Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2712(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0499/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0499/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 12/09/2017 - 7.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0328

Elfogadott szövegek
PDF 175kWORD 51k
2017. szeptember 12., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Bálnavadászat Norvégiában
P8_TA(2017)0328B8-0499/2017

Az Európai Parlament 2017. szeptember 12-i állásfoglalása a bálnavadászatról Norvégiában (2017/2712(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságnak (IWC) a kereskedelmi célú bálnavadászat vonatkozásában zéró fogási kvótáról szóló, 1986-ban hatályba lépett megállapodására („moratórium”),

–  tekintettel az IWC a cetfélékről és a cetféléknek az ökoszisztémák működéséhez való hozzájárulásáról szóló 2016-3. sz. határozatára,

–  tekintettel az IWC nagy távolságra vándorló cetfélékről szóló 2014-2. sz. határozatára,

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezménykeretében elfogadott, a biológiai sokféleségre vonatkozó aicsi célkitűzésekre,

–  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendeletre(2) és a 2012. augusztus 23-i 791/2012/EU bizottsági rendeletre(3),

–  tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendeletben előírt engedélyek, bizonyítványok és más okmányok mintáira vonatkozó szabályok megállapításáról és a 865/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. augusztus 23-i 792/2012/EU bizottsági végrehajtási rendeletre(4),

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláíró feleinek 17. konferenciáján, 2016. szeptember 15-én hozott határozataira(5),

–  tekintettel a bálnavadászattal kapcsolatos közösségi fellépésről szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni, 2016-ra vonatkozó uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel a Norvégiában folytatott bálnavadászatról a Bizottsághoz intézett kérdésre (O-000058/2017 – B8-0324/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 128. cikkének (5) bekezdésére és 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel 1982-ben a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (IWC) minden kereskedelmi célú bálnavadászatra vonatkozó moratóriumot vezetett be, amely 1986-ban lépett hatályba és ma is hatályos, és célja a bálnafajok és -populációk kihalással szembeni védelme és gyarapodásuk lehetővé tétele;

B.  mivel Norvégia a nemzetközi tilalom ellenére is folytatta a bálnavadászati tevékenységeket, és 1993-ban már teljes egészében visszaállította a kereskedelmi célú bálnavadászatot, hivatalos kifogást emelve a moratóriummal szemben, valamint fenntartásokkal élve és azokat fenntartva a CITES szerinti jegyzékek tekintetében;

C.  mivel Norvégia 1979. december 19-én csatlakozott a CITES-hez, és ezáltal a legelső országok között van, akikre kötelező érvényűek az egyezmény rendelkezései;

D.  mivel médiaforrások becslései szerint a Norvégia által leölt bálnák mintegy 90%-a nőstény, legtöbbjük vemhes, mivel az ő reakcióidejük a többiekénél lassabb;

E.  mivel 1986 óta, azaz a moratórium hatályba lépése óta Norvégia több, mint 13 000 bálnát ölt meg(7);

F.  mivel a bálnavadászat az állatok egyedeinek súlyos szenvedéseket okoz, és fenyegetést jelent mind ezen intelligens emlősök összetett szociális viszonyrendszerére, mind pedig a teljes bálnapopuláció védettségi helyzetére nézve;

G.  mivel a 338/97/EK tanácsi rendelet A mellékletében szereplő jegyzéken valamennyi nagy bálnafaj szerepel, ami jól mutatja, hogy a kihalás fenyegeti őket, és kereskedelmi értékesítésük – bármely szinten történjék is – veszélyezteti e fajok túlélését; mivel e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében az A. mellékletben felsorolt fajok példányainak megvétele, vételi ajánlat tétele, kereskedelmi célú beszerzése, kereskedelmi célú árubemutatása, kereskedelmi nyereséget célzó felhasználása és eladása, kereskedelmi célú tartása, eladási ajánlata vagy eladásra történő szállítása tilos;

H.  mivel egyre több tudományos bizonyíték enged arra következtetni, hogy a bálnák fokozzák az ökoszisztémák produktivitását, és szerepet játszhatnak a légkör CO2-szintjének szabályozásában;

I.  Norvégia saját egyoldalúan maga állapítja meg saját fogási határértékeit; mivel a 2017-es bálnavadászati időszakra vonatkozóan a csukabálna esetében a kvótát a 2016-os 880 leölhető egyedről 999-re emelte;

J.  mivel a norvég bálnahús-kivitel az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt; mivel e kivitelek között voltak olyanok, amelyeket uniós kikötőkön keresztül bonyolítottak le;

K.  mivel kiderült, hogy egyedül 2016 októberében 2 948 kg norvég bálnaterméket exportáltak Japánba, és ehhez tranzitkikötőként legalább három uniós kikötőt vettek igénybe(8)

L.  mivel a bálnahús uniós kikötőkön áthaladó tranzitja megengedett azzal a feltétellel, hogy a szállításokat a 338/97/EK tanácsi rendeletben meghatározott érvényes CITES-dokumentumok kísérik;

M.  mivel a CITES elsődleges célja a biológiai sokféleség védelme, és különösen a fajok megőrzése; mivel a bálnák (és a delfinek) vonatkozásában a közösségi álláspontot meghatározó uniós élőhelyvédelmi irányelv nem engedélyezi a kereskedelmi célú bálnavadászat újrakezdését egyetlen bálnaállomány tekintetében sem az Európai Unió vizein;

N.  mivel Norvégia az Európai Gazdasági Térség tagjaként szoros kapcsolatban áll az EU-val és az uniós politikákkal; mivel ez biztosította, hogy Norvégia és az EU népei és kormányai erős kulturális és egészséges kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak egymással, és egyaránt elkötelezettek a biodiverzitás megőrzése mellett;

1.  felszólítja Norvégiát, hogy hagyjon fel a bálnavadászati műveletekkel, és tartsa be az IWC moratóriumát.

2.  felszólítja Norvégiát, hogy vonja vissza a CITES I. függelékében foglalt, a nagy bálnafajokat felsoroló jegyzékkel kapcsolatos fenntartásait, és szüntesse be a bálnahússal és bálnából előállított termékekkel folytatott kereskedelem valamennyi formáját;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Norvégia támogatja a bálnavadász-iparágat, és előmozdítja a bálnahús fogyasztását és a bálnából előállított termékek felhasználását; nyomatékosan kéri Norvégiát, hogy szüntesse be ezeket a támogatásokat;

4.  határozottan támogatja a kereskedelmi bálnavadászatra vonatkozó általános moratórium folytatását és a bálnából készült termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó tilalmat;

5.  megjegyzi, hogy a tagállamok csatlakoztak a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervhez; emlékeztet e terv 9. sz. cselekvésére, amely felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki nemzeti szintű stratégiákat a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó meglévő uniós jogszabályoknak való megfelelés javítása érdekében;

6.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament plenáris ülésén 2017. július 6-án tartott vita során a Bizottság nem képes vagy nem volt hajlandó a Parlament számára adatokat szolgáltatni z uniós kikötőkön áthaladó bálnahús-szállítmányokról; nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésre a szükséges adatokat;

7.  felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, milyen eszközökkel lehetne biztosítani azt, hogy bálnahús többé ne haladhasson át jogszerűen uniós kikötőkön, például ajánlja az ilyen tranzit kivételes intézkedésként bevezetendő tilalmát;

8.  sajnálja, hogy Norvégia a múltbeli és jelenlegi diplomáciai reakciók és a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére mindmáig nem vizsgálta felül döntését; felszólítja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ-t) és a Tanácsot, hogy két- és többoldalú csatornáik felhasználásával gyakoroljon nyomást Norvégiára annak érdekében, hogy állítson le minden kereskedelmi célú bálnavadászat;

9.  nyomatékosan felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az IWC-67 soron következő ülései alkalmával kövessenek közös megközelítést a bálnavadászat tekintetében, amely legalább annyira körültekintő, mint a jelenlegi közös álláspont, és működjenek együtt harmadik országokkal annak érdekében, hogy a többség támogassa védett területek kijelölését a bálnák számára;

10.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Norvégia kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
(2) HL L 166., 2006.6.19., 1. o.
(3) HL L 242., 2012.9.7., 1. o.
(4) HL L 242., 2012.9.7., 13. o.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0356.
(6) HL C 76. E, 2010.3.25., 46. o.
(7) https://iwc.int/table_objection
(8) http://www.maritime-executive.com/article/norways-whaling-comes-under-fire

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat