulmányi program az Európai Unión kívüli országokból származó ígéretes fiatal vezetők és véleményformálók számára, melynek mottója: „Uniós értékek megosztása szerte a világban 1974 óta”.
(20) A Bizottság főigazgatóságai – nevezetesen az Oktatásügyi és Kulturális Főigazgatóság (EAC), a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága (DEVCO), a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (RTD) és a Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (CONNECT), az EKSZ, a Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálat (FPI), az uniós küldöttségek, a tagállami küldöttségek, a tagállamok külföldi kulturális intézményei, az Európa Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága, az Európai Unió nemzeti kulturális intézeteinek hálózata (EUNIC), a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM), a Kulturális Javak Megóvása és Helyreállítása Tanulmányozásának Nemzetközi Központja (ICROM), az UNESCO, nemzetközi szervezetek, civil társadalmi szervezetek, nem kormányzati szervezetek, helyi kulturális szereplők, utcaművészek, valamint egyéb platformok és hálózatok.
(21) Például az uniós finanszírozású Med Culture program, amely a kulturális ágazathoz kapcsolódó kultúrpolitikák és gyakorlatok kidolgozásával és fejlesztésével foglalkozik. A részvételi megközelítés bevonja a kultúra és az ahhoz kapcsolódó területeken tevékenykedő civil társadalmi szereplőket, minisztériumokat, illetve magán- és állami intézményeket.
(22) Az egyik ilyen javaslat lenne a „kulturális nagykövetek” kijelölése, akik elkötelezettek az európai integráció és a nemzetközi kapcsolatok mellett, és támogatják azokat (az ENSZ jószolgálati nagyköveteihez hasonlóan). A nagykövetek lehetnének művészek, zenészek, írók stb.
(23) Ilyen például az uniós finanszírozású „Young Arab Voice” projekt.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat