Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kínai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az emberi jogok Kínában történő megsértéséről, különösen Liu Hsziao-po ügyéről szóló 2010. január 21-i(1), az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló 2013. március 14-i(2), valamint „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című 2013. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló 2015. március 12-i(3) állásfoglalására;

–  tekintettel Federica Mogherininek, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Liu Hsziao-po helyzetéről szóló 2017. június 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EU–Kína emberi jogi párbeszéd 2017. június 22-én és 23-án Brüsszelben tartott 35. fordulójára és az Emberi Jogi Albizottság (DROI) elnökének a párbeszéd alkalmából tett nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2017. június 1–2-án Brüsszelben tartott EU-Kína csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 34. ülésén, 2017. március 14-én tett EU-nyilatkozatra,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által 2016. december 9-én, az emberi jogok világnapján tett nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2003-ban indított EU–Kína stratégiai partnerségre és az Európai Bizottságnak és az EKSZ-nek Európai Parlamenthez és a Tanácshoz címzett, „A Kínára vonatkozó új uniós stratégia elemei” című, 2016. június 22-i közös közleményére,

–  tekintettel a „Charta 08” elnevezésű, több mint 350 kínai politikai aktivista, akadémikus és emberi jogi jogvédő által aláírt, szociális, igazságügyi és kormányzati reformokat sürgető, 2008. december 10-én, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 60. évfordulójával egy időben közzétett kiáltványra,

–  tekintettel a 1966. december 16-án kelt Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 135. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Liu Hsziao-pót, a tekintélyes kínai írót és emberi jogi aktivistát az elmúlt 30 év alatt négy alkalommal börtönözték be; mivel Liu Hsziao-pót 2009-ben 11 évre börtönbe zárták „az államhatalom felforgatására való felbujtás” miatt, miután részt vett a „Charta 08” nevű kiáltvány megírásában; mivel a Liu Hsziao-po elítélésében követett formális eljárások nem tették lehetővé, hogy a formális tárgyalások alatt ő maga vagy képviselője jelen legyen, és tucatnyi ország, köztük több tagállam diplomatáit nem engedték be a bíróságra a tárgyalás alatt;

B.  mivel Liu Hsziao-po felesége, Liu Hszia – bár soha nem vádolták meg bűncselekménnyel – azóta házi őrizetben van, hogy férje 2010-ben megkapta a Nobel-békedíjat, és azóta a szűk családon és néhány baráton kívül szinte minden emberi kapcsolatot meg kellett szakítania,

C.  mivel 2010. október 8-án a Nobel-díj Bizottság Liu Hsziao-pónak ítélte a Nobel-békedíjat „a Kínában az alapvető emberi jogokért folytatott hosszú és erőszakmentes küzdelmének” elismeréseként;

D.  mivel Liu Hsziao-pót a közelmúltban a Kína északkeleti Liaoning tartományában lévő börtönből egy Shenyang tartományi fővárosban lévő kórházba szállították, ahol súlyos egészségügyi problémák miatt kezelik, miután késői stádiumú májrákkal diagnosztizálták;

E.  mivel a kínai hatóságok elutasították Liu Hsziao-po és felesége az irányú kérelmét, hogy Kínán kívül kapjon orvosi kezelést, vagy hazaköltözhessen a pekingi otthonába;

F.  mivel 2017. június 29-én 154 Nobel-díjas közös levelet írt a Kínai Népköztársaság elnökének, sürgetve a kínai kormányt, hogy engedélyezze Liu Hsziao-po és felesége számára, hogy orvosi kezelés céljából külföldre utazzanak;

G.  mivel Li Ming-cse, a közösségi médián keresztül kifejtett emberi jogi jogvédő tevékenységéről ismert jelentős tajvani demokráciapárti aktivista 2017. március 19-én eltűnt, miután Makaóról a kínai Kuangtung tartományban lévő Zhuhaiba kelt át; mivel Kína Tajvani Ügyek Hivatala egy sajtótájékoztatón megerősítette, hogy az illetékes hatóságok letartóztatták Lít, és „a nemzetbiztonságra fenyegetést jelentő tevékenységekben való részvétel” vádjával vizsgálat alá helyezték;

H.  mivel a kínai hatóságok nem tudtak hitelt érdemlő bizonyítékot felmutatni a Li Ming-cse elleni súlyos vádakra; mivel Li letartóztatására egy olyan időszak alatt került sor, amikor a szoros két oldala közötti kapcsolatok súlyosbodnak; mivel Li gyakran adott át információkat a kínai barátainak a tajvani demokratikus politikai kultúráról a kínai kormány által valószínűleg megfigyelt online platformokon keresztül;

I.  mivel Kína az elmúlt néhány évben előrelépést mutatott a gazdasági és szociális jogok érvényesítése, az emberek megélhetéshez való jogának előtérbe helyezése tekintetében, miközben 2013 óta az emberi jogi helyzet rosszabbodott Kínában, a kormány erőszakosabban lép fel a békés ellenállással, a jogállamisággal, a véleménynyilvánítás szabadságával és a vallásszabadsággal szemben, mint ahogy az Peter Shao Zhumin püspök közelmúltbeli ügyében történt, akit 2017. május 18-án erővel vittek el a Wenzhouban lévő egyházmegyéjéből;

J.  mivel a kínai kormány új törvényeket fogadott el, nevezetesen az állambiztonsági törvényt, a terrorelhárítási törvényt, a kiberbiztonsági törvényt és a külföldi nem kormányzati szervezetek irányításáról szóló törvényt, amelyeket a kormányt érintő nyilvános aktivista és békés kritikai tevékenységekben részt vevő személyek állambiztonsági veszélyforrásként megvádolására, valamint a cenzúra, az egyének és közösségi csoportok megfigyelésének és ellenőrzésének megerősítésére, illetve az egyének emberi jogokért és a jogállamiságért kampányolásától való eltántorítására használtak fel;

K.  mivel a múlt hónapban a görög kormány nem támogatta a kínai aktivistákra és disszidensekre mért csapást kritizáló EU-nyilatkozatot, amelyet az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. június 15-i genfi ülésén nyújtottak volna be; mivel most fordult elő először, hogy az Uniónak nem sikerült az ENSZ egy vezető testülete előtt ilyen nyilatkozatot tennie;

L.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az EU és Kína között régóta fennálló kapcsolat középpontjában kell hogy maradjon, összhangban az EU-nak ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína kifejezett szándékával, hogy saját fejlesztési és nemzetközi együttműködésében ugyanezeket az értékeket érvényesítse;

1.  felhívja a kínai kormányt, hogy azonnal és feltétel nélkül engedje szabadon a 2010. évi Nobel-békedíjas Liu Hsziao-pót, valamint feleségét, Liu Hsziát a házi őrizetből, és tegye lehetővé számukra, hogy a kívánságuknak megfelelő helyen vegyenek igénybe orvosi kezelést;

2.  sürgeti a kínai hatóságokat, hogy korlátlan hozzáférést biztosítsanak Liu Hsziao-po számára a család, a barátok és a jogi képviselet felé;

3.  felhívja a kínai hatóságokat Li Ming-cse azonnali szabadon engedésére, mivel nem kapcsolható hitelt érdemlő bizonyíték az esetéhez, emellett tegyenek közzé információt a pontos tartózkodási helyéről, és mindeközben biztosítsák, hogy Li Ming-cse ne részesüljön kínzásban és rossz bánásmódban, és hozzáférése legyen a családjához, egy általa választott ügyvédhez és megfelelő orvosi ellátáshoz;

4.  továbbra is komolyan aggódik a kínai kormánynak a civil társadalmi szereplők, köztük emberi jogi jogvédők, aktivisták és ügyvédek elhallgattatására irányuló erőfeszítései miatt;

5.  emlékeztet annak fontosságára, hogy az Unió a kínai hatóságokkal folytatott minden politikai és emberi jogi párbeszéd során szóba hozza az emberi jogok kínai megsértését, összhangban az Unió erős, egyértelmű és egységes hanggal való fellépés iránti elkötelezettségével Kínával szemben, ideértve a rendszeres és eredményorientáltabb emberi jogi párbeszédeket is; emlékeztet tovább arra, hogy a folytatódó reformfolyamata és a növekvő globális szerepvállalása tekintetében Kína a nemzetközi emberi jogi keretben való részvételt választotta akkor, amikor nemzetközi emberi jogi szerződések sorát írta alá; felhív ezért a Kínával való párbeszéd folytatására, hogy Kína meg tudjon felelni e kötelezettségvállalásoknak;

6.  ösztönzi Kínát, hogy ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

7.  sajnálja, hogy az Unió nem tudott nyilatkozatot tenni a kínai emberi jogi helyzetről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2017. júniusi genfi ülésén; felhívja az összes uniós tagállamot határozott, értékeken alapuló megközelítés elfogadására Kínával kapcsolatban, és azt várja, hogy a tagállamok nem fognak egyoldalú kezdeményezéseket vagy olyan lépéseket tenni, amelyek alááshatják az uniós fellépés egységességét, hatékonyságát és következetességét;

8.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Kínai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 305. E, 2010.11.11., 9. o. (2) HL C 36., 2016.1.29., 126. o. (3) HL C 316., 2016.8.30., 141. o.