Az Európai Parlament,

–  tekintettel a 2004-ben létrehozott EU–India stratégia partnerségre és az India és az EU közötti stratégiai partnerségről szóló, 2005. szeptember 7-i közös cselekvési tervre,

–  tekintettel az „EU–India 2020” cselekvési programra, valamint a 13. EU–India csúcstalálkozóra és annak együttes nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Unió 2016 júniusában közzétett, kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

–  tekintettel az „Európa és Ázsia: stratégiai keret a megerősített partnerségért” című, 2001. szeptember 4-i bizottsági közleményre (COM(2001)0469),

–  tekintettel a harmadik országokkal folytatott együttműködésre irányuló Partnerségi Eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 234/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, az EU és India közötti kapcsolatokról szóló 2004. október 28-i ajánlására(2),

–  tekintettel 2005. szeptember 29-i állásfoglalására az EU és India közötti kapcsolatokról: stratégiai partnerség(3),

–  tekintettel az EU–India csúcstalálkozó (Marseille, 2008. szeptember 29.) előkészületeiről szóló, 2008. szeptember 24-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Uniónak az Indiára vonatkozó korábbi állásfoglalásaira, beleértve az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértésének eseteiről szólókat,

–  tekintettel a BRICS-országokkal (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és más feltörekvő hatalmakkal kapcsolatos uniós külpolitika célkitűzéseiről és stratégiáiról szóló, 2012. február 2-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel „Az Unió szerepéről a változó globális környezetben: egy összekapcsoltabb, feszültségekkel teli és összetettebb világban” című, 2016. április 13-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a tengeri kalózkodásról szóló, 2012. május 10-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel Külügyi Bizottsága 2017. február 21–22-i indiai kiküldetésére,

–  tekintettel a 2016. július 15–16-án Ulánbátorban megrendezett 11. Ázsia–Európa (ASEM) csúcstalálkozóra és az Ázsia–Európa Parlamenti Partnerség (ASEP) 2016. április 21–22-én Ulánbátorban megrendezett 9. ülésére, és az üléseken elfogadott nyilatkozatokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában benyújtott véleményére (A8-0242/2017),

A.  mivel az Unió és India a világ két legnagyobb demokráciája, amelyek jelentős kulturális múlttal rendelkeznek, és mindkét részről elkötelezettek a béke, stabilitás és biztonság előmozdítása, a jólét és a fenntartható fejlődés, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, az alapvető szabadságok, a jogállamiság és a jó kormányzás tisztelete mellett;

B.  mivel az EU és India az elmúlt két évtizedben stratégiai partnerséget alakított ki, amely közös értékeken és érdekeken alapszik, mivel természetes partnerek és a stabilitást képviselik a jelenlegi többpólusú világban; mivel a stratégiai partnerséget el kell mélyíteni, hiszen jelentős lehetőségeket kínál egy új dinamika kialakítására nemzetközi szinten, többek között az ENSZ keretében, valamint az olyan területek kezelése terén, mint a fenntartható fejlesztési célok vagy az emberek közötti kapcsolatok;

C.  mivel a 13. EU–India csúcstalálkozón, amelyre négyéves szünetet követően 2016. március 30-án került sor, elfogadták a stratégiai partnerség új menetrendjét a következő öt évre vonatkozóan;

D.  mivel a 13. EU–India csúcstalálkozón számos közös nyilatkozatot fogadtak el: a közös migrációs és mobilitási programról, az India–EU vízügyi partnerségről, a tiszta energiára és az éghajlat-politikára vonatkozó partnerségről, valamint a terrorizmus elleni harcról;

E.  mivel az Unió és India, fontos gazdasági, valamint kereskedelmi és beruházási partnerekként – különösen mivel az EU India legfontosabb kereskedelmi partnere – 2007 óta tárgyalásokat folytatnak egy ambiciózus szabadkereskedelmi és beruházási megállapodásról, amelyek mihamarabbi lezárására törekedni kell; mivel az „EU–India -2020” cselekvési program megerősíti mindkét fél arra irányuló elkötelezettségét, hogy olyan stabil gazdasági környezetet hozzanak létre, amely kedvez a kereskedelmi és gazdasági együttműködés kibővítésének;

F.  mivel az Unió és tagállamai közti, az Indiával ápolt kapcsolatokra vonatkozó fokozott koordináció lehetővé tenné a stratégiai partnerség további megerősítését;

G.  mivel India pezsgő demokrácia, nyitott társadalommal, szabad sajtóval és aktív civil társadalommal; mivel az Unió és India rendszeres eszmecserét folytatnak az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó bevált gyakorlatokról, beleértve a véleménynyilvánítás és egyesülés szabadságával és a jogállamisággal, valamint a migránsokkal szembeni bánásmóddal, a kisebbségek tiszteletben tartásával és a nők és férfiak közti egyenlőség előmozdításával kapcsolatos kérdéseket, az uniós kötelezettségvállalásnak megfelelően;

Egy értékes partnerség szilárd alapjai

1.  kifejezi teljes támogatását az Unió és India közötti szorosabb és mélyebb partnerség mellett, amely erős politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolataikban gyökerezik, és a demokrácia, az emberi jogok tisztelete és a pluralizmus közös értékein, valamint a kölcsönös tiszteleten és közös érdekeken alapul;

2.  úgy véli, hogy a két partner közötti szélesebb körű politikai kapcsolatok pozitív módon járulhatnak hozzá a regionális és nemzetközi együttműködés elősegítéséhez egy olyan világban, amely számos kihívással néz szembe, többek között biztonsági feszültségekkel, a nemzetközi jog megsértésének eseteivel, terrorizmussal, szélsőségességgel és radikalizációval, transznacionális szervezett bűnözéssel és korrupcióval, irreguláris migrációval és emberkereskedelemmel, az éghajlatváltozás hatásaival, szegénységgel, egyenlőtlenséggel, az emberi jogok megsértésével, valamint növekvő populizmussal;

3.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak és Indiának a világ két legnagyobb demokráciájaként közös a felelősségük abban, hogy előmozdítsák a béke, a jogállamiság és az emberi jogok ügyét az egész világon többek között azáltal, hogy szorosabb együttműködésre törekszenek az ENSZ szintjén;

4.  úgy véli, hogy az EU és India közötti kapcsolat minőségét és hatókörét tekintve egyaránt jelentősen nőtt az 1993-as közös politikai nyilatkozat óta; hangsúlyozza a 2004-ben létrehozott EU–India stratégia partnerség jelentőségét, amelynek célja a szoros kapcsolatok elismerése és magasabb szintűvé, valamint intenzívebbé tétele;

5.  kiemeli, hogy az Európai Unió és India közötti partnerség terén még akadnak kiaknázatlan lehetőségek; úgy véli, hogy határozottabb politikai elkötelezettségre van szükség mindkét fél részéről ahhoz, hogy a kapcsolat dinamikusabb és értékesebb legyen azon kihívások tekintetében, amelyekkel a felek regionális és nemzetközi szinten szembesülnek; felszólít a beruházások növelésére a 27 tagú EU és India közötti kapcsolatok erősítése terén; hangsúlyozza a stratégiai partnerség működése teljes körű értékelésének fontosságát ahhoz, hogy elképzelések szülessenek annak előmozdítására nézve;

Szorosabb, az Európai Unió és India számára kölcsönösen előnyös partnerség

6.  üdvözli a Brüsszelben, 2016. március 30-án tartott 13. EU–India csúcstalálkozót; sürgeti az Uniót és Indiát, hogy kötelezettségvállalásuknak megfelelően évente tartsanak csúcstalálkozót, mivel e magas szintű találkozók pozitívan járulnak hozzá az együttműködés, egymás megértése és a kölcsönös láthatóság fokozásához;

7.  üdvözli az „EU–India 2020” cselekvési program támogatását, amely a stratégiai partnerség fokozásának ütemterve a következő öt évre vonatkozóan; örömmel veszi tudomásul az együttműködés 2016-ban újraindított területeit, ilyenek a biztonság, a terrorizmus elleni küzdelem, a migráció és a mobilitás, a kereskedelem, a technológia- és kultúrtranszfer, az éghajlatváltozás, a fejlesztés, az energia- és vízügy; felszólít a cselekvési program eredményes végrehajtására, egyértelműen kijelölt lépésekkel és határidőkkel;

8.  megismétli, hogy támogatja egy, az Európai Unió és India közötti átfogó és nagyra törő szabadkereskedelmi megállapodás kialakítását, amelynek gazdaságilag, társadalmilag és politikailag előnyösnek kell lennie mindkét fél számára; emlékeztet arra, hogy az EU a világ első számú kereskedelmi tömbje, India pedig azon országok egyike, amelyekben a világon a legmagasabb a GDP növekedése; emlékeztet továbbá arra, hogy az EU India első számú kereskedelmi és beruházási partnere, valamint hogy a két partner közötti behozatal és kivitel viszonylag kiegyensúlyozott;

9.  örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Unió és India újraindították az arról szóló megbeszéléseket, hogy miként folytassanak tárgyalásokat egy szabadkereskedelmi megállapodásról, más néven a széles alapokon nyugvó kereskedelmi és befektetési megállapodásról (BTIA); sürgeti mindkét felet, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások mielőbbi lezárására érdekében a viszonosság és a kölcsönös előnyök szellemében folytassák azokat, figyelembe véve a nemzetközi normákat, amelyek mellett mindkét fél elkötelezte magát, beleértve a Világkereskedelmi Szervezet és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében kidolgozott normákat, valamint a vállalati felelősség elvét; elismeri, hogy egy ilyen megállapodás, amely kiegyensúlyozottan figyelembe veszi mindkét fél aggályait, biztosíthatja, hogy az intézkedések az európai és indiai polgároknak egyaránt előnyére válnak, beleértve a szegénység elleni küzdelmet és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását;

10.  javasolja, hogy az Európai Unió Indiával fenntartott kapcsolatait illetően uniós szinten fogadjanak el következetes stratégiát, egyértelmű prioritásokkal; felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az uniós intézmények és a tagállamok következetes és összehangolt módon hajtsanak végre ilyen stratégiát; úgy véli, hogy az Indiával kapcsolatos uniós prioritásokat az EU és Ázsia közötti kapcsolatokra vonatkozó aktualizált stratégia keretében is meg lehet határozni;

11.  üdvözli az Európai Beruházási Bank (EBB) kötelezettségvállalását a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható fejlődéshez elengedhetetlenül szükséges infrastruktúrába történő hosszú távú beruházások támogatása iránt Indiában; felszólítja az EBB-t, hogy teljesítse a fenti kötelezettségvállalást és fokozza a fenntartható beruházások támogatását Indiában;

12.  hangsúlyozza a strukturált parlamentközi párbeszéd fontosságát a stratégiai partnerség működése szempontjából; bátorítja az indiai parlament elnökét, hogy hozza létre az indiai parlament alsó- (Lok Sabha) és felsőházának (Rajya Sabha) képviselőiből álló, az India és Európa közötti kapcsolatokat ápoló csoportot (India-Europe Friendship Group), amely az Indiai Köztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős európai parlamenti küldöttség megfelelője lenne;

A kül- és biztonságpolitika terén folytatott széles körű együttműködés programja

13.  Újra kijelenti, hogy a jelenlegi nemzetközi környezetben az EU és India olyan sürgető biztonsági kihívásokkal szembesül, amelyek fokozott elrettentéssel, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával és a demokratikus államok közötti együttműködéssel párosuló diplomáciai válaszintézkedéseket tesznek szükségessé;

14.  hangsúlyozza az Unió és India közti szinergiák növelésének jelentős lehetőségeit a kül- és biztonságpolitika területén; meggyőződése, hogy a rendszeres és következetes párbeszéd elvezethet a kölcsönös megértéshez, és ezáltal az Unió és India külpolitikai programjainak fokozottabb koordinációjához regionális és nemzetközi szinten, beleértve olyan témákat, amelyekre vonatkozóan a múltban eltérő megközelítést képviseltek;

15.  üdvözli az „EU–India 2020” cselekvési programban tett kötelezettségvállalást külpolitikai és biztonsági konzultációs fórumok létrehozására; hangsúlyozza, hogy a külpolitika és a biztonság területén folytatott magas szintű megbeszélések gyakoriságának és súlyának növelése hozzáadott értéket jelent;

16.  kéri, hogy az EU és tagállamai, valamint India folytassák és erősítsék a hatékony, szabályokon alapuló multilateralizmus globális szintű előmozdítására tett erőfeszítéseiket; sürgeti a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Tanácsot, hogy támogassák az ENSZ Biztonsági Tanácsának reformját, ideértve India állandó tagságra vonatkozó kérelmét is; arra ösztönzi az EU-t és Indiát, hogy minél jobban koordinálják álláspontjaikat és kezdeményezéseiket az ENSZ szintjén olyan kérdésekben, ahol együttműködésük növelheti eredményességüket, illetve más nemzetközi fórumokon is, mint a Világkereskedelmi Szervezet;

17.  elismeri az Ázsia–Európa találkozó keretében megvalósuló, globális jelentőségű kérdésekről szóló értékes és intenzív eszmecseréket, amely multilaterális együttműködési fórumon az EU és India egyaránt részt vesznek; támogatja az ázsiai regionális integrációs folyamatokat politikai és gazdasági szinten egyaránt, mivel kedvezően járulhatnak hozzá a konfliktusok számának csökkentéséhez és a régió jólétéhez;

18.  hangsúlyozza az Unió és India közti együttműködés jelentős hozzáadott értékét az ázsiai demokratikus folyamatok támogatásában; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy az Unió és India koordinálják a humanitárius segélyre vonatkozó, illetve fejlesztési politikáikat, mivel Ázsiában mindkét fél nagyszabású fejlesztési tevékenységet folytat, annak érdekében, hogy pozitívan járuljanak hozzá az érintett országok politikai, gazdasági és társadalmi előrelépéséhez, beleértve a kisebbségeket vagy hontalan személyeket, köztük a rohindzsákat; felszólít e célból a párbeszéd erősítésére;

19.  tudomásul veszi a terrorizmus elleni küzdelemről az EU és India által 2016. március 30-án kiadott közös nyilatkozatot, amelynek célja a radikalizálódás, az erőszakos szélsőségesség és a terrorizmus megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet szolgáló együttműködés megerősítése; hangsúlyozza az Unió és India biztonsági és bűnüldözési szervei közti együttműködés fontosságát az Europol keretében kötött, jelenlegi megállapodás alapján; ajánlja a bevált gyakorlatok és információ cseréjének elősegítését India és az Unió, illetve annak tagállamai között; mindkét felet ösztönzi arra, hogy együttesen szorgalmazzák a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezmény elfogadását az ENSZ szintjén, valamint az ENSZ általi terrorista minősítés hatékonyságának növelését;

20.  hangsúlyozza az Unió és India közötti szorosabb együttműködés fontosságát Afganisztán tekintetében, amelynek célja: hozzájárulás egy afgánok által irányított és az ő felelősségvállalásukkal zajló béke- és megbékélési folyamathoz, a stabil intézmények és a működő állam kialakításához, illetve egy olyan politikai és gazdasági környezet megteremtéséhez, amely lehetővé teszi a béke és biztonság megszilárdítását; különösen javasolja a fokozott politikai egyeztetést biztonsági és katonai kérdésekben, a fejlesztési támogatás terén és a regionális összefüggésben hozott intézkedések terén; hangsúlyozza, hogy az „Ázsia szíve” folyamat a regionális bizalomépítés és politikai együttműködés fontos fóruma;

21.  felhív az India és Pakisztán közötti közeledést és jószomszédi viszonyt célzó újbóli erőfeszítésekre, átfogó párbeszéd és adott esetben fokozatos megközelítés révén, technikai kérdésekről folytatott megbeszélésekkel és bizalomépítő intézkedésekkel kezdve, amelyek végül magas szintű politikai találkozókhoz vezetnek; hangsúlyozza a bilaterális dimenzió fontosságát az India és Pakisztán közötti tartós béke és együttműködés megteremtésére irányuló törekvés során, amely pozitívan járulna hozzá a régió gazdasági fejlődéséhez és biztonságához; hangsúlyozza továbbá a két fél, mint nukleáris nagyhatalmak felelősségét a béke letéteményeseiként; felhívja az EU-t, hogy ösztönözze és támogassa az India és Pakisztán közti megbékélés folyamatát; hangsúlyozza a terrorizmus valamennyi formája és megjelenési módja – beleértve az államilag támogatott terrorizmust – elleni küzdelem alapvető fontosságát;

22.  további együttműködést javasol az egyetemes leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és a nukleáris biztonság terén, amely célok mellett az Unió és India egyaránt elkötelezettek; ebben az összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy támogassák India kérelmét az olyan exportellenőrzési rendszerekhez való csatlakozásra, mint a Nukleáris Szállítók Csoportja, a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer, a Wassenaari Megállapodás és az Ausztrália Csoport; üdvözli, hogy India ratifikálta a NAÜ kiegészítő jegyzőkönyvét;

23.  üdvözli, hogy India és az Unió egyaránt határozott álláspontot képviselnek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) illegális nukleáris és ballisztikusrakéta-programjával kapcsolatban, amely fenyegetést jelent a regionális és nemzetközi békére nézve, és további együttműködést javasol a KNDK-val szemben bevezetett ENSZ szankciók széles körű végrehajtásának biztosítása érdekében;

24.  tudomásul veszi India Kínával kapcsolatos aggodalmait, különösen figyelembe véve a Kína által a Dél-kínai-tengeren folytatott offenzív politikát, jelentős katonai modernizációját, a Pakisztánhoz fűződő stratégiai kapcsolatát és a megoldatlan határvitákat; úgy véli, hogy csak a nemzetközi jog elvein alapuló valódi párbeszéd járulhat hozzá a nézeteltérések megoldásához és a bizalomépítéshez;

25.  üdvözli a 13. EU-India csúcstalálkozón mindkét fél által kifejezett támogatást amellett, hogy a kelet-ukrajnai konfliktusban részt vevő összes fél maradéktalanul hajtsa végre a minszki megállapodást; emlékeztet arra, hogy az Unió nyomatékosan elítélte Oroszország agresszív lépéseit és az el nem ismerés politikáját követi a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálásával kapcsolatban; reméli, hogy az Unió és India párbeszéd révén tovább közelíthetik álláspontjaikat;

26.  ösztönzi az Uniót és Indiát a további eszmecserére, mind a csúcstalálkozókon, mind a közel-keleti helyzetről és a lehetséges együttműködés területeiről szóló rendszeres külpolitikai és biztonsági konzultációk alkalmával, amelyek többek között nemzetközi szintű intézkedések révén is javíthatnák a régió stabilitását; kiemeli a szíriai helyzet tartós politikai megoldásának biztosítására irányuló, az ENSZ-ben jóváhagyott keretek közt, a 2012. június 30-i genfi közleménnyel összhangban folytatott együttműködés fontosságát, illetve a megállapodást követő újjáépítés és mebékélés támogatásának fontosságát, amint kezdetét veszi egy hiteles, szírek által irányított és az ő felelősségvállalásukkal zajló politikai átalakulás;

27.  hangsúlyozza, hogy az Unió és India bővíthetnék az afrikai országokra vonatkozó együttműködésüket és a bevált gyakorlatok cseréjét annak biztosítása érdekében, hogy fejlesztési erőfeszítéseik egymást kiegészítő jellegűek legyenek;

28.  hangsúlyozza, hogy az Unió és India számára egyaránt előnyökkel szolgálna az együttműködés fokozása olyan területeken, mint a tengeri biztonság, kiberbiztonság és adatvédelem, valamint a migráció és a mobilitás;

29.  megjegyzi, hogy az Unió és India alapvető közös érdekekkel rendelkeznek, és hangsúlyozza, hogy növelniük kellene az együttműködést a tengeri biztonság területén, mégpedig a kalóztámadások elleni küzdelem tekintetében, valamint a béke és stabilitás megőrzése terén, továbbá a tengeri útvonalak biztosítása terén a Dél-kínai-tengeren és az Indiai-óceánon; ajánlja ezért közös szabványműveleti eljárások kialakítását a tengeri biztonság és a kalóztámadások elleni fellépés területén, valamint a tengerjogról szóló ENSZ-egyezmény közös értelmezésének kialakítását, amely tekintetbe veszi a navigáció szabadságát, megoldja a függőben lévő kérdéseket, és azonosítja az egyezmény keretei közt folytatott együttműködés legmegfelelőbb közös intézkedéseinek meghatározását;

30.  üdvözli az EU és India közös nyilatkozatát a 2016. márciusi 13. EU–India csúcstalálkozón elfogadott, a tiszta energiával és az éghajlattal foglalkozó partnerségről; hangsúlyozza India és az EU által a párizsi klímamegállapodáshoz vezető tárgyalások során kifejtett pozitív hatást és mindkét partner globális vezető szerepét; szorgalmazza, hogy mindkét partner fokozza erőfeszítését annak biztosítása érdekében, hogy minden aláíró fél végrehajtsa a megállapodást; ezzel összefüggésben felszólít az energetikai területen az EU és India közötti együttműködés fokozására, különösen a megújuló energia területén;

31.  érdeklődéssel veszi tudomásul az EU és India közös nyilatkozatát a 2016. márciusi 13. EU–India csúcstalálkozón elfogadott, a vízzel foglalkozó partnerségről; felszólítja ezért az Uniót, hogy erősítse együttműködését Indiával és fokozza támogatását az olyan indiai fenntartható vízgazdálkodási projektekre vonatkozóan, mint a „Clean Ganga” (Tiszta Gangesz) projekt;

32.  üdvözli a közös migrációs és mobilitási programra vonatkozó együttes nyilatkozatot, amely keretet kíván nyújtani a legális migráció elősegítésére, az illegális migráció és az embercsempészet megakadályozására, valamint a mobilitás fejlesztési hatásának maximalizálására irányuló együttműködéshez;

33.  úgy véli, hogy az emberek közti kapcsolatoknak az Unió és India közti stratégiai partnerség fő dimenziói egyikét kell képezniük; hangsúlyozza különösen az oktatás, kultúra és tudományos kutatás terén fenntartott kapcsolatok bővítésének fontosságát, üdvözli a diákcserék számában legutóbb bekövetkezett jelentős növekedést az Erasmus+ keretében, amelyet tovább kell bővíteni; szintén pozitívan értékeli a képességfejlesztés terén, valamnint a „Make in India” kezdeményezés keretében folytatott együttműködés kilátásait az „EU–India 2020” cselekvési programban leírtak alapján, és hangsúlyozza az előbbiek fontosságát a kereskedelmi és társadalmi kapcsolatok intenzívebbé tétele terén; felhív a női hallgatók, tudósok, kutatók és szakemberek egyenlő arányú részvételére ezekben a programokban;

Fokozott párbeszéd a partnerség emberi jogi dimenziójáról

34.  üdvözli az EU–India stratégia partnerség emberi jogi vetületével kapcsolatos párbeszéd iránti megerősített kötelezettségvállalást, mivel mindkét fél polgárai számára előnyös a számos emberi jogi kérdésben folytatott átfogóbb együttműködés; hangsúlyozza különösen a két partner közötti kapcsolat és koordináció erősítésének szükségességét az ENSZ-ben folyó munka keretében, beleértve a időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésben megfogalmazott ajánlások végrehajtását; ugyanígy hangsúlyozza az emberi jogi párbeszédek fontosságát; megjegyzi, hogy 2013 óta nem került sor párbeszédre, és sürgeti egy eszmecsere mielőbbi megszervezését;

35.  megismétli régóta fenntartott álláspontját, miszerint minden esetben és minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést; megismétli felhívását a kivégzésekre vonatkozó azonnali moratórium bevezetésére Indiában;

36.  emlékeztet arra, hogy a véleménynyilvánítás és egyesülés szabadsága a demokratikus társadalom szerves részei; megérti a külföldi szereplők által finanszírozott olyan tevékenységek átláthatóságának növelésére, illetve korlátozására irányuló intézkedések szükségességét, amelyek veszélyeztethetik a békét és a stabilitást, vagy a belső biztonságot; aggasztja azonban a civil szervezetek finanszírozásában való külföldi részvételre vonatkozó hatályos indiai jogszabálynak (a külföldről érkező hozzájárulásokról szóló törvény) az egyesülés és a véleménynyilvánítás szabadságára gyakorolt hatása;

37.  elismeri az indiai hatóságok jelentős erőfeszítéseit a megkülönböztetés minden formája elleni küzdelem terén, beleértve a kasztokon alapuló megkülönböztetést; azonban aggodalommal jegyzi meg, hogy a kasztokon alapuló megkülönböztetés továbbra is a visszaélés egyik forrása, és arra ösztönzi az indiai hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az emberi jogok ezen megsértésének megszüntetése érdekében; továbbá arra ösztönzi Indiát, hogy biztosítsa a kisebbségek teljes védelmét, különösen a vallásos és etnikai kisebbségekét, és kiemeli a sokszínűség iránti tolerancia előmozdításának fontosságát a közösségek közötti erőszak megelőzésében; üdvözli, hogy India legfelsőbb bírósága elrendelte a 2008. évi keresztényellenes erőszak pereinek újbóli vizsgálatát, illetve az áldozatok megfelelő kárpótlását;

38.  sürgeti Indiát, hogy ratifikálja a kínzás elleni egyezményt és annak fakultatív jegyzőkönyvét, valamint a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló egyezményt;

39.  úgy véli, hogy tekintettel az Unió és India megerősített kötelezettségvállalására az emberi jogi kérdésekben való együttműködés megerősítése mellett, a nők jogainak is szerepelnie kellene a két partner közti emberi jogi párbeszéd napirendjén; üdvözli az indiai kormány elkötelezettségét a nők jogainak előmozdítása iránt, valamint a nők és férfiak közti egyenlőség bevezetése iránt a szakpolitikai programozás terén, és arra ösztönzi az indiai hatóságokat, hogy tegyenek további lépéseket a nemi alapú erőszak felderítése és megelőzése, valamint a nemek közötti egyenlőség előmozdítása érdekében; üdvözli továbbá, hogy az EU projekteket finanszíroz Indiában a nők és gyermekek elleni erőszak visszaszorítása céljából, és ajánlja e finanszírozás fenntartását; kéri az LMBTIQ személyek jogainak előmozdítását és az indiai büntető törvénykönyv 377. szakaszának hatályon kívül helyezését;

o
o   o

40.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak és India kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 77., 2014.3.15., 77. o. (2) HL C 174. E, 2005.7.14., 179. o. (3) HL C 227. E, 2006.9.21., 589. o. (4) HL C 8. E, 2010.1.14., 69. o. (5) HL C 239. E, 2013.8.20., 1. o. (6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0120. (7) HL C 261. E, 2013.9.10., 34. o. (8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0424.