Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2017/2847(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B8-0538/2017

Előterjesztett szövegek :

B8-0538/2017

Viták :

PV 03/10/2017 - 3
CRE 03/10/2017 - 3

Szavazatok :

PV 03/10/2017 - 4.1
CRE 03/10/2017 - 4.1
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0361

Elfogadott szövegek
PDF 246kWORD 46k
2017. október 3., Kedd - Strasbourg Végleges kiadás
Az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások állása
P8_TA(2017)0361B8-0538/2017

Az Európai Parlament 2017. október 3-i állásfoglalása az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások aktuális állásáról (2017/2847(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére vonatkozó bejelentése nyomán kezdődő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Egyesült Királyság EUSZ 50. cikke szerinti bejelentését követő, 2017. április 29-i iránymutatásaira (50. cikk) és a Tanács határozatának 2017. május 22-i mellékletére, amely irányelveket fektet le a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságával az állam Európai Unióból való kilépésének szabályait meghatározó megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan,

–  tekintettel a Bizottságnak „A polgárok jogaira vonatkozó alapelvek” és „A pénzügyi elszámolásra vonatkozó alapelvek” című, 2017. június 12-i állásfoglalásaira, valamint „Az Írországról/Észak-Írországról folytatott párbeszédre vonatkozó irányelvek” című, 2017. szeptember 20-i állásfoglalására,

–  tekintettel az Egyesült Királyság kormányának az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos ügyekben tett állásfoglalásaira, és különösen „Az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok és az Egyesült Királyság Európai Unióban élő állampolgárai helyzetének védelme” című a 2017. június 26-i és az „Észak-Írország és Írország” című 2017. augusztus 16-i állásfoglalására,

–  tekintettel eljárási szabályzata 123. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel jelenleg a megmaradó 27 tagállam (EU-27) mintegy 3,2 millió állampolgára él az Egyesült Királyságban és az Egyesült Királyság 1,2 millió állampolgára él az EU-27 országaiban;

B.  mivel azok az uniós állampolgárok, akik egy másik tagországban telepedtek le, ezt az Európai Unió jogszabályai értelmében élvezett jogaik és azon jogos feltételezés alapján tették, hogy ezekkel a jogokkal egész életükben rendelkeznek majd;

C.  mivel az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi polgárát, így az Egyesült Királyság polgárait is képviseli és az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépéséhez vezető folyamat során mindvégig az ő érdekeik védelmében fog fellépni;

D.  mivel az Egyesült Királyságban és néhány más tagállamban a közelmúltban előforduló adminisztratív incidensek azt bizonyítják, hogy már most is diszkriminációra kerül sor az EU-27 tagállamok polgárai ellen az Egyesült Királyságban, illetve az Egyesült Királyság polgárai ellen az EU-27 tagországaiban, befolyásolva az érintett polgárok életét és korlátozva jogaik tényleges gyakorlását;

E.  mivel az Egyesült Királyság Európai Unióból való rendezett kilépése szükségessé teszi Írország egyedülálló helyzetének és sajátos körülményeinek rendezését, az 1998. április 10-i nagypénteki megállapodás és annak valamennyi része megőrzését és a „kemény” határ megjelenésének megelőzését;

F.  mivel Észak-Írország azon polgárai, akik gyakorolták vagy gyakorolhatják az ír állampolgársághoz való jogukat, uniós állampolgárságot kapnak és semmilyen módon nem szabad akadályozni vagy gátolni, hogy maradéktalanul gyakorolhassák a Szerződések szerinti jogaikat;

G.  mivel mind az Európai Uniónak, mind az Egyesült Királyságnak maradéktalanul be kell tartania azokat a pénzügyi kötelezettségeket, amelyek az Egyesült Királyság uniós tagságának időszakában keletkeztek;

H.  mivel az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. szeptember 22-i firenzei beszédében némileg pontosította az állampolgári jogokat, az Írországgal és Észak-Írországgal kapcsolatos ügyeket, a pénzügyi rendezés kérdését, az átmeneti időszak szükségességét és az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok kilátásait;

1.  megismétli az Egyesült Királysággal az Európai Unióból való kilépésére vonatkozó bejelentése nyomán kezdődő tárgyalásokról szóló, 2017. április 5-i állásfoglalásában érintett tárgyköröket;

2.  hangsúlyozza, hogy az Európai Tanács által 2017. április 29-én elfogadott iránymutatások és az ezt követő, a Tanács által 2017. május 22-én elfogadott tárgyalási irányelvek összhangban állnak az Európai Parlament 2017. április 5-i állásfoglalásával; üdvözli, hogy az Európai Unió tárgyalója e mandátummal teljes összhangban jár el;

3.  megjegyzi, hogy a 2017. április 5-i parlamenti állásfoglalásnak megfelelően az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. szeptember 22-i beszédében határozott időtartamú átmeneti időszakra tett javaslatot; rámutat, hogy erre az átmenetre csak a meglévő uniós szabályozási, költségvetési, felügyeleti, igazságszolgáltatási és végrehajtási eszközök és struktúrák alapján kerülhet sor; hangsúlyozza, hogy egy ilyen átmeneti időszak – akkor, amikor az Egyesült Királyság már nem uniós tagállam – csak a közösségi vívmányok egészének folytatása lehet, ami a négy szabadság (a polgárok, a tőke, a szolgáltatások és az áruk szabad mozgása) maradéktalan alkalmazását vonja maga után, valamint hogy erre csak a személyek szabad mozgásának bármilyen új feltétel előírása révén való korlátozása nélkül kerülhet sor; hangsúlyozza, hogy ez az átmeneti időszak csak az Európai Unió Bíróságának (EUB) teljes körű joghatósága alatt képzelhető el; ragaszkodik ahhoz, hogy ebbe az átmeneti időszakba csak azzal a feltétellel lehet beleegyezni, hogy a felek az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos valamennyi kérdést lefedő, teljes körű kilépési megállapodást kötnek;

A polgárok jogai

4.  hangsúlyozza, hogy a kilépési megállapodásnak tartalmaznia kell az állampolgárok által jelenleg élvezett valamennyi jogot úgy, hogy helyzetükben nem áll be lényeges változás, továbbá biztosítania kell a viszonosság, az egyenlőség, az egyenértékűség és a megkülönböztetésmentesség elveinek érvényesülését az Egyesült Királyságban lakó uniós állampolgárok, illetve az Európai Unióban lakó brit állampolgárok számára; hangsúlyozza különösen, hogy a jogosult uniós polgároknak és az Egyesült Királyság kilépése után született gyermekeknek családtagként, nem pedig független joggyakorlóként kell a kilépési megállapodás hatálya alá tartozniuk, hogy a jövőbeli családtagoknak továbbra is részesedniük kell a tartózkodási jogban ugyanazon rendelkezések értelmében, mint a jelenlegi családtagok, hogy a dokumentumoknak az uniós joggal összhangban deklaratívnak kell lenniük, hogy minden nehézkes igazgatási eljárást kerülni kell, valamint hogy az uniós jogban meghatározott valamennyi kedvezménynek exportálhatónak kell lennie;

5.  hangsúlyozza e tekintetben, hogy a kilépési megállapodásnak meg kell tartania a polgárok jogaira vonatkozó valamennyi uniós szabályt a vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározottak szerint, ám úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak a 2017. június 26-i állásfoglalásában meghatározott javaslatai e tekintetben nem felelnek meg a várakozásnak, különösen az a javaslat, amelyik a „letelepedett jogállás” új kategóriájának az Egyesült Királyság menekültügyi törvénye értelmében történő létrehozására irányul; aggodalmának ad hangot, hogy ezek a javaslatok, a tárgyalások lassú menete és az uniós polgárok jövőbeli státuszával kapcsolatosan közzétett politikai lehetőségek szükségtelen nehézségeket és aggodalmakat okoznak az EU-27 tagállamok Egyesült Királyságban élő polgárai számára;

6.  aggodalmának ad hangot az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok ellen alkalmazott sajnálatos adminisztratív gyakorlatok ellen; emlékezteti továbbá az Egyesült Királyságot, hogy amíg uniós tagállam marad, addig tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania az Európai Unió jogszabályait, és tartózkodnia kell mindennemű adminisztratív vagy más gyakorlattól, amely többek között a munkahelyükön akadályozza vagy hátrányosan megkülönbözteti az Egyesült Királyságban élő EU-27 tagállamok polgárait; elvárja viszont, hogy az összes többi tagállam biztosítsa az Európai Unióban élő brit állampolgárok számára, hogy az Európai Unió jogszabályainak megfelelő elbánásban részesüljenek, tekintve, hogy mindaddig uniós polgárok maradnak, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból;

7.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. szeptember 22-i beszédében kötelezettséget vállalt annak biztosítására, hogy az EU-27 tagállamok Egyesült Királyságban élő polgárainak jogai közvetlen hatással bírnak azáltal, hogy a kilépési megállapodást az Egyesült Királyság törvényei közé foglalják; hangsúlyozza, hogy ezt oly módon kell megtenni, hogy megelőzzék e tekintetben az egyoldalú változtatásokat, lehetővé tegyék az uniós polgárok számára, hogy a kilépési megállapodásban foglalt jogokra hivatkozzanak közvetlenül az Egyesült Királyság bíróságai és közigazgatása előtt, valamint elsőbbséget biztosítsanak az Egyesült Királyság törvényeivel szemben; hangsúlyozza, hogy az uniós jogrend koherenciájának és integritásának biztosítása érdekében továbbra is az EUB-nak kell az uniós jog és a kilépési megállapodás értelmezésének és végrehajtásának egyetlen és illetékes szerveként működnie; várakozással tekint az Egyesült Királyság ezzel kapcsolatos konkrét javaslatai elé;

Írország és Észak-Írország

8.  hangsúlyozza, hogy a kilépési megállapodásnak foglalkoznia kell Írország egyedülálló helyzetével és sajátos körülményeivel, teljes mértékben összhangban a nagypénteki megállapodás valamennyi részével, az együttműködés elismert területeivel és az Európai Unió jogszabályaival annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az észak-írországi békefolyamat folytonosságát és stabilitását;

9.  meggyőződése, hogy az Egyesült Királyság kormányának felelőssége egy olyan egyedülálló, hatékony és megvalósítható megoldás felkínálása, amely megelőzi a „kemény” határ megjelenését, biztosítja a nagypénteki megállapodás valamennyi részének való teljes körű megfelelést, összhangban áll az uniós joggal és teljes mértékben biztosítja a belső piac és a vámunió integritását; úgy véli, hogy az Egyesült Királyságnak továbbra is méltányos módon hozzá kell járulnia az Észak-Írországot/Írországot támogató pénzügyi segítséghez; sajnálja, hogy az Egyesült Királyságnak az Észak-Írországról és Írországról szóló állásfoglalásában meghatározott javaslatai e tekintetben nem felelnek meg a várakozásnak; megjegyzi másrészt, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnöke 2017. szeptember 22-i beszédében kizárta fizikai infrastruktúra felállítását a határnál, ami azt feltételezi, hogy az Egyesült Királyság továbbra is a belső piac és a vámunió tagja marad, vagy hogy Észak-Írország valamilyen formában a belső piac és a vámunió tagja marad;

10.  megismétli, hogy bármilyen megoldás születik is Észak-Írország tekintetében, az nem befolyásolhatja az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokról szóló megbeszélések során kialakítandó megoldásokat;

Pénzügyi elszámolás

11.  tudomásul veszi az Egyesült Királyság miniszterelnökének 2017. szeptember 22-i beszédében elhangzott kijelentést a pénzügyi elszámolással kapcsolatosan, ám e tekintetben konkrét javaslatokat vár az Egyesült Királyság kormányától; kiemeli, hogy a konkrét javaslatok eddigi hiánya komolyan hátráltatta a tárgyalásokat, és hogy e területen lényeges előrelépésre van szükség, mielőtt elkezdődnének a megbeszélések más területekkel, többek között az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretével kapcsolatosan;

12.  újból megerősíti, hogy „A pénzügyi elszámolásra vonatkozó alapelvek” című, 2017. június 12-i bizottsági állásfoglalással összhangban az Egyesült Királyságnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania az Európai Unió tagállamaként vállalt pénzügyi kötelezettségeit, és kitart amellett, hogy ezt a kérdést teljes egészében rendezni kell a kilépési megállapodásban; rámutat elsősorban a többéves pénzügyi keretből és a saját forrásokról szóló 2014. évi határozatból(2) származó pénzügyi kötelezettségekre, amelyek magukban foglalják – az átmeneti időszaktól függetlenül – az Európai Unió fennálló kötelezettségvállalásait, kötelezettségeinek rá eső részeit, többek között a függő kötelezettségeket, valamint az Európai Unióból való kilépés költségeit, ugyanis szó sem lehet arról, hogy a 28 tagállam által vállalt kötelezettségvállalásokat csak a megmaradó 27 tartsa tiszteletben;

A tárgyalások előrehaladása

13.  emlékeztet, hogy a tárgyalások szakaszos megközelítésével összhangban, ami alapvető fontosságú ahhoz, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése rendezett körülmények között történjen, alapvető előrelépést kell elérni a polgárok jogait, Írországot és Észak-Írországot, valamint az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeinek elszámolását illetően, hogy meg lehessen kezdeni a tárgyalásokat az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatok keretével és az átmeneti időszakkal kapcsolatosan;

14.  kiemeli annak alapvető fontosságát, hogy az Egyesült Királyság miniszterelnökének 2017. szeptember 22-i beszédében vállalt kötelezettségek az Egyesült Királyság álláspontjában érzékelhető változásokká és ennek megfelelően konkrét javaslatokká váljanak, hogy a tárgyalások első szakaszában felgyorsuljon a munka, a második szakaszban pedig lehetővé váljon a megbeszélések kölcsönös bizalom és őszinte együttműködés alapján történő megkezdése egy, az Egyesült Királyság és Európai Unió közötti társulás keretében kialakítandó új és szoros partnerségről;

15.  azon a véleményen van, hogy a negyedik tárgyalási körben nem sikerült kellő előrelépést elérni a polgárok jogait, Írországot és Észak-Írországot, valamint az Egyesült Királyság pénzügyi kötelezettségeinek elszámolását illetően; felszólítja az Európai Tanácsot, hogy amennyiben az ötödik tárgyalási fordulóban e három területen ezzel az állásfoglalással összhangban nincs jelentős áttörés, 2017 októberi ülésén döntsön arról, hogy elhalasztja arra vonatkozó értékelését, hogy kellő előrelépés történt-e e kérdések tekintetében;

o
o   o

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, az Európai Unió Tanácsának, az Európai Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek, valamint az Egyesült Királyság kormányának.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0102.
(2) A Tanács 2014/335/EU, Euratom határozata (2014. május 26.) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről (HL L 168., 2014.6.7., 105. o.).

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat