Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (EU ETS): A légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése ***I
Az Európai Parlament 2017. szeptember 13-án elfogadott módosításai a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD))(1)
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
(2a) A környezetvédelem az Unió előtt álló egyik legjelentősebb kihívás.
(3) Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. A Tanács 2015. március 6-i ülésén hivatalosan jóváhagyta, hogy ez a vállalás képezze az Unió és a tagállamok tervezett nemzeti vállalását a Párizsi Megállapodás keretében. Az Európai Tanács 2014. októberi következtetései azt irányozzák elő, hogy ezt a célt az Uniónak együttesen, a lehető legköltséghatékonyabb módon kell teljesítenie, továbbá hogy ennek érdekében az EU ETS-be tartozó ágazatokban és az EU ETS-en kívüli ágazatokban 2030-ra 2005-höz képest 43 %-os, illetve 30 %-os csökkentést kell elérni. Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához.
(3) Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. A Tanács 2015. március 6-i ülésén hivatalosan jóváhagyta, hogy ez a vállalás képezze az Unió és a tagállamok tervezett nemzeti vállalását a Párizsi Megállapodás keretében. Az Európai Tanács 2014. októberi következtetései azt irányozzák elő, hogy ezt a célt az Uniónak együttesen, a lehető legköltséghatékonyabb módon kell teljesítenie, továbbá hogy ennek érdekében az EU ETS-be tartozó ágazatokban és az EU ETS-en kívüli ágazatokban 2030-ra 2005-höz képest 43 %-os, illetve 30 %-os csökkentést kell elérni. Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához, és ennek érdekében a Bizottságnak többek között az alacsony kibocsátású mobilitással kapcsolatos bevált gyakorlatok és levont tanulságok tagállamok közötti cseréjét lehetővé tevő platformot kell biztosítania.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) Egy jól működő, megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a piac stabilizálását szolgáló fokozott eszköztár lesznek a 40%-os kibocsátáscsökkentési cél elérését szolgáló fő uniós eszközök, amelyeket 2020-tól kezdődően egy lineáris tényező és térítésmentes kiosztás egészít majd ki. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogalkotási aktusban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjen az átláthatóság, minimálisra csökkenjen a kibocsátásáthelyezés, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. Ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell állniuk az Unió éghajlati célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival, továbbá illeszkedniük kell a 2018-as támogató párbeszédhez, a 2023-as első globális értékeléshez és az ezt követően ötévente sorra kerülő későbbi globális értékelésekhez, amelyek célja az egymást követő nemzeti hozzájárulások megalapozása.
(4) Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETS-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.
(4) Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. Az Európai Unió Bírósága 2011. december 21-i ítéletében1a úgy határozott, hogy az EGT-n kívüli légi járatok EU ETS-be való beillesztése nem sérti a nemzetközi jogot. Ezenkívül 2004 és 2008 óta a tagállamok újfent elkötelezték magukat az egységes európai égbolt megvalósítása mellett, tekintettel a légi forgalom következő években várható fokozódására. A légiforgalmi szolgáltatás terén elérendő előrelépés érdekében a SESAR („Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási program) végrehajtását fel kell gyorsítani, és az innovatív technológiákat támogatni kell a Tiszta Égbolt projekt keretében. A globális piaci alapú intézkedés Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) révén történő bevezetésének elő kell segítenie a légi közlekedésből származó kibocsátások terén elért további előrelépést. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETs-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.
_________________
1a A Bíróság 2011. december 21-i ítélete, Air Transport Association of America és társai kontra Secretary of State for Energy and Climate Change, C-366/10, ECLI:EU:C:2011:864.
(5) A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében indokolt a meglévő eltérés meghosszabbítása, amíg a globális piaci alapú intézkedés tervezett elemei és végrehajtása terén nem születnek további eredmények. E tekintetben 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer végrehajtása érdekében. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben – az ICAO-rendszer végrehajtásának felülvizsgálatára is figyelemmel – indokolt meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével.
(5) A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer végrehajtása érdekében 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben indokolt 2021-ig meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével.
Módosítás 5 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) A kibocsátási egységek 50%-át 2021. január 1-től árverésre kell bocsátani, és a kiosztott kibocsátási egységek teljes számára alkalmazni kell a 2003/87/EK irányelv 9. cikke szerinti lineáris csökkentési tényezőt.
Módosítás 6 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
(5b) A kibocsátási egységek árverésre bocsátásából származó bevételeket, vagy e bevételek értékével megegyező összeget az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az Unióban és harmadik országokban – különösen a fejlődő országokban – az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, a hatások enyhítésére és az alkalmazkodásra vonatkozó, többek között a repüléstechnika, a légi közlekedés és a fenntartható, alternatív légi közlekedési üzemanyagok területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint az EU ETS igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Külön figyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyek e bevételeket a 9. kutatási keretprogramba tartozó kutatási és innovációs programok vagy kezdeményezések társfinanszírozására fordítják. A kibocsátási egységek a 2003/87/EK irányelv szerinti elárverezéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága alapvető szerepet tölt be az uniós kötelezettségvállalások megerősítésében.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 c preambulumbekezdés (új)
(5c) A globális piaci alapú intézkedés szerinti kibocsátásellentételezések csak az egyik elemét jelentik az ICAO azon nem kötelező erejű cél elérésére irányuló intézkedéscsomagjának, hogy 2020-tól megvalósuljon a szén-dioxid-semleges növekedés (CNG 2020), és ezt a repülőgépvázak és meghajtási technológiák terén tett előrelépésnek kell kísérnie. A kutatási stratégiák és programok, például a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés, a Galileo, a SESAR és a Horizont 2020 folyamatos finanszírozása kulcsfontosságú a műszaki innovációhoz és az üzemeltetési fejlesztésekhez annak érdekében, hogy meg lehessen haladni a CNG 2020-at és az egész ágazatra vetítve abszolút értékben csökkenteni lehessen a kibocsátást. Ezenkívül fontos, hogy azokat az uniós jogszabályokat – mint például az egységes európai égbolt –, amelyek célja az európai légtér széttöredezettségének és ennek következtében a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás növekedésének megelőzése, késedelem nélkül és maradéktalanul hajtsák végre a tagállamok.
(6) Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás az államok és a régiók saját jogszabályaitól függ, indokoltnak tűnik, hogy amint egyértelműbbé válik az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására elfogadott jogi eszközök jellege és tartalma, az intézkedés bevezetése előtt felülvizsgálatra kerüljön sor, és a Bizottság jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie az ICAO által elfogadott szabványokat vagy egyéb eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés – 2021-től kezdődő kibocsátásokra alkalmazandó – végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Az említett jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy az EU ETS felülvizsgálata révén hogyan lehet ezeket az eszközöket az uniós jogba átültetni. Ennek során adott esetben figyelembe kell venni az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához.
(6) Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás a részt vevő államok és régiók saját jogszabályaitól függ, a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ICAO-tárgyalások haladásáról, különösen az ICAO által elfogadott releváns eszközökről, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés 2021 és 2035 közötti kibocsátásokra alkalmazandó végrehajtása érdekében tett lépésekről, az annak érdekében tett erőfeszítésekről, hogy nagyra törő és kötelező érvényű intézkedések szülessenek a légi közlekedési ágazat hosszú távú célkitűzésének elérése, vagyis a repülésből eredő szén-dioxid-kibocsátás 2005-ös szintjének 2050-ig a felére történő csökkentése céljából, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményekről (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Amint egyértelművé válik az ICAO-eszközök jellege és tartalma, és még az ICAO globális piaci alapú intézkedésének elindítása előtt a Bizottságnak jelentést kell benyújtania, és abban meg kell vizsgálnia, hogy az EU ETS felülvizsgálata révén hogyan lehet ezeket az eszközöket végrehajtani, valamint az uniós joggal összhangba hozni. A jelentésnek továbbá megfelelő módon figyelembe kell vennie az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához.
Módosítás 9 Rendeletre irányuló javaslat 6 a preambulumbekezdés (új)
(6a) A meglévő és a jövőbeli uniós belső éghajlati normák tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, és a 2003/87/EK irányelv 28b. cikkében említett felülvizsgálat sérelme nélkül, a CORSIA-t az EU ETS-en keresztül kell az uniós jogban végrehajtani és azzal összhangba hozni.
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 6 b preambulumbekezdés (új)
(6b) Számos olyan jogalkotási aktust fogadtak el uniós szinten, amelynek célja az európai légtér széttöredezettségének megelőzése a légi forgalom áramlásának és a légtérhasználat ellenőrzésének fokozása, és ezáltal a kibocsátások csökkentése érdekében. Az Unión belül a CORSIA rendszert az ICAO úgynevezett „intézkedéscsomagja” részének kell tekinteni, csakúgy mint az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok tagállamok általi teljes végrehajtását, az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatást (SESAR), a GNSS-rendszer műholdas navigáció céljára való felhasználását és az olyan közös technológiai kezdeményezéseket, mint az I. és II. Tiszta Égbolt. A Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására irányuló, a tagállamok által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett lépésekről is, így többek között az 525/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamok által a bevételek felhasználására vonatkozóan benyújtott információkról.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 6 c preambulumbekezdés (új)
(6c) Annak ellenére, hogy az ICAO-tanácsnak még el kell fogadnia a globális piaci alapú ICAO-intézkedés technikai szabályait, fontos, hogy a szabályozó hatóságok és a légijármű-üzemeltetők mihamarabb információkat kapjanak a nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési követelményekről, valamint az ICAO-rendszer keretében megengedett kibocsátási egységekről annak érdekében, hogy könnyebben fel tudjanak készülni az ICAO-rendszer végrehajtására és a szén-dioxid-kibocsátás 2019. január 1-től történő nyomon követésére. A nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési követelmények szigorúságának foka összhangban kell, hogy legyen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 601/2012/EU bizottsági rendelet szerinti nyomon követésére és jelentésére vonatkozó követelményekkel, továbbá biztosítania kell, hogy a benyújtott kibocsátási jelentéseket a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően ellenőrzik.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 6 d preambulumbekezdés (új)
(6d) El kell ugyan ismerni az ICAO keretében végzett technikai munka bizalmas jellegét, ugyanakkor fontos az is, hogy az ICAO tagállamai, a légijármű-üzemeltetők és a civil társadalom továbbra is részt vehessen az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtása érdekében végzett munkában, és hogy az ICAO valamennyi érintett féllel kapcsolatba tudjon lépni, és megfelelő időben értesíteni tudja őket az elért haladásról és a meghozott döntésekről. Ennek érdekében szükség lehet az ICAO Légiközlekedési Környezetvédelmi Bizottsága tagjaira és megfigyelőire érvényes titoktartási előírások felülvizsgálatára.
(7) Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a Szerződés 290. cikkével összhangban indokolt átruházni a Bizottságra az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadását biztosító jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.
(7) Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a Szerződés 290. cikkével összhangban indokolt átruházni a Bizottságra az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadását biztosító jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, különösen szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein a döntéshozatali folyamat átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 7 a preambulumbekezdés (új)
(7a) Azt kell hosszú távú célul kitűzni, hogy az ICAO-rendszer második szakaszában 2024-től létrejöjjön egy egységes globális rendszer a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, ám ha az ICAO globális piaci alapú intézkedése elégtelennek bizonyulna az Unió éghajlati célkitűzéseinek eléréséhez és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljesítéséhez, akkor a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egyéb lehetőségeket is meg kell vizsgálni.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 7 b preambulumbekezdés (új)
(7b) A légi közlekedés nitrogén-oxidok, vízpára, valamint szulfát- és koromrészecskék nagy magasságon történő kibocsátása révén is hatást gyakorol az éghajlatra. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület becslése szerint a légi közlekedés által kifejtett teljes éghajlati hatás jelenleg 2–4-szer magasabb, mint az általa korábban okozott szén-dioxid-kibocsátások jelentette hatás önmagában. A tudományos előrelépés függvényében a légi közlekedés által kifejtett valamennyi hatással a lehető legnagyobb mértékben kell foglalkozni. Ezért támogatni kell a (kondenzcsíkként is ismert) kondenzációs csíkok kialakulásával, ezek pehelyfelhővé alakulásával, továbbá a szulfát aeroszolok, a korom, a vízpára-kondenzcsíkok és a pehelyfelhők kisebb közvetlen hatásaival, valamint a hatékony enyhítő intézkedésekkel, köztük operatív és technikai intézkedésekkel kapcsolatos kutatásokat is.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
(9a) Elismert tény, hogy a légi közlekedésből származó, az éghajlatot károsító kibocsátások nem csupán a szén-dioxid tekintetében fejtenek ki hatásokat. A 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 2008-ban tartalmazott egy kötelezettségvállalást Bizottság részéről, hogy megfelelő javaslatot nyújt be a nitrogén-oxidok vonatkozásában. A Bizottságnak a technikai és politikai nehézségek ellenére fel kell gyorsítania az e téren végzett munkát.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/101/EK irányelve (2008. november 19.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról (HL L 8., 2009.1.13., 3. o.).
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 c cikk – 3 a bekezdés (új)
-1. A 3c. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2021-ben a 2014. január 1-től 2016. december 31-ig tartó időszakra kiosztott átlagos mennyiségnél 10%-kal alacsonyabbnak kell lennie, majd évente ugyanolyan mértékben csökkennie kell, mint az EU ETS a 9. cikk második albekezdése szerinti felső határának annak érdekében, hogy a légi közlekedési ágazatra vonatkozó határértéket 2030-ra nagyobb összhangba lehessen hozni az EU ETS többi ágazatával.
Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országokban található repülőterekre irányuló és onnan induló légi közlekedési tevékenységek esetében a 2021-től kiosztandó kibocsátási egységek mennyisége kiigazítható az ICAO 2021-től végrehajtandó, a nemzetközi légi közlekedésből származó, a 2020. évi szint feletti kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedésének figyelembevételével.”
Módosítás 36 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 2 bekezdés
-1a. A 3d. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) 2013. január 1-jétől kezdődően az egységek 15 %-a kerül árverésre. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében növelhető.”
„(2) 2021. január 1-jétől kezdődően az egységek 50 %-a kerül árverésre. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében növelhető.”
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 b pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
-1b. A 3d. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„Rendeletet kell elfogadni az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban nem ingyenesen kiutalandó légiközlekedési kibocsátási egységek tagállamok által történő árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározásáról. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér.”
„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a [23]. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban nem térítésmentesen kiutalandó kibocsátási egységek tagállamok által történő árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározása révén. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér.”
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 c pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
-1c. A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 d pont (új) 2003/87/EK irányelv 3 d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés
-1d. A 3d. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kellfelhasználni. ”
„A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó valamennyi bevételt az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, az uniós rendszer igazgatási költségeinek fedezésére, valamint a légi közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló olyan kutatási és közös projektek finanszírozására kell fordítani, mint a SESAR közös vállalkozás és a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezések, illetve bármely olyan kezdeményezés, amely lehetővé teszi a GNSS széles körű elterjesztését a műholdas navigációban, valamint az interoperábilis képességek kialakítását valamennyi tagállamban, különösen azokét, amelyek fejlesztik a légi navigációs infrastruktúrákat, a légi navigációs szolgáltatások nyújtását és a légtér használatát. Az árverésekből származó bevételeket a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására is fel lehet használni.Külön figyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyek a bevételeket a 9. kutatási keretprogramba tartozó kutatási és innovációs programok társfinanszírozására fordítják.A kibocsátási egységek ezen irányelv szerinti elárverezéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága alapvető szerepet tölt be az uniós kötelezettségvállalások megerősítésében.”
-1e. A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3) A tagállamok biztosítják, hogy minden létesítmény üzemeltetője minden év április 30-ig átadjon annyi egységet – a II. fejezet szerint kiosztott egységek kivételével –, amennyi az előző naptári évben az adott létesítményből származó és a 15. cikknek megfelelően ellenőrzött teljes kibocsátása, illetve, hogy ezeket az egységeket azt követően törlik.
„(3) A tagállamok biztosítják, hogy minden létesítmény üzemeltetője minden évben legkésőbb április 30-ig átadjon annyi egységet, amennyi az előző naptári évben az adott létesítményből származó és a 15. cikknek megfelelően ellenőrzött teljes kibocsátása, illetve, hogy ezeket az egységeket azt követően törlik.”
(-1f) A 12. cikk a következő bekezdéssel egészül ki a (3a) bekezdés előtt:
(-3a) Az EU ETS környezeti integritásának védelme érdekében az EU ETS-ben a légi közlekedési szolgáltatók és más üzemeltetők nem használhatnak egy olyan tagállam által 2018. január 1-je után kibocsátott egységeket, amely tekintetében elévültek a légi közlekedési szolgáltatókra és más üzemeltetőkre vonatkozó kötelezettségek. Ezt a bekezdést a 19. cikkben említett jogi aktus hajtja végre.”
Módosítás 22 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – -1 g pont (új) 2003/87/EK irányelv 21 cikk – 2 a bekezdés (új)
-1g. A 21. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdésben említett jelentés a 18b. cikkben említett együttműködés révén rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával listát tartalmaz az ezen irányelv követelményeinek hatálya alá tartozó olyan légijármű-üzemeltetőkről, amelyek nem nyitottak kibocsátásiegység‑forgalmi jegyzék számlát.”
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a 2013. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott, az EGT-n kívüli országokban található repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repülések valamennyi kibocsátása vonatkozásában – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi;
a) a 2013. január 1-jétől a 2020. december 31-ig az egyes naptári években végrehajtott, az EGT-n kívüli országokban található repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repülések valamennyi kibocsátása vonatkozásában – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi;
Módosítás 24 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – b pont
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke szerinti valamely legkülső régióban található repülőtér és az EGT valamely más régiójában található repülőtér közötti, 2013. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke szerinti valamely legkülső régióban található repülőtér és az EGT valamely más régiójában található repülőtér közötti, 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.
Módosítás 25 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i a pont (új) 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ia. a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„ba) az EGT-n belül található repülőterek közötti, és az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett járatok valamely EGT-n belül található repülőtérre történő átirányítása miatt 2017. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás, amely a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.”
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont – i pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
2017. január 1-jétől a 3d–3f. cikktől eltérve, és a 28b. cikkben említett felülvizsgálatot követő módosítások hatálybalépéséig a légijármű-üzemeltetők számára minden évben a 2016. évinek megfelelő számú kibocsátási egységet kell kiadni. 2021-től a kibocsátási egységek számára a 9. cikkben foglalt lineáris tényezőt kell alkalmazni.
2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig a 3d–3f. cikktől eltérve, és a 28b. cikkben említett felülvizsgálatot követő módosítások hatálybalépéséig a légijármű-üzemeltetők számára minden évben a 2016. évinek megfelelő számú kibocsátási egységet kell kiadni. 2021-től a kibocsátási egységek számára a 9. cikkben foglalt lineáris tényezőt kell alkalmazni.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont – ii pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés
ii. a harmadik albekezdést el kell hagyni.
ii. a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A 2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakban folytatott tevékenység vonatkozásában a tagállamok az egyes légijármű-üzemeltetőknek kiosztott légi közlekedési kibocsátási egységek számát 2018. szeptember 1-ig közzéteszik.”
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 4 bekezdés
(4) A 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve az egyes tagállamok által a 2013. január 1-jétől árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkenteni kell oly módon, hogy ez a mennyiség megfeleljen az adott tagállam légi közlekedésnek tulajdonított, azon repülésekből származó kibocsátásainak, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eltérések.
(4) A 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve az egyes tagállamok által a 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkenteni kell oly módon, hogy ez a mennyiség megfeleljen az adott tagállam légi közlekedésnek tulajdonított, azon repülésekből származó kibocsátásainak, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eltérések.
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d a pont (új) 2003/87/EK irányelv 28 a cikk – 8 bekezdés
(1) A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-tól kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett intézkedésekről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről.
(1) A Bizottság 2019. január 1-jén, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-től kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról és ajánlott gyakorlatokról (SARP-ok), az ICAO-tanács által a globális piaci alapú intézkedésre vonatkozóan jóváhagyott ajánlásokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett hazai intézkedésekről, a harmadik országok által megfogalmazott fenntartások következményeiről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről. A Bizottság ezenkívül rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a globális kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról és az ICAO szabványalkotási eljárásainak megfelelően az ajánlott gyakorlatokkal kapcsolatos fejleményekről. A Bizottság az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének globális értékelésével összhangban jelentést tesz az arra irányuló erőfeszítésekről, hogy a légi közlekedési ágazat azon hosszú távú célkitűzése, hogy a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig a 2005-ös szint felére csökkenjen.
(2) A jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy ezen irányelv felülvizsgálata révén milyen módon lehetne az említett ICAO-eszközöket az uniós jog részévé tenni. A jelentés adott esetben az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is figyelembe veszi.
(2) A Bizottság 2020. március 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett ICAO-eszközök és opciók megfelelőségéről annak érdekében, hogy ezen irányelv felülvizsgálata révén végre lehessen hajtani az említett ICAO-eszközöket az uniós jogban. A jelentés adott esetben az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is figyelembe veszi. A jelentésnek ezenkívül meg kell vizsgálnia a globális piaci alapú intézkedés célkitűzését és általános környezeti integritását, többek között a Párizsi Megállapodás értelmében megfogalmazott célokkal kapcsolatos általános célkitűzését, a részvétel szintjét, a végrehajthatóságot, az átláthatóságot, az előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, a nyilvánosság részvételének folyamatait, a kibocsátáskompenzációs egységek minőségét, a kibocsátások figyelemmel kísérését, az ezekről való jelentéstételt és a kibocsátások ellenőrzését, a nyilvántartásokat, az elszámoltathatóságot, valamint a bioüzemanyagok használatára vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően a jelentésnek azt is megfontolás tárgyává kell tennie, hogy felül kell-e vizsgálni a 28c. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
(3) A jelentést adott esetben ki lehetegészíteni az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó 2030-as kötelezettségvállalással összhangban lévő, a 28a. cikkben foglalt eltérések módosítására, törlésére, meghosszabbítására vagy felváltására irányuló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatokkal.
(3) Az e cikk(2) bekezdésében említett jelentéshez adott esetben csatolni kell az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó 2030-as kötelezettségvállalással összhangban lévő, a 28a. cikkben foglalt eltérések módosítására, törlésére, meghosszabbítására vagy felváltására irányuló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatokat annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós éghajlati fellépések teljes körű környezeti integritását és hatékonyságát, és még CORSIA indulása előtt ki lehessen küszöbölni minden félreérthető elemet.
(1) A Bizottság az ICAO keretében kidolgozásra kerülő globális piaci alapú intézkedés végrehajtása céljából alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el. Ezek a rendelkezések ugyanazon elveken alapulnak, mint a 14. cikk (1) bekezdésében említett rendelet, és biztosítják, hogy a benyújtott kibocsátási jelentéseket a 15. cikk szerint hitelesítsék.
(1) A Bizottság az ICAO keretében kidolgozásra kerülő globális piaci alapú intézkedés végrehajtása céljából alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el. Ezek a rendelkezések teljes mértékben összhangban kell, hogy legyenek a 14. cikk (1) bekezdésében említett rendeletben foglalt elvekkel, és biztosítják, hogy a benyújtott kibocsátási jelentéseket a 15. cikk szerint hitelesítsék.
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 2003/87/EK irányelv 30 cikk – 4 a bekezdés (új)
2a. A 30. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A Bizottság legkésőbb 2020. január 1-ig naprakész elemzést mutat be a légi közlekedés nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásairól, amelyhez adott esetben jogalkotási javaslatot csatol arról, hogy e hatásokat miként lehet a legmegfelelőbben kezelni.”
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0258/2017).