Az Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), különösen annak 9., 151. és 152. cikkére, 153. cikkének (1) és (2) bekezdésére és 173. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14., 27. és 30. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-re és az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), különösen az EUSZ 5. cikkének (3) bekezdésére, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a Bizottság „Új készségek és munkahelyek menetrendje: Európa hozzájárulása a teljes foglalkoztatottsághoz” című, 2010. november 23-i közleményére (COM(2010)0682),

–  tekintettel a versenyképesség és a fenntarthatóság javítása érdekében Európa újraiparosításáról szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „Az európai ipar újjászületéséért” című, 2014. január 22-i bizottsági közleményre (COM(2014)0014),

–  tekintettel a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című, 2015. október 14-i közleményére (COM(2015)0497),

–  tekintettel az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közleményre (COM(2012)0582),

–  tekintettel Juncker elnök „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című politikai iránymutatására,

–  tekintettel „Az európai újraiparosítási politika szükségessége a közelmúltbeli Caterpillar- és Alstom-ügy fényében” című, 2016. október 5-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. december 15-i és 2017. június 23-i következtetéseire,

–  tekintettel az ipari versenyképességi menetrendről, az európai ipar digitális átalakításáról, valamint a digitális egységes piac technológiáira és a közszolgáltatások korszerűsítésére vonatkozó csomagról szóló tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az „Iparpolitika a globalizáció korában” című, 2011. március 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása – a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0180),

–  tekintettel az európai ipar digitalizálásáról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására(4),

–  tekintettel a Tanács jövőbeli uniós iparpolitikai stratégiáról szóló, 2017. május 29-i következtetéseire,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, amelyet az Európai Parlament 2016. október 4-én megerősített,

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, „Nagyratörő európai uniós ipari stratégia kidolgozása Európában a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció stratégiai prioritása jegyében” című kérdésre (O-000047/2017 – B8-0319/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel az európai ipar számos ágazatban a világ élén jár, az európai kivitel több mint felét adja, a kutatási és fejlesztési beruházások mintegy 65%-át képviseli, valamint (közvetlenül vagy közvetett módon) több mint 50 millió munkahelyet, azaz a munkalehetőségek 20%-át biztosítja Európában;

B.  mivel az európai feldolgozóipar hozzájárulása az EU GDP-jéhez az elmúlt 20 év során 19%-ról kevesebb, mint 15,5%-ra csökkent, továbbá foglalkoztatási és kutatási–fejlesztési befektetési potenciálja is rohamosan romlott ugyanebben az időszakban;

C.  mivel tehát az európai ipar alapjainak megerősítése a szakértelem és a hozzáértés EU-ban tartásának lényeges előfeltétele;

D.  mivel az európai politikának lehetővé kell tennie az európai ipar versenyképességének és az Európában megvalósított beruházások vonzerejének megőrzését, társadalmi és környezeti (többek között az éghajlatváltozás okozta) kihívásokat kell kezelnie, és továbbra is a társadalmi és környezetvédelmi felelősségvállalás élén kell járnia;

E.  mivel a körforgásos gazdaság rendkívül pozitív hatással lehet Európa újraiparosítására, az energiafogyasztás csökkentésére és harmadik országokból behozott nyersanyagoktól való függés enyhítésére, és mivel a megújuló energia és az energiahatékonyság céljait szolgáló befektetés az „angyali kör” megteremtésére képes ipari megújulás előmozdításának egyik fontos motorja;

F.  mivel a magas színvonalú, innovatív és energiahatékony termékek előállításának kedvező és fenntartható folyamatokat előmozdító, nagyratörő innovációs politika lehetővé teszi majd az EU számára, hogy megerősítse versenyképességét a világban; mivel a fenntartható növekedéshez innovációra, a kutatás és fejlesztés céljait szolgáló befektetésre, a munkahelyek és a készségek megújítására van szükség; mivel az innovatív ipar nagy erősen függ az EU kutatási kapacitásától, a kutatások előrehaladásától és különösen a kutatási együttműködésektől;

G.  mivel az európai nagy- és kisüzemű ipar egyaránt globális versennyel szembesül, és mivel az integrált és jól működő belső piac és a harmadik országokkal folytatott nyitott és tisztességes kereskedelem alapvető fontosságú az uniós ipar számára, hiszen az ipari termékek tisztességes kereskedelme során az uniós előírásokat tiszteletben kell tartani;

H.  mivel az európai vállalkozások túlnyomó részét és az európai iparágak gerincét alkotó kis- és középvállalkozások (kkv-k) globális gazdasági változások, valamint pénzügyi és igazgatási akadályok következtében jelentős kihívásokkal szembesülnek;

I.  mivel az EU-ban az önfoglalkoztatóknak mindössze 31%-a, a kezdő vállalkozóknak pedig csupán 30%-a nő, és a nők jelenleg az iparban, különösen tudományos, műszaki és vezetői álláshelyeken alulképviseltek;

J.  mivel ma a vállalkozások több mint 60%-a családi vállalkozás, és az összes magánszektorbeli álláshely 50%-át családi vállalkozások biztosítják Európai Unióban;

K.  mivel az európai gazdaság versenyképessége szempontjából az ipar digitalizálását támogató stratégia alapvető fontossággal bír;

L.  mivel az uniós pénzügyi eszközök és programok stratégiai szerepet töltenek be a versenyképesség megerősítésében, az EU-ban megvalósuló beruházás vonzásában és a beruházásáthelyezés megakadályozásában;

1.  hangsúlyozza, hogy az ipar a növekedés, a foglalkoztatás és az innováció mozgatórugójának fontos szerepét tölti be Európában;

2.  hangsúlyozza az európai ipari alapok megerősítésének és korszerűsítésének fontosságát, emlékeztetve az EU azon célkitűzésére, hogy 2020-ra az uniós GDP 20%-a az iparon alapuljon;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy 2018 elején a tagállamokkal együtt dolgozzon ki Európa újraiparosítását célzó, koherens és átfogó uniós iparpolitikai stratégiát a hozzá tartozó célokkal, mutatókkal, intézkedésekkel és ütemtervekkel együtt; felhívja a Bizottságot, hogy ezt a stratégiát alapozza az iparpolitika uniós szintű stratégiai kezdeményezésekbe történő beépítéséről készítendő hatástanulmányra és az érdekelt felekkel folytatott széles körű párbeszédre, és valamennyi fontos politikai kezdeményezésében vegye figyelembe az ipar versenyképességének és fenntarthatóságának szempontját; kiemeli, hogy az uniós iparpolitikai stratégiát többek között a digitalizálásra, az energia- és forráshatékony gazdálkodásra, valamint az életcikluson és a körforgásos gazdaságon alapuló megközelítésre kell felépíteni;

4.  meggyőződése, hogy az európai szabályozási keretnek, valamint az állami és magánberuházásoknak lehetővé kell tenniük az iparágak számára a változásokhoz való alkalmazkodást és megelőző intézkedések foganatosítását, hozzájárulva a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez, a regionális konvergenciához és a területi kohézióhoz;

5.  kiemeli az uniós ipar gerincét alkotó kkv-k szerepét és hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a kkv-k, a közepes piaci tőkeértékű vállalatok és a nagyvállalatok közötti értékláncokat, és kkv-barát uniós iparpolitikát kell folytatni, amely kezeli az előttük álló kihívásokat; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a vállalkozásbarát környezet kialakítását, egyenlő versenyfeltételeket teremtve minden uniós kis- és középvállalkozás, induló vállalkozás, növekvő innovatív vállalkozás, fiatalok által (különösen innovatív területeken) működtetett vállalkozás és szociális gazdasági vállalkozás számára;

6.  hangsúlyozza, hogy a versenyövezetek (klaszterek), az üzleti hálózatok és a digitális innovációs központok az adott érdekelt felek igen hasznos közös platformjai; felhívja az EU-t, hogy támogassa az innovációs célzatú állami beruházásokat, az iparban ugyanis ezek stratégiai jelentőségűek; kéri a Bizottságot, hogy támogassa e versenyövezeteket és európai szintű együttműködésüket, regionális és helyi szinten is biztosítva kkv-k, kutatóközpontok és egyetemek bevonását; felhívja a Bizottságot, hogy ágazatközi és interdiszciplináris kapcsolatok ösztönzése révén fejlesszen ki intelligens szakosodási platformokat; hangsúlyozza, hogy a transznacionális lehetőségek fejlesztése érdekében meg kell erősíteni a régiók közötti együttműködést és a transzverzális innovációs szövetségeket;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy azonosítsa azokat a kihívásokat és akadályokat, amelyekkel a nők szembesülnek vállalkozóvá válásuk során, továbbá mozdítsa elő és támogassa a nők vezetői szerepét, és járuljon hozzá a bérek és a minden álláshelyhez való hozzáférés egyenlőségét gátló problémák megoldásához;

8.  meggyőződése, hogy az európai ipart az EU versenyképességét és fenntarthatóságát biztosító stratégiai eszközök egyikének kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy csak erős és ellenállóképes ipar és jövőorientált iparpolitika teheti lehetővé, hogy az EU megbirkózzon az előtte álló – többek között a fenntartható újraiparosítással, a globális versennyel, a technológiai haladás gyors ütemével és a színvonalas foglalkoztatás megteremtésével kapcsolatos – kihívásokkal;

9.  hangsúlyozza az energiaunió, a digitális egységes piac, a digitális menetrend és a megfelelő, időtálló és hatékony infrastruktúra révén biztosított európai összekapcsoltság jelentőségét;

10.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a versenyképesség fokozása érdekében az EU az újraiparosítási folyamat – többek között a kutatás és a digitalizálás – révén támogassa az európai termékek minőségjavulását;

11.  hangsúlyozza, hogy a mai, globális világban gyors gazdasági és szabályozási változásoknak kitett uniós ipart támogatni kell annak érdekében, hogy nagyobb vonzerőt gyakorolhasson a számára fontos európai és külföldi közvetlen beruházásokra;

12.  hangsúlyozza az uniós stratégia kellő időben történő elfogadásának fontosságát, valamint ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a következő többéves pénzügyi keretben (TPK) is elegendő pénzügyi eszközt kell az ipari ágazat számára elkülöníteni, különösen egyedi eszközök és alapok (így az európai strukturális és beruházási alapok, a Horizont 2020, az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a kis- év középvállalkozásokat segítő program, a COSME) igénybevételével;

13.  emlékeztet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalásokra; kéri, hogy az uniós ipari stratégiába építsenek be olyan hatékony finanszírozási eszközöket és intézkedéseket, amelyek csökkentik a „szén-dioxid-kockázatot” és a kibocsátásáthelyezés kockázatát;

14.  hangsúlyozza, hogy az iparban, és különösen a környezetvédelmi technológiákban rejlő lehetőségeket maradéktalanul ki kell aknázni, valamint biztosítani kell, hogy az iparágak folyamatosan fejlesszék és terjesszék a rendelkezésre álló legjobb technológiákat és kiemelkedő innovációkat;

15.  hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a vállalkozások, közöttük a családi vállalkozások igazgatási terheit és a jogszabályoknak való megfelelésükre fordított költségeit, biztosítva egyúttal az uniós fogyasztóvédelmi, egészségvédelmi, biztonsági és a környezetvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtását;

16.  hangsúlyozza a közös szabályokra és egyenlő lehetőségekre alapozott nyitott és tisztességes nemzetközi kereskedelem fontosságát az EU ipara szempontjából; felszólít a kereskedelempolitika és az iparpolitika közötti összhang fokozására, nehogy a következetlenség miatt áthelyezésekre és az európai ipar további leépítésére kerüljön sor;

17.  hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitikának nem szabad versenyellenes gyakorlatokat erősítenie; hangsúlyozza, hogy az Uniónak a WTO szabályaival összeegyeztethető, következetes és hatékony dömpingellenes és szubvencióellenes stratégiára van szüksége;

18.  hangsúlyozza, hogy az európai iparnak globális versenyben kell helytállnia, és felkéri ezért a Bizottságot a piaci fogalommeghatározások és a jelenlegi uniós versenyjogi szabálykészletet megfelelőségének felülvizsgálatára annak érdekében, hogy azok figyelembe vegyék az adott globális piacokon bekövetkező fejleményeket, illetve harmadik országbeli tekintélyes nemzeti szereplők feltörekvő szerepét;

19.  felhívja a Bizottságot, fordítson nagyobb figyelmet arra, hogy egyes külföldi székhelyű állami tulajdonú vállalatokat a saját kormányuk olyan eszközökkel támogat és részesít kedvezményekben, amelyeket az uniós egységes piaci szabályok az uniós vállalatok támogatása tekintetében tiltanak;

20.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak közös átvilágítására, hogy harmadik országok mely közvetlen külföldi befektetéseket hajtottak végre az EU stratégiai ágazataiba, infrastruktúrájába, a jövőben kulcsfontosságúvá váló technológiákba és más, a hozzáférés biztonsága és védelme szempontjából fontos érdekeket képviselő területekre, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy Európa nagyban függ a közvetlen külföldi befektetésektől;

21.  hangsúlyozza, hogy az új szakképesítések, az átképzések, a továbbképzések és az egész életen át tartó tanulás népszerűsítése érdekében valamennyi érdekelt féllel, többek között szociális partnerekkel és a tudományos élet tagjaival folytatott konzultáción alapuló, összehangolt uniós erőfeszítésekre van szükség, amint ezt a Bizottság „Új készségek és munkahelyek” című menetrendjében is ajánlja;

22.  emlékeztet az uniós szabványosítás jelentős szerepére, és javasolja, hogy fordítsanak különös figyelmet az EU nemzetközi szabványügyi szervezetekben játszott vezető szerepére;

23.  megjegyzi, hogy a harmadik országok erőforrásaitól való függés enyhítésére irányuló uniós erőfeszítéseket össze kell hangolni, éspedig a figyelmet az alábbi négy vonatkozásra összpontosítva:

24.  hangsúlyozza, hogy egy koherens megközelítés kialakítása érdekében az új iparpolitikai stratégiának a különböző szakpolitikai területeket – leginkább a kereskedelmet, a környezetvédelmet, a kutatást, a beruházást, a versenyügyet, az energiát, az éghajlatvédelmet és a kreatív iparágakat– az iparpolitikával kell összehangolnia;

25.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 482., 2016.12.23., 89. o. (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0377. (3) HL C 199. E, 2012.7.7., 131. o. (4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0240.